Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-29 / 305. szám
1958. DECEMBER 29. HÉTFŐ "%'/£ írf CTD Hasznos tanácsok a nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztéséhez Az 1957/58 -3S gazdasági év a termelőszövetkezeti baromfi- tartásban örvendetes előrehaladást hozott. Termelőszövetkezeteink mindinkább felismerik a baromfitenyésztésben rejlő gazdasági előnyöket Az eddig gyakran kihasználatlanul álló üres baromfiólakat az idén többnyire benépesítették. Megkezdték újabb baromfiólak építését és a más céllal épült gazdasági épületek átalakítását. Mindez messzemenően helyeselhető, hiszen hazánk éghajlata, gazdasági adottsága kiválóan alkalmas a nagyüzemi baromfitenyésztés széleskörű elterjesztésére A Pest megyei termelőszövetkezeti baromfitelepeknek a főváros hússal, tojással való ellátásában is igen fontos szerepet kell betölteniük. Ennek a fontos népgazdasági feladatnak ma még nem tudnak maradéktalanul eleget tenni. Ehhez ugyanis az kellene, hogy a meglévő néhány igen jól működő telep példáján elindulva a baromfi ne hiányozzék egy termelőszövetkezetből sem. Fel kell adnunk a régebbi sikertelenségből eredő előítéleteket is. Ma már rendelkezünk azokkal a szakmai ismeretekkel, tapasztalatokkal, amelyek alapján különösen a * pecsenyecsibe előállítás minden termelőszövetkezetben eredményesen és jövedelmezően folytatható. Pest megye1 — a főváros közelsége miatt — az értékesítést illetően is helyzeti előnyben van, amit nagy hiba lenne kihasználatlanul hagyni. A termelőszövetkezeti baromfitenyésztés fellendítésének csak a jövedelmezőség lehet az alapja. Éppen ezért alapos szakmai jártasságot és helyi ismeretet igényel annak a fontos kérdésnek az eldöntése, hogy melyik termelési ággal,'“é" milyen arányokban foglalkozzanak. Napjainkban a pecsenyecsibe és a tojástermelés az a két legfontosabb termelési ág, amely a tapasztalatok szerint szinte mindenütt tekintélyes jöve- délimet biztosít. Amellett, ahol megfelelő legelő, víz, stb. van, a pulyka, liba, kacsa és a gyöngyös tenyésztés is komoly bevételt biztosíthat. A jövedelmező pecsenyecsl- be nevelésnek és tojástermelésnek előfeltétele a belterjes tartásmód, a zsákból való takarmányozás. A pulyka, liba, kacsa és gyöngyös pedig inkább félintenzív módon tartva, a legelőkön, tarlókon, tocsogókon stb. levő, egyébként nem megfogható takarmányok, bogarak összeszedésével biztosít igen jelentős bevételt. Mindezt tehát a termelési ág és a baromfifaj megválasztásakor szükségszerűen mérlegelni kell, A termelőszövetkezeti pe- csenyecsibe-nevelés legbiztosabb támaszai, segítői a Jól kiépült keltetőállomásaink. A keltetőállomások látják el a termelőszövetkezeteket jó minőségű naposcsibével. A szak- tanácsadókon keresztül figyelemmel kísérik, hogy a csibéi» fogadására jól előkészítették-e az ólakat, helyes-e a fűtés és takarmányozás. Segítsége* nyújtanak a felmerülő takarmány stb. beszerzésénél is Egyben kioktatják a termelőszövetkezeti dolgozókat a szakszerű csibenevelés alapvető módszereire, fogásaira, úgy, hogy néhány évi gyakori»* után a pecsenyecsibe-neve lésben maguk a tsz-tagok is olyan gyakorlatra tesznek szert, amellyel később ezt a munkát kevésbé szoros ellenőrzés mellett is jól el tudják végezni. Az eredményes csibenevelés két legfontosabb szakmai előfeltétele a kívánatos hőmérséklet és a jó takarmányozás biztosítása. Országos tapasztalatok szerint a lótrágyából kiszült mélyalmon a csibék igen jól nőnek. A korábbi téglake- mencés, vagy más megoldású műanyákkal szemben az elhullás minimálisra szorítható. A mélyalom a csibéket alulról melegíti, tehát nem fádnak fel. A mélyalmon az apró állatok egész nap kapar- gálnak, nem „unatkoznak”, e1- marad a kellemetlen tollcsip- kedés és kannibalizmus. Emellett a mélyalomból olyan anyagot is felcsipegetnek, ami a növekedést is elősegíti. A csibék szakszerű takarmányozása ma már lényegesein kisebb gondot jelent a termelőszövetkezetekben is, mint régebben. A takarmánykeverék összeállítása az erőtaka-r- mánygyárban történik. Az országos tapasztalat szerint ez az ún. csibetáp jó minőségű. Tartalmazza azokat az anyagokat, amelyek a csibe erőteljes növekedéséhez feltétlenül szükségesek. A csibetáp etetésével lényegesen egyszerűbb a dolgunk, hiszen a takarmány- keveréket nem kell naponta magunknak összeállítani. Nincs szükség a bonyolult számításokra sem. A csibetápban minden készen és megbízhatóan benne van. A termelőszövetkezetek előnyben részesülnek a csibetáp kiutalásánál is. A jelentkező igényeket az idén is sikerült nagyobb nehézség nélkül biztosítani. A mázsánkénti 288 forintos ár határozottan kedvező, amely mellett a pecsenyecsibe előállítás biztonságosan jövedelmező , üzemág lehet. A pecsenyecsibe neveléssel kapcsolatban fel kell hívnunk a termelőszövetkezetek figyelmét a primőr áru előállítás fokozott gazdaságosságára is. Az ez évi esibeárak alakulásából tudjuk, hogy míg kora tavasszal 1 kg csibe 42 forintos áron kelt el, júniusban 38 —39 forint, ősszel pedig 26 forint körül mozgott az ár. A számokból látható, hogy a korai pecsenyecsifoe-nevelés jóval jövedelmezőbb, mint az őszi. Emellett tavasszal az értékesítés is könnyebb, mert nyár végére, őszre, a kiste- nyésztők által nagy tömegben nevelt csirkék is felnőnek, s a kínálat nagyobb. A glldaSágOS tojástermelés fontos előfeltételei a ' jó fajta, szakszerű takarmányozás és elhelyezés. Egyáltalán nem közömbös az, hogy a nagyüzemi telepen tartott tyúk évente 80—100 darabot, vagy 130— 160 darabot tojik. Nagy termelésre csak a nemesített baromfiállomány képes — még jó takarmányozás és ólazás mellett is — s erre a beszerzésnél jelentkező befektetést nem szabad sajnálni. A tyúkokkal, a csibékhez hasonlóan, szintén legcélszerűbb baromfitápot etetni. Meglevő ‘ óltípusaink nagy hibája az. hogy aránylag kicsi befogadóképességűek. nehezen és drágán gépe sí the tők. A Szovjetunióban járt szakembereink tapasztalatai szerint jelenleg olyan 6000-es to- jóházak tervezése van folyamatban. ahol a munka termelékenysége, az eddigihez képest, lényegesen megnő. Éppen ezért, új épületek megépítése előtt célszerű kikérni a Földművelésügyi Minisztérium szaktanácsát, hogy azok a legkorszerűbb ismeretek alapján "épülhessenek meg. Bögre János egyetemi tanársegéd Tavasszal nyolc nemzetközi vásáron vesz részt külkereskedelmünk Lipcsében tíz helyen szerepelnek majd magyar áruk A Magyar Kereskedelmi Kamarában már megkezdődtek a tavaszi nemzetközi vásárok előkészületéi. Külkereskedelmi vállalataink egyénileg számos külföldi kiállításon, kollektiven pedig, a Magyar Kereskedelmi Kamara rendezésében, nyolc tavaszi nemzetközi vásáron vesznek részt. Ezúttal is lesz magyar kiállítás a lipcsei, a frankfurti, az ut- rechti, a casablancai. a párizsi, a milánói, a barcelonai és a poznani nemzetközi vásáron. A tavaszi vásárok közül különösen nagyszabásúnak ígér- zik a lipcsei, amely március 1-től 10-ig tart. A magyar áruk itt 2000 négyzetméternyi területet foglalnak majd el. A szokáshoz híven a technikai csarnokban nehéziparunk gyártmányait, a járóműveket, műszeriparunk és szerszám- gépiparunk legújiabb konstrukcióit mutatjuk be. Láthatják az érdeklődők a Brüsz- szelben kiállított és szakmai körökben nagy feltűnést keltett Rajkai-féle búzaszeletelőt és a Heller—Forgó hűtőelemeket is. Egyik érdekességnek szánják a csarnokunkban építendő kis tavat, amelyen kis hajók, alumínium vitorlások, motorcsónakok és tengerjáró hajók, úszódaruk modelljei úsznak majd. A kis tavat alumínium híd szeli át. Ötletes technikai megoldásokkal épül fel híradástechnikai iparunk bemutatója is. Televíziós telefont szerelnek fel, középütt lesznek az Orion televíziós készülékei, kétoldalt telefonfülkék, ahol a beszélgető partnerek láthatják egymást. mindkettőjüket pedig a közönség a televíziós készülék képernyőjén szemlélheti. A MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat szervízszobát rendez Felmérik a termelői piaci felhozatalt, megállapítják az áru származási helyét Az Országos Felvásárlási Bizottság határozata alapján a Fővárosi Csarnok- és Piac- igazgatóság statisztikai osztálya felméri az 1958—59. évi termelői piaci felhozatal mennyiségét, továbbá megállapítja az áru származási helyét. Utoljára ilyen vizsgálatokat 1951-ben tartottak, A mostani munka méreteire jellemző, hogy az utóbbi években Budapest piacaira 900 000— 1 000 000 termelő szállított árut. Az áru mennyiségi és származási adataiból összeállított statisztikáiból megállapítható, hogy egyes tájak, illetve községek milyen áruból, milyen mennyiségben szállítottak Budapest piacaira. be, ahol garázsfelszerelési cikkeit mutatja be. A technikai kiállításon kívül a tavalyi öt helyett most kilenc helyein, különböző vásárcsarnokokban szerepelnek majd a magyar áruk. Külön mutatjuk be a textilárukat, kon fék c ióc ikkeke t, az élelmiszereket, a cipőket, a könyveket, a kötöttárukat a gyógy.- szereket, a vasúti járóműveket a hídépítésnél használatos alumínium munkacsónakot és a gödöllői Ganz Árammérőgyár készítményeit. A vasúti járóművek között két motorkocsi, a Ganz és a Győri Vagongyár gyártmányai és egy étkezőkocsi szerepel. Huszonöt kilós banánfürtök. Fertődön A Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet fertődi klímaházában aa idén 10 banántő érlel termést A fürtök már 20-25 kilósak, S ■mire beérnek, elérik a 35 kilót. Ilyen bő banántermés még nem volt Fertődön. Az érett délszaki gyümölcs körülbelül két hónap múlva kerül a fővárosi csemegeüzletekbe. EZERÉVES TÖLGYFA Az Országos Természetvédelmi Tanács most nyilvánította védetté a zsennyed művésztelep arborétuma mellett levő ezeréves tölgyfát. A matuzsálemi korú fa — amelyet évente a kirándulók és művészek százai keresnek fel —• méreteiben is óriási: törzsének átmérője csaknem 11 méter. A SZOBI KŐBÁNYÁBAN Robban a töltet. Ismét levált pár tonna a Csákhegy kőtestéből. Naponta több száz köbmétert vesz el tőle az ember, hogy utat és házat építsen belőle llimiiiilinnnininiitinnminnnimiiniininiiiinnininiiinntnntiiiiinnliliiiiiiiitiiilHliliiitm .......iiiiiiiHminiiiiiiiii...............in........................................................................................................................mm.........nimm........nmnnnnnnniin............ E lőttem pirosra vették. Ha betlit mondok, csak piros le- hét a szín. Az meg egy forint. Megkontrázzék — két forint, Rekontrázok — négy forint. Sok... de hát nem kell ezt mindig így csinálni. ■— Piros betli — szólok. — Játszd meg — így a sógor bátyám és huncutul nevet tömött, fekete bajsza alatt, Indulo>k a piros királlyal. — Kontra — reccsen a csendbe a sógor bácsi hangja, i— Én is megkontrázom —< mondja félszegen a sógor. A fiatalasszony is kontráz: — Csak veszítsd el, aztán nem marad egy filléred sem, — Rekontra — vágok közbe, bár tudom, hogy úgyis elveszítem. — Hallod? — pereskedik az asszonyka és szikrát vet a szeme. Nem sokáig megy a parti. A harmadik ütésnél elfognak. Fizetek. Négy forint már visszavándorolt a sógorhoz. Odahajol kontárkodá feleségéhez és a fülébe súgja, hogy én is halljam: — Látod, már nyerek! ,re delet harangoznak, már a második tízest váltom. Na, most megfogom, most már elég a vesztésből. A sógor előtt karikában hever a forinté s, az aprópénz és egy ropogós tízes (a másikat már eltette az asszonyka a köténye zsebébe). A sógor bácsi oszt. Van négy pirosam. Mi legyen? Csak piros. — Piros ulti! Hanem megjártam. Egy kézben az adu és a hajtószín is vág. Oda az ulti, a parti és fizetek. Aztán egy tök negyvenszáz durchmarschot bukók el. Csak azért, mert nem vettem észre, hogy éppen a tök tízes hiányzik a sorozatból. Pech, nagy pech, na de most! öt piros a kezemben. Ász, király, felső meg két kisebb lap. Bemondom én, ha addig élek is. — Piros negyvenszáz, •— Kontra. t— Rekontra. ■*— Subkontra. — Mórikontra. A fedáksárit már elhallgattuk, mert a sógorasszony közeledett az asztalhoz. Elbuktam. Hát lehet így játszani? Megint egy kézben az adu és a sógor ken, minden tízest elken. Alig szedtem össze nyolcvanat. — Mennyi ez? Aztán keresem a pénzt. Innen egy kétforintos, onnan egy másik és valahogy kifizetem. Valami nagyon nyomja a mellemet. A bor? Jó bor... A vesztés? Az asszony pénze. Az ultipénzt ö állja. Ez egyezség. Hiszen a békesség ünnepe van s ez ahhoz tartozik. Csakhogy van egy titkos egyezmény is. Amit nyerek, visszaadom az alaptőkével együtt. Ez a kamat néki dukál. Eddig csak. ment valahogy. Mindig nyertem. Hanem most, asszony, nem sok kamatot kapsz, vagy még a tőke is elúszik! De hát a békesség... A fiatalok békessége is valami... Már dél is elmúlt, amikor felálltam. Itt is, odahaza is terítettek. Amíg szedelőzködöm, a sógorasszony egyre marasztal. — Ráérsz még... aztán gyere vissza ebéd után! — Már nem haragszol ? Felnevet. — Csak tréfa volt. — Már nem tűzbe való a kártya? — Játsszatok csak. — Aztán... pénzt is adsz a Lajos sógornak? — Nem kell annak — feleli magabiztosan. — Tud az játszani. Igaz-e? S a sógor is büszke, hogy az asszony dicséri és csókkal nyugtázza szavát. Kettőt is ugrok egyszerre haza felé, hogy kerüljem a cipőmarasztaló sarat. Hajt a tudat, hogy otthon már terítenek és az asszony igen rámparancsolt, ne késsek, mert nem szívesen várnak rám Végszóra nyitom az ajtót. Az asztalon már gőzölög a leves és a kislányom fent ül a párnákkal magasított szé.- \ ken. 1 Még várni kell a galuskára | és a várakozás meghozza a I bajt. | Elém áll az asszony. Ked- | vés, békés mosolyt sugároz az § arca és hízelkedő hangon kér- | di, miközben kérőn nyújtja | felém a kezét: — A nyeremény? Igaz is! A nyeremény.., | de hát... Valami sistereg a I tűzhelyen. — Fut a galuska. — Az ám. de ezzel nem ütöd 1 el az ígéretedet. Mennyit hoz- | tál? | Semmit, semennyit. S ezt 1 nem is kell most mondanom, í Minden asszonyban van any- | nyi érzék, hogy megérezze: | Most nem számíthat egy fillér- § re sem. I — Nem baj — mondja ked- | vesen is, pirongatón is. — Ak- | kor most befejezted az ulti-1 zást. Nincs több hitel... egy \ fillér Sem... \ Aminek az ;ett a j^tjvet-1 kezménye, hogy délután csak \ a poharat emelgettük a piros | negyvenszáz nélkül. Pedig a \ sógorasszony ugyancsak bízta- | tott és sehogyan sem ment a | fejébe, hogy ebéd utánra így | megváltozott a véleményem az | ultizás hasznosságát illetően. | Gáldonyi Béla I A lerobbantott követ csillébe rakják és a „borító”-hoz tolják, ahol a bányavasút kocsijaiba öntik át Nemcsak alaktalanul, szabályos kockává munkálva is szállítanak innen követ az útépítésekhez, A képen: Angyali Lajos kőfaragó kalapácsa nyomán szabályos kockává hasad a szikla (Szögi György felvételei)
