Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-08 / 57. szám
6 rrrr MEG i&Cirlap 1959. MÁRCIUS 8. VASÁRNAP Az eredményesebb újítómunka legfontosabb feltétele a szakmai továbbképzés és a műszaki irodalom tanulmányozása Ha figyelembe vesszük, hogy fiatal gyár még az Ikladi Ipari Műszergyár és azt, hogy dolgozóinak nagy része is mindössze pár esztendeje, vagy csupán néhány hónapja ismerkedik a szakmával, eredményesnek mondható az üzem újítóinak munkája. De beszéljenek erről a számok. Az elmúlt év első negyedeben 27 újítást nyújtottak be az üzemben. K/.okból tizenötöt fogadtak el és vezettek be. Az újítók megérdemelték a 8130 forintos újítási díjat, hisz a 15 bevezetett újítás egy év alatt 186 ezer forint megtakarítást eredményezett. Az idén eddig 14 újítás „született”. Ezek közül eddig kettőt fogadtak el, négyet elutasítottak, a többit még nem tárgyalták. Ezek után lapozzunk bele az újítási naplóba és nézzük meg. kik a legeredményesebb újítók. Mihátsi Ferenc technikus és Hódos Győző művezető a műanyag fröccsgép szelepes lö- vettyűjét alakították át. 500— 500 forint jutalomban részesültek. Ugyancsak egy másik újításukért 1200 forint jutalmat kaptak. Fekete Gyula üzemvezető, többszörös újító az alumínium öntvények öntési hibáinak kijavításáért ezer forintot kapott. Ez az újítás egy évre számítva több mint 53 ezer forint hasznot hozott. Nagy Sándor technikus és Nagy János főgépász a gőzkazán hatásfokát növelték meg szénpor bsfúvatásával. Ez az újítás 11 ezer forint megtakarítást eredményezett egy esztendő alatt. Az újítók 1100 forint jutalmat kaptak. Mészáros -üzemvezető, Rácz Károly művezető, Kicsovics József művezető és még néhány név olvasható a legeredményesebb újítók között. Valami első látásra szembetűnik a felsorolásból. Mégpedig az, hogy az említettek mindegyike műszaki szakember. Nem véletlen tehát, hogv ők alkotják a legnagyobb értéket képező újításokat. Műszaki képzettségük, tájékozottságuk a megoldandó feladatok alaposabb ismerete teszi őket képessé erre. Ugyanezt még nem várhatjuk a gyár fizikai dolgozóitól, ök is újítanak, főleg olyasmit, ami szorosan összefügg saját mindennapi munkájukkal. Ezek az újítások a maguk minőségében persze felérnek a magasabb képzettségűek nagyobb értékű újításaival. Ternyák Imre marós például a szikraforgácsoló gép prizmájának felszorítóján újított. Kétszáz forint eszmei díjat kapott érte. De nem ez az egyetlen újítása. Temyák Imre nevét ott emlegetik a legjobb újítók között. Nagy Lajos beállító lakatos pedig 434 formtet kapott egy öt és félezer forint értékű újításért. Dolányi Mihály lakatos a mosógépmotor tekercselését ész- szerűsítette. Ötszáz forint eszmei díjjal jutalmazták. Rajtuk kívül még jónéhány fizikai dolgozó neve olvasható az újítási naplóban és utánuk a szerény szám, száz forint jutalom. Segítik óikét, mégpedig elsősorban úgy, hogy gyarapítják szakmai tudásukat. Tavaly például 480 dolgozó tanult a gyárból különböző iskolában, tanfolyamokon. Közülük sokan az idén is tanulnak. A fizikai dolgozók lengés ívhegesztő tanfolyamra, MEO-tanfoiyamra, elektrotechnikai céltanfolyamra járnak. Közülük néhányan még a művezetői tanfolyamon i* részt vesznek. Most szervezik a galvanizáló, csiszoló, esztergályos, marós és köszörűs szakmunkásképző tanfolyamokat. Ezeken olyanok vesznek majd részt, ak.ik már négyéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Harminc ember részére céltanfolyamot indítanak majd a lemez játszó gyártó üzemrészben. A tanfolyamaik célja, hogv ismerjék meg a dolgozók azokat a gépeket, melyeknek alkatrészeit készítik. Csak így, az egész szerkezet ismeretének birtokában lesznek majd képesek fokozottabb ütemben ésszerűsíteni. egyszerűsíteni