Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-28 / 281. szám
ifscrcf 'v IC tritt V 1958. NOVEMBER 28. PÉNTEK AMIKOR MEGMOZDULNAK AZ EMBEREK... hogy miért nem szólt. Hiszen eddig mindenkinek segítettek, ha bajban volt! És amíg szidták, aközben... Megmozdult a gyár. A szakszervezet. A KISZ. Az OTP. Az érdi tanács. A pártszervezet. Szervezetek és emberek. Nagy Józsefné ... Rosmann Gyula, Sántha Gyula, Gyüre Imre, Ponya Gyula, Buzik Pál, Birinyi Ferenc, Salamon Jánosné, Náci bácsi, a TMK üzemvezetője és az üzem lányai. Mindenki... — Megmozdult a társadalom. Az egész TÁRSADALOM. Húsz kiló ruha gyűlt össze. Hat pár cipő. A KISZ Jelajánlotta, hogy Jelépít egy szobát. A szakszervezet az intézkedést és az anyagiak egy részét vállalta. Az utánjárást, gondoskodást, a gyors végrehajtást Nagy Józsefné raktári dolgozó, szákszervezeti munkás vette a nyakába ... Azóta Nagy Józsefné hol egyik, hol másik hivatalban bukkan fel. Az ő ügyéi külön kezelik. Soronkívül. Ahol először nem fogadták szívesen, másodszorra!'keblükre ölelik. Mintha Jóskát karolnák. Az OTP-nél, ahol kölcsönért kopogtatott, a hivatalnokok széttárták a karjukat: — Ez mind szép, de milyen alapra adjunk 'kölcsönt? Próbálkozzon az igazgatónál. Nagyné ment. A\ig tudta izgalmában elmondani, mit is akar. De félszavakból megértették. Igen, házat. Társadalmi erőből. Társadalmi munkában. Szép! Hogyne, az OTP is segít. Ad ötezer forintot. — Mutassák csak a tervet! És akkor Rosmann Gyula mérnök, az érdi tanács építési osztályvezetője átnyújtotta ... Az igazgató ránézett a tervre és felugrott. Nem. Erre nem ad egy fillért sem. Eszében sincs. Nem, Nem ad pénzt. — Hol rontottuk el, mi lehet a baj — ijednek, meg Nagy Józsefné és Rosmann Gyula. Már éppen szólnának, amikor az igazgató kifakad: — Erre semmit nem adok. Azt hittem, házat építenek! Mit képzelnek? Egy szobát, magában? Konyha, kamra nélkül? Az OTP csak házra ad hitelt! — Adok pénzt, de akkor építsenek egy családi házat. Értik? Egész házat!-...Családi házat? De ahhoz ismét tárgyalni kellene a KISZ-szel, a vállalattal — megcsinálják-e, vállalják-e a a többletet? Hiszen a gyár is csak kétezer téglát ígért... ...Tárgyalni?... Arra nincs Idő. Nagyné döntött. Saját felelősségére. — Családi házat építünk. Az OTP igazgató kérdez: — Mennyi pénz kell? Tízezer, tizenöt, húsz? Tessék. Elég tizenötezer? Nagyné sóhajt. Mélyről, szíve legmélyéről. Győztek! Győztek. A nagy darab, erős asszony sir. Rosmann mérnök is. Az OTP igazgató is. Furcsa tárgyalás. Egészen furcsa. Rosmann mérnök és Nagy Józsefné áll jót Bodnár Jóskáért. Ök írták alá a papírokat ... Azután iíjabb hivatalok következtek. Újabb tárgyalások. A MÁV-nál. az apa régi munkahelyén nehezebben ment. Ott kötötték az ebet a karóhoz: — Annyi aktív dolgozónk van. akiket segítenünk kell. Bodnár András már 45-től nyugdíjas volt. — Igen, mert 19-es kommunista volt és a Horthy-börtö- nökben tönkrement az egészsége. Nyugdíjazni kellett. — Honnan tudjuk, hogy régi munkásmozgalmi ember? — Nem tudtuk a kétszáz forintos özvegyi nyugdiját felemelni. Nagyné perel: jól van. de a házavatásnál mindenkinek elmondják. a MÁV nem törődik saját árváival. A perlekedés iíny látszik használt: — Ha igazolják ... hogy BodMár az ókorban is használtak előregyártóit elemeket A dorogi múzeumbarátok Tokodon az Erzsébet aknai iszapgödörben, 1600 éves kerámia égetőkemencére bukkantak. A feltárásnál. nagy meglepetésre férfi-csontváz is előkerült a kemencéből. Feltehető, hogy a férfi bűntény áldozata lett, mert a földbe épített kemencében talált csontvázon nagy kődarabokat találtak. A kemencét kívülről is eltakarták, földdel befedték. A kemence szétbontásánál kiderült, hogy előregyártott építőelemekből állították össze. A kemence rostélyrészét például teljesen előregyártott elemekből rakták össze. Az értékes leleteket beszállították a dorogi tájmi» zeumba. Új típusú rádióvevő A rigai elektrotechnikai gyárban félvezető kristálytriódák- kal működő rádióvevő készüléket szerkesztettek. A rádióban elektronikus lámpák helyett tíz, egyenként 30 évig üzemelő krisálytriódát használtak fel. Az új készüléket a hosszú- és rövidhullámok vételére belső- és külső antennákkal látják el. A készülék táplálásához zseblámpaelem, vagy kis méretű akkumulátor is elegendő. Súlya mindössze 2,5 kiló. A félvezető készülék rendkívül érzékeny, s a távoli adásokat is jó hangerővel fogja. Lelketlen gépkocsivezető és társai a bíróság előtt Kékesszürke délutáni szövet- ruha derékmegoldással. Soványabb nőknek ajánlható o Tarkó Péter és két társa állt a bíróság előtt nemrégiben. Bűnük az volt, hogy balesetet okoztak és a sérültet cserbenhagyták. Tarkó Péter az akkori ceglédi Tatarozó Vállalatnál volt gépkocsivezető és elütötte Ssijjártó Istvánt, aki . kerék- párbaj haladt az úton. A kocsin tartózkodott Neumann Béla és Major Miklós is. A sérült eszméletét vesztette. A kocsi megállt. A három vádlott kiszállt és az eszméletlen embert félrehúzta az Milyen ruházati cikkeket keresnek a vásárlók A könnyűipar vezetőinek piackutató körútja árokba. Azután továbbhajtot- | tak. Később egy orvos talált | rá a sérültre. Ekkor már visz-i szafelé jött a gépkocsi. Az or- | vos megállította és kérte, ve-| gyék fel a sérültet. Ezt meg- f tagadták, s a következő sza- I vakkal búcsúztak az orvostól: | — Aztán mi nem találkoz- I tunk, doktor úr! Hiába volt az óvatosság, | mégis találkoztak — a bírósá- 1 gon az igazságszolgáltatással. | Tarkó Pétert héthónapi ja-1 vító-nevelőmunkára ítélték, | 25 százalékos bércsökkentés-1 sei, Neumann Béla három hó-1 nap javító-nevelőmunkát ka-1 pott, 20 százalékos fizetés-1 csökentéssel, míg Major Mik- | löst háromhónapi börtönre | ítélték, amit felfüggesztettek. f Gaiatnbverseny Japánban ( A közelmúltban 18 ország- 1 ból 103 versenyző részvételé- | vei nemzetközi galambversenyt I rendeztek Japánban. A ver-1 senyt egy kínai galamb nyer- f te, amely a macusima—tokiói I 300 kilométeres távolságot 5 | óra 18 perc 59 másodperc alatt I tette meg. A rium Könnyűipari Miniszté- vezetői újabban piackutató körutakat tesznek a vidéki városokban. Legutóbb több szakemberrel együtt Végh László miniszterhelyettes Győrben és Miskolcon járt és jónéhány üzletet, áruházat keresett fel. Általános tapasztalatként megállapították, hogy a textilméteráruk választéka nem kielégítő. Kevés mintát találtak egy-egy üzletben, noha az ipar többfélét gyárt és minden valószínűség szerint a kereskedelem raktárában is bőségesebben található. A raktározás csaknem mindenütt nagy gond. Kevés a helyiség, s ezek túlságosan zsúfoltak és az is előfordul, hogy a divatos ruhák a raktár mélyére kerülnek és mikorra kiviszik az üzletbe, már kimennek a divatból. A lakosság többnyire a jobb minőségű, tartósabb és egyben drágább cikkeket keresi. Hiányolják, hogy az új gyártmányokra nem hívja fel a figyelmet a kereskedelem, nem keltik fel a vásárlók érdeklődését, de ha már újdonságot találnak az emberek, azt hamar megveszik. Ebből azt a tanulságot vonják le. hogy bátrabban kell rendelni a kereskedelemnek. Keresik az új mintával, új színekben gyártott karton- és flanell-árukat és a vásárlók nem tartják elegendőnek az ágyneművásznak színválasztékát. Ismét divat a „staffi- rung”-gyűjtés, s a kelengyéhez szebb mintájú damaszto- kat és általában szebb ágyneműket kérnek. Sok helyen kérték, hogy ne csak hat-, hanem nyolc- és tizenkétsze- mélyes abroszokat is gyártsanak. A gyapjúszövetekből is a jobb minőségű fogy leginkább. Kérték, hogy több színben legyen tropikál szövet, és az Amazon elnevezésű tiszta gyapjú- anyagot ne csak a konfekcióipar kapja. A konfekcióipar gyártmányaival egyébként elégedettek, mert olcsó és sokak ízlését kielégíti, szeretnék azonban, ha a méretválaszték nagyobb lenne. A Könnyűipari Minisztérium vezetői igyekeznek ezeknek a kéréseknek eleget tenni, megbeszéléseket folytatnak a belkereskedelem képviselőivel és vállalkoznak arra is, hogy soronkívül megkezdjék egy- egy keresett cikk gyártását a kevésbé kelendő áruk rovására. Felvetődött az a gondolat is, hogy az áru bizonyos részét a, kiskereskedelem közvetlenül szerezze be a gyáraktól, hogy a tájigényeket jobban kielégíthessék. REGI SÍROK, RÉGI EMBEREK Irán északnyugati- vidékén, az Urmia-tó mentén amerikai régészek egy csoportja felfedezte a vaskorszakbeli Ha- zarlü város romjait. A romok között kriptát találtak, amelyben számos csontváz feküdt. Az egyiknek kezében tömör aranyból készült, körülbelül 60 centiméter ihosz- szűságú hajó volt, amelyet eddig teljességgel ismeretlen mitológiai alakok díszítettek. „KOSTO LO4 — Disznót vágtak, koma? — Disznót, — Eladásra? — Dehogyis. Tiltja azt a törvény. Tudja azt maga is komaasszony. hogy termelőnek nem szabad vágott sertést kimérni. — Már hogyne tudnám. De a koma már az ötödiket vágja az idén. — Hál’ isten, disznó is van, meg étvágy is van. — De még mekkora étvágyuk lehet! öten vannak, minden főre egy-egy disznó jut. Nem félnek, hogv megromlik az a sok hús ? — Nincs ideje megromlani. Sok a jóismerős, mindenkinek küldök egy kis kóstolót. — Jó is az a friss hús. A hentesnél úgyis ritkán kapni. Pestre .meg nem mindig ér rá bemenni az ember. — Hát igen. Csak ezért mesterkedett én is. — Küldhetné nekem is egy kis kóstolót. Főznék holnap egy fazék töltöttkáposztát. — Küldheték. Majd a Jani gyerek elviszi. Menynyi kellene? — Vagy három kiló. Most már hideg van. eláll egykét napig. Karait adjon, meg daga- dót. — Lehet, még idejében szólt. — Aztán, mir fizetek? — Csak úgy, mint a múltkor 25 kilója. — Azt hittem, azóta lejjebb ment az ára. — Nem sok ez érte, higgye el. — Nem sok. De ha azt számolom, hogy én 14 forintot kaptam kilójáé r a hízómnak... — Na hiszen, ha azt számoljuk. De az hivatalos ár. Én meg csak egy kis kóstolót küldök. — Szóval estére küldje át. — Küldöm. — Isten áldja. — Isten megáldja. — Jani te! Gyere csak fiam, hagyjad ezt a fut- ballozást. Készítsd a biciklit, kosarat. Tizenöt helyre kell ma kóstolót vinned. Szebelkó Erzsébet nár valóban így és úgy, akkor felemelik a nyugdíját... Igazolni? Csak az kell? Azóta már minden igazoló* megvan. De a házhoz még sok minden kell. Ki viseli a terhet? Ki? A többiek? Nos, a többiek: — Bodnár Józsefet új munkakörbe helyezték. Kétszázötven forinttal többet keres. A gyár hatezer téglát, hal mázsa cementet, négy köbméter sódert, egy köbméter hulladékdeszkát, két ajtót, egy ablakot ... Az érdi tanács a tetőszerkezetet, 10 köbméter követ, tíz köbméter homokot, öt köbméter sódert, egy ajtót, egy ablakot ad. A KISZ pedig megkezdte at alap ásását. Első nap Miklós Gábor, Bukovenszki Lajos. Nagy József, Zakar Mihály. Felke Győző dolgoztak. — Olyan gyorsan, olyan jól ment a munka! — mondják. Gyuszi almát hozott magával uzsonnára — árulkodott az pnvik. De ahogy kivette a zsebéből. ránézett a Jóska kistestvérére, s odaadta. Azt mondta: nem éhes. A Gabi a zsömlére mondta: nem ízlik .. A ház már épül. Azt hii. ték, szakemberek nélkül. Tévedtek. Az érdi pártszervezethez ts eljutott a hír... Es úgy érzik, hogy most rajtuk a sor ... Hiszen nekik sok párttag szakemberük van: kőműves, ács, festő, asztalos ... majd azok ... majd segítenek ... irányítanak .., ... Miközben az idő telik, a gyáriak már azon törik a fejüket, miből rendezzék be december 20-ra, az avatásra a kis szoba-konyhás, kamrás házat. Honnan vegyék a függönyt, térítőt? Hogyan tegyék otthonná, meleggé, igazivá Jóska, a családfenntartó otthonát, házát... ... És mindezek súlya alatt Bodnár Jóska lehajtja szőke gyerekfejét. Nem Fűd. mit-kl> deni magával. Minden rátekintő szem süti, égeti. Soha nem hitte, hefty a szeretet ilyen forró, ilyen tüzes . .. Igen, a szeretet... ez a mi korunk... Sági Ágnes Jóska hazudott. Azaz, nem mondott el mindent. Es ez, ebben az esetben hazugság. Csak annyit mondott Király András bácsinak, hogy nem hozott ebédet. Mert nem volt. Meri két napja nincs otthon semmi... De a többiről hallgatott. Még jó, hogy Király bácsi és a többiek nem nyugodtak bele. Még jó, hogy nem maradt ennyiben a dolog a szak- szervezetnél. Hogy kiutalták a háromszáz forintot és utána kijöttek ide környezettanulmányra. Erdligetre, a Balatoni út 40. szám alá. Itt azután megtudtak mindent. Szerencsére Jóska nem volt otthon. Nem csendesíthette le a titkot elsíró, panaszkodó édesanyját. Nem dughatta el testvéreit. Igaz, úgyis hiába. A kétszer háromméteres faviskót nem takarhatta volna el úgysem. Nem varázsolhatott volna oda valódi házat. Sem ágyneműt. Sem játékot. Sem szappant, vagy ennivalót. Mert, ahol nincs valami, ott nincs! Még ha kendőzik is a nyomorúságot, akkor sem. Márpedig Bodnár Jóska takarja. Amikor kintjártak a Mechanikai Művektől, a gyárból ' — káromkodott. Másnap az öltözőben is. Fenyegetőzött. — Majd ad ő Nagy József- nénak, az üb-nek, amiért kiteregették ország-világ elé az ő szegénységét... M Of bántó őszinteségét, hogy ennyit is mondott Király bácsinak. Most az egész gyár róla beszél. Elkezdik bolygatni. Mindenki szellőzteti: ... Bodnár Jóska tizennyolc éves létére családfenntartó ... ,.. ötödmagát tartja el ezeregyszáz forintból... Játszani, futballozni kellene neki, ahelyett, hogy számolja a garasokat ... Sofőr szeretne lenni, de még azt sem fejezhette be, amit elkezdett... Ipari tanuló volt, amikor meghalt az apja... Tizenhat éves korában szakadt rá a gond... Amikor ottmaradt súlyos beteg édesanyjával és három pici testvérkéjével... Most azt is mindenki megtudja, hogy volt nekik ren- des lakásuk. Kaptak ők a tanácstól. Csak amikor a derék öreget, Bodnár Andrást temették, valamiből a temetést fizetni kellett és valamiből élni is. Az apja kétszáz forintos nyugdíja nem fedezte a kiadásokat. És akkor valaki ajánlatot tett: — Ad kétezer forintot, ha átadják a lakást. És Bodnár Andrást tisztességgel eltemették. Kívülről senki nem látta a nagy szegénységet. Ök pedig beköltöztek a faviskóba. Ujjnyi résein vígan fütyülhetett be az októberi szél, november, december vihara... Őrizték a titkukat. Senkinek nem beszéltek a nincsről. Senkitől nem kértek. Jóska bízott magában. Azt hitte, az ö gyerekválla mindent elbír. Most is, amikor szóbakerült, hogy hugocskáját intézetbe viszik, könyörgésre fogta: — Csak azt ne. Bármit kérjenek tőlem, de a húgom na vigyék. Az ember pedig csak néz ... Kutatja, hogy ebben a fészekben hol fér meg a melegségnek, a szeretetnek ennyi gazdagsága. Hol tud tanyát verni ennyi érzés? Büszkeség. Dac. Hol, kitől tanulhatott ez a gyerek hallgatni, tűrni? Hiszen kiszes társai sem sejthettek semmit. Csak azon a délelőttön pattant ki minden, amikor Király bácsi rákiabált' — Egyél te is, Jóska! És amikor Jóska nem válaszolt, csak lesunyta a fejét, újra rákiabált, méregből, haragból: — Zabolj már Jóska, a kutyaúristenedet! ... Akkor tudta meg Király András, hogy Jóskának, a csendes, szorgalmas, mindig szolgálatkész Bodnár Jóskának nincs mit ennie. Hogy azért dolgozik lassabban, azért olyan sápadt, azért fogy .. . A hír meghökkentett mindenkit. Sajnálták és szidták Jósltát. Szidta az egész gyár, Fiatalos vonalú középkék délutáni szövetruhához a partnernek is illik sötétkék kétsoros öltönyt hordania | Aranybeszövésű fekete tail I kisestélyi ruha, szoknyáján i egyszínű taft szalagdíszítéssel lllltltlIllllltlIlltlIllllltlIIIItlIlltltlllIIIIlltltlltlMltlIltflItlIIIKV. Divatbemutató Nagykőrösön í Szerte a megyében divatbemutatókat rendez a Pest tne- \gyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat. Az elsőt Nagykőrö- \sön tartották. Hatvankét női és férfi ruhamodellt mutattak be [nagy sikerrel. Nemcsak szépek, hanem olcsók is a vállalat | ruhái. A Szudán tropikál-anyagból készült kiskosztüm ára pél- idául mindössze 190 forint,
