Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
UECVEI 1959. MÁRCIUS 1. VASARNAP Országos tanácskozást rendez a Vízügyi Főigazgatóság és a MEDOSZ elnöksége ' Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság és a MEDOSZ elnöksége, a vízügyi szervek vezetői és dolgozói, továbbá a MEDOSZ megyei bizottságok elnökei bevonásával március 2-án, délelőtt 10 órai kezdettel a MEDOSZ-szék- házban országos tanácskozást tart. Az értekezleten a vízügyi szervek 1959. évi tervfeladatait, továbbá a mezőgazdaság szocialista átszervezését érintő, vízügyi szervekre háruló feladatokat vitatják meg. A tanácskozás előadója Dégen Imre vízügyi főigazgató. // Ontja majd kincsét a mi homokunk — ha szövetkezeti község lesz // Járom a falu utcáit, s hallgatom az embereket. Arról beszél mindenki, hogy a fiatal falu néhány napon belül termelőszövetkezeti községgé alakul. A változásról az idegen csak a fülével tájékozódik, azaz hallomásból, mert látszatra, külsőleg minden a megszokott képet mutatja. Kora tavaszi, melengető napsütésben tisztogatják az elvermelt káposztát, égetik a gazt, intézik hivatalos dolgukat a tanácsházán, vagy matatnak a szőlőben, gyümölcsösökben. Látszatra semmi nem változott, pedig történelmi jelentőségű átalakuHalló, kérem Kovács kartársat! lás megy végbe ezekben a napokban a faluban, amelynek lakói új módon, a szövetkezetben élik majd tovább életüket. A község parasztjainak nagyobb része már belépett. A földdel rendelkező módosabb gazdák, még a sári-soriak is — egymásután írják alá a belépési nyilatkozatot. Perényi Istvánnal, a község egyik legtekintélyesebb gazdájával beszélgetek a nagy átalakulásról. — Családommal együtt tagja lettem az újonnan alakult tsz-nek — mondja nagy vidáman. — Ez az élet rendje. Csak azt sajnálhatjuk, hogy nem 10 évvel ezelőtt tettük meg az első lépéseket ezen az úton. Akkor már rég túl lennénk a nehezén. Perényi Pista bácsi és a község újat, jobbat akaró emberei fáradhatatlanul járják a házakat, vitatkoznak, érvelnek, magyaráznak. A helybelieknek nagy segítséget adnak a fővárosi XI. kerületi üzemek kommunistái, a járás vezetői és Seregélyi József, a járás országgyűlési képviselője. Az okos szavakat, az igazságot meghallják és megértik az inárcsiak. Van, aki beüzen, menjenek ki hozzá a népnevelők, alá akarja írni a belépést. Akad olyan, aki a tanácsházára megy, s ott írja alá, de volt olyan, aki csak a járási, vagy községi vezetőknek volt hajlandó átadni az aláírásával megpecsételt nyilatkozatot, Vannak Inár- cson utcák, ahonnan már minden család rálépett az új útra;.- s Az új község legifjabb hajtásának, az Uj Élet Termelő- szövetkezet tagjainak egy része, a volt szakcsoportbeliek, csaknem harmincán, már a tervezgetésen is túljutottak. Igénybe vesznek minden kedvezményt, s a 3004/1-es kormányhatározat alapján a legmesszebbmenőikig kihasználják lehetőségeiket. Már kiszámították, egy-egy hold földjüket 36 forintért szántja fel a gépállomás. Nagy dolog ez, mert a községben 150—200 forintot is Inárcs elkértek egy hold fogatos szántásért. Termékeiket leszerződik az állammal, bőven használnak műtrágyát, stb. — Az a célunk, hogy a lehető legjobban kihasználjuk homokos földünk adottságait — magyarázza lelkesen Perényi Pista bácsi. — Azokat a kultúrákat termeljük nagyüzemi módon, amelyekkel egyébként is jövedelmezően foglalkoztak községünk jobb gazdái. Seregélyi József, a járás országgyűlési képviselője sokat tanácskozik mostanában Perényi Istvánnal és a szövetkezel tagjaival. — Az inárcsi homokon szőlőt, spárgát, karfiolt, paprikát, káposztát érdemes termelni, méghozzá öntözéssel — adja a tanácsot Seregélyi elvtárs. — Meglátják, pár év múlva híres tsz lesz az Uj Élet, s tagjai jómódban élnek. — Ezt akarjuk mi — csattan fel Pista bácsi szeme. — Szőlő, spárga, kertészet, ezenkívül fejlett tehenészet és sertéshiz lalás, no meg takarmánytermesztés. A tervezett munkaegység értékének 60 százalékát havonta készpénzben előlegként kifizetjük tagjainknak. Elismert jó gazdák az inát- csiaik. A tsz-be lépettek már abban is megegyeztek, hogy munkaegységet csak a ténylegesen elvégzett munkáért adnak. Minden tag kap művelésre bizonyos területet, s ha eléri azon a tervezett termést, megkapja az előírt munkaegységet, ha meg többet termel, prémiumként azonnal elviheti annak felét. Ez a megoldás tetszik a tagoknak, mert hű képet ad arról, ki mennyit érő munkát végzett.-— A tavaszi munkákat lényegében megkezdtük. Nem várunk az ősziig. Negyven holdas spárgánk az idén fordul termőre, lesz pénzünk az előleg fizetésére. A szövetkezetbe lépett új tagok március közepén kezdik meg a közös tevékenységet — mondta végezetül Percnyi István. — Határunk földje, vagy inkább homokja aranybánya. Eddig csak mutatóba adott kincseiből. De most, hogy nemsokára szövetkezeti útra tér községünk, s nagyüzemi módon gazdálkodunk, ontani fogja kincseit. Csekő Ágoston mm nap 1959. március 1, vasárnap, Albin napja. A Nap kél 6,26 órakor, nyugszik 17,28 órakor. A Hold nyugszik 9,49 órakor. Várható időjárás: kisebb felhőátvonulások eső nélkül. Helyenként reggeli ködképzödés. Mérsékelt szél, az enyhe idő tovább tart. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 12—15 fok között. Távolabbi kilátások: továbbra is enyhe idő. A Ceglédi Rendcltruhaipari Vállalatnál hangos bemondót szereltek fel. Most már nem kell végigjárni a hosszú üzemet, ha egy megrendelő a szabóját keresi — ORSZÁGOS állat- és kirakodóvásárok a megyében: március 2: Dömsöd, Tinnye, Üllő, március 3: Püspökhatvan, március 4: Túra, március 5: Tápió- szentmárton, március 8: Gyál, március 9: Bugyi, március 10: Tápiósüly, március 15: Pilis, Sári, március 16: Érd, Tápiószele, március 19: Kocsér, március 22: Monor, március 27: Aszód, március 29: Szob, Kóka, március 30: Gyömrő, Jászkarajenő. — NAGYSZABÁSÚ műagyag-, kerámia-, dísztárgykiállítás és vásár nyílik meg ma délelőtt Nagykőrösön a földművesszövetkezet rendezésében. A kiállítás és vásár március 12-ig lesz nyitva. — ÁRDRÁGÍTÓ ÜZÉRKEDÉS miatt vádat emelt a Ceglédi Járási Ügyészség Király János albertirsai lakos ellen, aki az elmúlt két év alatt 57 lovat vásárolt és azokat tetemes nyereséggel adta tovább. Király János ügye hamarosan bíróság elé kerül. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közli, hogy a 10. játékhétre R 8 410 000-től kezdődő számozással ellátott, hétszám megjelölése nélküli lottószelvényeket hoznak forgalomba a budapesti toto-lotto kirendeltségek útján. Ezek a szelvények kizárólag a 10. játékhétre érvényesek. (MTI) — 70 IFJÚSÁGI filmelőadást rendeznek a megyében a szovjet filmhét keretében. A gyermekek részére a Jégkirálynő és a Csodakút című filmeket vetítik. — TEGNAP ESTE nagyszabású bállal ért véget a nagykátai járás borversenye. A versenyen ötvennél több állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyéni termelő vett részt borával. — MŰANYAG CSOMAGOLÁSBAN kerülnek az üzletekbe idén a Nagykőrösi Konzervgyár egyes készítményei. Többek között levesporokat és gyümölcs- készítményeket hoznak forgalomba műanyag-tasakok- ban. — KÉTMILLIÓ FORINT értékű takarékbélyeget vő- sároltak eddig a megye ál- talános és középiskolás diákjai az iskolai takarék- bélyeg-mozgalom keretében. — KULTÜRHÁZAT építenek a község lakosainak társadalmi munkájával Táborfalván. A kultúrházat a tervek szerint május 1-én adják át rendeltetésének. — LÓRÉV a ráckevei járás első adófizető községe. Első negyedévi adóját a község lakosainak nagy része már rendezte. — JÓL SIKERÜLT ünnepséget rendeztek a XIX. őrületben a Hungária kör- úti (Wekerle-telep) 2. számú leányiskolában az oft tanuló gyermekek nagymamái részére. A kedves— és a nagymamáknak felejthetetlen —• ünnepség megrendezése as iskola igazgatójának, tanári karának, szülői munkaközös-• ségének és tanulóinak 'kollektív munkáját dicséri. A TELEVÍZIÓ műsora ma dél előtt 10.00 órai kezdettel: Látogatás a Nemzeti Galériában. III. A magyar szobrászat remekei. 10.40 órakor: Ifjúsági filmmatiné: Timur és csapata. Szovjet film. 15.00 órakor: Ferencváros—Szombathely labdarúgómérkőzés közvetítése. 19.00 órakor: Élőújság. 20.00 órakor: Megmentettem az életem. Francia filmvígjáték. Három asszonnyal beszéltem. Nagyon őszintén, semmit sem takarva. S habár ők nem kérték, én mégis azt teszem: meg- változtaton neveiket. Akik ismerik őket, úgyis tudják, kikről van szó. Másoknak pedig úgysem a név fontos. Hanem „az eset“. A történet, amely emberekkel történt meg, s amelyeknek nem lett volna szabad megtörténnie. Ha..-. Erről a „ha“-ról akarok szólni ötvenhétben esküdtek, ötvennyolc szeptemberéig etek együtt. Egy esztendőt. Elváltak, mert az asszony — az akkor tizenhét éves Kató — nem elégedett meg a férjével. Míg a férj — bányász — egy héten egyszer járt csak haza, becsületes, nehéz munkával kereste kenyerét, addig Kató törzsvendége lett Cegléd cukrászdáinak. Meg a vendéglőknek. Ismerkedett, „csaik úgy”. S amikor már nagyon unta a férjét, kilökte. Az meg volt annyira ostoba, hogy mindent otthagyott — a házat, amit ő építtetett az esküvő előtt, a berendezést, mindent — s továbbáll így aztán az asszonynak „szabad a vásár.“ Kínos dolog Ilyesmiről beszélni. Fontolgatom is magamban, mielőtt megrángatom a csengőt, dehát: majdcsak lesz valahogy. Kató álmosan lépked kifelé, pedig már tizenegy óra volt. — Aludt? — Hát... későn feküdtem ... A konyhában szennyes edény, meg üres üvegek garmadája A szobában áporodott cigaret! - 'iri* a hamutartó tele — Ennyit dohányzik? Eszébe sem jut tiltakozni a faggatás ellen, a legtermészetesebb hangon válaszol: — Voltak nálam... Elhallgatok. Mit is kérdezzek? Mit is? Mit lehet itt kérdezni? t— A gyerek? — Ja! A nagyanyjánál van. — De hát csak hét hónapos... — Na és? Úgyse szoptattam. Nem volt tejem. Ott meg jó helyen van. — Miért nem tartja itthon? — Nem érek rá. — Dolgozik? — Igen —• s elneveti magát. — Ki akar írni az újságba? — Nem tudom, — No, csák írjon. Úgysem tud semmit bizonyítani. Untam a férjem és kész. Kinek mi köze hozzá? Bennem vér van. Egy héten egyszer jött haza.. — Miért nem ment maga oda lakni. Lehetett volna... — Ha bolond lettem volna. Hogy mindig ott matasson körülöttem, az idegeire ment az embernek a szerelmével... — Szerette őt? — Ugyan — legyint —, de tudja, hogy van: a család nem hagyja az embert... — És most? — Nem érdekelnek. — És... és.. tetszik ez magának ... ez... ez az élet::: — Maga újságíró... ne legyen már naiv., addig éljen az ember, míg fiatal, míg kell a férfiaknak ... Lehajtom a fejem. Kár a szóért. Tényleg naív vagyok. Ehhez naiv. A faluban Hevémót keresem. Ö maradt ott három gyerekkel. Negyven éves fejjel. Apa, férj nélkül Fél esztendeje mondták ki a válást. A férfi fizetésének fele: gyerektartás. De azóta a férfi nem dolgozik. Hogy ne kelljen fizetnie. Alkalmi munkákat vállal. Pedig már az új asszonynak is van tőle egy gyereke. A tizennyolc éves új asszonynak. Mert ezért a tizennyolcéves fruskáért — mégsem illik keményebbet mondani — hagyta ott húsz évi házasság után az asszonyt, s a három gyereket. Hevérné termetes asszony, a második gyerek után hízott meg. S pulykamérgű. Amikor faggatni kezdtem, csak úgy ömlik belőle a szó: — írja csak meg, írja meg, hadd égjen le a képéről a bőr. Meg annak a cédának is. Ilyen csúfságot tenni egy asszonnyal. — Akart válni? — Nem. De már jött a faty- tyuk, kimondták. — Vissza fogadta volna? — Okosakat tud kérdezni! Hát három poronttyal mit csináljak? Mérgesen rádördül a beóvakodó Zsuzsira. Tíz éves. Karcsi tizennégy, Ilonka meg tizennyolc. Nagy lány. — Mit szólt hozzá? — llus? Bőgött. Hogy mi lesz velünk. Aztán elment gyárba dolgozni. ■— Maga? — A bölcsődében vagyok. A konyhán. — Két kereső... — Nem a keresetről van szó — fojtja belém a szót —, máma nem hal éhen senki. Hanem a csúfságról. A faluról. Hogy még mindig ez a csoda az embereknek. Nyel egyet. — De az céda, az flangároz- hat. Arra nem vetnek egy szót se. Mert az darázsderekú, tizennyolc esztendős. De egyszer meg is szaggatom ... — Cak magának ártana vele — vágok közbe. — Magamnak? — csattan fel —, hát, hogy nekem mit ártott, ez nem számít, öregasz- szony az útszélre? Elhallgatunk. Csábítás? Ki tudja. Lehet, hogy a férfi felelőtlen. Ez a valószínűbb. Hiszen, ha nem az, akkor — hiába csábítják. De lehet-e felelőtlenség éjién törvényt hozni? Erkölcsi normák kérdése ez. Az egyes embereken belül. S Hevér ezen a vizsgán megbukott. S a lány? Tisztességes? Győztes, mert elvett egy másik asszonytól egy férfit? Csúnya győzelem. Itt is baj van az erkölcsi normákkal. S két ilyen ember — méltó pár... szövőnő, s a dunaparti ház egyik szobácskájábán lakik. A gyár Vác egyik fontos üzeme, jónevű. Híres arról, hogy ott sokat és nagyon alaposan törődnek az emberekkel. Siposnénak is ők szerezték ezt a szobát. Mert ő nem akart a férjével a lakás miatt pereskedni. Otthagyta a férfinak, aRi ivott. — Miért ivott? — Nem tudom. Talán ö sem tudja. Egy fröccsel kezdte. A többiek megmaradtak az egy mellett, ő meg rákapott. Jól keresett, autószerelő, volt miből. Igaz, mindig kevesebbet adott haza. — Szólt neki? — Először sírtam. Odabújtam Feri mellé, sírtam, s rettegtem, mikor jön haza, — Bántotta? — Nem... azaz, ha nagyon részeg volt.., — Sokszor? — Az utóbbi időben minden éjjel úgy jött haza. Reg gél alig tudott felkelni. — Elváltak? — El. Egy hete mondták ki. De már külön vagyunk nyolc hónapja. — Tartásdíj? — Nem fizet. — Miért? — Nem is akarom. — De így elissza. Úgy meg ö gyerekre jutna. S most látszik, hová jutott ez az asszony a régi szerelemtől ... — Nem kell. Nem akarom, hogy bármi köze is legyen hozzánk. — Gyűlöli? Megkeményedik az arca: — Megvetem. — Ha abbahagyná az iudst visszafogadná? — Nem. Soha! — S a gyerek? — Felnevelem. — Bírja? — Bírom. Kell bírnom! Ezemégyszázat keresek. S a nőtanács... — Segítik? Kibuggyan a szemén a könny: — Segítenek. Szinte mindenki. Bárhová mentem... mindenütt. Vagy tiz percig tart, míg megnyugszik. — Szégycnli? — Nem ... nem, de idegenek, s mégis jók... ő meg ... — sóhajt egyet, s fáradtan leejti a kezét. Ivás. A bíróság minden ellenvetés nélkül kimondta a válást. Mert a férfi ott is kötötte az ebet a karóhoz: — Annyit iszom, amennyit akarok. Senki nem szólhat bele. A magamét iszom. És sajnos, még senki nem szólhat bele. Fiatal, álmodozó szemű, karcsú asszony. Kisfia van, Ferikének hívják. Siposmé Három ember, három ügy. Tizenhat közül válogattam. De megmondom: a többi is ilyen lett volna. Mert sokat beszélünk a házasság válságáról. Csak az emberek felelőtlenségéről, könnyelműségéről keveset... Mészáros Ottó
