Pest Megyei Hirlap, 1959. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-17 / 14. szám

2 ™&CirlaD 1959. JANUÁR 17. SZOMBAT Az angol sajtó Mikojan amerikai útjáról Az angol sajtó szinte visz- szafojtott lélegzettel várja Mi­kojan találkozását Eisenho- werrel. Egyes lapok igyekez­nek csillapítani azt az aggo­dalmat, hogy kétoldalú tár­gyalások alakulhatnak ká a Szovjetunió és az Egyesült ^Államok között. A Times washingtoni tudó­sítója emlékeztet arra, hogy Eisenhower és Dulles hang­súlyozták, a megbeszélés a Fehér Házban nem lesz tár­gyalás és amerikai részről nem fognak új javaslatokat tenni Berlin és Németország ügyé­ben. A Times tudósítója mégis lehetőséget lát a komoly esz­mecserére. Mint írja: „Az első Dulles—Mikojan talál­kozás után az amerikai kül­ügyi hivatal a berlini kér­désben megtalálja a mozgási lehetőséget, amit kétségkívül megerősített a Szovjetunió az­zal a megnyugtató kijelentésé­vel. hogy a szabad városra vo­natkozó javaslatot nem szánta ultimátumnak. Mikoj an láto­gatása új gondolatok erjedé­sét idézte elő messze a hi­vatalos Washington határain túr? A Daily Telegraph washing­toni tudósítója szerint Eisen­hower és Dulles igyekezni fog­nak a megbeszéléseket azon a homályos vonalon innen tar­tani, amely a megbeszéléseket a tárgyalástól elhatárolja. Az Egyesült Államok nem hagyja magát kétoldalú megbeszélé­sekre csábítani a Szovjetunió­val, ami aggasztaná szövetsé-» geseit. A félreértések kikü­szöbölésének és az általá­nos nyilatkozatok értelmezé­sének folyamatát azonban alig lehet megkülönböztetni a tárgyalásoktól. A lap egyéb­ként lehetségesnek tartja, hogy ez év közepe táján kelet—nyu­gati értekezlet kezdődik a német kérdésről. A szélsőjobboldali Daily Mail New York-i tudósítója meleg hangon ismeri el Miko­jan ENSZ-ben tartott sajtóér­tekezletének ragyogó sikerét. Hatezáz újságíró és rá- diótudósító jelent meg, húsz­milliós közönség nézte és hall­gatta a televízión ezt az ér­tekezletet, amely Mikojan legfényesebb teljesítménye és legdiadalmasaibb órája volt. Mikojan tréfákkal, szellemes­ségekkel, villámgyors vála­szokkal árasztotta el az új­ságírókat. Kezdettől fogva minden az ő javára szólt. Mikor a terembe lépett, az ENSZ-tisztvise lő k hatalmas ovációkkal üdvözölték. Az ér­tekezlet csak akikor volt von­tatott, amikor Millióján nem beszélt. A külföldi újságírók közül sokan unalmasak voltak, Mikojan azonban a legcse­kélyebb türelmetlenséget sem mutatta. Szellemessége min­dig viharos derűt váltott ki a hallgatóságból. Az első amerikai és angol visszhang Mikojan csúcsértekezleti javaslatáról Az amerikai külügyminisz­térium hivatalosan nem kom­mentálta Mikojannak azt a ki­jelentését, hogy a csúcsérte­kezletnek össze kellene ülnie. Nem hivatalosan azonban ki­emelik, hogy „a Nyugat gyak­ran fejezte ki készségét a né­met kérdésről bármely szinten tartandó kelet-nyugati tanács­kozások iránt, feltéve, ha e tárgyalások elfogadható alapon folynak és a haladás reményé vei kecsegtetnek”, A brit lapok szerint az ame.. rikai kormánynak mérlegelnie kell Mikojan csúcsértekezlet! ajánlatát. A Daily Telegraph megállapítja: Anglia részéről semmiféle ellenvetés nem me­rülhet fel az ellen, hogy Hrus­csov, Eisenhower és Macmil­lan találkozzék. Persze, egy hi­vatalos csúcsértekezlet nyélbe­ütése nehéz dolog lenne — te­szi hozzá a lap —, de az Orosz­ország és Amerika között tá­tongó szakadék áthidalásán» irányuló minden kísérlet a bé­két szolgálja. A News Chronicle is Miko­jan javaslatának mérlegelését ajánlja s kijelenti, hogy a ke­reskedelem „addig is jó szol gálátokat tehet“. A Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata az új kormány megalakulásáról A határozat megállapítja, hogy a minap megalakult ki­sebbségi kormány nem felel meg azoknak a követelések­nek, amelyeknek a nép a par­lamenti választásokon és a kormányválság idején hangot adott. A munkásosztály, a kis­birtokosok és a többi dolgozó érdekei parlamenti többségre támaszkodó kormány mega!«- látását követelik. Egy ilyen kormányban helyet kell foglal- miok a népi demokratáknak, akik az ország legnagyobb parlamenti csoportját alkotják, a szociáldemokrata ellenzék­nek és az Agrár Szövetségnek. Az Agrár Szövetség vezető­sége megtagadta az együttmű­ködést a népi demokratákkal és a szociáldemokrata ellen­zékkel. Ezzel elárulta, hogy a jobboldalra húz. Ezért a dolgo­zóknak továbbra is éberségei kell tanúsítaniok, tömegmoz­galmat kell indítanioik a béke fenntartásáért, Finnország és a Szovjetunió barátságáért, az életszínvonal emelkedéséért, o nagytőke és a reakció fondor lataí ellen, a demokratikus együttműködés kormányának megalakításáért. Újabb amerikai holdrakéta kilövését tervezik Az amerikai hadsereg kuta­tási és fejlesztési osztályának vezetője kijelentette, hogy a hadsereg „rövidesen” kilövi második holdrakétáját. A tá­bornok nyilatkozatában rész­letekre nem tért ki, A hadsereg első holdrakétá­ját december 6-án lőtték ki, a rakéta 105 000 kilométer ma­gasságra emelkedett. Hóviharok, áradások és sűrű köd Nyugat-Európában FRANCIAORSZÁG Párizsra csütörtökön ismét vastag hótakaró borult. A hó­vihar megbénította a forgal­mat az orlyi repülőtéren. Kelet-Franciaországban ismét árvízveszély fenyeget. A Kis- Szajna kicsapott medréből és nagy területeket öntött eh A környékein minden utat lezár­tak. A lakosságnak helikopte­rekkel szállítják az élelmiszert. Elszász-Lotharingiában to­vábbra is rendkívül hideg az idő, s újabb havazás indult meg. Strasbourg környékén 30 falut szigetelt el a hó a kül­világtól. A hófúvás több mint száz gépkocsit betemetett. A Cote d’Azúron ezzel szem­ben tavaszias az idő és csü­törtökön többen strandoltak a tengerparton. A virágoskertak- teM# nyílik a mimóza, 1 AUSZTRIA St. Anton am Arlbergnél a csütörtökre virradó éjszaka lavina sodort el egy teher­vonati. Ezen a vonalon csü­törtökön nem közlekedtek a nemzetközi gyorsvonatok. Ti­rolban a rendőrség lavinave­szély miatt több útvonalat le­zárt. NYUGAT-NÉMETORSZÁG Bajorországból erős havazá­sokat jelentenek, a müncheni repülőteret lezárták. A Bonn közelében levő Wahr, repülő­tere a sűrű köd miatt használ­hatatlan. Nyugat-Németország északi területein továbbra is erős fagyok vannak, Hanno­verben mínusz 20 fokot mél­tek. Fidel Castro figyelmeztette az Egjesiilt Államokat, hogy ne avatkozzék Ruha beliigyeibe A nyugati hírügynökségek tudósításokban számolnak be arról, hogy Fidel Castro ki­jelentette, jó kapcsolatokat akarnak fenntartani az Egye­sült Államokkal, de óva inti attól, hogy beavatkozzék Ku­ba belügyeibe. Ha az Egye­sült Államok tengerészgya­logságot küld Kubába, akkor „200 000 gringo meghalna” — mondotta. (Egyes latin-ameri­kaiak a gringo kifejezést leki­csinylő értelemben használ­ják az Egyesült Államok ál­lampolgáraival kapcsolatban.) Castro figyelmeztető kije­lentését csütörtökön kétszer is elmondta. Az amerikai tenge­részgyalogságra tett célzását nem fejtette ki részletesebben, de feltehetően válasz volt arra, hogy az amerikai kong­resszus néhány tagja az ame­rikai külügyminisztérium köz­belépését követelte a kubai kivégzések megszüntetéséért. „Jó kapcsolatokat akarunk az Egyesült Államokkal, de meghódolást nem”. — mondot­ta Castro, majd kitérve arra, hogy őt kommunistának ne­vezték, hozzátette: „Nem va­gyok kommunista. Mindenkit kommunistának neveznek, aki nem adja el magát az ameri­kaiaknak... Én nem adom el magam és nem is fogadok el parancsokat az amerikaiaktól.” Fidel Castro keserűen nyi­latkozott az észak-amerikaiak­ról. Bombákat és katonai misz- sziókat küldenek hozzánk — mondotta. — Mi jobb demok­raták vagyunk, mint Eisen­hower és Foster Dulles. Ku­bában nagyobb a szabadság, mint az Egyesült Államokban — hangoztatta. SZOVJET PROFESSZOR a Holdra jutás lehetőségéről Előadóest Moszkvában a szovjet űrrakéta (elbocsátásáról — A Hold eltalálása a ra­kétával és — ami ennél sok­kal fontosabb — a Holdra való leszállás ma már teljesen meg­valósítható feladat a szovjet tudomány és technika szá­mára — jelentette ki Borisz Kukarkin professzor, a Nem­zetközi Csillagászati Szövet­ség alelnöke. Kukarkin professzor fenti megállapítását a moszkvai Po­litechnikai Múzeumban ren­dezett előadóesten tette. Rá­mutatott, hogy a szovjet tudó­soknak nem volt céljuk a Hold eltalálása. Számításaikat arra építették, hogy jelenleg azzal szerezhető meg a lehető leg­kedvezőbb tudományos tájé­koztatás, ha a rakéta elhalad a Hold mellett. Ha az első kí­sérletként kibocsátott űrraké­ta a Holdra esett volna, poz- dorjává tört volna, mert se­bessége a Hold megközelíté­sekor meghaladta a másod- percenkénti három kilométert. Ez tehát nem járt volna sem­miféle gyakorlati eredménv­nyel. — Sikerült . megkétszerez­nünk a szerzett értesülések mennyiségét azáltal — mon­dotta Kukarkin professzor —, hogy a rakétáról értesülések érkeztek akkor is, amikor megközelítette a Holdat, és akkor is, amikor eltávolodott tőle a világűrben. Joszif Sklovszkij, a matema­tikai és fizikai tudományok doktora az előadóesten el­mondta, hogy az űrrakéta ál­tal meghatározott magasság­ban kibocsátott nátriumfelhő igen kedvező feltételeket te­remt az űrhajók megfigyelésé­hez. Ez a módszer csábító táv­latokat nyit meg arra nézve, hogy a mesterséges bolygók sok tízmillió kilométer távolság­ban is megfigyelhetők lesz­nek. Anatolij Dorodnyicin aka­démikus hangsúlyozta, hogy a szovjet szakemberek sike­resen oldották meg azt az igen nehéz kérdést, hogyan küszöböljék ki a rakéta tes­tének vibrálását a hajtómű munkája közben. Beszélt ar­ról is, hogy egy amerikai pro­fesszor javasolta: készítse­nek különleges fényérzékeny vitorlákat és ezek segítségé­vel a napsugarakat használ­ják fel az űrhajók hajtására. Elvileg ez az elgondolás he­lyes — mondotta az akadémi­kus —, de ma még nincs meg a lehetőség a megvalósítására. Dorodnyicin akadémikus véleménye szerint nemcsak a bolygók közti közlekedés kor­szaka pyílt meg/, hanem a bolygók , geológiai felkutatá­sának korszaka is. Ma talán még a fantázia birodalmába tartozik az a gondolat, hogy a naprendszer bolygóin értékes ritka elemeket termeljünk ki, olyanokat, amelyekből a Föl­dön kevés van. A jövőben megszokott módszerré válhat, hogy a bolygókon kibányász- szák és a Földre szállítják eze­ket az elemeket. Borisz Voroncov-Veljaml- nov, ismert szovjet tudós, az előadóesten a Hold meghódí­tásának kilátásairól szólva elmondta, hogy az ember le­szállása a Holdra kockázatos vállalkozás lesz, amíg nem ta­nulmányozzuk részletesen a Holdon végbemenő jelensé­geket. Ma még nagyon keve­set tudunk a Hold természet­világáról. mai nap Biszku Béla látogatása az Orion-gyárban 1959. január 17, szombat, Antal napja, A Nap kél 7.27 órakor, nyugszik 16.22 órakor. A Hold kél 11.13 órakor, nyugszik 0.25 órakor. Várható időjárást hideg, erősen felhős idő. Több he­lyen, elsősorban az ország déli felében havazás. Mérsé­kelt, helyenként élénk északi­északkeleti szél. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet: mínusz 3—mínusz 6 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: a hideg idő tovább tart. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Tömpe Istvánnak, a föld­művelésügyi miniszter első he­lyettesének 50. születésnapja al­kalmából eredményes munkája elismeréséül a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést pénteken Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettes* nyújtotta át. — AKTÍVA-ÉRTEKEZLE­TET tart január 20-án a me­gyei pártbizottság. Az érte­kezleten a megye mezőgazda­ságának helyzetét tárgyalják meg. — TEAESTET RENDEZ­NEK vasárnap délután az albertirsai Szabadság Ter­melőszövetkezet asszonyai. Az összejövetelen előadást tartanak majd A dolgozó nő feladata a szocialista haza védelmében címmel. — TELJESÜL a ceglédi Körösi úti lakosok régi vá­gya: február elején korsze­rűen berendezett új húsboltot nyit a Népbolt Vállalat. — E HÓNAP VÉGÉN köl­töznek be a lakók a szobi vámőrség új, 12 lakásos épü­letébe. — DR. MÜNNICH FE­RENCNEK, a Minisztertanács elnökének elnökletével iilcst tartott tegnap a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltása 40 évfordulójának ünnepségeit előkészítő bizottság. — A KIOSZ országos köz­pontja értesíti az érdekelt lakosságot és a kisiparosokat, hogy a személyi igazolványok kicserélésénél a rendőrség el­fogadja a magánkisiparosok által készített fényképeket is, ha azok az állami fotoválla- latoknál és szövetkezeteknél alkalmazott áron ég az előírt méretben készültek. — ÜNNEPÉLYES TAG­GYŰLÉSÉN osztják ki' ma délután fél három óraikor a Pomázi Posztógyárban az új KISZ-tagköny veket. Biszku Béla belügyminisz­ter, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja pénteken meglátogatta az Orion-gyárat,- Szakos János párttitkár és Bér. celi Béla gyárigazgató kísére­tében megtekintette a gyár forgácsoló, valamint televíziós részlegét és a szerszámmű­helyt, s hosszan elbeszélgetett a dolgozókkal. — ŐSKORI EMLÉKEK címmel kiállítás nyílik Vácott vasárnap délután, a Vak Bottyán Múzeumban. — TÁRSADALMI MUN­KÁVAL és pénzbeli hozzá­járulással teremtette elő a község lakossága a kemencei kultúrház 600 000 forintos építési költségének legna­gyobb részét. Az épületet, amelyre most húzzák fel a tetőt, néhány hónap múlva átadják rendeltetésének. — MIRELITE-SZEKRÉNYT kapnak a ceglédiek. A me­gyei tanács segítségével be­szerzett hűtőgépet február elején állítják be a Szabadsáv téri csemegeboltba. — KIBŐVÍTETT ülést tart január 31-én a dabasi járási pártbizottság, amelyen a járás termelőszövetkezetei­nek helyzetét, valamint ar. általános mezőgazdasági kér­déseket vitatják meg. — MEGOLDÓDIK a köz­étkeztetés Vecsésen. A Ceg­lédi Vendéglátóipari Vállalat korszerű éttermet nyit a köz­ségben. A TELEVÍZIÓ müsoka ma este 18.45 órai kezdettel: TV» híradó. G. B. Shaw: Pygmalion. Vígjáték, a Katona József Szín­ház vendégjátéka a Magyar Nép­hadsereg Központi Tisztiházában. A Nagyvásártelepre pénteken reggel 23 vagon és hét tehergép­kocsi áru érkezett, ebből nyolc vagon vegyes zöldáru, hét vagon narancs, egy vagon citrom és hat vagon tojás és vágott baromfi. Az állami zöldségesboltok a Gülbaba burgonya árát kilón­ként 1.90, a rózsáét 1.70, az El­láét pedig 1.50 forintra mérsé­kelték, a makói vöröshagymát 2—2.40, a hollandiait 2.40, a makói fokhagymát 10.60—11.60, az Im­port fokhagymát 8.50 forintért árusították. A földmüyesszövet- kezeti boltok a vegyes babot kilónkén* 3.20, a fehérbabot 5, a fürjbabot 5.20, a hántolt sárga­borsót pedig 5 forintért hozták forgalomba. A szövetkezeti baromfiboltok élénk kínálat mellett a libazsiradékot kilón­ként 26, a zsíros libahúst 24, a libaaprólékot 13 forintért árusí­tották. Az élő csirkét kilónként 25, a tyúkot 24. a kakast 19 fo­rintért adták. Belga-Kongó Az afrikai kontinens középső részén el­helyezkedő, mintegy 2 350 000 km-’ területű (hazánk területénél 25-ször nagyobb), igen gyéren lakott, Magyarország lakosságát csak kevéssel felülmúló, 12 300 000 főnyi lakosú Belga-Kongó óriási természeti kincsekkel ren­delkezik. Belga-Kongó adja uránból a kapi­talista világtermelés 60%-át, gyémántból 58%-át, rézből 10%-át; ón- és aranytermelés« is igen jelentős, de ezeken kívül számottevő mennyiségben találhatók meg területén úgy­szólván az összes ásványok és ércek. A Belga-Kongót környező országok közül a nyugaton és északon elhelyezkedő Kongói Köztársaság és Közép-Afrikai Köztársaság, a volt Francia Egyenlítői Afrika gyarmataiból az utóbbi időben váltak autonóm köztársasá­gokká, Szudán, amely régebben angol gyar­mat volt, már néhány éve független állam és az ország déli határainál fekvő Rhodesia és Nyasszaföld a Brit Nemzetközösségen belül jelentős autonómiával bír. A Belga-Kongóban az utóbbi napokban le­játszódott események arra utalnak, hogy a többi afrikai országhoz hasonlóan Belga- Kongó népe is megindult a függetlenség és a felszabadulás felé vezető úton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom