Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 4. szám

fist merer WCirlap 1959. JANUÁR 6. KEDD KÖNYVESPOLC >'>IMIIIIIIIIIIIIIIIIIIItllltllltlllIIIIIIIIIIIHIIIIi:illlfl!llllllllllllinHllilllll!<illiii>r. Nagy Endre: Várad—Pest—Párizs F zzeg a Nagy Endre-i ka­baré! Az igen, az volt va­lami! Hányszor mondtuk ezt, hányszor citáltuk Nagy End­re és kabaréjának emlékét eb­ben az igazi kabarét hiányoló világban. Mert az vitathatat­lan: az igazi kabaré megte­remtője, s koronázatlan kirá­lya Nagy Endre volt, a vélet­len csinálta kabaré-író, ren- dezö, szereplő és tulajdonos. ' Újságíróként kezdi, a pece- parti Párizsban, Nagyvára­don. Ir — ír, hajszolja a napi szenzációkat, s tanulságos, jö­vendő életükre sok hatással tevő barátság szövődik a kol­légák között, hiszen nem ki­sebb emberek, mint Ady Endre, Krúdy Gyula, Bíró Lajos voltak Nagy kollégái. Majd Budapest. Hányattatá­sok, gondok, s a véletlen: lépjen fel a kabaréban, ol­vassa fel egyik novelláját. Siker. S mindig újabb és több siker, amit anyagiak is követ­nek. Befutott ember lesz Nagy Endre. De nem elégíti ki mindez, fut, menekül, maga sem tudja mi elöl, talán ön­maga elöl, 1913-ban Párizsba megy. Majd hazajön. De visz- szavonultan, a kabaré nem ér­dekli többé. A Nyugat aszta­lához jár, s itt, Babits, Mó­ricz, Osváth társaságában döbben arra rá, hogy mind­az, amit idáig tett, nem sok, nem maradandó. S nekiáll ír. ni. De most már a maradan- dóságnak. Megírja az Egy vá­ros történetét, a peceoarti Vá­radat, majd a Kabaré regé­nyét és a Párizst, melyek együttesen a kötet zömét ad­ják, egy-egy portré egészíti ki azokat. Az Egy város története él­vezetes, érdekes olvasmány. Ha nem is hű tükre az akkori Váradnak — hiszen Nagy Endre naga figyelmezteti az olvasót: emlékeit írta meg, nem többet. Az írás így is ér­dekes. Mert az ember ugyan nem sokat gyarapszik tudás­ban az akkori Váradról, de kap valamit, amit másoknál alig lelt meg: légkört, az ak­kori élet ízét, aromáját. A Kabaré regényében egy műfaj s egy műfajteremtő ember történetét írja meg. A műfaj: a politikai kabaré, a műfajteremtő ember: Nagy Endre. Bár keveset szól a ma­ga egyéni sorsáról, munkájá­ról, de a sorok között ott bujkál az alkotás minden gondja, kínja, a műfajterem­tés cseppet sem könnyű, gán­csoktól, fitymálástól koránt­sem mentes története. A Párizsban szívbemarkoló emléket állít az idegenbe sza­kadt embernek. Idegen neki a város minden szépségével, értetlenül és társtalanul bo­lyong, nem leli helyét. Ennyi a könyv, s hozzá a portrék. A memoár-irodalom­hoz is sorolhatnánk a köny­vet, de mégis több annál. Mert ha nagy vonalakban, ha csak bizonyos területeken is. de hű tükre az akkori álla­potoknak, az akkori korszel­lemnek, az akkori művészi életnek. Persze ezek az idők már nagyon messze vannak tőlünk, nagyapáink ha em lékeznek rá. De a könyvben sok olyan dolog is van, mely nem veszít értékéből. Pél­dául annak a tételnek az il­lusztrálása, hogy a kabaré csakis akkor lehet sikeres, csakis akkor tehet szert be folyásra, csak akkor vonzza a tömegeket, ha a mával s a holnappal foglalkozik, ha nem időtől elszakadva, tértől, s eset,fényektől függetlenül ke resi a humort, a szórakozta­tást. A kötet azonban túl köny- nyed. Kicsit Nagy Endrésen nézi a világot, könnyedén, bohémen, s ezért nem ártott volna egy alaposabb utószó a könyv végén. Kellér Andor előszava ugyan igyekszik Nagy Endrét bemutatni, de írásairól nem beszél, pedig er is kellene, hiszen jelentős írá­sai ezek egy kornak, egy nem­zedéknek. Mészáros Ötté Tovább növekszik a bölcsődei és óvodai férőhelyek száma és Utrtíbh javul aa vitatottság is A dolgozó szülőknek nagy könnyebbséget jelent, hogy gyermekeiket bölcsődékben és óvodákban helyezhetik el. A területi és vállalati bölcsődék és óvodák helyzetéről, a fejlő­dés lehetőségeiről érdeklőd­tünk a megyei tanács illetéke­seinél, akiktől az alábbi tájé­koztatást kaptuk. Megyénkben jelenleg 33 területi, 13 üzemi és 10 idénybölcsőde működik, összlétszámúk tehát megha­ladja a hatvanat, ami az adott­ságok figyelembe vételével jó­nak mondható. Még kedvezőbb a helyzet, ha az óvodák szá­mát vizsgáljuk. 253 üzemi és területi óvoda működik, ahol több mint huszonháromezer gyermeket foglalkoztatnak. Ennek ellenére a férőhely még mindig kevés, hiszen mind töb­ben kívánják igénybe venni ezt az anyagiakban nem meg­terhelő, ugyanakkor nagyon kedvező lehetőséget. Mind több és több szülő kéri, hogy gyer­mekét vegyék fel az óvodába, s ezért a bizottságnak — amely a felvételekről dönt — koránt- sincs könnyű dolga. Jobb szervezéssé!, a helyi­ségek ésszerűbb kihaszná­lásával elérték, hogy 1959- ben az aszódi, a budai, a dabasi járásban 20—20 gyerekkel többet vehetnek fel az óvodák, mint eddig. Jelentős könnyebbséget je­lent nem egy helyen az, hogy a szülők segítségére sietnek a tanácsnak az óvodai gondok megoldásában. Több helyen társadalmi erőből bővítették, korszerűsítették az épületeket, azok berendezését. A legjobb példa erre Ujharíyán és Ör- szentmiklós. Az 1959-es esztendőben elsősorban a meglevő óvo­dák bővítésére, korszerűsí­tésére fordítják a rendel­kezésre álló összeget. A községfejlesztési alapból biz­tosított összegen felül a me­gye mintegy 200 ezer forintot fordít erre a célra. A további fejlesztés egyik jelentős akadálya volt eddig a munkaerőhiány. Ezen most | úgy igyekeznek segíteni, hogy \ az óvónőképző iskolára abból a 1 faluból küldenek tanulót, ahol I számítani lehet munkaerőid-1 ányra. Az eddigi tapasztalat I azt bizonyítja, hogy ez a rend-1 szer beválik. Átalakul egyéb-1 ként az óvónőképzés is. A jö- | vendő óvónői számára lehetőség nyílik, hogy | érettségi után két évig | mint esti bejáró, vagy mint | levelező hallgatók elvégez- | zék az óvónőképző akadé- | műt. Kielégítő az óvodák anyagi 1 ellátottsága, mind étkezési, 1 mind ruházati vonatkozásban \ Különösen jó a helyzet az üze-1 mi bölcsődékben és óvodákban, = ahol az üzem vezetősége bizto-1 sít ja erre a célra a megfelelői összeget. A váci Forte-gyár, a 1 Váci Bélésárugyár, a Nagykő- f rösi Célgazdaság és a Nagykő-1 rösi Konzervgyár óvodái em-1 líthetők a legjobb példaként. | Az állami segítség és a szü-1 lök összefogása együttesen le-1 hetővé teszi, hogy 1959-ben je-1 lantosén növekszik a férőbe-1 lyek száma és javul az el-1 tátottsóig is. CfciLm, Színház, Qr&dalfrni Az én drága párom MŰVELŐDIK A FALU A megye húsz községében jönnek össze hetenként kétszer a tanulnivágyó emberek, és foglalkoznak a magyar nyelv­vel, történelemmel, földrajzzal, számtannal, fizikával, mező­gazdaságtannal, társadalom- tudománnyal. A mezőgazda- sági tanfolyamnak nevezett közismereti oktatás 90 tan­órája alatt tehát sok minden­nel megismerkednek a hallga­tók, amelynek az életben is hasznát veszik. Talán ez az oka, hogy mindenütt szép­számú jelentkező akadt. Cse- mőn például negyvenhatan, Tahitótfaluban huszonötén, Vámosmikolán harmincán, Kartalon harmincegyen irat­koztak be a kilencvenórás tan­folyamra. ÉDnctfFwrFK Flipre a e a a cm L Á G B Ó L A N A G Y V I tKUtlVC^CVjCIV rUKOA^AllUft Az elektromos áram — gyógyító eszköz Moszkvai klinikákon új, mes­terséges lélegeztető berendezést állítottak elő. A műszer elek­tromos áraimnál működik. Az áram impulzusait elektródák segítségével a légzést irányító különféle idegekhez, vagy köz­vetlen a rekeszizomhoz vezetik. Az állandóan ismétlődő imipul- zuscfk meginditják a légzést. Az új berendezést a köz­ponti, vagy a periférikus ideg- rendszer működési zavarainál használjak. VULKÁNOK A MARSON Japán csillagvizsgáló intéze­tek nemrég titokzatos fényjele­ket észleltek a Marson. A fény­foltok az első kategóriájú csil­lagok fényerejét is elérik. A japán csillagászok most tanul­mányozzák, vajon ez a jelen­ség nem igazolja-e azt az elmé­letet, amely szerint a Marsen működésben levő vulkánok láncolata alakult ki­i magvakból — új élet A hula hoop láz ártalmai Egy angol orvosi szaklap megállapítása szerint egyre többen keresik fel az angol or­vosi rendelőket úgynevezett „hula-hoop tünetekkel“. Sok gyerek és fiatalember nyak-, váll- és hasi fájdalmak­ra panaszkodik, amelyek moz­gás közben erősödnek. Az an­gol orvosok szerint a fájdalma­kat a hula-hoop játék helytelen vagy mértéktelen gyakorlása váltja ki. Dr. J. O. Newman angol or­vost nemrégiben egy 68 éves nő kereste fel a fent említett panaszokkal. Az orvos megje­gyezte: „Ha valamivel fiata­labb lenne, azzal gyanúsíta­nám, hogy tegnap hulfí-hoopot táncolt.” Legnagyobb meglepe­tésére a 68 éves nő így vála­szolt: „Be kell vallanom, hogy tegnap, az unokám születésna­pi uzsonnáján valóban meg­próbálkoztam a hula-hoop já­tékkal." Kétszer ünnepelték az új évet A PAA amerikai légiforgal­mi társaság közölte, hogy a december 31-én Párizsból New Yorkba indult gép utasai két­szer köszöntötték az új eszten­dőt. A repülőgép délután hat órakor indult Párizsból és fél­úton, az óceán felett közép- európai idő szerint 24 órakor ért véget az óév. Az utasok, helyi idő szerint 21.25-kor New Yorkba érkeztek, úgy, hogy két és félórát készülhettek az új év második köszöntésére. Kihalófélben lévő állatok Hivatalos megállapítások szerint 23 különböző emlősál­lat- és 13 madárfajtát a kiha­lás veszélye fenyeget. Ezek kö­zé tartozik három rinocerosz- fajta, a perzsa és a núbiai vad­szamár, egy antilopfajta, az arab strucc, a haeai liba és mág sok más állat. A történelmi időkben 105 nagy emlős pusztult ki, ezek közül 35 a XVIII. és a XIX. század'ban, s 40 a legutóbbi öt­ven évben. Az utóbbi kétezer évben 44 madárfajta tűnt el. Az állatok egy részét kiirtották (így például az értékes pré­mes állatokat), másrészt pedig a kulturált terület kiszélesedé­sével megfosztották természe­tes környezetüktől és ezért nem tudtak tovább létezni. FÖLDALATTI TÓ A Kamabcsulj sivatagban (Üzbegisztán) néhányszáz négyzetméternyi föld alatti ta­vat találtak. A vízszint mint­egy 200 méter mélyen fekszik. Az új vízforrást a gyapot- és teaültetvények öntözésénél hasznosítják. HiumiiiiiMimtmiinmitimMimniiiHiiiidiiiiiMiniimi Az angol természettudomá­nyi múzeum herbáriuma 1940- ben egy hoimbatámadás során megsérült. Az akkor behatolt nedvesség hatására a többszáz­éves magok csírázni kezdtek. Ezek között virágba szökkent egy 1793-ban Kínából importált mimózafajta magva is. Még meglepőbb azonban, hogy az egyiptomi lótuszmag (neluimbium speciosum), ame­lyet 247 évvel ezelőtt a Nílus­nál szedtek, szintén kicsírázott és az abból kinőtt növény ma is megcsodálható a londoni botanikus kertben. RADIOKESZULEK CIGARETTATÁRCÁBAN A moszkvai ipari kiállításon bemutatták a cigarettatárcá­ban elhelyezhető rádiókészülék modelljét. A miniatűr alkatré­szeket félvezető elemekből ál­lították össze. A félvezetők felhasználásá­val számos más miniatűr mű­szert is előállítottak. A né­hány grammos nagyothalló­készüléket például a szemüveg szárába szerelik be. Táplálása a kabátgombb-in, elhelyezett elemről történik. Autóút a Tien-San hegységben Kirgiziában megindult a for­galom az 580 kilométer hosszú tien-sani autóút első szakaszán. F.zen az úton negyedannyi idő alatt juthatnak el Frunzéból a köztársaság délj részébe, mint eddig. Az út egyes szakaszai a tengerszint felett 4000 méter magasban ha’adnak. Az építők három kilométeres alagúttal vágták át az egyik hegyoldalt. A gyorsvizű hegyi folyók felett hidakat vertek. Teleszkóp óriás Szovjet tervezők teleszkóp- ref lek t oiőriást szerkesztettek. A főtükör átmérője 2 méter 60 centi, fókusztávolsága 10 méter. A krimi obszervatóriumban már építik a teleszkóp-reflek­tor helyiségét, amely egy 20 méter átmérőjű kupolával ko­ronázott kilencemelet magas toronyból áll. Ha két szem felcsillan a sötétben Nemrégiben nagy riadalom keletkezett az egyik londoni moziban, amelyben Az arcnél­küli ember átka című hátbor­zongató filmet játszották. A jegyszedőnő rövid ideig nézte a filmet, majd kifelé indult, amikor az egyik ülésen két nagy csillogó szemet vett ész­re. A jegyszedőnő a félelmetes látványtól összeesett. Amikor felgyújtották a villanyt, kide­rült, hogy az egyik ülésen kis krokodil ül. A kíváncsi kroko­dil úgy került a nézőtérre, hogy megszökött a ruhatárból, ahová egy matróz az előadás időtartamára elhelyezte. muzsikát. S ráadásként felcsen­dülnek az új operettben a régi, közkedvelt Lajtai-melódiák is, a Hétre ma várom a Nemzeti­nél, a Jöjjön ki Óbudára, a Hol van az a nyár, a Jöjj vissza csókos ifjú nyár és a többi. S mivel operettről lévén szó, már ennyi is elegendő lenne a siker­hez.. De nem. Túl a népszerű dal­lamokon, ott áll velünk szem­ben Honthy Hanna a szín­padon, s énekel, táncol, móká­zik, megejtő bájjal — mint mindig. Hol harmincéves szép- asszony, hol nyolcvanéves mat­róna, de ekkor is akkor is az igazi Honthy. Szinte korlátla­nul uralkodik a színpadon Mindent tud, amit egy prima­donnának tudnia kell. Neve egyet jelent nemcsak az operet­tel, hanem az egész színház­zal is. Méltó partnere az operettben Petress Zsuzsa, aki ezúttal nemcsak szép, kulturált ének­hangjával, de sikeres színészi játékával is bizonyítja tehetsé­gét. Elsősorban a harmadik felvonódban, amikor nem félt sutbadobni hódító szépségét, mint öregasszony — maszkban, játékban és hangban egyaránt — remek. Azután Feleki Ka­mii. Mint gyéreik jelenik meg az első felvonásban, aztán mint öregúr, s végül önmaga fia, Mindhárom alakításban maga a megelevenedett humor. De kitűnő az operett többi szerep­lője is: Lórán Lenke, Somogyi Nusi, Keleti László, Pethes Fe­renc, Bán Klári, Kiss Ilona Kár, hogy az operett bonviván- ja, Baksay Árpád ezúttal el­marad színésztársai játéka mögött. Az együttest Horváth Tiva­dar nagystílű rendezése jól fogja össze. Varga Mátyás dísz­letei ötletesek, Nagyajtai Te­réz ruhakölteményei pedig méltóképpen illeszkednek a da­rab hangulatához. (Prukner) iitiiiiiHtiuiiittiimiiiiiimtittimiiminimmiiinmimtiN (Filmhíradó ' (J >".»íinimmmiuilinillllllllimillllllllllllll i...mimiimiiiMmil||||inilll||||||||||||||||l!|||||||(|n1„ ZAVATTINI megkezdte új filmjének forgatását, címe a Bábú, főszereplői Gina Lollo- brigida és Silvana Mangano. HOLLYWOODBAN új ren­dezésiben és szereposztásban is­mét filmre viszik a Kék an­gyalt. A film új változatának főszerepeit Marilyn Monroe és Gary Cooper alakítja. .4 SZÁLLNAK A DÁRVÁK huszonegyedik hete pereg a Pá­rizsi elsőhetes mozikban. SILVANA PAMPANINI olasz filmszínésznő új filmjé­nek címe: Simon Bolivar nagy szerelme. A COLUMBIA FILMGYÁR filmet készít Liszt Ferenc éle­téről. A film rendezője a ma­gyar származású Vidor Károly, főszereplője Dirk Bogarde. HÁROM TAVASZ Lajtai—Kellér nagyoperettje a Fővárosi Operettszínházban A szovjet film ünnepének egyik kiemelkedő filmje lesz Az én drága párom, amelynek most egyik jelenetét mutatjuk be nész életében, hagy ön­magát alakítsa a színpadon, falán minden évszázadban tgyszer, egyetlen alkalommal. S ez a nagyszerű lehetőség most érkezett el örökifjú pri­madonnánk, Honthy Hanna életébe. A Három tavasz Hüb­ner Hansi-ja nem más, mint Honthy Hanna. Hansi életének története — némi változtatá­sokkal ugyan, az operett örök­érvényű törvényeinek értelmé­ben — Honthy Hanna törté­nete. De egyúttal Hansi élet- története egy az operettszínház történetével is. 1908. Zenés-táncos orfeum áll I Nagymező utcában, a mai opereHszínház helyén. Az or­feum közkedvelt primadonnája Hübner Hansi, a harrmne- ives szépasszony, akinek nem- szak a színpadon van sikere, le a szerelemben is, mindad- lig. . Tavaszi, Antal kezdő költő és a primadonna szerel­mébe egyszeresük beleszól egy egyszerű, még alig ismert kó- rtsía lány, Rozika. S hogy a konfliktus se maradjon el, a kezdő köHőcske a két vetély- t&rsnfí közül a váratlanul fel­bukkant harmadikat választja. 1933. Az öreg orfeum már rég a múlté. Helyén az új ope­rettszínház magasodik. Hansi sikereire is fáiyol borult. Az egykori díva az új primadonna bltöztetőr.ője. Tavaszi már or­szágos hírű költő, Rozika pedig az egyik nagy bank igazgatójá­nak a felesége. 1958. A Fővárosi Operett­színház neve fényesebben csil­log, mint valaha. A költő ne­vét már csak az egyik utca név­táblája őrzi. A két vetélytársnö pedig a Jászai Mari színész- otthonban idézi a régi szerelem szivmelengető emlékeit. Ennyi s nem több e nem nagy igényű operett története, amelyhez Lajtai Lajos, a nép­szerű — jelenleg Stockholm­ban élő — zeneszerző kompo­nált vérbő, dallamos cperett­A HUNNIA FILMSTÚDIÓ­BAN elkészült Dobozy Imre forgatókönyvéből a Tegnap cí- mű, az 1956-Os ellenforradalom ! idején játszódó film. A film : még ebben a hónapban bemu- : tatásra kerül. A PANNÓNIA FLMSTU- \ DIÓBAN három film szinkro- \ nizálása folyik. Berlange spa- \ nyol rendező Calabuig című al- \ kotása, a Sartre regényéből ké- \ szült A tisztességtudó utcalány \című francia film és az Apák íiskolája című csehszlovák al- | kot ás. \ FRANCOISE ARNOUL fran­i cia filmszínésznő legújabb ; filmje az Aszfalt, partnere i Massimo Girotti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom