Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! hírlap l MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ME GYEI 'TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM ARA 50 FILLER 1958. DECEMBER 2. KEDD A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a megyei tanács Semmelweis-kór házát A 175 éves kórház jubileumi ünnepségei Az alapításának 175. évfor­dulóját ünneplő Rókus-kórház jubileumi ünnepségei hétfőn délelőtt kezdődtek meg azzal a meghitt hangulatú háziün­nepséggel, amelyet az intéz­mény dolgozói rendeztek a kór­ház tanácstermében. 11 órakor a részvevők — legtöbben munkaruhában, fehér köpeny­ben jelentek meg — zsúfolásig megtöltötték a tágas helyisé­get. Az elnöki emelvényen a kórház vezetősége foglalt he­lyet. A megnyitó beszédet dr. Szemantsik Jenő igazgató fő­orvos mondotta és a vendégek üdvözlése után költői szavak­kal méltatta az ország első és legöregebb egészségügyi intéz­ményének egy és háromnegyed évszázados munkásságát. — A kórházat — mondotta s többi közt — a dolgozó ember teremtette meg és az első magyar „betegbefogadó ház"-nak kettős célt adott: a bete­gek gyógyítását és az or­vostudományok fejleszté­sét. Ezek között az öreg falak kö­zött ma is 'ugyanezekért a cé­lokért küzdenek a dolgozók, akiknek munkáját az a szán- ..dék iuti, hzS&f az öreg kórház minél több értékes eredmény­nyel szolgálja továbbra is a szocialista egészségügyet. A nagyhatású megnyitó után Kovács Béla, a Pest megyei Pártbizottság másodtitkára a pártbizottság, Szabó Sándor VB-elnökhelyettes pedig a me­gyei tanács nevében üdvözölte a jubiláló kórház dolgozóit, majd Szemantsik Jenő igaz­gató főorvos kiosztotta a jubi­leum alkalmából készített mű­vészi emlékérmeket és a jutal­makat. Ezüstplakettet kaptak azok az orvosok, akik 25 évnél többet töltöttek már a kór­ház szolgálatában, és azok a többi dolgozók, akik 30 évet meghaladó ideje dol­goznak a kórházban. Az első ezüstplakettet nagy taps közben dr. Holláh Henrik igazgatóhelyettes főorvosnak nyújtották át, aki több mint 42 éve orvosa a Rókusnak. Ezüstplakettet kaptak az orvo­sok közül még Kubányi Endre, Pommersheim Ferenc, Götze Árpád, Licskó Andor, Schilling Béla, Szecsey Lajos. Azok az orvosok, akik 15 évet meg­haladó ideje dolgoznak a Ró­kusbán bronzplakettet kaptak. Megható jelenet volt, amikor a kórház legöregebb érdemes hivatalsegéde, Nagy Pál vette át az emlékérmet. Nagy Pál Súlyos beteg, tolókocsin hozták A jubiláló Rókus-kórház dolgozói a háziünnepélyen A magyar kormány egyetért a szovjet kormány javaslatával A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről fel az ünnepélyre és sírva szo­rította magához a becses emlé­ket a megjelentek lelkes ün­neplése köziben. Szemantsik Jenőnek Szabó Sándor VB-elnökhelyettes adta át a végrehajtó bizottság nevé­ben az emlékérmet, viszont az igazgató főorvos Kovács Béla másodtitkárnak és Szabó Sán­dornak a kórház dolgozói nevé­ben nyújtotta át a művészi plakettet. Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszérvezétének képviselője adta át ezután a jubiláló kórháznak a szakszervezet ajándékát, egy 25 kötetből átló soro­zatot a könyvtár számára, valamint több kórházi dol­gozónak dísztárgyakat. Az ünnepség után dr. Sze­mantsik Jenő igazgató főorvos a kórházi dolgozók és a vendé­gek jelenlétében rövid beszéd kíséretében koszorút helyezett a kórház névadójának, Sem­melweis Ignácnak a kórház előtt álló szobrára, Ünnepi díszt öltött az ódon megyeháza is, hogy méltó módon vegyen részt a Pest megyei Tanács Semmelweis kórháza, (a volt Rókus-kórház) jubileumán. A kaputól egé­szen az első emeleti díszterem bejáratáig fehér főkötős ápoló­nők álltak sorfalat. Az udvart drapériák díszítették és a dísz­terem feliratokkal köszöntötte az ünnepi ülés közönségét. A széksorok zsúfolásig megteltek a közönséggel, amelynek soraiban foglaltak helyet a tudományos inté­zetek, egyetemek és test­vérintézetek nagy számban megjelent képviselői. Néhány perccel négy óra után nyitotta meg az ünnepi gyűlést dr. Szemantsik Jenő igazgató főorvos, aki a kórház nevében köszöntötte Kristóf A jubiláló kórház dolgozói gyü’ekeznek, hogy meg­koszorúzzák Semmelweis Ignác szobrát Istvánt, az Elnöki Tanács tit­kárát, Doleschall Frigyes egészségügyi minisztert, dr. Rusznyák István professzort, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnökét, Leopold Schön­bauer professzort, a bécsi egyetem rektorát, valamint a Pest megyei Tanács végrehaj­IK?.«-W A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjet­unió kormányának november 27-én tett javaslatát Berlin megszállásának felszámolására és a nyugati hatalmak által megszállva tartott Nyugat- Berlin ..szabad várossá“ nyil­vánítására. A magyar kormány, népének békeakaratától vezéreltetve, az elmúlt évtizedben mindig sík- raszállt a német kérdés békés rendezése, a .jaltai és a potsda­mi egyezmények következetes végrehajtása mellett. A ma­gyar kormány úgy véli, hogy Európa békéjének és biztonsá­gának megteremtése nem kis mértékben függ attól, hogy ez a rendkívül fontos kérdés mielőbb kielégítő módon ren- ! deződjék. A Szovjetunió kor- j mányinak november 27-1 ja­vaslata újabb jelentős lépés í a nemet kérdés rendezésére, a I nemzetközi feszültség csökken- I tésére. Ezért a magyar kor­mány a szovjet kormány ja­vaslatával egyetért és azt a legteljesebb mértékben támo­gatja. Berlin katonai megszállásá­nak kérdése a nemzetközi életben már régóta vajúdó probléma. A győztes nagy­hatalmak a háború végén megállapodást kötöttek Né­metország deinilitarizálására és arra, hogy Németországot békés és demokratikus állam­má kell átalakítani. A meg­szállt területek közös igazga­tásával megbízott négyhatal­mi ellenőrző bizottság szék­helyéül Berlint jelöltek ki, s ezért kerülhetett sor az úgy­nevezett „nagyberlini“ köz- igazgatási megállapodásra. A nyugati nagyhatalmak azon­ban már 1948-ban megkezd­ték a jaltai és a potsdami egyezmények sorozatos és sú­lyos megsértését, amikor pél­dául egyoldalú pénzreformot vezettek be. lépéseket tettek a nyugatnémet külön kormány létrehozására, majd egyre fo­kozottabban megkezdték Nyu- gat-Xémetország felfegyverzé­sét. A nyugati megszállók ezen Intézkedéseikkel már akkor megfosztották magukat azon joguktól, hogy Berlin egyes részeiben fenntartsák csapa­taikat, mert megszüntették Németország egységes igazga­tási rendszerét. Azóta a bé­keszerető német nép megalakí­totta a Német Demokratikus Köztársaságot, amely fennállá­sának rövid néhány esztende­je alatt bebizonyította, hogy a legteljesebb mértékben tiszte­letben tartja a Németországra vonatkozó nemzetközi szerző­déseket és minden erejével azon fáradozik, hogy megte­remtse a békés alkotó mun­kát folytató, demokratikus és egységes Németországot s ez­(Folytatás a 3. oldalon.) 85 millió forint társadalmi munka egy év alatt az iskola- és óvodahálózat fejlesztésére Dr. Szemantsik Jenő igazgató­főorvos átadja az ezüst emlék­érmet a kórház legöregebb hi­vatalsegédének, a beteg Nagy Pálnak, akit tolókocsin vittek az ünnepélyre tó bizottságának képviselőit és az egyetemek megjelent rekto­rait és dékánjait. Bejelentette, hogy Borisz Petrovszkij pro­fesszor, akinek a megjelenésé­(Folytatás a 2. oldalon.) A Művelődésügyi Miniszté­riumban értékelték, hogy az elmúlt iskolaévben hogyan segítette a társadalom az ok­tatást. Megállapították, hogy i. ebben a ^versenyszerű- maaga - 1 lomban a legjobb eredményt A karácsonyi munkaidőbeosztás rendje Tekintettel arra, hogy ka­rácsony két napját a vasárnap­tól egy munkanap választja el, az érvényben levő rendelkezé­sek szerint 1958. december 24- en — szerdán — az egy mű­szakban dolgozó vállalatoknál. Illetve a hivataloknál és in­tézményeknél a szombati na­pokra megállapított munka­időbeosztást kell alkalmazni. A két és három műszakban dol­gozó vállalatoknál a Mt. V. 61. paragrafusának megfelelően a miniszterek a szakszervezettel j egyetértésben engedélyezhetik a munkaidő csökkentését, 11- I letve a harmadik műszak el­hagyását. Csökkentét! munka- I idő esetén munkabér csak a munkában eltöltött időre jár. a havidíjas dolgozók munkabérét azonban emiatt csökkenteni nem kell. December hó 25 és 26 — csütörtök és péntek — kará­csonyi munkaszüneti napok. December hó 27 — szombat — pihenőnap. December hó 28 — vasár­nap — rendes munkanap. A folyamatosan termelő üze­mekben, bányákban és a keres­kedelemben dolgozók munka­idejének beosztását az illeté­kes miniszterek >a szakszer- ; vezet elnökségével egyetértés- ] ben szabályozzák. A bérfizetések rendjéről a Pénzügyminisztérium intéz­kedik. Zala megye érte el, második Baranya, harmadik Győr-Sop- ron megye. A városok közül Kazincbarcika került az első helyre, második Zalaegerszeg, harmadik Keszthely. A kivá­lóak vándorzászlót és külön­böző összegű pénzjutalmat kaptak. Az ország lakossága az 1957—58-as tanév-ben az álta­lános és középiskolák, vala­mint az óvodai hálózat fej­lesztését 85 millió forintot meghaladó értékű társadalmi munkával segítette. Ez az ősz- szeg 25 millió forinttal több a múlt évinél. Nagyrészt tár­sadalmi erőforrásból, csekély állami támogatással és a köz­ségfejlesztési alapból vett hoz­zájárulással több mint 400 tanterem létesült, ebből 204 kizárólag társadalmi segít­séggel. Ezenkívül 34 óvodahe­lyiség, 42 nevelői szolgálati la­kás és 159 egyéb helyiség — szertárak, irodák, tornater­mek stb. — épültek ugyancsak a lakosság támogatósával. Itt az igazi tél: tis észak-tieteti megyéket itt ti r hó barit ja Mára virradóra megérkezett a második hideghullám Észak- és Kelet-Európábán már á múlt héten téliesre for­dult az idő. egyes vidékekről mínusz 20—40 fokos hidege­ket, nagy havazásokat jelentet­tek. Vasárnap dél felől eny­heség nyomult fel, aminek kö­vetkeztében Helsinkiben plusz 2- ig, Moszkvában mínusz 3 fokig emelkedett a hőmérsék­let, az északkeletről megindult újabb hidegihullám azonban már hétfőn erős fagyokat és újabb havazásokat hozott. Hazánkban vasárnap reg­gel esett le az első „téli hó“. Az ország északkeleti megyéit 3— 5 centiméter vastag, össze­függő hóréteg takarja, ami va­lószínűleg már meg is marad. A Kékesen és Galyatetőn 5 centiméter, Dobogókőn 4 cen­timéteres a hóréteg. Hétfőn még plusz 3—7 fokig emelke­dett hazánkban a nappali hő­mérséklet, de már több vidék­ről jelentettek hózáporokat. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztálya sze­rint a második hideghullóm a mára virradó éjszaka betört hazánkba és meghozta az „iga­zi" telet. A szél valószínűleg tovább erősödik, folytatóéinak a hózáporok, s a hő/úérséklet általában fagypont alá száll. Dél-Európa és a Földközi-ten­ger térségei felett még 15—19 fokos meleg . légtömegek van­nak. Valószínű, hogy a meleg- és a hidegfront Közép-Európa felett ütközik majd. s ez eset­ben nagyobb havazásra is szá­mítanunk kell. Magyar nőküldöttség utazott Romániába A Román Népköztársaság Országos Nőtanácsának meg­hívására négytagú magyar nő­küldöttség utazott Romániába kéthetes tanulmányútra. A küldöttség vezetője Szabó Kálmánné, a SZÖVOSZ főosz­tályvezetője, a Magyar Nők Országos Tanácsa végrehajtó bizottságának tagja, Csotka Jánosné, a budapesti nőtanács alelnöke, Farkas Elemérné, a Baranya megyei nőtanács tit­kára és Pusztaházi Istvánná, a Magyar Nők Országos Ta­nácsa anya- és gyermekvédel­mi osztályának vezetője. Odaítélték a francia irodalmi díjakat A Goncourt Akadémia hét­főn ítélte oda az 1958-as Gon- court-díjat a belga Francis Waldemek Saint-Germáin, vagy a tárgyalás című regé­nyéért. A díj odaítélése nagy meglepetést keltett, egyrészt mert az író belga diplomata, másrészt, mert műve nem is annyira regény, mint inkább diplomáciai visszaemlékezések gyűjteménye. A Renaudot-díjat Edouard Glissant Martinique-szigeti francia írónak ítélték La Le- zarde (A hasadék) című regé­nyéért. Az angol sajtó jelentései egy szovjet atomhajtásos repülőgépről A tegnap reggeli angol lapok többhasábos címmel feltűnő beállításban köziig azokat a. Washingtonból származó híre­ket, amelyek szerint a Szovjet­uniónak sikerült olyan atom- meghajtású repülőgépet, gyár­tania, amely több napon át tartózkodhat a levegőben anél­kül, hogy üzemanyag-felvétel céljából le kellene szállnia. A szovjet atommeghajtású repülőgép híréhez megjegyzést fűz az Aviation Week című amerikai szaklap, amely azt írja, hogy a gépet először két hónappal ezelőtt látták, mégpe­dig Moszkva felett. A lap azt írja, hogy az Egyesült Álla­mok legalább négy évvel a Szovjetunió mögött kullog ezen a téren. Az Aviation Week az Egyesült Államokat ért újabb nagy csapásként, említi a szov­jet atommeghajtásos repülő­gépet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom