Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

I 1959. JANUAR 28. SZERDA "\/CiHap 3 Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXL, rendkívüli kongresszusa (Folytatás a 2-ik oldalról) lel rendelkeznek ahhoz, hogy megszerezzék az elsőséget a világ termelésében. A terme­lés fejlődési ütemét tekintve a fölény a szocialista világ- rendszer oldalán van. Az egész szocialista tábort tekint­ve az ipari termelés átlagos évi növekedése az utolsó öt évben (1954—1958) 11 százalék volt, ugyanakkor a kapitalista világ egészében nem érte el a három százalékot. A szocia­lista tábor gazdasági fejlődé­sében nagy szerepet hivatott betölteni a nemzetközi munka- megosztás, különösen ennek legmagasabbrendű formái — a szakosítás és a gazdasági összehangolás. Egyedül állva egyetlen or­szág sem fejlődhetne olyan rohamos ütemben, mint a szocialista államok rend- , szerében. Utalva arra a külföldi vissz­hangra, amelyet a szovjet nép­gazdaság fejlesztésének 1959— 1965-re vonatkozóan közre­adott ellenőrző számai kivál­tottak, Hruscsov megállapítot­ta, hogy a hétéves terv a vi­lágközvélemény figyelmének középpontjában áll. — Barátaink szívből üdvöz- lik a Szovjetunió kommunista építésének programját Ellen­ségeink táborában az ellenőr­ző számok zűrzavart és fej- vesztettséget okoztak. Teljes joggal elmondhatjuk, hogy a hétéves terv máris kivívta az első győzelmet, amikor általá­nos nemzetközi elismerésre tett szert. — Nyugaton szovjet „kihí- vás”-ról beszélnek — mutatott rá Hruscsov. — De ez a kihí­vás versenyre szólít a gazda­sági élet békés fejlesztésében, a nép életszínvonalának eme­lésében. Azt akarjuk, hogy ne a fegyverkezési hajszá­ban, ne az atom- és hid­rogénbombák és rakéták gyártásában, hanem az ipari termékek, a hús, a zsír, a tej, a ruha-félék, a lábbeli és a többi köz­szükségleti cikk terme’ésé- ben versenyezzünk. kén fekvő más államok a bé­két védelmezik. Közös fellépé­sük az atomfegyver és a vele való kísérletek betiltásáért döntő mértékben elősegíthetné a béke megőrzését a Csendes­óceán térségében. Az említett országok kezdeményezését tá­mogatnák Japán és a csendes­óceáni medence más országai­nak népei. — A Távol-Keleten és az egész csendes-óceáni medencé­ben békeövezetet, elsősorban pedig atomfegyver-mentes öve­zetet lehet és kell teremteni. Hruscsov beszámolójában üd­vözölte az arab népek, vala­mint a gyarmati elnyomás alól felszabadult más ázsiai és af­rikai népek nemzeti felszaba­dító mozgalmát. Az arab né­pek és az összes békeszerető erők nagy győzelme volt az imperialista gyarmatosítók csapatainak kiűzése e vidék számos országából. A szovjet nép és a többi szocialista or­szág népei tevékenyen támo­gatják az arab népek igazsá­gos harcát. A szovjet emberek forró rokonszenvét érdemelték ki e mozgalom kiváló képvise­lői: Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság el­nöke, Abdel Karim Kasszem, az Iraki Köztársaság kormá­nyának vezetője. — Országunk — miként a többi szocialista ország — tá­mogatta és támogatni fogja a nemzeti felszabadító mozgal­mat. A Szovjetunió nem avat­kozott bele és nem szán­dékozott beavatkozni más országok belügyeibe. — De nem maradhatunk kö­zömbösek az iránt, hogy egyes országokban a kommunista- ellenssség hamis jelszavával hadjáratot folytatnak a haladó erők ellen. Hruscsov a követ­kezőket mondotta: „Minthogy az Egyesült Arab Köztársaság­ban nemrégiben előfordult, hogy támadták a kommuniz­— Napjaink feladatai között — hangsúlyozta Hruscsov — s> legfőbb az, hogy kimozdítsuk a holtpontról a leszerelés ügyéi. Különösen megérett az atom- és hidrogénfegyver­; kísérletek betiltásának szüksé- j gessége. Most, amikor minden- I ki elismeri, hogy felderíthe- I tők a földkerekség bármely j pontján végrehajtott atomrob- bantásoik, semmi olc sincs arra, | hogy hátráltassak az atom- | fegyverkísérletek betiltása | problémájának megoldását. ! — A mi kiinduló pontunk az. J hogy a különböző társadalmi I rendszerű államok viszonyá- í nak a békés együttélés alapra J kell épülnie. Meg kell tanulni ■ békés tárgyalások útján meg- j oldani a vitás kérdéseket. | — Ma már mindenki elisme­I ri. milyen sikereket ért el a szovjet tudomány és technika, amely megnyitotta az emberi­ség előtt a világmindenségbe vezető utat. Ezek az eredmé- I nyelt mutatják, milyen lehe­tőségei vannak a Szovjetunió­nak. a szocialista világrend- szernek. Nyilvánvaló, hogy ha a Szovjetunió tud ra­kétát küldeni több száz­ezer kilométeres távolság­ra a világűrbe, minden különösebb nehézség nél­kül nagyteljesítményű ra­kétát küldhet a világ bár­mely részére. — Ezekből a tényekből azonban — állapította meg Hruscsov — mi egészen más következtetéseket vonunk le, mint bizonyos nyugati körök. Nem harcias politika folytatá­sára használjuk fel a szovjet tudomány és technika törté­nelmi sikereit, s nem arra, hogy más államoknak diktál­junk. Arra használjuk fel őket, hogy kettőzött erőfeszítéssel harcoljunk az egyetemes bé­kéért. És most, amikor fölény­ben vagyunk a rakétatechnika fejlesztésében, ismét javasol­juk az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaország­nak: tiltsuk be örök idők­re az atom-, a hidrogén- és a rakétafegyverek kipróbálását, gyártását és alkalmazását, semmisítsük meg e halált hozó mus eszméit és vádat emeltek kommunisták ellep, én, mint kommunista, kommunista pár­tunk kongresszusán szükséges­nek tartom kijelenteni: hely­telen a kommunistákat azzal vádolni, hogy gyengítik vagy megbontják a nemzeti erőfe­szítéseket az imperializmus elleni harcban. Ellenkezőleg, senki sem harcol nagyobb odaadással és állhatatosabban a gyarmattartók ellen, mint a kommunisták.” Hruscsov rámutatott: „Nem titkoljuk, hogy ideológiai néze­teink eltérnek az Egyesült Arab Köztársaság egyes poli­tikusainak ideológiai nézetei­től. De az imperializmus elleni harc kérdéseiben, a gyarmati uralom alól felszabadult orszá­gok politikai és gazdasági füg­getlenségének erősítésében, a háborús veszély elleni harcban álláspontunk egyezik ugyan­ezeknek a politikusoknak az álláspontjával. Az ideológiai nézetekben mutatkozó eltérés­nek nem szabad gátolnia or­szágaink baráti kapcsolatainak fejlődését és az imperializmus elleni közös harcot. A Szovjetunió és a többi szocialista ország erősíti a gyarmati elnyomás alól felsza­badult országokhoz fűződő ba­ráti kapcsolatait, segítséget nyújt és fog nyújtani ezeknek az országoknak. Hazáink min­den állammal a teljes egyen­jogúság és az együttműködés alapján alakítja ki kapcsola­tait, mindennemű katonai, vagy politikai jellegű feltéte­lek nélkül. A hétéves terv újabb lehe­tőséget nyit meg a Szov­jetunió előtt az ipari te­kintetben gyengén fejlett országokkal való gazda­sági együttműködésben. A népek függetlensági és szabadságharca új szakaszá­nak küszöbén állunk. Minden gyarmati és függő országban nemzeti felszabadító mozga­lom bontakozik ki. i fegyverek összes készleteit, I használjuk az emberi lángel- |-me csodálatos felfedezéseit ki- j zárólag békés célokra, az erf.- í berek javára. Kormányunk I kész akár holnap aláírni az er­re vonatkozó szerződést. Hruscsov emlékeztetett ar­ra, hogy a szovjet kormány több mint egy éve javasolta a keleti és nyugati országok kor­mányfői értekezletének össze­hívását, majd hangsúlyozta. a Szovjetunió valamennyi nép iránti kötelességé­nek tartja, hogy kiharcolja ennek az értekezletnek az összehívását. Hruscsov külön kitért a ! Szovjetunió és az Egyesült Ál- I lamok viszonyára. Nincs ok az ! összeütközésre népeink kö­zött — mondotta —, mégis a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a viszony j hosszú idő óta nem normális. Viszont Amerikában növek- j szik azoknak száma, akik | baráti, jószomszédi viszonyt akarnak a Szovjetunióval. Ékesszólóan bizonyította ezt az a fogadtatás, amelyben Anasztasz Mikojant részesí­tették az Egyesült Államok­ban. Látogatása alkalmával az amerikai nép kifejezte ba­ráti érzelmeit a Szovjetunió népei iránt. — A nemzetközi feszültség enyhítésében és a kölcsönös bizalom megszilárdításában fontos szerepet tölthetne be a világkereskedelem nagy­arányú fejlesztése — mondot­ta Hruscsov. — A Szovjet­uniónak az európai és ameri­kai kapitalista országokkal folytatott árucsereforgalma 1958-ban az 1950-es színvo­nalnak majdnem háromszo­rosára emelkedett, bár a ka­pitalista országok akadályoz­ták e kereskedelem fejlődé­sét. A békés építés 1959—1965. évi gazdasági programja új távlatokat nyit meg a Szovjetunió külkereske­delmének fejlesztése előtt minden ország felé. Legalább kétszeresére növel­hetjük kül kereskedelmünket — mutatott rá Hruscsov. — Békés versenyt javaso­lunk a kapitalista országoknak — mutatott rá az előadó —, és nemcsak a hétéves terv idősza­kára. Kidolgozzuk a Szovjet­unió másfél évtizedet felölelő távlati fejlesztési tervét, amely ugyancsak a békés fejlődés és a békés gazdasági versengés elvi alapján épül fel. A mi terveink — a békés építés ter­vei. Felhívunk minden népet, fokozzák a béke megőrzé­séért és megszilárditá- sáért vívott harcukat. A magunk részéről minden tőlünk telhetőt elkövetünk a világ békéjének biztosí­tásáért. — A hétéves terv a nemzet­közi munkás- és kommunista mozgalom számára, valamint minden demokratikus erő szá­mára hatalmas erkölcsi támo­gatás abban a harcban, ame­lyet a reakció és az imperializ­mus erői ellen folytatnak — folytatta Hruscsov. — Ma 83 országban van kommunista és munkáspárt, tagjaik létszáma meghaladja a 33 milliót. Ez a marxizmus—leninizmus hatal­mas győzelme, a munkásosz­tály nagy vívmánya, jelentette ki az előadó. — A kapitalista országokban a reakció és a fasizmus nyo­másának baljós jelei mutat­koznak — folytatta Hruscsov. — Most, amikor létezik a ha­1957 novemberében a kom­munista és munkáspártok kép­viselőinek tanácskozása a test­véri pártok nézeteinek teljes egységét bizonyította. A no­vemberi tanácskozások után minden kommunista pártban konszolidálódtak az erők, még jobban tömörült az egész kom­munista mozgalom — állapí­totta meg Hruscsov. — A re­vizionisták egyetlen testvér­pártot sem tudlak letéríteni ú tjétől;-'" 1*smü«s Hruscsov mégjégyázte, hbgy a nemzetközi kommunista i mozgalom elítélte a jugoszláv | revizionisták nézeteit és politi- j káját, s hangsúlyozta, hogy a j jugoszláv vezetők éppen a Nyi- j laíkozat ellensúlyozása végett j léptek fel revizionista prog- | ram jukkái, amelyben megtá- - madták a nemzetközi kommu- i nista mozgalom marxista—le- j ninista álláspontjait. A jugo- | szláv revizionisták tagadják a | nemzetközi osztályszolidaritás | szükségességét, letérnek a i munkásosztály álláspontjáról. ! A jugoszláv vezetők azt állít* j ják, hogy tömbökön kívül, tá- | borokon felül állnak, bár a va- ( lóságban a Jugoszláviát, Gö­rögországot és Törökországot magában foglaló balkáni blokkhoz tartoznak. A kát utóbbi ország — mint ismere­tes — az agresszív NATO-tömb tagja. — Az országvezetés helyes Irányvonala a népgazdaság fejlesztésében a nép kul­túrájának és jólétének nö­velésében elért sikerekkel mérhető le a legjobban. S ki érte el a legkisebb ered­ményeket? — tette fel a kér­dést Hruscsov. Éppen az a párt és az az ország, amely­nek vezetői saját, úgynevezett jugoszláv útjukat, az egyedüli helyes útként magasztalják, összehasonlítva a szocialista országok népeinek életszínvo­nalát — mint ahogy a gazda­sági szakértők által nyilvános­ságra hozott anyagok bizonyít­ják, ez a színvonal Jugoszlá­viában jóval lassabban emel­kedik. Maga a jugoszláv gya­korlat cáfolja meg a jugoszláv revizionisták elméleti „felfe­dezéseit”. — A marxista—leninista pártok aggódva figyelik, mi történik Jugoszláviában. — Mi a legbafátibb érzel­meket tápláljuk Jugoszlávia testvéri népei, a jugoszláv kommunisták — az illegális- és a partizánharc hősei — iránt. A kölcsönös előnyök alapján számos külpolitikai kérdésben közös nyelvet be­szélünk. Továbbra is fejleszt­jük kereskede’münket Jugo­szláviával. Arra törekszünk, talmas szocialista tábor, ami­kor a munkásmozgalomnak a reakció ellen vívott harcban nagy tapasztalata van, amikor fokozódott a munkásosztály szervezettsége, a népeknek nagyobb lehetőségeik vannak arra, hogy útját állják a fa­sizmusnak. A fasizmus ellen össze lehet és össze is kell fogni a nép legszélesebb réte­geit, az összes demokratikus, valóban nemzeti erőket. — A munkásosztály egysé­gének kialakítását az imperia­lista reakció és a munkásmoz­galomban megtalálható segítő­társai fékezik, például a kom­munistaellenes szociáldemok­rata vezetők, mint Guy Mollet és Spaak. A szociáldemokrata pártok tagságának többsége a béke és a társadalmi haladás híve, bár ők másként képzelik el a hozzá vezető utat, mint mi, kommunisták. A kommu­nistáknak és szociáldemokra­táknak éppen a reakció és a fasizmus ellen vívott harcben kellene megtalálniok a közös nyelvet. Itt az ideje, hogy a mun­kásmozgalom különféle irányzatainak képviselői félreállítsák az antikom- munista szemfényvesztőket, s a közös tárgyalóasztal­hoz ülve, a saját érdekeik és a béke védelmében ki­dolgozzák a munkásosztály közös akcióinak kölcsönö­sen elfogadható alapelveit. hogy együttműködjünk Jugo­szláviával az imperializmus ellen vívott harc, a békéért folytatott küzdelem mindazon kérdésében, amelyben állás­pontunk azonos. Hogy mi lesz a helyzet pártvonalon, ez tel­jesen a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségétől függ. A JKSZ vezetői önmagukat szi­getelték el a nemzetközi kom­munista mozgalomtól. . -r A.kommunista mozgalopi pusztító csapásokat mért a re* vizionizmusra, de a revizionizmus még nem semmisült meg. Gondol­nunk kell arra, hogy az imperializmus mindenkép­pen igyekszik majd támo­gatni és aktivizálni a revi­zionistákat. — Az imperializmus ideoló­gusai és az ő nótájukat fújó revizionisták aláásni igyekez­vén a kommunista pártok nö­vekvő befolyását, olyan hamis állításokat terjesztenek, mint­ha a kommunista mozgalom „Moszkva műve” lenne, mint­ha a kommunista- és munkás­pártok a Szovjetunió Kommu­nista Pártjától függenének. Ostobaság azt gondolni, hogy egyik vagy másik országban valahonnan kívülről szervezhe­tik a munkásosztály pártját, amely nem egyszer több száz­ezer, sőt olykor több millió ta­got számlái. Senki sem h'szi például, hogy a kétmilliós olasz, a félmilliós francia, a másfélmilliós indonéz, a csak­nem háromszázezres indiíi kommunista pártot, vagy ha­sonlóképpen a többi testvér­pártot „Moszkva hozta létre”, s hogy e pártok tagjai „külföldi ügynökök”. — Azt mondják, hogy a kommunista és munkáspártok Moszkvától való „függőségét” azok a kijelentések igazolják, amelyek szerint a nemzetkö­zi kommunista mozgalom élén az SZKP áll. Ilyenkor a moszkvai tanácskozáson elfo­gadott Nyilatkozatnak arra az ismert tételére hivatkoznak, hogy „a szocialista államok táborát a Szovjetunió vezeti”. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kommunista mozgalom­ban, akárcsak a szocialista táborban valamennyi kom­munista és munkáspárt, valamennyi szocialista or­szág teljesen egyenjogú és önálló volt, s most is az. A Szovjetunió Kommunista Pártja semmiféle más pártot nem vezet, a Szovjetunió nem irányít más országot. A kom­munista mozgalomban nincse­(Folytatás a 4. oldalon) A hétéves terv biztosítja a béke erőinek túlsúlyát A nemzetközi helyzet kér­déseire áttérve, Hruscsov hang­súlyozta, hogy a hétéves terv újabb kifejezője a Szovjetunió békeszerető lenini politikájá­nak. Megvalósítása óriási sze­repet játszik korunk alapvető problémájának megoldásában: az egyetemes béke fenntartá­sában. — A hétéves terv jelentősége először is abban áll, hogy a béke szelleme hatja át. Nem a háborúra, hanem a békére orientálódik az az állam, amely hatalmas arányokban épít új gyárakat, üzemeket, villany- telepeket, bányákat és egyéb •vállalatokat, majdnem 400 milliárd rubelt folyósít laká­sok és közművek építésére és g, .nÓp,. élgts^ínypnalán^^. szá­mottevő emelését (űzi .cglul magú * eWíi- * t s -mi • es vom — Másodszor, a terv teljesí­tése olyan mértékben növeli a Szovjetunió gazdasági poten­ciálját, amely a szocialista országok gaz­dasági potenciáljának nö­vekedésével együtt bizto­sítja a béke erőinek döntő túlsúlyát a nemzetközi küzdőtéren, s ily módon új. még kedvezőbb feltéte­lek adódnak a világháború elhárításához, a vüágbéke f megőrzéséhez. — Teljesen beigazolódott a XX. pártkongresszusnak az a következtetése, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhe­tetlen — jelentette ki Hrus­csov. — Már vannak óriási erők, amelyek képesek szem­A német kérdés A nemzetközi helyzet egyes kérdéseinek vizsgálatára át­térve Hruscsov elsősorban a német kérdést érintette, amely­nek helyes megoldása, mint ahogy mondotta, nagy jelentő­ségű a népek békéje és bizton­sága szempontjából. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a német kérdés sarkalatos megoldását a Németor­szággal való békeszerző­dés megkötése jelenti. Ez nagy lépés lesz előre Né­metország egyesítése felé. . -— A békeszerződés meg­kötése elvezet a berlini kérdés békeszerető és demokratikus elveken nyugvó megoldásához is, módot nyújt rá, hogy Nyu- gat-Berlin szabad várossá vál­jék, s megkapja a kellő bizto­sítékot, hogy nem avatkoznak ügyeibe. E garancia szavatolá­sába be kell vonni az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Tár­gyalni akarunk mindezekről a kérdésekről, hogy megtaláljuk ésszerű megoldásukat — mon­dotta. — Mivel most két szuverén állam létezik, s egyikük sem szüntethető meg anélkül, hogy ^zzel lángra ne lobbanjon a világháború — így hát Német­ország egyesítése csakis a Né­met Demokratikus Köztársa­ság közötti tárgyalások útján í rhető el. Más út nincs — hang­súlyozta Hruscsov. — Nem elleneztük és nem beszállni az imperialista ag- resszorokkal és vereséget mérni rájuk, ha kirobbantják a világháborút. — A Szovjetunió, s vala­mennyi európai és ázsiai szo­cialista ország gazdasági ter­veinek megvalósítása reá­lis lehetőségeket teremt a há­borúnak, mint a nemzetközi kérdések megoldási eszközé­nek kiküszöbölésére. • — Ha majd a Szovjetunió a világ első ipari hatalmává válik, amikor a Kínai Nép- köztársaság erős ipari hata­lom lesz, s a szocialista orszá­gok együttvéve a világ termé­keinek több mint a felét ál­lítják elő, a nemzetközi hely­zet gyökeresen megváltozik — hangsúlyozta Hruscsov. — Az új erőviszony annyija nyil­vánvalóvá lesz, hogy még a i legkeményebbíejű iroperia- j j listák is belátják, mennyire reménytelen minden kí­sérlet, amelynek célja há­borút kirobbantani a szó- ! cialista tábor ellen. Akkor majd a békeszerelő,né­pek a szocializmus táborá­nak erejére támaszkodv a rá tudják kényszeríteni a kard­csörtető imperialista körö­ket, hogy lemondjanak egy új világháború terveiről. így tehát még a szocializmus tel­jes győzelme előtt — mikor a világ egy részén még fenn­marad a kapitalizmus — reá­lis lehetőség nyilik rá, hogy a társadalom életéből ktkapcso.- juk a világháborút. ellenezzük a szabad va.asztá- sokat —, de a kérdést megint csp.k magúknak a németeknek kell megoldandók. Azt akarjuk, hogy Németország egyesítésé­nek valamennyi kérdését a két német állam megálla­podása útján oldják meg, nem pedig úgy, ahogy Aden­auer akarja, azaz külföldi ha­talmak nyomásával, a német nép belügyeibe való beavatko­zásukkal és a Német Demokra­tikus Köztársaság bekebelezé­se útján. Szeretnénk megiköny- nyíteni a két német állam szá­mára Németország egyesítését, a ezért támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaság kormányának az államszövet­ség megalakítására vonatkozó ésszerű javaslatát, mint első lépést az NDK és az NSZK kö­zötti állandó kapcsolat létesí­tésére és az össznémet szervek létrehozására. Hruscsov ezután rámutatott, hogy a távol-keleti feszültség fő forrása az Egyesült Álla­mok agresszív politikája a Kínai Népköztársasággal és más békeszerető álla­mokkal szemben. A Szovjetunió, a Kínai Nép- köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság, továbbá India, Indo­nézia, Burma és a világ e vidé­Mozdíisuk ki a holtpontról a leszerelem iígvét ' A JKSZ vezetői önmagukat {szigetelték el a nemzetközi kommunista mozgalomtól

Next

/
Oldalképek
Tartalom