Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-12 / 60. szám

‘X/Crrlap 1959. MÁRCIUS 12. CSÜTÖRTÖK W. Gomulka beszámolója a LEMP IIL kongresszusán (Folytatás az 1. oidalrői.) vei vezetik. Mindegyik párt kizárólagos felelősséggel tarto­zik a munkásmozgalom sor­sáért a maga országában, de mindegyik párt a proletár nemzetköziség lenini elveit követi, hiszen felelősséggel tartozik a nemzetközi moz­galom egysége iránt. Ezek az elvek közös elvei valamennyi kommunista és munkáspárt­nak, jóllehet egy közülük, a Szovjetunió Kommunista Pártja az egyenjogú pártok körében különös tekintéllyel bír és olyan élenjáró helyze­tet tölt be, amelyre történeté­nél fogva jogosult; A nemzetközi karranumsta mozgalom egységét csak a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége bontotta meg — 'hangsúlyozta Gomulka. A Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetségének vezetői maguk 'akarták azt, hogy a JKSZ kí­vül rekedjen e mozgalom so­rain. A Jugoszláv Kommunis- 1 ták Szövetsége a kívülálló .■szerepét választotta magának, í Revízión ista állásfoglalásuk fkészteti őket erre a szerepre. l'A Jugoszláv Kommunisták 'Szövetsége nem írta alá a 12 'kommunista, és munkáspárt nyilatkozatát. Ez még nem je­lentette volna a nemzetközi 'kommunista mozgalomtól való elszakadásukat, de később a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége szembeállí- I tóttá ezzel a nyilatkozat- I tál saját revizionista, programját. Ez a program a szocialista tábor egyse- I gének, az összes kommu- j nista- és munkáspárto- I kát összefogó nemzet- ' közi szol m! a ritásnak a megbontására iránytű. A jugoszláv revizionisták árra törekednek — folytatta Gomulka —, hogy megbont­sák a szocialista országok barátságát, felszámolják a szocialista tábor államainak egységét, szolidaritását és megszüntessék egymás köl­csönös megsegítését. Az a vé­leményük, hogy ha ezek az országok követik Jugoszlávia példáját, akkor megszűnik a nemzetközi feszültség. Ez a revizionista felfogás rendkí­vül ártalmas. Az imperializ­mus vékony vesszőként törte volna szét a szocialista álla­mokat, ha nem fűznék őket szilárdan össze a barátság RHÍZ ON IT OLTÓANYAGOK a pillangósvirágú növények gyökérgümő baktérium- tenyészetei kitünően növelik a pillangósok termését és javítják minőségét. Különböző pillangósok vetőmagvai beoltásához más más oltóanyagot kell használni: Lucerna, sombóró Rhízoni- tot, lóhere Rhizonitot Bükköny, borsó Rhizonitot, Baltacím Rhizonitot. 1 kh-ra 1 üveg Rhizonit agaros oltóanyag vagy 200 g Rhizonit por szükséges. Megrendelhető: A Műtrágya és Növény­védőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalatnál, Budapest, VI., Bajcsy Zsilinszky u. 57. sz. Az É. M. Nógrád megyei Áll. Építőipari Vállalat salgótarjáni és váci munkaterületére gyakorlott FESTŐ SZAKMUNKÁSOKAT FELVESZ. Jelentkezni lehet: Salgótar­ján, Régi vásártér, a válla­lat munkaügyi osztályán és a váci főépítésvezetőségen, Élmunkás utca. Továbbá jelentkezni lehet 1959. április 1-i beiskolá­zással az alábbi szakmákban ipari tanulónak: kőműves, ács, festő. Tanulóidő: 2 év. Jelentkezési határidő: 1959. március 20. szálai. Az a tény, hogy a Lengyel Egyesült Munkás­párt jelenleg a többi kom­munista párthoz hasonlóan nem tart fenn semmilyen pártkapcsolatot a Jugoszláv Kommunisták Szövetségével, nem jelenti azonban — hang­súlyozta a továbbiakban Go­mulka —, hogy feladta a reményt, hogy a Jugoszláv Kommunistáik Szövetségle visszatér majd a nemzetközi kommunista mozgalomba. Gomulka ezután Lengyelor­szág időszerű gazdasági prob­lémáiról szólt; Elmondotta: a népi Len­gyelország 14 esztendeje alatt minden területen nagy arányokban fejlődött a népgazdaság, az elmara­dott agTárország ipari-ag- rárországgá vált. Eredményeink alapot nyúj­tottak az új népgazdaságfej­lesztési programhoz. E progra­mot az 1961—1965. évi gazda­ságfejlesztési irányelvek tartal­mazzák, amelyeket a kongresz- szus elé terjesztünk. Az emlí­tett időszakban az ipari terme­lés a jelenlegi színvonalhoz képest mintegy 80 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 30 százalékkal emelkedik. Az előadó kiemelte, hogy a mezőgazdaság szocialista szek­torát sokoldalúan erősíteni kell. Hangsúlyozta, hogy bizto­sítani kell a termelőszövetke- zeteknék minden feltételt a gyorsütemű gazdasági fejlődés­hez. A teljes önkéntesség elvé­nek betartásával és a parasztok akaratának tiszteletben tartá­sával felhívják a dolgozó pa­rasztok figyelmét, hagy a nép anyagi és kulturális jólétének továbbfejlesztése összefügg a falu szocialista átalakításával. Gomulka kiemelte, feltétle­nül be kell tartani azt az el­vet, hogy a termelő erők szaka­datlan fejlesztését össze kell kapcsolni az életszínvonal rendszeres emelésével. Amit elérünk — jegyezte meg — lé­nyeges előrehaladást jelent majd országunk fejlesztésében, egyszersmind nemzeti hozzájá­rulásunk ahhoz az átfogó bé­kés versenyhez, amelyet a ‘szo­cialista rendszer a kapitalista gazdasági rendszerrel vív. Gomulka rámutatott, hogy a népi államnak és társadalmi bázisának megerősítésében a helyes gazdaságpolitika mellett a szocialista demokratizálás folyamatéinak kell meghatároz­nia az erőfeszítések fő irány­vonalát. A szocialista demokratizá­lás első feltétele azonban a LEMP vezető szerepének megszilárdítása. A párt az összes népi erők összefogására törekszik és sem­mi esetre sem követ olyan po­litikai irányvonalat, amely megosztaná a társadalmat ab­ból a szempontból, hogyan íté­lik meg tagjai a vallást. A párt az állampolgárok állásfog­lalását kizárólag annak alapján ítéld megi, hogy a gyakorlatban mit tesznek a szocializmusért. A katolikus egyház tevé­kenységéről Gomulka meg­jegyezte: a papi tevékenysé­get semmi esetre sem lehet politikai célokra, s arra fel­használni, hogy szembeállít­sák a hívőket a nem hívők­kel, vagy hogy támadják pártunk és népi kormá­nyunk politikáját. Óvjuk az egyházi hatóságokat a törvé­nyek és az állami rendelke­zések megszegésétől, mivel ismét előfordulnak ilyen je­lenségek — mondotta. — Azt tanácsoljuk, hagyják abba a népi hatalom elleni provo­kációkat, mivel ez nem vá­lik hasznára az egyháznak. Még egyszer leszögezzük, hogy nem akarunk háborút az egy­házzal, de az egyház marad­jon egyház, szorítkozzék a hit kérdéseire, és ne lépje túl a templom kereteit. Gomulka utalt rá, hogy fokozni kell a népi tanácsok szerepét a tervezésben és a gazdasági igazgatásban, majd pozitívan értékelte a munkás- önkormányzat tevékenységét. A LEMP teljes mértékben egyetért azzal a harccal, ame­lyet az SZKP és lenini Köz­ponti Bizottsága N. Sz. Hrus­csov elvtárssal az élen a párt- ellenes csoport ellen vívott. Az egész nemzetközi munkásmoz­galom érdekeit szolgálta en­nek a szakadár-csoportnak. a dogmatikusok és a konzerva­tívok csoportjának leleplezé­se és felszámolása. Gomulka ezután hangsúlyoz­ta, hogy jelenleg a revizioniz- mus jelenti a fő veszélyt a p>árt számára. A párt határozottan elutasította a revizionizmust, ez ugyanakkor nélkülözhetetlen előfeltétele a dogmatizmus és szektásság végleges kiirtásá­nak. A kongresszus második nap­ján Edward Oohab, a politi­kai bizottság tagja elnökölt és a revíziós bizottság beterjesz­tette jelentését, A bizottság beszámolója után Stefan Ignar, a Len­gyel Egyesült Parasztpárt el­nöke és S. Kulczynski, a Len­gyel Demokrata Párt elnöke üdvözölte a kongresszust. Utá­na megkezdődtek a hozzászó­lások. Elsőnek Edward Gie- rek, a központi bizottság tit­kára és a katowicei vajdaság pártbizottságának első titkára, valamint Wincenty Krasko, a poznani vajdasági pártbizott­ság első titkára szólalt fel. A beszámoló feletti vita tart. A testvérpártok küldöttei a szünetekben a folyosókon ba­rátkoznak. ismerkednek. Sokan keresik fel a magyar küldött­ség tagjait, Marosán Györ­gyöt, Kállai Gyulát és Sán­dor Józsefet, és érdeklődnek a magyarországi viszonyokról, a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának közelgő negyvenedik év­fordulója ünnepségeiről. 3Meghiúsult kísérlet A bagdadi rádió az iraki ellenforradalmi kísérletről A bagdadi rádió kommentár­ban foglalkozott Savwaf ezre­des ellenforradalmi kísérleté­vel. A rádliókommentór hang­súlyozza, hogy az iraki forra­dalom és az Iraki Köztársaság megalakulása meghiúsította az imperi affisták agresszív számí­tásait és,terveit. .,Az imperializmus úgy gon­dolta — mutat rá a kommen­tár —, hogy bűnös céljait a legrövidebb úton erőszakkal, az erők megosztásával érheti el.“ Az iraki rádió adása meg­állapította, hogy az imperialis­ták azért gyűlölik -az arab fel­szabadító mozgalmat, mert az meig akarja szabadítani az arab népieket az imperialista uiralom minden formájától, s igazi — a nép akaratából teremtett —■ demokratikus rendszert akar megalapozni. Az arab felszaba­dító mozgalom célja továbbá, hagy megakadályozzon mindem beavatkozást az arab népek belügyeibe, s független- nem­zetgazdaságot teremtsen, végre­hajtsa az agrárreformot, támo­gassa az ipart fejlődést, a lehe­tőség szerint emelje az arab népek élet és kulturális szín­vonalát. Végül pedig alkotó módon járuljon hozzá a világ békéjének és biztonságának megerősítéséhez. „Ezek a feladatok megköve­telik az arab népiek erejének egyesítését és e népiek szolida­ritását“ — hangsúlyozta befe­jezésül az iraki rádió kom­mentárja. ★ Az ankarai lapok hírt adniak az észak-iraki lázadás elfojtá­sáról. A Yeni Gün című lap szerint meg nem erősített for­rásokból ismeretessé vált, hogy Sawaf zendülői közül többen Törökországban keresnek me­nedéket a büntetés elől. mai nap 1959. március 12, csütör­tök, Gergely napja, A Nap kél 6,05 órakor, nyugszik 17,44 órakor. A Hold kél 7,17 órakor, nyugszik 20,59 órakor. Várható időjárás: erősen felhős idő, sok helyen, fő­ként az ország déli felé­ben eső, havazás. Mérsékelt, helyenként élénk északkele­ti, keleti szél. A hőmérsék­let alig változik. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet 3—6 fok között. Távolabbi kilátások: a nappali felme­legedés fokozódik, már csak kisebb esők lesznek. Til TAKOZU (Távirat) A mendei Lenin Termelő­szövetkezet tagsága és vezető­sége és az isaszegi Béke és Vörös Csillag termelőszövet­kezet tagsága tiltakozik Ma- nolisz Glezosz jogtalan bebör­tönzése ellen. — SZOVJET—MAGYAR nőtalálkozót tartottak teg­nap a Csepel Autógyárban. A találkozó után kultúr­műsor következett, amely­ben fellépett az üzem szín­játszó és tánccsoportja is. — MINDENFAJTA KIS­GÉPPEL ellátják a föld­művesszövetkezeti üzlete­ket. Legnagyobb mennyi­ségben azokat a gépeket szállítják a földművesszö­vetkezeti boltokba, amelyek ló- és gépi vontatásra egy­aránt alkalmasak. — VÉGREHAJTÓ BI­ZOTTSÁGI ülést tart ma reggel 9 órai kezdettel a Nagykőrösi Városi Tanács. Megtárgyalják a város me­zőgazdaságának helyzetét, a termelőszövetkezetek fej­lődését és a tavaszi mező- gazdasági munkákkal kzp- csolatos feladatokat. A na­pirendi pontok között szere­pel ezeken kívül még az idei tanév első félévi ered­ményének értékelése is. — KORSZERŰ, új csi­szolóműhelyt rendezett be a Ceglédi Gépüzem és Vas­öntő Vállalat. Az új mű­helyhez korszerű porelszí­vó berendezést is készítet­tek. A műhely és a felsze­relés összesen 70 000 fo­rintba került — 28 CSALÁD, 32 taggal lépett be az elmúlt napok­ban a szigetú jfalui termelő- szövetkezetbe. — NÉGY SZOVJET PE­DAGÓGUS látogat el már­cius 13-án a ráckevei álta­lános iskolába. A ráckevei általános és középiskola pe­dagógusaival együtt meg­tekintik a műemlék szerb templomot, ellátogatnak egy orosz szakköri foglalkozás­ra és tapasztalatcserét foly­tatnak a helybeli pedagó­gusokkal. — 160 HOLD őszi vetést lehengereltek és 210 holdon elvégezték a fejtrágyázást a nagykőrösi Dózsa Termelő­szövetkezetben. — A PEST MEGYEI Pe­tőfi Színpad műsora már­cius 13-án: Taksonyban a Majd a papa, ApajpusztánA nők harca. — MÜ ANYAGCIKKEK KIÁLLÍTÁSA nyílt 10-én Cegléden a pocelán-boltban. A kiállítás márcins 31-ig lesz nyitva. a televízió műsora ma este 18.00 órai kezdettel: Sanyi Manó III. kalandja; A kü­lönös alma. Bábjátéksorozat; 18.45 órakor: 11. számú Magyar Híradó. Utána; A jövő hét mű­sora, műsorismertetés. 19.00 óra­kor: Verdi: Traviata. Közvetítés az Erkel Színházból. Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik feledhe­tetlen emlékű férjem, édesapánk, nagyapánk: Marik Ferenc temeté­sén Irsán részt vettek, fájdal­munkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk összes mun­katársainak. özv. Marik Ferencné és családja A Nagyvásártelepre szerdán reggel 71 vagon és 10 tehergép­kocsi áru érkezett, ebből 26 va­gon burgonya, nyolc vagon ve­gyes zöldáru, 12 vagon alma, négy vagon tojás és 21 vagon ínandarm cl citrom. Szerdán reggel Makóról első­re min minőségű gyökérzöldséget, Győrből levesbe való sárgarépa és Kecskemétről kelkáposzta ér­kezett. Az állami boltok a gyö­kérzöldséget kilónként 9.60, a tisztított sárgarépát 2.60—3, a kel­káposztát 5, a piroskáposztát 4.80 forintért hozták forgalomba. A Csemegekereskedelmi Vállalat részére a tlszaörsi Kossuth Ter­melőszövetkezetből jó minőségű cukorsaláta érkezett, a csemege- boltok fejenként 2.40 forintért árusították, a melegágyi fehér- karalábét pedig 3.40 forintért ad­ták darabonként. A földmüvesszövetkezetl csar­noki hentesboltok sok friss füs­tölt árut kaptak. A bőrös első­sonkát kilónként 36. a hátsót 40, a kötözött csontnélkiili sonkát 41, a karajt 38, a csülköt 23 forintért árusították. '^""""s'sxsssssssss/ssssssssssssssssssssssrssssssssssfss*ssssssssfss/sfssss/srsffsssss/sssssssssssfsssysssssssssfsrf/vssssf/s/sssssssssrssrr*rfrsfss/ssfsrfsrsssfssfrsssf/,srsss///s//ss/sssssssssss//s/ss/y/s/ssr//sss//ssfsv. | A tárgyalóteremből: EGY EMBER ÜGYE? — Akarták, De én nem vál­laltam. — Miért? Meghúzza a vállát, aztán ki­bökd: — Mert cigány. Soha nem javul meg. — Biztos maga ebben? — csattan fel a bírónő hangja. A vállát húzogatja jSmét, nem szól semmit. Aztán újból kezdi: — Én nem vállaltam. Van elég bajom. Nem még egy ci­gánylány a tetejébe. — De hiszen, ha egy héten egyszer is beszél vele, már az is eredmény. Hiszen maga an­nak a területnek a tanácstagja. — Hát igen. De... de... — elakad, nem tud mit mondani. Visszaül a székre. A gyámügyi előadó már ma­gabiztosabb, mert ő már tett valamit a lány érdekében: to­vábbította a helyi tanács leve­lét a bírósághoz. — Beszélt maga a lánnyal? — Nem beszéltem. — Próbálták munkába he­lyezni? — Nem. Nem tudom. — De hiszen a maga feladata lenne ezekkel a gyerekekkel foglalkozni — méltatlankodik a bírónő. — Cigányok... ezt a lányt úgysem lehet ráncba szedni. Állandóan csavarog... — Ki látta csavarogni, ha soha nem beszéltek, vele, nem ellenőrizték? — Látták. — Kicsoda? — Hát... látták... azt be­szélik. — Miért nem próbáltak ■munkahelyet szerezni neki? — Úgysem maradna ott meg. Ezt már az ügyész sem bírja tovább, közbevág: — Hisz maga az emberek ne­velhetőségében? —• Hiszek. — Hát akkor ebben az eset­ben miért nem hisz? Az előadó nem tud mit vá­laszolni. Zavartan topog a bí­rói asztal előtt és hallgat. Erzsi sír. Sír az anyja is. De aztásn hamar megvigasztalód­nak, mert a bíróság előtt tíz perc alatt elintéződik az, amit heteken, hónapokon keresztül nem tudtak elintézni felülete­sen. lélektelenül dolgozó hiva­tali beosztottak: Erzsi munka­könyvét kap és az erdészetbe jár majd dolgozni. — Járni fogsz rendesen? —» kérdezi a bírónő. — Igen — hüppögi a lény könnyek közt mosolyogva. — Rendes ember leszel? Az akarsz lenni? — Az. Szeretnék ... nem jö­vök ide többet... Ezért kellett ezt az ügyet el­mondanom. Okulásul. A jöven­dő esetleges R. Erzsébetéinek, akik lássák be: büntetlenül nálunk nem lehet tisztességte­lenül élni. S azoknak, akik R. Erzsébetet és mások sorsát igazgatják: alaposabban kell dolgoznunk. Előítéletekkel, szó­beszéddel leszámolva, mindent meg kell tennünk. S csak ak­kor lehet nyugodt a lelkiisme­retünk. De addig: egy pillanat­ra sem! Mészáros Ottó > Ember . Ember jelölt. Tizen- | hat éves. Cigánylány. És most | ott áll a Pest megyei Fiatal- | korúak Bírósága előtt. $ Nem először! | Utoljára? | R. Erzsébet üllői cigány- J: lány sorsa, élete nagyon ka- § nyargós. Sok benne a buk- í tató, s kevés az emelkedő. S ^R. Erzsébet — úgy látszik — ^szívesebben marad a mélység­iben. $ Hol is kezdjem? Kényes § dolog — mondták a kollégák. ^Bonyolult — intett az ügyész, ^ a bíró. Benne van ebben a ^ digányikérdéstöl kezdve min- |den. A fiatalkorú nyomós vét- |kei, s a másik oldal lélekte- ^lensége is. Minden. ^ R.-éknél fordított világ ^ van. A szülők tértek a jó §útra, a vándorlás, „alkalmi ^munkák” helyett a megnyug­vást, az állandó munkát vá­lasztották. Az apa az egyik ^ budapesti konzervgyárban dol­gozik. Az anya — idős asz- ^ szony — otthon van, beteges, ^ Erzsi végzi helyette a ház kö- ^ rül azt, amit kell. Ha otthon ^ van. ^ Mert nem egyszer volt már ^ a fiatalkorúak bírósága előtt, | ittasságért, botrányos viselke- ^ dósért, s ki tudja még a töb- ^ bit felsorolni. Valamennyi Sdojog olyan, amiről egy 16 esztendős lánynak méa halla­nia sem volna szabad. Legutóbb novemberben járt itt. Mindent megígért, égre- földre esküdözött, s azóta.:. Ezért az „azétáért” van me­gint a bíróság előtt. Mert ak­kor a bíróság próbára bocsá­totta, ami azt jelenti, hogy ha a legkisebb panasz is felmerül ellene, akkor másfajta intéz­kedés következik. Nos, nem­rég levelet kapott a bíróság a helyi tanácstól, hogy R. Er­zsébet ott folytatja, ahol ab­bahagyta. így került ismét ide. R. Erzsébet raffinált lány. Pedig csak egy osztályt járt. A többit — ezért vagy azért — nem. A „gyakorlat” hozta magával csiszoltságát, ravasz­ságát, mindazt, ami ebben a 16 esztendős lányban össze­szorult. Nem ártatlan. Sok van a füle mögött. Nem is akarom védeni. Nem is azért fogtam tollat. Hanem azért, mert R. Erzsébet ügye mögött — több van! A cigánykérdés. Nem R. Erzsébet mellett emelek szót, hanem a jövendő esetleges R. Erzsébetéinek ér­dekében azért, hogy ne jussa­nak az ó sorsára. A bíróság előtt nemcsak R.-ék jelentek meg. Hanem tanúként az üllői tanács egyik tagja, s a Monori Já­rási Tanács gyámügyi elő­adója is. A lány illedelmes kezitcsó- kolommal áll meg a bíró: asztal előtt. Nincs megijedve körbemosolyog. — Tudod-e, miért vagy itt Erzsi? — mondja a bíró. — Nem... nem tudom — ingatja határozatlanul a fejét — Nem loptam. — Nem is azért vagy itt Azt írják rólad hogy megini csavarogsz, férfiakkal látnak a kocsmákat bújod. — Én? — hördül fel a lány mint akit rágalom ért. — Dolgozol? — Nem. Mentem a tanács­házára, de azt mondták, hogi nem adnak munkakönyvét csak ha személyi igazolvá­nyom lesz. — Ez nem igaz. Biztos hogy ezt mondták? — Biztos. — És másról beszéltek ve led? Hogy megy a sorod, mi akarsz? — Nem. Senki se. — Akarsz dolgozni, akars. becsületes lenni? — Tessék idehallgatni: éi igazából mondom, hogy aka rtík. A lány visszaül a székre. A: üllői tanács együk tagja — ah különben erdész — áll tanú ként a bírók előtt. = Maga a lány pártfogója'.

Next

/
Oldalképek
Tartalom