Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-20 / 300. szám

1958. DECEMBER 20. SZOMBAT Pt 99 MEG ^Cirlap 3 MŰSZAKI KLUB ALAKULT CEGLÉDEN a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat és a szakmaközi bi­zottság kezdeményezésére. A klub célja, hogy elősegítse a város műszaki dolgozóinak, mérnökeinek, technikusainak tapasztalatcseréjét. Az alakuló ülésen több mint huszonötén jelentek meg. A klub elnökévé Dajka János gépészmérnököt, a Gépjavító Vállalat főmérnö­két választották meg. A meg­nyitó ülés után a klub azon­nal munkához is látott, szak­mai filmvetítést tartottak a balesetmentes köszörülésről, az esztergakések élkiképzésének problémáiról, a korszerű me­netvágásról, majd Tószegi Miklós gépészmérnök tartott előadást a menetvágás leg­újabb módszereiről. A klub a Gépjavító Vállalat kultúrott- homában működik. A jövő év végére megszűnik az árammérőhiány Előreláthatólag 39 ezer árammérőt gyárt az idén felemelt tervén íeliil a Canz Árammérőgyár Olvasótalálkozó Meghitt, bensőséges, csalá­dias hangulatú összejövetel színhelye volt a ráckevei já­rási könyvtár stílusosan be­rendezett helyisége. A könyvtár háromtagú kol- j lektívája újszerű és az ered- j ményeket tekintve követésre j érdemes gondolatot valósított meg. Ismerkedésié hívták össze a könyvtár legszorgalmasabb ol­vasóit. A terv merész volt, mert a meghívottak a legkülönbözőbb foglalkozási ágakból kerültek össze. Koruk és érdeklődési körük, szellemi felkészültségük sokfélesége mellett csupán egyetlen szál — bár erős szál — tartotta őket össze: a könyv azeretete, A bátor kezdeményezés si­kerrel járt, az est kitűnően si­került. A vendégek tea mellett vitatták meg a jelen problé­máit s a jövő teendőit. Távo­záskor egy termékeny, értékes s amellett kellemesen eltöltött est emlékeit vitték magukkal. Kondor József levelező, Ráckeve Sok levél érkezik az ország legtávolabbi vidékeiről is a gödöllői Ganz Árammérőgyár vezetőihez, amelyekben áram­mérőt kérnek. Egyesek még a vasúti költséget sem sajnálják és személyesen mennek el a gyárba villanyóráért. Persze, valamennyien csalódottan tá­voznak, nemcsak azért, mert az árammérők elosztása nem a gyár feladata, azért is, mert még nem tudnak eleget tenni az igényeknek. Pedig hát igyekeznek az árammérő gyá­riak. de ennek ellenére nem tudtak még felzárkózni az or­szágos villamoshálózat nagy­arányú bővítése mögé. Az idén például 120 ezer mé­rő elkészítése szerepelt az eredeti tervben a hazai szük­ségletek kielégítésére. Annak ellenére, hogy a külföld is megnövekedett igényekkel lé­pett fel a gyárral szemben, vállalták, hogy az eredeti terven felül 63 és félezerrel több áram­mérőt gyártanak a belföl­di fogyasztók számára. Mi sem bizonyítja jobban, hogy valamennyi igénylő kí- i vánságának igyekeznek eleget tenni a Ganz Árammérőgyár­ban. minthogy eddig már több mint 24 ezerrel több árammé­rőt készítettek el, mint ameny- nyi vállalt felemelt tervükben szerepel. Ezenkívül az év végéig még Körülbelül 15 ezer árammérő elkészítését terve­zik. A gyár fennállása óta még egyetlen negyedévben sem termelt annyit, mint az idei év utolsó három hónapjában; Jövőre ennek a hatalmas teljesítménynek a négysze­rese lesz a gyár éves terve. Ezáltal a jövő év végére meg­szüntetik a jelenleg még mu­tatkozó árammérőhiányt. A belföldi terv ilyen ■ nagy­Karácsonykor kigyűl a villanyfény az ácsai Dózsa-telepen megcsinál­Azt mondják az ócsaiak, hogy a Dózsa-telep úgy nőtt ki a földből, mint eső után szo­kott a gomba. Négy esztendő­vel ezelőtt még madár-ijesztők riogatták a falánk verebeket a földekről, ma pedig 326 lakó­házban 1119 ember lakik itt. Ahol emberek élnek, ott igé­nyek is vannak. Nos, a Dózsa-telepiek első — s legnagyobb — igénye az volt, hogy legyen villany- világítás. A tanács hajlott is a kérésre, » megtett mindent, hogy telje­süljön a Dózsa-telepiek kíván­sága. Egyszer már úgy lát­szott, hogy meglesz. A Bánya­építő Vállalat ajánlkozott, hogy megcsinálja — több mint félmillióért. Ennyibe került volna betonoszlopokkal. Hanem ennyi pénzük az ó csajaiknak nem volt. Más meg­oldást kerestek. Mátyás Boldi­zsár, megyei tervosztályvezető és Eperjesi László, az Orszá-I gos Tervhivatal osztályvezető- 5 je segítségével találtak is. Ki-1 tervelték, hogy betonoszlop helyett faosz­lopot alkalmaznak, beton­gyámmal. A költség így a felére csökkent. azt a telepiek ják. szóljanak, ha fuvarozni, meg gödröt ásni kell, és kész. Egyébként javasolja, hogy a gyűlést rekesszék be. Ez volt az előzmény. S a következmény? Múlt szomba­ton megérkezett két vagon osz­lop. Még aznap délután ki- hordták a helyszínre. Vasárnap kiásták az összes gödröket. Az egész telep apraja-nagyja dol­gozott. Jövő vasárnap — úgy tervezik — felállítják az oszlo­pokat. Mind a 168-at, egyszer­re. Ki-ki a maga portája előtt. Addig is az asszonyok porcelán szigetelőket szerelnek. Két szakmunkás irányítja az egé­szet. Hogy honnan ez a lelkese­dés? Egyszerű a nyitja: ezer ember azt akarja, hogy kará­csonykor villany égjen az ócsai Dózsa-telepen. mértékű túlteljesítése mellett — mint már jelentettük — de­cember 10-ig exporttervét is teljesítette a Ganz Árammérő- gyár. A jó minőségű mérők határidőre és határidő előtti szállításával tovább öregbítet­ték üzemük hírnevét a dol­gozók. Jelentős sikert jelent az északi piac, ezen belül is a svéd piac újbóli visszahó- dítása, A svédek 1957-ben megszakí­tották vásárlási kapcsolataikat, a Ganz Árammérőgyárral, mert rossz minőségű mérőket kaptak. Azóta őket is más be­látásra bírta a gyártmányok fejlődése és korábban 500 da­rab árammérőt rendeltek. Biz­tosan megfelelt ez a szállít­mány közismerten nagy igé­nyeiknek, mert november 4-én újabb ezer darab új kivitelű, fekvőtengelyes egyfázisú mé­rőre kapott megrendelést tő­lük az üzem. December 10-ig jelölték meg a szállítási ha­táridőt. A dolgozók és a mű­szakiak összefogásának kö­szönhető, hogy tartani tudták ezt a rövid határidőt és eleget tettek a megrendeléseknek. Kínában is sikert arat­tak termékeikkel a gyár dolgozói és műszakijai. Köszönőlevelet kaptak kínai barátainktól, mert időben ele­get tettek szállítási kötelezett­ségeiknek. A Szovjetunió ren­deléséből is mindössze 80 da­rab mérő elkészítése maradt december 10-re, így rövide­sen az utolsó árammérő is időben rendeltetési helyére érkezik. Már említettük, hogy jövő­re nagy feladatok előtt áll a Ganz Árammérőgyár. A na­gyobb mennyiségi terv teljesí­tése közben nagy gondot kell fordítaniok a műszaki fejlesz­tésre és a minőség további ja­vítására. A külföldi piacon va­ló helytállás érdekében főként speciális mérőket gyártanak majd. amilyeneket másutt nem készítenek. A megnövekedett feladato­kat azonos keretek között, to­vábbra is elég súlyos hely­hiánnyal küszködve kell tel­jesíteniük. Ezért gyártási rendszerüket kell továbbfej­leszteniük, mert másképp már nem növelhetik az üzem telje­sítőképességét. A gyártási rendszert úgy fejlesztik tovább, hogy zárt ciklusokat alakítanak ki az üzemen belül. Ez azt jelenti, hogy ahol csak lehetséges, egy-egy alkatrészt teljesen készre munkálnak egy üzemrészen belül. Ezáltal megszűnik az alkatrészek ide- oda szállítása, megrövidül a gyártási idő. áttekinthetőbbé, ellenőrizhetőbbé válik a ter­melési folyamat, csökken az önköltség és nem utolsósorban nő az üzemrészek vezetőinek felelőssége is a termékek mi­nősége iránt. A gyár igazgatója és fő­mérnöke nemrég tért vissza a Szovjetunióból. Az ott szerzett tapasztalatok alapján hatá­rozták el az új gyártási módszer alkalmazását. De nemcsak tapasztalatokkal, rajzok és szerszámok át­adásával is segítették az üzemet szovjet elvtársaink. Ezenkívül 10 szovjet gép se­gíti már a termelést a Ganz Árammérőgyárban. Jövőre újabb 40—50 szovjet gépet kap majd az üzem. Biztosak vagyunk benne, hogy a baráti segítségnyújtás, találkozva az üzem fizikai és műszaki dolgozóinak egészsé­ges törekvéseivel, lehetővé te­szi e nagyszerű célkitűzések valóra váltását. Farkas István Tanulnak a parasztfiatalok A KISZ Pest megyei Bizott­sága .kezdeményezésére és szervezésében a legtöbb he­lyütt már megkezdődtek a pa- raszltiiatalok téli gazdasági tanfolyamai. E tahfolyamck célja*, hogy kiszisták. együtt a szövetségen kívüli fiatalokkal, megismerjék és elsajátítsák a legfejlettebb agrotechnikai módszereket, a gazdálkodás hasznos tapasztalatait. Tizen­hét tanfolyam indult, illetve indul a megyében, s valameny- nyi előre meghatározott tema­tika szerint működik. Tanul­mányi anyaguk azonban táj­egységenként különbözik egy­másétól. Csemő községben pél­dául a szőlő- és gyümölcster­mesztés képezi a fő témát. Ez a szervezési elv helyes. Ez az előrelátás számol a helyi lehe­tőségekkel, s jól hasznosítja a tájkultúra sok évtizedes ta­pasztalatait. A fiatalok örömmel fogad1 ták a KISZ kezdeményezését, segítségét. Tápióbicskén 45, Vasadon 33 kiszista, illetve az ifjúsági szövetséghez nem tar­tozó parasztfiatal látogatja az előadásokat. Hasonlóan aktív az érdeklődés Solymáron, Szi­getbecsén, Gödöllőn. Van azonban sajnos néhány olyan község is, ahol a tervezett tan­folyam megfelelő előadó hiá­nyában még nem indult meg. Nagyon fontos dolog, hogy a fiatalok a tanulás ideje alatt mindvégig szorgalommal és érdeklődéssel vegyenek részt a rm/nkában, mert enélkül nem érhetik el a kitűzött célt: a magasabbrendű mezőgazdasági kultúra megismerését, megsze­rettetését. Ennek sikerét a he­lyi KISZ-szervezetek tekintsék elsőrendű feladatuknak, segít­sék őket ebben a párt és a ta­nács helyi szervei is. Farsangra keményített nylon-alsdszoknyák. báliruha anyagok, kínai nyakkendők érkeznek külföldről Az idei farsangra, a báli szezonra a kereskedelem jól felkészült. Már most is sok­féle selyem-, szövet- és kis- estélyi ruha látható a kiraka­tokban, s a választékot újabb Külföldi áruk behozatalával gazdagítják. A MODEX Kül­kereskedelmi Vállalat Angliá­ban különféle báliruha anya­gokat, nyomott mintás organ- dit, tüllöket, csipkeszövetet és batisztot vásárolt, amelyeknek érkezését január elejére vár­ják. Az estélyi ruhák alá Ang liából kemény kikészítésű, „re pogós’1 nylon alsószoknyá hoznak be. amelyen két-há- íomsoros. úgynevezett volán, hímzett nylonfodor lesz. Több más országból is importál a vállalat különböző divatáru­kat. Csehszlovákiából csip­kés batisztzsebkendőt, Hollan­diából és a Német Demokrati­kus Köztársaságból kombi­nát. Kínából tiszta,selyem nyakkendőt, más országokból pedig különböző kesztyűket. A ceglédi tanácsi vállalatok gazdasági helyzetéről Cegléd helyiipari vállalatai az utóbbi 2 év alatt nagy fejlő­désről adtak számot mérlegbe­számolóikban. Az Építőipari Vállalaton kívül Cegléden 7 tanácsi vállalat működik, ahol több mint 900 munkás dolgo­zik. A termeléshez szükséges ál­lóeszközeik értéke, meghaladja a 23 millió forintot. Gyártmányaik általában közszükségleti cikkek. Ezek nagy részét országszerte isme­rik, keresik (pl. gyermekcipők, szalagfűrészek, vasalók, mák­őrlők stfo.). A Ceglédi Gépüzem és Vasöntő Vállalat export va­salói az országhatáron túlra, sőt tengerentúlra is elkerülnek. A ceglédi vállalatok negyed­Magyar csillagászok is észlelték a Hold kráterének elváltozásait Az Uránia Csillagvizsgáló munkatársai, Gauser Károly és Bartha Lajos szintén meg­figyelték a Hold Alphonsus nevű kráterének elváltozásait. A Hold középső vidékén levő 110 kilométer átmérőjű és he­lyenként 4000—5000 méter falmagasságú gyűrűs hegy központi csúcsának tövében délnyugati irányban mintegy három kilométer átmérőjű, köralakú, szürkésvörös foltot észleltek. Ez teljesen új kép­ződmény, a régi Hold-térképe­ken, illetve fényképfelvétele­ken ennek nincs nyoma. A megfigyelés a világon az el­sők között támasztja alá Ni- kolaj Kozirev szovjet és Will- kins angol csillagászok no­vemberi észleléseit. Kozirev november 3-i megfigyelései­ből arra lehet következtetni, hogy az Alphonsus-kráterben erős gázkitörés történt. évi termelése meghaladja a 35 millió forintot. Átlagban 22 millió forint összegű készletet tárolnak, amely­nek zöme a termeléshez szükséges anyagkészlet. Ennek, finanszírozására 4 mil­lió forint értékű forgóalap áll rendelkezésre. Az ezen felül szükséges összeget a tervszerű és gazdaságos termelés érdeké­ben a Magyar Nemzeti Bank helyi fiókja bocsátja a vállala­tok rendelkezésére. Vállalataink általában terv­szerűen és takarékosan gaz­dálkodnak. A tanács által előírt ered­ménytervet 6 vállalatnál túlteljesítették és 3,5 millió forint összegű többlet­eredményt értek el a III. negyedév végéig. A vállalatok dolgozói figye­lemmel kísérik a nyereségter­veik teljesítését, hiszen a nyere­ségrészesedés rendszere őket is érdekeltté tette a gazdaságos termelésben. .Annak ellenére, hogy válla­lataink igen jó eredményt mu­tatnak fel, vannak még hiá­nyosságok is. A vezetőknek fel kell kutatatok a további ön- költségcsökkenitési lehetősége­ket. Az eddiginél nagyobb gon­dot kell fordítani a kész­letgazdálkodásra, elfekvő >i;init!illlllllilllllliiMlillMmimHlilll<lill91illillilllllllllillimuill!illilllllllliillii!lllllliiiiM »!initiimiiiitimimiiiiiiimiiifimiiiiiiitiiiiHimimMiimiimHiiiiiMiiiiHiiniiiiiiiiiiHJmiin mi imtiim inni mim miiimm iiihim miiinmiimiiniimiiii mim nyomort, a megvetést már csak hírből, szülei i elbeszéléseiből ismeri. Mind- ! össze 17 esztendős, öt hónapja 1 dolgozik az Ikladi Műszergyár- § ban, nagyon szereti az életet I és felettesei annyi jót mond- ! tak róla, hogy az még egy ki- I váló dolgozónak is becsületére Ledőlnek a válaszfalak sikerült be­dolgozik A két hivatal a segítséget még \ meg is toldotta 180 000 forint- | valna. tál csupán azt kötötte ki, hogy í Elöljáróban ennyit még ebben az esztendőben kell | megtudnom Radios Jóskáról, a felhasználni. í QV*r cigány származású dol­, . gozóinak egyik legfiatalabbja­A tanács kisgyulest hívott; » össze a Dózsa-telepen, hogy | " . , , megtárgyalja a lakossággal az j - Apám mar hét eve, a ügyet. Hanem furcsa egy kis- | tyam .. evűlés volt az! Először is, í ugyancsak ebben az uzernben 275-én jöttek össze! Másod- I - mondja a fiatal fiú. - Én is szói” percek alatt véget ért,i rájöttem, hogy ma mar csak Alig kezdte el ugyanis a vb- § az boldogul, aki dolgozik. titkár a mondókáját — hogy I Es hogy szavait meggyőzőb- ermyi pénzt kapnának, de a j bé tegye, egy kis noteszt vesz községnek csak 90 000 forintja \ elő. van hozzá, s még 10—15 ezer | — Tessék, nézze csak — kellene —, amikor felállt egy | nyitja szét a kis könyvecskét, gazda és szót kért. Ö sem be- | amelyben az áll, melyik hó­szélt sokat, Csupán annyit, i n0Lpban mennyi pénzt vitt ha- hogy 1 za. — Az ezrest már az első amihez nem kell szaktudás, = hónapban megkerestem, pedig jóformán akkor láttam elő­ször Iközelebbről gépet. TTnnek bizony csak néhány J-J hónapja. Radios Jóska júliusban lépett be és augusz­tusban már 170 százalékra, szeptemberben pedig 173 szá­zalékra teljesítette tervét. — Októberben csak 150 szá­zalékra sikerült — igyekszik mentegetőzni —de a múlt hónapban ismét megnyomtam a gombot. — Hová teszi a keresetét7 — vágok közbe. — Hová? — Most vettem egy 5500 forintos szaxofont. — Nem inkább ruhát kel­lett volna venni? — kockázta­tom meg a kérdést. — Ruhát? — kérdezi szinte sértődötten. — Van nekem ruhám bőven. Apáméknak is. Megnézheti bárki a domonyi cigányokat, hogyan öltözköd­nek. de még azt is, milyen házban lakunk. cigány bekap­A szomszédos gépek származású dolgozói is csolódnak a beszélgetésbe. — Jöjjön ki hozzánk — mondja az egyik esztergályos. — Nézze meg, hogyan élünk. — Éppen most építek házat — dicsekszik Rácz Béla, s még ennyit tesz hozzá: OTP-re. Azelőtt — és ezt mindenki tudja, nem- így volt. Akkor még a származás, a vagyoni helyzet határozta meg az egyének sorsát, s aki szegény­nek, ráadásul cigánynak szü­letett. az nem sokat várhatott az éleitől. Az ostoba előítéle­tek a legmostohább körülmé­nyek közé züllesztették őket. Évszázadok bűnös mulasztását kell most pótolnia faji meg­különböztetést nem ismerő társadalmunknak. Az Ikladi Műszergyár 250 cigány szár­mazású dolgozója, köztük Ra­dies Jóska is ennek a rend­készletek keletkezésének megakadályozására. Sajnos, még több tanácsi vál­lalatnál fellelhetők a több éve keletkezett elfekvő anyagkész­letek, amelynek oka a tervsze­rűtlen gazdálkodásra vezethető vissza. Meg kell érteni a vállala­tok vezetőinek azt, hogy a jelenleg is indokolatlanul magas anyagbeszerzések­kel a népgazdaságnak és a vállalatnak is inkább ár­tanak, mint használnak. Ugyanis a felesleges készletek kamattöbbleteket, szankciókat vonnak maguk után. A vállalatokon belül több időt kell fordítani a termelés helyes megszervezésére, úgy, hogy ezáltal csökkenjen a be­fejezetlen termékek átfutási ideje és átlaga is: ugyanis a forgóeszközök jobb kihaszná­lásával, a forgási sebesség gyorsításával csökken az ön­költség. Vállalataink egy része ál­landóan fizetésképtelen. Ahol viszont a termelést a pénz­ügyekkel összehangolják, ott a fizetésképtelenség ismeretlen fogalom. Az év során állandóan tulta rendezni kötelezettsé­geit a Cipőipari és a Hús­ipari Vállalat. Sajnos a többi vállalatnál előfordult átmeneti pénzügyi nehézség, amelynek kamat­terhei hátrányosan befolyásol- iiiiiiimiiiinii! ták a vállalati önköltség ala­.......................... I kulását is. s zernek köszönheti, hogy fia- i tál kora ellenére már csült tagja egy jó káskollektívának. = , . , , . l vabbi nagyobb feladatok meg1­Jóska egyébkent mar t&kele- | oldására alkalmasak. A válla- tesen beleilleszkedett az új | ia[; vezetők jól látják ezt, és környezetbe. Az idős szakmun- | megítélésünk szerint'helyiipari kasok szívesen segítenek neki | vállalataink minden tekintet- s a tanácsot mindig megfő- \ [)oo a helyes cél elérésére tö- gadja. — Mivel tölti szabad Idejét? 1 — érdeklődöm tovább. j — Leginkább klarinétozni | szoktam, de szívesen hallgatom | a rádiót és könyvet is szók- f tam olvasni. - | — Hát újságot? — Azt is. Rendszeresen já- 1 mi Gazdaság tyúkfarmján Ta­raijuk a Népszabadságot, az I lábér Gyula állatorvos műté- Ország-Világot és a Rádióúj- § tét hajtott végre egy fehér ságot is. I leghorn tenyésztyúkon. A mű­...... I tét közben kiderült, hogy az / a r0Vld I állatban rendkívüli méretű megbe- = Befejezésül annyit, hogy hírű mun- I vállalataink jól és gazdaságo- í san termelnek. Adottságaik to­f rekednek Magyar Mihály llaívankcí ilekás óriás tyúktojás A Zala megyei Kehidai Alla­amelynek só- kereken 62 deka. a nor­— kp t rövid beszélőé-„ b r. , - c™ I tolás fejlődött, Jóska példájából — kirajzoló- =. dik, hogyan élnek ma a do-\mál.s tojásnál tízszerte na- monyi, a püspökhatvani es a § gy0t,b_ j\ ritkaságszámba mp- bagi cigányok. A válaszfalak | ng óriás tyúktojást a Termé- itt is ledőlnek. . | szettudományi Múzeumnak Súlyán Pál - ajándékozták

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom