Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-06 / 288. szám

1958. DECEMBER 6. SZOMBAT Ptarr MELYEI k/Cirlup Helyben kell bebizonyítani! Ha csupán azt néznénk, hogy megvannak-e a legfonto­sabb tömegszervezetek, akkor Tahitótfalun ■nagyjából nyu­godt lélekkel térhetnénk napi­rendre a látottakon. Nagyjából azért, mert a helyi politika ki­alakításának, legelső feltétele, hogy egyáltalán legyenek ilyen társadalmi intézmények és szervek, A község vezetői ed­dig meg is elégedtek ezzel a feltétellel. Itt van, „gépezet*’, mégis minden maradt a régi­ben. Induljunk ki az alapból, a községi pártszervezetből. Mennyiben foglalkoztak a kommunisták a község fontos ügyeivel, mit tettek azért, hogy okosan politizáló közösséggé tegyék Tahitótfalut? Meglehe­tősen keveset. Igaz. időközön­ként „regenerálták” a tömeg­szervezeteket, amikor már fel­tűnően elhúzódott a társadal­mi-politikai élet apálya. Tahilótíalu valamivel több mint 3000 lelket számláló község. Gazdaság} adottságai kitűnőek, közlekedési viszo­nyai kifogástalanok. Tahi és Tótfalu nemrég történt egyesí­tése épp oly hasznos a szige­ten élőknek, .mint azoknak, akik közvetlen a budapest— esztergomi főútvonal mellett laknak. A lakosság túlnyomó része mezőgazdasági dolgozó, a bejáró munkások száma eléri a a négyszázat. Van a községnek egy kétszáz holdnál nagyobb területen gazdálkodó termelő- szövetkezete, amely ma még alatta áll gazdasági lehetősé­geinek. Az egyéni gazdák je­lentős része ugyanis jelenleg több jövedelmet vallhat ma­gáénak, mint a szövetkezetiek, s ez bizony erős fékezője a tsz fejlesztésének. Hol is hát a hiba. a mélyebb ok? Elsősorban a pártszervezet gyöngeségében. A viszonylag kislétszámú alapszervezetben egyetlen egyénileg dolgozó pa­raszt sincs, tsz-tag is mindösz- -sze .kettő (azok sem bennszü­löttek). E furcsa helyzetet az egyik vezetőségi tag így indo­kolta: „Azért nem lépnek be . a parasztok, mert úgy érzik, ha párttagok lesznek, mint olya­nok, nem maradhatnak a tsz- en kívül‘\ Ezt az elméletet, sajnos, a pártvezetőség és a pártszervezet többsége elfo­gadja, bele is nyugszik ebbe az áligazságba, ahelyett, hogy mé­lyebben megvizsgálná a valódi okokat. Hiszen az országban egyre-másra alakulnak új ter­melőszövetkezetek, s a maga­sabb termelési formát válasz­tók között számos kommunista van. Hivatkozhatom ugyanak­kor párttagokra, akik ma is egyéni gazdák. Más kérdés az, hogy a kommunista gyorsab­ban ismeri fel helyét és szere­pét az alakuló társadalomban. És különben is: párttagnak és tsz-tagnak lenni nem egy és ugyanaz. A tahitótfalui Tesse- dik Sámuel Tsz-ben például )l( huszonegy dolgozó nem tagja; a pártnak és mégis a szociális-1 ta nagyüzem híve. Az persze | sajnálatos dolog, hogy ugyan-1 ebben a termelőszövetkezetben | nem mutatnak fel olyan ered-! ményt, amely láttán a kívül-1 állók egyszerű számítás alap-f ján maguk is kedvet kapjanak! a szövetkezésre. S hogy nem| kaptak még kedvet (elsősorban 1 a jó gazdáik, akiknek Ott vol-| na a helyük a magasabb kul-| túrájú szövetkezeti gazdaság-! ban), azt a helyi termelőszövet-1 kezet megszívlelendő bírálata-1 nak kell tekinteni. Joggal hivatkozhatnának f erőfeszítésekre, sok gondot je- 1 lentő tanácskozásokra, intéz-1 kedésekre, amelyekkel a sző-1 vetkezeti eszme érdekében köz- \ vetve vagy közvetlenül mun-1 kálkodtak. Ez azonban nem I változtat a lényegen. A bajok | gyökere abban van, hogy a | termelőszövetkezeti fejlesztés \ gondját leszűkítve, minden | mástól független célnak fog- f ták fel, mintegy kiszakítva a | község mindennapos életéből. | így nem is tudhattak ered- \ ményt elérni. Az elvtársak | megtanulták, hogy a párt és a | kormány okult a múlt hibái- \ ból, s az erőszak alkalmazását | szigorúan tiltja. Szem elől té' vesztették azonban: a párt nem f mond le arról, hogy a dolgozó § parasztság meggyőzésével és | munkájának segítségével falun is felépüljön a szocializmus. Mii tettek hát Tahitótfalu kommunistái? Óvatos, kényes témaként foglalkoztak a szö­vetkezet fejlesztésével, s ahol a legkisebb ellenállásra talál­tak, visszahúzódtak. Ugyan­akkor a pártszervezet és a he­lyi tanács mind ez ideig eltűr­te a rossz, a szövetkezeti moz­galom hitelének ártó vezetést, a szakszerűtlenséget, a szövet­kezeti demokrácia gyakori megsértését, az elharapózódó fluktuációt... A pártszervezet elégtelen munkájára vall az is, hogy nem igyekezett más uta­kon és más eszközökkel köze­lebb kerülni a dolgozó parasz­tokhoz. így alakulhatott ki egyesek között olyan nézet, amiről fentebb már szóltam. És bár igaz, hogy falun a szo­cialista térhódítás legmeg­győzőbb bizonyítéka a nagv- üzemi gazdaság léte és szélesí­tése, a szocializmus építése nem csupán ebben az egy kér­désben fejeződik ki. Elég tán, ha utalok a meglevő tömeg- szervezetekre, a KISZ-re, a Nőtanácsra, a Vöröskeresztre, s magára a Hazafias Népfront politikai tevékenységére. E szervezetek, illetve mozgal­mak közül eddig legjobban a Vöröskereszt töltötte be szere­pét, bár az utóbbi időben életrevaló elképzelések foglal­koztatják a Nőtanácsot is. Nem mondható el ez a KlSZ-szer- vezetről, amely még d válasz­tási munkában sem találta meg a helyét. A napokban szervez­ték meg a Hazafias Népfront ismeretterjesztő előadássoroza­tát. Sajnálatos, hogy ez utóbbi programjáról már születésekor is úgy vélekedett a községi alapszerv titkára, hogy sokat hem vár tőle — mint mondta — kevés részvevője lesz. Egyszóval, a gyerek jófor­mán világra sem jött, máris eltemették. Mi ez, ha nem pesszimizmus, ha nem sült- galambvórás? A páfttitkár elv­társ akarva, nem akarva az alapszervezet leggyengébb ol­dalára mutatott rá kishitű vé­leményével. Nem is csodálkoz­tam ezután, amikor maga is elismerte, hogy a párt tömeg­kapcsolata a spontaneitás je­gyét viseli magán, A pártszer­vezettel kapcsolatban nem be­szélhetünk tehát irányításról, előrelátó tervezésről, ellen­őrizhető pártmegbízatásokról. Nagy hiba, hogy a kommunis­ták társadalmi munkája Ilyen­formán szinte észrevétlenül olvad be a szórványosan mű­ködő tömegszervezetekébe, s nincs mindenütt határozott fóruma a párt politikájának. Ebből több minden következik. Elsősorban az, hogy az embe­rek a párt és a kormány he­lyes intézkedéseit úgy fogják fel, mint valami felülről jött elhatározást vagy segítséget, de hogy ehhez nekik mennyi közük van, arra falujuk párt- szervezete nem nagyon figyel­mezteti őket. Ennek tulajdo­nítható, hogy a pártszervezet vezető testületként való elis­merése Tahitótfalun az orszá­gos politika gyümölcse és nem a helyi politikáé. Ez az oka és nem más, hogy a párt nem vonzotta eddig a dolgozó pa­rasztokat, hogy hatóköre eny- nyire szűkreszabott. Nincs kétség aziránt, hogy Tahitótfalu kommunistáinak egy részét gondolkodóba ejtik ezek az állapotok. De a bajo­kat tudomásul venni vagy megszüntetni két különböző dolog. Ha meg akarják változ­tatni a jelenlegi viszonyokat, nagyon alapos felmérésre, az erők gondos elosztására, egy­szóval minden kommunista céltudatos munkájára van szükség. Hogy ez mielőbb meg­történjék, ahhoz a feltételek megvannak. A pártszervezet élén új, politikailag képzett elvtárs áll, akinek a tagsággal együtt nem szabad belenyu­godnia az eddigi politikai ál­mosságba. Az újjáválasztott tanács jelenlegi elnöke tapasz­talt vezető, s maga a tanács­testület a község legjobb dol­gozóit egyesíti soraiban. Ké­pesség dolgában nincs baj a társadalmi szervek vezetőinél sem. Ahhoz azonban, hogy a lehetőségekkel az eddiginél jobban tudjanak élni, a párt- szervezetnek élenjáró, a falu dolgaival következetesen tö­rődő vezető erővé kell válnia. Ebben sokat segíthetnek — és segítsenek is — a felsőbb szervek, de az alapot magában a községben kell lerakni. András Endre Megkezdődött a KIOSZ harmadik országos küldöttgyűlése Csaknem 120 000 kisiparos 1 képviseletében kezdte meg ta- f nácskozását pénteken reggel | a KIOSZ harmadik országos | küldöttgyűlésén részvevő há-1 romszáz küldött az ÉDOSZ-f székházban. A KIOSZ alapszabályzata l értelmében négyévenként új-1 jáválaszlják a szervezet veze- | tőségét és ez az egyik feladata | a most összeült küldöttgyű-| lésnek. Elsőnek Nagy József-1 né könnyűipari miniszter üd- | vözölte a küldöttgyűlés rész-| vevőit. | A szákszervezet elmúlt évi| munkájáról Gervai Béla fő-1 titkár ismertette a választ-1 mány beszámolóját. | Kellemes meleg és sok szép könyv várja az olvasni sze­retőket a hosszú téli estéken a pilisvörösvári könyvtár olvasótermében Végig a Tápió mentén Telefon jel entések nyolc községből A Tápió ott kanyarog nyolc község között. Jobbról is, bal­ról is róla nevezték el a falu­kat, hozzáfűzve: Süly, Sáp, Györgye, Szele. Erről a vidék­ről. ezekről a községekről szó' alábbi összeállításunk: Ma alakul a tápiésápi tanács Fél ötre hívták össze az újonnan megválasztott tanács­tagokat a földművesszövetke­zet kultúrtermébe, ahol az alakuló ülést tartják. Az új tanácsban 12 olyan tanácstag dolgozik majd, aki eddig nem vett részt a község irányítá­sában. Az alakuló ülésen hat | állandó bizottságot választa­nak. Vasárnap a helyi vöröske­reszt-szervezet tart műsoros estet a KISZ kultúrhelyiségé- ben, ahol dr. Gáspár István orvos mond megnyitót. A mű­sorban fellépnek: a háziipari Égetéshez készítik elő a porcelántégelyeket a Nógrád- verőcei Porcelángyárban ilMllllHlllllllillllllllHllllllltlIllllilllllllltlIIIIIIMIIlllllHHIIIttlIinHUHIIItlIIIMMniltlIHIItlIlllllliHttiHtlIinillllllllllllllmiHlllltlMnllllllliHflIllimillltlIUllllllllllHIIIHMI tlHIIIIHIIIiniNHIIIIIIItllllllllllllill|||||||||||||||||||||||||||||Hi||||||||||||||||||||||||||||||||||||l|||l||||. ktsz és a KISZ tánccsoportja, az' iskola és az óvoda szeren- lői. Fásítanak A tápiósülyi tanácsról kap­tuk a hírt: betelepítik akác- csemetével és nyársuhánggal a Nagypáskom, a Kispáskom és a Sárkány völgy dűlőt. Vala­mikor itt erdő volt, de kiirtot­ták, megritkították. Most en­nek pótlására 20 000 akáccse­metét és 600 nyársuhángqt osztott ki a tanács 19 egyéni gazdának. Közülük nem egy a hasznavehetetlen hegyoldal­ban kis erdőt telepít. Tápiószecsőn kisvendéglő nyílik Deák Antal vb-elnök újsá­golja: a községfejlesztési alap­ból az idén egy kilométer hosz- szú járdát építettek Tápió­szecsőn. A járdaépítést jövőre folytatják. — Van ennél fontosabb hír Is — közölte az elnök. — Ja­nuár elején megnyitjuk a köz- | .ség első kisvendéglőjét. Három italbolt van a faluban, most az egyiket kisvendéglővé ala kitoltuk át. Tanulnak a tápióbicskei asszonyok Kedden szabás-varrás tan­folyam kezdődött Tápióbics- kén, amelyet a földművesszö­vetkezet nőbizottsága és a községi nőtanács közösen szervezett. December 15-én pedig főzőtanfolyamot indí­tanak, hogy a tápióbicskei lá- nyok-asszonyok a jövőben még jobb konyhát vezethessenek. Farkas Vilmos, a helyi földművesszövetkezet igazga­tósági elnöke elmondja még. hogy december közepén me­zőgazdasági szakelőadásokat indít a földművesszövetkezet és a népfront. A 16 előadás­j Z IFJÜMUNKASSÁGNAK d1 elviselhetetlen volt a helyzete. A mesterek elnyom­ták, bántották, pofozták, há­zimunkára használták tanon- caikat. A törvény pedig mind­ezt tűrte. Az ip'trhatóság sze­met hányt a visszaélések, az embertelen bánásmód előtt. Az ifjúmunkások rájöttek, hogy felülről hiába várják sorsuk javítását, terheik eny­hítését. Rádöbbentek, hogy maguknak kell kezükbe ven­niük sorsuk irányítását. Ezért az ifjúmunkás mozgalom ve­zetősége úgy határozott, hogy időnkint gyűlésre hívják ösz- sze a fiatal tanoncokat. Eze­ken azután elmondották prob­lémáikat, megbeszélték a ten­nivalókat, harci módszereket dolgoztak ki, kicserélték ta­pasztalataikat és tanultak egy­mástól. A vezetőség először legális módszerekkel próbálkozott. Tisztelettel fordultak hát Bo- da Dezső rendőrfőkapitány úrhoz, a maga részéről adjon engedélyt arra, hogy az ifjú­munkások 1908 december 6- án délután 3 órakor, a Vll. kerületi Szövetség utca 24. sz. alatti Dienes Ferenc vendég­lőjében gyűlést tartsanak. Jó­szándékuk bizonyítására kér­vényükbe még a napirendi poraokat is beírták. Elsorol­ták, hogy az ipartörvény mó­Az iíjwmmkásffyiilés elmarad... dosításáról, revíziójáról, szer­vezkedési és sajtókérdésekről kívánnak értekezni. j GYŰLÉS TERVÉRŐL a dl Népszava is beszámolt. Ezzel a beszámolóval azonban mindent elrontott. A rendőr­ség belekötött. Felhördültek. „Már az inasok is gyűlésezni akarnak? És milyen kérdé­sekkel foglalkoznak!? Ipar­törvény revíziója?! Szervez­kedés!? Sajtó!? Még mit nem!” Az 1908 december 5-én kelt főkapitányi rendelkezés hig­gadt, hivatalos stílusban az­után közölte: „Miután a Nép­szava folyó évi december hó 5-i számának közlése szerint ezt o gyűlést nem a felnőtt munkások, hanem a tanoncok tartanák, a bejelentést nem veszem tudomásul és a gyűlés megtartását betiltom.” Boda Dezső főkapitány úr meg is indokolta döntését: „így kellett határoznom, mert az ipavostanoncok még isko­lakötelesek, szülői hatalom és a tanonctartó házi fegyelme alatt állanak, Nyilvános gyű­lések rendezése, ilyeneken va­ló részvétel számukra meg nem engedhető, mert ez mind az iskolai, mind a házi fegye­lem lazulására vezet ... A je­len esetben be kellett tiltanom a gyűlést azért is, mert az ed­digi tapasztalatok szerint az ifjúmunkások nyilvános ösz- szejövetelein részvevő tanon­cok, akiknek egy rééke a 14. életévét még nem haladta meg, felnőtt kísérők nélkül szoktak ott megjelenni. A korcsmákra, sörházakra és pálinkamérésekre vonatkozó rendelet szerint pedig 14 éven aluli gyermekeknek a korcs­mákban való tartózkodást az üzlettulajdonos csak akkor engedheti meg, ha azok fel­nőttek társaságában jelennek meg.’’ / 'ME, milyen ügyes indoko­kat talált ki a rendőrka­pitány! Nem azt mondta, hogy a kormányzatnak nem tetszik, ha a tanoncok megtárgyalják problémáikat, ha az azokért való harc módozatairól tanács­koznak, ha a fennálló állapo­tokat bírálják, hanem csupán azért nem engedélyezi, mert félti őket a korcsmáktól, a zülléstől, a felügyelet nélküli megjelenéstől. És >ogy a ta- noncoknak eszébe ne jusson -mégis megtartani a tervezett összejövetelt, a tilalom eset­leges áthágásának megaka­dályozása végett Sajó Sándor, VII. kerületi rendőrtanácsost és Lickl Géza rendőrfőpa­rancsnokot is értesítette a ti­lalomról. Csakhogy az if júmunkások nem mondtak le a jogaikért való harcról. Miután legális úton nem gyűlésezhettek, megteremtették az illegális le- \ hetőséget. Amint egy röplap is I írja: „Mondanunk sem kell, \ hogy azért gyűléseztünk mi, és ] ha akármit csinál is őbölcses- \ sége, mégis fogunk gyűlésezni, I mindig. Legfeljebb olyan sze- \ rencsés körülmények között, \ hogy nem fog ott alkalmatlan- i kodni a rendőr, hazánk e fé- I nyes és kitűnő megmentője. f Mi csakazértis gyűlésezünk, I ha szükségét látjuk és öta- I pintatossága csak írassa I ezután is okos ukázait...” M ég egy évtizedes f harcra volt szüksége a I magyar ifjúmunkásoknak, J hogy felvirradjon számukrai a Tanácsköztársaság korsza-í\ kának boldog hajnala, amely ii minden kívánságukat telje-f sítette, minden jogukat bizto-l sftotta. Nem rajtuk múlott, | hogy ez a szép időszak csak I 133 napig tartott, és azutáni 1945-ig kellett várniuk, hogy 1 szebb jövőjük felvirradjon. I Dr. Árva György | tanár I ból álló sorozatban nyolcat az állattenyésztésről, négyet a szőlészetről és a borászatról, négyet pedig általános mező- gazdasági kérdésekről hall­gathatnak az érdeklődők. Oklevelet kapnak a tápiósrentmártoni fiatalok Az elismerő oklevelet a Bu­dapesti Erdőgazdaság küldte a tápiószentmártoni KISZ- fiataloknak. Még pedig azért, mert a községben 800 nyár-, akác-, kőris-, hars-, gesztenye- és fenyőcsemetét ültettek el. Tavaszra az utak és a terek a kiszesek kezemunkája nyomán zöldbe borulnak. Ezt a munkát tovább foly­tatják. A tavasszal még 10 000 csemetét kívánnak elültetni a községben a fiatalok a tanács irányításával. Megkezdődött az oktatás a tápiószelei gépállomáson — Itt a tápiószelei gépállo­más igazgatója... — Mi újság a gépállomáson? — Semmi különös, tervün­ket teljesítettük és most fo­lyik a jövő évi tervezés. — És a fiatalok? — Megkezdődött a párt- és a KISZ-oktatás. Közösen tart­juk, az időszerű kérdésekről; Az oktatáson nyolc fiatal vesz részt. A múlt héten volt az első előadás. Reméljük, hogy a következő előadásokon még többen lesznek, hiszen az idő­járás miatt lassan „kifagynak” a gépek a munkából és a fia­talok beszorulnak a műhelybe. — Köszönjük... A viszont­hallásra! Gazdasági felügyelőt választottak vb-elnöknek [ Szerdán ült össze Tápiósző- ! lősön az újonnan megválasz- i tott tanács. Az alakuló ülésen [ vb-elnöknek Feróczki Pált vá- [ lasztották meg. Feróczki elv- j társ korábban is a tanácsnál \ dolgozott, mint gazdasági fel- É ügyelő, előtte pedig a helyi [termelőszövetkezet elnöke volt. ! így jól ismeri a szövetkezete- : két. Most is erről tájékoztat ben- I nünket: — Mind a két termelőszö­vetkezetben megtartották a zárszámadási közgyűlést. A Kossuth Tsz 34 forintot, a Pe­tőfi Tsz pedig 32 forintot ad egy-egy munkaegységre. Je­lenleg a természetbeni osztást végzik. Egymillió tégla negyedévenként A Tápiógyörgyei Téglagyár telepvezetőjétől értesültünk: — Újjáépítettük a kemencét, kijavítottuk, most jobb és nö­vekedett a kapacitása is. Ha­vonta 4000 téglával. Míg ta­valy átlagosan 270—280 000 téglát gyártottunk havonta, ad­dig idén novemberben már el­értük a 324 000-et. — Hová szállítanak? — A téglát elsősorban hely­ben értékesítjük, de szállítunk Tápiószelére és Tápiószent- mártonba is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom