Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-12 / 241. szám

HEGYE! 1958. OKTÓBER 12. VASÁRNAP ö/Chlan Ml TÖRTÉNT A HÉTEN! 1 Kimoj, Libanon, Guinea és Pakisztán a külpolitika horizontián amikor egy héttel ezelőtt elhangzott Peng Tö-huajnak, a Áj Kínai Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének üzenete, s abban bejelentette, hogy a kínai néphadsereg ideig­lenesen egy hétre felfüggeszti Kimoj sziget ágyúzását — ha a szigetre tartó csanfflurjsekista szállítóhajókat nem kísérik ame­rikai hadihajók és repülőgépek — Washingtonban és a csang- kajsekisták körében rémület lett úrrá. Csang Kaj-sek és Dul­les nyilvánvalóan jobban megrémülj az ágyúzás beszüntetésé­től, rriint a helyzet további éleződésétől... Az ágyútűz ideig­lenes beszüntetését igyekeztek az amerikaiak gyorsan kihasz­nálni „tűzszüneté’ elméletük igazolására, s a nagykövetek var­sói tárgyalásán megpróbálták elérni, hogy „tűzszünet” álljon be a népi Kína és az Egyesült Államok között. Kimoj ágyú­zásának beszüntetése azonban az egész világ előtt újból nyil­vánvalóvá — és az amerikaiak előtt is tagadhatatlanná — tette azt a tényt, hogy nincsen harc az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság között, s így fel sem merülhet a „tűz- tzünét” kérdése. A feszültség megszüntetésének egyetlen útja a tajvani szorosban, továbbra is az, hogy vonják ki az amerikai fegyveres erőket Tajvanból és térségéből. Erről kell tárgyalni Varsóban a kínai—amerikai ncgifköveli tárgyalásokon, nem pedig az úgynevezett „tűzszünetről”. A hét elején bekövetke­zett kínai lépés eredményeként — noha a csangkajsekisták folytatták légi provokációikat a kínai szárazföld ellen — va­lamelyest icsöikke nt a távol-keleti feszültség. i z Egyesült Államok azonban ugyanebben az időben « ■Áj Közép-Kelet térségében igyekszik feszült helyzetet te­remteni. Noha az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy „ha nem várt események közbe nem jönnek”, október 31-ig kivonják az amerikai csapatokat Libanonból. Az „előre nem várt eseményeket” azonban éppen az amerikai megszállók szervezik: a kormány ellen felfegyverzik a reak­ciós, fasiszta csoportokat, az amerikai nagykövet durván bele­avatkozva a libanoni belügyekbe, azt követeli, hogy a szélső- jobboldal politikusait vegyék be a jelenlegi kormányba stb. A libanoni helyzet tehát ismét feszültté vált, s Sehab elnök bejelentette, hogy esetleg !kénytelen lesz statáriumot bevezetni, ha a válság nem oldódik meg. Kimoj és Libanon mellett az új Guineái Köztársaság és a Pakisztánban bekövetkezett politikai esemenyek kerültek a héten a külpolitika horizontjába.-1 f/uineai pofon gyűlés elé terjeszti Guinea ENSZ-tagságát, amit a nyugati hatalmak aligha vétóznának meg. De Gaulie-nak tehát le kell nyelnie a keserű pilulát, s ha a szélsőséges ultrák között akadnak is, akik akár kato­nai beavatkozással szeretnék „visszavenni” Guinea függet­lenségét — az új önálló néger köztársaság létrejöttét el kell ismernie. Annál kényelmetle­nebb számára a többi francia gyarmat jövője szempontjából Guinea függetlenségének kér­dése. Mert Guinea és Francia- ország szakítása előre veti Madagaszkár és Franciaor­szág, Szenegál és Franciaor­szág és a többi gyarmati terü­letek szakítását, vagyis a fran­cia gyarmatbirodalom elke­rülhetetlen végösszeroppaná­sát ... s GAZDA Hogyan késaítsünk vörösbort ? Térképünk Francia-Guinea gazdasági jelentőségét ábrá­zolja. Jobboldalt, a melléktérkép Francia Nyugat-Afrikát mutatja be, amelynek eddig Francia-Guinea is része volt Párizsban — noha a kor­mányt elsősorban a novem­berben sorrakerülp választá­sok előkészítése köti le — még mindig nem ült’ alább a megdöbbenés Guineának a „francia közösségből'’ való ki­válásával kapcsolatban. Mint ismeretes, a szeptember 28-i népszavazás eredményeként Guinea — Francia Nyugat-Af- rika egyik tartománya (terüle­te 275 ezer négyzetkilométer, lakóinak száma közel 3 mil­lió) mondott a de­ga.ulleista alkotmánytervezet­re, s október 2-án kikáltották a független Guineái Köztársa­ságot. A Guineái Köztársaság megalakulásával létrejött Af­rika kilencedik független ál­lama, illetve Szudán és Gha­na után a „fekete földrész” harmadik önálló néger köz­társasága. A francia imperia­lizmus ezzel elvesztette egyik leggazdagabb gyarmati terü­letét, ahonnan közel száz esz­tendőn keresztül szállította Franciaországba az aranyat, titánt, legutóbb a bauxitot. Újabban hatalmas -r- több, mint 2 és fél milliárd tonnára becsült — vasérctelepeket fe­deztek fél. Ezenkívül Guinea jelentős mennyiségű banánt, kakaót, kávét, gyapotot is ex­portált Franciaországba — természetesen úgyszólván semmiféle ellenszolgáltatás nélkül. A franciák ugyanis száz év alatt cstipán egyetlen vasútvonalat építettek, az analfabéták részaránya ma is hihetetlenül magas — 98 százalék! — ipara Guineának úgyszólván egyáltalán nincs. A most épülő bauxitkombinát építkezéseit pedig a franciák abbahagyják — megtorlásként, mert Guinea népe a függet­lenség mellett szavazott. Érthető tehát, miért szavaz­tak a guineaiak a francia gyarmati uralom ellen, amelv semmit sem hozott számukra, kivéve a tömegszállásokat é* Sekou Touré, a harminchat éves guineai miniszterelnök ifi* történik Pakisziúnbtm ? vérfürdőket, ámenekkel 3 franciák ismételten letörték a bennszülöttek függetlenségi megmozdulásait. Guinea az első nagy pofont adta De Gaulle-nak s érthető, hogy a párizsi kormány min­dent megtesz e „pofon” ellen- súlyozására, annál is inkább, mert a tábornok-miniszterel­nök joggal tart attól, hogy Guinea elszakadási példáját más gyarmati területek is kö­vethetik. De Gaulle politikai­lag és gazdaságilag igyekszik megakadályozni az új néger köztársaság talpraállását. Egy­részt húzzák-halogatják 3 Guineai Köztársaság hivata­los elismerését, mert úgy vé­lik, ezzel elérik, hogy nyugati szövetségeseik sem veszik fel a diplomáciai kapcsolatokat Sekou Touré kormányával, másrészt pedig szerintük ez bizonyos „elriasztással” lehet a többi francia gyarmati terü­letekre. Igazi „elriasztásul’* azonban a gazdasági és tech­nikai segélynyújtás azonnali megvonását szánták, s De Gaulle máris bejelentette, hogy két hónapon belül visz- szahívják a Guineában dolgo­zó francia mérnököket és tech­nikusokat, sőt a francia tőke kivonását is kilátásba helyez­te. Bizonyos, hogy az ilyen gazdasági jellegű intézkedé­sek átmeneti nehézségeket okozhatnak Guinea gazdasági életében, azonban a guineaiak tudják — és erről a franciák­nak sem szabad megfeledkez- niök! —, hogy a szocialista or­szágok hajlandók feltétel nél­küli kölcsönökkel segíteni a gyarmati sorsból felszabadult országokat, így Guineát is ... Politikailag pedig aligha tudja Frnaciaország bojkot- tálni Guineát, amit az is bizo­nyít, hogy Ghana és az Egye­sült Arab Köztársaság után számos szocialista ország — köztük hazánk is — elismerte a Guineai Köztársaságot. Az ENSZ-ben pedig már arról beszélnek, hogy Ghana 0 köz­Az újságolvasók közül a hét elején sokan néztek a térkép­re, s vizsgálták annak az or­szágnak a helyzetét, amelyet India két részre oszt, és ez a két rész közel 1700 kilométer­re fekszik egymástól. Pakisz­tánról van szó, ahol a hét ele­jén politikai válság robbant ki, hat miniszter lemondott, majd Iszkander Mirza köztársasági elnök statáriumot rendelt el, feloszlatta a kormányt és a nemzetgyűlést, betiltotta a po­litikai pártokat. Az egymásnak ellentmondó híresztelések kö­zül nem könnyű kihámozni a/, események való hátterét, hogy vajon miért volt szükség a hadbíráskodás bevezetésére, arra, hogy a hatalmat a kato­naság vegye át — Ajub Khan- nak, a hadsereg főparancsno­kának vezetésével? Ismeretes, hogy Pakisztán — megalakulása,. ,1947,. óta — mind fontosabb helyet foglal el az amerikai imperializmus ázsiai terveiben. Pakisztánt az amerikaiak bekényszerítették a délkeletázsiai paktumba (SEATO) és a bagdadi paktum tagjai sorába is. Ezenkívül az amerikaiak a kasmiri viszályt felhasználva, a pakisztániakat mindig igyekeztek India ellen felhasználni. Az eddigi kor­mány igyekezett némileg vál­toztatni külpolitikáján, s kez­dett semlegességi húrokat pen­getni, amire annál is inkább szüksége volt, mert a lakos­ságnak egyre nagyobb része elégedetlenkedett az amerika- barát külpolitika miatt. Az amerikabarát elemek azonban felléptek a semlegesség felé hajló politikusok ellen, s Mir­za elnök kijelentése szerint olyan fordulatot akartak vég­rehajtani, amelynek eredmé­nyeképpen ellentétek támad­tak volna Pakisztán és a Szov­jetunió, illetve Pakisztán és a Kínai Népköztársaság, vala­mint az Egyesült Arab Köztár­saság között. Mirza szerint ezt akadályozták meg a kormánv és a politikai pártok feloszla­tásával. Bármi történik ezután, az máris nyilvánvaló.- hogy Pa­kisztán korántsem szilátd tag­ja az Egyesült AÚamók által pénzelt szovjetellenes háborús paktumoknak. Azt pedig az idő megmutatja majd, hogy a jelenlegi pakisztáni esemé­nyek, megfelelnek-e a nép aka­ratának s Pakisztán érdekei­nek. Sebes Tibor Vörösborokat a kék színű szőlőfajtából lehet készíteni. Nagy különbség van a fehér- s a vörösbor készítése között. A vörösbor készítése körülte­kintő munkát, speciális eljárá­sokat követel. A vörösbor a szőlőbogyók héjában levő fes­tékanyagokból nyeri mélysötét színét, ezért olyan borkészítési eljárást kell alkalmazni, mely- lyel kivonhatjuk a bogyók hé­jában rejlő színanyagot. Először is várnunk kell a szüreteléssel a kék szőlő teljes éréséig, mert a festékanyag a teljes érésben levő kék szőlők­ben a legtöbb. A festékanyag alkoholt tartalmazó keverék­ben (erjedő must) megfelelő hőmérsékleten jól oldódik. A színanyag kioldását házi­lag a must felmelegítésével nem tudjuk elősegíteni. A gya­korlatban tehát a vörösborok készítésénél a héjon való er­jesztést alkalmazzuk, hogy a kellő színanyag, a jellegzetes (kellemes-fanyar) íz és zamat­anyagok kifejlődjenek. A mi­nőségi borkészítésnél nem elő­nyös a törkölyön való erjesz­tés módszere, mert a szőlőfür­tök kocsónyaitól kellemetlen, túlzott fanyar kocsányízt kap a bor. Ha tehát jellegzetes, kelle­mes ízű, s zamatú, mélysötét színű, értékben is többet jelen­tő vörösbort akarunk készíte­ni, akkor a fürtök kocsányait el kell választani a bo<;yóktób Milyen előnyei vannak a pácol! takarmányoknak ? A páckészítés a száraz, ke­ményebb szárú takarmányok­nak, szalmaféléknek sós vízzel vagy melasszal való nedvesíté­sét és szeletelt répával vagy nedves szelettel, esetleg abrak­takarmánnyal való összekeve- rese után í—-2 napig tartó pu- hítását, erjesztését jelenti. A pácolás célja a száraz, kemény takarmányok puhítása, étren­di hatásuk fokozása és a ta­karmányokban levő tápláló anyagok fokozott felhasználá­sának előmozdítása. A pác készítésének módja: az egynapi takarmányadagnak megfelelő mennyiségű szecská­zott takarmányt sós vízzel vagy hígított melasszal meg­nedvesítjük és szeletelt répá­val vagy nedves szelettel, eset­leg kevés abraktakarmánnyal rétegenként meghintve jól ösz- szekeverjiik. A páchoz répa helyett silózott takarmányt is keverhetünk. A keveréket 24— 48 óráiig állni hagyjuk, a fel- melegedés mértékétől függő­en: nyáron rövidebb, télen hosszabb ideig. A pác készíté­se földbe épített kő, tégla, be­ton vagy erre alkalmas desz­kával bélelt medencében tör­ténhet. Egyszerre csak egyna­pi szükségletnek megfelelő mennyiségű pácot készítsünk. A helyesen készített pácból az állat sokat fogyaszt és a pácolt takarmányokat jól is ér­tékesíti. A pécoláshoz olyan nagyságú medencét készítsünk, hogy folyamatos etetés mellett is biztosítva legyen a készített oác szükség szerinti, 24—43 óráig tartó erjesztése. 3Mit heil tudni a tuhonykárroi ? A takonykor az egypatások (löjiszaníár, öszvér) fertőző be­tegsége (az ember is megkap­hatja), melyre a nyálkahártyá­ban, a bőrben és a belső szer­vekben keletkező, szétesésre hajlamos gömböcskék, g az ezekből keletkező fekélyek jel­lemzők. A betegséget a kóros váladékkal fertőzött takar­mánnyal, vagy ivóvízzel a táp­csatornába jutó baktérium okozza! Többheti lappangási idő után először a tüdő betegedik meg, később a bőrben, s az orr nyál­kahártyáján keletkeznek gö- bök, majd ezekből a fekélyek. A baktérium a tüdőből a vér közvetítésével kerül a bőrbe és az orrba. Az orr takonykórjá- ra zöldessárga, gennyes, időn­ként vércsíkokat tartalmazó orrfolyás hívja fel a figyelmet. Az orr nyálkahártyáján ilyen­kor göbök és fekélyek találha­tók. A test különböző helyén a bérben vagy a bőr alatt balj­ós diónagyságú, nem fájdalmas csomók keletkeznek. Ezek csakhamar áttörik a bőrt és nem gyógyuló fekélyekké ala­kulnak át. Az elváltozás he­lyéhez tartozó nyirokcsomó megduzzad, kemény lesz, a környezettel összenő és nem, vagy csak kevéssé fájdalmas. Az ilyen nyirokcsomó nem gennyesedik el. Az állat foko­zatosan lesoványodik, szőre borzolttá válik, a munkában hamar elfárad. A belső szervekben székelő rejtett takony-kórt allergiás próbával és vérvizsgálattal le­het felismerni. A takonykór­ban beteg állatot a törvény ér­telmében becslési eljárás után állami kártalanítás mellett el kell pusztítani. M. F. A 945 000 négyzetkilométer nagyságú, tehát Magyarország­nál tízszer nagyobb területű, 83 600 000 lakosú Pakisztáni Köz­társaság két tartományból áll. Pakisztán gazdaságilag fej­letlen. iparral alig rendelkező mezőgazdasági ország. A világ jutatermelésében 75—80 százalékos részesedésével az első he­lyet foglalja el. A rizs- és a gyapottermelése világviszonylatban is számottevő. Nyugat-Pakisztán króm-, só- és kőolajtermelés* jelentős. Amerikai holdrakéta-kísérlet Újabb imperialista akció körvonalai bontakoznak ki a Közép-Keleten Mint ismeretes, a floridai Cape Canaveralban szombaton hajnali 3.42 (8.42 GMT) órakor holdrakétát lőttek ki. Az eddig érkezett jelentések szerint a háromlépcsős hold­rakéta szerkezetei működésbe léptek és a holdrakéta leküz­dötte a Föld gravitációs erejét. Az angliai Jodrell Bankben levő kutatóintézet munkatár­sai jelentették, hogy jól hall­hatóan sikerült észlelniük a holdrakéta rádiójeleit. Prof. Lovell, az intézet igaz­gatója később kijelentette, hogy hatalmas rádió-teleszkóp­jukkal követik pályáján a holdrakétát. Hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Államok második holdrakétakísérleténél felhasznált „Pioneer 1” nevű rakéta három lépcsőzetből áll: első része a kö­zéphatósugarú Thor ballisztikus rakétalövedék, második lépcsözcte a Vanguard-rakétalövedék módosí­tott változata, harmadik része pe­dig ugyanennek a Vanguard- rakétalövedéknek továbbfejlesztett változata. Ez a harmadik lépcsőzet szállítja a műszereket tartalmazó műholdat, amely a kísérlet sikere esetén a Hold körüli pályáján ke­ringene. A közölt adatok szerint a kilőtt holdrakéta műszereket tartalmazó részének súlya körülbelül 39 kilo­gramm, ebből a műszerek súlya 11 kilogramm. Minthogy a holdrakétának körül­belül két és fél napig tartó utat kell megtennie, hogy elérje azt a pontot, ahonnan műszeres része megkezdhetné a Hold körüli kerin­gést. a kísérlet befejezésének ered­ményéről jelentésre számítani ad­dig nem lehet. AZ ENSZ különleges politi­kai bizottsága pénteken reg­gel a Délafrikai Unió képvise­lőjének távollétében kezdte meg vitáját a dél-afrikai kor­mány faji megkülönböztető politikájáról. Az Egyesült Arab Köztársa­ság elnöki hivatalában soroza­tos megbeszélések folynak Angliának arról a lépéséről, hogy tengeralattjárókat és fegyvereket szállít Izraelnek. Illetékes kormánykörök kije­lentették, hogy Anglia maga­tartása a szuezi háború folyta­tásának politikájára vall. Ugyanezek a körök hangsú­lyozzák, hogy az Egyesült Arab Köztár­saság nem nézheti karba- tett kézzel az ellene irá­nyúló fenyegető lépéseket. Az arab népek elleni angol lé­pés egyébként nyilvánvalóan része az imperialisták újabb közép-keleti akciójának. Ennek az akciónak célja, hogy olyan helyzetet teremtsenek, amely­ben megindokolhatják az an­gol—amerikai beavatkozás szükségességét. Ennek az ak­ciónak másik része Szudánban zajlik le. Khartumból pénte­ken olyan hír érkezett, hogy a szudáni kormány anélkül, hogy előzetesen tanácskozna Kairóval, új gát építésébe akarx kezdeni a Níluson. Ez az 1929- ben kötött egyiptomi—szudáni egyezmény megsértését jelenti, mert az egyezmény szerint a Nílus vizének elosztásával ösz- szefüggő minden lépést előze­tesen meg kell beszélni a két kormánynak. Kairóban rámu­tatnak, hogy a szudáni kormány kül­földi sugalmazásnak enge­delmeskedik. Ennek a sugalmazásnak célja, hogy szembeállítsa a két szom­szédos országot. Az imperialis­ta manőverek harmadik részét továbbra is Libanonban hajt­ják végre. Beirutban a helyzet rend­kívül kiéleződött. Az utcákon amerikai tankok cirkálnakj Kairóba érkezett jelentések szerint az amerikai kormány máris mérlegeli a kivonulás elhalasztását. Kairól diplomá­ciai körök most találgatják, hogy mi lesz az Egyesült Arab Köztársaság kormányának vá­lasza? Nem érdemes találgatá­sokba bocsátkozni. A válasz minden bizonnyal határozott lesz és értésére adja majd a nyugati nagyhatalmaknak, hogy a Közép-Keleten többé nem az történik, amit ők akar­nak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom