Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-05 / 261. szám
1938. NOVEMBER 5. SZERDA »i k/C ir 3 Növényvédelmi szakemberek országos értekezlete A megyei növényvédő állomások vezető szakemberei és a megyei tanácsok növényvédelmi felügyelői kedden kétnapos országos tanácskozásra gyűltek össze a Földművelés- ügyi Minisztérihmban. A burgonyabogár irtását teljes sikerrel szervezték meg, illetve hajtották végre a növényvédő állomások. Jó munkájukat dicséri, hogy a rendkívül erős fertőzés ellenére számottevő kár sehol nem esett. Hiányosságként került szóba: egyes helyeken a jól bevált DDT- szer helyett HCH-készítmé- nyek kerültek felhasználásra, s ez kisebb területeken rontotta a burgonya ízét. Az amerikai fehér szövőlepke második nemzedéke, különösen az alföldi megyékben okozott károkat. A vegyszeres gyomirtást a tavalyinak több mint kétszeresére terjesztették ki. Hasznosnak bizonyultak az egyéni gazdák körében szervezett vegyszeres gyomirtási bemutatók. A növényvédő állomások az idén fokozták a lucerna rovar-kártevői, továbbá az aranka- és a különböző répakártevők elleni védelmi munkájukat. Valóságos kulturális kombinát lesz az ,,autóváros“ .művelődési háza Ötmillió forintos költséggel épül, jövö májusra készül el BESZÉLGETÉS Egyelőre még csak a makettje látható, de a tervek szerint a jövő év májusában már birtokukba vehetik a Csepel Autógyár és a környék dolgozói ötmillió forintos költséggel épülő művelődési házukat. Régi kívánságnak tett eleget a Minisztertanácf, amikor határozatot hozott, hogy a Csepel Autógyár dolgozói részére művelődési házat kell építeni. Az új művelődési házban nagyobb gyűléseket, tanácskozásokat, színházi és filmelőadásokat, hangversenyeket lehet majd tartani. Tehát igazi kulturális központja lesz ez a nagyszerű létesítmény az üzem lakótelepének. Szigethalom, Dunaharaszti és a többi környező helység lakosságának. Mintegy 50 ezer ember kultúrigényeit vették figyelembe, amikor az illetékes szervek úgy döntöttek, hogy a kultúrházat a gyár főbejárata előtti parkban, a gyáron kívül kell felépíteni. A Csepel Autógyár művelődési házának makettje Ultrahanggá! működik, elemi részecskéire bontja * és tökéletesen kilúgozza a a Szputnyik kávéfőző kávét A szovjet mesterséges hold sikeres fellövése azon túl, hogy őszinte elismerést és csodálatot váltott ki az egész világ emberiségéből, a mesterembereket is megihlette. Legutóbb három magyar szakember határozta el, hogy a szputnyik alakjára modern kávéfőzőt szerkesztenek. Dr. tíreguss László mérnök ügyes szerkezetet készített. A kávéfőzőben keletkező túlnyomás révén a gőz nagy sebességű spirális mozgással érkezik a betöltött kávéőrlethez. A nagy sebességű spirális mozgás miatt ultrahang keletkezik (ezt röntgenvizsgálatok kimutatták), amely lehetővé teszi, hogy a gőz elemi részecskéire bontsa és tökéletesen kilúgozza a kávét. A szabadalomként nyilvántartott szerkezethez Marton János formaterv-mérnök és Kálna Béla grafikusművész szerkesztették a képen látható űrrakéta alakú főzőtestet. Az ÁRTEX Külkereskedelmi Vállalat megbízásából a ceglédi Gépüzem és Vasöntö Vállalat, készítette el az új kávéfőző mintapéldányát. Ügy tervezik, hogy a kávéfőző felső, szétcsavarható részét, az úgynevezett kávékutat tűzálló üvegből készítik majd. Egyelőre csak külföldi megrendelések vannak az új kávéfőzőre, de Bartus Szilárd igazgató elvtárs úgy tájékoztatott bennünket, hogy a hazai vásárlók számára is kívánnak majd gyártani a Szputnyik kávéfőzőkből. A tetszetős, elmés szerkezet biztosan megnyeri majd a „feketézők” tetszését, mert nemcsak ízletesebb, erősebb kávét főz elődeinél, az is nagy előnye, hogy a kávékútban sokáig zártan és melegen tartja a kifőtt feketét. A négy dupla űrtartalmú kávéfőzőnek előreláthatólag 200 forint körül lesz az ára. [ Az új művelődési ház ter- l veit az IPARTERV 3. számú | irodájában Borsa Gábor iroda- j vezető, Szabó István építési osztályvezető, Lohr Ferenc | hangmérnök és Heffer János | statikus mérnök készítették. Elég csak a makettet ábrázoló fényképre nézni ahhoz, hogy | megállapíthassuk, az ország egyik legszebb kultúrházát | építik fel a Csepel Autógyár I előtt. Az épület egyik fő részét a kulturális nevelés céljait szolgáló szakköri helyiségek, a 100 négyzetméter alapterületű könyvtár és olvasóterem, a 120 személyes kis előadóterem és az Irodahelyiségek alkotják. A másik részben a szórakozóhelyek. az előkészítő helyiségek, a nagy előcsarnok és a 750 személyes nézőtér — a színpaddal — kapnak helyet. Az építkezés érdekessége, hogy az országban itt alkalmazzák elsőnek az úgynevezett „fregoli" színpadot A kultúrház színpada ugyanis a falak eltolásával az 1200 személyes szabadtéri nézőtér színpada is lesz. Egész kis kombinát lesz sz új művelődési ház. Ha a belső nézőtér és az előcsarnok közti falakat oldalirányban eltolják, akár nagygyűlést is rendezhetnek az ilyenformán 1500 személy befogadására alkalmassá vált nagy helyiségben. Az előcsarnok egyébként táncrendezvények számára is alkalmas. A tervezők gazdaságos tető- szerkezetet alkalmaztak a földszintes kultúrházhoz. Míg eddig a színházi nézőterek lefedése két részből, a külső tetőszerkezetből és az erre függesztett „hangvető” felületből állt, itt egy nyolc centiméter vastag, egyrétegű vasbeton- lemezzel lényegesen gazdaságosabban oldják meg a kettős feladatot. A 10 000 légköbméteres kultúrházat kívülről terméskővel és nagy üvegfeiüle.tekkcl A nép tanítója - a HÉP 3ELÖLT3I díszítik. A modern épület és a kultúrpark teljes formai és optikai egységet alkot majd. A színházteremben szélesvásznú filmvetítések is lesznek. A felnőtteken kívül a gyerekek is megtalálják majd művelődési és szórakozási lehetőségeiket az új kuitúrházban. A kicsinyeknek balettiskolát és zeneoktatást terveznek. Ha sikerül időben megvalósítani a terveket, a jövő nyáron már nem kell az autóvárosból és a környező falvakból Erzsébetre, Csepelre vagy Budapestre utazni, ha valaki szórakozni akar. Értesülésünk szerint a napokban megkezdik a művelődési ház alapozási munkálatait. F. I. Mennyi új van ebben a faluban. Az új iskolából most rajzanak hazafelé a gyerekek. A köves úton túl állványok ölelik körbe az oszlopos, emeletes művelődési házat. A park is új a tanácsháza előtt. S a legújabbak... a tervek! — Nem titok, mondjon róluk valamit — biztatom a tanácstitkárt a tanácsháza előtt. S mondja is, mutatja is. Mert itt kezdődik a terv a tanácsháza mellett. — Tovább építjük az új iskolát. Három tantermet ragasztunk mellé. Látja, ott a sarkon megtörjük az épületet és „bejön” a kis utcába. Akkor majd felszabadul ez az új rész. Ebben kapnak lakást a pedagógusok. — No, még, mi lesz aztán? — A tanácsháza már öreg... i — Bizony az. — Lebontjuk és | helyére újat építünk. XJgy érzi az ember, hogy kár, hogy felesleges munka. Mert ha öreg is, ha puposodik már a háta és megbillent az ablakkeret, azért csak masszív épület az. — Száz esztendős — folytatja a titkár —, a legöregebb ház a faluban. S annyi y faanyag benne, hogy három ilyen házhoz is elegendő. Derékvastagságú gerendákat fektettek végig a padláson, sűrűn egymás mellé. Nem sajnálták a jómódú juhász ácsmesterei. Azt már korábban megfigyeltem, hogy Jászkarajenőn kevés a kannával, vödörrel kútra járó ember. Minek is. Hiszen 470 házban bent vap már a vízvezeték. Említem is a tanácstitkárnak. Mond-e va- laml újat erre is? Nem hallgatja el. — Törpe vízmüvet terve* ziink. A kisállomás mellett új artézi kutat fúrunk és ősz- szekötjuk a már meglevő két- tővel. Akkor aztán minden házban lesz vízvezeték. Csa- Pon folyik a víz, nem keréken jön. S szemlélgetjük, hogy melyik lesz a magasabb, a templom karcsú tornya, vagy a gömbölyű víztorony. Alighanem az utóbbi, mert 150 köbméteres tartályt kell befogadnia. Akkor majd így igazítják útba Tetétlenen a motorral ,közlekedö idegent: Arra menjen, a víztorony iránt. Na, de ennyi terv megvalósításához idő is kell. — Nem is holnap akarjuk megcsinálni — mondja a titkár —, hanem ötéves tervünkbe foglaljuk. Öt év pedig nagy idő, s a falu összefogására is számítunk. S nem is lenne igazi, őszi beszélgetés, ha szóba nem kerülne az idei szőlőtermés. Nem sokát tud róla, mert ugyan mit mondjon az ember, amikor az isten kék ege alatt, szabadban. nagy kádakban áll a félig forrt bor, a must. Nem fér el a pincében. Bizony, ha gyenge termés lett volna, szél- tében-hosszában panaszkodnának és keresnék az okát. Dehát ami bőven van, arról nem lehet sokat beszélni. S azzal válunk el, hogy még visszatérünk a karai tervekre, ha aranyos csillogóra kiforrott az idei termés ... Gáldonyi Béla Két tsz - kétféle gazdálkodás Két termelőszövetkezet gazdálkodik Kis kunlacházán: az 1949-ben alakult Petőfi és a nyolc éve működő Szabadságharcos. A két tsz egymástól mintegy öt kilométerre van, az egyik a peregi részen, a másik Budapest felé. Fej-fej mellett folytatják évek óta a nemes vetélkedést, hogy eldöntsék, melyikük gazdái kodik jobban, eredményesebben. Az ellenforradalom óta, de különösen az idén, a Petőfi bizonyult jobbnak. S hogy nem érdemtelenül, azt alátámasztják a tények, amelyet a két tsz- ben tett látogatásunk során tapasztaltunk. TVasad. Kicsiny község a mo- ' nori járásban. Alig kétezer lakos. Lakói közül szinte alig van olyan, aki nem Szalai tanító jóságos keze alatt nevelkedett. Az öreg tanító 1912- ben egyedül kezdte a tanítást a vasadi iskolában. Évente száznyolcvan-kétszáz gyereket tanított meg a betűvetés, a számolás és az olvasás művészetére. Kerek negyvenöt esztendeig. Megállás nélkül. Azaz, két évnyi megszakítással, mert a Tanácsköztársaság bukása után — direktóriumi tag volt az öreg — politikai magatartása miatt felfüggesztették. De tanító maradt erre az időre is. A nép'tanítója. Élete utolsó percéig. Egy esztendeje halott Vasad öreg tanítója. A helyén ma. a fia áll. Szalai László, a Vasadi általános iskpla igazgatója. Fiatal ember. Élete, ere- ie teljében. Telve lelkesedéssel, határtalan szorgalommal. Az iskola, a népművelés igaz szerelmese, akár az apja volt. Méltó folytatója az öreg falusi tanító nemes életútjának. Tettekkel, bizonyította már ezt. Szalai László nevéhez fűződik a vasadi ójjoda létrehozása, Ö kezdeményezte, ö harcolt megvalósításáért. Egy régi, használhatatlan üzlethelyiségből varázsoltak otthont a vasadi csöppségeknek. Most új, nagy terven fáradozik. Az új vasadi iskola megteremtésén. A testvér tsz-ben „ a Petőfiben, egeszen más kép fogadott bennünket, pedig adottságaik csaknem azonosak. A különbség mégis szembetűnő. A Petőfi Tsz elnöke, Illés István szakképzett mezőgazdász. Szántójuk alig valamivel, míg taglétszámuk éppen 19 fővel több, mint a Szabadsagharcos Tsz-ben. Gazdasági udvaruk tiszta, rendezett. Állatállományuk is nagyobb, s különösen büszkék 31 törzskönyvezett tehenükre. Szerződésesen hizlalnak 33 marhát és 30 disznót. Van 19 üszőjük, 6 növendékbikájuk, 7 borjújuk, s csaknem 150 sertésük. Tavaly 29 forintot osztott^'- munkaegységenként, az idén a tervezettet, 36 forintot. Elégedettek a tagok, nincs széthúzás, pletykálkodás. Minden hónapban osztanak pénzbeli előleget, munkaegységenként hét forintot, ezenkívül hazavittek két kilogramm búzát, egy kilogramm árpát részesedésként, félévi munkaegységeikre. A vezetés hozzáértő és határozott. A nyáron két részegeskedő, lustálkodó tagot zártak ki, azóta nincs különösebb panasz a munkafegyelemre. A régi elnök hibájából 360 ezer forint adósságot „örököltek”, amiből az idén 210 ezer forintot törlesztettek. És sok új dologgal gazOdgOQ tclK. i ^.aJí j* 1- 70 férőhelyes, korszerű sertéshizlaldát építettek. Létesült egy tejház szeparátorral. egy háromkamrás borjúnevelő és egy háromrekeszes, vasvázas tehénkarám. Vettek gabonafúvó gépet, körfűrészt. Vetettek 12 holdon olasz cirkot, a télen a tagok seprűt készítenek, lesz mivel foglalkozniuk rnindany- nyiuknak, előleget is kapnak. Az őszi munkákat elvégezték, csak a kukoricaszár egy részét nem hordták még be. Kevés ugyanis a munkaerő, pedig egyre inkább gépesítik a tsz-t. Hívják a még egyénileg dolgozó parasztokat. Sokan el is fogadták a meghívást és megtekintették a gazdaságot. A legutóbbi közgyűlésükön három tagot vettek fel. s a novemberi közgyűlésen is döntenek új tagok felvételéről. A leírtakból is látni, mi a különbség a két tsz között, miért jó az egyik és miért gyenge a másik. Az biztos, hogy indokolatlan a Szabadságharcos Tsz halálhírét suttogni. Eszük ágában .sincs felosztani. Igaz, bajba kerültek, saját hibájukból, de ki is tudnak keemeregni a hullámvölgyből, saját erejükből. Ha hozzáértő, szakszerű lesz a vezetés, s ha megszilárdul a munkafegyelem a Szabadságharcos Tsz- ben, 1—2 év alatt beérhetik a Petőfi Tsz-t, s akkor két erős szövetkezettel is büszkélkedhetnek a ki^kunlacháziak. Csekö Ágoston Eros, szépen festett ^ kapu zárja el a külvilágtól a Szabadságharcos Tsz gazdasági udvarát, irodáját. Ám a kapun belépve a rendetlenség tűnik szembe; félig ledőlt kazlak, szanaszét heverő szerszámok, gaz, szemét, s két üresen tátongó betonsiló. Gazdátlannak tűnő az üres, kihalt udvar. Csak nagysokára venni észre a krumplival telt zsá- Kok mellett két, békésen üldögélő, beszélgető embert. Bemutatkozás után melléjük telepszünk, s együtt szőttük tovább a beszéd fonalát. Ha- tyina Károly bácsi érthetetlenül csóválta a fejét. 7 f — Alapító tagja vagyok a közösnek, s nem megy a koponyámba, miért vagyunk mi ilyen gyengék. Igazgatósági tag voltam, most lemondtam. Nem fogadják meg a jó szót. S közben folyik a szó, múlik az idő, újabb tagok állnak körénk, s megjön az elnök is, a szelíd, halkszavú Koronics Antal. — Rossz volt ez az év — mondja csendesen. — Tavaly 42 forintot fizettünk egy munka, egységre, az idén pedig, ha három halasI tavunkboljpladunk 100 mázsa halat, talán nem ! leszünk mérleghiányosok, s fizethetünk mun- ! kaegységenként 22 forintot. Az aszály keresz- ; tülhúzta számításainkat. — Nem az aszály, hanem a tagság — szól közbe egy sovány fiatalember. Kollár György, az ellenőrző bizottság elnöke. — összeférhetetlenek, kezük helyett a szájuk jár, folyton pletykálnak, rágalmazzák egymást. Azt hiszik sokan, hogy a tsz-ben már nem kell dolgozni, elég naponta nyolc órát tessék-lássék munkával eltölteni. Itt a példa. Másutt már elvermelték a krumplit, mi meg jó, ha november 10-ig kiássuk. — No, és mint ellenőrző bizottsági elnök, mit állapítottak meg a tsz-ben? — kérdezzük. — Semmit, mert nem ellenőrzünk. Ha valakinek szólnánk, harag lenne belőle. Megmondom őszintén, én most nagyon gondolkozom. Fiatal vagyok, egész évben csak égy kiló búzát és három kiló árpát kaptunk előlegként, a munkaegységekre, készpénzt semmit. Zárszámadáskor, amint hírlik, alig kapunk valamit. forintot meg igazán keveset. Nekem is kevés, hát még annak, aki családos? Mit tennének maguk az én helyemben? Nehéz rá felelni. Az elnöktől várjuk a választ. ami nem is késik. — Sokan problémáznak hasonlóképpen. Azt mondom, van kiút. Legalább egy képzett mezőgazdászt kell felvennünk, s közgyűlés elé vinni, mi legyen azokkal a tagokkal, akik egész éven át rendszertelenül jártak dolgozni, s akik a legnagyobb munkaidőben hagytak cserben bennünket. Rendet kell teremteni, és 1—2 éven belül elfelejtjük ezeket a nehéz napokat. S nem eredménytelenül. A négy tanteremből és a két ifjúsági szobából álló iskola tervei elkészültek már. jóvá is hagyták az illetékesek. Az egymillió-háromszázezer forintos költséggel épülő új vasadi iskola — a terveik szerint — a jövő ősszel megkezdi működését. S ebben jelentős része van Szalai Lászlónak. A vasadiak éppen ezért szeretik. tisztelik. S megbíznak benne. Ennek a nagy bizalomnak a kifejezése volt az is. hogy országgyűlési képviselőnek jelölték Szalai László iskolaigazgatót. Az öreg vasadi tanító fiát. Az, öreget 1912 óta ismerték a vasadiak. A fiát harminc esztendeje. A földijük, a barátjulk, a tanítójuk. Becsületes. derék vasadi ember. Méltó arra. hogy a kicsiny falu ügyét az egész ország előtt képviselje. Méltó arra, hogy az egész ország boldogulásába beleszólhasson, ország-világ előtt, hallassa szavát. <P. P.)