Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-31 / 26. szám

1959. JANtlÄR 31. SZOMBAT MIT Mii, I ik/C Irian Hárommii liónyolcszázezer forint megtakarítás Javult az anyag- és energiagazdálkodás, 700 ezer forint újításokból Készül « mérleg a Ganz Árammérőgyárban gépeken elvégzendő munka nemét és mennyiségét. Nemcsak az elektromos műveknek és a villamosháló­zatba újonnan bekapcsolt fo­gyasztóknak, a gyárnak is gondja a jelenleg még meg­lévő árammérőhiány meg­szüntetése. 1958-ban 45 szá­zalékkal több egyfázisú mé­rőt adtak a népgazdaságnak, mint 1957-ben. Az idén pedig úgy tervezik, hogy teljesen felszámolják az árammérő­hiányt. A múlt év elején három­millió 650 ezer forint megta­karítását tervezték. Ezt a ter­vüket az év végéig 172 ezer forinttal túlteljesítették. örvendetes tapasztalata a készülő mérlegnek, hogy nem mutatkozik jelentős hiány, sem többlet a nyersanyagok­nál és egyéb fogyóeszközök­nél. Egyedüli jelentősebb te­lel a 12 tonnás dinamólemez- többlet, amely a különböző vastagságú lemezek miatt keletkezett. A kiadott leme­zeket ugyanis meghatározott fajsúly alapján mérték és elő­fordult, hogy a vékonyabb le­mezből a könyvelésben sze­replő súlynál kevesebb ke­rült a műhelyekbe. Ezen úgy változtatnak, hogy a jövőben beérkezett lemezekből min­tát vesznek és így minden szállítmány fajsúlyát külön határozzák meg. A takarékossági eredmé­nyen belül több, mint 182 ezer forintot eredményezett a szi­gorú anyagelszámoltatási rendszer. Az új gyártási el­járások révén 205 ezer forint megtakarítás jelentkezik. A szénmegtakarítás 10 ezer ío- ■intot eredményezett. A műszaki fejlesztés mértékére jellemző, hogy en­nek révén egymillió 100 ezer forintot takarítottak meg. A gyár öntevékeny újítóinak nagyszerű munkáját dicséri, hogy 1958-ban a bevezetett újítások utókalkulált értéke elérte a 700 ezer forintot. Biz­tosan még nagyobbak lettek rolna az eredmények, ha újí- ,ási feladatterveket adtak rolna a dolgozók kezébe. Az összes könyvelési, fő- vönyvi számlák tételes felül­Év közben állandóan mé- [ rik üzemeink munkájának j eredményeit, mégis izgalom- j mai várják ilyenkor a mérleg j elkészültét, mert belőle tud- j ják meg pontosan. hogyan j gyümölcsözött az éven át vég- i zett munka. A Ganz Árammérőgyárban j is várakozással tekintenek a j mérleg elkészülte elé. Azt 1 tudják a dolgozók, hogy nem j dolgoztak rosszul. Mégsem j közömbös számukra, milyen mértékű lesz a vállalati ered- j mény, mennyi lesz a nyere- I ség, hisz közvetlenül is érdé- i kelve vannak az ügyben, mert ettől függ majd a nyereségre- | szesedés nagysága. Még dolgoznak a mérlegen, j de a gyár főkönyvelője és j más vezetői szívesen rendel­kezésünkre bocsátották a munka eddigi tapasztalatait. Elmondták, hogy 1958 no­vemberében kezdték a leltá­rozást, amely kiterjedt a [ nyersanyag, egyéb fogyóesz­közök, raktári félkésztermé­kek és az álló eszközök fel­mérésére. Január első nap­jaiban a leltárfelvételi je- | gyek alapján, az időközben i beállott változások figye­lembe vételével a forduló na­pi készletek megállapítása, valamint a többletek és a hiányok megállapítása is meg­történt. , Mit mutatnak a számok? Az üzem egy százalékkal tel­jesítette túl késztermelési tervét. A befejezett termelési terv másfél, a teljes termelé­si terv csaknem három és az exportterv két százalékos túl­teljesítéséről adhatnak szá­mot. Érdekes adat az is. amely szerint 17,1 százalékkal nőtt egy dolgozó egy napra jutó teljesítménye, ugyanakkor a létszám mindössze 10.9 szá­zalékkal emelkedett. A dol­gozók átlagteljesítménye 4— 5 százalékkal volt magasabb 1958-ban, mint a megelőző év­ben. A munka jobb megszerve­zését bizonyítja, hogy egy ti­zed híján 24 százalékkal, te­hát csaknem negyedével csökkent az állásidő. Ez jó­részt a grafikon szerinti ter­melés alkalmazásának ered­ménye, amelynek az a lénye­ge, hogy napra megszabják a vizsgálata is megtörtént. A vitás tételeket folyószámla vonalon egyeztették. Az előző éveket illető> nyereség címén csaknem 100 ezer forintot számoltak el, amelynek túl­nyomó része kisebb tételek­ből adódik. Az előző évek ter­hére írandó veszteség 62 ezer forint. Az eredmény alaku­lását azonban egyik tétel sem befolyásolja lényegesen. A nyereség alakulásánál lényeges javulást várnak at­tól, hogy a negyedik évne­gyedben ötmillió forinttal emelkedett az árbevétel a ko­rábbi negyedévekhez képest. Bár részben csökkenti az eredményeket az 1957-ben igénybe vett önköltségcsök­kentő hitelek törlesztése, így is remény van azonban arra, hogy az idei nyereségrészesedés nem lesz kevesebb a tavalyi­nál, amely fél hónap körüli volt. A külkereskedelmi terv túl­teljesítése után csaknem fél­milliós exportfejlesztési ala­pot kap az üzem, amelyből to­vább folytatják az új kész­áru-raktár építését. A rak­tár felépítése után enyhül­nek majd az üzem helyiség­gondjai és még jobban meg tudják szervezni majd a mun­kát, amelynek i'évén a jelen­legi eredmények is tovább ja­vulnak. Farkas István 300 férőhelyes mozi építését kezdik meg tavasszal Pomázon kap. Szívesebben vettük volna, ha erre a célra a főforgalmi útvonalon, akár egy régi épü­letet lebontva, valóban repre­zentatív helyen és nem a ta­nácsháza mögött szemelték volna ki a helyet az olyan ré­gen várt filmszínháznak. M. Gy. 23 IFJÚ HALLGATÓ A mendei Lenin Termelő­szövetkezetben általános mű­veltséget fejlesztő tanfolyamot szerveztek a fiatalok részére, amelyen 23 hallgató vesz részt. Az előadásokat a termelőszö­vetkezet agronómusa, pedagó­gusok, a község orvosa és az állatorvos tartja. A tanfolyam létrehozásában tevékeny részt vállalt a községi művelődési otthon is. Jó reggelt, itt a tej! Megyénk öt községébe, valamint Csepelre és Soroksárra minden hajnalban Alsónémediről, a Pest—Nógrád megyei Tejipari Vállalat egyik üzeméből szállítják a friss tejet, a csomagolt túrót és a poharas tejfelt. A dabasi és a ráckevei járásból ide küldik a tejet feldolgozásra a tesz-ek, az állami gazdaságok és az egyéni gazdák. A tejüzemet az elmúlt évben több mint 300 ezer forint értékű beruházással bővítették, kor­szerűsítették. A jelenlegi 100, személyes mozi helyett valóban itt az ideje, hogy a 9000 lelket számláló Pomázon a község méreteihez alkalmazkodó, mo­dern, normál vetítővel rendel­kező filmszínház épüljön. Erről Simon elvtárs, a po- mázi tanács titkára a követ­kező felvilágosítást adta: — A község 4 évre szóló bankhitel segítségével igyek­szik megoldani a régen vajúdó mozi építkezési problémáját. A bankhitel igénybevételét a ja­nuár 8-i tanácsülés határozat­ban elfogadta. A félmilliós hi­tel lehetővé teszi az építkezés megkezdését, a filmszínház tel­jes felépítését. A Váci Tata- rozó-> és Építő Vállalat rövide­sen hozzá is kezdhetne a mun­kához, ha az üllői tanács az ott épült, ugyancsak 300 férő­helyes mozi terveinek másola­tát elküldené. A tervek azon­ban valamilyen bürokratikus útvesztőben elfekszenek, egye­lőre nem tudni, hol? — tárgyalások folynak a Művelődésügyi • Minisztérium film főigazgatóságával, hogy a mozi belső berendezését, szé­keket, függönyöket, vásznai stb. bocsássa rendelkezésre hogy a filmszínház még ebben az évben megnyitható legyen. — Az építkezést az erre a célra fenntartott telken a ta­nácsháza mögött kezdik meg. Egyetlen aggályom van csupán a mozi helyének megválasztá­sával kapcsolatban. Tudnivaló, hogy minden ilyen intézmény, tehát a mozi is, reprezentatív jellegű kell, hogy legyen. Kü­lönösen akkor, ha új épületről van szó. Nem attól félek, hogy a közönség nem találja meg, de attól igen. hogy egy szép, új létesítmény eldugott, je- § lentőségéhez nem méltó helyet í A gyümölcs- és szőlőtermelés továbbfejlesztéséről | tárgyaltak a megyei kertészeti és szőlészeti felügyelők ^ országos tanácskozásán Naponta, 15 ezer liter tejet dolgoznak fel az alsónémedi tejüzemben. Juhász Gábor megérkezik a 47 községi begyűjtőhelyről a tejszállítmánnyal Arra várnak, hogy robbanjon ? Ügy látszik, igen. Pedig még gondolni se jó rá. A Taksonyi Állami Gazdaság szigethalmi üzemegységében viszont állan­dóan fenyeget a robbanás ve­szélye. Mint a nyár végén már megírtuk lapunk hasáb­jain, gazdaság egyik száz férőhelyes tehénistállójának falában egy bombát fedeztek fel. Még a háború folyamán fúródott bele a falba, s csak nemrégiben találtak rá. A nem mindennapi leletről a gazdaság vezetői azon nyom­ban értesítették a tűzszerésze­ket és rendőrségei. Hanem az istálló falában azóta is ott szendereg — most már félig kiásva — a bomba. Körülötte száraz giz-gaz, szemét. Egy gondatlanságból eldobott gyu­faszál rettenetes katasztrófát idézhet elő. Ki vállalja majd akkor a felelősséget? A megyei kertészeti és szőlé­szeti felügyelők pénteken or­szágos tanácskozásén értékel­ték az elmúlt év eredményeit, s megtárgyalták gyümölcs- és szőlőtermelésünk soronlevő feladatait. Boibás Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium gyümölcs- és szőlőtermesztési igazgatóságának vezetője el­mondotta, hogy a kiváló ter­més. valamint a telepítések, a felújítások, a tőkepótlások ará­nyának emelkedése révén szőlőtermesztésünk helyzete az elmúlt évben tovább javult. A szőlőtermesztés továbbfej­lesztése érdekében az igazgató, ság intézkedett, hogy 1959-ben az eddiginél nagyobb mennyi­ségű szőlőkaró, kötöző raffia, boroshordó álljon a termelők rendelkezésére. Jelentős javulás mutatkozik a szőlőszaporító anyag ellátás­§ ban is, de itt további erősítésre § és a szervezés javítására van fc szükség. A legutóbbi évek «ta- | nasztalatai alapján általában § ajánlható, hogy az új telepítő.- ^ seknél már a nagyüzemi mű- ^ velésre módot adó oszlopos- ^ huzalos támrendszert alkal- ^ mázzák. Különösen a szövet- it kezeti gazdaságokban, szak- ^ csoportokban indokolt az át- ^ térés. A megyei felügyelők felszó- ^ lakásaiban többek között szó s esett a kajszitélepítési akció ^ szélesítéséről, a bogyós gyű- ^ möicsüek telepítésének foko- ^ zásáról, továbbá a gyümölcs- § felvásárlás helyenként ma is fc érezhető hiányosságairól, a § direkt-termö kérdés végleges ^ rendezésérői, valamint a szőlő- § és gyümölcstelepítések gondo- & sabb helykiválasztásáról Nemrég helyezték üzembe a modern, ötezerliteres lemez­pasztőröző készüléket, amelyet Mészáros Andrásné kezel a z ember társas zl lény. Hosszú vá­rakozások, unalmas percek vánszorgása közben hamar hallga­tót talál a mondani­való és mondanivalót a hallgató. Hol telne olyan las. san a[z idő, mint a messzi cél jelé igyek­vő vonaton, vagy a sorát váró beteghél az orvosi rendelőben1 Az orvosi rendelő kü­lönösen alkalmas hely a gondolatok ki­cserélésére, mert a •közös baj, a betegség még közelebb hozza az embereket egy­máshoz. Rossz sorsom, be­tegségem engem is orvosi rendelők láto­gatására kényszerít. A várakozás hosszú idejét olvasással töl­töm el, de azért jél füllel hallgatom a környezetemet. Egy idős néni sírás hangon meséli: — Olyan jó fűsze­RENDELŐBEN reseket főzök az ap- jukomnak, a kívánsá­ga szerint, enném én is, de a gyomrom til­takozik ellene, nem marad meg bennem,.. — Szakasztott így vagyok én is — mondja egy keszeg bácsúka. — Nem éreznek Itt nyomást a gyomruk­ban — mutat a gyo- morszájára egy drapp kabátos, élénk szí­nekre festett fiatal nő. Ereznek... — Gyomorfekély — állapítja meg ellent­mondást nem tűrő hangon. — Egy kis diéta, aztán kést ne- kil A sarokban egy ha­muszürke, középkorú nö nyögdécsel. A mi drapp kabátosunk — együttérző lélek — leül mellé: — Mi a baja, ked­ves? — Nem tudom — nyög a beteg —, de megkeseredik min­den étel a számban és olyan görcseim vannak, hogy fetren- gek bele, — Epekövek. Van rá egy •különleges tea, ha az nem hajtja ki, meg kell operálni. Kövér mama so­vány kislánnyal­— Nem eszik a gyerek, pedig bele­tömnénk a világ kosztját! A mi drapposunk helyeslőiig bólint: — Vérszegénység, étvágytalanság, C-vi- tamin, Polibé, levegő- változás. Engem meg se kér­dez, csak mondja: — Kevesebb ciga­retta, semmi fekete, kikapcsolódás, félna­. ^ pos séta fenyvesek közt... Mindenkit sorra- \ vesz, imponálóan $ csalhatatlan diag- \ noszta. Egy páran be- % le is sápadnak az íté- § leibe. Van, aki fellé- \ legzik, de kevés az ^ ilyen, mert ma — úgy \ látszik — csupa sú- \ lyos beteg jött össze. ^ Egy öreg nénike ^ leplezetlen tisztelet- \ tel kérdi meg: — Ugye. 'kedves- § kém, maga orvos ^ vagy ápolónővér? ... § A válasz egy kicsit ^ zavart, drapp kabáto- ^ sunk el is pirul egy § kissé: ^ — Ó, nem, de most § feküdtem egy hetet ^ vakbélműtét miatt ^ kórházban és az ^ egyik osztályos orvos ^ néha felkeresett be- ^ szélgetni s az ilyes- ^ mi ragad — mondta ^ s eltűnt a fehér ajtó ^ mögött, mert ő volt ^ a következő. Fazekas Mátyás $ A tejen, túrón és tejfelen kívül finom, édes tejszínt is készít az üzem. A hűtőről Józan Sándorné tölti a kannákba a friss tejszínt • (Csekő felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom