Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-03 / 285. szám

reif Merer k'K irlap 1938. DECEMBER 3. SZERDA Ilyesmi is történhet | ILLETÉKESEK VÁLASZOLNAK LONDON 3 | A Buckingham Palota vasár- | | nap délután közleményt jutta- 1 | tott el az angol sajtóhoz. Ebben | | cáfolja, hogy Erzsébet anya- 1 | királyné rendszeresen fogad | | egy kristálygömbből jósoló | | „prófétát”. | A közlemény kiadására az | | adott okot, hogy a több mint | | ötmillió példányban megjelenő | | Sunday Pictorial vasárnap első g | oldalon részletes beszámolót § i közölt arról. hogy az anya- = I királyné „mintegy tizenkét-1 1 szer”- magához kérette a | | kristály gömb-jóslással foglal-= | kozó ir származású Torn Cor-| 1 bett-et. A lap tudósítója szerint | | ezeknek a jóslásoknak gyakori | I témája Margit hercegnő jövője | | és különböző házassági problé- | I mái, I HOUSTON | I Nearvel Moon 18 éves texasi f | fiú letartóztatása után újság- g 1 íróknak elmondotta: agyonlőtt | | két férfit és egy 11 éves kis-1 r fiút, hogy a tőlük rabolt mint-g 1 egy' 40 dollárral kifizethesse | I anyja fogorvosi számláját. g LONDON | 1 Gareth Jones, angol filmszl- | l nész Londonban egy televíziós | 1 előadáson egy szívbeteg ember | \ szerepét játszotta. Az előadás = I közben öltözőjében összeesett | | és meghall. A halál oka szív-| | roham volt. iMiiiHiiiiHHimnnmMiiimiiiiininimmiiiiiiiniiiumiiiiiiv? Meghosszabbították A három szputnyik kiállítást A Technika Háza kupola­csarnokában megrendezett A három szputnyik kiállítást de­cember 7-ig meghosszabbítot­ták. A kiállítás naponta 10 órától 20 óráig tart nyitva. A kiállításnak eddig 15 000 láto­gatója volt. A kiállítás anya­gát Budapest után Pécsett mutatják be. Az elmúlt hetekben több ráckevei lakos nevében Hajlok Józsefné fordult hozzánk az­zal a kéréssel, hogy árusítsa­nak újra a kévéi piacon pék­süteményt. (Ez különösen az iskolásgyerekek miatt fontos, akik csaik ott vásárolhatnak tízórait.) A levelet leközöltük. Pár nap múlva már vála­szolt a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztálya: utasí­tották a járási kereskedelmi felügyelőt, szervezze meg az iskolá­ban a péksütemény, s más tízórai árusítását. Kö­szönet a gyors intézke­désért! A Budapest vidéki Posta- igazgatóság is panaszos levélre válaszolt. Még augusztusban kérte lapunk útján a lajosfor- rási üdülő gondntíka, szerelje­nek fel telefont az üdülőben. A postaigazgatóság készség­gel megvizsgálta a kérdést. Hogy eddig azt nem teljesítet­ték, annak oka csupán az, hogy a gondnokság nem is kért." Ki­számították, hogy a felszerelés kb. 50 000 forintba kerül. Amennyiben kívánságukat írásban közük a postával, a fenntartási üzem a jövő év elején beszereli a készüléket. Névtelen levél is akadt a ki­vizsgálásra elküldöttek között. Monorról írt egy „fizetőven­dég”. Sok kifogást emelt a Nárcisz Cukrászda munkája ellen. Szerinte a panaszkönyvet nem ad­ják ki, a vendégekkel szemben figyelmetlenek, olyan alkalmazottjuk is van, aki még számolni sem tud, Tanulnak a gazdák a gödöllői gazdakörben Székely Jánossal, a gödöllői gazdakör egyik vezetőségi tag­jával beszélgettünk a minap. Érdeklődtünk, hogy dolgoz­nak, mit terveznek a télre, s általában hogyan működik a gazdakör Gödöllőn. Székely János, mint idős parasztem­ber, ismerte a felszabadulás előtt!" gazdakör munkáját is, s örömmel látja, hogy ma sok nehéz kérdésben segít a föld­művesszövetkezet. Olyan kér­désekben, amelyeket azelőtt a gazdáknak maguknak kellett megoldaniok. Ilyen például a különböző vetőmagok beszer­zése, amelyben most a föld­művesszövetkezet készséggel áll a gazdák rendelkezésére. Az elmúlt évben is vetőbur­gonyát szerzett az érdeklődő gazdáknak. Ahogy Székely bácsi el­mondta, a földművesszövet­kezet más természetű segít­séget is ad a gazdáknak, a gazdakörnek. Ilyen például a szakmai ismeretek elsajátítása, terjesztése. Mert akármilyen nagy tapasztalattal is rendel­kezik egy idős parasztember, a tudomány az utóbbi időben fejlődött, $ ha a tudományos kutatás eredményeit átülte­tik a gyakorlatba, hasznosít­ják a parasztok mindennapi munkájában, abból feltétlenül haszon származik a gazdának is, a népgazdaságnak is. Ilyen meggondolásokból a gödöllői gazdakörben a tél fo­lyamán Német Imre, a föld­művesszövetkezet egyetemet végzett agronómusa tart majd előadásokat. Székely János véleménye szerint a legna­gyobb érdeklődésre a zöld­ségtermeléssel és a gyümölcs- termeléssel kapcsolatos elő­adások számíthatnak. mindig téved. Túl sok az üz­let alkalmazottja. Ezen vi­szont nem csodálkozik, mert nem egy protekció révén ke­rült oda. A bejelentés nyomán vizsgá­latot tartottak a cukrászdában. A levélnek csak kis része helytálló. Valóban, több fi­gyelemmel, gondossággal ve­hetnék körül a vendégeket. A létszám azonban nem túlzott. Tavaly többet racionalizáltak, s a megmaradottak két-három éve állnak a vállalat alkalma­zásában. Egyetlen új ember a szaíkképzett felszolgáló. Nem azért vették fel, mert jó pro- tektora akadt, hanem mert munkájára szükség van. Érdekes problémával fordult hozzánk Ofella Sándor leve­lezőnk Tápiószecsőről. Köze­ledik a karácsony. Hosszú évek óta él kinn Amerikában egy falujukból elszármazott ma­gyar. Él-hal a tápiószecsői népi együttes műsoráért. Na­gyon szeretné, ha ott kinn is hallhatná. Most az a kérdés, miképp juttathatnák el a fel­vételeket hozzá? Ennek nincs semmi akadá­lya, válaszolt a Magyar Nem­zeti Bank. A Hanglemezgyártó Vállalat Budapest.^ VIII., Jó­zsef krt. 19. szám* alatti stú­diójában magnetofonra veszik az együttes műsorát. Ehhez csatolni kell a MNB által ki­bocsátott engedélykérelmet. De ha kész felvételük van a Magyar Rádió birtokában s azt ott hajlandók másik tekercs­re is átjátszani, azt is ugyan­ilyen módon elküldhetik. Ha sietnek, hazánkfia karácsony­kor már az otthoni hangokban gyönyörködhet. Pirók Dezsőnek Dunake­szin évek óta nagy panasza van. Méghozzá jogos. Utat építettek Főt és Kis­alag között. Betonoztak, emeltek, rendre elvégeztek mindent. Szép is lett az út, jó is, csak éppen Pirók Dezső kertje ment tönkre. Valamennyi víz odazúdul hozzá. Hiába épít gátat, egy-egy nagyobb eső hordja, mossa a földjét. A helyszíni vizsgálat után a MÁV is csatlakozott panaszá­hoz. Megállapította, hogy a betonozás miatt a felszíni vi­zek nem szivároghatnak el s ezért a mélyebben fekvő vasútvonalakra zúdulnak. így iszaposítanak s eltömik a biz­tonsági berendezéseket. A Vízügyi Igazgatóságnak és a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumnak most már végérvényesen össze kell fog­niuk s megtalálni a módját, hogy ez a tarthatatlan állapot mielőbb megszűnjék. Nem Portiik Imréné torbá- gyi olvasónk az egyetlen, aki megkérdezi tőlünk, vajon mi­kor kerülnek forgalomba az oly sokat hirdetett „Mekalor” olajfűtésű kályhák? Hiába ke­resik, egy boltban sem kapják. A Belkereskedelmi Miniszté­rium válaszolt kérdésünkre. A „Mekalor’1 kályhák sorozat- gyártása megkezdődött. Eb­ben az évben mindössze 400— 500 darab kerül forgalomba s az is csak Budapesten. Komoly mennyiség csak a jövő évben kerül piacra, kb. 5000—6000 darab. Ezt már az ország egész terü­letén árusítják. Természetesén, ha keresik, még többet gyártanak majd. Árát a 2,20 kg házhoz szállított olajjal együtt 2650 forintban állapították meg. Leghelye­sebb lenne, ha valamelyik bu­dapesti vas- és edényüzletben előjegyeztetnék magukat, hogy a vásárlásra mielőbb sor ke­rülhessen. Szikora Lászlónak, a Felső­babáéi Állami Gazdasággal szemben volt követelése. Mun­katársával együtt szarvasmar­hagondozók. Tíz darab kát éven aluli üszőt fedeztettek. Ezért darabonként 200 forint jár, amit hiába kértek. Igaz, hogy időközben hozzájárulás­sal kiléptek, de ettől _ függetle­nül gz összegre jogosultak, hisz az állatok vemhesek lettek. Ezt állapította meg a Pest megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága is. Felülvizsgálta az üszőgondozási prémium rek­lamációját s utasította a gaz­daság vezetőségét, hogy a vemhesülési prémium időará­nyos részét fizesse ki Szikora Lászlóiknak. Az összeget az­óta már kézhez is kaptái?. Marcel Aymé: A FALJARÓ Éppen tíz esztendeje talál­koztunk utoljára a kiváló fran­cia íróval. Igaz, akkor mint színpadi szerző mutatkozott be Önagysága és a mészáros című darabjával. Most nagysikerű elbeszéléskötetével ismerke­dünk. Egy hivatalnok egyszer- csak észreveszi, hogy különös képessége van: át tud járni a falon. Bedugja főnöke szobá­jába a fejét a falon át, besétál az imádott hölgy kulcsra zárt szobájába, s amikor betörésért börtönbe zárják, különös élve­zettel hatol át a vastag kőfa­lon. íme, ez a faljáró. Különös, groteszk hangvételű elbeszé­lés, akár a kötet többi novellá­ja. Például: egy nőt különös te­hetséggel áldott meg a sors. Tetszés szerint megsokszoroz­hatja magát, s végül több ezer példányban örül, búsul, sze­retkezik a föld minden táján... Vagy: egy rendkívül lelkiis­meretes adóhivatalnok egy- szercsak lefoglalja az adóala­nyok hitvesét. Ilyenféle sziporkázóan szel­lemes, groteszk írások A fal- járó’ című kötetben összegyűj­tött novellák. Egy megejtően okos, emberséges író rejti » mulatságos, olykor kíméletlen gúnnyal megírt történetekbe aa emberekről, a társadalomról vallott nézeteit. Bár novel- lás kötetében a fantasztikum az uralkodó elem. a csodás képze­let szárnyán mégsem emelke­dik ködös magasságokba, ha­nem itt marad a földön. Nálr a falon átjáró kishivatalnok, * sok példányban elburjánzó fe' leség, a nyújtható és adagolha­tó idő csak arra jó, hogy még mélyebben behatolhasson a va­lóságba és csak a leleplező hu» mór és szatíra eszközének te» kinti a fantasztikumot. A sziporkázóan szellemes no­vellák hű tolmácsolásáért kifr lön dicséret illeti a fordító Ba» jomi Lázár Endrét. Nehéz fék adatra vállalkozott, amikóf Aymé eredeti stílusát kísérelt# meg visszaadni. Sikerrel Mindvégig megőrizte Aym9 egyéniségét, ugyanakkor nem tévesztette el a célt: magyar olvasók számára fordít 3 mindkét feladatot jól oldotta meg. (Európa Kiadó.) Prukner Pál Újabb intézkedések az iskolások gyakorlati oktatásáról A művelődésügyi miniszter — az érdekelt szakminiszterek­kel egyetértésben — rendelke­zést adott ki, amely szerint az ipari és a mezőgazdasági ter­melőüzemek tegyék lehetődé, hogy arra alkalmas szakembe­rek, szakmunkások közvetlen óraadással vagy rendszeres tanácsadással támogassák az iskolák műszaki gyakorlati foglalkozásait. A nevelők kép­Mekkora a ceglédi határ? Takács Imrével, a Ceglédi Földművesszövetkezet mező- gazdasági üzemágveze tőjével beszélgettünk a napokban s munkája iránt érdeklődtünk. Megkérdeztük tőle, mekkora a ceglédi határ? Ha az egész ceglédi határ nem is tartozik hozzá és nem is tartja számon az utolsó holdig a földeket, egy azonban biztos: annyi föld tartozik hozzá, mint egyik-másik kisebb járás egész területe. A földművesszövetkezet az egyéni gazdákkal és termelő­szövetkezeti csoportokkal áll összeköttetésben. Szervezi ré­szükre a gépi munkát és megköti a termelési szerződé­seket. Takács Imrének 15 ezer hold földön kell ezt a munkát elvégezni. Csupán gépi mun­kából 23 ezer normálhold a tervük és hogy fez a szám mekkora, azt akkor látjuk iga­zán, ha összehasonlítjuk pél­dául a gödöllői járás tervével. A gödöllői járásnak ugyanis 11,5 ezer normálhold a gépi munka terve. Jelentős meny- nyiségű területet kell leszer­ződni cukorrépára, aprómagra, zöldségre és gyógynövényre is. Ezt a hatalmas feladatot Ta­kács Imre néhány közvetlen munkatársával és 16 körzet­felelőssel végzi el. A feladat még így ig nagy, de a mun­kájuk mellett még arra is fu­totta erejükből, hogy 41 gép- használati társulást szervezze­nek. Ebben is egyedülállók » megyében. zésére a gyakorlati foglalko­zásokhoz adjanak műhelyter­met. mezőgazdasági gyakorlat­ra alkalmas területet, a mű­hely-, illetve a mezőgazdasági gyakorlati foglalkozások veze­tésére alkalmas szakoktatót. Az iskolai gyakorlóműhe­lyek, gazdasági gyakorlókertek felszereléséhez térítés nélkül adjanak át az üzemek, vállala­tok, állami gazdaságok és tsz- ek az üzemi termelésben már nem használható és selejtezés­re váró. de a gyakorlati kép­zésre még alkalmas gépeket, kézi szerszámokat, fa-, fém-, papír-, textil-, huzal-, le­mez- stb. hulladékanyagokat, s egyéb anyagot. A továbbiakban a rendelke­zés felhívja az illetékeseket: a műhellyel, gyakorlóterülettel nem rendelkező iskoláknak adjanak lehetőséget, hogy a gyakorlati foglalkozások óráit a technikum, az üzem, az ipa- ritanuló-intézet, a kísérleti és tangazdaság stb. tanműhelyé­ben. illetve műhelyrészlegében tartsák. Természetesen min­denkor ügyelni kell arra, hogy ez a segítés ne hátráltassa a termelést vagy a technikumi oktatást. Az állami gazdasá­gok. termelőszövetkezetek is gyakorlóterületekkel, szerszá­mokkal. szakemberek tanácsai­val segítsék az iskolákat. ......................................................Mimin...■mHninimiiiiniHiiuiiiniiiiiiiíiiiiiniiiiiiHHi>HiniiiriiiniiiiiiiuiiiniiiniHiniiniiuiii>(ni.4llMlln,n,lnttmi,ll,ninna,i-n,ln,„nlllMnlll,,nM,l,lilmilmnlllmmlnnni|||l|||innminmlinin„H,„.nnw„l|IHn|mnnmlnlnHHnm|H|||l...............................imii.imimmiMiimmiiiiiiiiMimimmtif J ÓISEF ATTILA ÉS A NÉPIESEK József Attiláról tartott élőadást a Magyar Tudományos Aka­démia legutóbbi ülésszakán Révai József. Beszédének rész­leteit lapunkban már ismer­tettük s említésre került elő­adásának az a része is, amely­ben József Attila és a népies írók ellentétével foglalkozik. Lássuk néhány eredeti doku­mentum alapján, miért került kenyértörésre a sor József Attila és az Illyés Gyula vezette népies írók tábora kö­zött. 1935. Zilahy Lajos vállalta a közvetítő szerepet a népies írók és a Gömbös-kormány kö­zött és sikerült tető alá hozni az Űj Szellemi Frontot. Sike­rült elhitetni a népi írókkal, hogy a kormány, személy sze­rint pedig Gömbös Gyula, so­ha nem álmodott, nagyszerű reformokért harcol. A népies írók összes tévely­gései között ez a Gömböshöz való csatlakozás volt a leg­veszélyesebb. hiszen — talán akaratuk ellenére — a fasiszta orientáció bölcsőjénél bábás­kodtak. A szilárd elvi alapokon álló írók azonban, és így József Attila is. azonnal észrevették, milyen beláthatatlan követ­kezményei lehetnek ennek a meggondolatlan lépésnek, és pillanatnyi késedelem nélkül megindították a harcot, hogy felvilágosítsák, s amíg nem ké­ső, visszavezessék a népies író­kat a helyes útra. „Zilahy érvelése cikkeiben annyira érzelmi, logikája oly kusza, tartalma annyira ho­mályba burkolt, hogy nehéz róla számot adnom” — kezdi bírálatát József Attila. „Zilahy mozgalmát érték tá­madások a napi sajtó részéről. S ő, megérezve, hogy fejtege­tésével fogalmi inaoványan jár, védekezésül kitalálta, hogy azért kötelessége a „látható kormány” segítségére sietni, mert az éppen most vív a „lát­hatatlan kormánnyal”, neveze­tesen a papi birtok, a nagytő­ke és a világi nagybirtok hár­mas szövetségével. Zilahynak, mielőtt ily kijelentéssel lepné meg olvasóit, illett volna tű­nődnie a következőn: A nagytőke elleni küzdelem­ben a kormányzat természetes szövetségese volna a munkás­ság. Vajon, miért a munkás­ság szervezeteinek jósol vészt és pusztulást, a „látható kor­mány” elnöke? Vajon, miért nyernek a nagytőke képviselői az új stílusban is régi stílusú „méltóságos” és „kegyelmes” rímmel járó kinevezéseket. Va­jon, miért nem lépteti életbe a kormány a munkaidőt szabá­lyozó nemzetközi egyezményt? Vajon miért nincs munkanél­küli-segély, vajon miért ront­ják a béréket az ínségmunka béreivel? A papi és világi nagybirtok elleni harcban a kormány természetes szövetségese a mezőgazdasági munkásság és a kisparasztság volna. Vajon, miért szavaztatta őket nyíl­tan a kormány? Vajon miért nem kapott nagy részük még így sem választójogot? A há­rommillió mezítlábas közül miért nincs egy is az ország- gyűlésben? Miért nem engedik szervezkedni a föld proletár­jait és kispolgárjait? Általában, ha nem csupán a reform szóval jelzett fogal­mát akarja megreformálni a kormány, hanem valóban az a törekvése, hogy oly formát al­kosson a törvényhozás útján, amelyben a dolgozó nép — a magyar nép! — életaíkarata jut kifejezésre, miért nem alapoz­za hatalmát demokratikus fordulattal a munkásnép tö­megeire? Hogy én is lelkes hí­ve lehessek a kormánynak. Gömbösnek, lelkesebb, mint ma Zilahyék.” nlllllafl az új szellemi front ..leikiatyját”, Zilahyt, kivégez­te. megemlékezik József Attila a hirtelen örömmámorban fe­jüket vesztett népies írókról is. A Magyarország-ban megjelent vitacikkeikről, hozzászólásaik­ról, zavaros álláspontjukról mond lesújtó bírálatot. Legkí­méletlenebbül Illyés Gyulával, pontosabban Reform és Iroda­lom című cikkével bánik. „Tárjuk fel a nép sebeit és erejét, hozzuk napvilágra az értékeket, de a bajok gyökereit is. ... Jelszavaink jórészét, a kormány hivatalos programjá­ban láttuk viszont — mereng Illyés Gyula. „Ez szép dolog — írja Jó­zsef Attila. — Csak az a fur­csa. hogy Illyés az egykéről ír­ván azt javasolja, alkossanak örökösödési törvényt, amely a parasztcsaládokat négy utód szülésére és nevelésére fogja. Illyés természetesen fajtája jö­vőjéről aggódik. De miért így? Miért nem a társadalombizto­sítás rendszerének kiépítését követeli. Miért nem a falvak városiasítását kívánja. Vagy' olyan naiv, hogy nem látja át, mi lenne az örökösödési tör­vénnyel világra erőszakolt, bot­csinálta gyerekekkel, amikor a kapitalizmus a meglevő mun­kaerőt is pusztulásra kárhoz­tatja. Vagy ez már okosan irányított naivitás.” , A proletariátus költőiének szemében megbocsáthatatlan eltévelyedés Sárközi Györgyé, aki a parasztságot a polgár­sággal kívánja szövetségre lép­tetni és tekintete elsiklik az ipari munkásság felett. Alig melegedett meg helyé­ben a Gömbös-kormány, s máris bebizonyította, hogy re­formjai nem a nép. de még csak nem is a népies» írók el­képzelései szerint valók, sőt valójában nem is reformok. Álig egy év múlva az Uj Szel­lemi Front harcosai megdöb­benve és kiábrándultán láttái?, miiven manőverhez nyújtottak segédkezet. Az Uj Szellemi Front, a kormány és az irodal­mi élet vezetőinek koalíciója megbukott. De együttműködé­sük rövid ideje alatt is nagyon sokat ártottak saját hírnevük­nek és a nép ügyének. Leg- ősziníébb önkritikát Sárközi György írt az illegális- KMP legális lapjában, a Gondolat­ban, 1936. májusában. „Amikor az új Gömbös­kormány tíj reformígéretei el­hangzottak, természetes re­ménykedéssel fordultunk a legalább hangzásra rokonszen­ves szavak felé. Annál na­gyobb volt csalódásunk, mikor a rokonnak hitt szavak gubája szétmállott és belőlük vadide­gen reformhernyók bújtak elő. Nem a kormányban, hanem a reformokban reménykedtünk. Nem akarjuk letagadni, hogy a magyar táj ködében vajúdó hegyeknek hittük a vajúdó va­kondtúrásokat. de a megszüle­tett nevetséges egeret semmi esetre sem nézzük párducnak. Sőt, az elmúlt esztendők tanul­ságai sokunkban megérlelték azt a meggyőződést, hogy a magyarság mai állapotán, cin- cogó és tipegő reformok, már egyáltalán nem segíthetnek Gyökeres átszervezésre van szükség, melyet csak az öntu­datosított magyar tömegek tudnak a politikai hatalom megszerzése útján végrehajta­ni. Amikor ennek a felisme­résnek és vágynak a Válasz hasábjain hangot adtunk, kel­lőképpen megfeleltünk arra a kérdésre, hogy mi a vélemé­nyük arról, ami egy év alatt történt a reformok terén.” Aí idő. de a népies írók ké­sőbbi önvallomásai is József Attilát igazolták. Ök azonban tovább járták a magul? varga- betűs, jobbra-balra hajladozó útját, ahelyett, hogy segítő kezet nyújtottak volna a mind­végig következetesen harcoló költőnek. így ír erről József Attila élete egyik utolsó cik­kében. „Van-e szociológiai in­dokoltsága az új népies irány- nak”-ban, mely a Szép szó 1937. szeptemberi számában jelent meg. „Az új népiesség képviselői­vel való viszonyunk nem ne­vezhető rendkívül szívélyes­nek. Megjegyezhetem, hogy ez nem rajtunk múlik: Ök azok, akik. úgy látszik, nem tudják megbocsátani, hogy annak ide­jén gyöngének bizonyultak, el­vesztették a fejüket, mi pedig helyünkön álltunk, sőt megtá­madtuk őket. jóllehet fiatal irodalmunknak legismertebb tagjai álltak össze az Uj Szel­lemi Frontba. Egyébként csak természetes, hogy én. aki társadalmi kérdé­sekben, a tudományos szocia­lizmus logikáját veszem irány, adóul, legfeljebb csak fegyver­barátjuk lehetek az új népie­seknek. s az is csak addig, míg valóban demokratikus és szo­ciális. ha nem is szocialista kö­vetelésekkel megérdemlik a ro- konszenvet.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom