Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-12 / 60. szám
'“"gfCirlap 1959. MÁRCIUS 13. CSÜTÖRTÖK ISKOLÁBAN hát igy van ez, így — gondolják maMint az iskolában ■fii a két ember — igaz. hogy nem padiban, hanem a széken —, mint az iskolában a kisdiákok, a legizgalmasabb érán. Ülnek, fülelnek', figyelnek. Ha nagy a vihar, ha egymástól kapkodják a szót az emberek, a többiek, ők a fejüket kapkodják, beszélőtől beszélőig szalad-cikázik a szemük. — Áhá, csinálják guikban. És talán hozzáfűzik: — Alighanem így csináljuk annakidején majd mi is ... Egyébként hallgatnak. Beszélnek a többiek, a házigazdák éppen eleget. Hát hogyne! Éppen új tagok felvételéről dönt a gödi Egyesült Törekvő Termelőszövetkezet vezetősége. Nagy István és Halász István — a két figyelő vendég — is tagja a szövetkezetnek. Azaz tagja is, meg nem is. A belépési nyilatkozat alatt már ott kacskaringózik a nevük, de a munkát csak csz- szel kezdik. Együtt a többi 43 bócsai családdal, akik 350 új holdat hoztál? az Egyesült Törekvő birtokához. Most azért invitálták őket, azért jöttek el, hogy meglássák: milyen itt, a közösben az élet, azaz az élet egy darabkája; a vezetőségi ülés. Török Sándor, a szövetkezet elnöke előteregeti a neveket. Most éppen egy leány felvételi kérelmét veszi szemügyre. — Igen, igen, dolgos, szorgalmas. de.. i hogyan is mondjam... Azt hiszem, nem keresné a szavakat, ha nem lenne itt a két vendég, mert itt varrnak, hát . . ; — Szóval;.. fiatal, fejlett teremtés... Talán túlontúl is fejlett.;. A többiek azonban nincsenek tekintettel a két bócsai vendégre, és elmondanak a leányzóról mindent. A két ember, a wt ven. dig, egymásra néz. Nem váltanak szót, csak a szemük rez- tíül. Nyitott könyv az arcuk. Ezt olvasom le róluk: — Minket agitálnak, vesződtek vélünk. De lám, ennél nehezebben. megy. Megvizsgálják alaposan. Erkölcstelen, ma enyém, holnap tiéd nőt nem akarniak miaguk közé ereszteni. És talán a leányukra, fiúkra is gpndolinaik, akiket nem kell félteniiök, mert lám, megválogatják itt, a vezetőségben, kikkel lesznek együtt azok a gyerekek .: . A másik felvételnél kevesebb a vita. Fiatal asszonykát rajzolnak hozzászólásaikban az ajánlók — a kertészet vezetője, az ag- ronómüs és- maga. az elnök —, aki nem fél a munkától, aki szívesen válla ja az óraibéres üvegházi munkát. Csak egv ellenvetés iakad. Nem is az asszonyka, hanem a felvétel módja ellen van kifogás. . — Miért mondják azt, hogy a kertészetbe vesszük fel — kérdi megfontoltan az egyik vezetőségi tag. — Kimondottan a termelőszövetkezetbe vegyük fel és ha most a kertészetben dolgozik is, tudja, íogy bármikor úgy kívánhatja a munka: holnap hajnali háromkor itt és itt, erre és erre a munkára jelentkezzél! ... És hiába érvel a kertészet vezetője, hogy erre a lmunkéra úgyse aspirál senki, egyre többen erősítik: — Fel kell olvasná neki az alapszabályt és ezt a részt külön meg kell magyarázni. Azután egyhangúlag felveszik. A két ember, a két „tanultó1“ ismét egymásra néz. — Aha, itt nem kivételeznek! ... Ez is jó ... No, de ha az eddigi felvételekből okulhatta!?, akkor tízszer ennyit tanulnak a következőn. • ... te':.?-: Nagy István, az egyik „tanuló’ Török elvtárs, az etók ©’'ere szóval ismerteti a jelentkezőt, elmondja róla, hogy jó munkás, hogy már tagja volt a szövetkezetnek, de kilépett, mert keveselte a keresetet, beállít hát a vasúthoz rakodni, most meg kéri maigát vissza. Szünetet tart és lassúbb szóval folytatja, inkább a vendégekhez, mint a vezetőséghez intézve a beszédet: — De nekünk nemcsak az fontos, hegy valaki hogyan dolgozik, hanem az is, milyen életet ól, hogyan illeszkedik be a társadalomiba. Ez az ember iszik, részeg es.kedik, rossz családi életet él, veri az asszonyt, a gyerekét. Közösségi ember nem viselkedik így! A mi tagjainkra ne mondják, hogy részegesek, garázdák! Nem javasolom a felvételét! — És miért keresett keveset? — hallom a hátam mögül. Azért, mert a napi két-három liter borra, a töméntelen pálinkára az isten pénze se lenne elegendő! Aztán hetven napot mulasztott az évből. Hetven napot! Pedig adtunk neki lakást is, mégse emberélte meg magát. Én se javaslom! Már-már dőlni látszik a „tékozló fiú” ügye, amikor szót kér az a vezetőségi tag’, aki az imént a kertészkedő asszonyka dolgában aggályoskodott : — De ki nevelje meg, ha nem mi?! Mert azért nem eldobni való ember ez! Emié- < kezzetek csak, a csépléskor j senkinek se akaródzott a! padlásra hordani a zsákot, ő ] meg egyből jelentkezett! A másik: — Az már igaz, hogy dolgos \ ember — ha nem italos ép- ] pen. A harmadik: — Beszéljen vele a vezető-; ség! Igértesse meg vele, hegy i másként él eztán! A negyedik: — Alá kell vele iratai, hogy ! a havi előleget csak a fele-1 ság'e veheti fel, neki nem fi- i zetünk kézhez egy fillért i sem! i Az ötödik: — De épp ez a baj, eddig! is a pénzért verte az asz- i szonyt! i — Arra meg majd vigyá-: zunk. A hatodik: — De azért legalább egy- ] szer hadd igyon az esztendő-! ben. Javaslom, hogy a zár-! számadáskor ő is kapjon va-1 lami pénzt. — De akkor, aznap ne j menjen haza! i És amikor szavazni kellett, • két ember kivételével min-: dereki felrakta a kezét. Az i elnöki javaslat ellenére. Hát persze, hogy ismét! összenézett a mi két embe- < rünfc, Halász István és Nagy i István. ! « — Hát az elnök szava nem j szentírás? Itt valóban lehet j vitatkozni, érvelni? Akkor ez ] a termelőszövetkezet tényleg | olyan demokratikus valami...: Azt hiszem, m;re idáig | jutottak a vezetőségi tagok, i a két meghívott bócsai gazda ! már többre tartotta magát, \ mint eddig. Először, - hogy i figyeli a vitát meghívták őket; másodszor, hogy tagjai egy közösségnek, amely bizony nagyon alaposan szemügyre veszi: kiket emel tagjai közé. Ülnek, figyelnek, ne veszítsenek egyetlen szót sem. Mondom, mint az iskolában. Garami László Sokoldalú, serény munka a megyei könyvtárban A Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulójának megünneplésére már hosszú ideje készül a megyei könyvtár minden dolgozója. Ennek a szorgalmas munkának ezekben a napokban érlelődik a gyümölcse. Még az év elején versenyt hirdettek a járási, városi, önálló községi és népkönyvtárak között. A verseny március végéig tart, célja: az olvasók számának gyarapítása, a könyvforgalam növelése és a Tanácsköztársaság harcainak, eredményeinek megismertetése az olvasókkal. A versenyben szinte kivétel nélkül valamennyi könyvtár részt vesz. A legjobb munka elsősorban a ráckevei járási, a nagykőrösi városi és a pilis- vörösvári községi könyvtárban folyik. E jelentős versengést segíti elp a megyei könyvtár által a közelmúltban kibocsátott rövid, kivonatos bibliográfia, amely a Tanácsköztársaságról szóló könyvek jegyzékét tartalmazza. A verseny értékelése áprilisban lesz, s a legjobb MÁRCIUS IS: a budai járás színjátszó csoportjainak fesztiválja A budai járás színjátszó csoportjainak fesztiválját március 15-én délután fél 3 órai kezdettel rendezik meg a pilisvörösvári művelődési otthonban. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója tiszteletére rendezett színjátszó fesztiválon a járás legjobb együttesei vesznek részt. A- budaörsi művelődési otthon fiai,' színjátszói Tre- nyov: Gimnazisták című színművének részleteivel, a buda- kesziek Négy,Lajos: Uj vendég érkézért fcímű.egyfelvon á- sos szíiwhővével közvetlenül is a közelgő évforduló ünnepi hangulatát hozzál? közel a nézőhöz. Az ürömi színjátszók a harmincas évek parasztságának sokszor tragédiába fulladó életéből adnak képet Sásdi Sándor: Nyolc hold föld című színművének bemutatásával. A darab drámai színekkel mutatja be az akkori paraszti élet ellentmondásait és közvetve bizonyítja a ma nagy igazságát: boldogulást csak a közös, nagyüzemi mezőgazdaság hozhat a föld népének. Színesíti a bemutatót a tor- bágyi általános iskola úttörő- csapatának énekes-zenés mesejátéka és a piliscsabaiak előadásában színrekerülő Néma levente című Heltai-játék böntönjelenete is. A csoportok nagy igyekezettel készülnek a járási találkozóra. A pilisvörösvári tanács és népfront szívesen várja a közeli és távolabbi községekből jövő színjátszókat, s a velük tartó vendégeket. Király Zoltán budai járási népművelési felügyelő könyvtár kétezer forint értékű könyvet kap majd. Megjutalmazzák a legjobb könyvtári dolgozókat is. A megyei könyvtár „írók a Tanácsköztársaságban” címmel a megye tizenöt községében rendez előadást ezekben a napokban. Eddig Örkényben, Sóskúton, Abcnyban, Domonyban és Kisorosziban került megrendezésre, majd valamennyi helyen nagy sikerrel. Domonyban például több, mint háromszázan voltak kiváncsiak az előadásokra. Ugyancsak a napokban indította útjára a megyei könyvtár a Tanácsköztársaság dokumentumaiból összeállított vándorkiállítását. Egyszerre a megye öt községében mutatják be az öt képes tablóból, plakátokból és könyvekből összeállított érdekes dokumentum gyűjteményt. Tervezik, hogy ezentúl ahol az előadásokat tartják, oda viszik majd a kiállítást is, hogy az eddiginél is gazdagabb élményanyagot nyújtsanak a hallgatóknak. Természetesen a megyei könyvtár arról is gondoskodik, hogy e korántsem köny- nyű feladatot jól elvégezhessék a könyvtárak dolgozói. Ezért a rendszeres könyvtáros továbbképzés alkalmával külön előadást tartottak számukra a Tanácsköztársaság könyvtárainak munkájáról. Az előadás után pedig közösen megtekintették az országgyűlési könyvtár tanácsköztársasága különgyűjteményét. A megyei könyvtár munkatársai jelen pillanatban minden erőt e feladatok megoldására fordítanak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már most nem gondolnak a távolabbi tervekre, munkákra is. Tervezik, hogy rövidesen több községben, illetve városban megrendezik az írók és olvasók találkozóját. Máris számos ilyen kérés érkezett hozzájuk a könyvtárakból. Elsősorban Illés Bélával, Földes Péterrel szeretnének megismerkedni az olvasók, de szívesen látnának vendégül más írókat és költőket is. A könyvtárak másik fontos feladata az ifjúsági könyvtár- hálózat további fejlesztése. A ceglédi példa bizonyítja, hogy mennyire helyes ez az elképzelés. S ami ezzel szorosan összefügg: az ifjúsági könyvtár baráti körök megalakítása; A közelmúltban megalakult pilisvörösvári és nagykőrösi ifjúsági könyvtár baráti kör jó munkája bizonyítja, hegy mennyire hasznos e körök munkája. Nemcsak az irodalmi rendezvények megszervezéséből veszik ki részüket, hanem új olvasókkal bővítik a könyvtárat, csakúgy, mint beleszólnak abba is, hogy milyen új könyveket vásároljanak. Nemcsupán az ifjú olvasó- közönség igényeit igyekeznek kielégíteni. A felnőtt olvasóknak minden könyvtárban rendelkezésre áll a kívánság-füzet, amelybe beírhatják kívánságaikat, igényeiket. Ezekre a kérdésekre azután nemcsak írásban válaszolnak a könyvtár dolgozói, hanem tettekkel is, mihelyt lehetőség kínálkozik rá: megszerzik a kért könyvet. Igen fontos feladatnak tartják a megyei könyvtár munkatársai a színműtárak további bővítését és propagálását is. Ezek már majd minden járási könyvtárban megtalálhatók. Ezzel szeretnének segítséget nyújtani az öntevékeny színjátszó csoportok helyes műsorpolitikájónak kialakításához. Tények igazolják, hogy már eddig is sikerrel. — p — Pénteken kezdődnek a magyar—szovjet jogásznapok A magyar—szovjet bánság hónapja alkalmából magyar— szovjet jogásznapoi? címmel tudományos ülésszakot rendeznek a Jogászház dísztermében. Pénteken délelőtt fél 10 órakor kezdődik az ülésszak dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter megnyitójával. Gondozni kell a palántát /////////////////////////////W/AW///A egy érdekesebb kérdést tár gyalnák, meghívják az úttörő két is. Lássák, hogyan irá nyitják a falut, hogyan hoznai határozatot és azt hogyan hajt jóik végre. így közelebb kerül nek a faluhoz, megszereti1 majd azt és ... — Büszkék lesznek a sajá falujukra. — Ügy gondoljuk mi is. Csak úgy mellékesen meg tudakolom, mekkora a határ Kicsi, 4200 hold. annak is fele erdő. Dombokkal, hajla iákkal szegdelt vidéken él a acsai ember. Mi késztette ar ra, hogy gyerekét, a falu va lamennyi gyerekét szűkeb hazája szeretetére nevelje? Az elnökasszony, meg i többi acsai ember tapasztalait élete, az utóbbi tizennégy esz tendőben. Először ők, az őre gek tanulták meg szerein a falut. Csak Béri Jánosn példáját említem. így beszél róla: — Tíz éve dolgozom a ta nácson és 1953-ban választót tak mag elnöknek. Nehéz vei akkor, hiszen csak hat elemi végeztem és egy falut kellet irányítanom. Szerettem volnt egyszerre mindent tudni. Szín te aludni, enni sem tudtam ab ban az időben. Csak tanultam ismerkedtem. — És most? — Oh. most már ismerem i közigazgatást. Igaz. pártisko lát végeztem, voltam közigaz gatási iskolán és a gyakorla is sokat jelent... Sokat, bizony sokat és e arra késztette, hogy amit nek későn, sok-sok bajjal, gonddá küzdve kellett megtanulnia ízt a gyerekek fiatalon, játszva elsajátítsák és az acsai palántából bőven termő, értékes növény legyen ... gondosan ípolt, szeretetve nevelt leány >s legény. Gáldonyi Béla — Nem látta az elnökasz- izonyt? Az acsai menyecske, ringó szoknyában, fényes szárú csizmában megtorpan: — Nem. — Hát azt tudja-e, hol laknak a cigányok a Felvégen? — Ott lent, a Szigeten túl ítmennek a vasúton, aztán Cyarmat felé megy az út... A Sziget csak annyiban szíjét, hogy közbeékelődött la- oályos. lakatlan. síkságával :ét falurész közé. Az egyik 'észen gondozott út szerpentinben kanyarog fel a Pró- lay-kastélyhoz. Most iskola, ózok tanulnak benne, akiknek kívül volt egykor a helyük — még a parkon is kívül, 4 másik részen az acsai párnáztok építenék maguknak kastélyt. Ahogy mondom: kastélyt. Fürdőszobával, nagy lornáccal, fehérre mázolt, lakkozott ajtókkal s a bútor... ízt jobb megnézni, mert a bú- onkiállítás sem különb némelyiknél. S amint túl érünk a Szigeten, át a vasúton, fel Gyarmatnak, balról sorakoznak az egyforma házikók. Nem kastélyok, de nem is putrik. Felérve meszelt, szép ablakos há- :ikák. A cigánysor. Az autóduda hangjára egyszerre nyílik hat ajtó s az igyiken kijön az elnäßtasszony. Azért járt kint a cigányso- 'on, mert bevonulnak a sor ilá érett legények és azokkal láltott egy-két szót. Ma még egények, de ha megjönnek a catonaságtól, már felnőttek észnek, termetben, gondolkodásban s ehhez most kell Előkészíteni őket. Most, miliőit a palánta virágba borulna is. termést érlelne. A házig, ahol Béri Lajosné tanácselnök lakik, kevés szó esik. Annál több azután. A fia van itthon, megfázott, s azt ápolja, ha idejéből telik a sok gyerek mellett, akit nevel a faluban. No, nem egyedül, az egész tanács segít benne. — Hogyan? — Végrehajtó bizottsági ülés volt nemrégen. Elhatároztuk, hogy megjavítjuk az úttörőmunkát. Ügy neveljük ezentúl a faluban a gyerekeket, hogy megszeressék a mezőgazdaságot. — A határozat még nem minden — vetem ellen, hátha így többet elmond abból, ami a szürke szavak mögött rejlik. Mondja is. — Varga Pál, aki a tanácson dolgozik és a Hazafias Népfront helyi elnöke, elvállalta, hogy a termelőszövetkezettel együtt patronálja az úttörőket. S készül a terv: a szövetkezet megajándékozza az úttörőket. Csapatzászlót ad. hogy bármikor alatta felvonulnak, a szövetkezetre gondoljanak, ahol a jövőjüket tervezik, készítik. Aztán meghívják a kis, piros nyakkendőé lányokat, fiúkat a közösbe. Ismerkedjenek meg az ottani munkával. Lássák is. tapasztalják is. Amit már tudnak dolgozni, segítsenek a csoportban. Nem ingyen. Kereshetnek szépen és azt a nyári táborozásra fordítják. Ezt csak szervezni kellett és elhatározni, a megvalósítás is könnyű, de nem így a Táncsics Mihály úttörőcsapat felöltöztetése egyenruhába. Mert amíg csak csapatfoglalkozásra jártak, amíg csak tanultak. játszottak, szórakoztak, egy szülő sem emelt kifogást. De most, az egyenruha kérdésében már voltak ellenvetések. Minek az? Uniformist a gyerekeknek? Hát kell az egyáltalán? De sem Pintér István, az úttörő-csapat vezetője, sem a tanács nem hátrált. Hivatkoztak a fegyelemre, az április 4-i ünnepség szépségére. És sikerült. Április 4-én már egyenruhában vonulnak ki az acsai úttörők ... Igen, megszerettetni a falut, a mezőgazdaságot a fiatalokkal. Ez sem könnyű feladat, de ... — Hogyan? — kérdem ismét. Az elnökasszony sokáig rendezi gondolatait. Látszik rajta. magúk is sokát töprengtek ezen. míg végül megtalálták a helyes, a kivezető utat. — Először is a falut szerettetjük meg a gyerekekkel. Szépítsék. gondozzák. Ezért az úttörőcsapat a Sziget fásításában segít. Együtt fásítják a felnőttekkel. Ezerkétszáz nyárfát ültetnek és gondozzák, hogy árnyas liget legyen belőle. — Aztán? — Beszélnek majd velük azok a gyerekék. akik itthon maradtak, a faluban, az apjuk gazdaságában. — Ilyen is van? — Nem sok, de már akad. Klbacs Mihály jó tanuló volt. mégis itthon maradt és gazdálkodik. Még mit tesznek a gyerekek nevelése érdekében? — A tanács elhatározta, hogy egyszer-egyszer, amikor
