Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-04 / 3. szám
\ vscrzr WCii-lap 1959. JANUÁR 4. VASÁRNAP FILM A LENIN JÉGTÖRŐ ATOMHAJÓRÓL A szovjet főváros filmszínházai megkezdték a Lenin jégtörő atomhajóról készült népszerű tudományos színes film vetítését. A film megörökíti a világ első jégtörő atomhajójának (legfontosabb építési mozzanatait, bemutatja az atomreaktorokat és azokat a hatalmas szigetelő-lapokat, amelyek megvédik a hajó sze- Imélyzetét a radioaktív sugárzás veszélyeitől, s a nézők elé ttárja a vízrebocsátás izgalmas pillanatait. A hajó prótoaútjáról is film készül majd. Szavalóverseny\ kultúrházbővítés, iskolaépítés, új mozi AZ ÚJ ESZTENDŐ TER VEIBEN A váci művelődési ház igen jó tervet készített az új esztendőre. A Tanácsköztársaság 40. évfordulójának tiszteletére nagyszabású járási szavalóversenyt hirdettek, amelyet március 15 és április 15-e között bonyolítanak majd le. Ugyancsak a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának tiszteletére ismeretterjesztő előadássorozatot indítanak. A havonta egyszer megrendezésre kerülő előadások tematikája a Tanács- köztársasággal kapcsolatos. Az Levél a falusi konyvterjesztésröl: Ne csak bizományosok legyenek a boltvezetők Érdeklődéssel olvastam a Pest megyei Hírlap december 12-i számában a falusi könyvterjesztésről írott cikküket. Valóban helyes az a megállapítás, hogy nagyobb gondot kell fordítaniuk a földművesszövetkezeteknek a falusi könyvterjesztésre. Sajnálattal állapítom meg azonban, hogy amióta a földművesszövetkezetek járási központjai vették át a járás területén levő szövetkezetek könyvellátását, mi, szövetkezeti boltosok csak bizományosok vagyunk. Ez sok bosszúságot és kellemetlenséget jelent részünkre. Régebben a földművesszövetkezet boltvezetője vásárolhatta meg a könyveket a könyvterjesztő vállalattól, — amely havonta leküldte a boltokba a megjelent könyvek jegyzékét. Mi, falusi boltosok tudjuk legjobban, milyen könyvet igényelnek községünk lakosai. A régi módszerrel köz- megelégedésre tudtam, ellátni községemet könyvekkel, méghozzá értékes, hasznos írásokkal; Két év óta a nagykátai járási könyvesboltból kapom a könyveket, de soha nem küldenek tájékoztatót, hogy mikor, milyen új könyvek jelentek meg. Csak azokat a könyveket kapom meg, amelyeket a járási könyvesbolt küld. Néha az az érzésem, azt küldik, amit már nem tudnak eladni, vagy amiből nagyon sok érkezett. Legtöbbször a rádióból szerzek tudomást az új könyvekről. Amikor pedig bemegyek Nagy- kátára, a rádión hirdetett könyvekből nem kapok egy példányt sem. Sok új könyv hiányzik üzletemből. Alig kapok Olcsó Könyvtár-köteteket, de a falun oly népszerű hatforintos Kincses Könyvek köteteiből is csupán néhány darabból választhatok. Régebben, az ötvenes évek elején, községünkben probléma volt könyvet eladni. Ilyen problémánk ma nincs, kultúr- boltunkból nagyon kevés vevő | megy ki könyv nélkül. Havonta átlagosan 1000— •1500 forint értékű könyvet adok el. novemberben több mint háromezer forintért, míg december első felében 2500 forintért vásároltak nálam könyveket. De hangsúlyozom, hogy még eredményesebb munkát tudnánk végezni, ha a járási könyvesboltok részünkre , is kik'üldenék rendszeresen az új könyvek jegyzékét, és lehetővé tennék, hogy mi rendeljük meg a könyveket. Téglás Antalné, földművesszövetkezeti kul- túrbolt vezető, Tápiószele első előadást Tihanyi Ernő tartja Irodalom és forradalom címmel még ebben a hónapban, A váci művelődési ház színjátszói lelkesen készülnek a megyei színjátszó-fesztiválra is. Török Tamás Eszperainza című háromfelvonásos színművét tanulják. Ugyanakkor tovább folytatják a Zeng az erdő előadásait. Vác után Dunaharasz- tin, Nagymaroson, a budapesti Pamuttextil kultúrházában és az újpesti munkásotthonban adják majd elő. Tervezik, hogy a művelődési ház újjáalakítja a KISZ feloszlott tánccsoixxrt- ját. Pent kis község csupán. Tervük azonban szép, s a falu látja majd hasznát. Húszezer forintos költséggel — a község- fejlesztési alapból — bővítik a kultúrházat. Pilisszántón nemrég szlovákajkú színjátszócsoport és énekkar alakult. Erre az esztendőre tervezik első bemutatkozó sukat. A kulturális tervek közé tartozik az új iskolák építése, illetve a meglevők bővítése is. Csobánkán például négytantermes iskolát építenek még ebben az esztendőben kilenc-1 százezer forintos költséggel | Pilisszentkereszten háromszáz-1 ezer forintos beruházással át- § alakítják és bővítik az öreg I iskolát. Budakalászon társadat-1 mi munkával két új tanterem I épül majd fel ebben az észtén-1 dőben, | Pomázon még az idén elkez-1 dik az új, modern mozi felépí-1 tését. Az építkezéshez szüksé-1 ges egymillió háromszázezer 1 forintot a községfejlesztési | alapból teremtik elő, 1----------------------------------------------------------1 Cf Ulm, Színház, Qp4uLaLani-\ ELŐZETES JELENTÉS Rövidesen bemutatásra kerül az Ember az égben című angol játékfilm mnmniimiimntiituimmtmtmimmHiiiimm Baczássy Judit: Egyszer vagyok fiatal Az év első szerzői estje a Zeneművészek Házában A Magyar Zeneművészek Szövetsége január 5-én, este fél 8 órai kezdettel rendezi meg az új esztendő első szerzői estjét a Zeneművészek Házának kamaratermében. A műsorban Jemnitz Sándor fa- fűvós-triója, Kassák- és Kosz- 'tolányi-versekre írt dalai, s V. zongoraszonátája mellett 'Ránki György fúvósötösét és ítibári Antal II. hegedű-zongoraszonátáját adják elő kiváló művészek. Tíz új művelődési ház épül, művelődési tanács alakul valamennyi községben 130 000 ember, a megye felnőtt lakosságának mintegy 30 százaléka jár a fővárosi üzemekbe dolgozni, de egyébként is gyakran megfordulnál!; a Pest megyeiek Budapesten, mint az ország távolabbi megyéiben lakók. A Pest megyei Tanács művelődéspolitikai feladata éppen ezért a lakosság kulturális igényeinek kielégítése lesz. Állami beruházási keretből az idén nem épül művelődés» otthon a megyében, de több mint tíz községben építenek helyi erőforrásokból művelődési házat, s ezek építési költségeihez a megyei tanács is hozzájárul a vállalati nyereségből. Olyan kulturális életet kell teremteni a megye művelődési házaiban, amely a bejáró lakosság és a parasztság ízlésékapcsolata szüleivel, s ha néhány barátja és jóakarója nem segítené, biztosan el is zülle- ne. Ez a regény rövid története. Az alapkonfliktus azonban — a maradi szülők és a lány összeütközése — elhibázott. A történet az ötvenes években játszódik Budapesten, llust szülei szigorúan nevelik, ami bizonyos mértékben alapot adhat a konfliktus kirobbanására. De az már nem igaz, hogy az ötvenes években egy budapesti munkás cselédnek akarja kényszeríteni a lányát. (Az idősebb lány, Teri, már cseléd.) Bármennyire elmaradott gondolkodású budapesti munkáscsaládot veszünk is alapul, a könyvben ábrázolt példa semmiképpen sem lehet tipikus, nem a mai, a megváltozott életet tükrözi. S ezért nem tudunk hinni az írónőnek akkor sem, amikor a lány kiútkeresését mutatja be. Pedig nagyszerű regényt lehetett volna írni ebből a témából. Az írónő azonban — talán éppen azért, hogy minél inkább kiélezze a szülők és a leány összeütközését — hamis alapötletből indult ki. Ezért elhibázott ez a regény. S miként a regény indulása, Az egy néha több, mint a kettő A kultúrotthon előtt fel______________hajtott gall érú, kucsmás bácsika toporog: mindennapos kártyapartnerét várja, hogy egy kis ultival üssék agyon a téli délutánokat. Két nyugdíjas bácsi — a tízezer lakosú Gyomron. A könyvtári napokat kivéve, egész héten csupán ők látogatják a kultúrotthont. Hétköznap. A vasárnap ugyanis a színházi előadások napja. Ilyenkor jobban benépesül a nagyterem, de telt házat csak a Csárdáskirálynő előadásán, meg Jávor Pál vendégszereplésén lehetett látni. Egyébkor jócskán akad üres szék a nézőtéren. Pedig a kultúrotthon szép is, tágas is. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy valóban a szórakozás, a művelődés otthona legyen. A színházteremben, pénztárfülkén, öltözőkön, várócsarnokon, s a gondnoki lakáson kívül dohányzónak, illetve büfének használható, tágas folyosó, könyvtárszoba és klubhelyiség is van benne. Mégis, a gyömrőiek gyéren látogatják. A „falu” — a parasztlakta negyed — lakossága azt mondja, messze van, meg hogy drága a színházjegy. A telepiek — főként értelmiségiek, alkalmazottak és bejáró munkások — nagy része pedig Pestre jár színházba. Mindezt azért kellett elöljáróban elmondanom, mert nemrégiben Gyömrőn járva, megtudtam, hogy másfél millió forintos költséggel, kizárólag társadalmi erőből kul- túrkombinátot akarnak építeni a községben. Még az elmúlt év tapaszán . történt, hogy az akkori népfront-elnök, Újvári elvtárs egy tanácsülésen bejelentette: a Hazafias Népfront kezdeményezésére kultúrkombinátot építenek. A tanácselnök, a titkár és a pártvezetőség tagjai ekkor hallottak erről először. A lakosság azonban — a népfronttbizottság egyes tagjaitól — hamarabb értesült róla! S hiába érvelt a tanácselnöknő és a titkár — hogy ekkora pénzt nem lehet társadalmi úton összehozni, s hogy fölösleges is, mert a jelenlegi kultúrotthon is kielégíti az igényeket —, nem hallgattak rájuk. Azok a népfront-bizottsági tagok, akik egyben tanácstagok is, lehurrogták az okos és elgondolkoztató ellenérveket, mondván: a lakosság tud róla, helyesli, sőt követeli! A javaslatot a kész tények elé állított, hiányosan tájékoztatott tanácstagság megszavazta. Mindjárt határozatot is hoztak, hogy az építkezés támogatására 1 forinttal fel kell emelni az amúgy is eléggé borsos színházjegy árakat és a piaci helypénzt. Továbbá, kijelölték az építkezés helyét, a tanác.sház melletti parkban, • a Hősök terén. Aztán gyűjtési akciót hirdettek és felszólították a lakosságot, hogy jelentkezzék társadalmi munkára. Fellángolt a szalmaláng lelkesedés. A kommunista szombatok példájára rohammunkát indítottak, amelynek keretében kivágták a Hősök terét díszítő 20—30 éves akácfákat. Három helybeli mérnök megígérte, hogy ingyen elkészíti a kultúr- kombinát tervrajzát. A szövetkezetek, vállalatok vezetői és a lakosok különböző pénzösszeget ajánlottak fel az építkezéshez. Aztán támogatásért fordultak Szijjártó Lajos ország- gyűlési képviselőhöz. Valami hiba lehetett azonban a tájékoztatás körül, mert Szijjártó elvtárs azonnal felkarolta ezt a — minden tájékozott ember szemében túlméretezett — kéz. deményezést. Éppen nagygyűlést tartott Gyömrőn, s egyúttal bejelentette: a megyei tanács segítségül elküldi a ván- dortéglaprést. Ez volt az első időszak, az ábrándok időszaka. Lássuk, mj lett azután? Az elcsúfított Hősök terén szombatonként egyre csökkenő számban gyűltek össze a rohammunkások. Végül már csak a vezetők és a funkcionáriusok maradtak, ök termelték ki a hatalmas tuskókat, és a vállukon cipelték el onnan. A három mérnököt megkérték, fogjanak hozzá a tervrajzokhoz. Szívesen — mondották —, csak előbb fizessen a község 33 000 forintot. Pénz nem volt, tehát tervrajz sem lett. A pénzösszegre vonatkozó felajánlásokból ez ideig 1000— 1200 forint gyűlt össze. Meg 19 000 a színházjegyárakból és a piaci helypénzekből. Ez ösznek, igényeinek is megtelel Ennek érdekében a megye valamennyi községében művelődési tanácsokat hoznak létre, amelyek ösz- szehangolják a tanácsok és a tömegszervezetek kulturális tevékenységét, A megye kulturális életét teszi változatosabbá a Petőfi Színpad ez évi ötszáz előadása is. Jelentősen fejlődik az idén s megye idegenforgalma is. Megyénk is több pihenési, szórakozási lehetőséget nyújt a főváros lakosságának. Tovább fejlődik a Dunakanyarban a vízituristák kedvelt táborozási helye, a Horányi Szálloda, a váci Pokol-sziget, a szentendrei Határ-csárda. A Kis-Dunaág mellett, Ráckevével szemközt hétvégi üdülőtelepek számára alkalmas területeket parcelláznak ki. öÄCöen uuu iunuH. l ci cv alatt — a másfél millióból. A vándor-téglaprés a Jelzett időre pontosan megérkezett. Azonnal munkához látott. Ta- ' lajvizsga nélkül.. i Két hétig kínlódtak a préssel a kezelők. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy végérvényesen belássák: a győmrői talaj egyáltalán nem alkalmas tégla- gyártásra. Ezek után már csak két említésre méltó esemény történt. Az első az volt, amikor Újvári elvtárs — a kezdeményező — bejelentette: keressenek más népfront-elnököt, mert őt elhelyezték. Az egész akció tehát gazda nélkül maradt. A másik egy újságcikk volt, a Tanácsok Lapjában. Ismeretien informátortól szerzett értesülések alapján a lap közölte: decemberben kigyul a fény a gyömrői kultúrkombinátban .; ; abban a kultúrkombinátban, amelyre eddig 20 000 forint gyűlt össze, amelynek tervrajzai mai napig sincsenek meg, s amelyre — mondjuk ki végre őszintén — nincs is semmi szükség. Biíejezé sül hadd mondjak ____i______el néhány érdekességet. Érdeklődtem például, hogy mennyivel lenne nagyobb a tervezett kultúrotthon a mostaninál, illetve, hogy mi az a plusz, ami a „kombinát" névre érdemesíti. Elmondották, hogy 360 helyett 600 személyes nagytermet építenek abban a községben, ahol a mostani nagyterem is enyhén szólva „bőségesen“ fedezi az Igényeket! Továbbá, hogy egy külön helyiséget biztosítanának benne egy múzeum számára. i Erről van tehát szó: nagyobb 3/.11.Utaxi'd.cm. cö juu^uui. ^ Ehhez kell a másfél millió, ai társadalmi munka, a rengeteg | építőanyag, stb. A kultúrotthon igazgatónőjel szerint — bár sok szép és hasz-1 nos tervet akarnak megvalósí-1 tani a tél folyamán — a jelen-1 légi kultúi'otthon kifogástala-1 nul megfelel a célnak és a | terveknek. Az építkezés nem | indokolt. Sőt, boldog lesz, ha ai meglevő kultúrotthont sikerül 1 úgy megszerettetni a lakosság-1 gal, hogy gyakran látogassák 1 és valóban otthonuknak érez-l zék. | A tanácselnökasszony már | kezdetben sem támogatta a | tervet. Ma is azt vallja, hogy | toldaléképítéssel, vagy emelet | ráépítéssel sokkal olcsóbban és 1 könnyebben teremthetnének 1 múzeumot. Sőt, még szakköri | helyiségeket is építhetnének. 1 A pártszervezet vezetőinek 1 véleménye egyezik a fentiek-1 kel. Mi az oka annak, hogy fenn-1 tartásaik, sőt kifogásaik ellené-1 re mégis támogatják ezt az ak-1 ciót? A lakosság! — mondják. A | népfront-bizottságtól kezdve 1 Szíjjártó elvtársig mindenki | megígérte nekik, hát most már | ragaszkodnak hozzá és követe-1 lik, hogy meglegyen. Elhiszem, hogy így van. Csak | azt nem hiszem, hogy a gyemről lakosság ne értené meg a józan ész szavát. Nem hiszem, hogy akkor is követelné, ha megmondanák neki, hogy fölösleges egy ilyen óriási anyagi és fizikai áldozatot venni a nyakába. Hiszen van ennél egyszerűbb megoldás is: élettel, tartalommal tölteni meg a mostani, kihasználatlan kultúrotthont. Nyíri Éva. úgy befejezése, megoldása is elhibázott. Az igazi nagy konfliktusig — amikor saját tapasztalatából rádöbbenne helytelen életfelfogására — nem jut el a főhős. A végén minden kiderül, mint a mesében, llus visszatalál a helyes útra, és megleli párját egy nagyon rokonszenves fiatalember személyében. Az élet nem ilyen egyszerű, sokkal bonyolultabb és számtalan buktatót rejt magában, amelyek közül néhányon bizony könnyen elbukik egy megtévedt fiatal leány. Hogy újra talpraállhat, az nem kétséges, de nem olyan egyszerűen, mint ebben a regényben. Lehet, hogy éppen e hibákból következik aztán az is, hogy a regény hősei gyakran üres, léleknélküli papírfigurák. Elsősorban a DISZ-titkár, áki megpróbálja a helyes útra téríteni a lányt. Szava üres frázis csupán. De olykor még a főhős sem az az ízig-vérig mai fiatal lány, akivet napjainkban úton-útfélen találkozunk. (Móra Ferenc Kiadó.) (prukner) MilllMHIIIIIIIIimiilllllll FILMHÍREK 1 ER IC JOHNSTON, az ameI rikai filmgazdasági szövetség [ elnöke a Szovjetunióban ’kötött [ megegyezés után Prágában, j Budapesten és Bukarestben j folytatott tárgyalásokat. \ TANA a címe annak az első, ! önállóan készült albán játék- | filmnek, amit most mutattak ! be Moszkvában, j JAPÁN FŐVÁROSÁBAN és : több nagy városában már egy \ hónapja játsszák nagy sikerrel \a Csendes Don című szovjet : filmet. s z irono nevet jól ismerik zí már a leányolvasók. Marika című három kiadást megért leányregénye nagy sikert aratott, s ez biztatás lehetne, hogy most megjelent új könyve, az Egyszer vagyok fiatal is megtalálja majd az utat az olvasók szívéhez. A cím is világosan-mutatja, miről szól a regény, milyen problémák foglalkoztatják az írónőt. A felvetett kérdés nagyon is aktuális: a majdnem felnőtt fiatal lányok mindenáron önállóságra törekednek, a szülői szigorúság alól szabadulni vágynak — ez napjaink egyik nagy kérdése. Egyszer vagyok fiatal, mikor éljek, mikor szórakozzam. ha nem most?! — hány lány vallja ezt az elvet ma is. S ez óhatatlanul önzővé teszi őket és elfelejteti velük, hogy mivel tartoznak anyjuknak, apjuknak, akiktől az életet kapták, akik felnevelték őket, s akik most egyszerre kegyetlen zsarnokoknak tűnnek a szemükben. Beczássy Judit regényének hőse Vargyas llus, egy tizenhat éves budapesti kislány, aki önállósági törekvése közben elveszti a mértéket, megszakad