Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-28 / 281. szám

1958. NOVEMBER 28. PÉNTEK tr.Mi MkCY i&Cirlap Egy új magyar iparág, amelyre érdemes nagyobb gondot íorditani Látogatás a Keményfémipaii Vállalatnál, porkohászatunk otthonában „Olyan régi, mint a pirami­sok — és olyan új, mint a leg­modernebb lakhajtásos repü­lőgép“ — mondta a porkohá­szatról ennek a rohamosan fej­lődő új iparágnak egyik szov­jet úttörője, Balsin. Régi, mert a kezdet kezdetén, amikor még nem olvasztották ki az ércből a vasat, hanem felizzították és különböző alakúra ková­csolták, tömörítettek, lénye­gében porkohászatot végez­tek. Űj, mert a mai modem porkohászati módszerekkel egyre bonyolultabb gép- és egyéb alkatrészeket állítanak elő préseléssel, mellőzve a hosszadalmas megmunkálási eljárásokat. Szerte a világon egyre nagyobb teret hódít ez az új gyártási eljárás. Az Egyesült Államokban kilenc gyár végzi ezt a munkát. A fejlődésre jellemző, hogy csu­pán a gépkocsikhoz darabon­ként mintegy 40—100 alkat­részt állítanak elő porkohászati úton. Ez gépkocsinként mint­egy 68 kilogramm súlyú anya­got jelent, amit már nem keli megmunkálni, hanem vaspor­ból préselik, majd izzítva zsu­gorítják az alkatrészek rendel­tetésének megfelelően. Óriási mértékben fejlődött és fejlődik a szovjet porkohá­szat. Anglia, Németország és a népi demokráciák közül Csehszlovákia ért el még je­lentős eredményeket ezen a té­ren. Hazánkban még a kezdet kezdetén tartunk. Mindössze négy esztendeje annak, hogy a Keményfémipari Vállalat ko­molyabb méretekben kezdett porkohászattal foglalkozni. Ennek ellenére számottevő eredményeket tudunk már fel­mutatni, ami azt' bizonyítja, hogy jól hasznosították szak­embereink a szovjet kollégáik­tól tanultakat és az egyéb kül­földi tapasztalatokat. Készíte­nek már acél szilárdságú gép- alkatrészeket, bányászati szer­számokat, villamos- és híradás- technikai alkatrészeket, ke­ményfém húzószerszámokat, keményfémlapkákat, önkenő csapágyakat stb. Űj gyárt­mányuk a porkohászati úton előállított dugattyúgyűrű, amely a kísérletek során kivá­lóan megfelelt a követelmé­nyeknek. A porkohászati úton gyár­tott alkatrészek, eszközök hasz nosságára jellemző, hogy pél­dául az így készült csapágyak a rendkívül rossz, poros stb, munkahelyeken használt gé­pekben tökéletesen helyettesí­tik a golyóscsapágyakat. Az ilyen munkahelyen ezek b j csapágyak jóval hosszabb éle- I tűék, mint a golyóscsapágyak. i A porkohászati úton készült \ önkenő csapágyak biztosítják j a gépek hangtalanságát. Na- ! gyón előnyös a porkohászati j eljárás alkalmazása a benyo- j lult megmunkálásra szoruló i alkatrészek gyártásánál, mert i így egyetlen mozdulattal vas- ! porból végleges formájába j préselik a munkadarabot. ; Ezekből a példákból is ért- i hető, hogy világviszonylatban ; miért fordítanak olyan nag} ] gondot a porkohászat fejlesz­tésére, további tökéletesítésére. Nálunk is előbbre kell lépni, miután elértük a porkohászat mai fejlettségi fokát. Nekünk főleg a minőség gyökeres meg­javítását kell biztosítanunk. Ez a legfontosabb feladatunk, ha el akarjuk érni — már pe­dig akarjuk —, hogy a hazai szükségletek kielégítése mel­lett porkohászati termékeink a világpiacon is megállják a he­lyüket a sokkal előrehaladot- i tabb versenytársak termékei | mellett. A minőség javításá­hoz tartozik, hogy a porkohá­szati alkatrészek tetszetőssé­gére is nagyobb gondot fordít­sunk. Enélkül a legtökélete­sebb belső szerkezetű darab' is alulmarad a szebb kivitelűek­kel való versenyben. A gyár kollektívája minden tőle telhetőt igyekszik meg­tenni e fontos cél elérése ér­dekében. Egy tervezetet állítot­tak össze, amely meghatározza a porkohászat, a keményfém porkohászat, a szerszámgyár­tás, egyszóval az egész gyár fejlesztési feladatait. A porkohászat,- főleg a ke­ményfémek gyártása nagyfokú tisztaságot követel. A Szálló por egymagában is nagymér­tékben rontja a minőséget. Hogy megakadályozhassák a gyártás közbeni szennyeződést, hézagmentes padlóikra és a fa­lak csempézésére van szük­ség. A fák jól szűrik a levegőt. Ezért az üzem területén 4000 facsemetét ültettek el Ezenkívül technológiai átrendezésre is szorul az üzem. At kell cso- portosítaniok gépeiket, hogy ezáltal biztosíthassák' a' gyár­tás folyamatosságát. Sok bajt okozott már a porkohászati termékek zsu­gorításánál használatos hid­rogéngáz hiánya, vagy rossz minősége. Most öt 'helyről szerzi be az üzem a szüksé­ges hidrogént. A rapszódikus szállítás miatt elég sokat áll­tak a gépek ebben az eszten­dőben. Ennek az áldatlan ál­lapotnak *a megszüntetéséhez már a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium segítségére van szükség. A gyártmányok skálájának szélesítését is tervezik. Ezt a törekvésüket összhangba hoz­zák a népgazdaság általános fejlesztésének irányával. Fő­leg a híradástechnika, a vegy­ipar, a mezőgazdaság, az autó- és motorkerékpárgyártás számára kívánnak alkatrésze­ket készíteni. Sok kívánni valót hagy még masa után a keményfémlapkák minősége Ennek javítására is gondoltak. Nagyon megszívlelendő tanul­ságot kapott az üzem a Kí­nai Népköztársaságból, ahon­nan jelezték, hogy egy korábbi szállítmányunknál baj volt a csomagolással és elég sok repedt, csorba lapkát talál­tak. Megindították a vizsgá­latot. Annyi már kiderült, hogy a MEO — bár a szabványban megtűrt határokon belül tette — olyan darabokat is átenge­dett, amit exportra nem lett volna szabad kivinni. A MEO-t megerősítik hozzáértő szakem­berekkel.' E mellé azonban egy másik intézkedésre is szükség lenne. A Kőbányai Vas- és Acélöntöde (KÖVAC) 20 éve gyárt keményfémlap­kákat. Helyes lenne ezt a rész­leget gépekkel és szakemberek­kel átvinni a Keményfémipari Vállalathoz. Ez az intézkedés iparunk megfelelő profilírozá- sába is beleillene. Most állapítják meg ezeknek a tervezett intézkedéseknek az anyagi kihatásait. Miután el­készültek a költségvetéssel, ezt felettes minisztériumuk elé terjesztik jóváhagyásra. A por­kohászat óriási jelentősége in­dokolja, hogy legalább e leg­fontosabb tervek megvalósulá­sát segítsük elő. Farkas István Az 1960. évi cukorellátás biztosításáért munkálkodnak a földművesszövetkezetek Töltőtollvásár A Fővárosi Kultúrátok Kis­kereskedelmi Vállalat a Kos­suth Lajos utcai ÁPISZ bolt­jában bemutatóval egybekö­tött karácsonyi töltőtollvásárt rendezett. A kiállításon 14 fo­rinttól 320 forintos árig 50— 60 féle — magyar, kínai, japán és amerikai töltőtoll között vá­logathatnak a vásárlók. A bolt­ban vett töltőtollakba a hely­színen díjmentesen belevésik a kívánt nevet vagy monogra­mot. A kiállítást csütörtökön dél­után Tausz János belkereske­delmi miniszter jelenlétében Kubits Albert, a Fővárosi Kul­túrcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatója nyitotta meg. A vállalat ezenkívül a Szent István körúti és a csepeli szak­boltjaiban rendez ugyancsak nagyszabású karácsonyi töltő­tollvásárt. CUKORGYÁRAINK még fel sem dolgozták az idei jónak mondható cukorrépatermést, de a földművesszövetkezetek munkához láttak, hogy szerző­déskötéssel biztosítsák a la­kosság 1960. évi cukorellátá­sát. Az idei cukorrépatermés ugyanis a jövő évi cukorszük­ségletet biztosítja, a jövő évi termés pedig 1960-ban kerül a dolgozók asztalára cukor for­májában. A szerződéskötések eddigi eredményei azt mutatják, hogy 1960-ban sem kell tartani cu­korhiánytól. A megye földmű­vesszövetkezeteinek a terme­lőszövetkezeti csoportokkal, szakcsoportokkal. termelői társulásokkal és az egyéni pa­rasztokkal 3780 hold cukor­Az év végéig elkészül a MÁYAUT új érdi forgalmi telepe A MÁVAUT még az év ele- ( jén elhatározta, hogy Érdén új forgalmi telepet létesít, I ahol az utazóközönség korsze- J rű váróteremhez juthat, l a MÁVAUT dolgozói pedig szálláshoz, tisztálkodási lehe­tőségekhez. A forgalmi telep építése különböző okok miatt késett. Most azonban meg­kezdték a bekötőút kövezé­sét és minden remény meg­van, hogy a keményebb fa­gyok beállta előtt az érdi for­galmi telep az utazók, s a MÁVAUT-dolgozók rendeli;® zésére állhat. ELEKTRONIKUS ORGONA Japán mérnökök nyolcévi munkával elkészítették a vi­lág első elektronikus orgoná­ját. A hangszer 184 billentyű­ből és 32 pedálból áll, amelyek mindegyike elektronikus úton működik 2000 tranzisztor s® eltságével. Kísérletek az első magyar „szárnyas hajó' megtervezésére Kevesebb üzemanyag, óránként 70—80 kilométeres sebesség A Malom téri óvodában vidáman játszanak a ceglédi kicsinyek az őszi napsütésben (Foto: Mákos József) A szakemberek hoss^bb idő óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogyan lehet a vízi járművek gyorsaságát növelni. A közelmúltban a Váci Hajó­gyárban úttörőnek mondható kísérletet hajtottak végre. Egy Dongó-típusú motor­csónakot víz alatti szár­nyakkal szereltek fel és vontatással próbálták ki előnyeit. Ez az újítás alap az első ma­gyar „szárnyas hajó” felépíté­sére. Tervezője Ördögh László gé­pészmérnök, a Szellőzőművek főmérnöke a gondolatot szov­jet. olasz és német szakiroda- lomból merítette. A víz alatti szárnyak bizonyos sebesség el­érése után a hajótestet a víz­tükör fölé emelik, ezzel csök­ken az ellenállás és mintegy háromszorosára növekszik a motor teljesít­ménye. A hajónak lényegesen kisebb az üzemanyagfogyasztása, alig ver hullámokat s így teljes se­bességgel közlekedhetik szűk csatornákban is. A legfonto­sabb előnye, hogy óránként 70—80 kilométeres, tehát gyorsvonati sebességgel ha­lad, ez igen fontos a váro­sok közötti víziösszekötte­tés szempontjából. Jór bírja a hullámverést, s így használható például a viharos Balatonon is. A dunai hajógyár nagy ér­deklődést tanúsít az újítás iránt, s a tervek szerint rövi­desen további szakszerű kísér­leteket végez a „szárnyas hajó” kialakítására. répára kell szerződést kötniük a megyében, s a legutóbbi je­lentés szerint 2804 hold szer­ződés már gazdára talált. Ha az elmúlt év hasonló idősza­kával összehasonlítjuk az idei eredményt, úgy 5 százalékkal előbbre vannak a szerződés- kötésekkel, pedig az idei terv mintegy 150 holddal magasabb* mint a tavalyi. A 74,1 százalékos tervtelje­sítés elsősorban annak tulaj­donítható, hogy a földműves­szövetkezetek az elmúlt évek tapasztalatai alapján jól fel­készültek a munkára. Tapasz­talt, a mezőgazdasági terme­lésben jártas szakemberek, földművesszövetkezeti üzem- ágvezetők. termelési felelősölt, aktívák foglalkoznak a szer­ződéskötéssel. Nagy segítséget "I nyújtanak a cukorgyárak kör- i zeti felelősei is, akik az át- I vételkor beszélgetnek a ter­melőkkel. AZ IDEI TERMÉS átvétele szinte zökkenőmentesen tör­ténik, s csupán alig néhánv helyről érkezett panasz. Ezek is jobbára olyan természetűek — mint például Inárcson —, hogy újabb átvevőhelyeket létesítsenek a cukorgyárak vagy nagyobb mérlegeket használjanak az átvételnél, hogy azokra a gumikerekes kocsikkal is rá lehessen állni. Kevesebb a reklamáció, mint az előző években és nagyobb a termelők bizalma a föld­művesszövetkezetek és a ter­meltető cukorgyárak iránt. E? aztán abban mutatkozik meg, hogy szívesen kötnek szerző­dést cukorrépatermelésre. Ked­vező hatással van a szerződés- kötésre az előre meghatáro­zott cukorrépaár is, amely a dolgozó parasztok termelési biztonságát növeli. Mindezek együttesen eredményezik azt, hogy tovább növekszik a me­gyében is ennek a népélelme­zési szempontból fontos ipari növénynek a vetésterülete. A megye csaknem vala­mennyi járásában kielégítőek az eredmények, de mégis kü­lön dicséretet érdemelnek a ceglédi és a nagykátai járás földművesszövetkezetei. A me­gye 3780 holdas tervéből ugyanis e két járásra 2258 hold jut, s ezidáig 1850 hol­dat le is szerződtek. Az eddigi jó munkájuk biztosíték arra, hogy a hátralevő mintegy 400 hold is gazdára talál. Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Kommunisták Magyarországi Pártja megalapításának éo. évfor­dulója alkalmából ünnepi szám­ként jelent meg a Társadalmi Szemle. Az évforduló kapcsán közli Kádár János elvtársnak az ünnepségen elmondott- beszédét, amelyben a párt megalapításának jelentőségét. szerepét értékelte. Sánta Ilona cikke méltatja Kun Béla munkásságát, a Kommunisták Magyarországi Pártja egyik meg­alapítója válogatott cikkei és be­szédei kiadása alkalmából. A dokumentumok és visszaemlé­kezések rovatban igen érdekes és fontos 1918—1919-es dokumentum- anyagot közöl az új szám. A Tár­sadalmi Szemle novemberi számá­ban olvasható Münnich Ferenc elvtársnak a Revizionizmus elleni harc eddigi tapasztalatairól, a Politikai Akadémián elhangzott előadása, továbbá Kiss Tibor elv­társ cikke a KGST jelentőségéről, gazdasági fejlődésünk számára. Sütő Ottó Irakról írt cikke és Kahulics László S. Lilley: Az automatizálás és a társadalom cí­mű könyvének ismerte'ése teszik színessé, olvasmányossá a novem­beri számot GYŰJTEMÉNY 26000 LEPKÉBŐL Gyermekkora óta szenvedé­lye Naftán Miklós kaposvári lakosnak a lepkegyűjtés. Ma már valóságos tudósa a világ különböző részein előforduló hasznos és káros lepkefajták­nak. Naftán Miklós 30 eszten­dő alatt több mint 26 000 lepkét fogott, amelyeket szak­szerű preparálás után helye­zett el gyűjteményében. A színek százféle változatát nyújtó, egyedülállóan érté­kes gyűjteményben — amely sgyébként a múzeum ellen­őrzésé alatt áll — számos rit­kaság található. Ö dicsekedhet egyedül az egész világon az­zal, hogy tulajdonában van a cislaki erdőben talált Glighy- ;erri nattani molylepke-fajta. 1710 ÍY TÖRTÉNETE — egyetlen falon | Ozentendre nemcsak a mű- ! ^ emlékek, hanem a tor-. Inyok városa is. Bármely irány­iból közelítjük meg a várost, 1 először a sok torony , tűnik a | szemünkbe. Hét. az izbégivel | együtt nyolc égbetörő torony | uralja a várost. A Duna felől. |az ún. Postás-strand irányából |mint egy középkori püspökvár | emelkedik ki a környezetből a | Várdomb, a plébánia templom. |a püspöki és a görög templom 1 tornya, előtérben a Péter-Pál |és a Pozsárevacska templom- |mal. 1 Ha a vasútállomásról végig­vegyünk a főutcán, és a Marx | térre érünk, úgy érezzük, mint- |ha 200 évvel visszafelé halad- itunk volna az idő szekerével. |Egy XVIII. századi kisváros | főterét látjuk szinte teljes ere- | detiségében magunk körül. 1 Olyan, mintha egy készülő tör- iténeti film kulisszái között jár- ! nánk. s szinte várjuk az opera- |tőr utasításait: felvétel kész, | indíts. De mégse kulisszák ezek |az épületek. Az emeletes háza- | kát az egykori gazdag szerb | kereskedők építették, és falaik |közt ma is emberek élnek. | A főtér mögött a Várdomb | és a Szamárhegy romantikus |kis lépcsőivel, zeg-zugos siká- | toraival a lebontott budai | Tabán-negyedre emlékeztet. A | várfalhoz fecskefészekszerűen | rendetlen összevisszaságban = odaragasztott kis házak, a ka­nyargó szűk utcák — a festők kedvelt témái. S ha valamelyik kis sikáto­ron felmegyünk a templom­dombra, a nemrég tatarozott ősi plébániatemplom falairól a szakértő szeme szinte az egész város történetét leolvashatja. Mint egy történelemkönyvben, a város életének minden je­lentős korszakát megtaláljuk itt, egyetlen falon. M it is mondanak ezek az öreg falak? Nézzük meg talán a templom déli falát, s egy szempillantás alatt közel 2000, egész pontosan 1710 év emlékeit látjuk magunk előtt néhány négyzetméternyi felü­leten. A templom a város legjelen­tősebb műemléke, s története az 1200-as évekbe nyúlik visz- sza. A tatárjárás utáni évek­ben épült az első kőtemplom. A szűk, lőrésszerű románkori ablakok és a torony alatti kapu ennek a kornak az emlékei. A templomot a XIII. század vé­gén az esztergomi János-lova- gok lerombolták, s csak a XIV. század elején épült újjá. Az újjáépítéskor a románkori ab­lakokat elfalazták és nagyobb, csúcsíves (gótikus) ablakhelye­ket vágtak a falba. A középső oldalbejárat románkori kapu­ját csúcsívesre cserélték át, ezt a kaput állították helyre eredeti formájában az idei nyáron. A templom külső fa­lát és valószínűleg a belsőt is freskóval díszítették. A külső falon az oldalbejárat mellett „Szent Ferenc prédikál a ha­laknak” jelenetét örökítették meg. Az egykor igen díszes >— és hazánkban egyedülálló — freskó töredékei, néhány hal. Szent Ferenc alakjának rész­lete és színes ornamentális dí­szítés ma is látható. A XV. század végi, XVI. század ele­jei tatarozás alkalmával egy játékos kedvű kőművesmester a friss vakolatba karcolt re­naissance típusú betűkkel örö­kítette meg nevét. Néhány év múlva a törökök jelentek meg Szentendrén -s uralmuk alatt ismét elpusztult a templom. A török kiűzése után a részben elpusztult templomot a város akkori kegvura, a Zichy-család épí­tette újjá 1710-ben. - immár barokk külsőt és belsőt adva a románkori alapokra épült gótikus templomnak, amely ekkor nyerte mai formáját \ C hol van a közel kétezer i ^ esztendő, kérdezheti bár- j ki joggal? Hiszen eddig „csak" j 500 évről volt szó. A déli fal egyik támpilléré- j be egy római feliratos kő tőre- j déke van beépítve, melyen a i Philippus császár uralkodása ! idején (iu. 244—248) a szent- ! endrei táborban állomásozó ; II. segédlégió katonáinak neve j van felsorolva. A kőtöredéket. \ amely a rómaikori Szentend- \ rére emlékeztet, valószínűleg a \ török háborúk utáni újjáépí- f téskor használták fel építési [ anyagként. Szentendre „felfedezését”, a j XX. század első felét a temp- \ lom szentélye jelképezi: a szén- \ télyt a szentendrei művész- \ telep egykori tagjainak freskói | díszítik. Jeges Ernő. Bánáti \ Sverák József és a többiek az I egyes bibliai jeleneteket szent- I endrei v környezetben ábrázol- f ták. s a festményeken a jelleg- í zetes szentendrei városképeket \ örökítették meg. K hogy a legújabb kor. | Szentendre újabb fellendülése 1 se hiánvozzék, gondoljunk csak i a legutóbbi tatarozásra, amelv | az eddig reitve őrzött közén-1 kori építészeti'részleteket a fel- s színre hozta, s bemutatásokkal | a várost jelentős műemlékkel | . grzdagítatta. í me a közel 2000 év törté- 1 •* nete egyetlen falon. Soproni Sándor |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom