Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

2 "\/Cfrlat> 1959. JANUÁR 28. SZERDA Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI.f rendkívüli kongresszusa [folytatás az 1. oldalról.) pedig 1,7-szeresére emelkedik. Összesen mintegy százezer kilométer hosszúságú vasúti fővonalon állítják át a forgal­mat villamos- és motoros-von­tatásra. — A hétéves terv feladatul tűzi ki a kézi erővel végzett nehéz munka megszüntetését, mégpedig oly módon, hogy be­fejeződik a termelési folyama­tok komplex gépesítése az 1 millió traktor, 400 Hruscsov a következőkben jellemezte a mezőgazdaság fő feladatát: Olyan termelési színvonalat elérni, amely, lehe­tővé teszi a lakosság élelmi­szerszükségletének és az ipar nyersanyagszükségletének ma­radéktalan kielégítését, s kielé­gíti az állam minden egyéb szükségletét mezőgazdasági termékekben. — Az 1959—1965-ös időszak­ban a mezőgazdaság teljes ter­melésének az előirányzat sze­rint 1,7-szeresére kell emelked­nie. A termelés évi átlagos nö­vekedése 8 százalék. Megem­líthetjük — mondotta Hrus­csov —, hogy az utolsó hétéves időszakban az Egyesült Álla­mok mezőgazdaságának átla­gos évi növekedés üteme nem egészen 2 százalék volt. — A legközelebbi évekre — hangsúlyozta Hruscsov —, a földművelésben továbbra is a saemestermény-termelésnek. az egész mezőgazdasági termelés alapjának minden eszközzel való növelése marad a fő irány­vonal. A mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata a munka­termelékenység emelése és a termékek önköltségének csőik- feentése. A hétéves terv időszaká­ban több mint egymillió traktort, mintegy 400 ezer gabonakombájnt kell szál­lítani a mezőgazdaság szá­mára. — Az állattenyésztésben az elkövetkező hétéves tervben a fő feladat a hús-, tej-, gyapjú­éi tojástertnelés növelése. A tej és a vaj teljes termelésé­ben — mutatott rá az SZKP Központi Bizottságának első titkára — országunk világ- viszonylatban az első helyre iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, a közlekedés­nél, a közműveknél és a ra­kodómunkáknál. — A komplex gépesítéssel párhuzamosan szerepel a tervben a ter­melés szélesebb körű auto­matizálása is, aminek lé­nyegesen meg kell köny- nyítenie és javítania a munkakörülményeket, ug­rásszerűen emelnie kell a munka termelékenységét. ezer gabonakombájn került. Az elkövetkező évek­ben nemcsak utolérjük, hanem számottevően túl is szárnyal­juk az Egyesült Államokat e termékek egy főre jutó terme­lésében is. — A beruházások összvolu- mene közel áll a három billió rubelhez. Ez azt jelenti — hangsúlyozta —, hogy a hét­éves terv beruházásainak ösz- szege körülbelül ugyanannyi lesz, mint a szovjet hatalom megteremtése óta eszközölt be­ruházások összege. Hruscsov utalt arra, hogy az új hétéves tervidőszakban kü­lönös figyelmet fordítanak a Szovjetunió keleti területein található természeti erőforrá­sok kiaknázására. Ide szándé­koznak irányítani az összes be­ruházások több mint 40 száza­lékát. , — Terveinkben — folytatta — világosan kifejeződik a lenini nemzetiségi politika, amely tág lehetőségeket bizto­sít minden nép sokoldalú gaz­dasági és kulturális fejlődésé­hez. Ezt bizonyítják a szovjet népgazdaság fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző szá­mai is, amelyek valamennyi szovjet köztársaság rohamos gazdasági fejlődését irányoz­zák elő. Hruscsov a továbbiakban utalt arra, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztési terveinek végrehajtása, az építési program teljesítése az elkövetkező hétéves tervben csakis akkor le­hetséges, ha számottevően emelkedik a technikai színvonal és a munka ter­melékenysége. A dolgozók életszínvonalának szakadatlan emelése Hangsúlyozta, hogy a hét­éves terv a dolgozók életszín­vonalának szakadatlan emelé­sét tűzi ki feladatul valameny- nyi gazdasági ág nagyarányú további fellendítésének és a nehézipar elsődleges fejleszté­sének alapján. A hétéves terv előirányozza: — a nemzeti jövedelem je­lentős növelését és ennek alap­ján a dolgozók reáljövedelmé­nek komoly emelkedését; — a rövidített munkaidőt és kevesebb heti munkanapot; — a közszükségleti cikkek gyártásának növelését és mi­nőségük megjavítását; — a nagyarányú lakásépí­tést; — a kulturális, jóléti és köz­ellátás lényeges megjavítását. A Szovjetunió nemzeti jö­vedelme, amely, mint ahogy Hruscsov rámutatott, a szocia­lista országban az anyag} jó­lét növelésének legáltaláno­sabb jellemzője és reális alapja, 1965-ben, 1958-hoz ké­pest, 62—65 százalékkal nö­vekszik és csaknem hatszoro­san felülmúlja a háború előtti 1940-es esztendő színvonalát. A munkások és alkalma­zottak egy keresőre jutó reáljövedelme a hétéves terv végéig 40 százalékkal emelkedik. A kolhozpa­rasztok reáljövedelme leg­alább 40 százalékkal lesz magasabb. A hétéves terv előirányozza a munkabér emelését. Ezzel kapcsolatban Hruscsov kije­lentette: a párt és a kormány következetesen végrehajtja a munkabér emelésének és az árak leszállításának tervbe vett irányvonalát. — Ez azonban a népjólét emelésének csupán egyik út­ja — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. — Az emberek egyé­ni igényeit nem csupán a ke­reset növelése útján kell ki­elégíteni. Fel kell használni erre a társadalmi alapokat is, amelyek szerepe és jelentősé­ge egyre nagyobb lesz — foly­tatta Hruscsov. Hruscsov megjegyezte to­vábbá, hogy a szocialista vál­lalatoknál a felhalmozás a hétéves terv teljesítéséhez mérten szüntelenül növeked­ni fog, s végsősoron a bőví­tett szocialista újratermelés és a további életszínvonal emelés egyedüli forrása lesz. A Szovjetunióban a lakosság adóterhe máris jelentéktelen; a költségvetési bevételeknek mindössze 7,8 százalékát fe­dezi. Mindez lehetővé teszi — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára —, hogy a legközeleb­bi években lemondjunk a la­kosság megadóztatásáról. Rámutatott továbbá, hogy a Szocialista társadalom megol­dotta azt, ami a kapitalizmus­ban megoldhatatlan — a la­kosság foglalkoztatottsága megszüntette az állandó váro­si munkanélküliséget és a parasztság tömeges elnyomo- rodását, A Szovjetunióban a mun­kások és az alkalmazottak száma hat esztendő alatt csaknem 12 millióval nö­vekszik és eléri majd a 66 millió 500 000 főt — mondotta. Hruscsov. beszámolójában hangsúlyozta, hogy a dolgo­zók szociális ellátására for­dított állami kiadások szün­telenül emelkednek. Társa­dalombiztosítási juttatásokra, segélyekre, nyugdíjakra, ösz­töndíjakra, ingyenes okta­tásra, orvosi ellátásra, fize­tett szabadságra, bentlakásos iskolák, óvodák, bölcsődék, üdülők, aggok házai fenntar tására s egyéb juttatásokra és kedvezményekre 1958-ban több mint 215 milliárd rubelt fordítottunk. A hétéves terv előirányzata szerint 1965-ben ezek a kiadások körülbelül 360 milliárd rubelre emelkednek. Csakis a szocialista állam ké­pes ekkora összeget fordítani polgárai életének megjavítá­sára. Az előadó a továbbialtban elmondta, hogy hét év alatt együttvéve 650—660 millió négyzetméter alapterületű la­kóházat, vagyis körülbelül 15 millió lakást kell építeni, any- nyit, amennyi a szovjethata­lom évei alatt eddig össze­sen épült a városokban. A lakáselosztásnál az lesz a fel­adat, hogy minden család kü­lön lakást kapjon. A kommunista párt mindig egyik program-feladatának te­kintette a rövidebb munkaidő bevezetését. Az ellenőrző szá­mokban előirányzott rövidebb munkaidőt és kevesebb heti munkanapot itt mi úgy vezet­jük be, hogy nem csökkentjük a munkabért, hanem még jelentősen emeljük is. A Szovjetunióban lesz a legrövidebb munkanap és a legrövidebb munkahét a világon, s emellett a la­kosság jóléte is növek­szik. A kommunizmusba való át­menethez nemcsak a fejlett anyagi-műszaki bázis szüksé­ges, hanem a társadalom va­lamennyi polgárának magas- fokú öntudata is. Mennél ma­gasabb a milliós tömegek ön­tudata, annál eredményeseb­ben teljesítjük a kommunista építés terveit — állapította meg az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára. A párt nevelő munkája — Pártunk és államunk egész ideológiai munkájának az a hivatása, hogy állandóan fejlessze a szovjet emberek új vonásait, s a közösségi érzés és a munkaszeretet, a szocia­lista nemzetköziség és haza- fiság. az új társadalom magas erkölcsi elveinek szellemében, a marxizmus—leninizmus szel­lemében nevelje a szovjet em­bereket — hangsúlyozta Hrus­csov. — A kommunista nézetek és erkölcsi normák a kapitaliz­mus csökevényei ellen vívott harcban szilárdulnak meg — mondotta. — Nem várhatjuk tétlenül, hogy ezek a kapitalis­ta csökevények önmaguktól el­tűnjenek, elszántan harcol­nunk kell ellenük. — A párt a maga nevelő- munkájában különösen nagy jelentőséget tulajdonít az ifjú nemzedék kiformálásának. Az ifjúság már most építi a kommunizmust, később pedig a. kommunizmusban fog élni és dolgozni, s ott fogja a közügyeket irá- nyítani. Éppen erre a nagy küldetésre kell elő­készítenünk a szovjet if­júságot. — A serdülő nemzedék kommunista nevelésében kü­lönösen fontos helyet foglal el az iskola — mondta a továb­biakban Hruscsov. — Nem azért szervezzük át az iskolát, mintha nem volna elegendő munkaerőnk, hanem azért, mert még jobbá akarjuk ten­ni a közoktatást, még szoro­sabbra akarjuk fűzni az iskola és az élet kapcsolatát. Az ok­tatás és a termelőmunka ösz- szekapcsolása nem csökkenti, hanem éppen ellenkezőleg, fo­kozza a megszerzett ismeretek jelentőségét — hangsúlyozta. — Fokoznunk kell az állam­nak és a társadalomnak a gyermeknevelésben betöltött szerepét — mondotta az elő­adó. Evégett azt tervezzük, hogy erősen fokozzuk a bent­lakásos iskolák, a bölcsődéik, az óvodák építését. A bentlakásos iskolák nö­vendékeinek száma 1965- ben legalább 2 500 000 lesz. Az óvodákban a férőhelyek száma a hatéves terv so­rán 2 280 000-ről 4 200 000- re emelkedik. — Az 1959—1965. években 2 300 000 szakember kerül ki a főiskolákról; a főiskolák a megelőző hét évben 1 700 000 szakembert képeztek, 1965-ben a felsőfokú képzettségű szak­emberek száma több mint négy és félmillió lesz, vagyis 1958-hoz viszonyítva másfél- szeresére növekszik. A szovjet kutatók tudomá­nyos munkaterveiről szólva Hruscsov azt mondotta, hogy a tudósok az elkövetkező idő­szakban elsősorban azon dol­goznak majd, hogy hatalmuk­ba kerítsék az irányított ter­monukleáris reakciókat, s ez­zel gyakorlatilag korlátlan energiaforráshoz jussanak. Cé­lul tűztük ki, hogy mind na­gyobb arányokban felhasznál­juk az atomerőt energetikai és közlekedési hajtóművekben, növeljük a szintetikus anya­gok, a maghasadási termékek és a rádióaktív izotópok fel- használását a népgazdaságban. — A kommunizmus építése nemcsak a gazdaság, a tudo­mány és a kultúra régebben soha nem látott fejlesztését té­telezi fel, hanem egyúttal rendkívül nagy teret ad az embej összes alkotó lehetősé- génel legteljesebb és minden­oldal kibontakozására és megnyilvánulására — mondot­ta Hruscsov. — A? írók, a színművé­szek, a filmművészek, a muzsikusok, a szobrászok és festők emeljék még ma­gasabbra alkotásaik esz­mei-művészeti színvona­lát. — A hétéves terv előirá­nyozza, hogy még kedvezőbb feltételeket teremtsünk az ideológiai munkához. Erős ütemben fejlődik a sajtó, a rá­dió, a televízió, a mozi, minden kulturális és művelődési intéz­mény, lényegesen növekszik az újságok, folyóiratok és köny­vek példányszáma, nagy fi­gyelmet fordítunk a rádiósítás- ra, a kulturális és közművelő­dési intézményeknek különö­sen a falun való építésére. Hruscsov a hétéves tervet a szocializmus és a kapi­talizmus között folyó gaz­dasági verseny döntő sza­kaszaként jellemezte, s hangsúlyozta, hogy ez a terv igen erős hatással lesz az egész nemzetközi helyzetre, s a marxizmus—leninizmus újabb diadalát hozza meg. A terv teljesítésében elért sike­reink — mondotta sok millió hívet szereznek a szocializ­musnak, s eredményük a béke erőinek szilárdulása, a hábo­rús erők gyengülése lesz. A világ küzdőterén gazdasági sí­kon döntő változás következik be a szocializmus javára. Az egy főre jutó termelésben túlszárnyaljuk a kapitalista államokat — A hétéves terv teljesíté­sének eredményeképpen — folytatta Hruscsov — határo­zott lépéseket teszünk a Szov­jetunió fő gazdasági feladatá­nak megvalósításában, az egy főre jutó termelésben törté­nelmi szempontból a legrövi­debb idő alatt utolérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb kapitalista országokat. A Szovjetunió ipari terme­lése — jegyezte meg az elő­adó — 1958-ban lényegesen felülmúlta Franciaország, Anglia és Nyugat-Németország együttes ipari termelését. Most a kapitalizmussal vívott gaz­dasági verseny új szakaszába lépünk. Feladatunk az, hogji a világtermelésben kivívjuk a szocialista rendszer fölényét a kapitalista rendszerrel szem­ben, túlszárnyaljuk a legfej­lettebb kapitalista országokat a társadalmilag szükséges munka termelékenységében, az egy főre jutó termelésben és világviszonylatban a legmaga­sabb életszínvonalat érjük el. A versenynek ebben a sza­kaszában a Szovjetuniónak az a szándéka, hogy gaz­dasági tekintetben túl­szárnyalja az Egyesült Ál­lamokat. Hruscsov összehasonlította a Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági életét, s rá­mutatott, hogy a Szovjetunió egész ipari termelése körülbe­lül fele az Egyesült Államok ipari termelésének, mezőgazda­mai nap 1959. január 28, szerda, Ká­roly napja. A Nap kél 7.16 órakor, nyugszik 16.39 órakor. A Hold kél 21.17 órakor, nyugszik 8.50 órakor. Várható időjárás: kevesebb jelhö, fokozódó párásság, né­hány helyen köd. Több he­lyen havazás, később ónos- eső, eső. Mérsékelt szél. Leg­magasabb nappali hőmérsék­let: plusz 1—plusz 4 fok kö­zött. — ÜLÉST TART ma a Hazafias Népfront váci járási mezőgazdasági szakbizottsá­ga. Az ülést a gödöllői Ag­rártudományi Egyetem tan­gazdaságában tartják. — IDÉN IS MEGRENDE­ZIK a Budakalászi Textilmű­vekben a hagyományos mes­terbált. A bált az üzemi KISZ-szervezet és a szak- szervezeti bizottság rendezi február 7-én. — FELVÁSÁRLÁSI TE­LEPET épít Albertirsán a földművesszövetkezet. Ezzel az építkezéssel a község la­kóinak régi kívánságát telje­sítik, mert így a központi iro­da épületében felszabadul a hely és ott kultúrtermet ren­deznek be. — KÖZSÉGI SZABÁLY­RENDELET összeállításáról hozott határozatot az abonyi községi Hazafias Népfront­szervezet. A határozat kidol­gozását megkezdték. — MEGALAKULT CEG­LÉDEN a városi tanács pénz­ügyi állandó bizottsága. A bi­zottság több szakbizottságot hozott létre. — IGAZGATÓI DICSÉ­RETBEN részesült Czilik Ist­ván váci diák, a gimnázium második osztályos tanulója, mert a helybeli autóbuszon 850 forintot tartalmazó er­szényt talált és azt visszajut­tatta tulajdonosának. — Az ORSZÁGHÁZ meg­látogatását tervezik a Váci Finompamutfonógyár fiatal­jai. Vezetőül országgyűlési képviselőjüket, Nagy Miklóst kérték fel. — BARÁTI TALÁLKO­ZÓT rendeznek a Hazafias Népfront-bizottsági tagak és a kisiparosok részére Szódon a Hazafias Népfront kezde­ményezésére február 1-én. — TÖBB MINT NEGY­VENMILLIÓ forint értékű mezőgazdasági gépet kapnak a kísérleti gazdaságok, egye­bek között Zetor-Szuper traktorokat, eszközhordozó traktorokat és járvasilózó gé­peket. Helyreigazítás. Lapunk ja­nuár 18-1 számában hírt ad­tunk arról, hogy ebben az évben Nagymaroson törpe­vízmű épül. A vízmű azon­ban csak 1961-re épül meg. Téves közlés volt az is, hogy ebben az évben Nagymaroson kenyérgyár kezdi meg mun­káját. Az üzem helye még nincs kijelölve, s annak fel­építésébe csak jövőre kerül sor. Mindkét téves informá­ció a Szobi Járási Tanácstól származott. A Nagyvásártclepre kedden 15 vagon és nyolc tehergépkocsi áru érkezett, ebből kilenc va­gon vegves zöldáru, négy vagon citrom, és két vagon tojás. A főváros lakosságának ellátá­sából kedden jelentékenyen ki­vették részüket a környékbeli Ős­termelők. A pályaudvarok köze­lében levő piacokra, így a Garay térre, a Teleky térre és az Él­munkás téri piacra több mint 400 őstermelő szállított friss zöld­árut, szárazfőzeléket, vágott baromfit és tojást. A budai Fény utcai piacra — 250 budahegy­vidéki kertész hozott fel külön­féle élelmiszert. Az állami zöld­ségesboltokban a céklát kilón­ként 2.80, a feketeretket 2. a fejeskáposztát 2.40, a kelkáposz­tát 3.60, a piroskáposztát 2.80 forintért árusították. A föld­művesszövetkezeti csarnoki hen­tesboltokban a csontnélküli füs­tölt sertéscombot kilónként 41, a füstölt sertéskarajt *8, a csontos sertéstarját pedig 36 forintért adták. sági termelésének volumene pedig 20—25 százalékkal ala­csonyabb, mint az Egyesült Ál­lamoké. Az ipari termékek egy főre jutó termelésében az Egyesült Államok több mint kétszeresen, a mezőgazdasági termelésben pedig mintegy 40 százalékkal múlja felül a Szov­jetuniót. — Nem kétséges — mondot­ta Hruscsov —, hogy az ipari termelésnek a hétéves tervben kitűzött 8,6 százalékos éven­kénti átlagos növelését nem­csak megvalósítjuk, hanem túl is teljesítjük. Feltételezhe­tő, hogy az Egyesült Államok ipari termelése a legközelebbi időszakban évente mintegy két százalékkal fog növekedni. — Több fontos iparcikk te­kintetében (acél, nyersvas, vas­érc, kőolaj, szén, cement, gyapjúszövet) a Szovjetunió termelésének abszolút számok­ban kifejezett növekedése a legutóbbi nyolc évben felül­múlja az amerikai mutatószá­mokat — hangsúlyozta Hrus­csov. — A Szovjetunió tehát a termelés növekedésének ütemében és évi abszolút mér­tékében is megelőzi az Egye­sült Államokat. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ipari fejlődésének üteme alapján a Szovjetunió a terv teljesítésé­nek eredményeképpen néhány fő termék abszo­lút termelésében túlszár­nyalja, másokéban pedig megközelíti az Egyesült Államok ipari termelésé­nek jelenlegi színvonalát. — 1965-re — jelentette ki Hruscsov — a Szovjetunió a legfőbb mezőgazdasági termé­kek egy főre jutó termelésé­ben is túlszárnyalja az Egye­sült Államok jelenlegi színvo­nalát. A hétéves terv teljesíté­se után valószínűleg öt évre lesz szükségünk, hogy utolér­jük és megelőzzük az Egyesült Államokat az ipari termékek egy főre jutó termelésében. A Szovjetunió erre az időpontra, sőt talán már előbb is, világ­viszonylatban az első helyre kerül mind az abszolút szá­mokban kifejezett ipari terme­lés, mind pedig az egy főre jutó termelés tekintetében. Ez a szocializmus világtör­ténelmi jelentőségű győ­zelme lesz a kapitalizmus felett a nemzetközi poron­don megvívott békés ver­senyben. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára rámuta­tott, hogy a fejlődés gyors üte­me a szocializmus általános törvényszerűsége, amelyet ma a szocialista tábor /alamennyi országának tapasztalata igazol. Hruscsov számokkal és té­nyekkel jellemezte a Kínai Népköztársaság, Lengyelor­szág, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Magyarország, Bul­gária, Albánia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ipari termelésének fejlődését. — A szocialista országok ipari termelése — jegyezte meg Hruscsov — 1958-ban el­érte az 1937-es színvonal öt­szörösét. Egyes népi demok­ratikus országok már beléptek a szocializmus építésének be­fejező időszakába. Közeledik az az idő, amikor ezek az or­szágok is, miként a Szovjet­unió, a kommunista társadal­mat fogják építeni. — Az egy főre jutó ipari ter­melésben — folytatta — a szo­cialista világrendszer egészben véve már utolérte a kapita­lista világrendszert. A közgaz­dászok számításai szerint a hétéves népgazdaságfejlesztési terv teljesítésének és túltelje­sítésének eredményeképpen, valamint a népi demokratikus országok gazdasági fejlődésé­nek gyors üteme következté­ben a szocialista világrendszer országai a világ ipari termelé­sének több mint felét szolgál­tatják majd. — A szocialista tábor orszá­gai minden szükséges feltétel­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom