Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-06 / 262. szám

r«#t «teere# \ÍC irlap 1958. NOVEMBER 6. CSÜTÖRTÖK Az amerikai választások A DPA jelenti; | hogy Az amerikai Demokrata Párt nak a kedden lezajlott kongresszusi '---­v álasztásokon az utóibbi évti­zed legnagyobb választási győ­zelmét aratta. Az Egyesült Ál­lamok 86. kongresszusának mindkét házában félreérthe­tetlen többségre tett szert és az Egyesült Államok történel­mében először arra kényszeríti az amerikai elnököt, hogy har­madszor is olyan kongresszus­sal kormányozzon, ahol az el­lenzék van többségben. A keddi választások három szempontból jelentik az 1960- as elnökválasztás „elődöntő­jét“. Az a választási vereség, amely a Demokrata Párt New York államibéli. és a Köztársasági Párt kaliforniai kormányzójelöltjét érte, kiibuk- tatta Averell Harrimant, il­letőleg William knowlandot az Eisenhower helyének betölté­séért versengők közül. New York államiban pedig feltűnt az új kormányzó. Nelson Rockefeller csillaga, s megle­petésszerű győzelmet aratott Averall Hairrimannel szemben, ezzel biztosítani tudta a Köz­társasági Pártnak az egyetlen jelentősebb eredményt az idei választásokon. Az európai sajtó feltűnő cí­mek alatt közölte az amerikai Demokrata Párt választási győ­zelmiének híreit: A Stockholmban megjelenő Aftenbladet kommentárjában megállapítja, „kétségtelen. Eisenhower kormányá- tekintélye erősen csök­kent az elmúlt években, nem csupán a külföldön, hanem az amerikaiak előtt is“. A Demokrata Párt győzelmé­nek okát általában abban lát­ják, hogy az Egyesült Államok gazdasági életének idei hanyat­lását a munkanélküliség foko­zódása követte. Részeredmények az amerikai választásokról. Szenátus: 25 demokrata, 8 republikánus. Képviselőház: 265 demokra­ta, 122 republikánus. Kormányzók: 22 demokrata, 7 republikánus. Egy „igazi amerikai meghívás" A springhiüi bányakatasztró­fából megmenekült bányászo­kat Georgia állam kormányzó­ja nagylelkűen meghívta, hogy szabadságukat az állam ven­dégeiként töltsék Jékyll Is- landon, Georgia egyik ismert fürdőhelyén. Amikor azonban megtudta, hogy az egyik megmenekült bányász, Maurice Rudditík mesztic, vagyis in­dián félvér, a faji megkülön­böztetést előíró georgiai tör­vények értelmében megszabta, hogy a félvér csak bányásztár­saitól elkülöníti utazhat és csak külön szállást kaphat. Husszein király Európába készül Husszein jordániai király hosszú európai pihenőre in­dul. Jövő vasárnap várják Lausanne-ba, hogy ott élő anyját meglátogassa. Egy szállodában Lakosztályt fog­laltak részére „meghatározat­lan időre”. A lap washingtoni tudósító­ja szerint Husszein európai út­jának híre újból felélesztette azokat a „találgatásokat, hogy nem fog visszatérni Jordániá­ba, hanem kormányzótanácsra bízza trónját”. Tudni vélik, hogy ezt a lépést altkor hatá­rozta el, amikor az angol csa­patok kivonultak Jordániából, sőt bizonyos washingtoni kö­rök azt mondják, hogy Husz- szein az angol kormány taná­csára hagyja el országát. Kétezer Franciaországba disszidált magyar fiatalt az idegenlégióba való belépésre kényszerítettek A Kleines Volksblatt, az Osztrák Néppárt lapja „A ki- útnélküliek poklá” címmel riportot közöl az észak-afri­kai francia idegenlégió tagjai­nak leírhatatlan szenvedései­ről. A lap ezzel kapcsolatban francia hivatalos adatokra tá­maszkodva megállapítja, hogy 1957-ben és 1958-ban 2000 Franciaországba disszidált 18—30 éves magyar állampol­gárt kifejezett akarata elle­nére az idegenlégióba való belépésre kényszerítették a francia hatóságok. Leégett Brüsszel új repülőállorrrása Az ultramodern épület ez év tavaszán készült el és a brüsz- szeli világkiállítás alkalmából adták át rendeltetésének: Az első feltevések szerint gondatlanság okozta a tüzet. A tűz pillanatok alatt az épület egész magasságában szétter­jedt és huszonhárom órakor már a nagy központi épület teljesen lángokban állt. A szél­ben a tűz átterjedt az irányító toronyra, majd a nagy épület A Hazafias Népfront jelöltjei a Pest megyei Tanácsba (Folytatás az első oldalról) 75. VETRÓ SÁNDORNÉ Vállalati osztályvezető, Buda- kctlász ■ 76. CSOMÁS JÓZSEF bá­nyász, Pilisvörösvár. 77; PAPPERT ADAM mű­helyfőnök, Solymár, 78. TÓTH ISTVÁN dolgozó paraszt, Tinnye. 79. MÄRTA KÁROLY mg, termelőszövetkezeti tag, Zsám- bék, 80. LAPUSNYIK ANDRÄS, a Budai Járási Tanács v, b. elnöke. 81. GÁL MIKLÓSNÉ mg. termelőszövetkezeti tag, Buda- k6SZÍ; 82. f KELEMEN SÁNDOR ing. termelőszövetkezeti elnök, Bia, 83. SAS ÁRPÁDNÉ háztar­tásbeli, Budaörs. 84. GARAI GYULÁNÉ mg. termelőszövetkezeti tag, Tö­rökbálint. 85. SZÁSZ GYÖRGY, a' KIOSZ Pest megyei titkára. 86. IPACS LÁSZLÓ, a TÜ­ZÉP megyei igazgatója, Érd. 87. CSUPICS SZTANKÓ dolgozó paraszt, Százhalombat­ta. 88. DAJKA BALÁZS, a Pest megyei Tanács v, b. el­nökhelyettese. 89. VIGHÁZI JÓZSEF mg. termelőszövetkezeti tag, Ha­lásztelek. 90. PALOTÁS KÁROLY, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának elnöke. 91. TÖRÖCSIK LÁSZLÓ mérnök. 92. HAUSKNECHT ISTVÁN dolgozó paraszt, Dunaharaszti. 93. BÁNYAI PÁL munkás, Dunaharaszti. 94. FARKAS MIHÁLY, a Pest megyei Tanács v. b. osz­tályvezetője. 95. SÁRI ILONA pedagógus, Kiskunlacháza. 96. DR. KÁPOLNAI IRÉN orvos, Kiskunlacháza. 97. KOVÁCS JÁNOS mg. termelőszövetkezeti tag, Sziget­becse. 98. UDAR IGNÁC dolgozó paraszt, Dömsöd. 99. AlMBRUS JÁNOS, a Pest megyei Rendőrkapitány­ság vezetője. 100. SZABÓ ELEMÉR, a Pest megyei Tanács v. b. Me­zőgazdasági Osztályának veze­tője. 101: SOLYMÁRI BÉLÁNÉ járási tanulmányi szakfelügye­lő, Gyál. 102. LACZI KAROLY állami gazdasági vezető, Inárcs. • 103 MITÄK PÁL mező- gazdasági szakcsoport tag, Uj- hartyán. 104. FARAGA GY0RGY mg. termelőszövetkezeti mező­gazdász, Hernád; 105. KOVÁCS ZOLTÁNNÉ gyermekvédelmi felügyelő, Ör­kény. « 106. MEGYERI ANDRÁS m£. termelőszövetkezeti elnök. Táborfalva. 107. VIDA LÁSZLÓ honvéd­őrnagy. 108. CSEHI TIBOR honvéd­alezredes, közelében levő hatalmas han­gárra is. A tűz eloltásához Brüsszel egész tűzoltósága kivonult. A mentési munkálatokat nehezí­tette, hogy a rendelkezésre ál­ló víztárolók vize kevés volt a hatalmas tűzhöz viszonyítva. A legfrissebb adatok szerint emberáldozat nincs. Mintegy 10—12 ember a legfelsőbb eme­letekre menekült, ezeket a tűz­oltók mentették ki, a legfelső teraszra tömörülteket pedig egy helikopter szállította el. Hajnali egy órakor a tűz még teljes erővel dühöngött, s több kilométeres körzetben látható volt. Az ultramodern repülőállo­más építési költsége 740 millió belga frankba (több mint öt­millió fontsterlingbe) került. Kivégeztek egy rabló- gyilkost Párizsban Kedden reggel a párizsi han­té börtön1 udvarán működésbe Tépett a nyaktiló: René Dél- ville 23 éves férfit végezték ki; Ez év júniusában ítélte halálra a bíróság, mert négy bűntársá­val együtt februárban a Pá­rizs melletti Houüles magá­nyos villájában meggyilkolt egy idős házaspárt. A 80 éves dr. Aron Forest és 76 éves fe­lesége volt a bűnbanda két ál­dozata. A gyilkosok egymillió frank zsákmánnyal távoztak, idegességükben nem találtak meg mintegy tízmillió fran­kot, amelyet az idős házas­pár rejtekhelyen őrzött. Két nappal tettük elkövetése után elfogták őket. Irha nyálból és zergéből, tigrisbőr-uiánzat bárányprémből A Minőségi Szőrme- és Bőrruházati Szövetkezet 30 000 kucsmát gyártott erre az idényre a hazai vásárlóknak és ké­szítenek műbőr sportmellényeket is. Mivel az ocelot igen divatos, a szövetkezet újpesti üzemében báránybőrből feste­nek tigrisbőr-utánzatot. Most újszerű irhabunda előállításával is próbálkoznak, zerge- és nyúlbőrből. Könnyebb, mint a báránybőrből készült és lényegesen olcsóbb is. Az ebből ké­szült kulikabátokat karácsonyra hozzák forgalomba^ mai nap 1958. november 6, csü­törtök, Lénárd napja. A Nap kél 6,34 órakor, nyugszik 16,21 órakor. A Hold kél 0,16 órakor, nyugszik 13,38 órakor. Várható időjárás: párás, többfelé ködös idő. Néhány helyen ködszitálás, a Dunán­túlon kisebb esők. Mérsékelt déli, délnyugati szél. Helyen­ként gyenge talajmenti fa* gyök. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 10—13 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: két-három nap múlva újabb esőzés, — MAI SZAMUNKBÓL a regényfolytatás anyagtorló­dás miatt kimaradt. — TÖBB SZÁZ PALÓC- NÓTÁT gyűjtöttek össze az utóbbi években a balassa­gyarmati Palóc Múzeum munkatársai. A legszebb száz palócnótát most könyv­alakban is megjelentetik. — MÁSODIK HELYEN ALL a kislétszámú iskolák között a takarékossági ver­senyben a nagykőrösi Han­gács dűlői iskola. A tanulók ebben az évben 88 forint 50 fillért takarítottak meg fa- jeniként. — KÉT ELŐADÁST tart ma este a Pest megyei Petőfi Színpad. Csemőn Fehér Klára: Nem vagyunk angya­lok, Aszódon Gárdonyi Géza: Ida regénye című színművét mutatják be. — JELENTŐSEN EMEL­KEDETT a ceglédi kerületi iskolák száma az elmúlt ti­zenhárom év alatt. 1945-ben 18 tanyai iskola volt, 24 tan­teremmel, 48 tanítóval. Je­lenleg 60 pedagógus neveli a gyerekeket, 32 tanterem­ben tanítanak és a tanter­mek egy-kettő kivételével a legmodernebbül vannak fel­szerelve. — BARÁTI TALÁLKO­ZÓKAT rendez a KISZ Pest megyei Bizottsága a DÍVSZ megalakulásának évforduló­ján. Abonyban bolgár-estet rendeznek, amelyen részt vesz Bassev Georgij, a DÍVSZ bolgár képviselője is. — 300 MÉTERREL bővítik az üllői Szent László utca villanyhálózatát. Az építés­hez az oszlopokat már leszál­lították. Az oszlopok felállí­tását az utca lakói társa­dalmi munkában vállalták. — 400 000 FORINT volt a Váci Széchenyi utcai köny­vesbolt negyedévi forgalma. Ez az eredmény különösen jelentős akkor, ha hozzáteszi szűk, hogy a városban a fel- szabadulás előtt nem volt könyvesbolt. A TELEVÍZIÓ MŰSORA ma este 18.00 órai kezdettel: Köt» vetítés az Állami Operházból a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 41. évfordulója alkalmá­ból rendezett díszünnepségr61. \ közvetítés szünetében kerül adás­ra a 45. számú Magyar Híradó és a Mezőtúri lakodalom című ma­gyar kisfilm. JELENTIK.* A Nagyvásártelepre szerdán reggel 101 vagon és kilenc teher­gépkocsi áru érkezett, ebből 49 vagon zöldáru, 44 vagon vegyes .. gyüinölcs. -és -nyolc- vagon vágott baromfi. Győr vidékén )ó talaja vun a nürnbergi fajtájú, ' nemesített édes tormának. A szerdán be­érkezett egy vagon osztályozás után kilónként 9—14 forintért ke­rült forgalomba. A környékbeli erős, vékony tormát 7_8 forin­tért árusították. A KÖZÉRT-bol- tok a hajdúsági keményfejű ká­posztát kilónként 1—1.40, a tisztí­tott karfiolt 2 _2.40 forintért hoz­t ák forgalomba. A íöldművea- szövetkezeti csarnoki húsboltok a füstölt sertéscsülköt kilónként 23, a füstölt sertéslábat 13, a csontnélküli füstölt sertésfejet 25, a csontnélküli füstölt sertés­combot pedig 41 forintért árusí­tották. A savanyúkáposzta egy­séges ára a KÖZÉRT- és a föld­művesszövetkezeti boltokban ki­lónként 4.50 forint. ...............................................................................miimiiimmimimiimtmiiimmiiiimiHiiiiHimiiiiiiniiiit......... .................................................................................. .................................................................................................... A NAGY OKTÓBER ÉS PEST MEGYE Nagy történelmi évfordulók napjait éljük. Október 31-én ünnepeltük a magyar polgári demokratikus forradalom megszületésének 40. évfordu­lóját. Negyven évvel ezelőtt a magyar október a nemzetiségi mozgalmakkal együtt romba döntötte a népek közép-euró­pai börtönét: az osztrák—ma­gyar monarchiát. A győzelmes forradalom okozta gátszaka­dás következtében a magyar munkások, katonák és sze­gényparasztok milliós töme­gei feltartóztathatatlanul el­indultak azon az úton, ami 1919. március 21-hez, a dicső­séges Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásához vezetett. Hogy minderre sor kerülhe­tett, az döntő módon a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom oroszországi győzelmé­nek köszönhető. A világtörté­nelem legnagyobb jelentősé­gű forradalmának 41. évfor­dulója alkalmából vessünk egy történelmi visszapillan­tást azokra az eseményekre, amelyek az orosz forradalom győzelmének hatására mutat­nak Pest megyében is. Lenin már 1913-ban rámu­tatott azokra a hasonlóságok­ra, amelyek az orosz és ma­gyar társadalmi fejlődést jel­lemzik. Ezért nem véletlen, hogy az orosz október hatása különösen megrázó erejű volt Magyarországon, ahol a nagy­tőkés-nagybirtokos elnyomás formája és a néptömegek ra- dikalizálódása a háb'orús nyo­mor következtében megközelí­tette az oroszországi mérete­ket. Az orosz proletariátus no­vember 7-i győzelmének híre viharos gyorsasággal terjedtél Magyarországon. A munkás- és katonaküldöttek szovjet­jeinek II. össaoroszországl kongresszusa által a békéről elfogadott dekrétumot három nappal később a Népszava és a Pesti Hírlap teljes szöveggel leközölte. Sőt, a reformista szociáldemokrata pártvezető­ség hangsúlyozta, hogy köte­lességének tartja a harcót a „mielőbbi demokratikus bé­kéért, mert ez az a segedelem, amelyet megadhatnak az orosz forradalomnak és amelyet em­beri és szocialista kötelessé« günk meg is adni neki!” Az orosz forradalom mellet­ti első nyilvános tüntetésre 1917 november 25-én került sor Budapesten az Iparcsar­nokban. Ezen a napon a szt- gorú háborús rendelkezések ellenére mintegy százezer munkás vonult fel a főváros utcáin a Városliget felé és •— az egykori sajtótudósítás sze­rint — „izzóan lelkes hangu­latban ... éltették a békét, él­tették az orosz elvtársakat, az orosz forradalmat.” A nagy­gyűlés az orosz példa köve­tésére buzdította a magyar proletariátust. Az elfogadott határozati javaslat ezekkel a szavakkal fejeződött be: „Él­jen a nemzetközi szocializ­mus! Éljen az orosz forrada­lom!”­E hatalmas tüntetésben sok ezer Pest megyei dolgozó is részt vett, hogy hitet tegyen a béke és az orosz forradalom ügye mellett. A megye munká­sainak áldozatkészségére jel­lemző, hogy a pilisi bánya­munkások — ahogy az egyko­rú sajtótudósításban olvas­hatjuk — vaksötétben, hajnali fél ötkor indultak útnak és déli egy óráig meneteltek, hogy részt vehessenek a béke- nagygyűlésen. November 29-én megérkezett a szovjetorosz kormány külön- béke-ajánlatának híre Ma­gyarországra. Erre a hírre de­cember 1-én és 2-én a budapes­ti és vidéki városok munkássá­ga újabb hatalmas béketünte­tésekkel válaszolt. A néptöme­gek az orosz forradalmat kö­vetendő példának tekintették és a gyárakban csakhamar kö­vetelték, hogy orosz mintára munkástanácsokat alakítsanak. De nemcsak a munkásságot, hanem az agrárproletariátust is forradalmasították az orosz- országi események. A monori járásban Pilisen december 2- án megtartott népgyűlésen Czóbel Ernő kijelentette: „Hogy mily nagy tettekre ké­pes a munkásság, ha önmaga veszi kezébe sorsának intézé­sét, azt megmutatta az orosz Jorradalom.” A Népszava de­cember 6-i tudósítása szerint a gyűlés „az orosz forradalom és a béke éltetésével ért véget”. Alig zajlottak le a decem­beri oroszbarát tüntetések, amikor 1918 januárjában az egész osztrák—magyar mo­narchiában hatalmas politikai sztrájldiullóm söpört végig, hogy követelje a Szovjetorosz- országgal kötendő hódítás és hadikárpótlás nélküli békét. Pest megyében is hatalmas tö­megek követelték a béke mi­előbbi megkötését Szovjet- oroszországgal. A váci nép- gyűlés tömegméretére jellem-, ző, amit a Népszavában olvas­hatunk róla: „... oly nagy számban gyűltek egybe a mun­kások. hogy ki kellett vonulni a vásártérre .. .*• A város urai­nak félelmére és aggodalmára mutat a váci rendőrkapitány január 20-i távirati jelentése az alispán! hivatalnak, ami szerint „a lakosság megnyug­tatására óvintézkedésből a szükséges rendőrök hiánya mi­att járőrt szolgálatra az állo­másparancsnokságtól honvéde­ket kértem és kaptam”, A sztrájk folyamán — a szov­jet példa nyomán — ország­szerte alakultak az első mun­kástanácsok. A mátyásföldi és aszódi repülőgépgyár munká­sai az elsők között alakították meg munkástanácsaikat. A mátyásföldi munkástanács ve­zetője, Mosolygó Antal, később a gödöllői járási direktórium elnöke lett. A munkásság har­ci készségét és elszántságát mutatja, hogy mindenütt hosz- szú ideig tartó, szívós küzde­lemre készült fel. így az aszó­di főszolgabíró jelentéséből kiderül, hogy az aszódi repülő- gépgyár munkásai fegyvereket szereztek és kijelentették, hogy „ha élelmük elfogyna, úgy ők maguk fognak szükség­letüknek megfelelő arányban élelmet rekvirálni, mégpedig elsősorban a gyár készleteiből, azután a legközelebbi uradal­mak készleteiből.” Azonban egyes jobboldali szociáldemokrata vezetők le­szerelték a sztrájkharcot és márciusban a vérszemet kapott uralkodó osztály statáriummal akarta letörni a munkásmeg­mozdulásokat. A kormány • mozgalmak mögött világosan meglátta az orosz forradalom hatását. Erről tanúskodik a belügyminiszter átirata, ame­lyet a megye főispánjaihoz in­tézett. Ebben rámutat arra, hogy az Oroszországból haza özönlő katonák és volt hadi­foglyok forradalmasítják a néptömegeket. Pest megye fő­ispánját is figyelmezteti a bel­ügyminiszter arra, hogy „ezek az elemek közvetlen szemta­núi voltak az orosz forradalmi üzelmeknek, tehát nemcsak az orosz forradalmi eszméktől vannak átitatva, de ismerik azokat a rendbontó eszközöket és módozatokat is, amelyekkel az orosz proletárok forradalmi céljaikat megválósítottá.k.>‘ Valóban, a magyar hadifog­lyok és katonák, élükön Kun Bélával, végigjárták a nagy szocialista forradalom iskolá­ját. És ámikor 1918 őszén ha­zajöttek, hogy megalakítsák a Kommunisták Magyarországi Pártját, az orosz forradalmi eszmék mér nemcsak spontán, ösztönös módon hatottak, ha­nem tudatosan is, az egyre na­gyobb tömegbefolyásra szert tevő kommunista párt eszmei és szervezeti vezetésével. Hogy a magyar forradalom 1918. ok­tóber 3lT,e után nem állt meg félúton, hanem a proletárfor­radalomig érlelődött, abban vezetőszerepet játszottak az orosz bolsevikek első számú tanítványai, a magyar kommu­nisták. A fővárosban éppúgy, mint vidéken, egyre nagyobb mére­teket öltöttek azok a politikai tömeggyűlések, amelyeket pél­dául az aszódi munkásság ren­dezett 1919 január végén. A népgyűlés forró üdvözletét küldte a hősiesen harcoló orosz és német proletariátusnak és Leninnek, felhívta a magyar munkásokat és szegényparasz­tokat, hogy csatlakozzanak azokhoz, „akik a szociális for­radalomért, a proletárdiktatú­ráért és a munkások, földmi- vesszegények és katonák ta­nácshatalmáért küzdenek.” A magyar kommunisták állhatatos küzdelme a hatalom meghódításáért, a proletárfor­radalomért sikerrel járt. A ma­gyar munkások és szegénypa­rasztok 1919. március 21-én az „orosz utat”, Lenin útját, a proletárdiktatúrát, a Tanács- köztársaságot választották. A Magyar Tanácsköztársaság az orosz október gyermeke. Ezt a nagy történelmi tanulságot vonhatiuk le, ha a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelmének a magyar forra­dalmakra gyakorolt hatását ta­nulmányozzuk. Dr. Vigh Károly, a TIT Pest megyei történelmi szakosztályának elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom