Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-19 / 299. szám
k risT »rtc l'/f irlap 1958. DECEMBER 19. PÉNTEK Ki rongálta mega ráckevei révész MŰSORVÁLASZTASl GONDOK November 21-én a kora reggeli szüi'kületben apró halászcsónak kötött ki á ráckevei Kerek zátony-szigeten. Feszítővassal felszerelt, ismeretlen férfiak léplek k: a csónakból, majd gyors léptekkel eltűntek a säget fái között. Pár perc múlva tompa zuhogás verte fel a környéket. Mi történt? — Ezt csupán a szigeten lakó Kiss Ernő és a révészházat építő kőműves látták. A szemtanúk a két jövevényben Böbék Józsefet és fiát ismerték fel, akik azért jöttek át Ráckevéról, hogy a már tető alá került révészházat szétrombolják. Bobék József még a helyszínen megjelent kőművest is felszólította, hogy haladéktalanul kezdjen a ház bontásához, de miután a kőműves ezt megtagadta, a fiával fogott a még tatarozatlan ház ledöntéséhez. Lerombolták a tűzfalakat, leszórták a cserép egy részét, de a többi már nem ment ilyen símán. Nem is tudták teljesen szétbontani a kis építményt Eddig tart a barbár rombolás rejtélyes története, s az ügy tisztázása most a bíróságon folytatódik. Ugyanis a törvénytelen akciót a ház építtetői: a Kerekzátony-säget tulajdonosainak közössége nem hagy ta ennyiben. Az előzmény eket nem ismerőben önkéntelenül is felvetődik a kérdés, vajon Böbék Józsefet és fiát mi késztette erre a törvénytelenségre. Több mint száz esztendeje már, hogy a Duna közepén kiemelkedő 43 holdnyi Kerek- zátony-szigeten, az akkor még nagyrészt ráckevei telektulajdonosok szigetközösséget hoztak létre, azzal az elhatározással, hogy ki-ki a szigeten levő földterülete után évenként meghatározott összeget fizet majd a közös pénztárba. A befolyt feszégből egy révészt kívántak alkalmazni állandó jelleggel. így — gondolták — nem lesz probléma az átkeléssel, sőt a révész még a szigeten levő halászkunyhókra is vigyáz. 1903-ban Gazdag Márton, a törvénysértő Böbék József apósa megengedte,' hogy az átkelőhely mellett levő telkéből nyolc négyszögölnyi területen a telektulajdonosok egy kis szoba-konyhás lakást építsenek a säget révészének. Ennek fejében Gazdag Mártonnak nem kellett fizetnie telekbért, a révész pedig ingyen szállította át a Dunán. A Ids ház 53 éven áf nyújtott otthont a sziget révészének. Közben a sziget teljesen felaprózódott. Főként üzemi munkások vették meg 70—80 négyszögölenként, hogy a hétvégi pihenőjüket a festői 'környezetig ledöntötte. Attól kezdve a säget révésze egy nyomorúságos kis nádkunyhóban lakott. A szigetközösség, látva a révész ínséges helyzetét, 1957 őszén elhatározta, hogy közös erőből ismét felépíti a révész- 'háatt. Ez év tavaszán már az építőanyag is megérkezett. Igen ám, csakhogy a telek örökösének férje, Böbék József hallani sem akart az építkezésről. Hiába kérték ismét a jóformán semmire se használható nyolc négyszögölnyi árterületet, nem adta át az építkezéshez. Egy ízben küldöttség is felkereste, de azt a kijelentést tette, hogy ez atyaúriste^i- nek se enged oda építkezni. Ugyanakkor a 2000 négyszögöl után járó csőszbért és révészbért sem volt hajlandó megfizetni. A sägettulajdonosok ekkor, hivatkozva az 53 évi háborítatlan használatra (32 év után a földterület a törvény szerint a használó birtokába megy átl a tanácshoz fordultak. Miután a 32 évi háborítatlan használatot írásban kellőképpen igazolták. Tóth Gábor, a községi tanács elnöke szóbeli engedélyt adott az építés megkezdéséhez. A sägettulajdonosok szeptember 5-én hozzá is kezdtek az építéshez. Erre Böbék a járási tanácshoz fordult, azt persze elhallgatta, hogy a sägettulajdonosok most már jogosan veszik birtokukha a Pénteken az országos kukoricatermesztési tanácskozással egy időben nyitják meg a Földművelésügyi Minisztérium első emeleti tanácstermében az első nagyszabású kukoricatermesztési kiállítást. Nemcsak a szakembereknek, de a közönségnek is sokat mond ez a jól megrendezett kiállítás. A falakon csöves kukorica függönyöket, a padlón morzsolt kukorica szőnyeget és táblázatokat, ötletes diorámákat, a termékek egész sorát állítják ki. Külön részeken mutatják be a kukorica nép- gazdasági jelentőségét, a vető- magtermesztés-hibridizálást, továbbá a 'kukoricatermesztés komplex gépesítését, agrotechnikai módszereit, a kukoricában alkalmazott vegyszeres gyomirtás hasznát és terjedését. Míg például 1958-ban 4600 hold kukorica vetésterületen végeztek vegyszeres gyomirtást, 1959-ben már több mint tízszeresére, körülbelül 50 000 holdra terjesztik ki. Rendkívül érdekes a kukorica mező- gazdasági és ipari felhasználányolc négyszögölnyi földterületet. A járási tanács műszaki osztálya, nem ismerve a helyzetet, Boboknak adott igazat és írásos felszólítást küldött a Szigettulaj donoroknak az építkezés beszüntetésére. Az ügy tovább bonyolódott. A szigettullaijdomosok az újabb szóbeli engedély alapján tovább folytatták az építkezést. November 20-ra már tető alá került aiz épület. így történt aztán, hogy 21-én reggel Bobéit durva törvénytelenségre ragadtatta magát. A járási tanács műszaki osztálya 22-én küldte ki az építkezés leállításáról szóló határozatot. Bobok József még most is a paragrafusokra hivatkozik, holott éppen ő sértette meg a törvényességet. Annak idején, 90 holdas gazda korában persze megszokta, hogy mindig az 6 szava volt a döntő. Ma már azonban más világ van, nem a vagyon, az összeköttetés, hanem az emberség, a törvények betartása szabja meg az emberek igazát. A bírósági eljárás nemrégen kezdődött meg, s biztosak vagyunk abban, hogy Böbék József elnyeri büntetését és a nádkunyhóban meghúzódó révész újra emberséges szálláshelyre kerüL Súlyán Pál sával foglalkozó részleg. Kiderül például, hogy a kukorica terméséből ösz- szesen több mint negyvenféle ipari termék készül, köztük a cukorka gyártásnál használatos mézsűrű kukoricaszörp és a finom kukoricaolaj. Ezenkívül a kukorica csuhából készül az ízléses használati tárgyak sokfélesége. Ugyancsak tanulságos a kukorica tárolását, konzerválását (silózását) bemutató részleg, valamint az 1958. évi kukoricatermesztési verseny értékelése. A körülbelül 180 négyzetméteres kukoricatermesztési kiállítást december 19—január 6. között reggel 9-től délután 4-ig tekintheti meg a közönség. ■ _______ E giháború Szeksiárd környékén Csütörtökre virradó éjszaka az évszakhoz mérten szokatlan mennyiségű csapadék esett Szekszárdon és környékén: reggel 18 millimétert mértek. Az esőzést dörgés és erős villámlás kísérte. Országos földművesszövetkezeti foto-kiáltítás A Szövetkezetett Országos Szövetsége, a jövő év márciusában, országos földművesszövetkezeti foto-kiállítást rendez. A kiállításon a földművesszövetkezeti foto-szak- ltörök, illetve a földművesszö- vetkezeti rendszerben dolgozó amatőrfényképészek vehetnek részt legfeljebb öt, 18x24 centiméteres, szabadon választott témájú képpel. A kiállításra szánt képeket február 28-ig kell beküldeni a SZÖVOSZ- hoz (Budapest, V., Szabadság tér 14. szám). A legjobb képeket díjazzák. Külön bírálják el a szövetkezeti témájú képeket. A díjazott képeket a SZÖVOSZ megvásárolja. Cigánytanácskozás A Hazafias Népfront csütörtökön Szekszárdon tanácskozásra hívta meg a Tolna megyei cigányság képviselőit. A megbeszélésen Hunyadi Károly országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára mondott beszédet, A veresegyházi szülői munkaközösség nagy fába vágta a fejszéjét ebben a tanévben. Tervei között szerepel a rossz tanulók látogatása, az utca- és mozifelelősség, a betegek látogatása. Szeretnének venni a gyerekek táborozásához egy balatoni telket, terveikben szerepel egy zongora vétele és szeretnének társadalmi erőből az iskolaudvarban két teniszpályát felépíteni. Részben ezt a célt szolgálja a szülői munkaközösség egykori öntevékeny színjátszóinak előadása. A három előadás 5000 forint tiszta haszonnal zárult. A harmadik előadást néztük meg. Már a kezdés időpontjában is zsúfolásig megtelt a kultúrotthon, hogy megKözeledik Szilveszter napja, s nemsokára itt vannak a farsangi bálok is. A megye színjátszó csoportjai vidám estekre készülnek, hogy ezeken a napokon mulattató egyfelvoná- sosokból, jelenetekből, magánszámokból mutassanak be egy csokorra valót szórakozást kereső közönségünknek. El is kezdenék összeállítani a műsoraikat, ha rögtön az elején nem ütköznének egy komoly akadályba: nincsen megfelelő műsoranyag, amiből választani lehetne. A „Játékszín” sorozat legújabb kötetei között ugyan megjelent egy füzet, amelyben három egy- felvonásost találhatnak, s az MSZMBT nemrégen kiadott „Műsorfüzet”-ében is van néhány vidám jelenet — de ezzel azután ki is merítették az újabb anyagot. A régit pedig, legalább is annak ízléses és műsorpolitikailag is helyeselhető részét már eljátszották, hiszen a „Hogy volt”, „Színe- java”, „Pesti paprika”, „Po- mocsi”, no meg a hírhedt „Lepsénynél még megvolt” köteteknek éppen az volt a legfőbb hibája, hogy kevés olyan jelenet volt bennük, amelyek mai vidám életünkről szólnak, inkább minduntalanul a polgári kabarétermésre támaszkodtak. nézzék a veresegyháziak régi kedvenceiket. Az első nagy siker az Ella-család vers dra- matizálása volt. Nagyon tetszett a Három kislány ül a pádon jelenet hat fiatal mama szereplője. A menyecske- és legény-szerepeket egyaránt ők játszották. Jót nevettünk az egykori nagy mulatta toknak: a Kővári, Leszák, Blafárd hármasnak. Stefán Ferencné nevelőfeleség csiszolt énekhangja nagy meglepetés volt. A műsor fénypontja a Pletykalánc volt. Piszter Nándor, áld egykor szólótáncosa volt egyik táncegyüttesünknek, 10 menyecskét tanított be a Pletykatáncra. A menyecskék helyi népviseletbe öltözötten táncoltak. Pedig biztos, hogy van ilyen, hiszen a rádió műsorában gyakran hallanak a színjátszók olyan kisebb darabokat, amelyekre azt mondják „de jó lenne eljátszani”. A leleményesebbek kérik is a Magyar Rádiótól a hallott jelenetet, de kérésüket visszautasítják. Hol játszanak még olyan vidám jeleneteket, amikből választhatnék? — kérdezi a színjátszó-rendező és megnézi a Vidám Színpad műsorát. Talál is néhány megfelelőt, s elmegy a Szerzői Jogvédő Hivatal Népköztársaság úti színpadi osztályára, hogy megszerezze ezeket — de a kért anyagot itt sem kaphatja meg, mert nincs. Hát sehogyan sem lehet színjátszók számára játszható- vá tenni ezt a mai életünket tükröző vidám egyfelvonásos és jelenet-anyagot? Dehogynem. Az agyafúrt pesti színjátszók már ezt is kiokoskod- ták: előadás alatt gyorsírókkal íratják le a Vidám Színpad jeleneteit; magnetofonra veszik, s arról leírják a rádióműsorban hallott egyfelvoná- sosokat. így kényszerül a műsoranyag jogtalan eltulajdonítására — vagy ha jobban tetszik: ellopására — a jószándékú színjátszó. Nem volna helyesebb, ha műsoranyagellátásunk — minden papírhiány ellenére is — megkísérelné kielégíteni ezt a jogos igényt, ellenkező esetben azzal kell számolni, hogy az előadásra beültethető gyorsíróval vagy magnetofonnal nem rendel* kező csoportok újra csak a „Lepsénynél még megvolt” és társait fűzik szilveszteri vagy farsangi csokorba. S ennek nem örülne senki, F. R. Százezer rovar — egy gyűjteményben Reskovits Miklós egri lakos nagy barátja a természetnek. Ráérő idejében lepkefogóval járja a hegyeket és gyűjti a különböző rovarokat. A szenvedélyes gyűjtő szorgalmát dicséri, hogy az elmúlt tíz év alatt kereken százezer rovart fogott, s ezeket lakásában maga preparálta. Reskovits Miklós nevét jól ismerik az ország iskoláiban is, mert a szemléltető oktatáshoz több ezer rovart szállított. Munkásságát a tudományos körök is értékelik: az egri Dobó István Múzeum nemrég nyílt természettudományi részlegében az általa gyűjtött rovarokból több százat tettek ki közszemlére. A Pletykatánc szereplői, és betanítójuk, Piszter Nándor December 19 tői január 6-ig a nagyközönség is megtekintheti a kukoricatermesztési kiállítást Műsoros teadélután Veresegyházon ben elterülő kirándulóhelyen | tölthessék. A sägetközfesög 1 továbbra is fennmaradt, ki-ki | fizette a saját telefcbérét. 1956- 1 ban a jeges ár a révészházat \ Aki a vádat képviseli Beszélgetés egy fiatal ügyésszel Mindenféle új és használt ágytollat, nyers állati bőröket a legmagasabb napi áron átvesznek A PEST-BÁCS-NÓGRÁD MEGYEI MÉH VÁLLALAT telepei: Pest megyében: Budapest, Vay Adám u. 8. Vác: Csányi körút 13. Cegléd: Széchenyi tér. [ Dunaharaszti: 1 Dózsa György út 71. | Nagvkáta: Sztálin út 61. | Dr. Szabó József a fia. | tál ügyészgenerációhoz tar- 1 tozik. Munkáscsaládból való. | Életpályáját ö maga is mint | asztalossegéd kezdte. Szak- I érettségis lelt, majd innen ke- | rült az egyetemre. 1957 óta, | mint ügyész, a Pest megyei | Ügyészségen dolgozik. | Munkájáról beszélgetünk. | S mint minden hivatását sze- ! rető ember, ő is lelkesedéssel |és örömmel nyilatkozik a | szakmájával kapcsolatos, fe- § léje záporozó kérdésekre. | Az ügyészi munka sokolda- | lú. Az állampolgárokkal és a l társadalmi szervekkel való ál- ! landó érintkezésből áll. Na- | ponta különböző problémák ladódnak, amelyek mindegyike | egy-egy állampolgár sorskér- | dését jelenti. Itt nem lehet az | embereket így vagy úgy el- ! könyvelni, hiszen az úgyneve- ! zett bűnözők is emberek, akikinek megvan a sajátos lelki I világuk, amelybe az ügyészinek bele kell élnie magát. iNincs izgalmasabb dolog, Imint kutatni azokat az oko- -kat, amelyek hatására egy ember szembekerült a törvényes renddel. Annak az ügyésznek, aki büntetőjogi területen működik, egyik lefgontosabb szerepe az, hogy elérje: a bűnt elkövetők bűnösségükkel és személyükben rejlő társadalomra való veszélyességükkel arányban álló büntetést kapjanak. Mert nem lehet egyenlő mértékkel elbírálni az úgynevezett megrögzött bűnözőket és a megtévedt embereket. Persze ez nem jelenti azt, hogy az ügyész lelkészt jeladatot tölt be. Ellenkezőleg. A társadalom ellenségével szemben keményen és a büntető törvények szigorú alkalmazásával kell eljárnia. De mindenkor figyelembe kell vennie a szocialista világszemléletből fakadó humanitást. A szocialista büntetőtörvények abban különböznek a kapitalista államok által hozott büntetőtörvényektől, hogy tartalmuk elsősorban a nevelést kívánja szolgálni cs csak végső esetben a büntetést. Nem könnyű ügyésznek, és ezen túlmenően minden esetben embernek lenni. Am nehézsége mellett kimondhatatlanul szép is ez a munka. Szép azért, mert emberekkel kell foglalkozni, akiket vissza kell tartani a további bűn- cselekmények elkövetésétől. Dr. Szabó József a közelmúltban két gyilkossági ügyben képviselte a vádat. Az egyik ügy rövid tényállása így hangzott: Habony Mi- hályné abonyi lakos 1959. július 15-én előzetes szóváltás után egy késszúrással megölte a férjét. Erre a bűncselekményre a törvény által megállapított legkisebb büntetés öt évi börtön. A jogszabály merev alkalmazásával tehát Habonynét öt évnél kevesebb börtönre nem lehetne ítélni, sőt méa 10 évet is kaphatna érte. — Alaposan tanulmányoztam az ügyet — emlékezik vissza Szabó elvtárs —, mindenáron meg akartam tudni, vaion milyen okok vezethették Habonynét e szörnyű tett elkövetésére. Az ügy tanulmányozása során a cselekmény egyre világosabbá és érthetővé vált előttem. Megtudtam, hogy Habonyné férje részeges, munkakerülő, ferdehajlamú ember volt. Több esetben előfordult kilenc évi házaséletük alatt, hogy az asszonyra fejszével, késsel, csákánnyal támadt és ilyenkor a szomszédok mentették meg Habonyné életét. A faluban senki sem szerette Habony Mihályt kötekedő magatartása miatt. Feleségét viszont mindenki becsületes, köztiszteletben álló anyának ismeri, aki három gyermekével nagy nélkülözések közepette él, aki büntetve még soha nem volt. — A cselekmény közvetlen előzményére is fény derült — A nevezetes napon Habonyné férje zsebében levelet talált, amelyben egy idegen nő arról értesítette férjét, hogy teherbe esett és kéri tőle, tegye meg a megfelelő intézkedéseket. A férj ezen a napon is részegen tért haza és ebéddel váró feleségére durván rátámadt. A végsőkig elkeseredett asszony ekkor felszólította tőrjét. hagyja el őket, mert ezt az életet nem tudják elviselni tovább. Habony Mihály erre így szólt: „Itt hagylak, de előbb tönkretesziek benneteket.’’ Ekkor már a végsőkig elkeseredett Habonyné nem tudott úrrá lenni indulatain és a keze- ügyébe kerülő nagykéssel férjét mellbeszúrta. Habony Mi* hály rögtön meghalt. Ilyen tényállás alapján és ilyen személyi körülmények mellett kellett dönteni Ha- bcmyné esetében. A tárgyalás adatai az ügyészt is meggyőzték arról, hogy ennek az asszonynak olyan büntetést kell adni, amely mellett gyermekeit felnevelheti, de egyúttal figyelmeztetést is kapjon, hogy a jövőben minden bűncselekmény elkövetésétől tartózkodjék. Az enyhítő körülmények figyelembevételével az ügyész indítványára a Pest megyei bíróság Habonynét egy évi börtönre ítélte, de a börtönbüntetés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. — ügy érzem, ez az ítélet igazságos volt — fejezte be a beszélgetést dr. Szabó József. — Amikor hasonló ügyekben képviselem a vádat, mindenkor az a tudat lebeg előttem; egy elhamarkodott döntés emberi életet tenne tönkre. Dudás János
