Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

1959. JANUÁR 4. VASÁRNAP rerr MEGVE# WCtrlaP | Ml TÖRTÉNT A HÉTEN ? | A kubai felkelők győzelmes harca Nyugat-Európában életbelépett a „közöspiac” jz új esztendő legnagyobb szenzációja kétségtelenül a zi. szovjet hol d r aké ta f e 11 ö v é se. Valóban — mint az AP amerikai hírügynökség írta — az egész világ tágranyílt szemekkel, csodálattal és meglepetéssel szemléli a szovjet óriás holdrakéta útját. A nemzetközi közvéleményben máris nagy .visszhangot váltott ki a szovjet tudománynak, a kommuniz­must építő Szovjetuniónak e nagy sikere. A holdrakéta, ugyan­úgy, mint a szputnyikok, hatalmas mértékben növelik a Szov­jetunió tekintélyét az egész világon. A szovjet holdrakéta szenzációja (amelyről lapunk más részén bő beszámolókat adunlk) háttérbe szorította az egyéb­ként ugyancsak nemzetközi jelentőségű más eseményéket. A kubai jelkelők vagy győzelmére gondolunk és az úgyneve­zett „európai közös piac” létrejöttére, amelyekről heti össze­foglalónkban beszámolunk. •Batista bukása Kubáiban „áttört” a front: a diktátor Batista megszökött híveivel s Fidel Castro felkelői megalakították ideiglenes kor­mányukat, csapataik elérték a fővárost, Havanát. Kubában, ebben a 114 ezer négyzetkilo­méter (tehát Magyarországnál alig valamivel nagyobb terü­letű) és 6 millió lakosú közép­amerikai szigetországban, ame­lyet fő terményéről, a cukor­nádról „cukorszigetnek” és „cukomádországnak” szoktak nevezni, végéhez közeledik a két évvel ezelőtt kezdődött polgárháború. Akkor, 1956 de­cemberében egy jack ton 82 kubai felkelő szállt partra a szigeten, Fidel Castro, most 31 éves ügyvéd vezetésével. A diktátor Batista, aki az ame­rikai monopóliumok támogatá­sával 1952 márciusában került hatalomra, irtóhadjáratot indí­tott ellenük, Fidel Castro se­rege a nép támogatásával azonban 1958 decemberére már 11 ezer főre gyarapodott. Castro és mozgalma célul tűzte ki Batista terrorrendsze­rének megdöntését; az allcot- mányos, demokratikus jogok helyreállítását, földosztást a nincstelen és a törpebirtokos parasztságnak, s a külföldi mo­nopóliumaik (elsősorban a cu­kornád termést uraló minden­ható amerikai United Fruit Company és a West Indies Company) jogainak korlátozá­sát. Mozgalmának bizonyos ra­dikálisabb tagjai, közöttük fi­vére, Raul Castro, a külföldi társaságok vagyonának álla­mosítását is hangoztatják. A szabadságharcban tevékenyen résrzt vesz a Batista által ille­galitásba kényszerített Kubai Népi Szocialista Párt is, amely­ben a kubai kommunisták tö­mörülnek. A felkelők — a nép támoga­tásával — az elmúlt év végén nagy offenzivába kezdtek, aminek eredményeként számos nagy várost is elfoglaltak, s újév napján Batista kénytelen volt titokban a szomszédos Haiti szigetén levő Dominikai Köztársaságba menekülni. Elő­zőleg ugyan kinevezett egy ka­tonai juntát az ország kor­mányzására. ez azonban — a nép ellenszenvétől kísérve — feloszlott. Közben Fidel Castro dr, Manuel Urrutia-1 ideigle­nes elnökké nevezte ki és fel­kérte a kormány megalakítá­sára. Castro és az ideiglenes kormány Santiago de Cubában ütötte fel székhelyét, a nép azonban Havanába várja őt. Ma már bizonyos, hogy Ba­tista rendszere végérvényesen megbukott Kuba szigetén. A harc azonban még nem fejező­dött be. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia (mindkettő­nek, különösen ez USA-nak. nagy érdekeltségei vannak Ku­bában) nem mondanak le könnyen befolyásukról, s egyes amerikai üzleti körök katonai beavatkozást sürgetnek Wash­ingtontól. Ugyanakkor hátra -r3o még a küzdelem Castro és ■' kubai nagyburzsoáEia, az üz- '■'íi körök között, amelyek szo- 'san összefonódtak az ameri- ai monopóliumokkal. Az amerikaiak máris ké­szenlétbe helyeztek egy hadi­hajórajt a Kubában élő 12 ezer amerikai állampolgár „védel­mére”. Korábbi jelentések szerint pedig amerikai re­pülőgépek indultak Domini­kába, hogy dominikai csapa­tokat szállítsanak Batista se­gítségére. Ezekre a hadműve­letekre azonban eddig nem került sor. Az Egyesült Álla­mok, amellyel szemben az utóbbi esztendőkben igen megnövekedett a latin-ameri­kaiak ellenszenve, nem akar egyedül beavatkozni a kubai ’polgárháborúba. Azt tervezi, hogy az úgynevezett Amerikai ‘Államok Szervezetét használ­ja fel a katonai beavatkozás­ba, s így más csatlós latin- amerikai államokkal együtt, vagy azok támogatásával lép közbe, a nagy népmozgalom letörésére. • Castro mozgalmának nép­szerűsége azonban a latin- amerikai országokban is gyor­Fidel Castro Ban növekszik s szolidaritási (mozgalom van kialakulóban Argentínában, Venezuelában és más országokban is a ku- (bai felkelők mellett. A leértékelt frank és az „európai közös piac" Az új esztendő első napján, iíöbb éves viták és tárgyalások űtán, életbe lépett az úgyne­vezett „európai közös piac”, amely hat nyugat-európai or­szágból áll: Nyugat-Németor- Iszág, Franciaország, Olaszor­szág, valamint a Benelux-ál- lamok (Belgium, Hollandia és 1Luxemburg). A hat állam 4,vámegységeü’ alkot majd, s ennek a folyamatnak első ál­lomásaként a hat ország az egymás közötti vámokat tíz százalékkal csökkentette, (ugyanakkor egymással szem­ben 20 százalékkal növelték a behozatalt. Céljuk, hogy 1962-ig teljesen megszüntetik egymás között a behozatali (import) korlátozásokat, 1972- 4g pedig teljesen „ledöntik” egymás között a vámhatáro­kat. t Előzőleg — szinte „karácso­nyi ajándékként” De Gaulle kormánya 17,55 százalékkal Ileértékelte a francia frankot és bevezette szabad átváltha­tóságát más, külföldi valutá­vá. A leértékelés (devalváció) jelen esetben annyit jelent, hogy míg azelőtt egy dollár 420 frankot ért, most a kor­mány 493 frankban állapítot­ta meg az amerikai dollár árfolyamát. Számos árucikk, a vasúti díjak stb. megdrágul­tak Franciaországban, ugyan­akkor Angliában is átváltha­tóvá tették a fontot. Az Euró­pai Pénzügyi Egyezmény ke­retébe tartozó más nyugat-eu­rópai államok — így Nyugat- (Németország, Olaszország is i— ugyancsak bejelentette a Valuták szabad átválthatósá­gát. Miért volt szükség ezekre az intézkedése kre? A nyugat-európai országok között életbe lépett Európai Pénzügyi Egyezmény tagálla­mai kiterjesztették saját pénz­nemeik dollárra való szabad átválthatóságát s Franciaor­szág ennek feltételét csak úgy tudta megteremteni, hogy le­értékelte a frankot, vagyis a dollár eddigi feketepiaci árát, amely a francia infláció ered­ményeként állandóan növeke­dett, hivatalosan elfogadta. A létrejött közös piac országai ugyanis szeretnék egymásközt a kereskedelmet pénzügyüeg is megkönnyíteni, s ezért tették szabadon átválthatóvá valutá­jukat. De miért volt szükség ae „európai közös piacra”? A kö­zös piachoz tartozó hat ország közel 170 milliós lakossága ez­után egyetlen piacot alkot a francia, nyugatnémet, olasz, belga, holland és luxemburgi tőkések számára. Az igazi nyertes természetesen Nyugat- Németország, amely a hat ál­lam közül a legnagyobb kapa­citású iparral rendelkezik (acéltermelése a hat államénak 46 százaléka, gépkocsiipara- 50 százaléka), s árui számára az eddigi 65 millió fogyasztó. he­lyett ezután 165 millió vásár­lóra számíthat, csökkentett vámtételekkel, tehát nagyobb haszonnal. A vesztesek a mun­kások és a kisparasztok, mert a nagy versengésben, amely a közös piacon belül nem csök­kenni, hanem növekedni fog, a nagy halak elnyelik a kis ha­lakat, egész iparágak sorvad­hatnak el az egyes országok­ban, amelyek drágábban ter­melnek, mint a másik ország nagy monopóliuma. Máris kilá­tásba helyezték Franciaország­ban, ahol a munkásak a hat ország között viszonylag a leg­nagyobb szociális kedvezmé­nyekben részesülnek, hogy „összehangolják“ a szociális terheket, vagyis csökkentik a jövedelmet... A közös piac és a szabadke­reskedelmi övezet (Európai Pénzügyi Egyezmény) azonban még csak első napjait éli, s korántsem viseli magán a szi­lárdság jeleit. Az ellentétek a tagországok között a jövőben csak fokozódhatnak, s a fran­cia frank leértékelésével elkez­dődött pénzügyi folyamat sú­lyos megrázkódtatásokhoz ve­zethet Nyugat-Európában. Sebes Tibor A szovjet holdrakéta világvisszhangja (Folytatás az 1. oldalról.) tudományos ismereteket sze­reznek”. A Paris Journal — amely öles főcímmel közli: az orosz űrrakéta úton van a Hold fe­lé — párizsi véleményként idézi, hogy a francia főváros szakértői kiemelik: a lövedék a világtörténelemben először ért el olyan sebességet, amely- lyel ki tud szabadulni a Föld vonzási köréből. Ez kétségte­lenült azt bizonyítja, hogy az üzemanyagok szovjet szak­értői újabb sikereket értek el. Különösen mély benyo- taást keltő az eredmény, ha a rakéta utolsó lépcsőjé­nek súlyára gondol az ember. 'A lap megjegyzi még, hogy mindeddig a szakértők hosz- Szabb, két és fél—öt napos menetidőt számítottak ki egy holdrakéta útjára. A Liberation és az Humani- té lelkes cikkben méltatja a szovjet tudomány fölényének újabb bizonyítékát. A balol­dali lapok beszámolói az em­beriség legmerészebb vállal­kozásáról írnak. Az Humani- tében Licuen Bamier, aki az elmúlt hetekben Moszkvában járt és beszélgetést folytatott a szovjet űrhajózás szakér­tőivel — arról ír, hogy a szovjet tudósok máris a Ve­nus és a Mars elérésére össz­pontosítják erőfeszítéseiket. A XX. század második fele bneghozza az ember birodal­oménak a naprendszer hatá­ráig való kiterjesztését — jó­solja Barnier. TOKIÓ A japán tudósok bőven kom­mentálják a szovjet holdrakéta fellövését, mint a szovjet tu­dósok új. nagy vívmányát. Hatanaka, a tokiói egyetem ta­nára kijelentette, hogy a Szov­jetunió már régebben is kö­zölte, szándékában áll rakétát küldeni a Holdba, s csak ter­mészetes, hogy ezt meg is tette. Ezután kijelentette, hogy a szovjet rakéta sokkal nehe­zebb, mint a félresikerült ame­rikai elődje. Nakada, a posta­ügyi minisztérium tudományos kutatóintézetének igazgatója kiemelte, hogy a szovjet ra­kéta fellövése óriási tudomá­nyos jelentőségű tény. A ra­kéta rádiójelzései lehetővé te­szik, hogy a világ tudósai sok új adatot kapjanak az ionoszfé­ra tanulmányozásához. A ja­pán rádió különadásban kö­zölte, hogy a rakéta műszerek­kel méri a Hold mágneses me­zejét és a Hold rádióaktivitá­sát, valamint más jelensége­ket. A japán rádió washingtoni tudósítója közli, hogy az ame­rikai kormány nem kommen­tálja az eseményt, de az ame­rikai tudósok, akik ismerik a szovjet tudomány és rakéta- technika színvonalát, biztosra veszik, hogy a rakéta eléri a Holdat. Itokava. a tokiói egyetem ta­nára kijelentette, hogy a Szov­jetunió újabb nagy sikerével megelőzte az Egyesült Államo­kat- BÉCS A Kurier című kommunista- ellenes bécsi lap szombaton reggel a következő hatalmas címmel jelent meg: „A Szov­jet eléri a Holdat!” A lap vé­leménye szerint a szovjet siker biztos, erre mutat a jelentét nyugodt magabiztossága. PEKING Peking utcáin szombatos reggel képes plakát jelent me ti a következő felírással: „A szovjet rakéta találkozni fog 0 Holdleánnyal.” A plakát szö­vege egy ősi kínai mondára utal, amely szerint a Holdban egy csodaszép leány éh STOCKHOLM A svédországi enköplngeni távirati ellenőrző állomás 19,993 megahertz frekvencián 1—2 nagyságrendben váltakozó jel­zéseket fogott fel a szovjet holdrakétáról. Az állomás mun­katársai szerint a holdrakéta jelzései a harmadik szputnyik hangjához hasonlítanak. Az adást minden nehézség nélkül sikerült szalagra venni; KOPPENHÁGA Asger Lundbak dán csilla­gász és űrhajózási Szakértő szombaton kijelentette, hogy a szovjet holdrakéta fellövését világszerte csodálattal fogják üdvözölni az űrhajózás szak­emberei. Az a legmeglepőbb — mondotta —, hogy a rakéta kezdő sebessége másodpercen­ként 11,2 kilométer volt, bár 10,9 kilométer is elég lett volna. Lundbak kijelentette, hogy már csak ezért is biz­tosra vehető s kísérlet siker«. A francia sajtó a kormányalakítási tárgyalásokról A szombat reggeli lapok ke­veset tudnak még a péntek délutáni 25 perces De Gauüd— Guy Mollet négyszemközti megbeszélésről. Az Echos sze­rint valószínű, hogy a szocialis­ták nem vesznek részt majd az új kormányban. A szocialisták magatartása — mint ismeretes — befolyásolhatja az MRP ál­lásfoglalását is. Az Echos sze­rint azonban a keresztény- demokratáknak megvan az a lehetőségük, hogy minisztereik „személyes jogcímen” részt ve­gyenek az új kormányban. Az Humanité megállapítja, hogy a szocialista párt főtitká­ra nem kíván semmi olyat ten­ni, amivel akadályozná a tá­bornokelnök szándékait. A Francia Kommunista Párt lap­jának kommentárja megjegyzi, hogy De Gaulle tábornok egy­általán nem tart Guy Mollet „okos” ellenzékiségétől, csupán attól fél, hogy a szocialista párt egyszerű tagjai gyorsan felismerik, hogy ez az ellenzék valójában „nevetséges” ellen­zék és az igazi ellenzéket a kommunisták képviselik; De Gaulle ki akarja erősza­kolni a szocialisták részvételét az ötödik Köztársaság első kormányában. A tábornok és környezete ugyanis attól tart, hogy ha a szocialisták korábbi ígéreteiknek megfelelően „konstruktív ellenzéket” alkot­nának, hovatovább az igaz; el­lenzék soraihoz csatlakoznak. De Gaulle azzal érvelhetett, hogy a szocialisták vezetői a népszavazás előtt az „igen” ér­dekében folytattak kampányt és a tábornokot tekintették je­A kubai felkelők az őserdőben küzdenek Batista hadserege ellen löltjüknek a köztársasági el­nökválasztáson is, nem hagy­hatják tehát cserben azt a kor­mányt, amelyet ő nevez ki s amely valójában De Gaulle politikáját folytatja. A szocialisták megnyerése annyival is fontosabb De Gaulle-nak, mivel Guy Moilet magatartása befolyással lehet a kereszténydemokrata MRP- re is. Simonnet, az MRP főtit­kára a párt hetilapjában, a Forces Nouvelles-ben a kor­mány új intézkedéseiről kere­ken megírta: „Ez nem a mi po­litikánk.” Az MRP országos vezetősége szombaton és vasár­nap ül