Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-12 / 60. szám

1959. MÁRCIUS 13. CSÜTÖRTÖK ^Ciriap A honszerző Árpád szobra Ráckevén. Felkészültek a megnövekedett feladatokra a Bugyi Gépállomáson Néhány nappal ezelőtt még az inárcsi és a pusztavacsi egyéni parasztok p>ortáit jár­ták a Bugyi Gépállomás veze­tői és dolgozói, ma pádig már a dabasi járás régi és új ter­melőszövetkezeteiben munkál­kodnak. Előbb azért keresték fel az egyéni parasztokat, hogy felvilágosító szóval megmagya­rázzák: a nagyüzemi gazdálko­dás előnyösebb, mint az egyéni. Most pedig a szövetkezeti útra tért parasztoknak adnak szak­mai és gépi segítséget a tava­szi munkákhoz. Bizony, jelentősen megnöve­kedett a gépállomás szerep>e s a dolgozók feladata az idei ta­vaszon. Erről beszélgetünk Ka­tona János főagronómussal. — A zárszámadástól napjain­kig mintegy 4000 fch-val növe­kedett a termelőszövetkezeti gazdálkodásba vitt terület a já­rásban. Ez az eddigiekhez képest mintegy 60 százalékos nö­vekedést jelent — sorolja a fejlődés adatait a főagronómus. — Számításba kell azonban venni azt is, hogy a régebbi szövetkezetek is mind nagyobb gépi igénnyel lépnek fel. A ka- kucsi Lenin Tsz-ben tavaly 1,2 normálhold gépi munka jutott egy-egy hold szántóra. Az idén öt és tíél hold jut majd — foly­tatja tovább Katona elvtárs. Tavaly, amikor a gépállomás éves terve 47 670 normáihold volt, a tsz-ek 31 000 normáMhol- dat kötöttek le ebből. Az éves tervet jelentősen túlteljesítet­ték, mert 55 000 normálholdat végeztek. Indokolt tehát az intézke­dés, amely szerint 54 000 normálholdra emelték fel éves tervüket. — Teljesíteni tudják-e a fel­emelt tervet? — kérdezzük. — Feltétlenül. A dolgozókkal való beszélgetés alapján úgy számítjuk, hogy mintegy 60 000 normálhold gépi munkát vég­zünk el. — S ebből mennyit a tsz-ek- nek? — Az 54 000 normálholdas tervünkből eddig 42 000 nor­málholdra kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek. Ez természetesen nem végleges, hiszen naponta jelentkeznek újabb igényekkel. Az új szövet­kezeti községekben teljesen még nem is tudtuk felmérni a gépi munka szükségletet. Biz­tos, hogy a terv túlnyomó több­ségét a szövetkezetek földjén teljesítjük — válaszolja. — Felkészültek-e kellően a megnövekedett feladatokra? — Azt mondhatjuk, hogy igen. A korai kitavaszodást látva, meggyorsítottuk a gépja­vítást, s most már csupán azok a gépek vannak javításban, Művészei Szórakozás Szenvedély a fényképezés Beszélgetés a fotósokat érdeklő kérdésekről az OFOTÉRT igazgatójával A szenvedély mindenkiben él, csak megnyilvánulási for­mája más és más. Vannak, ekik bélyeget, mások gyufa- cimkét s az iskolás lányok leg­újabban papírszalvétákat gyűj­tenek. A fényképezés is szen­vedélyévé >vált-hazánkban sok- százezer amatőr fotósnak. Az egyik legszebb, legnemesebb szenvedély! Mert lehet-e ked­vesebb emlék, mint gyerme­künk mosolyát, első tipegő lé­péseit megörökíteni? Egy ki­rándulás, vagy üdülés tovatűnő emlékét jól sikerült felvétellel megőrizni? Az amatőr fotósokat érdeklő kérdésekről beszélgetünk So­mogyi Béla elvtárssal, az OFO­TÉRT igazgatójával. — Igen, a fényképezők tá­bora egyre inkább kiszélese­dik. Mutatja ezt, hogy 1951-ben 600 ezer tekercs normál filmet adtunk el, 1958-ban pedig 3 milliót. A kisfilmeknél még szembetű­ri óbb a növekedés: 60 ezerről 600 ezerre emelkedett az el­adott filmek száma. Megnyug­tathatom a fotósokat, hogy a filmmel és papírral nem lesz fennakadás! Sajnos, a>z egyre inkább keresett színesfílm és papíreliátás még nem kielégí­tő. Április közepére azonban megérkeznek külföldről ezek is, aztán állandóan lesz meg­felelő készletünk. — És a fényképezőgépek? Soha nem volt ilyen bőséges a választékunk, a 160 forintos Pajtástól a 8500 forintos Exakta- Varex-ig 35 féle gép 60 tí­pusa között válogathatnak a vásárlók. — Újdonságok? — Májusban hozzuk forga­lomba a magyar gyártmányú MOMKA boxgépet, 260—270 forint körüli áron. Kezdő fény- fcépezőfcnek és gyermekeiknek szánjuk. Amatör másológé­pünk, a KOPIREX most került forgalomba. Hamarosan bőséges lesz a választék ssínszűrökben, fénymérőkben és önkiol­dókban is. Egyetlen hiánycikkünk van: a fémállvány. — A foto szakkörökkel mi­lyen a OFOTÉRT kapcsolata? — Ezek létrehozásához igyek­szünk segítséget adni. Minden hónapban tanfolyamokat indí­tunk, amelyeken a fényképezés technikájának, a laboratóriumi | munka elsajátításának alapis-: méretéit tanítjuk meg. Büsz- j kék vagyunk, hogy ezeken a \ tanfolyamokon lemorzsolódás: nincs. A fotókörök és az ama- \ tör fotozók tájékoztatását szol- \ gálja a nemrég megindult j OFOTÉRT Híradó megjeienle-: tése. Ezt a fotósak szakbolt- j jainkban ingyen megkaphat- i ják. — Pest megyében számítha- \ tunk-e valamilyen hálózat- j bővítésre? ! — Tervünk, hogy !-------------------...............—----*< a Dunakanyarban szakbol­tot létesítünk. Valószínű­leg Visegrádon. Sajnos, ez a tervünk már csak a jövő évben valósulhat meg. — A napszemüveg nálunk már kul túrcikk lett. A nsp- szemüVegviselőknek mit üzen igazgató elvtárs? — Lesz bőven, félmilliós készletünk van, 50 féle kivitel­ben. Az áruk 17—150 forint kö­zött. Idén először hozunk for­galomba rozál üvegre neodi- noztatoft tükrös napszemüve­geket, amelyek nemcsak diva­tosak, hanem az optikai köve­telményeknek is tökéletesen megfelelnek;- Gy — amelyeket az erdőgazdasá­goktól kaptunk. 12 traktort adtak át nekünk, így jelenleg 80 erőgéppel ren­delkezünk. — A tárgyi feltételek tehát biztosítva vannak? ! — Nem egészen. A szántást, a vetést, bármilyen igénnyel jelentkeznek is a szövetkeze­tek, el tudjuk végezni. Ka­szálógépünk, rendsodrónk, kombájnunk és aratógépünk azonban -kevés van. Már a terv- készítés idején is figyelmeztet­tük a szövetkezetek vezetősé­geit, hogy ezeknél a munkák­nál fokozottabban támaszkod­janak majd saját erejükre. Szükségünk lenne még egy tankkocsira, amellyel a traktorok üzemeltetését biztosítani tudnánk. Jelenleg ugyanis ennek híján két traktort kell kivonnunk a termelésből, ezek hordják az üzemanyagot. — A gépállomás dolgozói hogyan fogadták a megnöveke­dett feladatokat? — Amikor elbeszélgettünk velük, mindegyikőjük ígéretet tett, hogy tudásuk legjavát ad­ják egész esztendőben. Meg­egyeztünk abban, hogy nyújtott műszakban dol­goznak, s naponta nem egy, hanem másfél műszaknor­mát teljesítenek. Egyébként naponta több trak­toros jelentkezik felvételre, s ha úgy látjuk, hogy nem sike­rül a másfél müszaknormát teljesíteni, akkor a nem telje­sítő gépeknél áttérünk a két műszakra. Emberünk, mint mondottam, van elegendő. — Megkezdődött a tavaszi munka? — A javításban levő pár gép kivételével kint vannak a föl­deken és teljes erővel folyik a szántás-vetés. A két szövetke­zeti községbe ugyancsak meg­irányítottunk gépeket. A 2600 holdas bugyi Tesse- dik Sámuel Tsz-ben 15 gé­pünk dolgozik. örülünk annak, hogy korán kitavaszodott, így megnöveke­dett feladatainkat, úgy látjuk, teljesíteni tudjuk — fejezi be Katona elvtárs. Amint a beszélgetésből kitű­nik, a Bugyi Gépállomáson fel­készültek a megnövekedett fel­adatokra, s az agitáció során megígért több gépet, nagyobb segítséget meg is adják a szö­vetkezeti parasztoknak. Mihók Sándor wssssssssssrsfSfSswsfmssfssstmmsM Tájékoztató az ipari és kereskedő tanulók idei felvételéről A Munkaügyi Miniszté­riumtól kapott tájékoztatás szerint elkészült az ipari és kereskedő tanulók idei fel­vételének terve. Tanulónak azok a 14—16 éves fiatalok jelentkezhetnek, akik leg­alább az általános iskola VIII. osztályát elvégezték és egészségileg megfelelnek a választott szakma követel­ményeinek. Egyes szakmák­ra alacsonyabb végzettségű fiatalokat is felvesznek. Az érettségizettek részé­re a szokásosnál rövi- debb a tanulóidő, általá­ban Va—2 év. Egyes szakmákra, mint pél­dául műszerésznek, autó­villanyszerelőnek, optikai- fotocikk eladónak, kirakat- rendezőnek, szállodai portás­nak csak érettségizett fiata­lokat vesznek fel. Otthont elsősorban az ál­lami gondozottak részére biz­tosítanak, de otthont kap­hatnak a vájár-, a kőműves- és a kohásztanulók, kisebb számban az öntő-, a kovács-, a hajókovács- és az asztalos­tanulók is. A Munkaügyi Miniszté­rium iparitanuló-intéze- tei március 25-től ad­nak felvilágosítást arról, hogy a velük kapcso­latban álló vállalatok milyen szakmákra vesznek fel ta­nulókat. Az építőipar előtt álló nagy feladatok szüksé­gessé teszik, hogy ebben az évben nagy mértékben nö­veljék a kőműves, a kőfara­gó, az ács, a szobafestő-má- zoló, az épületbádogos, az épületlakatos, a központi fű­tés szerelő, a víz- és gázveze­ték szerelő tanulók számát. A vidéki kőművestanulók ré* szére otthont is biztosíta­nak. Szocialista iparunk, s ezen belül a gépipar várható nagyobb arányú fejlődése az eddiginél több forgácsoló szakmunkást is igényel, ezért ebben az évben növelik az esztergályostanulók felvételét is. A Munkaügyi Minisztérium tanulóműhelyeiben önálló, a legtöbb esetben igen korsze­rű gépek állnak az esztergád lyos-tanulók rendelkezésére. Az elmúlt évekhez képest kevesebb tanulót vesznek fel a fodrász, a női szabó, a koz­metikus és a bőrdíszműves szakmákban, mert a korábbi években szerződtetett tanu­lók száma ezeken a helyeken igen magas. A lánytanulók elsősorban az lyos, a marós, tos. az optikai csiszoló, az üvegtechnikus, az üveg­csiszoló és a porcelán- festő szakmákban kíván­ják fokozni. Elősegítik az érettségizett Iá-' nyok elhelyezkedését a mű­szeriparban. A Munkaügyi Minisztérium módszertani intézete ápri­lis 1-től minden csütörtö-' kön 10—16 óra között pá­lyaválasztási tanácsadást tart az érdekeltek részére. A helyi iparban a taná­csi vállalatok, a szövetke­zetek és a magánkisipa­rosok szerződtetnek tanulókat. Kereskedő tanuló^ nak a kereskedelmi tanuló^ iskolák igazgatóinál és a földművesszövetkezeteknél le­het jelentkezni. felvételét esztergá- a kárpi­Ferencsik János és Szvjatoszlav Rihter hangversenye Moszkvában A Szovjetunióban vendég­szereplő Ferencsik János, a hírneves magyar karmester és Szvjatoszlav Rihter, a kiváló szovjet zongoraművész hang­versenyt adott a moszkvai Zeneakadémia nagytermében. A nagysikerű hangverse­nyen a Szovjetunió állami szimfonikus zenekara Feren­csik vezényletével előadta Dávid Gyula magyar zene­szerző II. szimfóniáját, vala­mint Kodály Zoltán „Felszál­lott a páva” című népdalfel­dolgozását és Richard Strauss Till Eulenspiegeljét. Szvjatoszlav Rihter a zene­kar kíséretében Bartók II. zongoraversenyét adta elő; A két művész legközelebb március 12-én lép fel a moszkvai Csaikovszkij-terem- ben, Brahms-, Bartók- és Richard Strauss-műveket ad­nak elő. ■ p Versegen, özvegy Kálmár •pFerencné istállójában ijedt i p emberek, nézegetik tehetet- ! p lenül az elles előtt álló tehe­■ p net. Kálmárné két napja lé­■ p pett be a termelőszövetkezet- ; p be. Ez a tehene háztájinak ■ p maradt, s most félő, hogy el- p pusztul. Az elles ideje már p négy nappal elmúlt. Dr. p Hreblay Tibor körállatorvos p már volt kint, 6 mondta, % alighanem nehéz lesz az el- p lés. Tovább várni már nem p szabad, intézkedni kell. p Kartal felől piros Skoda p tűnik fel az országúton. Csak p úgy porzik utána a kiszáradt p kövesút. Jön az állatorvos! p Kálmárék előtt megáll a p kocsi, s kezében műszeres p táská jával kiszáll az őszülő p hajú, szimpatikus arcú állat- p orvos, akit ezen a környé- p ken egyaránt ismer öreg és p fiatal, hiszen 1927 óta telje- p sít szolgálatot ebben a kör- p zetben. Azóta sok állatot p mentett meg, sok gazdának p hozott nyugalmat. sokszor P hozott helyre már szinte p helyrehozhatatlan hibákat. p Olyat, mint ami itt is tör- p tént, Kálmárék tehene p ugyanis azért nem tud meg- p elleni, mert rosszul almoz- p ták, hüvelyhátraesés követ- p kezett be, ami végzetes is le- p hét. | ... p ■■ Császármetszéssel p p vesszük el! — jelenti ki az p állatorvos, s máris készül a p műtéthez. — Más megoldás p nincs, minden óra késés bajt i hozhat. Munkában a körállat orvos A háziak izgatottan készí­tenek ki kis asztalt, széket, vizet tesznek forrni a tűz­helyre, lepedőket, törülkö­zőket hoznak, köteleket sze­reznek, s az orvos megkezdi az előkészületeket. Sorba rakja műszereit, fertőtlenítő szereit, fecskendőt, kést, ol­lót, tűket. Közben összefutnak a szom­szédok, ismerősök, ilyen munkában segíteni akarnak. A tehén szomorú szemek­kel néz hátra az emberekre, s türelmesen vár, szinte érzi, hogy rajta segítenek, jót akarnak. Az állatorvos be­adja a tehén gerincébe az első injekciót, majd gyors mozdulatokkal borotválni kezdi az állat oldalát, az­tán fertőtleníti a szörtelení- tett bőrt. A segédkezük — Forgács József, Kovács Jó­zsef, Veréb Mihály, Fábián István — köteleket fognak kézbe, s óvatosan ledöntik az állatot a szalmára. Kezdődik a műtét. Pontosan két óra van. Az orvos megfeszített figyelem­mel vágja a bőrt, majd a hashártyát. Kint az udva­ron gyerekek kiabálnak. — Csendet kérek, ne za­varjanak! — szól az állator­vos, s a gyerekek máris tá­voznak, tudják, érzik, hogy baj van, s nem szabad most lármázni. Mindenki csendben, szinte lélegzetét visszafojtva lesi a kés útját. — Ide egy embert! — hang­zik a gyors utasítás. Forgács József ugrik oda, fertőtlenítőtől sárgálló kezét messze tartva magától. — Fogja a beleket! Forgács nem először segéd­kezik az állatorvosnak, gya­korlott mozdulatokkal hajtja végre az utasításokat. S ekkor előkerül valahonnan az ál­latorvos markából egy vékony farkocska, s kezébe adja az egyik embernek: Itt van! Fogja! — Egy pillanat, s máris napvilágon rugdalózik a kis- borjú. Megkönnyebbült sóhaj­tás hallatszik: — Végre! — Még nincs vége! — szól az orvos, s keze alól egy má­sik kisborjú kerül ki. — Itt van a párja. Csodálkozó kiáltások hangzanak. Ikreket senki nem várt, egyedül az állator­vos. Meg is mondta műtét előtt, nem lepődne meg, ha ikrek lennének. Gyors iramban folyik tovább a munka. Az állatorvos gya­korlott mozdulatokkal varr ja. a sebet, majd fertőtlenít. Ar­cáról pataikokban ömlik a ve­ríték, pedig nincs meleg. A műtét vége felé már a dere­kát panaszolja, hiszem megál­lás nélkül dolgozik egy órája. Végre az utolsó öltésre kerül sor. Még néhány mozdulat, s kész. — Hetvenöt percig tartott — állapítja meg gyelté az órát. Ez bizony nem kis teljesít­mény. Dr. Hreblay Tibor 1-cörállat- orvos megkönnyebbült sóhajjal áll fel. Meleg vizet kér, s mo­sakodáshoz készül. Levetett ingéből csavarni lehet a verí­téket. Amikor minden rendben van, anyjuk mellé kerülnek a ikiesik, s a műtéten átesett állaton is szemmel látható, hegy nem viselte meg nagyon a beavatkozás, megoldódik az emberek nyelve, s a tulajdo­nos töltögetni kezdi a pohara­kat. — Nyugtalan voltam — mondja az állatorvos. — Azért jöttem hívás nélkül. bár kértem, hogy telefonálja­nak nekem. — Azért nem szóltunk, mert nyugodt volt az állat — hang­zik a válasz. S ez a nyugalom, s ez a vá­rakozás alighanem nagy bajt hozott volna, ha Hreblay dok­tort nem hajtja a nyugtalan­ság a segítő szándék. De így aztán nincs baj. Sikerült meg­menteni ezt az állatot is, ki­csinyeivel együtt, Versegen az elmúlt nyár óta ez a harma­dik sikeres császármetszés, a második c sászármetszéses ikerellés. — Este még visszajövök — búcsúzik az állatorvos, s már­is indul, mert a Törekvő Termelőszövetkezetből hivtálk egy beteg állathoz. S műtét közben már jött az újabb üze­net. . Tenkely Miklós 136 tudományos kutató és egyetemi oktató látoaatia az új termelőszövetkezeteket Az új termelőszövetkezetek közös munkájának szervezését, a további tevékenység megala­pozását és a távlati tervek el­készítését nagy számiban segí­tik egyetemi oktatók, mező­gazdasági technikumi tanárok és kiváló tudományos kutatók. E szakemberek munkájáról Tamási István, a Földművelés­ügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatóságá­nak vezetője a következő tájé­koztatást adta. A kutatóintézetek és mező- gazdasági oktatási intézmé­nyek szakemberei örömmel ad­ják át tapasztalat a Lkat az új termelőszövetkezetek vezetői­nek. Vannak, akik beosztásuk miatt csak néhány hétre kap­csolódhatnak be e munkába, viszont a kutatók és tanárok egy része több hónapot, s közü­lük sokan félesztendőt töltenek a szövetkezeti falvakban. A kutatók és tanárak azokban a brigádokban vállaltak munkát, amelyek a tavaszi munkák megindításában segítenek, de egyben felmérik a további le­hetőségeket és segítenek a táv­lati tervek kidolgozásában is. A megyei és a járási tanácsok­ban dolgozó szakemberekkel, agronómus-okkal, kiváló helyi szakemberekkel együtt minden községben az adottságokat messzemenően figyelembe véve teszik meg javaslataikat. A jelentések szerint 136 me­zőgazdasági kutató, egyetemi és főiskolai oktató, valamint mintegy 200 technikumi és mezőgazdasági szakiskolai ta­nár vállalkozott falusi mun­kára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom