Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-03 / 285. szám
1958. DECEMBER 3. SZERDA írlap 5 Egy marék rizstől a rekordtermésig Kitűnő terméseredmények, csodálatos fejlődés a kínai mezőgazdaságban Gyakran kapok levelet kínai barátaimtól. Csaknem kétéves ottani munkám során éppen a szocialista átalakulás idején segítettük a kínai nép építőmunkáját a mezőgazda- sági gépesítés megalapozásában. Ott ismerkedtem össze kínai barátaimmal, akikkel levelezés útján most is kapcsolatot tartok. A csaknem egy évtizede felszabadult kínai nép napról napra aratja újabb győzelmeit a szocialista építésben, és egyes területeken olyan gyorsan halad előre, hogy utolérte, sőt elhagyta a nagy tőkés országok termelési mutatóit. Ilyen világjelentőségű győzelem a szocializmus útjára lépett kínai mezőgazdaság bámulatos teljesítménye. Az általunk Shantung tartományban létesített Kínai—Magyar Barátság Gépállomás főagronómusa, Chou-Men-king elvtárs örömmel tájékoztatott, hogy a gépállomás körzetében eddig még soha nem látott kiváló terméseredmények születtek ebben az évben. Több barátom van a tartományi mező- gazdasági szerveknél és a mezőgazdasági minisztérium ban is, akik minden levelükben írnak valami érdekeset, illetve valami örömteli hírt hazájuk nagyszámú termés- eredményeiről. Kínában a mezőgazdaság Bzocialista átszervezése lényegében befejeződött. Az 500 milliót számláló • mezőgazda- sági népesség szilárdan halad a szocialista nagyüzem útján. A közös munka, az. összefogás új tartalmat adott a parasztok életének. Az elavult eszközöket fokozatosan modernebbekre cserélik át, régi szokásaik mellett kiterjedten alkalmazzák a tudományos módszereket. Ezekkel biztosították,' Hogy "hazájuk ’ — amely a világ legnépesebb országa — örökre mégszűnt élelemmel szűkösen ellátott ország lenni. Számunkra szinte elképzelhetetlen tömegmozgalom Indult meg az országban a mezőgazdasági termelés alaptényezőinek biztosításáért. Ezek az alaptényezők — mint az öntözés és a gépesítés — a tervezettnél nagyobb mértékben gyakorolnak hatást a termésátlagok emelésére. Ez a legalapvetőbb magyarázata a terméseredmények ilyen rövid idő alatt történő emelkedésének. A Kínai Népköztársaság a2 1957/58. gazdasági évben 39,8 millió tonna búzát termelt. Ez az össztermés-eredmény azt jelenti, hogy az idei aratással Kína 1,8 millió tonnával túlhaladta az Egyesült Államok búzatermelését és ilyen tekintetben a Szovjetunió után ma a második a világon. A búza — amit az északi és északkeleti részén termelnek az országban — a rizs mellett a legfontosabb gabonanövény. Termésátlaga a felszabadulas előtt négy mázsán alul, 1955- ben, odaérkezésünkkor öt mázsa, 1956-ban pedig már hat mázsa volt kataszteri haldan- ként. A legújabb hírekből örömmel értesültem arról,' hogy az 5—6 mázsás termések helyett ez évben országos átlagban kataszteri holdakra átszámítva 8,1 mázsát arattak a kínai dolgozó parasztok. Ilyen arányú terméseredmény- emelkedésre még egyetlen országban sem volt példa. A mezőgazdasági Kiállításon járt kínai küldöttséggel való találkozásom alkalmával sok jó ismerőssel találkoztam, akik szerényen, de nagy örömmel mondták el, hogy a fenti országos átlagon belül vannak egész tartományok — Magyarországnál 2—3-szor nagyobb területtel —, ahol a termésátlag kínai mu-nként (területegység) 500 tyin (súlyegység) volt. Mivel az átszámítást jól ismerem, megtudtam, hogy ez bizony 13 mázsás átlagtermést jelent holdakra számolva. A tartományok kiváló terméseredményein belül vannak olyan gazdaságok, ahol búza vetésterületük átlagában az öntözéses búzatermelés 45,15 mázsa eredménnyel zárult. Kínai barátaink nagyszerű eredményekről számolnak be a rizs termelésében is. A levelekben még csak az első rizsaratásról tudtak hírt adni, mivel ennek az aratása nyár közepén országszerte befejeződött. A rizs össztermése a tavalyi 19,35 millió tonnával szemben ez évben 43,5 millió tonnára emelkedett. Ez 126 százalékos emelkedést jelent. Az egy év alatti 25 millió tonnás emelkedés csak kis mértékben származik új területek termelésbe való bevonásából. Legnagyobb részben a termésátlagok emelkedésének és a szövetkezeti nagyüzemek jobb agrotechnikájának köszönhető ez. Az év első rizs- termésének országos átlageredménye mu-nként 596 tyin, ami 25,41 mázsát jelent holdanként; 82 százalékkal nagyobb az 1937-es termésnél. A mezőgazdasági minisztérium értékelése szerint azonban vannak termelőszövetkezeti gazdaságok — vetésterületileg 1,5 millió holdat számítva —, ahol a korai rizs (az év első rizstermése) átlagtermése egy mu-ra több mint ezer tyin volt. Ez 45 mázsának felel meg. Hupeh, Kiangsu és Honan tartományok legkiválóbb szövetkezeti gazdaságaiban nem egy helyen 60—80 mázsás rizstermést arattak 30—40 holdnyi összefüggő területről. Az árvíztől, a szárazságtól, a tájfuntól állandóan fenyegetett kínai alföld népének sokkal több természeti erővel kell dacolnia, mint nekünk, magyaroknak, de kínai barátaink semmitől nem rettennek visz- sza. Az elmúlt télen százmillió ember fogott ásót, kapát, háton átvethető hordozó eszközt és építette a vízgazdálkodási létesítményeket. Nem várták meg, amíg az ipar exkavátorokat és gépcsodákat küld mindenhová, hanem a meglevő eszközökkel és telhetetlen szorgalommal végezték el a teraszosítást, víztárolók, öntözőcsatornák építését és több millió hold területen biztosították az életet adó vizet a növényzetnek. Az öntözés kiterjesztésében elért eredményük egyenesen bámulatra méltó, 1955-ben amikor munkánkat mi megkezdtük, szántóterületük 24 százaléka volt öntözhető. 1956-ban 28, 1957-ben pedig, amikor eljöttünk, már 37 százalékra emelkedett az öntözhető területek aránya. A most érkezett legfrissebb hírek arról számolnak be, hogy az elmúlt téli nagy vízépítési munkával az összes szántóterület 59,6 százalékát tették -öntöz- hetővé kínai barátaink. Ez nemcsak az országon belül óriási tény, hanem felfigyelt rá az egész világ, hiszen Kína öntözhető szántó- területe egyharmadát teszi ki a világ öntözhető területének. A régi Kína rossz emlékei itthon beszélgetés közben sokszor felidéződnek. „Ugye, igénytelen nép” — kérdik egyesek. Igen — mondom —, de csak volt. És akkor is csak kényszerből élt a kínai szegényparaszt egy marék rizsen. A marék rizs ma már csak az elbeszélések témája lehet, a rizs és az élelem súlyegységét ma már a mázsák és tonnák váltották fel. Lehetővé vált, hogy a kínai dolgozó bőségesen táplálkozzon falun és városon egyaránt. A rizs és a többi gabonaféle terméseredménye az idén felül van a 300 millió tonnán, így egy főre átlagban 500 kiló jut. Ez négy-ötszöröse a felszabadulás előttinek és megalapozza a szocializmus útján haladó barátaink élet- színvonalának emelkedését. Veress Árpád Szabályozták a kukoricavetőmagvak árát A földművelésügyi miniszter — az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben — rendelétet adott ki egyes kukoricavetőmagvak bruttó termelői, nagykereskedelmi és fogyasztói árainak újabb megállapításáról. A rendeletet a Magyar Közlöny november 30-i száma közli. Előírásait első ízben az 1958. évben termett magvakra kell alkalmazni. rendezték \ kenyérsütés díjat ÉS A LISZTCSERÉT Az élelmezésügyi miniszter az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben szabályozta a házikészítésű kenyér sütési díját, a liszt—kenyér cserélés arányát. Eszerint, ha lisztet kenyérre cserélnek át, a cserélőnek minden átadott egy kilogramm búza-, vagy rozslisztért 1,36 kilograrrím kenyeret kell kiadni és sütési díj címén kenyérkilogrammonként 1,40 forintot kell felszámítani. , Érvényesíttetni kell a zenészek működési engedélyét Most folyik a megye területén a népi és tánczenészek működési engedélyének érvényesítése. Az érvényesítési határidő december 7. Mindazok a zenészek, akik a szükséges kérdőívet még a mai napig sem kapták kézhez és ezideig működési engedéllyel rendelkeznek, forduljanak a Zeneművészek Szakszervezetének Pest megyei elnökségéhez. Cím: Cegléd, Petőfi u. 1. Azokat a zenészeket, akik a kért okmányokat a határidő lejártáig nem küldik be, a szakszervezet elnöksége úgy tekinti, mint akik működési engedélyükről önként lemondtak. A Kistarcsai Fésüsfonógyárban Gödöllőn épül fel az első baromfitel jesítmé ny-vizsgáló Az ország első baromfitelje- I nak az egyes fajták tulajdon- sítmény-vizsgáló telepének épí- | ságairól és az egyes gazdaságok tenyésztői munkájának tését kezdik meg rövidesen a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézetben. Itt egy ideig teljesen azonos körülmények között tartják majd a különböző gazdaságokból származó állatokat, így a súlygyarapodás és a tojáshozam ellenőrzésével pontos képet kaphatszínvonaláról. Ezzel a módszeres ellenőrzéssel szélesebb alapokra lehet majd helyezni a tyúkok és a víziszámyasok törzskönyvezését is. A teljesít- ményvizsgiáló építésére és berendezésére kétmillió forintot fordítanak. Négyszáznyolc jutalomtárgy a pénteki lottósorsoláson A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság „Mikulása” számos ajándékot tartogat a szerencsés lottójátékosoknak. A j kosár, pénteki lottóhúzáson ugyanis a heti nyerőszámokon kívül 47. heti szelvényekre az ese-1 dékes tárgyjutalmakat is sor-i solják. | meg a Pánd December 5-én a visszama-1 dombok soltak, mint például zsúrkocsi beépített rádióval, ezüst likő- röskészlét, „Csemege” ajándékSzorgos munkáskezek osztályozzák a feldolgozásra váró nyersgyapjút a válogatóteremben Telnek az orsók. Németh Gyuláné és Geiger Józsefné a gyűrűsfonógépek munkáját ellenőrzik Szilva Julia a fonalszámmérő berendezésen a fonalak minőségét vizsgálja ammiimiiiiiiiiiiimiminmitun a = iiiumnmiiiiimttiimiiiiiiifiiiniiimiiiiiiiuiiumiiiitimiiiiiiiiiiMiiioiinniiiiiiiiiiiiiutuiiiiiHiiiiiiiiifiiiimifiininHnnif jyénye nem ■D falu, ott Sakk-matt nagy búvik körüli lábaiyál, s radt tárgyakkal együtt össze-'i akkora utcáin a sár, sen 408 értékes jutalmat sor-| kogy azt nem is ven- solnak ki. A főnyeremények, I dégmarasztalónak, mint eddig is: öröklakás, csa-1 hanem vendégfogó- ládi ház és gépkocsi. Ezúttal a | . nevezhetnénk. Múzeum körúton épülő lottó-1 (Majdnem, mi is ott ház III. emeleti 11. számú tea-1 A ™“ konyhás garzon öröklakását a | harmincegy tanác”’- nyertes kívánságának megfe-| t riasztottak. lelő helyen telepített kétszobás | Legtöbbjük dolgozó családi házat és 84 000 forint § paraszt, s hogy értékű Wartburg sport sze- | mennyire szívükön mélygépkocsit kap a három | viselik a falu gond- legszerencsésebb lottózó. Eze-| iát, azt mi sem bízókén kívül többek között 321 nyitja jobban, mint motorkerékpárt, 25 kerékpárt, i az’ még meg ót szobabútort, tangoharmom- | is nem egy közülük kákát, zenegépeket, 52 rádiót | vállára vette azt a — köztük lemezjátszós rádió- \ gondot, hogy válasz- kát — és 27 televíziót sorsol- \ tói problémáinak nak ki. Emelkedett a háztar-1 megoldása egy pil- ... , . , , , , = lanatig se keslekedtasi gépek, berendezések sza- | ^k_ ma: hat külföldi hűtőszek-f csütörtökön este reny, 21 mosogep, három vil-1 hatkor tartja a ta- lanytűzhely, 11 varrógép, 161 nács alakuló ülését, padlókefélő stb. jut a Fortuna i s nem kell elégedet- kegyéltjeinek. I lenkedniök az örökA nyereményjegyzéken több | ^cs olyan tárgy is szerepel, ami-1 ross2 munkát ebben lyeneket eddig még nem sor-= az esztendőben, mert Örökség és tervek nemcsak azzal büszkélkedhetnek, hogy a betakarítást teljesen elvégezték, s nem lelni levágatlan szárat sem a határban, hanem azzal is, hogy több mint százezer forintért korszerű szeszfőzdét építettek, ahol már eddig tizenöt hektó pálinkát főztek ki, ami nemcsak a falubelieknek jelent hasznot, hanem a tanácsnak is több mint húszezer forintot jövedelmezett. De sok örömet okoz a faluban — s nemcsak örömet, hanem könnyebbséget is — a felszerelt hangoshíradó, meg a kes- kenyfilmes vetítőgép. így már mozi is van a faluban. D e nemcsak akkor példásak a bé- nyeiek, ha a saját falujukról van szó, hanem akkor is, ha a tágabb hazáról. Két esztendeje mindig az élen vannak a járás községei között az adófizetésben, s most is jóval túl vannak az esedékes terven. Ha így haladnak, a hónap közepére igencsak teljesítik évi tervüket. Az örökség tehát nem takamivaló. De az új tanács sem akar alulmaradni, már most készítgetik a jövő évi terveket, illetve javaslatokat. Nagy fába akarják vágni a fejszéjüket: a Kölcsey utca betonozását tervezik, de legrosszabb esetben is — ha nem lenne elég pénz a betonozásra — kövezését. Mert ez a legforgalmasabb útja a községnek, s akkora rajta a sár, hogy gyalogosan átkelni bizony csak akkor lehet, ha gumicsizma van az ember lábán. De akkor is ügyelnie kell, nehogy ottmaradjon a csizma. A másik terv: befejezik a kultúrház bővítését, illetve építését. Erre az esztendőre akarták, dehát nem sikerült, mivel a terveket nem fogadták el. Azóta is húzódik a dolog, a megyei tanácson csak egy akta a többi között, de nekik sürgős lenne. Most végre úgy néz ki, dűlőre jut a kérdés, s a kivert tízezer vályognak sem kell kinn áznia a szabad ég alatt. 1 7iTO, persze kell IV még pénz csip- csup dolgokra is, dehát a nagyobb tervek ezek. S hogy nem maradnak alul. arra az lesz a biztosíték, hogy legalább annyi társadalmi munkát szerveznek a tervek megvalósítá‘ sához, mint a lekö> szönt tanács. Mert ebben bizony egyen* lőség legyen... • —- mottó —