Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-05 / 261. szám

1938. NOVEMBER 5. SZERDA »i k/C ir 3 Növényvédelmi szakemberek országos értekezlete A megyei növényvédő állo­mások vezető szakemberei és a megyei tanácsok növényvé­delmi felügyelői kedden két­napos országos tanácskozásra gyűltek össze a Földművelés- ügyi Minisztérihmban. A bur­gonyabogár irtását teljes si­kerrel szervezték meg, illetve hajtották végre a növényvédő állomások. Jó munkájukat di­cséri, hogy a rendkívül erős fertőzés ellenére számottevő kár sehol nem esett. Hiányos­ságként került szóba: egyes helyeken a jól bevált DDT- szer helyett HCH-készítmé- nyek kerültek felhasználásra, s ez kisebb területeken ron­totta a burgonya ízét. Az ame­rikai fehér szövőlepke máso­dik nemzedéke, különösen az alföldi megyékben okozott ká­rokat. A vegyszeres gyomirtást a tavalyinak több mint kétsze­resére terjesztették ki. Hasz­nosnak bizonyultak az egyéni gazdák körében szervezett vegyszeres gyomirtási bemu­tatók. A növényvédő állomá­sok az idén fokozták a lucerna rovar-kártevői, továbbá az aranka- és a különböző répa­kártevők elleni védelmi mun­kájukat. Valóságos kulturális kombinát lesz az ,,autóváros“ .művelődési háza Ötmillió forintos költséggel épül, jövö májusra készül el BESZÉLGETÉS Egyelőre még csak a ma­kettje látható, de a tervek sze­rint a jövő év májusában már birtokukba vehetik a Csepel Autógyár és a környék dolgo­zói ötmillió forintos költség­gel épülő művelődési házukat. Régi kívánságnak tett eleget a Minisztertanácf, amikor hatá­rozatot hozott, hogy a Csepel Autógyár dolgozói részére mű­velődési házat kell építeni. Az új művelődési házban nagyobb gyűléseket, tanácsko­zásokat, színházi és filmelő­adásokat, hangversenyeket le­het majd tartani. Tehát igazi kulturális központja lesz ez a nagyszerű létesítmény az üzem lakótelepének. Szigetha­lom, Dunaharaszti és a többi környező helység lakosságá­nak. Mintegy 50 ezer ember kultúrigényeit vették figye­lembe, amikor az illetékes szervek úgy döntöttek, hogy a kultúrházat a gyár főbejárata előtti parkban, a gyáron kívül kell felépíteni. A Csepel Autógyár művelődési házának makettje Ultrahanggá! működik, elemi részecskéire bontja * és tökéletesen kilúgozza a a Szputnyik kávéfőző kávét A szovjet mesterséges hold sikeres fellövése azon túl, hogy őszinte elismerést és csodálatot váltott ki az egész világ emberiségéből, a mes­terembereket is megihlette. Legutóbb három magyar szakember határozta el, hogy a szputnyik alakjára modern kávéfőzőt szer­kesztenek. Dr. tíreguss László mérnök ügyes szerkezetet készített. A kávéfőzőben keletkező túlnyo­más révén a gőz nagy sebes­ségű spirális mozgással érke­zik a betöltött kávéőrlethez. A nagy sebességű spirális mozgás miatt ultrahang kelet­kezik (ezt röntgenvizsgálatok kimutatták), amely lehetővé teszi, hogy a gőz elemi ré­szecskéire bontsa és tökélete­sen kilúgozza a kávét. A sza­badalomként nyilvántartott szerkezethez Marton János formaterv-mérnök és Kálna Béla grafikusművész szerkesz­tették a képen látható űr­rakéta alakú főzőtestet. Az ÁRTEX Külkereske­delmi Vállalat megbízásából a ceglédi Gépüzem és Vasöntö Vállalat, készí­tette el az új kávéfőző mintapéldányát. Ügy tervezik, hogy a kávé­főző felső, szétcsavarható ré­szét, az úgynevezett kávé­kutat tűzálló üvegből készítik majd. Egyelőre csak külföldi megrendelések vannak az új kávéfőzőre, de Bartus Szilárd igazgató elvtárs úgy tájékoztatott ben­nünket, hogy a hazai vásárlók számára is kívánnak majd gyártani a Szputnyik kávéfő­zőkből. A tetszetős, elmés szerkezet biztosan megnyeri majd a „feketézők” tetszését, mert nemcsak ízletesebb, erősebb kávét főz elődeinél, az is nagy előnye, hogy a kávékútban sokáig zártan és melegen tartja a kifőtt feketét. A négy dupla űrtartalmú kávéfőző­nek előreláthatólag 200 forint körül lesz az ára. [ Az új művelődési ház ter- l veit az IPARTERV 3. számú | irodájában Borsa Gábor iroda- j vezető, Szabó István építési osztályvezető, Lohr Ferenc | hangmérnök és Heffer János | statikus mérnök készítették. Elég csak a makettet ábrázoló fényképre nézni ahhoz, hogy | megállapíthassuk, az ország egyik legszebb kultúrházát | építik fel a Csepel Autógyár I előtt. Az épület egyik fő részét a kulturális nevelés céljait szol­gáló szakköri helyiségek, a 100 négyzetméter alapterületű könyvtár és olvasóterem, a 120 személyes kis előadóterem és az Irodahelyiségek alkot­ják. A másik részben a szóra­kozóhelyek. az előkészítő he­lyiségek, a nagy előcsarnok és a 750 személyes nézőtér — a színpaddal — kapnak helyet. Az építkezés érdekessége, hogy az országban itt alkal­mazzák elsőnek az úgyneve­zett „fregoli" színpadot A kultúrház színpada ugyanis a falak eltolásával az 1200 személyes szabadtéri nézőtér színpada is lesz. Egész kis kombinát lesz sz új művelődési ház. Ha a belső nézőtér és az előcsarnok közti falakat oldalirányban eltolják, akár nagygyűlést is rendezhet­nek az ilyenformán 1500 sze­mély befogadására alkalmassá vált nagy helyiségben. Az elő­csarnok egyébként táncren­dezvények számára is alkal­mas. A tervezők gazdaságos tető- szerkezetet alkalmaztak a föld­szintes kultúrházhoz. Míg ed­dig a színházi nézőterek lefe­dése két részből, a külső tető­szerkezetből és az erre füg­gesztett „hangvető” felületből állt, itt egy nyolc centiméter vastag, egyrétegű vasbeton- lemezzel lényegesen gazdasá­gosabban oldják meg a kettős feladatot. A 10 000 légköbméteres kultúrházat kívülről termés­kővel és nagy üvegfeiüle.tekkcl A nép tanítója - a HÉP 3ELÖLT3I díszítik. A modern épület és a kultúrpark teljes formai és optikai egységet alkot majd. A színházteremben széles­vásznú filmvetítések is lesz­nek. A felnőtteken kívül a gyere­kek is megtalálják majd mű­velődési és szórakozási lehető­ségeiket az új kuitúrházban. A kicsinyeknek balettiskolát és zeneoktatást terveznek. Ha sikerül időben megvaló­sítani a terveket, a jövő nyá­ron már nem kell az autó­városból és a környező falvak­ból Erzsébetre, Csepelre vagy Budapestre utazni, ha valaki szórakozni akar. Értesülésünk szerint a na­pokban megkezdik a művelő­dési ház alapozási munkála­tait. F. I. Mennyi új van ebben a fa­luban. Az új iskolából most rajzanak hazafelé a gyerekek. A köves úton túl állványok ölelik körbe az oszlopos, eme­letes művelődési házat. A park is új a tanácsháza előtt. S a legújabbak... a tervek! — Nem titok, mondjon ró­luk valamit — biztatom a ta­nácstitkárt a tanácsháza előtt. S mondja is, mutatja is. Mert itt kezdődik a terv a tanácsháza mellett. — Tovább építjük az új is­kolát. Három tantermet ra­gasztunk mellé. Látja, ott a sarkon megtörjük az épületet és „bejön” a kis utcába. Ak­kor majd felszabadul ez az új rész. Ebben kapnak lakást a pedagógusok. — No, még, mi lesz aztán? — A tanácsháza már öreg... i — Bizony az. — Lebontjuk és | helyére újat építünk. XJgy érzi az ember, hogy kár, hogy felesleges munka. Mert ha öreg is, ha puposodik már a háta és megbillent az ablakkeret, azért csak masszív épület az. — Száz esztendős — folytat­ja a titkár —, a legöregebb ház a faluban. S annyi y fa­anyag benne, hogy három ilyen házhoz is elegendő. De­rékvastagságú gerendákat fektettek végig a padláson, sűrűn egymás mellé. Nem saj­nálták a jómódú juhász ács­mesterei. Azt már korábban megfi­gyeltem, hogy Jászkarajenőn kevés a kannával, vödörrel kútra járó ember. Minek is. Hiszen 470 házban bent vap már a vízvezeték. Említem is a tanácstitkárnak. Mond-e va- laml újat erre is? Nem hallgatja el. — Törpe vízmüvet terve* ziink. A kisállomás mellett új artézi kutat fúrunk és ősz- szekötjuk a már meglevő két- tővel. Akkor aztán minden házban lesz vízvezeték. Csa- Pon folyik a víz, nem keré­ken jön. S szemlélgetjük, hogy me­lyik lesz a magasabb, a templom karcsú tornya, vagy a gömbölyű víztorony. Alig­hanem az utóbbi, mert 150 köbméteres tartályt kell be­fogadnia. Akkor majd így iga­zítják útba Tetétlenen a mo­torral ,közlekedö idegent: Ar­ra menjen, a víztorony iránt. Na, de ennyi terv megvaló­sításához idő is kell. — Nem is holnap akarjuk megcsinálni — mondja a tit­kár —, hanem ötéves tervünk­be foglaljuk. Öt év pedig nagy idő, s a falu összefogására is számítunk. S nem is lenne igazi, őszi beszélgetés, ha szóba nem ke­rülne az idei szőlőtermés. Nem sokát tud róla, mert ugyan mit mondjon az ember, amikor az isten kék ege alatt, szabadban. nagy kádakban áll a félig forrt bor, a must. Nem fér el a pincében. Bizony, ha gyenge termés lett volna, szél- tében-hosszában panaszkod­nának és keresnék az okát. Dehát ami bőven van, arról nem lehet sokat beszélni. S azzal válunk el, hogy még visszatérünk a karai tervekre, ha aranyos csillogóra kiforrott az idei termés ... Gáldonyi Béla Két tsz - kétféle gazdálkodás Két termelőszövetkezet gazdálkodik Kis kunlacházán: az 1949-ben alakult Petőfi és a nyolc éve működő Szabadságharcos. A két tsz egymástól mintegy öt kilométerre van, az egyik a peregi részen, a másik Budapest felé. Fej-fej mellett folytatják évek óta a nemes vetélkedést, hogy eldöntsék, melyikük gazdái kodik jobban, eredményesebben. Az ellenfor­radalom óta, de különösen az idén, a Petőfi bizonyult jobbnak. S hogy nem érdemtelenül, azt alátámasztják a tények, amelyet a két tsz- ben tett látogatásunk során tapasztaltunk. TVasad. Kicsiny község a mo- ' nori járásban. Alig két­ezer lakos. Lakói közül szinte alig van olyan, aki nem Szalai tanító jóságos keze alatt ne­velkedett. Az öreg tanító 1912- ben egyedül kezdte a tanítást a vasadi iskolában. Évente száz­nyolcvan-kétszáz gyereket ta­nított meg a betűvetés, a szá­molás és az olvasás művészeté­re. Kerek negyvenöt eszten­deig. Megállás nélkül. Azaz, két évnyi megszakítással, mert a Tanácsköztársaság bukása után — direktóriumi tag volt az öreg — politikai magatar­tása miatt felfüggesztették. De tanító maradt erre az időre is. A nép'tanítója. Élete utol­só percéig. Egy esztendeje halott Va­sad öreg tanítója. A helyén ma. a fia áll. Szalai László, a Vasadi általános iskpla igazga­tója. Fiatal ember. Élete, ere- ie teljében. Telve lelkesedés­sel, határtalan szorgalommal. Az iskola, a népművelés igaz szerelmese, akár az apja volt. Méltó folytatója az öreg falusi tanító nemes életútjának. Tet­tekkel, bizonyította már ezt. Szalai László nevéhez fű­ződik a vasadi ójjoda létreho­zása, Ö kezdeményezte, ö har­colt megvalósításáért. Egy régi, használhatatlan üzlethelyiség­ből varázsoltak otthont a va­sadi csöppségeknek. Most új, nagy terven fáradozik. Az új vasadi iskola megteremtésén. A testvér tsz-ben „ a Petőfiben, egeszen más kép fogadott bennünket, pedig adottsá­gaik csaknem azonosak. A különbség mégis szembetűnő. A Petőfi Tsz elnöke, Illés István szakkép­zett mezőgazdász. Szántójuk alig valamivel, míg taglétszámuk éppen 19 fővel több, mint a Szabadsagharcos Tsz-ben. Gazdasági udvaruk tiszta, rendezett. Állatállományuk is nagyobb, s különösen büszkék 31 törzskönyvezett tehe­nükre. Szerződésesen hizlalnak 33 marhát és 30 disznót. Van 19 üszőjük, 6 növendékbiká­juk, 7 borjújuk, s csaknem 150 sertésük. Ta­valy 29 forintot osztott^'- munkaegységenként, az idén a tervezettet, 36 forintot. Elégedettek a tagok, nincs széthúzás, plety­kálkodás. Minden hónapban osztanak pénz­beli előleget, munkaegységenként hét forintot, ezenkívül hazavittek két kilogramm búzát, egy kilogramm árpát részesedésként, félévi mun­kaegységeikre. A vezetés hozzáértő és határozott. A nyáron két részegeskedő, lustálkodó tagot zártak ki, azóta nincs különösebb panasz a munkafegye­lemre. A régi elnök hibájából 360 ezer forint adósságot „örököltek”, amiből az idén 210 ezer forintot törlesztettek. És sok új dologgal gaz­OdgOQ tclK. i ^.aJí j* 1- 70 férőhelyes, korszerű sertés­hizlaldát építettek. Létesült egy tejház szepa­rátorral. egy háromkamrás borjúnevelő és egy háromrekeszes, vasvázas tehénkarám. Vettek gabonafúvó gépet, körfűrészt. Vetettek 12 hol­don olasz cirkot, a télen a tagok seprűt ké­szítenek, lesz mivel foglalkozniuk rnindany- nyiuknak, előleget is kapnak. Az őszi munkákat elvégezték, csak a kuko­ricaszár egy részét nem hordták még be. Ke­vés ugyanis a munkaerő, pedig egyre inkább gépesítik a tsz-t. Hívják a még egyénileg dol­gozó parasztokat. Sokan el is fogadták a meg­hívást és megtekintették a gazdaságot. A legutóbbi közgyűlésükön három tagot vet­tek fel. s a novemberi közgyűlésen is döntenek új tagok felvételéről. A leírtakból is látni, mi a különbség a két tsz között, miért jó az egyik és miért gyenge a másik. Az biztos, hogy indokolatlan a Sza­badságharcos Tsz halálhírét suttogni. Eszük ágában .sincs felosztani. Igaz, bajba kerültek, saját hibájukból, de ki is tudnak keemeregni a hullámvölgyből, saját erejükből. Ha hozzá­értő, szakszerű lesz a vezetés, s ha megszilár­dul a munkafegyelem a Szabadságharcos Tsz- ben, 1—2 év alatt beérhetik a Petőfi Tsz-t, s akkor két erős szövetkezettel is büszkélked­hetnek a ki^kunlacháziak. Csekö Ágoston Eros, szépen festett ^ kapu zár­ja el a külvilágtól a Szabadságharcos Tsz gazdasági udvarát, irodáját. Ám a kapun be­lépve a rendetlenség tűnik szembe; félig le­dőlt kazlak, szanaszét heverő szerszámok, gaz, szemét, s két üresen tátongó betonsiló. Gaz­dátlannak tűnő az üres, kihalt udvar. Csak nagysokára venni észre a krumplival telt zsá- Kok mellett két, békésen üldögélő, beszélgető embert. Bemutatkozás után melléjük telepszünk, s együtt szőttük tovább a beszéd fonalát. Ha- tyina Károly bácsi érthetetlenül csóválta a fejét. 7 f — Alapító tagja vagyok a közösnek, s nem megy a koponyámba, miért vagyunk mi ilyen gyengék. Igazgatósági tag voltam, most le­mondtam. Nem fogadják meg a jó szót. S közben folyik a szó, múlik az idő, újabb tagok állnak körénk, s megjön az elnök is, a szelíd, halkszavú Koronics Antal. — Rossz volt ez az év — mondja csendesen. — Tavaly 42 forintot fizettünk egy munka­, egységre, az idén pedig, ha három halas­I tavunkboljpladunk 100 mázsa halat, talán nem ! leszünk mérleghiányosok, s fizethetünk mun- ! kaegységenként 22 forintot. Az aszály keresz- ; tülhúzta számításainkat. — Nem az aszály, hanem a tagság — szól közbe egy sovány fiatalember. Kollár György, az ellenőrző bizottság elnöke. — összeférhe­tetlenek, kezük helyett a szájuk jár, folyton pletykálnak, rágalmazzák egymást. Azt hiszik sokan, hogy a tsz-ben már nem kell dolgozni, elég naponta nyolc órát tessék-lássék munká­val eltölteni. Itt a példa. Másutt már elver­melték a krumplit, mi meg jó, ha november 10-ig kiássuk. — No, és mint ellenőrző bizottsági elnök, mit állapítottak meg a tsz-ben? — kérdezzük. — Semmit, mert nem ellenőrzünk. Ha vala­kinek szólnánk, harag lenne belőle. Megmon­dom őszintén, én most nagyon gondolkozom. Fiatal vagyok, egész évben csak égy kiló bú­zát és három kiló árpát kaptunk előlegként, a munkaegységekre, készpénzt semmit. Zár­számadáskor, amint hírlik, alig kapunk vala­mit. forintot meg igazán keveset. Nekem is kevés, hát még annak, aki családos? Mit ten­nének maguk az én helyemben? Nehéz rá felelni. Az elnöktől várjuk a vá­laszt. ami nem is késik. — Sokan problémáznak hasonlóképpen. Azt mondom, van kiút. Legalább egy képzett me­zőgazdászt kell felvennünk, s közgyűlés elé vinni, mi legyen azokkal a tagokkal, akik egész éven át rendszertelenül jártak dolgozni, s akik a legnagyobb munkaidőben hagytak cserben bennünket. Rendet kell teremteni, és 1—2 éven belül elfelejtjük ezeket a nehéz napokat. S nem eredménytelenül. A négy tanteremből és a két if­júsági szobából álló iskola ter­vei elkészültek már. jóvá is hagyták az illetékesek. Az egy­millió-háromszázezer forintos költséggel épülő új vasadi iskola — a terveik szerint — a jövő ősszel megkezdi működé­sét. S ebben jelentős része van Szalai Lászlónak. A vasadiak éppen ezért sze­retik. tisztelik. S megbíznak benne. Ennek a nagy bizalom­nak a kifejezése volt az is. hogy országgyűlési képviselő­nek jelölték Szalai László isko­laigazgatót. Az öreg vasadi ta­nító fiát. Az, öreget 1912 óta is­merték a vasadiak. A fiát har­minc esztendeje. A földijük, a barátjulk, a tanítójuk. Becsü­letes. derék vasadi ember. Mél­tó arra. hogy a kicsiny falu ügyét az egész ország előtt kép­viselje. Méltó arra, hogy az egész ország boldogulásába be­leszólhasson, ország-világ előtt, hallassa szavát. <P. P.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom