Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-28 / 23. szám

I

1959. JANUAR 28. SZERDA

"\/CiHap

3

Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXL, rendkívüli kongresszusa

(Folytatás a 2-ik oldalról)

lel rendelkeznek ahhoz, hogy megszerezzék az elsőséget a világ termelésében. A termelés fejlődési ütemét tekintve a fölény a szocialista világ- rendszer oldalán van. Az egész szocialista tábort tekintve az ipari termelés átlagos évi növekedése az utolsó öt évben (1954—1958) 11 százalék volt, ugyanakkor a kapitalista világ egészében nem érte el a három százalékot. A szocialista tábor gazdasági fejlődésében nagy szerepet hivatott betölteni a nemzetközi munka- megosztás, különösen ennek legmagasabbrendű formái — a szakosítás és a gazdasági összehangolás.

Egyedül állva egyetlen ország sem fejlődhetne olyan rohamos ütemben, mint a szocialista államok rend- , szerében.

Utalva arra a külföldi visszhangra, amelyet a szovjet népgazdaság fejlesztésének 1959— 1965-re vonatkozóan közreadott ellenőrző számai kiváltottak, Hruscsov megállapította, hogy a hétéves terv a világközvélemény figyelmének középpontjában áll.

— Barátaink szívből üdvöz- lik a Szovjetunió kommunista építésének programját Ellenségeink táborában az ellenőrző számok zűrzavart és fej- vesztettséget okoztak. Teljes joggal elmondhatjuk, hogy a hétéves terv máris kivívta az első győzelmet, amikor általános nemzetközi elismerésre tett szert.

— Nyugaton szovjet „kihí- vás”-ról beszélnek — mutatott rá Hruscsov. — De ez a kihívás versenyre szólít a gazdasági élet békés fejlesztésében, a nép életszínvonalának emelésében. Azt akarjuk, hogy

ne a fegyverkezési hajszában, ne az atom- és hidrogénbombák és rakéták gyártásában, hanem az ipari termékek, a hús, a zsír, a tej, a ruha-félék, a lábbeli és a többi közszükségleti cikk terme’ésé- ben versenyezzünk.

kén fekvő más államok a békét védelmezik. Közös fellépésük az atomfegyver és a vele való kísérletek betiltásáért döntő mértékben elősegíthetné a béke megőrzését a Csendesóceán térségében. Az említett országok kezdeményezését támogatnák Japán és a csendesóceáni medence más országainak népei.

— A Távol-Keleten és az egész csendes-óceáni medencében békeövezetet, elsősorban pedig atomfegyver-mentes övezetet lehet és kell teremteni.

Hruscsov beszámolójában üdvözölte az arab népek, valamint a gyarmati elnyomás alól felszabadult más ázsiai és afrikai népek nemzeti felszabadító mozgalmát. Az arab népek és az összes békeszerető erők nagy győzelme volt az imperialista gyarmatosítók csapatainak kiűzése e vidék számos országából. A szovjet nép és a többi szocialista ország népei tevékenyen támogatják az arab népek igazságos harcát. A szovjet emberek forró rokonszenvét érdemelték ki e mozgalom kiváló képviselői: Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, Abdel Karim Kasszem, az Iraki Köztársaság kormányának vezetője.

— Országunk — miként a többi szocialista ország — támogatta és támogatni fogja a nemzeti felszabadító mozgalmat.

A Szovjetunió nem avatkozott bele és nem szándékozott beavatkozni más országok belügyeibe.

— De nem maradhatunk közömbösek az iránt, hogy egyes országokban a kommunista- ellenssség hamis jelszavával hadjáratot folytatnak a haladó erők ellen. Hruscsov a következőket mondotta: „Minthogy az Egyesült Arab Köztársaságban nemrégiben előfordult, hogy támadták a kommuniz— Napjaink feladatai között — hangsúlyozta Hruscsov — s> legfőbb az, hogy kimozdítsuk a holtpontról a leszerelés ügyéi. Különösen megérett az atom- és hidrogénfegyver; kísérletek betiltásának szüksé- j gessége. Most, amikor minden- I ki elismeri, hogy felderíthe- I tők a földkerekség bármely j pontján végrehajtott atomrob- bantásoik, semmi olc sincs arra,

| hogy hátráltassak az atom- | fegyverkísérletek betiltása | problémájának megoldását.

! — A mi kiinduló pontunk az.

J hogy a különböző társadalmi I rendszerű államok viszonyá- í nak a békés együttélés alapra J kell épülnie. Meg kell tanulni ■ békés tárgyalások útján meg- j oldani a vitás kérdéseket.

| — Ma már mindenki elismeI ri. milyen sikereket ért el a szovjet tudomány és technika, amely megnyitotta az emberiség előtt a világmindenségbe vezető utat. Ezek az eredmé- I nyelt mutatják, milyen lehetőségei vannak a Szovjetuniónak. a szocialista világrend- szernek. Nyilvánvaló, hogy

ha a Szovjetunió tud rakétát küldeni több százezer kilométeres távolságra a világűrbe, minden különösebb nehézség nélkül nagyteljesítményű rakétát küldhet a világ bármely részére.

— Ezekből a tényekből azonban — állapította meg Hruscsov — mi egészen más következtetéseket vonunk le, mint bizonyos nyugati körök. Nem harcias politika folytatására használjuk fel a szovjet tudomány és technika történelmi sikereit, s nem arra, hogy más államoknak diktáljunk. Arra használjuk fel őket, hogy kettőzött erőfeszítéssel harcoljunk az egyetemes békéért. És most, amikor fölényben vagyunk a rakétatechnika fejlesztésében, ismét javasoljuk az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak: tiltsuk be örök időkre az atom-, a hidrogén- és a rakétafegyverek kipróbálását, gyártását és alkalmazását, semmisítsük meg e halált hozó

mus eszméit és vádat emeltek kommunisták ellep, én, mint kommunista, kommunista pártunk kongresszusán szükségesnek tartom kijelenteni: helytelen a kommunistákat azzal vádolni, hogy gyengítik vagy megbontják a nemzeti erőfeszítéseket az imperializmus elleni harcban. Ellenkezőleg, senki sem harcol nagyobb odaadással és állhatatosabban a gyarmattartók ellen, mint a kommunisták.”

Hruscsov rámutatott: „Nem titkoljuk, hogy ideológiai nézeteink eltérnek az Egyesült Arab Köztársaság egyes politikusainak ideológiai nézeteitől. De az imperializmus elleni harc kérdéseiben, a gyarmati uralom alól felszabadult országok politikai és gazdasági függetlenségének erősítésében, a háborús veszély elleni harcban álláspontunk egyezik ugyanezeknek a politikusoknak az álláspontjával. Az ideológiai nézetekben mutatkozó eltérésnek nem szabad gátolnia országaink baráti kapcsolatainak fejlődését és az imperializmus elleni közös harcot.

A Szovjetunió és a többi szocialista ország erősíti a gyarmati elnyomás alól felszabadult országokhoz fűződő baráti kapcsolatait, segítséget nyújt és fog nyújtani ezeknek az országoknak. Hazáink minden állammal a teljes egyenjogúság és az együttműködés alapján alakítja ki kapcsolatait, mindennemű katonai, vagy politikai jellegű feltételek nélkül.

A hétéves terv újabb lehetőséget nyit meg a Szovjetunió előtt az ipari tekintetben gyengén fejlett országokkal való gazdasági együttműködésben.

A népek függetlensági és szabadságharca új szakaszának küszöbén állunk. Minden gyarmati és függő országban nemzeti felszabadító mozgalom bontakozik ki.

i fegyverek összes készleteit,

I használjuk az emberi lángel- |-me csodálatos felfedezéseit ki- j zárólag békés célokra, az erf.- í berek javára. Kormányunk I kész akár holnap aláírni az erre vonatkozó szerződést.

Hruscsov emlékeztetett arra, hogy a szovjet kormány több mint egy éve javasolta a keleti és nyugati országok kormányfői értekezletének összehívását, majd hangsúlyozta.

a Szovjetunió valamennyi nép iránti kötelességének tartja, hogy kiharcolja ennek az értekezletnek az összehívását.

Hruscsov külön kitért a ! Szovjetunió és az Egyesült Ál- I lamok viszonyára. Nincs ok az ! összeütközésre népeink között — mondotta —, mégis a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a viszony j hosszú idő óta nem normális. Viszont Amerikában növek- j szik azoknak száma, akik | baráti, jószomszédi viszonyt akarnak a Szovjetunióval. Ékesszólóan bizonyította ezt az a fogadtatás, amelyben Anasztasz Mikojant részesítették az Egyesült Államokban. Látogatása alkalmával az amerikai nép kifejezte baráti érzelmeit a Szovjetunió népei iránt.

— A nemzetközi feszültség enyhítésében és a kölcsönös bizalom megszilárdításában fontos szerepet tölthetne be a világkereskedelem nagyarányú fejlesztése — mondotta Hruscsov. — A Szovjetuniónak az európai és amerikai kapitalista országokkal folytatott árucsereforgalma 1958-ban az 1950-es színvonalnak majdnem háromszorosára emelkedett, bár a kapitalista országok akadályozták e kereskedelem fejlődését.

A békés építés 1959—1965. évi gazdasági programja új távlatokat nyit meg a Szovjetunió külkereskedelmének fejlesztése előtt minden ország felé. Legalább kétszeresére növelhetjük kül kereskedelmünket

— mutatott rá Hruscsov.

— Békés versenyt javasolunk a kapitalista országoknak

— mutatott rá az előadó —, és nemcsak a hétéves terv időszakára. Kidolgozzuk a Szovjetunió másfél évtizedet felölelő távlati fejlesztési tervét, amely ugyancsak a békés fejlődés és a békés gazdasági versengés elvi alapján épül fel. A mi terveink — a békés építés tervei.

Felhívunk minden népet, fokozzák a béke megőrzéséért és megszilárditá- sáért vívott harcukat. A magunk részéről minden tőlünk telhetőt elkövetünk a világ békéjének biztosításáért.

— A hétéves terv a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom számára, valamint minden demokratikus erő számára hatalmas erkölcsi támogatás abban a harcban, amelyet a reakció és az imperializmus erői ellen folytatnak — folytatta Hruscsov. — Ma 83 országban van kommunista és munkáspárt, tagjaik létszáma meghaladja a 33 milliót. Ez a marxizmus—leninizmus hatalmas győzelme, a munkásosztály nagy vívmánya, jelentette ki az előadó.

— A kapitalista országokban a reakció és a fasizmus nyomásának baljós jelei mutatkoznak — folytatta Hruscsov.

— Most, amikor létezik a ha1957 novemberében a kommunista és munkáspártok képviselőinek tanácskozása a testvéri pártok nézeteinek teljes egységét bizonyította. A novemberi tanácskozások után minden kommunista pártban konszolidálódtak az erők, még jobban tömörült az egész kommunista mozgalom — állapította meg Hruscsov. — A revizionisták egyetlen testvérpártot sem tudlak letéríteni ú tjétől;-'" 1*smü«s

Hruscsov mégjégyázte, hbgy a nemzetközi kommunista i mozgalom elítélte a jugoszláv | revizionisták nézeteit és politi- j káját, s hangsúlyozta, hogy a j jugoszláv vezetők éppen a Nyi- j laíkozat ellensúlyozása végett j léptek fel revizionista prog- | ram jukkái, amelyben megtá- - madták a nemzetközi kommu- i nista mozgalom marxista—le- j ninista álláspontjait. A jugo- | szláv revizionisták tagadják a | nemzetközi osztályszolidaritás | szükségességét, letérnek a i munkásosztály álláspontjáról. ! A jugoszláv vezetők azt állít* j ják, hogy tömbökön kívül, tá- | borokon felül állnak, bár a va- ( lóságban a Jugoszláviát, Görögországot és Törökországot magában foglaló balkáni blokkhoz tartoznak. A kát utóbbi ország — mint ismeretes — az agresszív NATO-tömb tagja.

— Az országvezetés helyes Irányvonala a népgazdaság fejlesztésében a nép kultúrájának és jólétének növelésében elért sikerekkel

mérhető le a legjobban.

S ki érte el a legkisebb eredményeket? — tette fel a kérdést Hruscsov. Éppen az a párt és az az ország, amelynek vezetői saját, úgynevezett jugoszláv útjukat, az egyedüli helyes útként magasztalják, összehasonlítva a szocialista országok népeinek életszínvonalát — mint ahogy a gazdasági szakértők által nyilvánosságra hozott anyagok bizonyítják, ez a színvonal Jugoszláviában jóval lassabban emelkedik. Maga a jugoszláv gyakorlat cáfolja meg a jugoszláv revizionisták elméleti „felfedezéseit”.

— A marxista—leninista pártok aggódva figyelik, mi történik Jugoszláviában.

— Mi a legbafátibb érzelmeket tápláljuk Jugoszlávia testvéri népei, a jugoszláv kommunisták — az illegális- és a partizánharc hősei — iránt. A kölcsönös előnyök alapján számos külpolitikai kérdésben közös nyelvet beszélünk. Továbbra is fejlesztjük kereskede’münket Jugoszláviával. Arra törekszünk,

talmas szocialista tábor, amikor a munkásmozgalomnak a reakció ellen vívott harcban nagy tapasztalata van, amikor fokozódott a munkásosztály szervezettsége, a népeknek nagyobb lehetőségeik vannak arra, hogy útját állják a fasizmusnak. A fasizmus ellen össze lehet és össze is kell fogni a nép legszélesebb rétegeit, az összes demokratikus, valóban nemzeti erőket.

— A munkásosztály egységének kialakítását az imperialista reakció és a munkásmozgalomban megtalálható segítőtársai fékezik, például a kommunistaellenes szociáldemokrata vezetők, mint Guy Mollet és Spaak. A szociáldemokrata pártok tagságának többsége a béke és a társadalmi haladás híve, bár ők másként képzelik el a hozzá vezető utat, mint mi, kommunisták. A kommunistáknak és szociáldemokratáknak éppen a reakció és a fasizmus ellen vívott harcben kellene megtalálniok a közös nyelvet.

Itt az ideje, hogy a munkásmozgalom különféle irányzatainak képviselői félreállítsák az antikom- munista szemfényvesztőket, s a közös tárgyalóasztalhoz ülve, a saját érdekeik és a béke védelmében kidolgozzák a munkásosztály közös akcióinak kölcsönösen elfogadható alapelveit.

hogy együttműködjünk Jugoszláviával az imperializmus ellen vívott harc, a békéért folytatott küzdelem mindazon kérdésében, amelyben álláspontunk azonos. Hogy mi lesz a helyzet pártvonalon, ez teljesen a Jugoszláv Kommunisták Szövetségétől függ. A JKSZ vezetői önmagukat szigetelték el a nemzetközi kommunista mozgalomtól.

. -r A.kommunista mozgalopi pusztító csapásokat mért a re* vizionizmusra, de

a revizionizmus még nem semmisült meg. Gondolnunk kell arra, hogy az imperializmus mindenképpen igyekszik majd támogatni és aktivizálni a revizionistákat.

— Az imperializmus ideológusai és az ő nótájukat fújó revizionisták aláásni igyekezvén a kommunista pártok növekvő befolyását, olyan hamis állításokat terjesztenek, mintha a kommunista mozgalom „Moszkva műve” lenne, mintha a kommunista- és munkáspártok a Szovjetunió Kommunista Pártjától függenének.

Ostobaság azt gondolni, hogy egyik vagy másik országban valahonnan kívülről szervezhetik a munkásosztály pártját, amely nem egyszer több százezer, sőt olykor több millió tagot számlái. Senki sem h'szi például, hogy a kétmilliós olasz, a félmilliós francia, a másfélmilliós indonéz, a csaknem háromszázezres indiíi kommunista pártot, vagy hasonlóképpen a többi testvérpártot „Moszkva hozta létre”, s hogy e pártok tagjai „külföldi ügynökök”.

— Azt mondják, hogy a kommunista és munkáspártok Moszkvától való „függőségét” azok a kijelentések igazolják, amelyek szerint a nemzetközi kommunista mozgalom élén az SZKP áll. Ilyenkor a moszkvai tanácskozáson elfogadott Nyilatkozatnak arra az ismert tételére hivatkoznak, hogy „a szocialista államok táborát a Szovjetunió vezeti”.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a kommunista mozgalomban, akárcsak a szocialista táborban valamennyi kommunista és munkáspárt, valamennyi szocialista ország teljesen egyenjogú és önálló volt, s most is az.

A Szovjetunió Kommunista Pártja semmiféle más pártot nem vezet, a Szovjetunió nem irányít más országot. A kommunista mozgalomban nincse(Folytatás a 4. oldalon)

A hétéves terv

biztosítja a béke erőinek túlsúlyát

A nemzetközi helyzet kérdéseire áttérve, Hruscsov hangsúlyozta, hogy a hétéves terv újabb kifejezője a Szovjetunió békeszerető lenini politikájának. Megvalósítása óriási szerepet játszik korunk alapvető problémájának megoldásában: az egyetemes béke fenntartásában.

— A hétéves terv jelentősége

először is abban áll, hogy a béke szelleme hatja át. Nem a háborúra, hanem a békére orientálódik az az állam, amely hatalmas arányokban épít új gyárakat, üzemeket, villany- telepeket, bányákat és egyéb •vállalatokat, majdnem 400 milliárd rubelt folyósít lakások és közművek építésére és g, .nÓp,. élgts^ínypnalán^^. számottevő emelését (űzi .cglul magú * eWíi- * t s -mi • es vom

— Másodszor, a terv teljesítése olyan mértékben növeli a Szovjetunió gazdasági potenciálját, amely

a szocialista országok gazdasági potenciáljának növekedésével együtt biztosítja a béke erőinek döntő túlsúlyát a nemzetközi küzdőtéren, s ily módon új. még kedvezőbb feltételek adódnak a világháború elhárításához, a vüágbéke f megőrzéséhez.

— Teljesen beigazolódott a XX. pártkongresszusnak az a következtetése, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen — jelentette ki Hruscsov. — Már vannak óriási erők, amelyek képesek szemA német kérdés

A nemzetközi helyzet egyes kérdéseinek vizsgálatára áttérve Hruscsov elsősorban a német kérdést érintette, amelynek helyes megoldása, mint ahogy mondotta, nagy jelentőségű a népek békéje és biztonsága szempontjából.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a német kérdés sarkalatos megoldását a Németországgal való békeszerződés megkötése jelenti. Ez nagy lépés lesz előre Németország egyesítése felé.

. -— A békeszerződés megkötése elvezet a berlini kérdés békeszerető és demokratikus elveken nyugvó megoldásához is, módot nyújt rá, hogy Nyu- gat-Berlin szabad várossá váljék, s megkapja a kellő biztosítékot, hogy nem avatkoznak ügyeibe. E garancia szavatolásába be kell vonni az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Tárgyalni akarunk mindezekről a kérdésekről, hogy megtaláljuk ésszerű megoldásukat — mondotta.

— Mivel most két szuverén állam létezik, s egyikük sem szüntethető meg anélkül, hogy ^zzel lángra ne lobbanjon a világháború — így hát Németország egyesítése csakis a Német Demokratikus Köztársaság közötti tárgyalások útján í rhető el. Más út nincs — hangsúlyozta Hruscsov.

— Nem elleneztük és nem

beszállni az imperialista ag- resszorokkal és vereséget mérni rájuk, ha kirobbantják a világháborút.

— A Szovjetunió, s valamennyi európai és ázsiai szocialista ország gazdasági terveinek megvalósítása reális lehetőségeket teremt a háborúnak, mint a nemzetközi kérdések megoldási eszközének kiküszöbölésére.

•

— Ha majd a Szovjetunió a világ első ipari hatalmává válik, amikor a Kínai Nép- köztársaság erős ipari hatalom lesz, s a szocialista országok együttvéve a világ termékeinek több mint a felét állítják elő, a nemzetközi helyzet gyökeresen megváltozik — hangsúlyozta Hruscsov. — Az új erőviszony annyija nyilvánvalóvá lesz, hogy még a

i legkeményebbíejű iroperia- j j listák is belátják, mennyire

reménytelen minden kísérlet, amelynek célja háborút kirobbantani a szó- ! cialista tábor ellen.

Akkor majd a békeszerelő,népek a szocializmus táborának erejére támaszkodv a rá tudják kényszeríteni a kardcsörtető imperialista köröket, hogy lemondjanak egy új világháború terveiről. így tehát még a szocializmus teljes győzelme előtt — mikor a világ egy részén még fennmarad a kapitalizmus — reális lehetőség nyilik rá, hogy a társadalom életéből ktkapcso.- juk a világháborút.

ellenezzük a szabad va.asztá- sokat —, de a kérdést megint csp.k magúknak a németeknek kell megoldandók. Azt akarjuk, hogy

Németország egyesítésének valamennyi kérdését a két német állam megállapodása útján oldják meg,

nem pedig úgy, ahogy Adenauer akarja, azaz külföldi hatalmak nyomásával, a német nép belügyeibe való beavatkozásukkal és a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezése útján. Szeretnénk megiköny- nyíteni a két német állam számára Németország egyesítését, a ezért támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaság kormányának az államszövetség megalakítására vonatkozó ésszerű javaslatát, mint első lépést az NDK és az NSZK közötti állandó kapcsolat létesítésére és az össznémet szervek létrehozására.

Hruscsov ezután rámutatott, hogy

a távol-keleti feszültség fő forrása az Egyesült Államok agresszív politikája a Kínai Népköztársasággal és más békeszerető államokkal szemben.

A Szovjetunió, a Kínai Nép- köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, továbbá India, Indonézia, Burma és a világ e vidéMozdíisuk ki a holtpontról

a leszerelem iígvét '

A JKSZ vezetői önmagukat {szigetelték el a nemzetközi kommunista mozgalomtól