Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-16 / 13. szám
fäJtf ttti. zfCh'Um 1959. JANUAR 16. PÉNTEK NEM KIJÁRÓ: TÖRVÉNYHOZÓ! Az ellenforradalom megpróbálta minden, eszközzel befeketíteni a tanácsrendszert, bemocskolni a tanácsapparátusban dolgozók és a tanácstagok becsületét. Nem rajtuk múlott, hogy nem sikerült, s a legtöbb helyen a legnehezebb Hőkben is helyén maradt a tanács, s tette, amire lehetősége volt, mentette, ami menthető. Nem kis része volt ebben annak, hogy tanácstagjaink nagy része hű maradt a legnehezebb percekben is a népi hatalomhoz, hű maradt választópolgáraihoz. Alig két évvel az ellenforradalom után tanácsvélasztások- ra került sor, s mi sem bizonyítja jobban a tanácstagok eredményes, megbecsült munkáját, mint az, hogy többségüket ismét megválasztották, szavazónk ismét bizalmat szavaztak nekik s vállukra tették újból a szívesen viselt terhet: a köz szolgálatát. A tanácstagok, a végrehajtó bizottságok tagjai mindenütt nagy kedvvel kezdtek munkához. Nem egy helyen már az első napokban sem volt semmi fennakadás, de egy hónap elteltével mindenütt a megszokott mederben ment a munka, új tervek mozgatták az emberek képzeletét, új és új feladatok megoldásán fáradoztak a köz, a társadalom fizetetlen szolgálói. Dunaharasztin, Vi- segrádon, Bényén, Tápiószelén, s sorolhatnánk még a példákat, már kisgyűléseket is tartottak a tanácstagok, hogy beszámoljanak az addig végzettekről, s hogy választóik véleményét kérjék a községfejlesztési tery kidolgozásához. Nem egy helyen már kézzelfogható eredmények bizonyítják, hogy mennyire rövid idő alatt megtalálták helyüket az új tanácstagok, s milyen rövid idő kellett ahhoz is, hogy cselekedjenek is, így bizonyítva, hogy nemcsak a szavak, hanem « tettek emberei is. Van azonban egy dolog, amit szóvá kell tenni, ami zavar ebben a munkában, s amiről nagyon kevés szó esik illendőségből, a „népszerűtlenségtől’* való félelem, vagy ki tudja mi miatt. S ez: a tanácstagok szerepe a község, a város életében. Fogalmazhatnánk talán úgy is, hogy milyen funkciót töltsön be a helység életében? A tanácstag munkája során sokat találkozik választóival, vagy úgy, hogy panaszaikat intézi, vagy úgy, hogy tanácsot ad nekik, vagy úgy, hogy beszámol nekik, mit végzett, hogyan dolgozott. Kiverekszi: választókörzetének egyik utcája- ban legyen betonjárda, a másikban állítsák fel végre a két villanyoszlopot. Vajon elvégezte-e minden munkáját azzal, hogy elintézte valaki magánpanaszát? A panaszok, észrevételek adnak bizonyos összességet: s ezt tekintetbe kell vennie minden tanácstagnak munkája során. S amikor odakerül a sor, hogy bizonyos kérdésekben a tanácsülés határozatot hoz, akkor választói észrevételeinek összessége alapján alkossa meg véleményét, s foglaljon állást. A törvényhozói feladat persze nem könnyű. Hiszen alig akad olvan törvény, amely kivétel nélkül mindenki ínyére lenne, s nyilván nem egy olyan esetet ismernek a tanácstagok, amikor a lelkesen elfogadott határozatot egyes választóik fanyalogva fogadták. De vajon visszatarthatja-e ez őket attól, hogy a következő alkalommal ismét az észszerűség és az iigazságosság alapján megszavazzanak egy helyes, jó határozatot? A tanácstagnak elsősorban törvényhozói szemszögből kell foglalkoznia választóival. Elsősorban azt kell szem előtt tartania: mi az. ami legjobban hasznára válhat választóinak, mi az. ami nem egy utcát, nem egyetlen panaszost tesz csak boldoggá és megelégedetté, hanem választóinak összességéti Még egyszer hangsúlyozzuk: nem könnyű dolog ez. Nagy ember ismeretet, humanitást, türelmet és időt igénylő feladat. De megéri! Mert az emberek hálásak ugyan azért, hogy elintézték; ne ázzék be a tető, égjen a villanykörte az utcán, ne kelljen sötétben bukdácsolni, s talán jobban meg is őrzik emlékezetükben — de igazán akkor teljesíti megbízatását a tanácstag, ha neki is része van abban, hogy igazságosan szabályozták á mezőőrök fizetését, hogy az üzletek úgy tartanak nyitva, ahogy arra szükség van, hogy rendezték az iskolákban a tízórai-árusítást. kém protektor a tanácstag, nem sikeres „eszköz” valamely kívánság elérésében, A jogos kívánságok, panaszok természetesen egyik területét képezik a tanácstag ténykedésének. De csak az egyiket, s nem az alapvetőt. Amikor valakit tanácstaggá választanak, elsősorban nem „panaszügyi előadót”, hanem törvényhozót választanak, aki a helység törvényhozó testületében választói véleményét, s akaratát képviseli, akinek fő feladatát az képezi, hogy aktívan részt vesz a helyi döntések, határozatok meghozatalában, s képviseli választói előtt a határozat végrehajtásának indokolását, még akkor is, ha az bizonyos esetekben nem egyezik minden választójának véleményével! Mészáros Ottó BEMUTATTA \i észak-dunántúii tájegységen a kolbai-féle kukorica- termesztés módosított változata felel meg leginkább Az Északdunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatói három éven át kísérleteztek annak megállapítására; melyik módszer felel meg ezen a tájegységen leginkább a kukorica nagyüzemi termesztésének. Az elmúlt év tapasztalatai szerint leggazdaságosabban a Kolbai-módszer módosított változata alkalmazható. Kétszázhatvan cen- sortávolság helyett centiméter sortávoltiméter 150—160 ságra ültetik a 40—50 centiméteres ikersorokat. így aí egész tenyészidő alatt kisebb traktorokat alkalmazhatnak a növényápolásnál, s csupán az egyelésnél van szükség kézi munkaerőre. Az intézetben a módosított vetésterületen kevesebb költséggel, mind a beltenyésztett hibridkukoricáknál, mind más fajtáknál ugyanolyan termést értek el, mint az eddig szokásos termesztési módszerekkel. nyári kollekció,iát a Minőségi Női Ruhaüzem. Körülbelül 150 ízléses fazonú ruha gyártását kezdik meg hamarosan. A képünkön szereplő kiskabáttal kiegészített csíkos kartonruha exportra is készül. Készülődés a nagy évfordulóra Azon a napon szívet dobogtatóan perdülnek majd meg az úttörők dobjai és mély tisztelettel hajlanak meg a kisze- sek zászlói. A gödöllői járás új, ifjú nemzedéke köszönti így a negyven év előtti direktóriumaik tagjait. A 19-es harcosok előtt fejezik ki ily módon hálájukat március 21, a Tanácsköztársaság megteremtőinek örökké élő emléke előtt. Az előestén, március 20-án a hírhedt Horthy- rezldencia, a népnyúzó Endre László néhai székhelyén ezernyi tűz gyullad majd. Lángja magasra csap és bevilágítja az akkor már tavaszt váró községet. Az agráregyetem hallgatói vonulnak fáklyáikkal és hozzájuk csatlakozik a Gödöllői Gépgyár, a Ganz Árammérőgyár, a gimnázium, az ipari tanulók ifjúsági serege. Az ünnepi beszéden 'kívül kultúr- és sportműsort terveznek és bált. A járás legjobb kultúrcso- portjai mutatják be művészetüket. Kiállítáis eleveníti fel a párt harcosainak dicső múltját. Az előkészületek már javában folynak. A terv már el is készült. A veteránok, a Hazafias Népfront, az üzemek, az intézmények vezetői, iskolaigazgatók, tanárok is közreműködnek. A községekben szabad pártnapok, ünnepi tanácsülések lesznek. Együtt készülnek a párttagok és pártonkí- vüliek. Jelképezve: a Tanácsköztársaság 40. évfordulója nemcsak a párttagokban, de a pártcmkívüliek- ben is fellobbtíntja a forró érzések tűsét. Jogi tanácsok Tóth Miklós ráckevei olvasónk majd egy évig szanatóriumi ápolás alatt állott. Most kezd újra dolgozni s a részlegvezetővel nem tudta tisztázni: jár-e neki az évi rendes fizetett szabadság, amelyet tavaly éppen betegsége miatt nem tudott kivenni. A 4/1954. MBT—SZOT elvi döntés a félreértések elkerülése végett megismétli a Munka Törvénykönyvének rendelkezését. amely szerint a dolgozó szabadságát nem lehet csökkenteni a táppénzes állományban töltött hónapok miatt. Erre az időre éppen úgy jár a szabadság, mintha a dolgozó munkát teljesített volna. Ha a beteg dolgozó szabadságát az év folyamán nem tudta kivenni, úgy ezt a következő évre is átviheti és a felgyógyulástól számított 30 napon belül kiveheti. Ha a táppénzes állomány lejár, s a munkaviszonyt a vállalat megszüntetné, ebben az esetben a ki nem vett szabadságot pénzben meg lehet váltani. Ungvári Dezső, Gödöllő, Nap u. 7. szám alatti olvasónknak üzenjük: A bíróság által megállapított életjáradekokra az új nyugdíj- törvény nem vonatkozik, mert ezt peres úton a bíróság állapította meg. Ha úgy találja, hogy a megállapított összeg alacsony, perújítási kérelemmel az ügyében eljárt bírósághoz kell fordulnia. Berényi József, Monor. Ady Endre u. 1. szám alatti olvasónk jogerős bírósági ítélet fe.......................................................................................................................................................................................................................................................imiiinillMiniltmilfltitmnnmiiimtiiiiiiiiiiiii......................■■■■■mii............................................................... i iiiiiiiiiiiitHiiiiiiiifiiiiiitiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiimHiiiiiiiiiiiiKiiifiiti műi SZÁZTIZENKÉT ÉVVEL EZELŐTT SZÜLETETT A NAGY PALÓC Száziizenkét éve: U47. január 16-án született Mikszáth Kálmán, a „Nagy Palóc”, ahogyan kortársai tisztelték. Nehezen, hosszú évekig tartó ostrom eredményeképpen törhette csak át annak az erős várnak a sziklafalait, amellyel a maradiság írástudóinak érdektársasága bástyázta körül önmagát és a magyar irodalmi életet, hogy védekezzék minden új hang és minden új mondanivaló ellen. De amikor aztán mégis áttörte, szinte egy- csapásra meghódította az egész akkori magyar közönséget. Meghódoltak tehetsége előtt a Nemzeti Kaszinó urai éppen úgy, mint a polgári szalónök. dé szívébe fogadta a ,.misera plebs”, az akkortájt ébredező magyar proletariátus is. Minden réteg persze mást és mást látott benne, mást mazsolázott ki élvezetes írásaiból, új muzsikája karcolataiból, A latifundiumok grófi és főpapi urai a letűnt táblabíró-világ idillikus hangulatát, a gyarapodó polgár a humoristát, akinek finom szatírája igen jót tett emésztésének a zsíros ebédek vagy vacsoráik után. a. munkásság pedig a rendiség gyökereibe kapaszkodó vármegye kiskirályainak reálisan látó ellenségét szerették Mikszáth- ban. A fiatal Mikszáth, miután jogi diplomát szerzett a budapesti egyetemen, hazament Nógrád megyei pátriájába és mint megyei esküdt, alaposan megismerhette a közigazgatási életet, annak jellegzetes figuráit, de találkozhatott az alattuk vergődő és nekik kiszolgáltatott nép komor problémáival is. Azok közé a kivételes írók közé tartozott, akik rögtön önmagukra találnak és megtalálják azt a formát, amely a legjobban megfelel egyéniségüknek. Mikszáth már legelső kísérleteiben is humoros rajzokat írt a megyei életről, sőt első írásaival eredményesen jelentkezett (1872) a budapesti lapoknál. Eleinte nem gondolt arra, hogy író lesz, csak passzióból írogatott, de amikor gazdálkodási vágya elé súlyosabb akadályok kerültek. és a megyei tisztújításon is kibuktatták, Budapestre költözött és elbeszéléseivel, humoros karcolataival ostromolni kezdte a szerkesztőket. Az ismeretlen fiatalember jóízű írásait elfogadták, de csak alapos átfésiilés után közölték. Az irodalmi és közéleti konvenciókat tisztelő szerkesztőnagy gonddal irtották ki belőlük éppen azokat az eredetiségeidet, amelyek annyira egyénivé tették írásait. Nem volt különösebb sikere, első elbeszélés-kötetére sem figyeltek föl. Kedveveszet- ten hagyta el Budapestet és 1878-ban a Szegedi Napló című, már okkor is ióhirű. laphoz szegődött el ..újdondász”-nak. A szegedi publikum hamarosan fölismerte benne a rendkívüli tehetséget. Lázas érdeklődéssel várta kedvenc Ionjában a pompás írásokat, a csípős, humoros kritikáké', amelyekkel annyiszor megmosta a város urainak fejét. Tóth atyafiak című karcolatgyűjteménye is Szegeden jelent meg. de ez már országos visszhangot keltett. Népszerűségét még fokozta A jó pa- lóczok című kötete, amely már Budapesten jelent meg. mért a fővárosi Ország—Világ elcsalta Mikszáthot a Szegedi Naplótól, és így újból pesti lakos lett belőle. Ettől kezdve meredeken ívelt tovább pályája, közben a kis remekművek egész sorát alkotta meg, és népszerűsége csakhamar elérte Jókaiét is. Szinte felmérhetetlen az a hatás, amelyet kortársaira tett. Generációk tanulták meg tőle a meglátás művészetét és abban a pillanatban, amikor a társadalom Mikszáth Kálmán szemével kezdte és tudta nézni az életet, rögtön fölfedezte a nemzeti színű sallangokkal kendőzött maradiság minden fonákságát. Mikszáth nemzetnevelő volt a szó legnemesebb értelmében és módszere a leghatásosabb módszer. m Hatása nemcsak az irodalomban — a számtalan Mik- száth-utánzóra is gondolunk — és nemcsak a közéletben nyilatkozott meg, hanem más területeken is. Például az újságírók felemás világában. Aki az elmúlt fél évszázadban vérbeli újságíró volt, az valahogy mind Mikszáth utódjának érezte magát, és a Nagy Palócot vallotta mesterének. Különösen elevenen élt és hatott az emléke Szegeden, abban a városban, ahol pályája kezdetén újdondászkodott, főleg az öreg Napló szerkesztőségében. Móra Ferenc írta meg egy másik emlékező írásában a Szegedi Napló Mik- száth-asztalának ízes, kedves történetét. Ha új tollforgató került a szerkesztőségbe, azt a főszerkesztő mindig azzal ültette le egy rozoga, tintafoltos íróasztalhoz, hogy becsülje meg magát, mert ez az asztal — Mikszáth Kálmán asztala volt. És az új ember meg- illetődve kezdte meg a nevezetes asztal mellett munkáját. Ha írt, mindig arra gondolt, hogy a nagy előd milyen műgonddal irta meg a legszürkébb napihírt is, amely irodalmi műremekként került tollából a kutyanyelvekre, tehát ügyelnie kell neki is, hogy méltó legyen minden munkája Mikszáth emlékéhez. Ez a hit élt benne és tartotta ébren lelkében a nemes ambíciót mindaddig. amíg egy újabb és fiatalabb újságíró nem került a laphoz, akit a szerkesztő ugyanazzal a mesével ültetett le egy másik rozoga íróasztal mellé. De akkor már vérévé vált a műgond, a lelkiismeretesség és ez volt a titka annak, hogy az öreg Napló szerkesztőségéből i magyar újságírás annyi ki- álósdga került ki. Magyar László lülbírálását kéri tőlünk. Vitás bírósági ügyekben nem foglalhatunk állást. Ha a hozott döntést nem találja kielégítőnek, fellebbezzen. Halászi Lajos.torbágyi olvasónk kérdésére a következő választ adhatjuk: A Munka Törvénykönyve végrehajtási utasítás 104. §-a értelmében ha a dolgozót év közben más vállalathoz helyezik át, szabadságát a két vállalattól együttesen kapja meg. Ez azt jelenti, hogy ha a régi munkahelyén több szabadságot vett igénybe, mint amennyi az ott eltöltött idő arányában megillette volna, munkabéréből ezen a címen levonásnak helye nincs. Ha oedig előző vállalaténál szabadságot egyáltalán nem, vagy csak kisebb mértékben vett igénybe, mint ameny- nyi az ott eltöltött idő arányában megillette volna, a hátralékos szabadságot új munkahelyén kell megkapnia. Csákó Lajos Farmosról kéJ tanácsot. Nyolc és fél év igazolt munkaviszonya van, valamint két és fél évet tsz- tagként töltött. Most nyugdí- jaztatná magát s szeretné tudni, a tsz-ben .töltött időt beszámíthatják-e nyugdíjigényébe? Nem adhatunk felvilágosítást, mert szűkszavú levelében csupán a kérdést vetett« fel, de semmiféle közelebbi adatot nem közölt. így válaszunk légüres térben mozogna. Leghelyesebb, ha az ősz- szes adatok közlésével, mun- | kahelyeinek időrendi felső- ! Tolásával közvetlenül az Or- ! szágos Nyugdíjintézethez (Bu- Idapest, V., Guszev u.. 10.) for- ! dúl. ahol ezek alapján közüli | a szükséges tennivalókat. I Bak József, Nagykőrös, Bab ! la Gábor u. 6. szám alatti ol- ! vasónk szintén nyugdíjproblé- ! mára kér felvilágosítást. Ügy« | eléggé terjedelmes s bonyo- ! lult. de részletes átvizsgálá! 1 után megállapítható, hogy a: 1 ONYI törvényszerűen járt el | Valószínűnek tartjuk azonban | hogy az új nyugdíjtörvénj 1 rendelkezései alapnyugdíja te- ! kiintetébsn önre is vonatkoz- ! nak s így a folyósított össze? | valamelyest emelkedik majd A Magyar Rádió felhívása A Magyar Rádió kéri azokat a vidéki iskolákat, amelyek- ! bői énekkari (zenekari) rá* | diószereplésre kívánnak jelentkezni. hogy február 23-i£ küldjék be műsorukat szak- felügyelői véleményezéssel a következő címre: Magyar Rádió ifjúsági osztály, zened csoport, Budapest, VIII., Bródv Sándor utca 7. Száz tenyésznutria érkezett Lengyelországból I A kiváló szőrmeanyagot adó j nutria tenyésztése iránt az í utóbbi években hazánkban is I megnövekedett az érdeklődés. |A Tenyészállatforgalmi Gazdagsági Iroda a magyar nutrta- jállomány felfrissítése és elsza- jpprítása érdekében most 100 jtenyésznutriát vásárolt Len- ígyelországból. Az egyébként itöbb ezer forint értékű te- ;nyészállatokat a Magyar Agrártudományi Egyesület nut- iria-szakosztályának tagjai vet- I ték át továbbtenyésztésre. Ha a tenyésztők érdeklődése tovább nő, a TEGI újabb nutria- szállítmány behozásáról gondoskodik.
