Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-06 / 4. szám
1939. JANUÁR 6. KEDD Asi »feer üiCirlaV S ÜNNEPI SZAKSZERVEZETI TAGGYŰLÉSEK Január 6, 7 és 8-án a mezőgazdasági üzemek szakszervezeti ünnepi taggyűléseket tartanak a földmunkások I. kongresszusának 53. évfordulója alkalmából. A MEDOSZ központi székhazában, szintén ez alkalomból 7-én délután 3 órai kezdettel idős földmunkások számára ünnepélyt rendeznek. Február első hetében osztják a félévi bizonyítványokat Január 5-én, hétfőn ismét megnyíltak az iskolák kapui, s a karácsonyi szünet után megkezdődött a tanítás. Az új tanév első felét előreláthatólag január végén zárják, s a félévi bizonyítványokat február első hetében kapják meg a diákok. Talajfűtéses és tápkockás palántanevelés A korai zöldségtermesztés új módszerei A korai zöldségtermesztésről tartott előadást nemrégiben Nagykőrösön az Arany János Filmszínház nagytermében dr. Somos András akadémikus, Kossuth-díjas tudós. A részivevő, kertészkedéssel foglalkozó termelőik nagy érdeklődéssel hallgatták a korai zöldségtermesztés új módszereiről tartott előadást. Somos professzor ismertette a Kertészeti Főiskola soroksári tangazdaságában. tavaly folytatott kísérletek eredményeit. Nem takarták le a növényeket melegágy! kerettel, a megszokottnál mégis mintegy két héttel korábban piacra vihették az árut. Ezt — külföldi példák nyomán — talajmelegítés segitsémi t Téli baleset gével érték el. A talajban, vagy a talaj felszínén egymástól 60—90 centiméterre csöveket helyeztek el, amelyekben gőzt, vagy 40—50 fokos meleg vizet áramoltattak. Ez a módszer különösen Hollandiában terjedt el. de alkalmazzák a Szovjetunióban is. A ridegebb és kedvezőtlenebb éghajlati viszonyok ellenére a talajfűtéses megoldással sikerült négy-öt fokos késő tavaszi fagyot is átvé- szeltetni a növényekkel. A soroksári kísérletek alkalmával négyfokos hideg érte az április 10-én kiültetett palántákat. ám ezek a talaifel- szíai csőmelegítési eljárás eredményeként csali egy százalékos fagykárt szenvedtek, míg a takarás és fűtés nélküli palánták teljesen elfagytak. Más eredménye is volt a talajfűtésnek. A szokásos módon nevelt palánták azonos körülmények között 70 ezer forint értékű termést adtak, míg a talajfűtéses módszerrel ennek éppen a dupláját, és korábban. A talajfűtéses palántanevelés a legeredményesebben a paradicsom, a paprika és a szamóca termelésénél alkalmazható. Az építési költség négyzetméterenként 20—40 forint, míg a melegvizes fűtésihez a kazán és a fűtés négyzetméterenként 15—20 forint költséget jelent. Egy másik módszer a tápkockás nevelés, amely szintén jelentős terméstöbbletet jelent. A kísérletek szerint a tápkockában nevelt és kiültetett palánta mintegy 70 mázsa, zömében korai paradicsomot adott. Kis üzemben gyepkockában is eredményesen nevelhető palánta. Külföldön is. nálunk is egyre jobban terjed a kertészkedésnél a drágább üvegablak helyett a műanyagok használata. Faráma nélküli, könnyen kezelhető műanyagborítót tesznek a palántákra. Ennek ma még az üvegével azonos az ára, de a gyártás fejlődésével jóval olcsóbban, négyzetméterenként 10—15 forintért szerezhető majd be. Az előadást követő vitában számos részvevő szólalt fel, és bizonyosra vehető, hogy a fejlettebb, korszerűbb palánta- nevelési és kertészkedést módszerek megyénkben is hamarosan elterjednek. Konrád Zoltán 2400 szín- és mintaváltozatban 000 tele kelmét gyártanak 1939-ben a gyapjúszövógyárak A gyapjúszövőgyárak közvetlen kapcsolatot teremtettek a kis- és nagykereskedelmi vállalatokkal, hogy időben értesüljenek arról, mit keresnek, mit szeretnének a vásárlók ás így igényeiket jobban kielégíthessék. A gyárak szakemberei készségesen kísérleteznek és készítenek szebb divatszöveteket. s az ipar és a kereskedelem jobb együttműködésével igyekeznek megszüntetni az új minták kiválasztásánál eddig többször tapasztalt maradiságot. 1957-ben a gyapjúipari műszaki táblázaton 200 cikk szei repelt. de ez a szám tavaly kétszeresére. 400-ra emelkedett és 1959-es ajánlataik további 184 cikket, tehát újabb 184 fajta szövetet tartalmaznak. Ezenkívül 60 féle úgynevezett exkluzív divatszövetet is rendelt a kereskedelem, amelyekből csak kisebb, néhány száz méteres tételeket hoznak forgalomba. Ily módon ebben az évben több mint 600 féle szövet, 2400 minta- és színválasztékát gyártják és a vásárlók könnyebben megtalálhatják majd a nekik legjobban megfelelőt. ÚJÉVI KISMALAC Cipőmodellbemutatdt és expnrtijyártmány-kiállítást rendeznek a kisipari szövetkezetek Január első felében a kisipari szövetkezetek két kiállítást rendeznek. Az egyiken a legújabb cipőmodeltóket, a Milyen feltételek alapján vásárolhatnak állami szervek magánszemélyektől árut és ingatlant? abbán az esetben fizetheti ki, ha 'harminc napnál nem régibb keletű hivatalos igazor lásból meggyőződött arról, hogy a magánszemélynek nincs adótartozása. A rendelet nem vonatkozik a kereskedelmi és közétkeztetési vállalatokra, a felvásárlásra és a termelési szerződésekre, a haszon- és tenyészállat vásárlásra, a múzeumok, a népművészeti intézmények, az egyetemek, a levéltárak, a gyűjtemények fejlesztését szolgáló beszerzésekre, a szellemi szolgáltatás igénybevételére, a fuvarozásra, a bizományi tevékenységet végző állami vállalatok vásárlásaira, a közü- letek étkeztetési célt szolgáló napi élelmiszer beszerzései re, a műalkotásnak számító képzőművészeti, vagy iparművészeti tárgyak beszerzésére. másikon pedig az exportra szánt készítményeiket mutatják be. A legdivatosabb cipők modelljeit január 7-től 17-ig nézheti meg a közönség Budapesten. a Váci utca 16. szám alatt, a Népművészeti Vállalat termében. Több tízezer kérdőívet adnak ki, amelyeken a látogatók közölhetik véleményüket a bemutatott cipőkről és kívánságaikat figyelembe veszik majd. Január 9-én a Magyar Kereskedelmi Kamara Váci utcai mintatennének emeleti részében mutatják be a kereskedelem szakembereinek és az érdeklődőknek, hogy 1959-ben milyen cikkeket ajánlanak exportra. Kiállítanak bútorokat, textil- és ruházati cikkeket, vegyipari és műanyag-gyártmányokat, népművészeti, háziipari készítményeket. Az újévi kismalaccal egy kétszobás lakás konyhájában ismerkedtem meg. Gazdái a vendéglőben a szilveszteri malacsorsolás . szerencsés nyertesei, s addig is, amíg az ól elkészül — mert életre ítélték a komát — a konyhában egy ládában kapott helyet. Alaszkáit, így volt alkalmam alaposabban megnézni. Kis, göndörszőrű, fehérre sikált, rózsaszínű szalagos mangalica-jelölt. Rózsaszín orra megremeg, egy kicsit röffen álmában. Biztos a szülői disznóólról álmodik. Szeretettel simítom meg bundáját. A simítástól felébredve rámemeli gombszemeit. Zavarba jövök: — Bocsásson meg, hogy meg- slmogattam, de tudja, az újévi malac... a szerencse ... — Sose mentegetőzzék — vág közbe mosolyogva —, ezt mi megszoktuk, ez a mi sorsunk. Édesanyám mondta is, könnyes szemmel, bár, amikor elvittek mellőle: ez a legéletrevalóbb kölyköm, tudtam, hogy szerencsét csinál. — Tudja, az újévi malacot annyian kényeztetik, hogy még azt a kis fájdalmat is elnézi, hogy annyian rángatják a farkát. — És arra nem gondolt, hogy a kisorsolás után le is vághatták volna? Sgy filozófus nyugalmával néz rám. —■ Ezzel a dlsz- nósággal mi számolunk. Nem mindegy, hogy ifjúkorunk hajnalán citrommal a szánkban, vagy tehetetlenre hízva a forrázótek• nőben fejezzük be? Köztünk az a szerencsétlen, aki természete» halállal fejezi be, mondjuk a dögvész viszi el — Én a szerencsésebbek közi Ezek Nem csak tartozom, jó emberek, kocsmásak, Szilveszterkor mentek el mulatni. Itt nem fogok nélkülöz•> ni. Amióta megnyertek, folyton tanakodnak, hogyan lesz a kedves kis újévi malacból ronda- kétmázsás disznó. Számolnak, spekulálnak. A gazda meg, amint látja, barkácso1- ja az ólamat, — Mit üzen knr. társainak? — Üzenem minden disznónak, minden malacnak, az egész sertéstársadalomnak: ismerje minden fajtám- béli a kötelességét, egyen rendületlenül, hízzon zsírosra, húsosra, hogy legyen minden asztalon minél több zsír s korántsem híglevü olcsó hús — mondta befejezésül és nyájasan nyújtotta csülkét, mert jött a gazdasz- szonyka az ozson- nás tejcsis üveggel. Fazekas Mátyás IGAZ JÁNOS bajuszt növesztett, mert Aranyoska így szereti. Nem tudom ' még, milyen kívánsága lehetett a lánynak, de hónapok múltán egyre ritkábban hozott János süteményt gs egyszer végleg elhallgatott Aranyoskáról. Nem firtattam, ha legény, ha nyomja, majd kiböki. Hát nyomta: — Hallod? Már nem járok hozzájuk. — Igaz ez, János? — Szentigaz... Csak nem mondanám... S fel-felszakadó sóhajok közepette elmondta a szakítás történetét. Aranyosika sokat akart. Először is azt kívánta, hogy csak kék inget hordjon és világos nyakJcendőt. Amikor kicserélte a toalettjét, Aranyoska rájött, hogy mégsem a kék áll jól, hanem a fehér. Még ezt is elviselte volna valahogyan, hanem egyszer azzal áll elébe a lány, hogy vágassa le ,a bajuszát. Levágatta. Megy másnap és Aranyosiul sírvafakad: „Jaj, de csúnya, János! Azonnal ra- gasztasson bajuszt, vagy ne jöjjön addig, amíg újra ki nem nő!” — Hát nem megyek! Sohasem ... De még nőre sem nézek. Nekem nem dirigál egy kontyos sem ... Állta is a szavát derekasan a legközelebbi farsangi bálig. S másnap ragyogó arccal fo gadott. — hlegvan ... — Ugyan ml? — Az igazi! A nagy, a legnagyobb ... Szóval János újra szerelmes lett, most egy gesztenyebarna, csontos fruskába. Alig tizenhat esztendős a lány és gimnazista. S János udvarolt. Lelkendezésből állt a reggelije, dicsekvés az ebédje és udvarlás a vacsorája. Már olyan volt, mint az ujjam, és gyakran megvizitáltam a fülét. Átlátszó volt, mint a celofánpapír. De alig jött el a május, és János otthagyta a Iki-s- lányt. Otthagyta, mert az egy még nyurgább, még hegyesebb orrú fiút tüntetett ki kegyeivel, akinek egy hullámmal több volt a hajában. — Nem érdemes búsulni, János — vigasztaltam a lógó fejű fiút. — Egy elment, jön a másik. Tudod, nőre és villa* mosra... — Tudom, de amikor Kedveske volt az igazi!... — De János ... — Ügy igaz, ahogy mondom. Aztán a legközelebbi családi esten megismerkedett a főkönyvelő unokahúgával, aki elvált asszony volt és igen csinos. Mindenki megtáncoltatta, csak én nem (ott ült mellettem a feleségem), s végül is a János nyakán maradt. Előre figyelmeztettem. — Sose félts engem, nem estem a fejemre — válaszolta. Tíz perc múlva 'konyakot fizetett a fiú és úgy súgta a fülembe, átszeüemülten. — Azt hiszem, most megtaláltam... Neked hogy tetszik? Megforgattam a karikagyűrűt az ujjamon. — Értem, de hát azért csak van véleményed? — Isten tudja. Valahogy kifogytam már a véleményekből, Minden kezdődött el3lről Já. nos hévvel belevetette magát az udvarlásba és dicsérte Szö- szikét és szidta az urát, aki miatt most egyedül kell élnie ennek oz aranyos asszonynak, így ment ez egész nyáron. Együtt nyaraltak a Mecsekben, együtt utaztak Ibusz-vonattai a Balatonhoz. — Ha Szöszükét fürdőruhában látnád! — mondta egyszer. — Minden férfi megfordul utána. Ahá! Szóval már kezdődik, így szokott ez lenni. Először csak megfordulnak a nő után, a nő is észreveszi és utánuk fordul és végül velünk fordul meg a világ a nő miatt. Dehát majd megtudod, csak csináld végig ezt a szerelmet is. János szeptemberig bírta Alikor kifakadt. — Ezt nem lehet kibírni, — Te akartad! — Igaz. de azt nem akartam, hogy Szöszit minden férfi elkérje és együtt igyanak, nevessenek, karonfogva sétáljanak a táncteremben. — Majd megszokod. — Soha! Igaza volt, nem szokta meg. Szakított Szöszivei és mintha őt is a föld nyelte volna el. Hónapokig nem láttuk, munkahelyet változtatott és csak a híre érkezett, hogy nagyon jó beosztásban dolgozik. Egyszer — úgy szüret tájon — megtörtöm a szemem. Jól látök-e? Hiszen ez a János. Szembe jön velem, s a jobbján egy apróka leány. Szinte gurul mellette. Ráköszönök. János zavartan fogadja. — A... a... feleségem. — Gratulálok. Hogyan történt? János kezdené, de az asz- szonyka közbevág. — Majd én... János! Tudja, megismertem Jánost és éppen nem volt kivasalva az inge, gomb sem volt a nagykabátján, meg a nyakkendője is olyan gyűrött volt. Rendbeszedtem, na és mellette maradtam. Jól keres... Igazán jó állása van. — Az a fő — mondtam —, de az asszonyka engem se hagyott beszélni. — Jó gyerek a Jancsi, csak bánni kell tudni vele. — És maga? — Csak én tudok... Igaz, János? — Igaz — felelte Jancsi és valamit keresett a földön. — Most már rendben van mindene, most már nem megy el gomb nélkül hazulról.,. Igaz, János? — Igaz. — A fizetését is hazaadja és azt veszünk belőle, ami a legfontosabb. Amit én mondok... Igaz, János? — Igaz. Felsóhajtott az asszonyka: — Azt mondtam neki, mikor hozzámentem, hogy János, magának erélyes asz- szony kell. Majd én megmutatom, hogy lehet még magából rendes ember. Es lett is... Igaz, János? A kormány most megjelent rendeletében szabályozta, hogy állami'' Vállalatok, valamint ezek intézményei, milyen feltételek alapján vásárolhatnak magánszemélytől árut és ingatlant. Állami szerv magán- személytől csak akkor szerezhet be árut, ha a beszerzés állami vállalatnál, vagy szövetkezetnél nem lehetséges. Köteles meggyőződni arról, hogy az áru az eladó tulajdona-e. Magánszemélytől történő áru-, beszerzésre esetenként ezer forintig a megrendelő szerv vezetője, 1001—10 000 forintig a közvetlen felügyeletet ellátó szerv vezetője, tízezer forint értékhatár felett a felügyeletet gyakorló miniszter, illetve a fővárosi, a megyei, stto. tanács végrehajtó bizottságának elnöke adhat engedélyt. Nyolcszáz forintot meghaladó értékű fényűzési cikk beszerzésére csak az illetékes minisztérium, vagy a tanácsi szerv vb-elnöke adhat engedélyt. Ingatlanvásárlást magánszemélytől ötvenezer forintig a közvetlen felügyeletet ellátó szerv, 150 000 forintig a szakfelügyeletet ellátó miniszter vagy tanácsi végrehajtó bizottság, 500 000 forint értékhatárig, mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló ingatlanok és mezőgazdasági épületek esetén a földművelésügyi miniszter, lakóépületek és telkek vásárlásakor az építésügyi miniszter, egyéb ingatlanok esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Ötszázezer forintot meghaladó értékű ingatlan vásárlására kizárólag a pénzügyminiszter adhat engedélyt. Állami szerv magánszemélytől csak az ingatlanközvetítő vállalat útján vásárolhat ingatlant, mégpedig az ingatlanközvetítő szerv által megállapított forgalmi értéknél nem magasalíb áron. Ha a vételár ennél magasabb, akkor a pénzügyminiszter vagy az általa kijelölt szerv engedélye szükséges a vásárláshoz. Állami szerv ingó, vagy ingatlan értéket magánszemélytől csak engedély alapján bérelhet. Az ötszáz forintot meg nem haladó beszerzés, ingatlan- vásárlás, illetve bérlet ellenértékét az állami szerv csak I Jánosnak keresztelték vagy \ huszonöt évvel ezelőtt, de a l vezetékneve nem „Igaz”, ha- I nem Fehérvári. S hogy mégis f mindenki emez, a másik nevén l ismeri, annak története van. } Hosszú története. \ Úgy három esztendeje azzal \ lepett meg János, hogy nősül. \ ■— Igaz ez, János? j — Igaz — vágta rá határo- \ zottan. \ — Na — mondom —, neked [is elment a jobbik eszed? Ilyen \ fiatalon nyakadba veszed az ligát és húzod, mint annyian I mások. \ De János csak köti az ebet \a karóhoz, hogy ilyen virág- l szálat még nem talált. Igaz, \ nem is nagyon keresett. Ez is | úgy véletlenül nőtt az útjában í és ellenállhatatlan vágyat őrizett, hogy leszakítsa. I S a nyurga, lapátfülű, he- l gyesorrú fiú nékiveselkedett \ az udvarlásnak. Mindennap = mesélt valamit; hogy a kis | fekete angyal ma éppen azt ta- I lálta mondani: „János,y magáinak olyan szép orra van, akár ! a nagyapámnak, aki gyalog- Ihuszúr volt Ferenc Jóska alatt l és ott lóg a képe a falon”. I Minden este hozott János | egy kis süteményt is, amit az | Aranyoska sütött saját kézéivel. Két pohár vízzel talán le- I eresztem. | — Hogy ízlik? | — Iszonyúan ... 1 — Meghiszem azt, Aranyoslka sütötte. 5 Dagadt a keble a fiúnak és GÁLDONYI BÉLA:
