Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-06 / 262. szám

1958. NOVEMBER 6. CSÜTÖRTÖK

Mit

Meere»

C/Cirlap

3

5 E

Apák napja

I Néhány nappal ezelőtt 1 | Kiskunlacházán apák nap- | | iát rendeztek. A férfinép | 1 'kezdeményezte, arra való § | hivatkozással, hagy ha már | | alkotmányunk egyenjogúsá-1 1 got biztosít minden hon-1 | polgárának, ők is egyenjo- | 1 aúak szeretnének lenni az f | asszonyokkal. Anyák napja § | is fan, mondották és a i | nemzetközi nőnapot is szá- | | rrhntartja a naptár. Ki-1 1 nefc mi kifogása lehet, ha | | ők is megrendezik az apáik | | napját?

| Ügy látszik, a női köz-f | vélemény nem sokat apel- I | Iáit ez érvelés ellen, mert | 1 az apák napját megtartót-§ | Iák. Hajnalig tartó, vacso-1 svával egybekötött táncmu- % 1 latság követte az ünneplést. | | Asszonyok nélkül természe- | | tesen nem ért volna az | I egész semmit. De ennek I | ellenére, a húládatlan fér- | | fiák kijelentették: jövőre | 1 asszonyok nélkül tartják | | meg ünnepségüket, mert § I azok éjfél felé már ránci- | | gálni kezdték a kabátjuk | | ujját, hogy induljanak ha- \ i zafelé.

1 Egy év nagy idő, addig f I majd csak más belátásra \ | jutnák az ünnepeltek.

fiiiiumimMinmiitiiiiifiiiiiiiiiimutnimninimiiiitmNtmi?

Huszonöt szakelőadás,

ezüstkalászos gazdatanfolyam

a jósakéirajenői gazdakör téli program jában

Az idősebb j ászkara jenői parasztemberek sem tudják pontosan megmondani, mikor is alakult meg községükben először a gazdakör. — Régen volt az — válaszolták kérdésünkre —, amikor én még gyerek voltam, tudom, apám el- eljárogatott a körbe.

A második világháború előtt és után hosszú évekig csak névben létezett a gazdakör. Az embereket más gondok foglalkoztatták. Végre 1952-ben hagyományait felhasználva, tagjaiban és programjában megújhodva, újra megnyitotta kapuit a gazdakör a régi helyen, a Rákóczi úton. S azóta minden hét keddjén, csütörtökjén és vasárnapján benépesül a gazdakör helyisége. Az első vendég

már kora délután

érkezik, s teljes fényükkel ragyognak a csillagok, mire ráteszik a lakatot az ajtóra.

Mi viszi a megyeszerte elismerten, eredményesen gazBEÉRETT A KÖVIDINKA

Csemőn a napokban több száz holdon megkezdték a beérett kövidinka szüretelését. Kecskés Balázs szőlőjében a tőkéken kevés levelet látni, de annál több tömör fürtöt

(Csekő felv.)

Kidolgozzák a könyvtárak és a népművelés fejlesztésének tizenötéves tervét

dálkodó jászkara jenői parasztokat a gazdakörbe?

— Nehogy azt higgye valaki, hogy az ital — felelt a kérdésre Váczi József, a tanács megbecsült elnökhelyettese, a gazdakör lelkes patronáló ja.

— Nem mérnek ott egy deci italt sem. Olvasgatnak, poli- tizálgatnak a tagok, megvitatják a község és a nagyvilág eseményeit, s közben, társasjátékokkal szórakoznak. Még az „ördög bibliáját” is kézbe veszik. Persze, legtöbbször szakkérdésekről, termelési problémákról beszélgetnek.

— Kik járnak a gazdakörbe?

— érdeklődünk.

— Minden valamirevaló gazda megfordul ott — feleli Gugolya Béla, a tanács mezőgazdásza. — Gyakori látogatók a község gazdasági és politikai vezetői, sőt az orvosok, pedagógusok is. Papíron kevesebb tagunk van, mintegy másfélszáz, de ez nem jelent semmit

Megszerették, megszokták

az emberek, hozzátartozik az életükhöz. Többet jelent nekik a gazdakör, mint masniik az italbolt. Csakhát van egykét problémájuk.

Mint megtudtuk, örömteli gondot jelentenek ezek a problémák, mind a községi tanácsnak, mind a helyi népfront-bizottságnak. Az egyik és legfontosabb, ami a legtöbb fejtörést okozza Grónai József tsz-köny velőnek, a népfront-bizottság elnökének és Csömör Gézának, a gazdakör elnökének, a könyvtár ügye. Nincs ugyanis könyvtára a gazdakörnek. A községi és a tanácsi könyvtárból viszik át időnként a mezőgazdasági szakkönyvéket, csakhát ez kevésnek bizonyul. A gazdakör önálló mezőgazdasági szak- könyvtárat szeretne.

Az évi 10 forintos tagdíjakból csak a tüzelőre futja. A községfejlesztési alapból nem kaphatnak, mert most épül a hatalma^, modem kultúrház, arra kell minden fillér. Még a tagok is segítenek, hogy azt mielőbb megnyithassák, hiszen így megoldódik helyiségproblémájuk. A KlSZ-szerve- zet akkor átköltözik a kultúr- házba és két terem áll majd a gazdakör rendelkezésére a jelenlegi épületben. Tervezik, hogy bált rendeznek, s ennek bevételéből vásárolnak könyveket, no meg a gazdák is színesen áldoznak pár forintot a nemes célra. A me-i gyei könyvtárat is megkérik, | létesítsen gazdakörükben a \ téli hónapok alatt mezőgazda-1 sági szakkönyvekből és falusi | tárgyú írásokból fiókkönyvtá-1 rat. Az idén különösen nagy | szükség lenne rá. Hogy miért | erről Váczi elvtárs tájékozta-! tott. §

— November végén újra | megindítjuk szakelőadás-so-1 rozatunkat. A község és a já-| rás mezőgazdászai, vezetői és| szakemberei 25 előadást tar- '' tanak. Ezek iránt

máris nagy ai érdeklődés

És itt a papír, a napokban kaptuk meg. Engedélyezték, hogy ezüstkalászos gazdatan- folyamot szervezzen gazdakörünk. Eddig 18 tsz-tag és mintegy 30 egyéni gazda jelentkezett. A tanfolyam decemberben kezdődik.

A nét három napján újra benépesedik Jászkara jenén a gazdakör helyisége. Tanulni, művelődni, szórakozni vágyó tsz-tagok és egyéni parasztok, pedagógusok és községi vezetők vitatják meg, hogyan lehet a tudományos kutatások felhasználásával könnyebben és olcsóbban többet, jqfbbat termelni, községüket felvirágoztatni.

— cs. g. —

Csehszlovákiában a gyermek- bénulás elleni védekezésben áttérnek a Sabin és Koprow*- ki amerikai kutatók által felfedezett élő polyo-vakcina alkalmazására. Sabin professzor legutóbbi prágai látogatása alkalmával bizonyos mennyiségű élő vakcinát bocsátott a csehszlovák egészségügyi szervek rendelkezésére. Az új gyógyszer előállítását a jövő év elején Csehszlovákiában is megkezdik. Míg a Salk-féle oltóanyagból 3000 liter kellett egymillió gyermek beoltásához, addig a Sabin-féle élő

Eltűnnek a barázdák a szántóföldekről

Nagy jelentőségű találmány. Harkányi Gépállomáson

A Harkányi Gépállomás dolgozóinak sok gondot okoztak eddig a szántás után visszamaradt mély barázdák. Tárcsával valamennyire elegyengethették a földet, de kisebb-nagyobb mélyedések még így is maradtak. A gépállomásnak tapasztalata -szerint a legtöbb kombájntörés épp azért következett be, mert a vezető nem vette észre a gabona között megbúvó barázdát.

A szántás után maradt barázdának, a kombájnvezetők „rémének“ üzent most hadat Roskó Zsigmond, a Harkányi Gépállomás ezermester igazgatója. Vaskeretre szerelt, két egymással szemközt mozgó csigasort. amely a barázdákba tolja a földet, s tökéletesen simává egyengeti a talajt. A szerkezetet Zetor vontatja, és működését a barázda mélységének megfelelően a traktoros hidraulikus emelővel szabályozza. A találmányt a

Siklósi Állami Gazdaságban próbálták ki es munkájáról a szakemberek nagy elismeréssel nyilatkoztak. A barázdabehúzó gépet most az Országos Találmányi Hivatalhoz küldik elbírálásra.

vakcinából 30 liter elegendő ugyanannyi gyermek ellenállóképessé tételéhez. Az élő vakcina tartósabb, előállítása olcsóbb és szirupban feloldva, kanalas orvosságként adagolható.

.'.LABORATÓRIUMI NORMÁK" AZ ESZPRESSZÓKBAN

A Vendéglátóipari Főigazgatóság laboratóriumában megvizsgálták, hogy 6 gramm őrölt szemeskávéból milyen meny- nyiségű víz hozzáadagolásával készíthető a legzamatosabb és a legjobb fekete. A vizsgálatok szerint a legmegfelelőbb kávét szimplánál 2,5- -3, a duplánál pedig 5 centiliter vízadagolásé főzet adta. A Vendéglátóipari Főigazgatóság utasította az eszpresszógépek kezelőit, hogy ezentúl a laboratóriumi normákat alkalmazzák a kávé főzésénél; Természetesen ez nem zárja ki, hogy a vendég egyéni óhajának, ízlésének a továbbiakban is eleget tegyenek.

Külön fejük és felsőtestük,

e

de összesen csak két lábuk van

a most nyolcéves szovjet sziámi ikreknek

Mása és Dása, a szovjet sziámi ikrek már nyolc évesek. Tanulnak, mint más gyermek, sőt, sok kis kortársuknál jobban is. Szovjet tudósok, elsősorban Anohin professzor — a kérdés legkitűnőbb szakértője — állandó megfigyelés alatt tartják fejlődésüket. A sziámi ikreknek külön fejük és felsőtestük van, de összesen csak két lábuk. Vérkeringésük közös, de külön-külön idegrendszerük van. Anohin professzor bioid* gust akar nevelni Másából és Dásából, hogy ne csak a meg* figyelések tárgyaként, hanem saját munkájukkal is előbbre vigyék a tudományt.

A m$y és kicsiny változások völgye

— igy az igazgató, Cseke László, akinek nemcsak a szűk helyen szorgoskodó gyerekekért, hanem a 220 000 forintos, befejezetlen épületért is fáj a szive.

Es a 220 000-ből százezer forint értékű a társadalmi munka.

— Rossz rágondolni — fogja fejét az igazgató —, ha a betonfödémbe szívódott víz egy-. szer megfagy, úgy szétfeszíti, elporlasztja az anyagot, mintha homokikő lenne ..

Egyelőre azonban olyan a földszinti födém, mint a vas. Bátran lépegethetünk rajta, nem fenyeget semmi veszedelem. Elbír ez egy tucat elefántot is.

Azért jöttünk ki a meleg tanári szobából az esőbe, hogy megnézzük a születőfélben levő épületrészt.

Itt ez lesz, ott az lesz ..: Tanterem, zsibongó, szekrény, tábla. i.

Csurog a nyakunkba a víz, de mit sem tesz, benépesül a tanterem gyerekekkel, zsivajjal, tudással.

Remekmívű kép.

De csak azért, hogy egy pillanat alatt szétfoszlassa egy másik, egy még szebb.

A Dunára nyíló ablak előtt állunk éppen. Vakon bámul a

keret a világba, hiszen az üvegeket csak tavasszal gittelik beléje, meg köd is gomolyog odakinn;

Az ablak alatt magasodó fa csúcsát alig-alig látjuk.

De az igazgató, aki eddig a rossz időt, a bürokráciát, az értetlenséget szidta, megfeledkezik mindenről előremutat és látó szemmel áthatolva a ködön, magyarázza:

— Innen, ebből az ablakból gyönyörű a kilátás: rálátunk a nagymarosi erőműre!

Gondolat gondolatot szül:

— Igen, ott lesz a gát, amott, a mi oldalunkon meg a munkástelep ... És az új, nagy iskola itt, a közelben épül, hiszen autóbusz köt majd össze bennünket az új kikötővel... És a HÉV járatát meghosszab- bítjáik Szentendrétől Visegrá- dig?... A Duna mentén kanyarognak-e majd a sínek, vagy átvágnak a hegyeken? ...

Es változatlanul ömlik az eső, és változatlanul hömpölyög a sárgásszürke köd.

E>e Cseke igazgató mindent lát.

Nemcsak s ködön át Nagymarost, de az eljövendő évek fátyolén is átpillant.

Mintha cáfolni akarná Tóth Árpádot, aki Mátyás városáról énekelve. így foglalja ösz- sze 500 esztendő változását:

Jól sikerült műsoros előadást rendezett a Magyar Vörös- kereszt vecsési szervezete, amelyen a vecsési zeneiskola tizenkéttagú zenekara is kitünően szerepelt

liiiiiiimiiiiimiMtHÍHtiiinmiuHiiiimffiiimiiiuiHmituutuiilCMiiiiiiiiiiiuiHiiiimiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiimtimiitiiiMiMiiimiunaf *" *

Uj szerrel védekeznek Csehszlovákiában a gyermekbénulás ellen

„A szikla omlott pár vonalnyit, S a gyom, amely virít meg elnyit.”

(Vajon Mátyás idejében is ilyen áthatolhatatlan volt a köd?)

Idejövet hiába kerestem szememmel a hegyoldali kastélyt nem láthattam.

És most?

Itt, az igazgató mellett állva, az üvegezetten ablakon át idevillan az erőmű fénye, hallom a Szentendréről közelgő szerelvény zakatolását, beszippantom az új lakótelep kéményeinek füstjét, amit a szél görget idáig.

Az igazgató belenyúlt a jövő iszákjába, és tele marokkal osztogatja, amit benne lelt.

A változásokat.

Pedig őt is áztatja az eső, akár engem.

És a többiek? Vajon mit szólnak a változásokhoz a visegrádiak?

ö ezt is tudja.

— A fiatalok örülnek. Fejlődés, új munkalehetőségek, zajlóbb élet... De van néhány öreg, aki Csak azt hajtogatja, minek az nekünk*

Nem vagyunk egyformák.

Akadnak olyanok, akik mindig a változást tartják a leg- szömyűbbnek, akár jóra vezet az, akár rosszra. Ezek csak a zűrzavart látják, a távlatokat, az összefüggéseket már nem

Ok azok, akik azt mondják: hát még az iskola sem épült fel egészen, minek akkor ilyen

nagy fába vágni a fejszénket?

De az iskola gazdája, az Igazgató, nem a maradiak közül való.

Nemcsak az orra hegyéig lát.

Ellentmondó rendelkezések akadályozzák az iskolaépítést? Nos, változtassunk rajtuk, keressük a lehetőségeket — de menjünk tovább.

Most azért iparkodik, hogy a tanács házi kezelésben építhesse fel, ami még visszavan. (De jó lenne, ha a felettes hatóságok ebben gyorsan, jó szívvel segítenék!)

A legnagyobb öröm

is az, hogy:

— Éppen időben húztuk ezeket a falakat, hisz hová tennénk különben a rengeteg új munkásnak a gyerekét?!

Ez bizony nehezen érthető.

Hogy valaki annak örüljön, hogy több lesz a munkája>

Mi ehhez hasonlítva egy uj iskola építése vagy egy új erőmű telepítése?

Apróka változás csupán.

Hiszen az Ember építi ezt is, azt is, 0, az Ember szab úi medret a folyónak, mozdítja el a hegyet, teremt új tengert..,

József Attila ezért az emberi nagyságért fohászkodott akkoriban, amikor még törpe volt az ember:

„Láttam, Uram, a hegyeidet

s olyan kicsike vagyok én!'

Azóta már a hegyek fölé nőtt az ember.

Itt, a nagy és kicsiny változások völgyében is.

Garami László

Mint ahogyan egy jó is; merős, kedves arcot a fátyol i alatt, csak sejtem, érzem, de ! nem látom a tájat.

Köd ereszkedett alá a viseg- I rádi hegyekből, elrejti a Du- \ na völgyét, a hegyeket és ko- \ rónájukat: a fellegvárat.

Mátyás városa, Visegrád, el- ; néptelenedett, arcára húzta | már téli takaróját.

Jaj, 'talán el sem jön többé \ a tavasz!

És mégis .;:

i Közel a Duna partjához, a \ Rév utcai iskolában rábukka- \ nők.

[ Ide gyűjtötték össze, ide zsú- \ folták be a község minden I napsugarát.

I A gyerekeket nem zsibbaszt- j ja az ősz. Elevenek, vidámak, \ cikázik a gyermeksereg ide- \ oda, mint a márciusi szellő.

\ Zsörtölődik is szegény hiva- | talsegéd, mondván:

I — Rettenetes! Mind behord- I ják a vizet, a sarat a tanter- I mekbe!

| Be bizony. Mert a régi isko- l laépülethez ragasztott két új | tanterem és a közös folyosó | fedetten. A földszinti szobát | már betonfödém takarja, de az 1 emeleti helyiség mennyezete: I maga a szürke, esőt síró égbolt. | Játszunk a szavakkal:

1 — A régi iskolában a tani| tás, az újban a víz folyik...

| szerte tanfolyamokat tartanak ! azoknak a pedagógusoknak, akik j majd a tanító-, illetőleg az óvónő- I képzőkben a népművelőt oktatják.

A munkások, az értelmiségiek, és a falvak lakói, amikor országszerte megvitatják az MSZMP művelődéspolitikájának irányelveit, egyúttal javaslatokat tesznek a falu. a város, a megye; kulturális fejlesztésére is. Ezekből; a javaslatokból a Művelődésügyi; Minisztériumban összeállítják;

majd a könyvtárügy és a népmű-: velés fejlesztésének 15 éves tervét, j A tervekben és a következő hó-; napok munkájában megfelelő he-; lyet kap a munkásosztály kultu-j rális ellátottságának és nevelésé-; nek megjavítására.

Országszerte űj művelődési ott-; honok épülnek társadalmi erőből;, a következő időszakban az eddigi-; nél nagyobb teret engednek en-i nek a kezdeményezésnek. A me-; gyék művelődési osztályainak köz-; remüködésével típusterveket ké- ; szilének a kultúra otthonainak; építéséhez és kezdeményezik, hogy; ott, ahol társadalmi összefogással; emelnek művelődési házakat, min-; den szerv a maga módján — a gyárakban például az igazgatói alapból — járuljon hozzá a költ-; ségekhez.

A tanácskozáson többek között arról is= döntenek, hogy milyen legyen az együttműködés az otthonok és a gazdakörök, a könyvtárak. illetve a mozik között. Az a cél, hogy a művelődési házak a néművelés életerős központjaivá váljanak.

A közelmúltban kezdték meg, s a jövőben még nagyobb lendülettel" folj tátják a helyi népművelési intézmények átadását a tanács kezelésébe. Szabályozzák a tanácsi és a szakszervezeti könyvtár- hálózat együttműködésének elveit és sokhelyütt centralizálják a kisebb könyvtárakat. Így például, ahol egymáshoz közel van a szakszervezeti és a tanácsi kölcsönző, ott a rosszabbul működőt beolvasszák a jobba, összevonják az életképtelen, kisüzemi könyvtárakat is. mert így jobban tud;ák hasznosítani a különféle szervek hozzájárulását kulturális költségekhez.

A jövő év őszétől a tanító- és " óvónőképzés reformjaként, ezekben az iskolákban kötelező tárgyként oktatják a népművelést. Ezenkívül népművelési szakköröket is alakítanak. Jövőre ország-