Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-29 / 305. szám

1958. DECEMBER 29. HÉTFŐ

pm

W£t

i&Cirlap

. miaiaimiiiiiciiini!iitiiiiiiiiiiiiitiiit<iii>iiiiiiiiiiiiitmt!iiiiii'_£

j SZÉP AJÁNDÉKKAL |

| kedveskedtek az aszódi § 1 járás asszonyai karácsonyra | | a fóti Gyermekváros IV. I | osztályos tanulóinak: egy 18 | 1 darabból álló hímzett gar- é | nitúrát ajándékoztak a | | gyermekeknek. A hozzávalót | | a túrái kultúrotthon, a túrái 1 I földművesszövetkezeti nő- s | bizottság, az Aszódi Ve-1 f gyesipari Ktsz és az aszódi | | nőtanács vásárolta meg. A | | hímzéseket — összesen = | mintegy 28 métert! — a vi- | | lághirű túrái hímzés meste- | | rei, a túrái asszonyok esi- § | nálták. A domonyi nőtanács | | asszonyai még meg is tol- | | dották az ajándélkot egy \ | gyönyörű, domonyi népvise-1 I leibe öltöztetett babával. | | Az ajándékokat december | | 22-én öttagú nöküldöttség | I vitte el a Gyermekvárosba. |

í íiiiiiimiimmniiiiimiimiiiiimiimiiiiniiiiiiiiiiiiiimiiim»'

Új gyár születőben

KUKORICAMORZSOLÁS

Új dísztáviratot ad ki a posta

A posta január elsején új dísztáviratot hoz forgalomba, amely Hollósy Simon: Tengerihántás című festményének reprodukciója. Az új dísztávirat pótdíja — mint az eddigieké — 1,50 forint.

Manapság megszokott dolog nálunk, hogy szinte egyik napról a másikra új gyárak, üzemek épülnek és kezdik meg a termelést. Megszoktuk az ipar fejlesztésének óriási, eddig még nem tapasztalt ütemét és nem csinálunk szenzációt belőle, ha valahol ismét találkozunk egy új üzemmel. Hogy mennyire így van ez, akkor döbbentem rá, amikor már kívül kerültem az Egyesült Izzó váci telepének kapuján.

Pál István elvtárssal az igazgató helyettesével jártuk végig a régi kaszárnya épületeibe települt üzemrészeket. Ismertette, és megmutatta a villany- égő-gyártáshoz használatos szívócső készítését, a bakelit- alkatrészek, a villanyégők árambevezetőjének gyártását és az izzószálak készítését. Elmondta, hogy míg 1957-ben három és félmillió forint értéket termeltek, az idén körülbelül 10 millió forint értékű árut termelnek. Beszélt arról, hogy az árambevezető gyártását korábban három géppel végezték, ma már 17 automatagépük van. Egyszóval

Hogyan értékesíthetik előnyösebben áruikat a termelőszövetkezetek?

Megyénk termelőszövetkezetei megtermelt és piacra szánt áruikat különböző módon értékesítik. A legtöbb tsz szállítási és értékesítési szerződést köt a földművesszövetkezetekkel és a KÖZÉRT Vállalattal.

Akadnak azonban szövetkezetek, amelyek a fővárosban, vagy községükben standokat létesítenek és tartanak fenn, míg mások a Haller téri piacra hordják be áruikat, a nagyobb jövedelem érdekében.

Megállapítható, hogy azok a termelőszövetkezetek jártak jól, amelyek alkalmazták a 3004/1958-as rendeletét és-kihasználták az abból- származó előnyöket. A Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei Irodája javasolja a megye termelőszövetkezeteinek, hogy piacra szánt áruikat a földművesszövetkezetek és a KÖZÉRT révén értékesítsék.

Közvetlenül is köthetnek szerződést és ez esetben is megkaphatják az áruértékesítési kedvezményeket. Szükség esetén segítséget is adnak az érdekelt szövetkezeteknek a szállítási és értékesítési szerződések megkötéséhez.

Sokkal célszerűbb és gazdaságosabb, ha megtermelt áruikat egy kézen keresztül juttatják el a fogyasztókhoz.

Ha saját standokat tartanak fenn, nagyobbak a kiadásaik, költségeik, kevesebb lehetőség nyílik a stand munkájának ellen- | őrzésére. |

Sajnos, legtöbbször volt buda-| pesti kereskedők vezetik a tér- | melőszövetkezetek standjait és | Akárhányszor megfordulunk nem egy esetben fordult már | a megyei tanács nemesvona- elő, hogy becsapták a szövet- 1 lú, ódon épületében, mindany- kezetet. A standvezetők nem I nyiszor benyitunk a népi eUen| őrzési bizottság ajtaján. És so- | ha nem eredménytelenül.

| Ott hallottuk először Csigó I Gyula nevét. Követendő példa- ! kent emlegették emberségét, I munkáját s a bizottságnak tett | hasznos szolgálatait.

I Felírtuk nevét abba a bizo- I nyos noteszba, ahol a „témát1’ | tartjuk nyílván.

| S most itt ül előttünk a „té- I ma”.

| Komoly tekintetű. öszbe- | vegyülő hajú és bajuszú em- I bér. Erősen szabódik. Keres- 1 sünk mást, akinek a munkája | többet ér, mint az övé. De vé- l gül mégiscsak belemelegszik a | beszédbe, amikor éppen erről

ritkán szabálytalanságot követtek el a termelőszövetkezet cégére alatt, s mint a vizsgálatok megállapították, gyakran előfordult, hogy a szövetkezet pénzén idegein árut is vásároltak eladásra, aminek hasznával azonban nem számoltak el. Az is köztudott dolog, hogy a standvezetők egy része az áru javát maszek kiskereskedőknek adja tovább, amiért még külön borravalót is kapnak, míg a megmaradt gyengébb minőségű árut a piacon értékesítik és ezek alacsonyabb árával számolják el az egész árut a szövetkezetnek. Helytelen és ■ erkölcstelen, dolog, ha szövetkezeteink ilyen módon akarják áruikat értékesíteni.

A legtisztább és leggazdaságosabb értékesítési mód az, hogy a szövetkezet termelési és szállítási szerződést köt vagy a földművesszövetkezettel, vagy a KÖ- ZÉRT-tel.

Ily módon nem lehet félreértés, visszaélés, amellett mind a földművesszövetkezet, mind a KÖZÉRT — a Magyar Nemzeti Bankon keresztül — három-négy nap alatt elszámol a termelőszövetkezettel. A Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei megbízottja (Budapest, V., Városház u. 7.) szívesen ad tanácsot 'és segítséget az áru- értékesítés ügyében (hozzá forduló termelőszövetkezeteknek.

rendre elmagyarázott és megmutatott mindent.

Aztán kimentünk az udvarra.

— Itt pedig a

televíziós képcsőgyár

épül — mutatott kísérőm a szemben levő kész és féligkész épületekre. A világ legtermészetesebb hangján mondta tovább:

— ötvenhatmillió forintot ruházunk be az új üzemre.

Aztán elmondta, hogy a« idén négymillió forintot használtak fel ebből az összegből Jövőre 26 miliő forintot és 1960-ban újabb 26 millió forintos költségigei az utolsó gépet is felszerelik az új üzemben.

Elmesélte, hogy egy üveggyárat is építenek, ahol majd a képcsövek üvegrészeit készítik. A televízióképcső gyártásához a Szovjetunióból kapunk gépeket.

Már hallottunk róla, hegy Vácott gyártják majd a televíziós képcsöveket. mégis megleptek a hatalmas számok és a gyorsaság, mert két év alatt televíziós képcsőgyárai építeni és berendezni mégsem kis dolog. De akadt még ezenkívül is csodálnivaló a továbbiakban.

— Már a jövő év közepe táján elkezdjük a képcsőgyártást. Egyelőre az Egyesült Izzóból kapjuk majd az alkatrészeket. csak a szerelést végezzük itt.

— No és sikerül? — kockáztattam meg a kérdést.

— Biztosan — kaptam a magabiztos választ. —* Jövőre már 25 ezer képcsövet kell elkészítenünk. 1960-ban pedig 200 ezret.

— Hogyan? Annyi televízió- \ előfizetőre számítanak addig- 1 ra? — kérdeztem tovább.

— Nemcsak a hazai szűk- |

sógletekre fogunk termelni, §

a baráti államokba is |

szállítunk képcsöveket — vá- § iaszolta kísérőm.

Aztán az üzem berendezd- | sére terelődött a beszéd.

— Bizony, teljesen pormen- | tes munkahelyekre van szűk- | ség a képcsőgyártáshoz — be- | szélt tovább Pál elvtárs. — | Ott — és elmutatott egy félig- | kész épület felé — épül a | fürdő és az öltöző. Munka | előtt mindenkinek át kell öl-§ töznie fehér köpenybe és gu- = micippt kell húznia a lábára, f

De ez nem minden. Sok | mindenre kellett még gondolni f a tervezésnél. A szolgáltató | épületeket például a szél irá-1 nyát figyelembevéve úgy kellett elhelyezni, hogy a por és a korom ne a képcsőgyár felé szálljon. Az utak jelenleg még sárosak, de jövőre már megkezdik a betonozást. Bevezetik az iparvágányt. Parkosítanak, fákat ültetnek.

— No, és mit jelent ez a váciaknak és a környékbelieknek — kíváncsiskodtam tovább.

Száraz már az idén termett kukorica. Mendén, a Lenin Tsz-ben Szvitek János tsz-tag irányításával naponta nyolctíz mázsa kukoricát morzsolnak le a villanymotoros gépen

(Csekő felv.)

iiiiii’iihliMliiliiiiHiiiiimMiiliiiHiiilUfHtiiimiiiiitHHHiHimiiiiiitHiiiiiiiiiMiiiiMiiiiiHiHiiiiiiiiiiiiiiiiiinnnMiiiitmmiiiiiimiif

Példamutatóan gazdálkodik a váci szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport- Újabb helyi munkaalkalmat.

Most kétszázan dolgoznak az üzemben. Jövőre újabb kétszáz munkáskézre lesz majd szükségünk. 1960-ban pedig már a mai létszámnál ezerrel több embert foglalkoztatunk.

Egyelőre még csak tervek ezek, de holnap már valósággá válnak.

Termelőszövetkezethez hasonlóan gazdálkodik Vácott a földművesszövetkezet szervezte szőlő- éts gyümölcstermelő szakcsoport. A nyele tag Kurdi László vezetésével 17 holdas szőlőt, gyümölcsöst művel.

Érdekessége a szakcsoportnak, hogy minden szükséges

munkát közösen végeznek s munkájuk értékét munkaegységben mérik, akárcsak a tsz- ekben. Nemrég tartották a zárszámadást, s a tagok 66 forintot kaptak egy-egy munkaegységre. A hírek szerint tavasztól kezdve több taggal lényegesen nagyobb szőlőt, gyümölcsöst gondoznak majd.

Megyei színjátszó fesztivál

a Tanácsköztársaság kikiáltása 40. évfordulójának tiszteletére

SZÉLESÍTIK az utat

■^rjN ti ASM

A monori és a nagykátal járásban sok keskeny és rázós, kátyúkkal teli út „örvendeztette” meg eddig a gépkocsi- vezetőket. A budapest—nagykátai útvonalon Tápiósüly közelében most szélesítik az utakat és átvágják a veszélyes kanyarokat

(Csekő felv.)

A Pest megyei Tanács v. b. művelődési osztálya és a népművelési állandó bizottság mellett működő megyei színjátszó bizottság a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából színházi fesztivált hirdetett meg.

A fesztiválon részt vehetnek a megye területén működő községi, szakszervezeti és iskolai művészeti csoportok.

A színjátszó fesztivál három fordulóban bonyolódik le, éspedig helyi, járási és megyei bemutatók lesznek.

A helyi bemutatókat 1959. február 15-ig rendezik meg.

A fesztivál nem versenyszerű, tehát a bíráló bizottságok nem állapítanak meg első, második stb. helyezéseket, de a legjobbnak bizonyuló három-négy csoportot járásonként a február 15-e és március 15-e között lebonyolítandó járási bemutatókon szerepeltetik.

Ugyancsak ilyen elbírálás alapján kerülnek a járási bemutatók legjobbjai a megyei bemutatókra.

A megyei bemutatókat Szentendrén rendezik meg március 15 és május 1 között.

A járási és megyei bemutatók' legjobbjait jutalomtár- gyaikikal és oklevelekkel díjazza a megyei tanács.

Kőszáli kecske érkezett az Állatkertbe

Rendkívül ritka emlősállat érkezett az Állatkertbe: kószáld kecske. E faj ma már épp olyan ritka, mint az európai bölény, az ázsiai vadló, vagy hazánkban a pödrött szarvú rackajuh. Az olaszok épp úgy védik a kőszáli kecskét, mint a lengyelek az európai bölényt. A Budapesti Állatkertben kőszáli kecske utoljára 35 évvel ezelőtt volt, de - az sem volt tiszta vérű.

GY A SOK KÖZÜL

Mindenféle új és használt

ágy tol lat,

nyers

a legmagasabb napi áron átvesznek

A PEST-BACS-NOGRAD MEGYEI MÉH VÁLLALAT telepei:

Pest megyében: Budapest, Vay Adám u. 8. Vác: Csányi körút 13. Cegléd: Széchenyi tér

Dunaharaszti:

Dózsa György út 71.

Nagyk' a: Sztálin út 61.

{ a varázsos területről

I a munkájáról kérdezgetjük.

I — Tulajdonképpen magam I sem tudom, hogy s miképp let- I tem népi ellenőr. Megkérdez- I ték tőlem, kívánok-e részt ven- * ni ebben a munkában? Mindig | örülök, ha a társadalomért, a | közösségért bármit is tehetek. i így hát vállaltam. Szép mun- | ka ez. Őrködni, ellenőrizni, ho- I gyan bánnak a nép, valameny- 1 nyiünk tulajdonával, Ki hogyan vigyáz rá? Mennyire érzi sajátjának a mindenkiét?

Megint elmosolyodik a bajusza alatt.

— Na, meg aztán nem olyan rossz időtöltés ez. Hasznom is van belőle sok.

Meglepett arcunkat látva, hangosan nettet:

— Hát persze, hogy sok a hasznom belőle. Jövök, megyek, betekintek más üzemek életébe, szokásaiba. Sok újat is látok, sok jó módszert tanulok, amit átültethetek a mi vállalatunkhoz. Az is nagy előny, hogy nemcsak „ruhaboltos szemel" nézem a világot. Látom egy kicsit vasüzemi, vagy szövetkezeti szemüvegen keresztül. Higgye el, nincs ennél hasznosabbb.

S itt álljunk meg egy kicsit. Még be sem mutattuk Csigó Gyulát, a Pest megyei Ruházati Bolt Vállalat főkönyvelőjét.

Hat éve minden reggel

hétre bejön a hivatalába, pedig csak nyolckor kezdődik a hivatalos idő. Addig olvasgat, rendezkedik.

— Úgy megy itt a munka kérem, mintha olajoznák. A munkatársak tudják, mi a feladatuk, így aztán nincs zavar. Nem szeretek dicsekedni, de

azt szívesen elmondom kérés nélkül is, hogy nálunk 1954 óta nincs semmiféle pénzügyi zavar.

— Persze, az első egy->két év nehéz volt. Sokszor dolgoztunk hajnaltól estig. De így van ez mindenütt, ahol új a gépezet. Meg kell szokni a munka ritmusát. Nem egyszer koccanások, súrlódások szegélyezik ezt az utat. Akárcsak az új gépnél, míg bejáródik. De amikor megindul, szinte magától jár,

S már megint tréfál.

— Akár be se jöjjek ide, olyan összeszokott vállalat ez, Legfeljebb ping-pongozni...

Érdeklődtünk, vajon sok munkát ad-e a népi ellenőrzés.

— Sokat nem, de szépet. Egy évben egy emberre ha két-há- rom eset jut.

— Természetesen, erre aztán alaposan fel kell készülni. Meg kell ismerni a terület minden ága-bogát. Járatosnak kell lenni az összes felvetődő kérdésekben.

— S hogy biztosítják ezt az alapos felkészülést?

— Úgy, hogy az ellenőrök

szakosítva vannak.

Mindenki azzal a területtel foglalkozik, amihez a legjobban ért. Én például pénzügyi kérdésekkel foglalkozom.

— Amikor megkapom a jelzést, hogy hová, milyen ügyben megyek, alaposan tájékozódom magáról az üzemről. Munkájáról, gyártmányairól, szervezettségéről. Azután nekilátok a jogszabályoknak. Kere- sem-kutatom azdkat a paragrafusokat, amelyek a vizsgálatra vonatkozhatnak.

— Sok munkát adott a gödöllői Ganz Árammérő állományon kívüli béralapjának vizsgálata. Akadt kisebb-nagyobb hiányosság. Például olyan szakértőket alkalmaztak, alkik nincsenek a szakértői listán nyilvántartva. Itt nyolc napot töltöttem egyfolytában. Átnéztük a könyveket, ellenőriztük az okmányokat, pénztári belé- geket. A gyár vezetősége a legnagyobb készséggel állt rendelkezésünkre.

— S ígi' van ez mindenütt’ Szívesen fogadják a vizsgálatot?

— Igen. Ahol nincs „vaj” a vezetőség fejem, segítenek. Nekik is előnyös, ha feltárulnak a rejtett hibák.

— S két megbízatás között mi a helyzet?

— Ha nem is meayünk ki nagy vizsgálatra, azért dolgozunk. Gyakran kérnek tőlem is tanácsot, szakvéleményt az én területemről.

— Egyébként most újabb megbízatást kaptam. Részt veszek abban a bizottságban, amely a Pest megyei földművesszövetkezeti üzletek gazdálkodását ellenőrzni. Ez is nagyobb lélegzetű dolog lesz. Egy- egy napot töltünk az illető járási központban s átvizsgáljuk munkájukat. Megnézzük, hogyan folyik a tagszervezés, az anyagi ösztönzők alkalmazása.

Közben egész sötét lett oda- künn. Csigó elvtárs is az óráját nézi.

— Na, ideje lesz hazamenni. Fél öt, ilyenkor én is szedem a sátorfámat.

Vár az otthon.

Szép helyen, szépnevű utcában lakom. A Csalogány utcában Érdemes oda hazasietni.

— De ugye, nemcsak az utca miatt?

— De nem ám. Vár a család, feleség, rádió, könyvek. S a legjobban a kislányom... Ráadásul ma még a színház is. Bérletünk van az asszonnyal. Jónak ígérkező olasz darabot, az Én családomat nézzük meg. Szeretem a bátor, szókimondó embereket. Nemcsak a színpadon, de az életben is. Nem tűröm a homályt, a visszásságot magam 'körül.

Talán éppen ezért lett já népi ellenőr belőle.

Komáromi Magda