Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-12 / 60. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! kJ/C írla MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA -ÉS me gyei Tanács lapja m. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM ARA 50 FILLER 1959. MÁRCIUS 12. CSÜTÖRTÖK A tavaszi munkákról, a gépállomások feladatairól tárgyalt a megyei tanáes végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága március 11-én ülést tartott. Az első napirendi pont az 1958—59-es tanév I. (félévi eredményéről, a pedagógus to­vábbképzés helyzetéről szóló jelentés megvitatása volt. Ez­után Szabó Elemér mezőgazda- sági osztályvezető és Sándor Ferenc ÁMG igazgató előter­jesztése alapján megvitatta és jóváhagyta a végrehajtó bizott­ság a tavaszi munkára való felkészülésről, a gépállomások feladatairól szóló jelentést. A növénytermelés tavaszi munkáinak feltételei ez évben kedvezőbbek — állapította meg a beszámoló —, mert vetőmagból, műtrágyából, védekező szerből elegendő mennyiség áll rendelkezés­re, s az őszi vetések, vala­mint a pillangósok tűrhető­en teleltek át. A tavasziak elvetésére *09 892 kát. hold területen kell a talajt előkészíteni, egyrészt az őszi szántás elmumkálásával, másrészt tavaszi szántással, s annak elmunkálásával — hangzott a továbbiak során a beszámoló. Ennek biztosítása — elsősorban a tsz-eknél — el­sőrendű feladat, amit oly mó­don kell elvégezni, hogy a gé­pi munka még átcsoportosítás árán is — maximális legyen. A beszámoló ezután a trá­gyázás jelentőségével, a mű­trágyaigény kielégítésével fog­lalkozott, majd részletesen fel­sorolta, hogy a megye vető­magkészletének felújítására milyen nemesített és szokvány magvak állnak rendelkezésre. A takarmánybázis megte­remtése, a tartalék biztosítása szükségessé teszi, hogy felvilá­gosító munkával érjük el a me­gye kukorica vetésterületének kb. 10—12 ezer kát. holddal való növelését — hangoztatta a jelentés, majd a rendelkezésre álló 8800 mázsa hibridkukorica vető­mag felhasználására hívta fel a figyelmet. Termelőszövetkezeteteknél gépi munka igényként 5600 kát. hold négyzetes kukorica­vetés, 1800 kát. hold ikersoros kukoricavetés jelentkezett. Ezt a murakát gépállomásainknak tíz. nap alatt, de legkésőbb má­jus 10-ig kell befejezni, mert megyéinkben az ez után vetett kukorica késő érésével gátolja az őszi munkát s a várt ter­mést sem adja meg. Az előterjesztés ezután foglal­kozott a gépállomások felada­taival a takarmány betakarí­tásénál, majd az öntözéses ker­tészet fejlesztéséről szólva han­goztatta, hogy — a 3004/1-es kormányrendelet alapján — március 20-ig a főváros köze­lében zöldségtermelésre alkal­mas termelőszövetkezeteket kell kiválasztani, s azokat — gépi eszközök rendelkezésre bocsátásával — 100 kát. hol­das példamutató kertészeti nagyüzemekké kell fejleszteni. Ugyancsak el kell érni, hogy a jelenleg műszakilag be­rendezett 2931 kát. holdnyi területet feltétlenül öntö­zéses gazdálkodásra hasz­nálják. A megye gépállomásainak munkájáról szólva a beszámoló megállapította, hogy a nagyüze­mi szocialista mezőgazdaság fej­lesztésének e döntő fontosságú időszakában nagy feladat hárul gépállomásainkra. Ahhoz, hogy gépállomásaink a rájuk háruló feladatoknak megfeleljenek, munkájukat az elmúlt évihez képest sokkal jobban kell megszervezni, nagy gondot kell fordítandók — a termelőszövet­kezeti mozgalom további fej­lesztése mellett — a régi és újonnan alakult termelőszövet­kezetek gazdálkodásának elő­segítésére, a termésátlagok nö­velésére, a termelési költségek csökkentésére, a termelőszö­vetkezetek össztermésének, árutermelésének növelésére, valamint a gépi munkák foko­zására, minőségi javítására, a munka színvonalának emelé­sére. A gépállomások 1959. évi tervfeladatainak részletes is­mertetése után a beszámoló hangoztatta, hogy a termelőszö­vetkezetek gépi munka szerző­désikötésekor nagy gondot fordítanak az erő- és munkagépek kihe­lyezésére. A szántó erőgépeket ekével — a szerződéskötéskor jelentkező igények figyelembe vételével — minden 200 kát. hold szán­tóterülettel rendelkező tsz-hez kihelyezik. Az univerzális erő­gépek körülbelül 70 százalékát helyezik ki állandó jelleggel a termelőszövetkezetekhez. Az univerzális gépek fennmaradó 30 százalékát a gépállomás központilag irányítja, ezekkel a gépekkel majd a speciális munkafolyamatokat, a négyze­tes vetést, járvasilózást, burgo­nyaszedést stb. végzik. Ebben az évben is nagy gon­dot fordítanak a földműves- szövetkezetekkel történő gépi munka szerződéskötésre, de fő feladatuknak a termelő- szövetkezetek gépi munka Zöldéi! a hagyma, a retek a nagykőrösi Szabadság Tsz kertészetében Néhány nap múlva már több száz csomót szállítanak Budapestre A nagykőrösi Szabadság Ter­melőszövetkezetiben már beve­tették a melegágyakat papriká­val, paradicsommal, karalábé­val és káposztával. A hollandi ágyakban pedig már zölded a hagyma és a retek. Előrelát­hatólag néhány napon belül már mintegy 1200 csomó hagy­mát és ugyanennyi csomó retket szállítanak Buda­pestre, ahol saját üzletük­ben árusítják. A tavaszi munkát teljesen gépesítették a termelőszövet­kezetben. Hat gép dolgozik a 'szövetkezet földjein. Eddig el­vetettek 10 hold mákot, 15 hold zabot és 40 hold tavaszi árpát. Befejezéshez közeledik a fej­trágyázás is. Idén 250 holdon fejtrágyáznak és átlagosan 150—180 kiló műtrágyát szór­nak ki a földekre. Ezenkívül fogatokkal 20 ezer mázsa istálló­trágyát hordanak kj 110 holdra, A gépi munka nagy meg­takarítást eredményez a szö­vetkezetnek, hiszen csak a gépi műtrágyaszórásnál holdanként 30—35 forintot takarítanak meg. igényeinek kielégítését tartják. Végezetül a beszámoló a gép­javítás, valamint az anyag- és alkatrészhiány problémáival (foglalkozott, majd hangoztatta, hogy miután az 1959-es évre ter­vezett erő- és munkagépeket a Földművelésügyi Minisztérium a dunántúli megyéknek adta át, csak a múlt évi erő- és munkagépé 1 lom ány ra lehet számítaná. Fokozza ezt a ne­hézséget az az örvendetes tény is, hogy a termelőszövetkeze­tek szántóterülete már a tava­szi idényben jelentősen megnö­vekedett és így előreláthatóan gondok lesz­nek a gépi kaszálás, a rendsodrás, s egyéb talaj- felületi munkák elvégzésé­nél. Már most, a szerződéskötéskor felhívják a termelőszövetkeze­tek Egyelmét, hogy a szerző­dés megkötésekor teljes egé­szében lekötik a munkagépek és erőgépek teljesítőképességét, ezért a kézi munkaerőt úgy irányítsák, hogjr menet közben a gépállomások csak minimáli­san lesznek képesek a leszerző­dött mennyiséget túlteljesíteni. A beszámoló vitája és elfoga­dása után a végrehajtó bizott­ság 13 újonnan alakult, illetve egyesült termelőszövetkezet működési engedélyezéséhez já­rult hozzá. Az új román nagykövet a kormány elnökénél I Dr. Münnich Ferenc mindsz- ^ terelnök szerdán bemutatkozó látogatáson fogadta Vasile ^ Pogaceanut, a Román Népköz- ^ társaság új magyarországi ^ rendkívüli meghatalmazott ^ nagykövetét. ^ 1 Rónai Sándor, az országgyű- $ lés elnöke szerdán bemutatko-| zó látogatáson fogadta Vasile ^ Pogaceanut, a Román Népköz-$ társasáé ói magyarországit társaság új rendkívüli és nagykövetét. meghatalmazott § 1 , ‘ <W.v. Szabadba kerül a saláta a szigetszentmiklósi határban W. Gomulka beszámolója a LEMPIII. kongresszusán Wladyslaw Gomulka, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a LEMP III. kongresz- szujsának március 10-i ülésén előterjesztette a párt központi bizottságának beszámolóját. A beszámoló megállapítja, hogy az előző pártkongresszus. óta számos fontos változás történt a két társadalmi rendszer — a szocializmus és a kapitalizmus — közötti erőviszonyban, vala­mint' a népi Lengyelország éle­tében. Ebben az időszakiban a szocialista országok nagy lépé­sekkel haladtak előre. Bár a szocialista országok Kibővített ülést tartott a BudapestiPárábízottsúg A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsá­ga szerdán délután kibőví­tett ülést tartott a vasas­szakszervezet központi szék­hazában. Az ülésen megjelent Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő és Rónai Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, ott volt a Központi Bizottság számos tagja. Részt vett az ülésen száz budapesti gyár igazgatója és párttitkára, a tíz legnagyobb gyár főmér­nöke, az ipari minisztériu­mok főosztályvezetői és ipar­igazgatók. A Budapesti Pártbizottság kibővített ülése megvitatta a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának március 6-i határo­zatát és a budapesti dolgo­zóknak a határozat végre­hajtásával kapcsolatos fel­adatait. Az üzemiek is segítettek Áporkán a szö­vetkezésről, a kö­zös gazdálkodás­ról sokat beszél­tek, vitatkoztak a napokban a dol­gozók. Az átalaku­lás napjaiban sok gyári munkás is megfordult a köz­ségben. A Csepel Autógyárból jó- néhány üzemi dolgozó segített meggyőző szavá­val könnyíteni a dolgozó parasz­tok elhatározásán. Órákig beszélget­tek, érveltek, s feleltek a kétkedő kérdésekre. Igye­keztek eloszlatni a bizalmatlansá­got, az újtól való félelmet. — Az ápor- kaiak nagy része — mondja Ku- nyik elvtárs — nem is vitatta, hogy a jövő a szövetkezeti gaz­dálkodásé. Csak kicsit tétováztak, bizonytalankod­tak. Várták: a koma, a sógor be­lép-e, s hogy mit szól az asszony, mert sok háznál bizony az asz- szony tartotta vissza férjét a ko­rábbi elhatározás­tól. Előfordult olyan esel, hogy az egyik órában még vita folyt, olykor veszekedés is, a másik órában pe­dig már együtt indult el a há­zaspár a tanács- háza felé.:. Ha Kunyik Pál visszaemlékezik erre az öt napra, csak azt mond­hatja, nem volt könnyű. Volt, aki­nél három nap egymás után járt. Még ultizásra is sor került. Az öreg Cserna La­jos bácsi, akinek ma már 16 holdja van a közösben, ágy faggatta, for­gatta, hogy a csa­ládjáról, szülei­ről is mesélnie kellett, azok tsz- tagok-e? — Az édesapám — mondta el a gazdának — Tiny- nyén él, ott lé­pett be a szövet­kezetbe, de an­nak már tíz esz­tendeje. Most nyugdíjas, efiy hold háztájiján dolgozgat. De olykor még bejár a tsz-be, mert szívesen veszik tanácsait. Borjú- nevelő . volt és nagyon érti a szakmáját. Kunyik elvtárs, a motorgyár dol­gozója elsők kö­zött utazott Ápor- kára és öt napot töltött a község­beliek között. Az­előtt soha nem járt Áporkán. de ha ezután meg­látogatja őket, lesznek már is­merősei, barátai. minden erőfeszítésükkel aura törekszenek, hogy a békés együttélés és a bélkés együtt­működés elvei alapján építsék ki kapcsolataikat a kapitalista országokkal, azok vezető körei makacsul kitartanak hideg- háborús poildtiiikájuk mellett. Mi értelme van a hidegháború­nak? — tette fel a kérdést Go­mulka. — A hidegháború kez­deményezőinek az a vélemé­nyük, hogy így harcolnak a szocialista országok és általá­ban a szocializmus ellen. A hidegháború csődöt mon­dott, de mégsem ért véget. A hidegháborús politika kere­kei tovább forognak, tovább szédítik az imperializmus ag­resszív erőit, akik még mindig nem mondtak le a forró há­ború kilátásáról, sőt az öngyil­kosságról sem. Ezek az agresz- szív imperialista erők veszé­lyeztetik a békét. — Fontos az — hangsúlyozta Gomulka —, hogy a kapitalista országokban az említett irány­zat mellett egyre inkább ki­bontakozik egy második irány­zat is — a szocialista világgal való békés együttélés irány­zata, amely ki akarja küszö­bölni a pusztító atom- és ra- kétaháborút. Ezt az irányzatot segíti a nyugati országokban a közvélemény egyre növekvő nyomása, amely mind állhata- tosabban sürgeti a vitás nem­zetközi kérdések tárgyalások útján való megoldását. Az imperialista háborús politikával szembenálló legfőbb erő a munkásosz­tály, a proletár interna­cionalizmusra támaszkodó nemzetközi munkásmozga­lom. Európában azért vált veszé­lyessé a helyzet, mert a nyu­gati hatalmak szövetségre lép­teit tegnapi ellenségükkel, Né­metország imperialista körei­vel, a Német Szövetségi Köz­társasággal. A nyugatnémet militaristák leg hőbb vágya, hogy érvénytelenítsék a Né­metország államhatárait meg­határozó potsdami egyezmé­nyeket. A világon senki sem veszi komolyan Adenauer úr naiv trükkjeit. A nyugatnémet kancellár azt állítja, hogy kés nélkül akarja lenyúzni a lengyel bárány bőrét, méghoz­zá annak hozzájárulásával. Ez az értelme ama kijelentésé­nek, hogy nyugati területein­ket békés úton. Lengyelország beleegyezésével akarja visz- szakaprai. Ilyen meséi még Andersennek sem voltak. Az Odera—Neisse határról szólva Gomulka kijelentette: „Nemcsak arról van szó. hogy elismerjék Lengyelország nyu­gati határait, hanem min­denekelőtt arról, hogy e ha­tárok biztonságát és sérthe­tetlenségét biztosítani kell mára, holnapra, mindörökre. r-Az Odera és a Neisse fo­lyók mentén húzódó határaink biztonsága — jelentette ki nyomatékosan Gomulka — a Szovjetunióval való megbont­hatatlan szövetségen, a szo­cialista tábor törhetetlen egy­ségén alapul.” A nemzetközi kommunista mozgalom előtt a fejlődés új távlatai tárulnak fel. Ezeket a távlatokat a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa, a kommunizmus építőinek kongresszusa nyi­totta meg. Az SZKP ugyanis a kommunista mozgalom alap­vető nemzetközi ereje, a Szov­jetunió pedig e mozgalom, az összes szocialista államok .tá­masza. A nemzetközi kommunis­ta mozgalomban nincse­nek „előbbre való“ és „hát­rább való“ pártok. E pár­tok egyenlőck és függet­lenek, mindegyik a maga munkáját végzi. s ebben a munkában mind­egyiket a marxizmus—leniniz- mus elmélete és annak alapel­(Folytatás a 2. oldalon.) Csaknem 300000 forint nyereségrészesedést osztanak ki a megyei tanács építőipari vállalatai A Pest megyéi Tanács épí­tőipari vállalatainál meg­kezdték a nyereségrészesedés kiosztását. A múlt évet va­lamennyi ágazat — így a magasépítőipari vállalatok is, amelyek 1958 előtt öt évig veszteséggel dolgoztak — nyereséggel zárta. A jó munka jutalmául a MEGYE- VILL-nél 15, a váci tanácsi építőipari vállalatnál pedig 12 napi nyereségrészesedést fizettek. A többi vállalatnál is hamarosan sor kerül a nye­reségrészesedés átadására. A megye tanácsi építőipari vál­lalatainál csaknem 300 000 fo­rint részesedést osztanak ki) Újabb társasutazás repülőgépen Prágába Az IBUSZ április és május folyamán repülőgépen társas- utazásokat szervez Prágába. Az első csoport április 6-án indul. A négynapos út költsége 1277 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom