Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-08 / 57. szám
TAVASZ FELE... Varjúcímerét még hordja a határ S én már a tavasz í'e'é baktatok. Álmodom róla. De mit is csináljak? Meguntam s zord téli évszakéi. Források nyelve csettint, — gondolatban — Erdők zöldmazas korsójába csorog. Mindegyik egy-egy pici gyorsvonat — Tavasz felé rohan, mint e sorok. Virágszoknyákat billeget a szél. Fűszál hegyére felfut a bogár. Homokvárából kibújik a hangya. Halk zümmögésből selymet sző a táj. A Nap-asztalhoz leülnek a felhők, Tavasz borától lesznek részegek S a fényből metszett nagy kristálypohárban Fent az égen a kékség felpezseg. Lelkes Miklós Anyám (Takács Zoltán rajza) A SZOVJET FILM ÜNNEPE A CSODAKÚT hogyan mondani szokás: nem „kifizetődő” mese- film-sorozatról kritikát írni. Ha mindenről szót akar ejteni a kritikus, akkor jelen esetben beszélnie kellene a címadó báb-meséről, a farkas és a hét kisgida (nálunk is jólismert) filmre rajzolt történetéről, a leningrádi úttörőpalotában zajló életet megörökítő dokumentumfilmről és a Mese a rossz tanulóról című rajzfilmről, valamint arról, hogy ebbe a szép csokorba nem illik bele a felnőtteknek készített A gyermekek és játékaik című pedagógiai kisfilm, amely nem a gyermekeknek, hanem a felnőtteknek magyarázza, milyen életkorban milyen játékot adjunk a gyermekek § kezébe. 5; Lám, már a felsorolás is | hosszadalmas, így hát inti kább kiragadunk az öt köti zül egyet, nem véletlenül ép- \ pen a Mese a rossz tanuló- $ ról című rajzfilmet, és er- ^ ről írunk kissé részleteseb- i ben. ^ Miért éppen erről, hiszen ^ nem is ez a címadó? A kér- ^ désre könnyűszerrel vála- ^ szolunk: azért, mert ez a X rajzfilm az, amely nemcsak ^ ezernyi ötletével, de a rajz- ^ film-lehetőségek (ha szabad ^ azt mondanunk: a rajzfilm- X szerűség lehetőségeinek) ma- X radéktalan kiaknázásával to- X ronyszerűen kimagaslik sok- ^soíc eddig látott hatbnló al- $ kotás közül. x S Már maga az alapötlet! Az X orosz mesevilág kedves fi- Xgurája, a pöttöm Murzilka X kinyomozza Resetnyikov § „Megint kettes” című képé- Xnek „hiteles” történetét, azt, ^ hogy miért kapott Kolja ^földrajzból ilyen rossz osztály- \ zalot. s , ^ Es a rajzfilm, az igazi ^ rajzfilm, itt kezdődik. Itt, ) hogy Kolja „kilépését” a kép- ^ ről nem érezzük fából vas- X karikának. És azt sem, hogy ti Murzilka „belép” — a szó legszorosabb értelmében — a festmény keretei közé. Es az is rendben levő dolog, hogy a galéria másik képéről átdobnak egy földgömböt a „Mese a rossz tanulóról” vásznára. Mert a rajzfilmen, az igazin, semmi sem lehetetlen — amit a rajz varázslói a vászonra bűvészkedhetnek. A kiscica elvesztett farkincá- ját egy ceruzavonással ■ — akár saját maga — visszarajzolhatja a vászonra, az üldözött — ha van nála író- szerszám — repülőgépet ka- nyaríthat maga alá, és azon megmenekülhet, éppen úgy, mint itt. ebben a filmben, földünkké dagadhat az iskola glóbusz, és ennek a planétának hosszúsági körein felkapaszkodhatnak szereplőink — Murzilka és Kolja — akár az Északi-sarkig is. Es ha tehetik, megteszik — hála a film alkotóinak. Megteszik, és vidám, nevettető kalandok, lehetetlen lehetőségek, szikrázó, szellemes ötletek sorozatával megértetik a kis nézőkkel — talán még a felnőttekkel is —. hogy a rossz osztályzat nem örökérvényű, ki lehet azt javítani és akkor a „Megint kettes” című kép mellé megfestheti valaki a „Megint ötös”-t is. Es hogy ne csak a gyerekek tanuljanak, ne csak a nézők, hanem a szakmabeliek is, le kellene vetíteni ezt a kisfilrnet mindenkinek, aki rajzfilmet készített vagy készíteni akar. Éppen ez az alkotás bizonyítja: mennyire nem használják fel, és menynyire nem használják ki az alkotó művészek a rajzfilm- lehetőségeket, mennyire nem élnek az eszközökkel és ötletekkel, amelyek ebben a filmben nem öncélú trük- kökként. röpke pillanatok alatt kihunyó tűzijátékként csillognak, hanem az eszmei mondanivaló, a tartalom szerves, elidegeníthetetlen alkotóelemeivé váltak. w/,/,S,,S/S,,S,S/ssSSSSSS/SSSSSSSSSS//SSSSSSSS///S/SSSS/yS/S/SySSSSSSS/SS/S/rSSWr//SSSffSSS/SSS/S/SS/SS/S//S/WSf/SSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSS/SS/fSSSfSf/SS/SSSSSSSS/SSSSSSW, MA... HOLNAP... HOLNAPUTÁN ... — A mi falunk már termelőszövetkezeti község, a munka neheze mégis hátra van. Az, hogy az emberek a közös utat választották, még csak az első lépés a boldogabb élet felé vezető úton. Ahhoz, hogy ez a közös út jó legyen, két dolog szükséges: megszilárdítani és gazdaságilag rentábilissá tenni a falu két termelőszövetkezetét, és ezután kielégíteni a falu dolgozóinak megnövekedett kulturális igényeit. így. és nem fordítva. különben helytelen útra tévedünk... M. Nagy Sándor, a zsámbék! tanács elnöke mondta ezeket a szavakat, aki — annak ellenére. hagy mór közel két hete történt a nagy fordulat — nem pihen, járja a házakat, beszél az emberekkel otthonukban, az utcán és a tanácsházán egyaránt. Való igaz. hogy a feladat nagyobb része még csak ezután kezdődik. Biztató, hogy ■ tanácselnök és a falu többi trezetője: Turbacs Mihályné, a párttitkár. Pákozd Zoltán agrármérnök, az Új Élet Termelőszövetkezet most megválasztott elnöke és a többiek helyesen látják a feladatok sorrendjét is. Az első és a legfontosabb feladat most a gazdasági fellendülés, amely megteremti majd az alapot a további feladatok megoldásához, így többek között a kulturális élet megújulásának lehetőségét is magában rejti. Erre pedig igen nagy szükség van. Zsámbék kulturális téren egyike volt megyénkben a legelmaradottabb községeknek. Rossz az ivóvíz kevés a férőhely a bölcsödében es az óvodában’ egv rozzant, kul- túrháznak nevezett épület, egy korszerűtlen, kicsiny moziterem és egy füstös vendéglő — ez volt eddig. Hogy miért, annak is megvan az oka. Zsámbék telepes község. Lakói alig tíz esztendeje tudják a magukénak ezt. az egyébként gazdag falut. Néhány év ebből is eltelt a berendezkedéssel, az ismerkedéssel, s ami az időből megmaradt — jelentős mértékben az érdektelenség következtében — kevésnek bizonyult a változtatásra. A község kulturális fejlődése nem tartott lépést a megnövekedett igényekkel. S a következmény: az emberek egy része megindult a város felé. Nemcsak a fiatalok, de meglett emberek is — segédmunkásnak mentek, havi nyolcszáz—ezer forintért. S ezért naponta három órát utaznak. A magyarázat: a meglett. sokgyermekes emberek a biztos havi jövedelemért, a fiatalok az aszfaltos útért. a színházért, a moziért, és a vasárnapi autóbuszjegyért. A zsámbéki fiatalok jelentős része ugyanis vasárnap a fővárosban szórakozik. Ha papíron még nem is. de a falu vezetőinek eddigi megbeszélései alapján már világosan kitűnik a falu kulturális fejlesztésének távlati terve. Ma ... Holnap ... Holnapután ... — így határozták meg e fejlődés egyes állomásait — helyesen a sürgősségi sorrend és a lehetőségek alapián. Az óvoda és a bölcsőde bővítése, valamint az iskolai napközi otthon létrehozása régi vágva már a község vezetőinek és lakóinak. Most. hogy az eaés? falu a közös utat választotta különös fontc-sságot kapott ez az ügy: gondoskodni kell a gyermekek elhelyezéséről, amíg a szülők odakinn dolgoznak majd a földeken. A megyei tanács máris a segítségükre sietett. Az engedély szinte napok alatt megérkezett. így az óvoda létszámát százra, a bölcsődét pedig öt- venre emelhetik. Már ez is hatalmas segítséget jelent. de nincs elzárva az út a további fejlesztés előtt sem. Rövidesen pedig sor kerül majd az iskolai napközi otthon megszervezésére is. A „Holnap" gondjai közé elsősorban az tartozik, hogy jó ivóvízzel lássák el a községet. Már most megszervezték az ivóvíz-társulást. Ebben eddig a falu lakosságának kétharmad része vesz részt. A faluban ugyanis csak a Török-forrás vize mentes a különböző szennyeződésektől. Tiszta, bő vizét azonban csak csőhálózaton keresztül juttathatják el a házakhoz. Ez pedig jelentős összegbe kerül. A tanács erre a célra fordítja a tavalyi községfejlesztési alapból megmaradt hatvanezer forintot, ugyanakkor a társulás tagjai hat éven keresztül évente háromszáz forinttal járulnak majd hozzá a költségekhez. Ugyancsak a ..Holnap“ kulturális feladatai közé tartozik a községi könyvtár rendezése és bővítése. A zsámbéki emberek szeretik a jó könyveket és szívesen olvasnak szabad óráikban. Szükség van tehát gazdagabb, iobb könyvtárra. Azt is tervezik, hogy az ősszel különböző szaktan- folyamokat indítanak, ahol művelődhet, tanulhat a “özség dolgozó parasztsága. A ..Holnapután” terve is reális: az új művelődési ház megépítése. Nem lesz köny- nyű feladat, annyi bizonyos, és csak akkor válhat valósággá, ha eredményesen dolgozik mind a két szövetkezet tagsága. De megvalósítható. A terv a következő. A falu központjában áll a régi zárda meglehetősen elhanyagolt állapotban levő épületsora. Ha ezt társadalmi munkában lebontanák, az így nyert anyag jelentős részben fedezné az építendő új kul- túrház anyagszükségletét. Az alapozást is a falu lakossága vállalná. Mindez jelentősen olcsóbbá tenné az építkezést, de még így is tetemes összeget emészt fel a nagy munka. Vajon honnan vegyék rá a fedezetet? Ennek is számos útja és lehetősége van. Mi csak néhány ötletet kívánunk adni ezzel kapcsolatban: köz- ságfe.ilesztési alap. a két termelőszövetkezet és a gomb- gyár hozzájárulása, sőt. biztosak vagyunk benne — ha a mozit is itt helyezik majd el — a Moziüzemi Vállalat sem zárkózik el annak idején segítség elől. íme. így fest Zsámbék kulturális felemelkedésének terve. Ma. Holnap és Holnapután. S hogy idáig, a tervezgetésig eljutottak, azt elsősorban a választott közös út tette lehetővé. Bátran elmondhatjuk: jó úton indultak el a zsámbékiak. Helyesen mérlegelik a megoldásra váró feladatok súlyát és sorrendjét. Először meg- feremteni a gazdasági feltéte- eket és azután kielégíteni a megnövekedett kulturális igényeket. Természetesen a falu vezetői addig is törődnek a kulturális kérdésekkel. Az elmondott oéldák éppen ezt bizonyítják. Prukner Pál Árvízi őr (Nagypál István olajfestménye) ^////S/S////S/S////S///SSS/////S/S//SS/S//SS/////S/S//SSSSSSS//SSSS//S/////////S//SSSS/^ X SZÓBESZÉD 1 Az Újtelepen esetleg Rozi néni, a Burger-városban Panni a neve, esetleg Juli, Mari, Zsófi vagy Terus. Meghatározhatatlan életkorú, terebélyes, csupa szoknya, csupa far asszony. Pirospozsgás arcú. Gyorsan mozgó szájából elől legtöbbnyire hiányzik egy-két fog. Kosárral, szatyorral a karján úgy hömpölyög végig a kerítések menti, inkább csak jelképes gyalogúton, mint maga a testi formát öltött Kíváncsiság. Ha megszólítják: panaszkodik. Panaszkodik akkor is, ha történetesen semmi baja, feje nem fáj, oldala, forgója nem sajog és „az a rossz lába” (tudja lelkem, az isiászos) nem nyilall minden lépésnél. Senki nem tanította lélektanra. Ősanyáktól öröklött ösztönnel mégis jól tudja, hogy a panaszkodás a legalkalmasabb módszer mások sérelmének, bánatának, gondjának, bajának elmondatására. Mintha késsel metszették volna el, úgy szakad szét keserveinek fonala, ha történetesen eredményes a recept, és a szomszéd, a komaasz- szony, az ismerős szintén nekikezd a maga baja sorolásának. Ettől a perctől kezdve csak a füle él, szomjas homokként szívja magába az újdonságot, a hírt. a tovább adhatót. Olykor egy-egy pártoló fejbiccentés, együttérző sóhaj serkenti további beszédre a szemben állót. Aztán csordultig telve a frissen fejt hírekkel, továbblibben új és új ismerősök felé. Az elmondandók feszítő ereje szinte sodorja, repíti magával. Minden baját felejti. Megfiatalodik. már szinte neve sincs, ő a testetlen, megfoghatatlan Hír. Értesülését a szomszédasszony meghallja, a koma egy elejtett megjegyzéssel továbbviszi, az ismerős színesíti a maga elképzeléseivel, és új formában plántálja át a feleségének. Végűi az új Mari. Panni vagy Rozi csap- Te rá, átgyúrjá, ízesíti és röpíti szét a falu vagy akár a határ másik széléig. Mire a Kossuth utcából a Vásártér környékére eljut, hogy T. Zsuzsi vagy B. Teri új nylon- harisnyát húzott a vasárnapi moziba menéshez, szülője sem ismerne az átalakult hírre. A harisnya új ruhává egészül. Egy „flancos” városi kosztümmé, amiről — ha a tulajdonos tagadja is — mindenki tudja, hogy X. Pál vagy Y. Pista vette a szomszédos városban vagy akár Budapesten. (Mert emlékszik, mindig együtt csavarogtak azok a szégyentelenek' Megmondtam én már akkor, hogy nem lesz jó vége és lám, most azt beszélik, hogy...) ti És mi a sorsa annak, akiről beszélnek? Ritka kivétel ^ — ha nem ő az utolsó, aki értesül a saját bűnéről, hibáit járói, kicsapongó életéről, átkos szenvedélyeiről. Fokoza- | tosan sűrűsödik körülötte egy áthághatatlan köd, valami § vége nem látható szövevény. Előbb semmi. Aztán pillan- ^ tások. egy félmosoly, léggömbként felrepített megjegyzés § sejteti, hogy van vele „valami”. „Valami”, amiről min- § denki tud, és senki nem beszél. Egyik-másik ismerősének X köszönése, szava, mosolya megváltozik. Találó, nem találó X megjegyzések röpködnek, és mire észbekap: rádöbben, hogy a falubeliek szemében jóideje nem az az ember már, mint régen volt. A szavakba nehezen foglalható bizonytalan valami, amit közönségesen bizalomnak neveznek elenyészett és máról-holnapra magányos nádszálként hajlong szülőfaluja emberrengetegében. Rosszat mond. ferdét állít, hírbe hoz. bajt kever, nézeteltérést szít. perpatvarba hajszol, intrikusabb a klasszikus drámák minden intrikus&nál: — végeredményben gonosz asszony-e hát Rozi (Panni, Juli, Mari. Zsófi vagy Terus) néni? Munkás évtizedek hosszú során át hűséges asszonya férjének. Felnevelt, emberré tángált négy-öt gyereket. Fogához koccantotta a garast amikor a semmiből valamit. reggelire szalonnát, ebédhez levest, ízletes vacsorát kellett teremtenie féltucat éhes szájnak. Esetleg ott volt már a termelőszövetkezet alapítói között és azóta négyötszáz munkaegység zsákbatöltött értékét hordja haza minden zárszámadáskor. Hiszi istenét — mert így nevelték — és buzgón morzsolja az olvasót minden vasárnap a reggeli misén. Kém maradt el annak idején a beadással. adójával sosincs zavar. Egyszer talán nótát is kapott a hangosbeszélőn. Ki a ludas, kinek n lelkét, hanyagságát. felelőtlenségét terheli, kinek a gondatlansána. csak önmagát istápoló önzése az oka. hogy az lett belőle, aki: rosszat terjesztő csípős nyelvű pletykafészek? 1910-ben. tizenötben, húszban vagy huszonötben járta ki az iskolát. Évtizedekkel ezelőtt ki lett volna, aki igényességre neveli, hogy szabad idejét gyümölcsözően töltse el? Hiszen nem igaz. hogy a faiusi asszony minden óráját, napjának minden percét kitölti a főzés, n csirkék etetése, a karsakeltetés. Nem igaz. hogy ha időben és szívvel mutatják, nem látta volna meg a széné' Mikszáth vagy Móricz regényeiben. Ady. József Attila verseiben. Rozi (Panni. JnV. Zsófi. Mari vagy Terus) néni azonban a felszabaduláskor negyvenöt-ötven éves volt. Fáradt. elnyomorodott harcosa eny görnyesztö életnek. Lelkének. gondolatának legnagyobb ura a szerzés, a vagyon: a megmaradás egyetlen fegyvere — régen. Ki felelős azért, hogy azzá vált. ami? Hogy csak a más bajával ..törődő’, az igazat hamisra fordító, locska- szájú. pletykás vénasszonnyá lett: átokká, rákos sebbé a falu testén...? Ordas Iván ////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////,. ^''■"sssssysssssssssssssssss/ssssssss/s
