Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-28 / 23. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kopogtat a postás (7. oldalon) AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA GYEU JA N Á C S LÁP J ,A w III. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM ÁRA 50 FILlin 1959. JANUÁR 28. SZERDA A hétéves terv: a kommunista társadalom építésének nagyszerű programja Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI., rendkívüli kongresszusa A Kreml üléstermében tegnap megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja, XXI., rendkívüli kongresszusa. Az egész világ által nagy érdeklődéssel várt tanácskozáson a Szovjetunió hétéves népgazdaságfejlesztési tervének irányelveit vitatják meg. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munlcáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének vezetője is. Hatalmas tapssal köszöntötték a küldöttek a terembe lépő N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, akinek nyomában a központi bizottság elnökségének tagjai haladtak: Hruscsov a mikrofonhoz lépve bejelentette, hogy a kongresszusra a Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezetei 1269 küldöttet választottak, közülük 106-ot tanácskozási joggal, 1261 küldött megjelent, nyolcán betegségük miatt nem tudnak részt venni a kongresszuson. A bejelentést követően Hruscsov megnyitottunk nyilvánította a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI, kongresszusát. A központi bizottság első titkárának javaslatára a kongreszus részvevői felállva, egyperces néma csenddel adóztak a nemzetközi munkásmozgalom XX. kongressztis óta elhunyt kiváló vezetői emlékének. A küldöttek megemlékeztek Marcel Cachin-ről, Boleslaw Bierutról, Antonin Zapo- tockyról, Giuseppe di Vittorióról, Georgi Damjanovról és a nemzetközi békemozgalom kiváló harcosáról, Frédéric Joliot- Curie-ről. Ezután Hruscsov bejelentette, hogy a kongresszusra 70 testvéri kommunista- és munkáspárt küldte el 'képviselőit. Az üdvözlés után a kongresszus megválasztotta a 39 tagú elnökséget. Hruscsov javaslatára elfogadták a kongresszus napirendjét és ügyrendjét. Az elnökséget ezután Kiricsenko, a központi bizottság elnökségének tagja vette át. Bejelentette, hogy a szó N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárát illeti. A küldöttek helyükről felállva, hosszan tartó, lelkes tapssal ünnepelték a szónoki emelvényre lépő Hruscsovot, aki megkezdte a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959— 1965, évi ellenőrző számairól szóló beszámolóját. N. Sz. Hruscsov beszámolója . A pártkongresszus feladata megvitatni a kommunizmusnak a Szovjetunióban való további építésére, a gazdasági élet, a kultúra és a dolgozók anyagi jólétének újabb fellendítőiére vonatkozó programot ,— mondotta. — Az SZKP XXI. kongnesz- *zu6a — mondotta Hruscsov — azért ült össze, hogy megtárgyalja a szovjet népgazdaság fejlesztés iné 1c az 1959—1965. évekre kidolgozott ellenőrző számait. Hatalmas program ez, nagyszerűségében páratlan a történelemben — mondotta. — Három év telt el a XX. pártkongresszus óta — folytatta az SZKP Központi, Bizottságának első titkára. — Ezekben az években a Szovjetunió határozottan haladt tovább a kommunizmushoz vezető lenini úton, még jobban erősítette hatalmát, öregbítette nemzetközi tekintélyét a béke és a népek közötti barátság megszilárdításáért vívott harcban. — A szocializmus világa ma erősebb, egységesebb és meg- bonthatatlanabb, mint valaha — hangsúlyozta. — Hatása döntő az emberiség fejlődésének egész menetére. Teljes joggal mondható: minden haladás élén a szocializmus országai menetelnek, Hruscsov ezután a szovjet nép nagyszerű átalakító munkájának sikereivel foglalkozott, méltatta a pártnak és központi bizottságának — amely élén hosszú éveken át Joszif Sztálin állt — vezető szerepét. — A múltban elmaradott országunk — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára — erős szocialista ipari és kolhoz nagyhatalom lett. A Szovjetunió ma az ipari termelés volumenét tekintve Európában az első, világviszonylatban a második helyet foglalja el. — A burzsoá közgazdászok és politikusok — jegyezte meg Hruscsov — nemegyszer jósolták, hogy a Szovjetunió, mihelyt a második világháború után helyreállította népgazdaságát, kénytelen lesz lassítani gazdasági életének fejlesztését. E jóslatok szappanbuborékként semmivé váltak: a szovjet gazdaság továbbra is gyors ütemben fejlődik. — A népgazdaság fejlődését meggyorsító legfontosabb tényező az ipar és az építőipar igazgatásának átszervezése [ volt — mutatott rá Hruscsov. — Az új ipartgazigatási forma' jelentős előnyei a népgazdasági tanácsok munkájának viszonylag rövid időszaka alatt máris megmutatkoztak; konkrétabbá vált a termelés irányítása. Fokozódott az ipari termelés növekedésének üteme, javult a termelés belső tartalékainak és az ország természeti kincseinek felhasználása, s aktívabban, nagyobb kezdeményező erővel dolgoznak a munkások, mérnökök és technikusok. Hruscsov megemlékezve a pártnak, a munkásosztálynak, a koKhozpaxaszitságnak és a szovjet értelmiségnek a mezőgazdaság fejlesztése érdekében tett nagy erőfeszítéseiről elmondotta, hogy az utolsó fél évtízed alatt a szemestermény-termés évi átlaga 39 százalékkal emelkedett az előző ötéves időszak évi átlagához viszonyítva, — A szocialista gazdasági élet általános fellendülése, a munkatermelékenység emelkedése alapján — folytatta Hruscsov — szakadatlanul nő a szovjet nép jóléte. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 1940-től 1958-ig majdnem kétszeresére, a parasztok reáljövedelme pedig egy dolgozóra számítva, több mint kétszeresére emelkedett. , — A Szovjetunióban páratlan virágzást ért el minden nemzet és népcsoport kultúrája — mutatott rá a továbbiakban, — A felsőfokú és középiskolai képzettségű szakemberek száma a népgazdaságban ma körülbelül hét és félmillió — 39-szer annyi, mint 1913- ban volt. A szovjet főiskolákon hozzávetőleg négyszer annyi hallgató tanul, mint Anglia, Franciaország, íNyugat-Német- ország és Olaszország főiskoláin együttvéve. A Szovjetunió főiskolái csaknem háromszor annyi mérnököt képeznek, mint az Egyesült Államok főiskolái. Beszámolójában külön megemlékezett azoknak a szovjet tudósoknak, tervező-mérnököknek és munkásoknak nagyszerű győzelméről, akik újabb világtörténelmi jelentőségű hőstettet hajtottak végre — sikeresen felbocsátották a Hold irányába a többlépcsős űrrakétát. — A Föld első mesterséges holdjainak eredményes felbocsátása, tudósaink és népünk kimagasló győzelme, a Szovjetunió magas színvonalú ipart és műszaki fejlettségének bizonyítéka — hangsúlyozta Hruscsov. — Az egész világ ujjongott a győzelem hallatára. E győzelem új korszakot nyitott meg a természet meghódításának történetében — a világűr birtokbavételének szakaszát. — A Föld első mesterséges holdja a szovjet szputnyik volt, a naprendszer első mesterséges bolygója a szovjet űrrakéta — jelentette ki, s a kongresszus küldötteinek vi haros tapsa kísérte az SZKP Központi Bizottsága első titkárának szavait. — Évről évre egyre erősödik a Szovjetunió, a szocialista nemzetek önkéntes szövetsége a dolgozók sok-nemzetiségű állama — jelentette ki Hruscsov. — Az utóbbi években jelentősen kiszélesedtek a szövetséges köztársaságok jogai, ez a szovjet demokrácia fejlődését jelenti és lehetővé teszi, hogy még gyorsabban gyarapítsuk minden köztársaság gazdaságát és kultúráját. — A Szovjetunió belső és nemzetközi helyzete még soha nem volt olyan szilárd, mint most — hangsúlyozta az SZKP Központi Bizottságának első titkára. — A Szovjetunió, az agressziós erők megfékezéséhez minden szükséges eszközzel rendelkező, legyőzhetetlen szocialista tábor, a békének és a népek biztonságának erős bástyája. A hétéves terv fo felatlatai Hruscsov, áttérve a Szovjetunió 1959—1965-ig terjedő hétéves népgazdaságfejlesztési tervének fő feladataira, rámutatott: a szovjet nép olyan magaslatokat ért el, olyan grandiózus átalakításokat hajtott végre a gazdasági és a társadalmi-politikai élet minden területén, hogy a Szovjetunió számára lehetővé válik, hogy most a fejlődésének új, Igen fontos időszakába: a kommunista társadalom szélesen kibontakozó építésének időszakába lépjen. Hruscsov röviden meghatározta a jelzett időszak fő feladatait: a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése, a Szovjetunió gazdasági és védelmi erejének további fokozása, s ezzel egyidejűleg a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése. Hangsúlyozta: meg kell oldani azt a történelmi feladatot, hogy az egy lakosra számított termékek előállításában a Szovjetunió utolérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat. Hruscsov, miután megállapította, hogy a hétéves terv alapvető kérdése a szocializmus maximális időnyerése a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben, kitűzte a konkrét gazdasági, politikai, ideológiai és nemzetközi feladatokat. Gazdasági téren: átfogóan fejleszteni a termelőerőket, a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján minden gazdasági ágban. olyan fejlődést elérni, amely lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió döntő lépést tegyen a kommunizmus anyagitechnikai bázisának 'étrehozá- sában és a Szovjetunió győzelmének biztosításában a kapitalista országokkal folyó békés gazdasági versenyben. Az életszínvonal jelentős emelkedését az ország gazdasági potenciáljának fokozásával, a népgazdaság valamennyi ágára kiterjedő további műszaki haladással, a társadalmi munka termelékenységének szüntelen növelésével kell biztosítani. Politikai téren: tovább erősíteni a szovjet szocialista rendszert, a szovjet nép egységét és összefogását, fejleszteni a szovjet demokráciát, fokozni a széles néptömegek aktivitását és öntevékénvsését a kommunista társadalom építésében, bővíteni a társadalmi szervezetek funkcióit az állami kérdések megoldásában, növelni a párt és a szocialista állam szervező és nevelő szerepét, minden eszközzel erősíteni a munkás-paraszt szövetséget, hazánk népeinek barátságát. Ideológiai területen: fokozni a párt eszmei- nevelőmunkáját; növelni a dolgozók, elsősorban a serdülő nemzedék kommunista öntudatát és a munkához való kommunista viszony, a szovjet hazafiság és a nemzetköziség szellemében nevelni őket. Leküzdeni az emberek tudatában a kapitalizmus csökevényeit, harcolni a burzsoá ideológia ellen, A nemzetközi kapcsolatok területén: következetes külpolitikát folytatni a népek békéjének és biztonságának fenntartására és megszilárdítására a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján. Törekedni a „hidegháború” megszüntetésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére. Minden lehető módon erősíteni a szocialista világrendszert és a testvéri népek baráti együttműködését. Beszámolójában Hruscsov felsorolta azokat az adatokat, amelyek jellemzik, hogy milyen széles körben vitatták meg „A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959— 1965. évi ellenőrző számai”- ról szóló beszámolójának téziseit. Az országos vitában több mint 70 millióan vettek részt. Áttérve az ipar és a közlekedés fejlesztésének kérdéseire, Hruscsov rámutatott, hogy az ellenőrző számok az ipar minden ágában, különösen pedig a nehéziparban a termelés fejlesztésének gyors ütemét és a termelés nagy, abszolút növekedését irányozzák elő. — Az ipar teljes termelésének volumenét — mondotta — 1958-hoz viszonyítva 1965- ben körülbelül 80 százalékkal, ebből az „A” csoportban (termelési eszközök termelése) — 85—88 százalékkal, a „B” csoportban pedig (fogyasztási cikkek termelése) — 62—65 százalékkal akarjuk növelni. Hangsúlyozta, hogy ez igen nagy növekedés. A hétéves terv ideje alatt az ipari termelés volumene any- nyival nő, mint az utóbbi 20 esztendő alett. — A hétéves terv végére a villamosenergia termelésnek — mutatott rá a továbbiakban Hruscsov — 500—520 milliárd kilowattórára, az erőművek előírt kapacitásának pedig több mint kétszeresére kell emelkednie. Időnyerés céljából és a beruházások leghatékonyabb kiaknázása érdekében a hétéves terv előnyben részesíti a földgázzal, pakurával és kis kalériájú szénféleségekkel működő hőerőművek építését. — A hőerőművek üzembe helyezése mellett szerepel a tervben a bratszki, a sztálingrádi, a kraszuojarszki, a kremencsugi, a buhtarmai, a votkinszki és más vízierőművek megépítése. Különböző reaktor-típusokkal felszerelt számos atomvillanytelep kezdi meg működését. — A nehézipar magas fejlettségi színvonala és a mező- gazdaság fellendítését célzó intézkedések végrehajtása — hangsúlyozta Hruscsov — lehetővé teszi az élelmiszer- és iparcikkgyártás lényeges növelését. A hétéves terv időszakában a könnyűipar termelése hozzávetőleg másfélszeresére, az élelmiszeripar termelése (Folytatás a 2-ik oldalon) Hruscsov elvtárs beszámolóját mondja a kongresszuson
