Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-04 / 260. szám
1958. NOVEMBER 4. KEDD 'oCírlap c 4 barátsáíi erőm íme 1960-ban megkezdik a nagymarosi vízierőmű építését | VÁCI LÁTKÉP Hill Tudós emberek megmérték a Dunában rejlő óriási erő nagyságát. Kiszámították, bogy az egész Dunán létesíthető vízierőművekben évente mintegy 44 milliárd kilowattóra energiamennyiséget lehetne termelni. Csupán a Dévénytől a Fekete-tengerig terjedő Dunaszakaszon ennek zöme, 33 milliárd kilowattóra energia állítható elő vízierőművekkel. Ez a mennyiségű energia csaknem annyi, mint amennyit a Dunaszakasz mentén fekvő országokban, Magyarországon, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Jugoszláviában összesen termelnek jelenleg. Az újságolvasó értesülhetett róla, hogy nemrég a mi kormánybizottságunk a baráti Csehszlovákia kormánybizottságával tárgyalt, amelynek eredményeként megállapodást kötöttek dunai vízierőmüvek közös építésére. A megegyezés értelmében a Duna Pozsony és Nagymaros közötti szaakszának vízerő-kész- lebét közösen megépítendő erőművekkel — közösen hasznosítjuk. E megállapodással a megvalósulás útjára lépett a csehszlovák—magyar határszakaszon létesítendő dunai vízierőművek ügye. A megegyezés szerint elsőként a nagymarosi erőművet építjük fel. A csehszlovák barátainkkal kötött megállapodás alapján építendő erőművekkel összesen 492 megawatt teljesítményt (egy megawatt = 1000 kilowattóra), azaz évente 3252 millió kilowattóra mennyiségű energiát lehet majd előállítani. Ez az energiamennyiség jelenlegi hazai villamosenergia termelésünk felét teszi ki és Budapest teljes energiaszükségletét jóval több, mint egy esztendőre fedezné. Természetesen a közösen .....építendő......erőművek e nergiáját is megosztjuk csehszlovák barátainkkal. A nagymarosi vízlépcső által előállított átlagos esés (víz- szintkülönbség) 4,80 méter, a legnagyobb hasznosítható esés pedig 7,50 méter lesz. Ilyenformán a vízierőmű teljesítménye 130 megawatt, évente átlagosan 830 millió kilowattóra lesz. A termelt energia körülbelül az Inotai Erőmű termelésének felel meg és tizenötszöröse a Tiszalöki Erőmű által termelt energiának. A 760 méter széles erőmű három fő részből áll majd: a jobb parthoz csatlakozó duzzasztóműből, a meder közepén épülő erőtelepből, és a bal part melletti hajózsilipből. A duzzasztóműnek 9, egyenként 30 méteres vízátbocsátó nyílása lesz. Ezeket táblás gátakkal lehet majd elzárni. ' A hajózsilip két nagy méretű zsilipkamrából áll. Mindegyiken egyszerre egy géphajóból és hat darab ezertonnás uszályból álló hajóvonat mehet át. Az erőmű összekötő kapocs is lesz a jobb és a bal part között. Visegrádról át lehet látni Nagymarosra. Egészen közel van egymáshoz a két község, mégis milyen távol, ha meggondoljuk, hogy az egyik oldalról a másikra csak Budapesten át, vagy csak kezdetleges kompátkeléssel lehet átjutni. Az erőmű felépítésével ez az áldatlan állapot is megszűnik. Ugyanis a vízlépcső pilléreire közúti hidat is építenek, amely nyilvánvalóan megélénkíti majd a környék forgalmát. Az erőmű méreteit érzékelteti, hogy egyebek között mintegy 400 ezer köbméter betonra és vasbetonra. 2 millió köbméter föld és 350 ezer köbméter kő kitermelésére lesz szükség elkészítéséhez. A szükséges betont a parton felállítandó betongyár szolgáltatja maid. Ügy tervezzük, bogy a nagymarosi vízlépcső tervei a jövő év végére elkészülnek. 1960-ban szeretnénk megkezdeni az építést. Ha terveinket sikerül időben és zökkenő nélkül megvalósítani. Magyarország 1965-től kezdve körülbelül 60 megawatt teljesítménynyel, évente mintegy 415 mil| ff vszázadokcm át háborítatlanul hömpölygőit medrében | J-J az öreg Duna. A hegyekből, bölcsőjétől virgoncán | indult, aztán nőtt, növekedett, mígnem kiszélesedett testét | már csak méltóságteljes lassúsággal ringatta tovább. | Mennyi szérppel szolgái a vén folyó, csupán a magyar Duna 1 völgyben. De a gyönyörköd tétén mellett sok bajt és bána- ! tot is atkozott már, amikor roppant erejével átszakította I a gátakat és tönretette az ember munkáját. Az idő múlásával mindketten alakultak. A folyó erő- ! södött, izmosodott, de az ember sem tétlenkedett, mígnem | eljutott odáig, hogy be merte vallani magának: imádság- § gal és harangzúgással semmire sem megyek, meg kell hát | zaboláznom a folyót! Es szembeszáttt vele, ha támadott. | Mindinkább az ember javára dőlt el ez a küzdelem. Látva a sikereket, született meg az emberben a gon- I dolai: szolgálatomba állítom a folyam hatalmas erejét! | Hosszú időnek kellett eltelnie, míg ez a gondolat meg- | érlelődött. Szabaddá kellett válnia az embernek, hogy az | igájába hajthassa ezt a folyót. Napjainkban jutottunk el I idáig. lió kilowattóra áramot kap majd az erőműtől. Nemcsak több, olcsóbb energiához is jutunk a nagymarosi vízierőmű révén. Az itteni vízierőmű a hasonló teljesítményű hőerőművel szemben — ha a beruházott összeg után nem számítunk kamatot, a jövőre érvényben levő új termelői árrendszer alapján számítva — évente 446 millió forint, ha a kamatokat is számítjuk, évi 210 millió forint megtakarítást jelent. Az erőműnek csupán a Magyarországnak jutó energiatermelése révén évenként legalább félmillió tonna 3500 kalóriás szenet takarítunk meg. Ha import-szenet veszünk figyelembe. 350 ezer tonna, 5000 kalóriás szén behozatala, azaz hétmillió dollár értékű deviza- kiadás válik feleslegessé. Az első közösen építendő erőmű helyének kiválasztásánál azért jelölték meg a nagymaros—visegrádi Duna- szafcaszt, mert a magyar Dunának itt vannak a legkedvezőbb természeti adottságai. A fo- lyaná itt festői környezetben, a Börzsöny és a Pilis meredek lankái közé vágott szűk mederben halad. A meder a nagymaros—visegrádi kanyarban szorul össze a legjobban, tehát itt a legalkalmasabb felépíteni az erőművet. Korábban már tanulmányozták a sziklás medret, amely kitűnő alapja lesz majd az erőműnek, de még az építkezés megkezdése előtt ismét részletes medertanulmányozást folytatnak, hogy meghatározhassák, hogyan kell alapozni a pilléreket. Értesüléseink szerint az építMiiiiititumHiitiHiiiiiimtmiiifitiíDMiitinr kezesnek lesz olyan időszaka, amikor 2—3 ezer embert is foglalkoztat. Megfelelő lakóépületek építésével jó előre gondoskodnak majd az építő- munkások elhelyezéséről. Maga az erőmű — elkészülése után — körülbelül 100—150 emberrel több ezer bányász és a kalorikus erőművekben dolgozó emberek százai, ezrei helyett dolgozik majd. Egy ilyen erőmű nemcsak az országnak, a környéknek is hasznára válik. Ezt bizonyítja, hogy a nagymarosi erőmű rendszerében mintegy 8500 ka- tasztrális hold terület válik öntözhetővé a víz természetes esésének kihasználásával, tehát szivattyúzás nélkül, vagy Sokat kapott a felszabadulás óta Vác is. Ez a gyönyörű tér is a népi demokráciánknak köszönhető. (Kristóf László felvétele) ezt semmi sem indokolja. | Ugyanis a duzzasztott vízszint. | amely az erőműnél kereken | másfél méterrel' haladja meg | a mértékadó árvízszintet, a | vízlépcsőtől távolodva, mind f |&||~, kevésbé érezteti hatását. A víz- | lépcső felett mintegy 15 ki-1 lométerrel már az árvízszint § alá ‘ kerül, Komárom felett _ pedig már csak a kis és köze- | pes vizeket duzzasztja vissza. § Mivel a nagymarosi duzzasz- § tás mezőgazdaságilag értékes § területeket, településeket érint, | gondoskodnak azok teljes víz- | biztonságú védelméről. Töltése- § két építenek, magasítják a | meglevő árvédelmi töltéseket | és víz alatti védő falakkal | akadályozzák meg a víz kitö- § rését a gátak közül. Felvetődhet a kérdés, vajon 8 a festői szépségű táj nem szen- ved-e csorbát az erőmű miatt? Az illetékesek megnyugtatnak; nem lesz hátrányára a Duna- zugnak a nagymarosi erőmű, ellenkezőleg, kitűnően beleillik majd a pompás környezetbe. Hogy ennek igazáról meggyőződjünk, elég csak a róla készült vázlatra pillantani. A sportolók, közelebbről a vízisportok hódolóinak örömére is szolgál majd a nagymarosi duzzasztómű. A duzzasztómű feletti, csaknem állóvíz tükrén kitűnően űzhetik majd ezt a A nagymarosi vízierőraű terve csupán kis magasságú emeléssel. A nagymarosi erőmű hatására a felette levő, mintegy 100 kilométeres Dunaszakaszon meggyorsul a hajózás. A kisebb vízsebesség, a nagyobb mélység és a szélesebb víztükör a jelenleginél jóval kedvezőbb feltételeket teremt a hajózás számára. Már néhányszor szóba került a vízszint megemelése. Ez agsok szépséget és felüdülést nyújtó sportot. A magyar vizimérnökük, akiknek munkásságát világ- viszonylatban is elismerésre méltó alkotások jelzik, most űjabb, nagy feladat előtt állmok. S a tervek elkészülte után magyar és csehszlovák dolgozók baráti egyetértésben fognak majd hozzá a szakemberek elgondolásának valóra váltásához, hogy mielőbb elkészüljön közös, nagy alkotásunk, a „barátság erőmüve“. Farkas István (VálcuztáiL gíjfllh Szigetesé péti Vasárnap, november 2-án, akárcsak megyénk egész sor más helységében, Szigetes épen is választási gyűlést tartottak. A szerb iskola termében összegyűltek a magyar, szerb és német ajkú dolgozók, hogy meghallgassák a párt szavát nemcsak, a küszöbön ál~ ló választásokról, hanem sikereinkről és problémáinkról is. A gyűlés megkezdése előtt a szerb iskola szép népviseletbe öltözött legifjabb tanulói köszöntötték a vendégeket és virágot adta k át nekik. A gyűlést Mali Mi- lorád nyitotta meg, majd Szte- Vánovity Milu- lin, a délszláv lap felelős szerkesztője mondott beszédet szerb nyelven. Rámutatott azokra a hatalmas eredményekre, amelyeket országunk dolgozói a párt vezetésével elértek a fel- szabadulás óta, de különösen az ellenforradalom óta eltelt két esztendő alatt. Emellett szólott a délszláv nemzetiségi kisebbség körében végzett munka eredményeiről. A délszlávok — a többi nemzetiségiekkel együtt — szabadon élnek és dolgoznak, ápblják anyanyelvűket és nemzeti kultúrájukat, kiveszik részüket azokban az erőfeszítésekben, amelyeket hazánk dolgozói tesznek országunk építéséért, a szocializmus megteremtéséért a falun. — Amire a legjobban buszkék lehetünk — mondotta befejezésül Sztevánovity elvtárs —■, az a nemzetiségi és a magyar dolgozók között megteremtett testvériség és egység. Sikerült felszámolnunk a múlt örökségét és — megvalósítva a párt nemzetiségi politikáját — megteremtenünk azt a testvéri együttműködést, te mely nélkülözhetetlen a további közös munkához. Ez a munkában meg* valósult egyetértés minden bi-> zonnyal meg fog nyilvánulni november 16-án Is, amikor a válasz- fásokon a falu összes dolgozói —■ magyarok, szer- bek és németek — egyetértésben fognak szavazni nemcsak a Haza- fias Népfront jelöltjeire, hanem pártunk és a for* radalmi munkásparaszt kormány egész politikájára. Sztevánovity elv* társ után Juhász János, a Magyar Szocialista Munkáspárt járási bizottságának titkára beszélt. Konkrét adatokkal mutatott rá a ráckevei járás hatalmas fejlődésére, arra, ami magán Szigetcsépen megvalósult a fel- szabadulás után. A gyűlés végén a szerb iskola tanulói szerb és magyar nyelven rövid kultúrműsort mutattak be. S. M. (6) INTÉZZÉK EL.. A járási tanácsba öt embert jelöltek a szeleiek. S abból há, rom parasztszármazású, egy munkás, egy meg értelmiséoi’ Hiszen kerülhetett volna-e a főszolgabíró elé parasztember? Nemhogy még vitatkozzon vele, mint most nem egyszer a járási tanácstagok teszik a járási tanácselnökkel! Bezzeg, más világ volt az, bezzeg így, bezzeg ~ úgy.. Hát bizony „bezzeg más világ volt”. S szerencse, hogy soha nem jön vissza. Lévai Marika meséli, aki az első tanácsválasztások után került a tanácsházára— Tudja, annyi kisasszony dolgozott itt a községházán, hogy amikor hívtak, az jutott eszembe: mit keressek én ott? Az apám kocsis. Nem patikus, nem tanító, csak kocsis. De csak noszogattak, hát elfogadtam. S amikor dolgozni kezdtem, azt hittem álmodom. Nyoma sem volt itt kisasszonykodásnak, mintha otthon lettem volna. Olyanok voltak a többiek' is, mint én. S tudja, akik bejöttek, azok is olyan bizalommal voltak, úgy hittek bennünk, hogy az ember nem is gondolt arra, nem tud valamit elintézni. *■4- így ragadtam ^ itt. A nővérem meg védőnő lett. Maglódon van most, a bátyám meg százados. Páncélos. Ez lett a kocsis családjából. Tudja, én sokszor nem is értem, miért elégedetlenkednek az emberek. Hót nem lehet mindent egyszerre. — Apám mondta — mert itt kocsis a tanácsiházán, 1940 óta — hogy a főjegyző előtt vi- gyázzba kellett állnia mindenkinek! Nem mert bemenni hozzá senki, de még megszólítani se merte ő se, pedig sokszor vitte a hintón ide vagy oda valamelyik földesúrhoz. Most meg — ez ugyan nem erény, de jó példa — még a részeg ember is bejön a tanács- házára, aztán ha akadozva is, de elmondja, mi baja. Igaz, hogy hazaküldjük. aludja ki magát, de azért sokat mond az, hogy részegen sem fél bejönni! — Nincs nálam egyetlen elintézetlen ügydarab sem. de azt hiszem, a többieknél sem találna. Igaz, olykor túljut a munka a napi nyolc órán, de higgye el. nem nézzük az órát. Tudjuk, hogy magunkfajta lesi, várja, mikor történik az ügyében valami, hajtja az embert az igyekezet. — Ha mindenáron példát annak, ahol egy cigány vitatkozni mer? Hát igen. Annak a rendszernek a mi rendszerünknek kell lenni. A népi demokráciának, a tanácsrendszernek, „ahol minden hatalom a dolgozó népé". Mert az ember így találja szemközt magát az életben a törvények, az Alkotmány írott betűivel. S ilyenkor húzhatja meg igazán élesen a vonalat a múlt és a jelen között. A bizalmat persze nem adják ingyen. Keményen meg kellett dolgozni azért, s az is kellett, hogy az ellenforradalom napjaiban a tanácsapparátus nagy része derekasan helytállt. De növekedik, erősödik ez a bizalom. Mert az emberek. amilyen természetesnek veszik azt, hogy a „hivatal" mindent elintéz, ugyanolyan természetesnek veszik azt is, hogy bizalommal vannak a „hivatalhoz”, aminek a múltban még közelébe sem szerettek kerülni. Mert akkor áz ,.A Hivatal’• volt, ma pedig az ő hivataluk, a mi hivatalunk. S ez a különbség hatalmas változást jelent! S cstndőrhectek, pofonok emléke halványulva, mind jőbban szeretik a rendőrséget is, pedig ahol kell, bizony kemények! Nem tűrnek kupecke- dést a faluban, üzérkedést* nemrég lepleztek le hat zugborkimérőt is! S mégis! Mert ez a mi rendőrségünk. Maga gazdája a földön, maga választotta emberek a tanácsiházán, lám idevezetett az út az ispántól, főjegyzőtől. (Folytatjuk) tzzel kezdi majdnem mindenki a mondókáját a tanács- házán, a maga modorában. S azt teszi hozzá, hogy lelkem, vagy azt, hogy elvtársam, vagy azt. hogy kisasszonyfcám. De az mtézzék el az olyan természetesen ott van, mintha a világon a legősibb szó lenne a magyar paraszt ajkán. Mert lehet-e olyan, hogy ne intézzék el? Hiszen mi ültettük oda, az a dolguk ... Az emberek a jót nagyon könnyen megszokják. Nagyon természetesnek veszik. Hiszen bitskey Bitskey Illés és társai után olyan természetes, hogy bekopogtat az elnökhöz, s apt mondja: Jani bátyám, intézzék már el, hogy...? Az emberék ezt nagyon természetesnek veszik. S az is. Mert ahogy a dupla Bitskey-rendszert. felfogást jelentett, ez az „Intézzék el’* is azt jelent. A tanácsrendszert, a mi közigazgatási rendszerünket, a népképviseletet. A most leköszönt 58 tagú tanácsban negyven paraszt volt! Egy földesúr, egy zsírosgazda, egy élősdi sem! Hanem kérges- | kezű parasztember, aki napi I munkája mellett végezte ezt a dolgot, s legtöbbje közmegelégedésre, amit az bizonyít, hogy sokukat ismét jelölték! ^l) aLLo-niásűk mull fél is jeltiiml akar, elmondok egyet. Hétköznapi dolog. Romániából kér valaki igazolást, hogy 1940-bei itt lakott, itt dolgozott a köz ségben. A nyugdíjához kell Egy hét alatt megkapta, pedi| nem volt könnyű kideríteni igencsak keresgélni kellet azokat, akikkel együtt dolgo zott. S hogy el is higgye, it itt van a köszönőlevele. — Nem sok a munka. Nem nem. Hát olykor túljut a nyol con, de mi volt itt a személy igazolványok cseréjekor! Na ponta 80—120 anyakönyvi kivonatot kellett kiadni, postázni is legalább nyolcvanat! S még sem volt fennakadás! Tudja ■nagy dolog az, ha az embert t szíve hajtja! — Ejintézhetetlen ügy? Hij lakásügyön kívül nem nagyor ismerünk olyat. Példát? Külsőmezőn lakik Molnár Pál bácsi aki a nyolcvanegyet is betöltötte. Nehéz a sorsa ilyen öregen, nem akar senki terhére lenni. Lenne ugyan, aki eltarthatná, de hát nem szívesen fogadnák. Negyven évet dolgozott az öreg, s most azon bukjon el a nyugalma, békés öreg élete, hogy nem üti meg a „szabályt" az indok? Intézkedtünk, s rövidesen otthona lesz Molnár Pali bácsinak. — Miben látom a változást? Nem elég, amit elsoroltam? Mert az mind-mind az. Hát akkor egy nyomós példát: bejönnek a tanácsházára a cigányok is, bátran elmondják, mi bajuk, s vélt vagy valódi igazuk mellett ki is állnak. Tudja, miféle rendszernek kell lennie