saját munkájukat. Az újítómunka megjavításának másik módja a műszaki irodalom tanulmányozása. Több mint ezerkötetes műszaki könyvtárral rendelkezik az üzem. Ezenkívül speciális szakkönyyéfcből álló kiskönyvtárak vannak az üzemrészekben. ötvennyolc féle szakmai folyóiratot rendeltek meg, köztük külföldieket is. Könyv és folyóirat tehát van elég. Az olvasók száma viszont még a százat sem éri el. És ez a kevés könyvforgató ts főleg a műszakiak közül kerül ki. Mi az oka ennek? Kölzl Róbertné műszaki könyvtáros szerint azért van ez így, mert a legtöbb könyv színvonala magas a fizikai dolgozók számára, örvendetes, hogy egyre több. korábban csak idegen nyelven kiadott könyvet magyarra is lefordítanak. Annak is csak örülni lehet, hogy növekszik a népszerű műszaki könyvek száma. Ezekből azonban több kellene. A fizikai dolgozók ugyanis csak ezeket olvassák, mert az ilyen könyvekből tanulhatnak, megértik őket. Nagy Lajos lakatosnak is sokat segítenek ezek a népszerű füzetek. Nem véletlen, hogy az ipari tanulók is ezeket kedvelik. Kere.-kényi János, Kalmár Miklós, Bakos Ferenc meg a többi tanuló gyakori látogatói a könyvtárnak, de sajnos, kevés nekik való szakkönyvet találnak. A tanfolyamok eredményesen gazdagítják a dolgozók szakismereteit. Ezt azonban ki kellene egészíteni a műszaki irodalom olvasásával. Addig. amíg dolgozóink nagy része nem érti meg a magas színvonalú könyveket, adjunk a kezükbe népszerű technikai füzeteket, de sakkal többet mint eddig. Az új újítási rendelet ösztönzően hatott az újítók munkájára az Ipar* Műszergyárban is. A szakmai továbbképzés szélesítése és további javítása, valamint a műszaki irodalom kiegészítése biztosan további javulást eredményez a jövőben. Farkas István Községi tanácsház épült Szobán Klubot rendez be a Hazafias Népfront helyi bizottsága — Betongyűrűs átjáróhidak épülnek az árkok felett — Megjavult az Új Barázda Tsz gazdálkodása Az új tanácsháza kívül még vakolatlan, belül még festetlen, de nem telik már bele egy hónap sem és a szobi tanács hivatalai beleköltöznek az új épületbe. A régi tanácsháza tőszomszédságában húzták fel, sőt, a két ház össze is épült, és amint a régiből a hivatalok átköltözködnek az újba, kidöntik a régi közfalait, egyetlen teremmé alakítják az egész épületet. Itt lesz a tanácsterem, ahol aztán a községi tanács üléseit tartja. — A terem azonban más napokon sem lesz kihasználatlan — mondja Szakolczay Pál. a szobi tanács elnöke. — Taliga Lajos postamester, a Hazafias Népfront elnökének kezdeményezésére klubszerűén rendezik be és főleg esténként itt jövünk majd össze, a népfront tagjai. A fiatalságnak megvan a szórakozóhelye, a meglett Jó mun' át végzett a Torai Fői dművesszövetkezet Ezekben a napokban tartják a földművesszövetkezetek me- gyeszerte zárszámadó-közgyű- lésüket. A mi községünk földművesszövetkezete eredményesen zárta az 1958-as évet. örömmel várjuk a március 15-én tartandó mérlegzáró közgyűlést. Örömünk indokolt, mert szövetkezetünk több mint 200 ezer forinttal túlteljesítette nvereségi tervét és összesen 800 ezer forint tiszta nyereséget ért el. Községünkben két vegyesboltja, négy fiókboltja, vas- szaküzlete, három italboltja, cukrászdája, húsüzlete, kultúroirkkboltja, szdkvízüzeme és TÜZÉP-telepe van a földművesszövetkezetnek. Különösen az 1. számú és az 5. számú bolt, I valamint a TÜZÉP-telep dol- I gozói végeztek eredményes munkát, méltán megilleti őket a dicsérő szó, a közgyűlés után pedig a nyereségrészesedés. Arra törekszünk, hegy az elkövetkező években is kielégítsük a lakosság igényeit, amihez kérjük a nagykereskedelmi vállalatok és a FŰSZERT segítségét. Dúsa Piroska levelező, Túra „Tárolják" a hideget Tárolják a hideget, pontosabban a jeget a Fővárosi Jéggyártó és Értékesítő Vállalatnál. A tárolóhelyeken 800— 1000 vagon jeget tartalékolnak a meleg nyári napokra. Egy-egy ilyen pincefülkében körülbelül 140 vagon jeget „nyaraltatnak” emberek számára pedig itt teremti meg a népfront a komolyabb szórakozás lehetőségeit. Nemcsak beszélgetni, olvasgatni lehet majd a klubban, de gyönyörködni is a televízióban, amelyet rövidesen megveszünk. A tanácsháza udvarán egymás mellett egy sereg tágnyílású betongyűrű sorakozik. Mindennap fogy a számuk, egy-két szekér naponta elvisz belőlük valamennyit. Az utcamenti lefolyóárkot eddig minden kapu előtt szalmával, földdel eldugaszolták, úgy hajtottak ki az udvarról a szekerek és emiatt a kocsiút úgyszólván állandóan sáros volt; minduntalan kiöntött az árokban lefolyást hiába kereső esővíz. A tanács most betongyűrűket vásárolt és olcsón, beszerzési áron adja át a háztulajdonosoknak, akik saját maguk, tehát társadalmi munkában elfuvarozzák, a kapujuk előtt az árokba fektetik, aztán földdel vastagon betakarják, egyszóval átjáró-hidat építenek, így biztosítják a levezetőárkokban a víz zavartalan lefolyását. A szobi Uj Barázda Tsz 1952-ben 416 holdon alakult. Húsz hold gyümölcsöse is van, mégis állandóan anyagi gondokkal küszködött. Rossz volt a vezetés, tagjai sem nagyon igyekeztek. így volt ez 1957 tavaszáig. Akkor Schwäger József személyében új elnök került a szövetkezet élére, s a fegyelmezetlen tagok már előbb kiváltak, a megmaradt 39 tag pedig keményen hozzáfogott a munkához, aminek az első esztendőben is meglett az eredménye. Egy-egy munkaegységre még nem tudott sokat fizetni a szövetkezet, az adósságát viszont többé már nem növelte. 1958-ban ' pedig ugrásszerűen szép eredményt ért el az Uj Barázda; Egyszerre tisztázta minden adósságát, hitelezőinek 80 ezer forintot fizetett ki és egy munkaegységre még így is 45 forint jutott. Nem is panaszkadnak a tagok. Ennek a szép eredménynek az a titka, hogy az új elnök mindenben kikérte Kárpáti József községi agronómus tanácsát, ami a tagok szorgalmán kívül jelentősen hozzájárult a jó terméseredményekhez. Két esztendeje kezdtek el foglalkozni szarvasmarha-hizlalással, ez pedig az idén is jókora összeggel növeli a szövetkezet bevételét. Hiába, a jó eredmény alapfeltétele: a jó vezetés, * szakértelem és a vasszorgalom. Az eredmény láttára most egyre több szobi paraszt érdeklődik a szövetkezet iránt, néhányan már kérték is felvételüket. Sz. E. Fásítási ankét lesz kedden A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága és az Országos Erdészeti Főigazgatóság március 10-én, kedden délelőtt 9 órai kezdettel a megyei tanács tanácstermében fásítási ankétot rendez. A fásítási ankétot Szabó Károly, a megyei tanács vb- elnöke nyitja meg, majd Király Miklós, a Gödöllői Állami Erdőgazdaság igazgatója számol be a megye területén végzett fásításokról és a problémákról. Az 1959. évi „fásítás hónapját” dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes, az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság vezetője nyitja meg, majd kitünteti az 1957/ 1958-as fásítási idényben kiváló eredményeket elért fá- sítőkat. A hozzászólások és vita után a KISZ Központi Művészegyüttese színvonalas kultúrműsorral kedveskedik az ankét részvevőinek. A Than Károly Könnyűipari Vegyészeti Technikum tanulóinak kezdeményezésére félévvel ezelőtt papírgyűjtő-verseny indult a könnyűipari technikumok és tanintézetek diákjai között. A verseny első szakaszának lezárása után szombaton délelőtt nyújtották át a az ezüstserleget a győztes Ság- vári Endre Nyomdaipari Tanulóintézet fiataljainak. Második díjként oklevelet kapott a kezdeményező Than Károly Könnyűipari Vegyészeti Technikum. Több színházjegyet és múzeumlátogató bérletet adtak ki azoknak a tanulóknak, akik szorgalmasan gyűjtötték a papírt. A KIRÁLYNŐ A NÁSZÚTON megöli a fiatal férjét Megjutalmazták a papírgyüjtésl verseny győzteseit | $ ^ meheket általában sze- ^ rétik az emberek, már csak \ a méztermésük miatt is. Azt ^ viszont 'kevesen tudják, hogy ^ a méh igen titokzatos és bor- § zalmas állat. Va,n egyedül élő ^ méh is, a társas élet lassan ^ fejlődött ki. azt mondhatjuk: ^ a civilizációjuk és történelmi ^ fejlődésük során. ^ A hím mélieknek öt szemük ^ van, de kell is, hogy legyen, ^ mert tőlük függ az egész J méhraj élete. A királynő ki- ^ surran a köpüből, mint a § nyúl. A herék lovagegylete ^ követi. A királynő zeg-zu- \ gosan repül s ha eltévesztik ^ szem elől, vége a nászúinak: ^ a herék mind éhen halnak, a ^ nagy nászünnep katasztrófá- ^ val végződik ^ A méhkirálynő egész tevé- ^ kenysége abban merül ki, ^ hogy naponta 1200 petét rak. ^ öt-hat esztendeig elél, tehát ^ mintegy 200 000 ivadéka szüle- ^ tik. A tudósok kiszámították, ^ hogy ez annak felelne meg. ^ ha valamely nő egész életé- ^ ben naponta húsz-harminc ^ gyereket szülne. A méhkirály- ^ nő tehát valóságos tojógép. 4 Nagy palotában ül, előtte | folyton táncol az udvaroncok Üzleti tárgyalás serege, s ezzel a tánccal követik a méhkirálynő mindert mozgását. A méhek megjelennek a királynő előtt, egymás után teleköpik a száját édes méhkenyérrel. A másik várja, míg van új pete, azt menten kiviszi a teremből, mert azt fiassejtben elteszik és nevelik. A munkásméh J<Ir „ virágokra, mézet és viaszt termel. A heréknek tapogató lemezük van lábukon, ezek a dobhártyára emlékeztetnek. A hím nyolcszor élesebben fülel, mint a nőstény. Azt hiszik, hogy a méhek a léghul- lámakat is fel tudják fogni. Ezzel magyarázzák, hogy a léQV fejjel nekirepül a szoba bezárt ablakának, a méh viszont nem, mert előbb megérzi, hogy ott akadály van előtte. A tudósok valószínűnek tartják, hogy a méh üreges tapogatójával többet érzékel a világból, mint az ember. Egy méhraj nyaranta kétszázmillió virágot látogat meg. A sárga és fehér virágokat főleg a méhek termékenyítik meg, a vörös, ibolya és kék virágot mellőzik, kivétel a vörös lóhere, amelyet nagyon szeretnek. A méh Ismeri a legkomplikáltabb vl- rágszerkezetet is. A virágszirmokat lábaival ide-oda tolja. Külön szerve van a viass. készítésre, ezt kefével söpri össze. A mérges fullánk nagyon is bonyolult szerkezetű. Célja nem az ember megtámadása hanem a herék megölése. Ősszel van a nagy csata, mely a herék kivégzésével végződik. Nyáron bőven van eledelük és a királynő még várja a férjét. A bőkezű méh- társadalom több száz herét eltart, amely csak a szerelemnek él. Ősszel azonban az élelmiszer rendszer nem engedi, hogy aki nem dolgozik, az Is egyék. Megölik hát a fölösleges heréket céltudatos, rettenetes következetességgel. Megmérgezik őket. Minden tnéhszúrág nagyon kevés mérget ejt a sebbe, mindössze egy gramm 25 százezredét. A fiatal királynőket is ugyanígy agyonszúrják, ha a rajzásnak vége van. Maga a nászút is valóságos tragédia. Ez nem a szerelemittas párok legfőbb megdicsőülése, hanem borzalmas düh, a 'kéjgyilkos eMázisa. A királynő ott ^beg a le. vegőben, a hímek dühös vadászattal és vetélkedéssel üldözik öt. Megdermesztő a legfőbb kéj pillanata is. A királynő és a here lebukik. Rendszeresen elszakad a here nemzőszerve. De ha ez nem esik meg. akkor leharapja a fiatalasszony, félretaszítja a haldoikló férjet és visszatér a köpühöz. Egyik tudós írta a méhekről: „A lakodalom azzal végződik, hogy a királynő kikapálja a here nemzőszervét hátsó lábaival...” A méhek élete tehát nem egy férfiálom...
