Pest Megyei Hirlap, 1959. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-03 / 28. szám
m FEBRUAR 3. KEDD rerr íiecyei K^Cirlap Az Állami Biztosító felhívása az ingatlantulajdonosokhoz Az épületek és mezőgazdaságok 1959. évi önkéntes tűz- biztosítási díja az év elején esedékes. A tűzbiztosítási díj megfizetésére az Állami Biztosító felhívást küldött az érdekelteknek. A tűzkárt az Állami Biztosító a jövőben csak ' annak térítheti meg, aki a biztosítási díjat postai befizetési lapon feladja, vagy a helyi meghízottnak kifizeti. A most kifizetett tűzbiztosítás egész éven át érvényes. A februári lottósorsolás menetrendje A lottó 6. tárgynyeremény sorsolással egybekötött sorsolását február 6-án, délelőtt 10 órakor rendezik Budapesten, a MÁV Északi járóműjavító „Törekvés” művelődési házában. (Cím: X., Könyves Kálmán körút 25.) A 7. sorsolást 13-án, Szentendrén a városi tanács dísztermében rendezik, a nyolcadikat 20-án Esztergomban a Fürdő Szálló színháztermében, a kilencediket pedig 27- • én Kiskőrösön, a Petőfi járási művelődési házban; Ócsán sem állt meg a fejlődés Nagy falu Öcsa, az ember könnyen eltéved az összevissza utcák rengetegében, különösen télvíz idején, amikor a sarat kerülgeti. Itt-ott még a betonjárdát is ellepi a sár, nem véletlen, hogy a községi tanács legutóbbi ülésén megalkotta a köztisztasági rendeletet, amely kötelességévé teszi mindenkinek, hogy a portája előtt húzódó járdaszakaszt rendben tartsa, s gondot fordít az üzletek fokozott tisztaságára is. Két kilométer bekötőút De a községi tanács nemcsak a lakosságtól követeli meg az utak fokozott gondozását, hanem maga is komoly erőfeszítéseket tesz a további javításra. Sok gondot okozott nyaranta a forgalmasabb utakról felszálló por. Nos, ebben az esztendőben megoldást nyer ez a kérdés, igaz ugyan, hogy még nem tudni, mi módon, mert a többféle lehetőség között a legolcsóbbat keresik a (helyi vezetők. Két kilométer hosszú bekötőutat is építenek, s tovább Amíg ismét papír lesz a hulladékból Darálógép. Innét indul el a nyersanyag. A berendezés tépi, szaggatja és áztatja a hulladék papíranyagot Pollik János a papír íróképességét elősegítő enyvet készíti: gyantatejből főz kazeint státusz körzeti orvos beállítására, a rendelési ^/lehetőséget is biztosítani tudják, de lakást az orvosnak már nem tudnak adni. Most folyik a lehetőségek kutatása, mert a helyi vezetők mindenképp megoldást keresnek erre a nem egykönnyen megoldható problémára. Építési láz Igen sok a házhely-igénylő a községben, tíz esztendő alatt nem építettek annyit az ócsai- ak, mint az elmúlt esztendőben. Pillanatnyilag is háromszáz házhely-igénylési kérelem fekszik el a tanácsházán, s az akadályozza elintézésüket, hogy késik a házhely értékesítéséről szőlő rendelet végrehajtási utasítása. 1959. január 1-től a községi tanácshoz tartozik ez a munka, az OTP már nem foglalkozik vele. A türelmetlen igénylők nyugtatása nem kellemes munka, a biztató az, hogy ígéret van rá: rövidesen megjelenik a végrehajtási utasítás, s akkor egyszeriben háromszáz boldog tulajdonos kezdheti el a régen áhítozott családi fészek építését. — mottó — Kinek van igaza? Napjainkban egyre többet vitatkoznak a tsz-ek tagjai a végzett munka mennyiségét, minőségét és értékét valóban kifejező jövedelemelosztási rendszer megteremtéséről. A sári Kossuth Tsz-ben már megpróbálták az órabért, a munkanapot, a munkaegységet, de egyik se vált be úgy, ahogy szerették volna. Az idén megpróbálkoznak a premizálással egybekapcsolt műveléssel. Minden tag bizonyos területet kap majd művelésre, vetéstől betakarításig. A tervezett munkaegységet csak akkor adják meg, ha a tervezett termést eléri a tag az általa művelt területen. Többlet termés esetén a termés egy részét prémiumként a földet megművelő kapja meg. Az elgondolásnak hívei is, ellenzői is akadnak. Kinek van igaza? Még tavaly ősszel történt, hogy a tsz 23 asszony tagja egy nap alatt 73 zsák burgonyát szedett fel. Nem nekik kellett kiásni, azt elvégezte helyettük a traktor. A 23 asz- szony 40 munkaegységet kapott, mert nagy területről szedték fel a burgonyát. Úgy tűnik, minden rendben van. De vegyünk papírt, ceruzát. A 73 zsák burgonya értéke 3600 forint volt. A 40 munkaegységért a 23 asszony 2200 forintot kapott. Ha számoljuk a szántási, vetési, a többszöri kapálási díjat — munkaegységben —, a műtrágya és vetőmag értékét, furcsa képet kapunk. Kiderül, hogy a 3600 forintot érő burgonyáért körülbelül 4500 forintot fizetett ki a tsz tagjainak, teljesített munkaegységeik alapján. Azt is meg kell mondani, hogy az adott területről a burgonyának csak egy részét szedték fel az asszonyok* Csak az érdekelte őket, hogy minél több munkaegységet kapjanak. Ha ugyanez a terület vetéstől szedésig mondjuk öt asszonyra lett volna bízva, s ők végzett munkájuk ellenértékét a munkaegység száma helyett az adott területről felszedett és eladott burgonya után kapták volna, a 73 zsák helyett mintegy 180 zsák burgonya kerül értéke* sítésre. És így lényegesei» több jövedelemhez jutott volna a tsz is, a szorgalmas tagok is. Visszatérve arra. hogy kinek van igaza, azt kell mondani. azoknak, akik az újfajta jövedelemelosztási rendszert akarják. Ez megmutatja, ki mennyit érő munkát végzett. (csá) A felhozatal emelkedése, az árak csökkenése jellemezte januárban a piacokat A megye és a főváros piacait január hónapban az emelkedő felhozatal és az árak Csökkenése jellemezte. Ezt állapította meg az Élelmezésügyi Minisztérium Pest megyei és fővárosi felvásárlási kirendeltségének összefoglaló jelentése. A megye termelői piacain jellemző volt, hogy gabonafélékből a felhozatal minimális volt, jóformán a helyi keresletet sem elégítette ki. Az árak ezért némiképp emelkedtek, a? elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. A sertés- és vágómarhafelhozatal jelentős növekedésével egyidejűleg az arak lényegesen csökkentek. Baromfiból és tojásból is nagyobb volt a felhozatal, ez azonban inkább a főváros piacaira vonatkozik. A megye egyes járásainak piacain, Mo- moron, Cegléden és a ráckevei járásban 10—20 fillérrel olcsóbb lett a tojás darabja Csak a váci és szentendrei piacokon egyezik meg az ár az elmúlt évivel. Bőségesen van tej és tejtermék, valamint zöldség és gyümölcsféleség. Januárban az összmennyisé- get véve alapul, Pest megye piacaira megfelelő volt az áru- felhozatal. Voltak azonban piacok, ahol egyes napokon csupán öt-tíz termelő jelent meg egy-egy kosárka zöldséggel vagy kevés tejjel. A legtöbb piacon azonban (monari, ceglédi, ráckevei, naigykátai) a termény kivételével minden cifckféleségből elegendő volt a kínálat. Jó piacok alakultak ki azokon a helyeken, ahol sertéseket is árusítanak. A sertéspiacokat az erős kínálat, a lanyha kereslet jellemezte. A süldőárak jelentősen csökkentek és az állami szervek még heti piacokon is szinte korlátlanul tudtak süldőt vásárolni. Hasonló volt a helyzet a szarvasmarhánál és a borjaknál is. Hízott marhából is erős kínálat jelentkezett és lényegesen emelkedtek a szerződéskötések. Araiak ellenére, hogy zöldségből, gyümölcsből és burgonyából megfelelő volt a felhozatal, egyes piacokon emelkedtek a burgonya- és hagymaárak. Ennek főleg az az oka, hogy a földművesszövetkezeti boltok nem képesek teljes egészében kielégíteni a keresletet. A kialakult piaci árak 1958 januárjához képest a fontosabb cikkekből a következőképp módosultak: gabona- és takarmányféléknél némiképp emelkedtek az árak. Megjegyzendő, hogy a megye felvásárlási szervei 1958-baín a kenyér- gabona felvásárlási tervüket 109 százalékra, a takarmánygabona felvásárlási tervet 209, a kukoricáét pedig 103 százalékra teljesítették. Problémát a felhozatal csökkenése nem okozott. A hízott sertés ára 17 —19 forint helyett 14—16 forint kg-ként, a süldő 25—26 helyett 15—17 forint/kg, a választási malac párja 500—700 helyett 250—500 forint, a baromfi párja 20 forinttal olcsóbb, a tojás 1,60—1,80 helyett 1,40—1,60 darabonként, az alma 6—8 helyett 2—6 forint kilogrammonként. A tojással, baromfival való spekuláció főleg a váci, a ráckevei, a monori, a nagy- kátai és a gödöllői járásokban tapasztalható. A megyében is, a fővárosban is erőteljesebben ellenőrizték a piacokat és sok spekuláns ellen eljárást is Indítottak. A napokban például Holub Lajos né Vác, Rákóczi tér 14. szám alatti lakost spekulációs tevékenység miatt az újpesti piacon leleplezték, áruját elkobozták, pénzbírsággal sújtották és kitiltották a piacról. A főváros piacain 1958 januárjához képest mintegy 10 százalékkal növekedett a felhozatal. Különösen nagy meny- nyiségű árut kínáltak almából és burgonyából. Baromfiból ugyan 10—15 százalékkal kevesebbet hoztak fel, mint tavaly, a baromfiárak mégis 3—4 forinttal olcsóbbak lettek kilogrammonként. Ennék az a magyarázata, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem megfelelő készlettel rendelkezik és befolyásolná tudja a piacokat. Ez egyben azt is tanúsítja, hogy helyes volt kialakítani a megyében Is az úgynevezett zárt körzeteket és eredményes volt a szerződés- kötési akció kiterjesztése. A fővárosban a gyümölcsök árai az elmúlt évihez képest mintegy 30 százalékkal csökkenték és összehasonlíthatatlanul nagyobb a rendelkezésre álló készlet. Terményt és takarmányt a főváros piacaira alig- alig visznek, ezek iránt azonban nem is tapasztalható különösebb kereslet. Ha összességében nézzük a januári piaci helyzetet, azt állapíthatjuk meg, hogy a szeszélyes időjárás ellenére elégséges volt a felhozatal, ugyanakkor az árak csökkenő tendenciát mutattak. Februárban várható, hogy a piacokon megjelennek a korai zöldfőzelékek és melegágyi áruk Pest megyei termelőktől is. Cs. A. Egyetemi hallgatók tanulmányútja állami gazdaságokban A Művelődésügyi MinisztéA feldolgozott pépanyag az előkészítőből a papírgép szitájára kerül. Az egyes számú papírgépet éppen most szerelik indulásra A hófehér félfamentes vágott papírt Divicsek Adámné válogatja át (Foto: Gábor Viktor) ^ rium es a MEDOSZ elnöksége é megállapodott abban, hogy a ^ közel jövőben orvos, bölcsész éj és jogász egyetemi hallgatók é kéthetes látogatást tesznek a é Pest, a Csongrád, a Baranya és é a Hajdú megyei állami gazdagságokban. Az egyetemi hall- é gatók főleg azokat az üzem- § egységeket keresik fel, ame- § lyek távol esnek a városoktól, é falvaktól. Hármas csoportok- é ban tanulmányozzák a dolgo- zók életmódját, igényeit, segí- S tenek a szociális, művelődési problémák megoldásában. A tanulmányút tapasztalatairól a fiatalok tájékoztatják a mező- gazdasági szakszervezetet. Vaj — alumíniumfóliában A Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat alumínium- fóliába csomagolt tízdekás vajat hoz forgalomba. Ez a csomagolás tetszetősebb és célszerűbb is az eddiginél, mert így a vaj tovább eltartható; folytatják a betonjárdahálózat kiépítését a községben. Ebben az esztendőben a Vasút utcát és az Üllőj utat betonozzák be. Ezekhez a munkákhoz jelentős segítséget ad a község lakossága is; a felajánlott társadalmi munka értéke meghaladja a hetvenezer forintot. Több vásárló — több üzlet Jelentősen megnövekedtek a kereskedelemmel szembeni igények a községben. Sokkal többen vásárolnak, mint pár esztendővel ezelőtt, s elsősorban helyben akarnak mindent megvenni, elkerülve a vonatozást. A megnövekedett forgalmat azonban a jelenlegi üzlet- hálózat nem birja, kevés a tíz üzlet. Újabb üzletek létesítését sürgeti a tanács, a földműves- szövetkezet kerethiánnyal érvel, de ők is belátják, hogy mielőbb megoldást kell talál- niok. Elsősorban a Dózsa telepi üzlet kérdésében sürgős a megoldás megtalálása, mert az 1100 lakosú településen pillanatnyilag egyetlen üzlet sincs. A helyi tanács ugyanakkor jelentős anyagi áldozattal telje- 5 siti a település' régi álmát: öt é és fél kilométeres villanyveze- S ték épül a telepre, kigyullad S itt is a villany, amihez a köz- : ségfejlesztési hozzájáruláson ! kívül jelentős segítséget adott | az állam is. | Helyben — megoldhatatlan A helyileg megoldható kér- jdések nagy részét a tanács i gyorsan és közmegelégedésre | megoldja. Van azonban két | kérdés, amely helyileg meg- I oldhatatlan, s mindkettő a | MÁV-ot illeti. Az első az, hogy I a Dózsa telepiek részére fe- ! lül járót kellene építeni, mert I így arra kényszerülnek, hogy | a sineken át közlekedjenek, i holott az állomás forgalma : nagy, s így növekszik a bal- | eset-veszély. ,A másik gond, ! hogy jelentősen megnőtt a 1 fővárosba bejáró munkások í száma. A helyi vonat viszont [megszűnt, s így reggelente $ nagy a zsúfoltság a munkás- ! vonatokon. A helyi vonat é visszaállítása — ha másként J nem, a nyári menetrendben t— egy csapásra megoldaná ezt 5 a problémát. 5 [ Növekedési nehézségek i ^ Naponta 25—30 ember je- é lentkezik be a községbe. Ez a é számszerű szaporodás sok fejtörést okoz a helyi szervekének. Mert például egy- é csapásra kevés lett a kenyér: é a helyi tanács tervezgetett, s évégül úgy határozott, hogy [ egy korszerű sütőüzem meg- é oldja a problémát. Ebben az é esztendőben már a négy- é kemencés, modemül beren- édezett üzem bőséges mennyi- éségben biztosítja a kenyér- é szükségletet. De ilyen köny- ényen már nem tudják meg- é oldani az orvoskérdést. A 5 gyors lélekszám-szaporodás stöbb orvost igényel. Van is A Szentendrei Papírgyár zömmel az elhasznált papírhulladékot dolgozza fel ismét papírrá. Sok-sok munkafolyamaton megy keresztül a péppé őrölt nyersanyag, amíg a hatalmas gép gőzhengerein átjutva újból hófehér papírrá válük. Felvételeink a papírkészítés egy-egy mozzanatát mutatják be.
