Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

\ vscrzr WCii-lap 1959. JANUÁR 4. VASÁRNAP FILM A LENIN JÉGTÖRŐ ATOMHAJÓRÓL A szovjet főváros film­színházai megkezdték a Lenin jégtörő atomhajóról készült népszerű tudományos színes film vetítését. A film megörökíti a világ első jégtörő atomhajójának (legfontosabb építési mozza­natait, bemutatja az atom­reaktorokat és azokat a ha­talmas szigetelő-lapokat, ame­lyek megvédik a hajó sze- Imélyzetét a radioaktív sugár­zás veszélyeitől, s a nézők elé ttárja a vízrebocsátás izgal­mas pillanatait. A hajó prótoaútjáról is film készül majd. Szavalóverseny\ kultúrházbővítés, iskolaépítés, új mozi AZ ÚJ ESZTENDŐ TER VEIBEN A váci művelődési ház igen jó tervet készített az új esztendő­re. A Tanácsköztársaság 40. évfordulójának tiszteletére nagyszabású járási szavalóver­senyt hirdettek, amelyet már­cius 15 és április 15-e között bonyolítanak majd le. Ugyan­csak a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának tiszteletére is­meretterjesztő előadássoroza­tot indítanak. A havonta egy­szer megrendezésre kerülő elő­adások tematikája a Tanács- köztársasággal kapcsolatos. Az Levél a falusi konyvterjesztésröl: Ne csak bizományosok legyenek a boltvezetők Érdeklődéssel olvastam a Pest megyei Hírlap december 12-i számában a falusi könyv­terjesztésről írott cikküket. Valóban helyes az a megálla­pítás, hogy nagyobb gondot kell fordítaniuk a földműves­szövetkezeteknek a falusi könyvterjesztésre. Sajnálattal állapítom meg azonban, hogy amióta a földművesszövet­kezetek járási központjai vették át a járás területén levő szövetkezetek könyv­ellátását, mi, szövetkezeti boltosok csak bizományo­sok vagyunk. Ez sok bosszúságot és kelle­metlenséget jelent részünkre. Régebben a földművesszö­vetkezet boltvezetője vásárol­hatta meg a könyveket a könyvterjesztő vállalattól, — amely havonta leküldte a bol­tokba a megjelent könyvek jegyzékét. Mi, falusi boltosok tudjuk legjobban, milyen köny­vet igényelnek községünk la­kosai. A régi módszerrel köz- megelégedésre tudtam, ellátni községemet könyvekkel, még­hozzá értékes, hasznos írá­sokkal; Két év óta a nagykátai já­rási könyvesboltból kapom a könyveket, de soha nem kül­denek tájékoztatót, hogy mi­kor, milyen új könyvek jelen­tek meg. Csak azokat a köny­veket kapom meg, amelyeket a járási könyvesbolt küld. Néha az az érzésem, azt küldik, amit már nem tudnak eladni, vagy amiből nagyon sok érkezett. Legtöbbször a rádióból szerzek tudomást az új könyvekről. Amikor pedig bemegyek Nagy- kátára, a rádión hirdetett könyvekből nem kapok egy példányt sem. Sok új könyv hiányzik üzletemből. Alig ka­pok Olcsó Könyvtár-köteteket, de a falun oly népszerű hat­forintos Kincses Könyvek kö­teteiből is csupán néhány da­rabból választhatok. Régebben, az ötvenes évek elején, községünkben probléma volt könyvet eladni. Ilyen problémánk ma nincs, kultúr- boltunkból nagyon kevés vevő | megy ki könyv nélkül. Havonta átlagosan 1000— •1500 forint értékű könyvet adok el. novemberben több mint há­romezer forintért, míg decem­ber első felében 2500 forintért vásároltak nálam könyveket. De hangsúlyozom, hogy még eredményesebb munkát tud­nánk végezni, ha a járási könyvesboltok részünkre , is kik'üldenék rendszeresen az új könyvek jegyzékét, és lehető­vé tennék, hogy mi rendeljük meg a könyveket. Téglás Antalné, földművesszövetkezeti kul- túrbolt vezető, Tápiószele első előadást Tihanyi Ernő tart­ja Irodalom és forradalom cím­mel még ebben a hónapban, A váci művelődési ház színját­szói lelkesen készülnek a me­gyei színjátszó-fesztiválra is. Török Tamás Eszperainza című háromfelvonásos színművét ta­nulják. Ugyanakkor tovább folytatják a Zeng az erdő elő­adásait. Vác után Dunaharasz- tin, Nagymaroson, a budapesti Pamuttextil kultúrházában és az újpesti munkásotthonban adják majd elő. Tervezik, hogy a művelődési ház újjáalakítja a KISZ feloszlott tánccsoixxrt- ját. Pent kis község csupán. Tervük azonban szép, s a falu látja majd hasznát. Húszezer forintos költséggel — a község- fejlesztési alapból — bővítik a kultúrházat. Pilisszántón nemrég szlovák­ajkú színjátszócsoport és ének­kar alakult. Erre az esztendő­re tervezik első bemutatkozó sukat. A kulturális tervek közé tar­tozik az új iskolák építése, il­letve a meglevők bővítése is. Csobánkán például négytan­termes iskolát építenek még ebben az esztendőben kilenc-1 százezer forintos költséggel | Pilisszentkereszten háromszáz-1 ezer forintos beruházással át- § alakítják és bővítik az öreg I iskolát. Budakalászon társadat-1 mi munkával két új tanterem I épül majd fel ebben az észtén-1 dőben, | Pomázon még az idén elkez-1 dik az új, modern mozi felépí-1 tését. Az építkezéshez szüksé-1 ges egymillió háromszázezer 1 forintot a községfejlesztési | alapból teremtik elő, 1----------------------------------------------------------1 Cf Ulm, Színház, Qp4uLaLani-\ ELŐZETES JELENTÉS Rövidesen bemutatásra kerül az Ember az égben című angol játékfilm mnmniimiimntiituimmtmtmimmHiiiimm Baczássy Judit: Egyszer vagyok fiatal Az év első szerzői estje a Zeneművészek Házában A Magyar Zeneművészek Szövetsége január 5-én, este fél 8 órai kezdettel rendezi meg az új esztendő első szer­zői estjét a Zeneművészek Há­zának kamaratermében. A műsorban Jemnitz Sándor fa- fűvós-triója, Kassák- és Kosz- 'tolányi-versekre írt dalai, s V. zongoraszonátája mellett 'Ránki György fúvósötösét és ítibári Antal II. hegedű-zon­goraszonátáját adják elő ki­váló művészek. Tíz új művelődési ház épül, művelődési tanács alakul valamennyi községben 130 000 ember, a megye fel­nőtt lakosságának mintegy 30 százaléka jár a fővárosi üze­mekbe dolgozni, de egyébként is gyakran megfordulnál!; a Pest megyeiek Budapesten, mint az ország távolabbi me­gyéiben lakók. A Pest megyei Tanács művelődéspolitikai fel­adata éppen ezért a lakosság kulturális igényeinek kielégí­tése lesz. Állami beruházási keretből az idén nem épül művelődés» otthon a megyében, de több mint tíz községben építenek helyi erőforrások­ból művelődési házat, s ezek építési költségeihez a megyei tanács is hozzájárul a vállalati nyereségből. Olyan kulturális életet kell teremteni a megye művelődési házaiban, amely a bejáró la­kosság és a parasztság ízlésé­kapcsolata szüleivel, s ha né­hány barátja és jóakarója nem segítené, biztosan el is zülle- ne. Ez a regény rövid törté­nete. Az alapkonfliktus azonban — a maradi szülők és a lány összeütközése — elhibázott. A történet az ötvenes években játszódik Budapesten, llust szülei szigorúan nevelik, ami bizonyos mértékben alapot ad­hat a konfliktus kirobbanásá­ra. De az már nem igaz, hogy az ötvenes években egy buda­pesti munkás cselédnek akarja kényszeríteni a lányát. (Az idősebb lány, Teri, már cseléd.) Bármennyire elmaradott gon­dolkodású budapesti munkás­családot veszünk is alapul, a könyvben ábrázolt példa sem­miképpen sem lehet tipikus, nem a mai, a megváltozott éle­tet tükrözi. S ezért nem tu­dunk hinni az írónőnek akkor sem, amikor a lány kiútkere­sését mutatja be. Pedig nagy­szerű regényt lehetett volna írni ebből a témából. Az írónő azonban — talán éppen azért, hogy minél inkább kiélezze a szülők és a leány összeütközé­sét — hamis alapötletből in­dult ki. Ezért elhibázott ez a regény. S miként a regény indulása, Az egy néha több, mint a kettő A kultúrotthon előtt fel­______________hajtott gal­l érú, kucsmás bácsika topo­rog: mindennapos kártya­partnerét várja, hogy egy kis ultival üssék agyon a téli délutánokat. Két nyugdíjas bácsi — a tízezer lakosú Gyomron. A könyvtári napokat kivé­ve, egész héten csupán ők lá­togatják a kultúrotthont. Hét­köznap. A vasárnap ugyanis a színházi előadások napja. Ilyenkor jobban benépesül a nagyterem, de telt házat csak a Csárdáskirálynő előadásán, meg Jávor Pál vendégszerep­lésén lehetett látni. Egyébkor jócskán akad üres szék a né­zőtéren. Pedig a kultúrotthon szép is, tágas is. Minden adottsá­ga megvan ahhoz, hogy való­ban a szórakozás, a művelődés otthona legyen. A színházte­remben, pénztárfülkén, öltö­zőkön, várócsarnokon, s a gondnoki lakáson kívül do­hányzónak, illetve büfének használható, tágas folyosó, könyvtárszoba és klubhelyi­ség is van benne. Mégis, a gyömrőiek gyéren látogatják. A „falu” — a parasztlakta negyed — lakossága azt mondja, messze van, meg hogy drága a színházjegy. A tele­piek — főként értelmiségiek, alkalmazottak és bejáró mun­kások — nagy része pedig Pestre jár színházba. Mindezt azért kellett elöl­járóban elmondanom, mert nemrégiben Gyömrőn járva, megtudtam, hogy másfél mil­lió forintos költséggel, kizá­rólag társadalmi erőből kul- túrkombinátot akarnak épí­teni a községben. Még az elmúlt év tapaszán . történt, hogy az akkori népfront-el­nök, Újvári elvtárs egy ta­nácsülésen bejelentette: a Ha­zafias Népfront kezdeménye­zésére kultúrkombinátot épí­tenek. A tanácselnök, a tit­kár és a pártvezetőség tagjai ekkor hallottak erről elő­ször. A lakosság azonban — a népfronttbizottság egyes tagjaitól — hamarabb érte­sült róla! S hiába érvelt a ta­nácselnöknő és a titkár — hogy ekkora pénzt nem le­het társadalmi úton összehoz­ni, s hogy fölösleges is, mert a jelenlegi kultúrotthon is ki­elégíti az igényeket —, nem hallgattak rájuk. Azok a nép­front-bizottsági tagok, akik egyben tanácstagok is, lehur­rogták az okos és elgondol­koztató ellenérveket, mond­ván: a lakosság tud róla, he­lyesli, sőt követeli! A javaslatot a kész tények elé állított, hiányosan tájé­koztatott tanácstagság meg­szavazta. Mindjárt határo­zatot is hoztak, hogy az épít­kezés támogatására 1 forint­tal fel kell emelni az amúgy is eléggé borsos színházjegy árakat és a piaci helypénzt. Továbbá, kijelölték az épít­kezés helyét, a tanác.sház mel­letti parkban, • a Hősök terén. Aztán gyűjtési akciót hirdet­tek és felszólították a lakos­ságot, hogy jelentkezzék tár­sadalmi munkára. Fellángolt a szalmaláng lel­kesedés. A kommunista szombatok példájára rohammunkát indí­tottak, amelynek keretében kivágták a Hősök terét díszítő 20—30 éves akácfákat. Három helybeli mérnök megígérte, hogy ingyen elkészíti a kultúr- kombinát tervrajzát. A szövet­kezetek, vállalatok vezetői és a lakosok különböző pénzössze­get ajánlottak fel az építkezés­hez. Aztán támogatásért for­dultak Szijjártó Lajos ország- gyűlési képviselőhöz. Valami hiba lehetett azonban a tájé­koztatás körül, mert Szijjártó elvtárs azonnal felkarolta ezt a — minden tájékozott ember szemében túlméretezett — kéz. deményezést. Éppen nagygyű­lést tartott Gyömrőn, s egyút­tal bejelentette: a megyei ta­nács segítségül elküldi a ván- dortéglaprést. Ez volt az első időszak, az ábrándok időszaka. Lássuk, mj lett azután? Az elcsúfított Hősök terén szombatonként egyre csökkenő számban gyűltek össze a ro­hammunkások. Végül már csak a vezetők és a funkcionáriusok maradtak, ök termelték ki a hatalmas tuskókat, és a vállu­kon cipelték el onnan. A három mérnököt megkér­ték, fogjanak hozzá a tervraj­zokhoz. Szívesen — mondották —, csak előbb fizessen a köz­ség 33 000 forintot. Pénz nem volt, tehát tervrajz sem lett. A pénzösszegre vonatkozó felajánlásokból ez ideig 1000— 1200 forint gyűlt össze. Meg 19 000 a színházjegyárakból és a piaci helypénzekből. Ez ösz­nek, igényeinek is megtelel Ennek érdekében a megye va­lamennyi községében művelődési tanácsokat hoznak létre, amelyek ösz- szehangolják a tanácsok és a tömegszervezetek kul­turális tevékenységét, A megye kulturális életét te­szi változatosabbá a Petőfi Színpad ez évi ötszáz előadá­sa is. Jelentősen fejlődik az idén s megye idegenforgalma is. Me­gyénk is több pihenési, szóra­kozási lehetőséget nyújt a fő­város lakosságának. Tovább fejlődik a Dunakanyarban a vízituristák kedvelt táborozási helye, a Horányi Szálloda, a vá­ci Pokol-sziget, a szentendrei Határ-csárda. A Kis-Dunaág mellett, Ráckevével szemközt hétvégi üdülőtelepek számára alkalmas területeket parcelláz­nak ki. öÄCöen uuu iunuH. l ci cv alatt — a másfél millióból. A vándor-téglaprés a Jelzett időre pontosan megérkezett. Azonnal munkához látott. Ta- ' lajvizsga nélkül.. i Két hétig kínlódtak a prés­sel a kezelők. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy végérvényesen be­lássák: a győmrői talaj egy­általán nem alkalmas tégla- gyártásra. Ezek után már csak két em­lítésre méltó esemény történt. Az első az volt, amikor Újvári elvtárs — a kezdeményező — bejelentette: keressenek más népfront-elnököt, mert őt el­helyezték. Az egész akció te­hát gazda nélkül maradt. A másik egy újságcikk volt, a Tanácsok Lapjában. Ismeret­ien informátortól szerzett érte­sülések alapján a lap közölte: decemberben kigyul a fény a gyömrői kultúrkombinátban .; ; abban a kultúrkombinátban, amelyre eddig 20 000 forint gyűlt össze, amelynek tervraj­zai mai napig sincsenek meg, s amelyre — mondjuk ki végre őszintén — nincs is semmi szükség. Biíejezé sül hadd mondjak ____i______el néhány ér­dekességet. Érdeklődtem pél­dául, hogy mennyivel lenne nagyobb a tervezett kultúrott­hon a mostaninál, illetve, hogy mi az a plusz, ami a „kombi­nát" névre érdemesíti. Elmon­dották, hogy 360 helyett 600 személyes nagytermet építenek abban a községben, ahol a mostani nagyterem is enyhén szólva „bőségesen“ fedezi az Igényeket! Továbbá, hogy egy külön helyiséget biztosítaná­nak benne egy múzeum számá­ra. i Erről van tehát szó: nagyobb 3/.11.Utaxi'd.cm. cö juu^uui. ^ Ehhez kell a másfél millió, ai társadalmi munka, a rengeteg | építőanyag, stb. A kultúrotthon igazgatónőjel szerint — bár sok szép és hasz-1 nos tervet akarnak megvalósí-1 tani a tél folyamán — a jelen-1 légi kultúi'otthon kifogástala-1 nul megfelel a célnak és a | terveknek. Az építkezés nem | indokolt. Sőt, boldog lesz, ha ai meglevő kultúrotthont sikerül 1 úgy megszerettetni a lakosság-1 gal, hogy gyakran látogassák 1 és valóban otthonuknak érez-l zék. | A tanácselnökasszony már | kezdetben sem támogatta a | tervet. Ma is azt vallja, hogy | toldaléképítéssel, vagy emelet | ráépítéssel sokkal olcsóbban és 1 könnyebben teremthetnének 1 múzeumot. Sőt, még szakköri | helyiségeket is építhetnének. 1 A pártszervezet vezetőinek 1 véleménye egyezik a fentiek-1 kel. Mi az oka annak, hogy fenn-1 tartásaik, sőt kifogásaik ellené-1 re mégis támogatják ezt az ak-1 ciót? A lakosság! — mondják. A | népfront-bizottságtól kezdve 1 Szíjjártó elvtársig mindenki | megígérte nekik, hát most már | ragaszkodnak hozzá és követe-1 lik, hogy meglegyen. Elhiszem, hogy így van. Csak | azt nem hiszem, hogy a gyem­ről lakosság ne értené meg a józan ész szavát. Nem hiszem, hogy akkor is követelné, ha megmondanák neki, hogy fö­lösleges egy ilyen óriási anyagi és fizikai áldozatot venni a nyakába. Hiszen van ennél egyszerűbb megoldás is: élettel, tartalom­mal tölteni meg a mostani, ki­használatlan kultúrotthont. Nyíri Éva. úgy befejezése, megoldása is elhibázott. Az igazi nagy konf­liktusig — amikor saját ta­pasztalatából rádöbbenne hely­telen életfelfogására — nem jut el a főhős. A végén min­den kiderül, mint a mesében, llus visszatalál a helyes útra, és megleli párját egy nagyon rokonszenves fiatalember sze­mélyében. Az élet nem ilyen egyszerű, sokkal bonyolultabb és számtalan buktatót rejt ma­gában, amelyek közül néhá­nyon bizony könnyen elbukik egy megtévedt fiatal leány. Hogy újra talpraállhat, az nem kétséges, de nem olyan egy­szerűen, mint ebben a regény­ben. Lehet, hogy éppen e hibák­ból következik aztán az is, hogy a regény hősei gyakran üres, léleknélküli papírfigu­rák. Elsősorban a DISZ-titkár, áki megpróbálja a helyes útra téríteni a lányt. Szava üres frázis csupán. De olykor még a főhős sem az az ízig-vérig mai fiatal lány, akivet nap­jainkban úton-útfélen találko­zunk. (Móra Ferenc Kiadó.) (prukner) MilllMHIIIIIIIIimiilllllll FILMHÍREK 1 ER IC JOHNSTON, az ame­I rikai filmgazdasági szövetség [ elnöke a Szovjetunióban ’kötött [ megegyezés után Prágában, j Budapesten és Bukarestben j folytatott tárgyalásokat. \ TANA a címe annak az első, ! önállóan készült albán játék- | filmnek, amit most mutattak ! be Moszkvában, j JAPÁN FŐVÁROSÁBAN és : több nagy városában már egy \ hónapja játsszák nagy sikerrel \a Csendes Don című szovjet : filmet. s z irono nevet jól ismerik zí már a leányolvasók. Ma­rika című három kiadást meg­ért leányregénye nagy sikert aratott, s ez biztatás lehetne, hogy most megjelent új köny­ve, az Egyszer vagyok fiatal is megtalálja majd az utat az ol­vasók szívéhez. A cím is világosan-mutatja, miről szól a regény, milyen problémák foglalkoztatják az írónőt. A felvetett kérdés na­gyon is aktuális: a majdnem felnőtt fiatal lányok minden­áron önállóságra törekednek, a szülői szigorúság alól szabadul­ni vágynak — ez napjaink egyik nagy kérdése. Egyszer vagyok fiatal, mikor éljek, mi­kor szórakozzam. ha nem most?! — hány lány vallja ezt az elvet ma is. S ez óhatat­lanul önzővé teszi őket és el­felejteti velük, hogy mivel tar­toznak anyjuknak, apjuknak, akiktől az életet kapták, akik felnevelték őket, s akik most egyszerre kegyetlen zsarnokok­nak tűnnek a szemükben. Beczássy Judit regényének hőse Vargyas llus, egy tizen­hat éves budapesti kislány, aki önállósági törekvése közben el­veszti a mértéket, megszakad

Next

/
Oldalképek
Tartalom