össze, s ezen az ülésen dönt az új kormányban való részvételről. A szocialisták or­szágos tanácsát is összehívták, de csak január 10-re, két nap­pal azutánra, hogy az új kor­mányt a hírek szerint kineve­zik ..; Mollet-nek módjában áll tehát a szocialista párt ve­zető szervének beleszólása nél­kül is megadni a választ De Gaulle-nak, s így pártja veze­tőségét befejezett tények elé állíthatja. Hogy a szocialista pártban szép számmal vannak, akik szabadulni igyekeznek a kor­mány népszerűtlen intézkedé­seinek felelőssége alól, erre beszédes példa a szocialista postaügyi miniszternek, Euge­ne Thomas-nak az esete. A kor­mány minisztertanácsi ülésen a tervezett postai díjszabás­emelés ellen foglalt állást, majd néhány napos szabadsá­got kért, nehogy alá kelljen írnia a végül is elfogadott ren­deletet. így a helyettesítésé­vel megbízott Sudreau la­kásépítési miniszter volt az, aki aláírásával ellátta a pos­tai díjszabást emelő rendele­tet. Miután a rendelet ha­tályba lép, a szocialista posta­ügyi miniszter visszatér „sza­badságáról” és továbbra is ott ül a kormányban mindaddig, amíg az De Gaulle tábornok­nak a köztársasági elnöki palo­tába bevonulásakor benyújtja lemondását. A kormány lemondása előre­láthatólag január 8-án történik meg. Addig a hírek szerint a kormány még egész sor ren­deletet bocsát ki a teljhatalom birtokában. A France-Soir úgy tudja, még 230 rendeletterve­zeten dolgoznak. Ezek szövegé­nek kihirdetésére a francia hivatalos lap külön kiadásokat jelentet meg. A tervezett ren­deletek közöt van a közoktatás- ügy reformja, a közigazgatási reform, a kisiparosok helyzeté­nek szabályozása stb. i Mikojan elindult az Egyesült Államokba Anasztasz Ivanovics Miko­jan, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyette­se szombaton repülőgépen az Egyesült Államokba indult, ahol Menysikov szovjet nagy­követ vendégeként tölti el sza- • badságának egy részét. O ez kis hitei KIJELÖLTÉK az Olasz Kom­munista Pártnak az SZKP XXI. kongresszusán résztvevő küldöttségét. A küldöttséget Palmiro Togliatti, a párt fő­titkára vezeti. KAIRÓBAN hivatalosan be­jelentették, hogy Otto Grote­wohl, az NDK minisztertaná­csának elnöke előreláthatólag négy napot tölt az EAK-ban. Utána Irakba, majd Indiába és Vietnamba utazik. KÜLÖNÖS MÓDJÁT VÁ­LASZTOTTA az öngyilkosság­nak egy japán üzletember. Emoto, aki fiatal feleségével utazott az egyik japán légi- forgalmi társaság repülőgépén, felrántotta a gép ajtaját és 800 méter magasságból kiug­rott. Az utólagos vizsgálat megállapította, hogy előzőleg dinamittal próbálta felrobban­tani a gépet és csak miután ez nem sikerült, vetette magát a mélységbe. A dinamitruda- kat a mosdóhelyiségben talál­ták meg. A gép szerencsésen földet ért; KÉT FEGYVERES BANDI­TA Párizsban a Szajna bal­partján feltartóztatott egy ék­szerészt és kirabolta. Zsákmá­nyuk négy és félmillió frankot ér (9000 dollár). AZ ANGLIAI Portsmouth közelében fekvő Alverstoke falucskán forgószél száguldott végig, amely több mint ötven házat megrongált. A forgószél fákat csavart ki. Az egyik fa egy kerékpárosra esett, egy másik kerékpárost pedig a szél ereje az egyik ház abla­kán beröpítette a háziak háló­szobájába; GÖRÖGORSZÁG törökor­szági nagykövete megbeszélést folytatott Karamanlisszal és Averoffal — a ciprusi kérdés rendezésével kapcsolatos török javaslatokról és azután vissza­utazott Ankarába.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom