Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-06 / 288. szám
4 ""*/<? h-lan 1958. DECEMBER 6. SZOMBAT Statisztika helyett FGY „SZÜRKE", HÉTKÖZNAP DÉLELŐTT A VÁCI 130-AS CSEMEGEBOLTBAN Színhely: a Váci Népbolt Vállalat 130-as számú csemegeboltja. Idő: hétköznap délelőtt, 11 óra. Méghozzá „szürke’“ (hétköznap. Odaikinn hideg, aprószemű eső permetez, s az egész vidéket befedik a szürke felhők. A ragyogóan tiszta, fényes üzletben egymásnak adják a kilincset a vevők. Egyszerre nincsenek sokan, de egy pillanatig sem üres a bolt. Pedig a csúcsforgalom majd a délelőtti műszak után kezdődik, két óra tájban. Csáki Sándor boltvezetővel beszélgetünk az apró irodában. Arra kérem, hogy — mint régi kereskedelmi dolgozó — mondjon véleményt a lakosság fogyasztásáról, az életszínvonal alakulásáról. — Hosszú ideje dolgozom a kereskedelemiben. Megértem jó és rossz időket. Amikor kezdtem, gazdasági válság volt; alig múlt el, jött a háború. Ha valaki, mi kereskedők aztán tudjuk, hogyan élt a munkásember a felszabadulás előtt! Oda nézhettünk be, ami a legtöbbet árult el: a fazekába. Ma is emlékszem például a könyves rendszerre. A vásárlók túlnyomó része úgy vásárolt: hitelbe, hozómra. >— A felszabadulás után hallottam először azt a kifejezést, hogy kulturált kereskedelem. De csak az államosítás óta tudom, hogy milyen is az. Néz- een körül például ebben az üzletben. Nem is a legnagyobb a városban, de olyan áruválasztékunk van, hogy jóformán nincs olyan élelmiszer vagy csemegeáru, amelyet itt meg ne találna. Csáki Sándornak igaza van Az üzlet valóban gyönyörű Csupán konzervfélékből és édességből akkora a választék, hogy még mutatóba sem tudnak mindegyikből kirakni; az áruk egy része a raktárba szorul. És nem ez az egyetlen különbség a ma; népbolt és 3 harmincas évekből ismert szatócsüzlet között! Az ízléses kirakat, a korszerű konzum- pultok, a neonvilágítás, a tetszetős dekoráció, az eladók fe hér köpenye — mind-mind a kulturált kereskedelem tartó- zékai. — Mindaz, amit itt lát — folytatja Csáki Sándor —, két Indokkal magyarázható. A? egyik az a megbecsülés és bizalom, amiben a kormány én a vásárló közönség részesíti 9 kereskedelmi dolgozókat. A másik pedig: a fogyasztók megnövekedett igénye, amelyet mi igyekszünk kielégíteni. Itt van például a vajfo gyasztás. A felszabadulás előtt szinte az öt ujjamon megszámolhattam, hány vevőm vásárolt rendszeresen vajat. Ma pe dig? Komoly zavarban lennék ha statisztikát kellene vezetnem róla. Hiszen csak a va\ árának csökkentése óta négy ten kilóval nőtt a heti fogyasztás) — A citromot ma már úgy veszik, mint a lisztet vagy a cukrot. Fügéből naponta több kilót adunk el. Olyan vevőink vásárolják a babkávét, akikről biztosan tudom, hogy azelőtt sosem itták. Megfigyeltem pél • dáuL, hogy az utóbbi időkben bizonyos mértékig visszaesett resiet a péksütemények, finom fehéráruk iránt. Hentesáruból a hetente eladott mennyiséi? még az utóbbi évekhez viszonyítva is csaknem megduplázódott. — Ez így talán nem is hangzik elég meggyőzően. De meg kellene kérni néhány vásárlót, mutassa meg, mi van a kosarában Jelenleg nincs semmiféle ünnep, egyszerű hétköznap van. nézzük meg, mit vásárol ilyenkor egy háziasszony? Az első vevő, akit megszólítottunk, Sziklai Istvánná volt. Mint kiderült, Szikim néni jókora — 115 tagú — csálád „háziasszonya”, ugyanis, ő a 2. számú szociális otthon gondnoka. Mintha csak a megkezdett beszélgetést folytatná, ezeket mondotta: — Aki ismerte a Horthy- korszak hírhedt szegényházait, az ottani öregek életét, az jöjjön hozzánk, ha gyakorlatban akarja látni, mit jelent az emberről való gondoskodás a népi demokráciában. Nem akarok most az otthonról beszélni, a jómódról és a kényelemről, maradjunk csak az étkezésnél. Elmondom például a vasárnapi menüt: húsleves, libasült, burgonyával, krémessel és kis- fröccsel. Saját borunkból! Hat mázsa szőlőből préseltük, 4 és fél hektó lett belőle. — És mit főznek egy hétköznapon? Például ma? —■ kérdeztem. — Ebédre tojáslevest, ká- posz'táskockát és gyümölcsöt kapnak az öregek. Vacsorára most veszem meg a virslit és a mustárt, a tea és a keksz pedig a kamrából kerül. Azt az éléskamrát különben érdemes megnézni! Megköszöntük a felvilágosítást és másik vevőt szólítunk meg: Molnár Ferencnét, a helybeli szabó ktsz dolgozóját. Kérésünkre elmondja, hogy aznap este szemináriumon vesz részt, ezért (hideget vacsoráznak. Mindjárt be is vásárol: húsz deka kötözött sonkát, 10 delai vajat, egy citromot és egy kiló cukrot. No meg egy szép darab füstölt csülköt, a másnapi bableveshez. Molnár néni mindjárt azt is elmondja, hogy régi újpestiek, csak néhány éve költöztek Vácra. Életük nagy része ott telt el a füstös gyárak között, s hajszálra egyezett a hatalmas munkásnegyed sok ezer proletárcsaládjának életével. Férje felsőrész-készítő, szezonmunkás volt. Fillérekért dolgozott, fillérekből is éltek Nemhogy sonkás-vajas hidegvacsorára, de még bablevesbe való füstölt csülökre sem tellett akkoriban. Pedig akkor is ketten voltak, most is. >— Nem is tudom azt így. futtában elmondani, mekkorát változott az életünk — teszi hozzá szabadkozva. —Jöjjön el egyszer hozzánk, s akkor majd megmutatom, hogyan élünk. Lányi Lajosné, a kötöttáru- gyár dolgozója egyenesen munkából jött bevásárolni. Két kiló lisztet, egy kiló cukrot, 10 deka szalámit, negyed kiló zsemlemorzsát rak a kosárba. Lányiék két műszakban dolgoznak, ezért minden este vacsorára, meg Aznap este például „valamilyen leves” és rántottszelet készült vacsorára, burgonyával, savanyú uborkával. Húst? Igen gyakran esznek: kétszer-há- romszor is vesz hetenként, s főzelékkel, vagy körítéssel két napra beosztja. Kettejüknek bőségesen elég. Hogy jobban élnek-e, mint — mondjuk — 16—18 évvel ezelőtt? Hát persze! Azt nem is lehet néhány szóval elmondani. Hiszen most minden egészen más, mint régen . . . Hosszúranyúlt kamasz nyit be az üzletbe. Negyed kiló fügét kér. Meglepődöm: ebben a korban már inkább cigarettázni szoktak —stikában ... — Szereti a fügét? — kérdem tőle, nem éppen értelmesen, dehát nem jut okosabb eszembe. (Ha nem szeretné, nem venne.) A Szakszervezeteik Pest megyei Tanácsának elnöksége meghallgatta az ÉDOSZ területi bizottsága jelentését a társadalmi bíróságok újjászervezéséről és működésük eddigi tapasztalatairól. Mint a jelentésből kitűnik, a megye élelmiszeripari üzemei közül jelenleg csak kettőben működik társadalmi bíróság a nagykőrösi és a dunakeszi konzervgyárban. A Nagykőrösi Konzervgyárban már 1956 júniusában megalakult a társadalmi bíróság, de ténylegesen Csak 1957 novemberétől tevékenykedik. Az elmúlt időszakiban több ügygyei is foglalkoztak. Papp Györgyöt például 51,80 forint értékű konzerváru lopásán érték tetten. A társadalmi bíróság az ő esetében azt .javasolta, hogy a vállalat kötelezze a kár kétszeresének megtérítésért, részesítsék írásbeli megrovásban, valamint nyereségrészesedését 50 százalékkal csökkentsék. Amióta a gyárban működik a társadalmi bíróság, azóta észrevehető a javulás a társadalmi tulajdon védelme és a munkafegyelem területén. A Dunakeszi Konzervgyárban — a jelentés szerint — a múlt évben hozták létre a társadalmi bíróságot. Tagjait a vállalat köztiszteletben álló dolgozói közül választották.' Megalakulása óta csupán egy esetben ültek össze: a fiatalkorú Horváth Vince segédmunkás ügyében; Horváth Vince 1957 júliusában a délutáni műszakban a húsüzem meszelésénél segédkezett. Észrevette, hogy az egyik dolgozó nő kézitáskája a hordó tetején fekszik. A táskát .felnyitotta és abból 40 forintot ellopott. Csupán a vele dolgozó Médi Károly figyelmeztetésére tette azt, vissza. Horváth Vince ügye komoly gondot okozott. Cselekedete — az ellopott összeg csekélysége ellenére * Irodalmi pályázatot hirdetett I a vasasszakszervezet A Vas- és Fémipari Dolgo- | zók Szakszervezete irodalmi I pályázatot hirdetett a magyar! vasipari munkások életének I valóságos hű ábrázolására | versben, elbeszélésben, jele-1 neteikben és egyfelvonásos f színdarabokban, valamint iro-| dalmi visszaemlékezésekben, | memoárokban. A pályázaton — | amelynek beküldési határide- I je 1959. május 1. — a vasipari | üzemek, intézmények, kutató | intézetek munkásai és mérnö-i kei, vezetői vehetnek részt. A| művek mutassák be a vasipar | dolgozóinak a haladásért foly-| tatott harcait a múltban, rész-| vételüket a Nagy Októberi | Szocialista Forradalomban, a i Tanácsköztársaság harcaiban, I az illegális munkásmozgalom-§ ban, s a párt tevékenységében 1 a fasizmus ellen. Adjanak hírt | a felszabadulás óta végbement | változásokról, s a szocializmus § építéséről, az élet legkülönbö-i zőbb területein. A Vas- és! Fémipari Dolgozók Szakszerve-1 zetének elnöksége 13 díjat írt 1 1 ki a különböző műfajú alko-1 fásokra, több mint 20 000 forint | értékben. A legjobb írásokat | kötetben is közreadják. is — olyun súlyosnak bizo- | nyúlt, hogy az igazgató | azonnali elbocsátását ha- 1 tározta el., A határozat meghozatala | előtt Horváth Vince édesanyja | és egy dolgozó azzal a kéréssel I fordult a vállalat iaazgatójá- 1 hoz, hogy a bűnöst — fiatal | korára való tekintettel — ne | bocsássák el. Az igazgató vé-§ gül is úgy döntött, hogy az | ügyet a társadalmi bíróság elé | terjesztik, ahol is Horváth 1 Vincét írásbeli megrovásban | részesítették, azzal a figyel- = mezteléssel: ha hasonló eset i előfordulna, akkor súlyosabb I büntetést fognak ellene alkal- 1 mazni; A társadalmi bíróság tár- \ gyalásán a dolgozók közül igen sokan megjelentek. A részvevők helyesléssel fogadták ezt az ítéletet. A büntetésnek ez a módja meg is hozta a kívánt eredményt, hisz azóta több mint egy év telt el s Horváth Vince magatartására és munká jára azóta semmi panasz sincsen. A jelentés meghallgatása után vita következett. Többen szóvá tették, hogy a megye más élelmiszeripari üzemeiben is — mint pl. a Váci Húsipari Vállalat — helyes lenne létrehozni a társadalmi bíróságot. Az értekezlet legfőbb tanúsága az volt. hogy a megalakult társadalmi bíróságok igen eredményesen dolgoznak. A szakszervezet a továbbiakban is minden segítséget megad a-hhoz, hogy a többi üzemben is megalakuljanak a bíróságok; De ehhez elengedhetetlenül szükséges az előzetes politikai nevelő- és felvilágosító munka. Érezzék a dolgozók, hogy a kisebb-nagyobb értékeket el-1 tulajdonítok ellen szükséges | a határozott, az erélyes, de | ugyanakkor igazságos fellé- 1 pés. — d — 1 Az oka’ kétszerrG főz: megnőtt a ke- másnap ebédre — Nagyon! — feleli mély meggyőződéssel... Nyíri Éva Hogyan műidnek az újjászervezett társadalmi bíróságok? Az EDOSZ területi bizottságának jelentése itii(tniiniiiiiiitin«(nrfiiiiiininfiiiiiiiim«i*tivtniitiiiiiniiiiiitiririiiiiiiiiiiiiintiniiiii>ii«ii*iiiiifinitiainniifiiiitinini<iitiiiiittiiiiniiiiiiniiiifiniiiiii«iniiffiiiM«iii*«itiitimt«usi:i-itiinff>iftiiTiiiiiinimfimiinaiiniifiiiiiinntiifiiiiiiiiiiiiiftinniiiiiiuiiiinininiiniiMitmti*nHiiiittiiifiii = A FEKETE ZÁSZLÓALJ AZ ÉN CSALÁDOM A jövő héten mutatják be filmszínházaink A fekete zászlóalj című csehszlovák játékfilmet, amely az idei Karlovy Vary-i filmfesztivál egyik díjnyertes alkotása tiiiiniiiiiiiiiifiifiiiiiiiiiiiiimiitmitiiiiiiiiiiiiiifimiiiitn Bemutató a Magyar Néphadsereg Színházában rpduardo de Filippo, úgy hi- i-/ szem, már a magyar színházlátogató közönség kedvenc színpadi szerzői közé tartozik. A nálunk is nagy sikerrel játszott Vannak még kísértetek és Milliomos Nápoly ismertté tették nevét. Legújabb, nálunk bemutatott színdarabja, Az én családom, az eddig látott Filippo-művek közül a legértékesebb. A kiváló olasz szerző ezúttal már általánosabb és mélyebb erkölcsi és társadalmi összeütközések ábrázolására vállalkozott — sikerrel. Az én családom, mint azt a címe is mutatja, egy olasz család élete bemutatásával fest korhű képet a ma olasz társadalmáról, elsősorban ifjúságáról. A családfő, Alberto Stig- \ liano, rádióriporter. Családja felbomlóban van. Felesége ' kártyaszalonokban tölti idejét. Lánya léha életet él. A lány vőlegénye „modern” fia- i talember, aki addig nem dől- ; gozik, amíg nem kap „kedvére [való” állást. Stigliano fia \könnyen meggazdagodni aka- \ ró, gátlástalan barátok befo- í lyása alá került fiatalember. \ Filippo nagyszerűen festi a ! családot mindaddig, míg fel- \ bomlóban van. Ugyanakkor, ! túlmenően a főhős családja \ bomlásának bemutatásán, í van ereje arra is, hogy ábrá- \ zol ja a nagypolgári életforma \ mély és feltartóztathatatlan \ válságának hatását a kispol- | gárságra. Ez művének legfőbb \ erőssége. i Filippo azonban nem fórra- jdalmár, s a harmadik felvonásban a könnyebb megoldást [ választva, helyrehozza a csa- \ Iád tagjainak botlását, s újra \ összefűzi a Stigliano-családot. \ Ennek ellenére Az én csalá- \ dóm mégis haladó szellemű mű, hiszen könyörtelenül lerántja a leplet a kapitalista olasz társadalom erkölcsi zül- löttségéről. Néhány kiemelkedő, sokáig emlékezetes jelenetet láthatunk Filippo Müvében. Az egyik: amikor a vőlegény a nászéjszakáról visszaviszi a családi házba Stigliano lányát. Képtelen elviselni, hogy a szeretett lány már másé is volt — modern felfogás ide, vagy oda. Pedig egész megjelenése — körszakállal, táskarádióval és cowboy-nadrággal — és egzisztencialista nézetei a „nylon-korszakról” két felvonáson keresztül éppen ennek ellenkezőjét bizonyítják. De mindez csak máz, a válságba került társadalom által rákényszerített álarc csupán. A másik: amikor a lány sírva vallja be apjának, hogy. ő még,, ártatlan, csak azért hazudta magát romlottnak, hogy a társaság ne tartsa maradinak. Ez a jelenet önmagában nagyon szép, kár, hogy kissé hihetetlen, hiszen az apa csupán a szóbeszédek alapján ítélte meg eddig lányát. így, az egész művet vizsgálva, kigon- doltnak, irreálisnak tűnik ez a jelenet. A Néphadsereg Színháza parádés szereposztásban játsz- sza Filippo színinűvét. Páger Antal, Sulyok Mária, Benkö Gyula, Sütő Irén, Pethes Sándor, Pándy Lajos, Schubert Éva — hogy csak néhányat említsünk a sok kiváló művész közül. S csak a dicsérettel szólhatunk a fiatal, tehetséges rendezőről, Kazán Istvánról is, aki biztosan fogta össze a szereplők játékát, valamint Bozó Gyula modern, ötletes díszleteiről. Prukner Pál <7 miiimimniUMiiirnimmmtnnmmiiMfmmniiHiititt ILMHlRADÓ ............"'""""„„inniiiiiiiiiililiiiiiilllllllilllliinrih. D RUZSINYINA JÄTSSZA a héten bemutatott „A harmadik*’ című magyarul beszélő szovjet film női főszerepét. VITTORIO DE SICA most készíti a Kenyér, szerelemsorozat negyedik filmjét, amelynek főszerepét szintén ő játssza. A film ez alkalommal Spanyolországban játszódik, s így végleges címe: Kenyér szerelem és Andalúzia, MOSZKVÁBAN bemutatták a Moszfilm Stúdió új alkotását. a „Poéma a tengerről” című filmet. AVA GARDNER lesz a főszereplője az Aristophanes Lysistratá-jából készülő film- vígjátéknak. LUCYNA WINNICKA játsz- sza a Haláltánc című nagy sikerű lengyel játékfilm női főszerepét. Mikulás-napi meglepetés
