Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-14 / 11. szám
4 reit bí Brr i'/f irlap 1959. JANUÁR 14. SZERDA A parasztság jövője a szövetkezeti út! Néhány gondolat a szövetkezeti oktatási idény programjához Ezekben s nspokbsn országszerte készülődnek; a földművesszö- vetkezeti mozgalom választott vezetői részére rövidesen megindul a téli oktatás. Most, az előkészítés során sok szó esik a szövetkezeti mozgalom problémáiról, a további fejlődés lehetőségeiről. Az elmúlt másfél-két esztendő alatt földművesszövetkezeti mozgalmunk, de egész szövetkezeti mozgalmunk is alapos változáson és rohamos megerősödésen ' ment át. A földművesszövetkezetek számára is nagyszerű perspektívákat nyitottak meg a párt agrártézisei, s az azóta megjelent rendeletek, törvények, miniszteri utasítások szinte máról holnapra a gazdasági élet jelentős, tényezőivé emelték a földművesszövetkezeteket, megbízva újabbnál újabb feladatokkal, amelyek elvégzése közben fejlődnek az emberek, s erősödnek, gyarapodnak a szövetkezetek is. A korábbi kereskedelmi tevékenység mellett ma már a földművesszövetkezetek bonyolítják le a termelési szerződések kötésének zömét, irányítják a traktorosok munkáját, szervezik és támogatják az egyszerűbb termelői társulásokat, de az újabb szövetkezeti formákat is, mint a tei- szövetkezetek, takarékszövetkezetek stb. Emellett jelentős szerepet töltenek be a szövetkezetek a falu kulturális fejlődésében is. Legújabban 3 szövetkezeti asszonymozgalom- mal jelentősen befolyásolják s falusi asszonyok tevékenységét is. ezenkívül pedig a falusi ifjúsági szövetkezetek szervezésével és anyagi támogatásával hozzájárulnak az ifjúsági munkára, dolgos életre való neveléshez. A fÖldRlÜvesSíÖvetkezetek hatáskörének, működési körének ilyen kiterjesztése s a feladatok állandó növekedése nagyobb felelősségét ró a szövetkezetek választott vezetőire, az igazgatóságra és a felügyelő bizottságra, mert elsősorban rajtuk múlik, hegy a szövetkezet hogyan látja el feladatait, s milyen eredményeket őr el a tagság támogatásában, az egész népgazdaság erősítésében. Abból a tényből kell kiindulnunk, hogy a szövetkezet „... tagjai egyéni és 'közös gazdasági érdekét, valamint társadalmi felemelkedését a kölcsönösség alánján hivatott előmozdítani ..." Ez határozza meg munkánkat, s ez határozza meg holnapunkat. A szövetkezeti vezetők akkor végzik jól munkájukat, s akkor látják el maradéktalanul feladatukat, ha ennek az elvnek szellemében irányítják a szövetkezet I tevékenységét. | Mit jelent a tagság társadal-f mi felemelkedése? Gazdasági I jólétet és kultúrát! Ezt kell? a földművesszövetkezeteknek 1 elősegíteniük. S amellett, hogy! a választott vezetőségi tagoki megtanulják alaposan ismerni | a szövetkezet gazdasági ügyeit, hogy jobban ellenőrizhessenek, amellett, hogy alaposan .ismerik az alapszabályt, s általában a szövetkezet ügymenetét meghatározó rendelkezéseket, szabályokat, azt is meg kell ismerniük részleteiben, hogyan, mi mód'oh segíthetik elő napi munkájukkal a nagy cél megvalósítását. A 23Zd3S3j[Í jólétet bőséges és olcsó árukészlettel tudjuk megteremteni. Ma már a szövetkezetek jelentős számú mező- gazdasági szakemberrel rendelkeznek. Ezek a szakemberek nagy segítséget jelentenek a termelésben, elsősorban a termelői társulásoknak, szakcsoportoknak, de az egyéni gazdálkodóknak is. Földművesszövetkezeteink az elmúlt másfél év alatt komoly eredményeket értek el a szakcsoportok szervezésében és támogatásában. S a földművesszövetkezetek éppen ezzel, a szakcsoportok szervezésével és gazdasági erősödésük elősegítésével tudják támogatni mező- gazdasági termelésünk korszerűsítését. Gép is van elegendő a szövetkezetek kezében, hiszen a gépállomások gépeire a szövetkezetek kötik a szerződést, s a szövetkezetek irányítják a traktorosokat, hogy hová, mikor menjenek s mennyi munkát végezzenek. Az elmúlt másfél év- alatt nem egy szakcsoportunk bebizonyította, hogy komoly sikereket lehet elérni, ha összefognak az emberek. És a sikerek azt is megmutatták, hogy ez a helyes út, s a parasztság lövője a szövetkezésben van! Szövetkezeti mozgalmunk erősödése megnövelte a tagság aktivitását. Erre’ az aktivitásra kell az eddigieknél sokkal jobban támaszkodniuk a választott vezetőség tagjainak. A szövetkezet azért szövetkezet, hogy ott az emberek segítsék egymást, s kölcsönösen kivegyék részüket a munkából. Tehát nemcsak a vezetőségnek kell dolgoznia a szövetkezet érdekében, a szövetkezet erősítésén, hanem a tagságnak is, hiszen ez minden szövetkezeti tag saját jól felfogott érdeke is, mert a szövetkezet annál többet tud nyújtani tagjainak, minél eredményesebben működik, s minél gazdagabb. A tagság aktivitását láthattuk az elmúlt évben nem egyszer, amikor társadalmi munkával, vagy újabb részjegy jegyzéssel siettek szövetkezetük támogatására. Ezenkívül még számtalan más lehetőség van a legfejlettebb, legaktívabb tagok bevonására, s így a választott vezetőség mellett kialakul egy olyan mag, amely szívügyének tekinti a szövetkezet ügyeit, s szívesen áldoz erejéből és idejéből a köznek. Végeredményben így valósulhat meg a szövetkezet föladata, hogy támogassa a tagok társadalmi felemelkedését, s így következik be a tagság társadalmi felemelkedése, mert ehhez a legaktívabbak, a legfejlettebbek példamutatása, s ezenkívül valamennyi tag személyes részvétele, munkája szükséges. T. M. A tervszerű művelődéspolitikáért 1 Csütörtökön, január 15-én. 1 Nagy-kátén gyűlnek össze a já- 1 rás művelődési házának veze- | tői, és megbeszélik a művelő- | déspolitikai tézisek, valamint | a megyéi pártbizottság kibőví- | tett ülésének határozata szel- § lemében a járás adottságainak | megfelelő művelődéspolitikát | Az értekezleten megvitatják | majd a nagykátai járás há- | roméves kulturális tervét is, | amely szerves része lesz a me- | gye hároméves tervének. Ezt | az értekezletet követik majd a | többi járásban tartandó, ha- | sonló célú megbeszélések. ELSŐ A MEGRENDELŐ! LÁTOGATÁS A VÁCI FAIPARI KTSZ-BEN Egy asszony nyitott be a Váci Faipari Ktsz irodájába. — Egy kombináltszekrényt szeretnék csináltatni — közölte Kenderesi Sándor elvtárssal, a szövetkezet elnökével. Nyomban előkerültek a minták és közösen kezdtek válogatni a szebbnél szebb tervek között. Egyszerosak felegyenesedett a látogató és kissé bizonytalanul kijavította előző. határozott kívánságát. — De nekem különleges méretű szekrény kellene, amekA legkorszerűbb növényvédelmi módszereke! alkalmazzák az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban eddig csak a gabonaterületeken, a rizsföldeken és a pillangós növényeknél volt nagyobb arányú a növényvédelem. Most számos intézkedés történt, hogy 1959-ben a fejlett növényvédelmi módszereket kiterjesszék a kapásokra, az egész szántóterületre. Az állami gazdaságok termelési igazgatóságaiban egy- egy jól képzett növényvédelmi agroflórous keádí meg a munkát. A téi folyamán csaknem 300 szakmunkást képeznek ki, Hetvenéves fennállását ünnepli a ceglédi iparilanuió-iskola Felkutatjuk azokat az iparosokat, akik a ceglédi iskolában tanultak Májusban fennállását tanuló-képzés, valamint 70 éves fennállását a ceglédi iparitanuló-iskola. Már most készülnek az ünnepségre. A tervek szerint Cegléden rendezik meg ebből az alkalomból a megyei spartakiádot. ezenkívül a megye 16 iparita- nuló-iskolája itt rendezi meg ünnepli tízéves j nagyszabású kiállítását az az állami ipari- | ipari tanulók kezemunkájá- ból A hetvenéves ceglédi iparitanuló-iskola vezetői és tanulói elhatározták, hogy a2 évforduló alkalmából felkutatják azokat az iparosokat, akik az iskolában végeztek és elbeszélgetnek velük életük ről, szakmájukról. s a továbbiakban ezt a számot nyolcszázra kívánják felemelni. Ebben az esztendőben az állami gazdaságok az csz- szes növényvédelmi feladatot önállóan kívánják megoldani, így a növényvédő állomások fokozott segítséget adhftnak a termelőszövetkezeteiknek és az egyénileg gazdálkodóknak. Az eredményes munkát nagymértékben elősegíti, hogy a 'gazdaságóknak több mint 300 porozó és permetező géppel felszerelhető Maulwurftraktor áll majd rendelkezésükre. A rizsföldeken az elmúlt évben már 6000 holdat repülőgépről permeteztek és | kiváló eredményt értek el a háromélű sás, a sziki káka és egyéb gyomok irtásában. A repülőről permetezett területeken csaknem két mázsával növekedett a terméshozam. A repülőgép alkalmazását ki akarják terjeszteni a kalászosok kártevői elleni védekezésre is. Az állami gazdaságok az idén 4000—5000 hold kukorica- területen nagyüzemileg próbálják ki a Simazin nevű gyomirtószert, amelynek nagy előnye, hogy a perjét és a tarackot is kipusztítja. kora elfér a szobában a neki I szánt helyen. Még csodálkozni sem ért rá, olyan gyorsan érkezett a válasz: — Semmi akadálya. Ha óhajtja, kimegyünk és megmérjük a helyet és aszerint készítjük el a szekrényt. Ez bizony előzékeny kiszolgálás. Nem csoda hát, ha az elmúlt évben negyedévről negyedévre növelni kellett a tervet. Míg az első negyedévi terv 450 ezer forint értékű volt. ez a szám a negyedik negyedévre 780 ezer forintra emelkedett,. Az idei első félév teljes kapacitását is lekötötték már az ügyfelek. Lesz tehát munkája a szövetkezet 48 iparosának. Biztosan az idén sem lesz hiba a tervteljesítéssel, mert jól megértik egymást a szövetkezet tagjai, ösztönzi őket a tavalyi év eredményei révén elért 180—200 ezer forintos nyereség és a termelés műszaki feltételei is biztosítottak — Hogyan sikerült „felemelni" a korábban elég rosszul dolgozó szövetkezetét? — kérdeztük Kenderesi elvtá.rstól, aKi tavaly júniusban vette át a szövetkezet vezetését. — Átrendeztük a gépeket, több műveletet gépesítettünk. A szaiagszerű termelésre tértünk át. Az emberek látták, hogy mindez az ő javukat is szolgálja és támogatták törekvéseinket — kaptuk a választ. Varsányi Ernő. a szövetkezet új műszaki vezetője, korábban a Minőségi Bútorgyár technikusa volt. Ö is sokat tett a termelés jobb megszervezése érdekében. Most újabb bútorterveken dolgozik, mert amint mondja: — A vásárlók egyre nagyobb igényeket 80 százalékát a lakosság megrendeléseinek kielégítésére fordítják. De dolgoznak üzletek berendezésén és egyéb közületi munkákat is végeznek. Például a Lakásművészeti Vállalat számára számos különleges bútort készítettek, s az idén is gyártanak ilyen művészi igényű bútordarabokat. — Az idén ismét gazdagabbak leszünk — újságolta Kenderesi elvtárs —, mert saját üzletünk lesz Vácott, ahol a KISZÖV engedélye alapján körülbelül félmillió forint értékű bútort adhatunk el ebben az évben. Sokat fejlődött tehát az 1946-ban 16 fővel megalakított szövetkezet. A korábbi hibák zömét a tagok az új vezetőség segítségével leküzdötték. Ma ínár értelmét látják a jő munkának. Juhász László és Lengyel Sándor, a gépház két tapasztalt szakembere, a fényezett bútorokat készítő Veress Báliüt .é,x Ka se kas.. András. ,öf- öttagú brigádja, a fehérbúíort gyártó Szász János, brigádja, az enyvező, á csiszoló és a kárpitos részleg dolgozói, de a többiek is.olyan munkát ad-' nak ki a kezük alól. amellyel tovább öregbítik szövetkezetük nehéz munkával kivívott hírnevét. — farkas — Megkezdődtek a vadbefogások A fagyos, havas idő beálltával az állami gazdaságok vadászterületein megkezdődtek az élővad befogások. A hálóval fogságba ejtett vadak egy részét exportálják, más részét vadban szegény területeken vérfelfrissítésre használják. A tél folyamán körülbelül 20 000 élő nyulat. 2500 fácánt és 170 őzet fognak be. EGY HA TÁRQIAT NYOMÁBAN Látogatás a kákái önkéntes tűzoltóknál Ha a loffónyertes szerelmes ..Szeret? ...Nem szeret Szeret?.., A múlt év májusában az MSZMP Pest megyei Bizottsága — miután megvizsgálta az önkéntes tűzoltótestületek helyzetét — határozatot ho- i zott arra, hogy a pártszerveze- i tek rendszeresen foglalkozza- : nak az önkéntes tűzoltótestüle- | tek politikai és szakmai hely- ; zetével. A határozat felhívta i a tömegszervezetek figyelmét ! is; segítsék és erősítsék a tes- ! tü'.etek munkáját. I A napokban Kókán jártunk. I hogy meggyőződjünk arról: mi j valósult meg a határozatból,. \ hogyan működik az önkéntes I tűzoltótestület. I A kókai önkéntes tűzoltók | jelentős hagyományokkal birtz- | kétkedhetnek. Több mint hetven év óta ! működ'k testületük. Gedei La- I jós parancsnok, aki 25 év óta I viseli ezt a tisztséget, kérdé- l seinkre így válaszol; I — Testületünk ötven fős, ; nagyrészt dolgozó parasztokból I áll. Megfelelő felszereléssel 1 rendelkezünk. Ez a szám azonban nem teljes, hiszen az említetteken kívül több mint ötven fős úttörőcsapatunk is van. A* gyerekek nagy lelkesedéssel sajátítják el a tűzoltó szakismereteket. Feltűnt, hogy az úttörők közül ilyen sokan érdeklődnek a tűzoltómunka iránt. Ám a dolog mindjárt érthetővé vált, arrjjkor megtudtam, hogy a tűzoltóknak és az úttörőknek közös klubjuk van. Ez a közeli barátság tüzeli az úttörők lelkesedését! A 14 éves Laczkó Jani példáját még ma is emlegetik a kókaiak. A múlt évi dányi tűzvész híre a gyerekeket az iskolában érte. Minden különösebb utasítás nélkül siettek a tűz irányába. Úgy hinné az ember, hogy a gyerekek ilyen helyzetben csak akadályozzák a munkát. De nem így történt. A tűz oltására több testü’et is kivonult. S amikor a gyerekek odaértek, az egyik felnőtt csoport a lajtfecskendő megindításán munkálkodott, de sehogysem tudták működésbe hozni azt. Ekkor Laczkó Jani odaugrott, percek alatt összeszerelte a fecskendőt és az májis orv tóttá a vizet. Amikor megkér ték, hogy beszéljen tettéről. Jani a legnagyobb termesze tességgel így válaszolt: — Még a farmosi tűzoltóversenyen láttam, hogyan kell a lajtfecskendőt kezelni. Meg aztán a szertárban is sokat gyakoroltuk. Különben is azért mentünk oda, hogy segítsünk. De ez a hivatásszeretet nemcsak a gyerekekre jellemző, s erről az eredmények tanúskodnak leginkább. Áz elmúlt évben a kókaiak több versenyt is nyertek. A női csapat például a megyei és a járási elsőséggel büszkélkedhet. Az országrészi versenyben a leányúttörők ped'g a másodikok lettek. S amikor a szertár gazdag felszerelését szemléltük, kiderült. hogy azok nagy része versenydíjként került ide. Nem egy községben az önkéntes tűzoltótestület nem mindig élvezi a tanács, de még a tömegszervezetek hathatós segítségét sem. Kóka ebben is különbözik. Kell-e beszédesebb tény, mint hogy az ötven tanácstag közül 16-an aktív tagjai a testületnek. S Laczkó Ferenc párttitkór, a tanács elnökhelyettese maga is szívügyének tekinti a testület sorsát. A beszélgetés során, megtudtuk, hogy a tűzoltók nagy része a község legtávolabbi pontjain lakik. Tűz' esetén vajon hogyan tudja őket rövid idő alatt egységbe fogni a parancsnok? A körültekintő szervezés ezt a kérdést is megoldotta. Ha tűz van, elször kü rtszó v a l riaszt a nak A templomtorony négy sarkában pedig piros égőt helyeztek el, éjjel a tűz irányát azzal jelzik, nappal ped'g a tűz iránya felé mutató zászlóval. A közel lakók a raktárhoz jönnek a többiek pedig egyenesen a tűzhöz sietnek. — Az elmúlt évben volt-e nagyobb tűzeset a környéken? — Még az aratás idején történt a Széchenyi utcában — válaszolt Gedei elvtárs —, ahol a traktorszikra felgyújtotta a kaz’at és ha késik közbelépésünk, akkor bizony porrá égett volna nemcsak a gabona, de a csép’őgép is, s még nagyobb tűz is lehetett volna belőle. Kókán nagyon ritka a tűzeset. Ebben nagy szerepet játszik a testület tűzmegelőzési tevékenysége. Ezt a munkát területi beosztás szerint végzik. Minden két emberre jut 20—25 ház. ahová rendszeresen ellátogatnak s mindenkor alapos szemlét tartanak a padláson, a pajták körül, ellenőrzik, hogy betartják-e a kötelező tűzrendészeti szabályokat. A tűzol tótestület a község életében kulturális szerepet is játszik. Varró Ferenc parancs- nokhe’yettes vezetésével tehetséges színjátszó csoporttal rendelkeznek. Sikeres ni ásóra i ka t nemcsak a községben, de a szomszéd falvakban is szívesen látják. Az erkölcsi sikeren túl, komoly bevételt is biztosít ez a testület számára. A múlt évben például csaknem 10 ezer forintot „játszottak össze" a testületnek, amelyből egyenruhákat és felszerelést vásároltak. A kókai önkéntes tűzoltók példájából íme a tanulság: ha a határozat szellemében összefog a párt, a tanács és valamennyi tömegszervezet, akkor ez a minden ember anyagi és személyi biztonságát óvó testület megerősödik és betölti hivatását. D. J. Finom dolog a szánkózás