Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-11 / 240. szám
1958. OKTÓBER 11. SZOMBAT ^/Cirlíip 3 Aranycsillagol nyert £> brüsszeli világkiállításon a magyar pavilon Befejeződött a pavilonok közötti verseny zsűrijének munkája, s csütörtökön kihirdették az eredményeket. A legmagasabb díjak egyikét, az aranycsillagot a magyar pavilon nyerte. Ennek a jelentőségét akkor lehet a legjobban felmérni, ha figyelembe vesz- szük, hogy a pavilonok közötti versenyen kétszáz induló közül 35 nyert aranycsillagot és ezek között van Magyarország. Félméteres cukorrépák Baranyában az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére is jó termést takarítanak be a cukorrépaföideken. Különösen a nagyüzemi gazdaságok tűnnek ki termésátlagaikkal. A termelőszövetkezek 35—40 mázsával, az áliami gazdaságok pedig 45—50 mázsával több cukorrépát szednek fel egy-egy holdról, mint az egyéni gazdák. Több nagyüzemben. így a Pécsi Állami Gazdaságban, valamint a villányi Vörös Május és a berem&ndi Dózsa termelő- szövetkezetben vannak fél méter hosszú cukorrépák is. A szó erejéve I! Húszvagonos miítrágyaraktár épül Alsónémedin Nagyrészt társadalmi munkával, az Alsónémedi Földművesszövetkezet igazgatóságának és a szövetkezet dolgozóinak közreműködésével 20 vagon befogadóképességű mű- trágyaraktárat építenek Alsónémedin. A szövetkezet igazgatósági tagjai hat kilométer távolságról 30 köbméter sódert fuvaroztak ingyen az épülő raktár betonalapzatához. A raktár téglafalai már állnak és a biztosított beruházási keretből még az idén teljesen elkészül az épület. A monon járás egyik községének tanács-funkcionáriusáról mindig elismerésssel beszélt a lakosság. Keménykezű vezetőnek ismerték ugyan, de becsülték, mert mindig kijárta azt, amire a községnek szüksége volt. Nem „hivatalos” szívességből törődött az emberek gondjaival, hanem a természetéből adódó érdeklődésből, emberségből intézett el sokszor reménytelennek látszó ügyeket is. Mégis, amikor a tanácstagi jelölésére került volna a sor, innen is, onnan is ple'ykák kezdtek róla terjedni. Akik addig csaknem „istenítették” érthetetlen módon felültek az aljas hiresztelésé.kne'k. „Egyik este valamilyen nő ablakából látták kiugrani!” „Ki tudja, honnan van neki annyi tejbe aprítani valója?” Gyanúsító, kétértelmű pusmogásokat kapott szárnyra a szél. De bizonyosat senki nem tudott. Valójában senki nem tudta, kinek az ablakából és melyik este ugrott ki. Mire kikutatná az ember, máris ködbeve- szatt a pletyka forrása. Egy másik községben csasz- tuskát szerkesztettek, de hogy ki. azt senki nem sejti. A csssztuskában ki gúnyoltak néhány olyan tanácstagot is, ak’k nem tettek semmit a közért, sőt még a tanácsüléseken sem képviselték körzetük lakóit. A gúnyversek íróinak valódi célja azonban más volt: becsületes, szorgalmas, jó hirben álló tanácstagokat igyekeztek elsősorban lejáratni, hamisan vádolni a szóbanforgó rigmusaikban. Mindkét példa _ ^ még sorolhatnánk néhányat — figyelmeztet, hogy a pártszervezeteknek, de a velünk szimpatizáló pártonkívülieknek is résen kell lenniök. Lázasan . készülünk a tanácsválasztásra. A pártszervezetek, a Hazafias Népfront szervezetei, a tömegszervezetek is mozgósították tagjaikat. Agitációs tanfolyamokon és értekezleteken, esti, családi beszélgetéseken győződhetünk meg: hányán értették meg a tanácsválasztás jelentőségét. Naponta érvelünk, vitatkozunk, milyen nagy eredményeket vívtunk ki az évek során, hogyan javítunk egyes hibáinkon, mi minden fűződik a tanácshatalom tevékenységéhez! S akadnak, akik lekicsiny- lik sikereinket, akik felnagyítják tévedéseinket, hibáinkat. Akik gáncsoskednak. Ahol lehet, rontják a dolgozók hangulatát. Nem riadnak vissza attól sem, hogy tisztességes, dolgos embereket besározzanak, lejárassanak. Sőt, ez a céljuk. Rombolni az emberek hitét, bizalmát. És milyen jól értik a módját!? Hol itt, hcl Telepítsünk bogyós gyümölcsösöket Az utóbbi évtizedben a bogyós gyümölcsfélék telepítése j móca, elmaradt a szükségletek mögött. A nagyvárosok és ipari gócok fogyasztása rohamosan emelkedik. A korlátlan exportlehetőségek, s nem különben a hazai konzervipar szinte kielégíthetetlen igényei következtében mindig hiánycikként mutatkozik a a piacon Követésre méltó példa: Versenyszenődést kötött a Ceglédi Földművesszövetkezet nőbizottságw és KlSI-szervezete Ifjúsági szövetiezetet alakítanak, feMtik a tömegszervezeti munkát a szamálna és a ribizke. Ezekből a gyümölcsfélékből nem tudjuk az igényeket kielégíteni. A földművesszövetkezeteken keresztül e gyümölcsfajtákra telepítési szerződést lehet kötni. A telepítéshez szükséges szaporító anyagot hitelbe adják. Az alábbiakban, röviden jellemezzük az egyes bogyógyümölcsök termesztési igényeit: Málna: Talajban általában nem válogat, kivéve a laza homokot. Főleg a nyirkosabb fekvésű helyeket kedveli. Kát. holdankénti hozama 30—40 mázsa. Évi átlagos ára 12—15 forint kilogrammonként. A telepítéshez szükséges töveket ötéves hitelre adják. Ribizke: Középkötött, üde természetű talajtípust igényel, kataszteri hozama 60—65 mázsa körül van. A kialakult évi átlagár öt forint kilogrammonként. A gyökeres ribizketöve- ket négyéves hitelre adják. Kerti szamóca (eper). Középkötött talajokat kedvel. Miután sekélyen gyökeresedik, a nyirkosabb, üde fekvésű helyeken díszük legjobban. Ha öntözési lehetőség van, a nyirkos talajt nem szükséges figyelembe venni. ott ejtenek el egy-egy megjegyzést: nem konkrét, ellenőrizhető vádakat, csak úgy „általában”, vagy hozzávetve: „nekem úgy mesélték”. Tudják, sokan szeretik és hallgatják szívesen a „csemegéket”, s talán azt sem bánják, ha az egész csak hazugság. Az ilyen suttogások, híresztelések nem újak. Rosszindulatú, ellenséges emberek azelőtt is voltak, ma is élnek. Mégis, azért írunk róluk, mert gyakran elfeledkezünk ezekről, nem számolunk romboló tevékenységükkel. A szobi járásban hallottuk legutóbb s nem is egy helyen: „Azért nem kell olyan cécót csinálni, úgyis fölényesen győzünk a választásokon”. Ilyen elbizakodottsággal más járásokban is találkozhatunk. Ezek az elvtársak csak azt látják, hogy megnőtt a párt tekintélye, megsokasodott a párton- kívüli szimpatizánsok száma • - és lebecsülik azt az erőt, amely a másik oldalon, a népi demokrácia ellenségeinek oldalán áll s minden módon fékezni. rombolni igyekszik. Azt hiszik, elég, ha egy-egy kártevőt elfog, lefülel a rendőrség? * Pedig ez nem elég! A politikai munkának a sokszor hangoztatott, olykor már lejáratott „éberség”-nek ma is jelentősége, fontos szerepe van. Természetesen nem úgy, hogy mától kezdve még a jogosan j bírálóban is az ellenséget, kár- i tevőt keressük, vagy egyszerű nyomtatványokra ráírjuk: „bizalmas”. Ügy, hogy figyeljünk fel a suttogó propagandára, becsületes emberek be- feketítésére, hivatlan-csasz- tusika írogatólíra, akikre éppen a tanácsválasztások előtt „jött rá” az ihlet. Ahol lehet, jó szóval, ahol kemény szára van szükség, kemény szóval védjük meg a tisztességes, jó- szándékú embereket, ne engedjük lejáratni őket, A becsületes emberek a mi szavunkra hallgassanak, ne a megtévesztőikre! Ne áltassuk magunkat azzal, hogy nincs szükség a felvilágosító szóra, mert amúgy is „mindenki” látja sikereinket. Az elbizakodottság rossz tanácsadó. Egy percig se higy- gyiik, hogy ahol m i nem vagyunk, az ellenséges indulatnak csoportja sem jelenik meg. Éppen a példák sora bizonyítja az ellenkezőjét. Semmiiképpen ne tűrjük, hogy egyesek, akiknek a régi nagybirtokra, gyárra fáj a foguk, akik a szegények ínségében, a munkanélküliségben, lelnék örömük — kedvükre garázdálkodjanak és ócsárolhassák mindazt, ami a mi rendszerünk eredménye és a nép javát szolgálja. Sági Agnes SZÉLJEGYZETEK: Az osztrákok dolga Az osztrák sajtóban elterjedt hírek szerint Drimmel oktatásügyi miniszter részt vesz az V. Károly emlékére rendezendő madridi jubileumi ünnepségeken és tárgyal majd Habsburg Ottóval is. Olyan hírek is hallatszanák, hogy az osztrák kormány megadja a beutazási engedélyt Habsburg Ottónak, amennyiben az lemond trón- igényéről. Bizonyos osztrák politikai körök Habs'ourg-szimpátiája nem újkeletű dolog, és így egy cseppet sem csodálkozunk az osztrák miniszter madridi zarándőkútján. A jelek szerint tehát Ausztriában jól áll a Habsburg-család szénája. Persze, az osztrák kormány szuverén joga, hogy mit csinál a saját portáján belül. Annak eldöntése is az osztrák népre tartozik, hogy köztársasága számára feltétlenül importálandó hiánycikknek tart-e detroni- zált uralkodókat, vagy trón- követelőket és hogy képesnek tartja-e a Habsburg-család tagjait arra, hogy idővel jó demokratákká és lelkes köztársaságiakká váljanak. Ami bennünket, magyarokat illet, mi a Habsburgokat úgy őriztük meg emlékezetünkben, mint a magyar szabadságharcok kegyetlen hóhérait, nemzeti függetlenségünk konok és következetes elnyomóit. hazánkat gyarmati sorsra kárhoztató rabtartókat. Történelmünk leggyászosabb szakaszát jelentette a Habs- burg-uralom. Habsburg Ottó, e sötét emlékű családfa baljós hajtása, ősei példáját követve legutóbb is akkor fejtett ki szembetűnő aktivitást irányunkban, amikor 1956- ban a külső és belső ellenforradalmi reakció orvtámadása fenyegette ismét népünk szabadságát. Ehhez a témához megjegyzésnek, vagy ha úgy tetszik véleménynek — azt hiszem, ennyi elég. (Részlet a kormány szóvivőjének sajtótájékoztatójából.) TÖRTÉNELMI TÉVEDÉS Az bizony, a javából. Tessék csak elképzelni a detro- nizáló Kossuth Lajost, oldalán a koronás, kettőskeresztes, négypólyás régi magyar címerrel, amelyről pedig a debreceni országgyűlésen éppen ő vette le a koronát. Kossuth és a király korona együtt... Tűz és víz. Pedig összehozták... A koronás címer díszeleg az Amerikai Egyesült Államokban most kibocsátott Kossuth-pos la bélyeg tiszteletére rendezett ünnepség meghívóin. Mintha a magyar posta Washington- bélyeget adna ki az angol király koronájával. Jólesik nekünk, hogy az Egyesült Államokban eny- nyire megbecsülik történelmi nagyjainkat. Nagy megtiszteltetés számunkra az ilyesmi, kár azonban, hogy a jelen esetben nem tudjuk, mi teszi aktuálissá? Ha csak az nem, hogy az ENSZ most folyó közgyűlésének napirendjére az Egyesült Államok kormánya ismét ki- tűzette az úgynevezett „magyar ügyet,“; immár a harmadik esetben, természetesen megfelelő ellenséges rágalmak kíséretében. A királyi koronás címer a Kcssuth-bélyeggcl minden, esetre elárul valamit: nem ismerik jól a magyar történelmi múltat. Márpedig akik a magyar történelmi múltat nem ismerik, nem ismerhetik a magyar jelen történelmét sem. Habár inkább hisszük, jól ismerik mind a kettőt, csak sem a múlt, sem a jelen nem tetszik nekik. Jobban tetszene az USA „republikánus” kormányának egy királypárti Kossuth és egy királyi Magyarország? Szakoly Endre Hatvankilenc ezüstkalászos tanfolyam Megyénkben eddig 55 ezüst- kalászos- tanfolyamot szervezett a dolgozó parasztság szakmai műveltségének gyarapítására. Ebből 18 tanfolyam egyéves, 37 pedig kétéves, ahol a már másodéves hallgatók tanulnak. Folyamatban van 14 ifjúsági tanfolyam szervezése is. összesen tehát 69 tanfolyam működik majd a Pest megyei községekben, az állami gazdaságok által indított tanfolyamokon kívül. A most induló 18 egyéves tsn- folyamot termelőszövetkezetekben szervezték. Növekedett a hallgatóság száma is az elmúlt évekhez viszonyítva, mert sokan olyanok is jelentkeztek, akik eddig csak egy-egy előadást hallgattak meg. Most mintegy 2000 hallgató iratkozott be a tanfolyamokra és ismerkedik majd a fejlettebb mezőgazdasági technikával. Az ezüstkalászos tanfolyamokon kívül 30 mezőgazdasági szakkör is alakult. Itt a már végzett hallgatók képezik tovább magukat. Szakkönyvek, kísérleti felszerelések segítik tanulásukat. Számukra a községi tanácsok 100—200 négyszögöles kísérleti parcellákat biztosítanak, ahol közösen folytathatják a termelési és műtrágyázási kísérleteket. Addig jár a korsó a kútra... u‘ tolgatni a duzzadt árpaszemeket. Szép sorjában, egyik oldalról a másikba, majd a másik oldalról az egyikbe. élfelé beállított hozzá Boris néni, a felesége. Letett elé egy kétliteres, pirosmázos köcsögöt, tele jó tejfeles zöldbablevessel. Míg Miska bácsi komótosan kanalazgatta a fá- jintos ételt, Boris néni az árpára telepedve panaszkodott a tsz tanyája és a falu közötti távolságra, a nagy melegre, meg az útmenti sok szamártövisre, amely felsértette meztelen talpát. Siránkozott, mennyi dolga van otthon, mert az a sok éhes kacsa mindig ennivalóra vár. Nem győzi nekik vágni a répalevelet. — Csak ne siránkozz — mordult rá az öreg. — Any- nyit minden asszony megtehet, hogy enni hozzon az urának. — Kihozom én az ételt, már hogyne hoznám — csitította Boris néni, pedig előbb még arra spekulált, rábeszéli az öreget, hozzon tarisznyát, s csak este egyen otthon főttételt. De ... valami szeget- ütött a fejébe, s úgy döntött, vállalja az áldozatot. Ettől kezdve Boris néni minden délben megjelent a piros köcsöggel. Sőt nem egyszer délután is kibaktatott a tanyára. — Aludttejet hoztam az öregemnek — dicsekedett ilyenkor a többi asszonynak —, hadd egyen szegénylcém, megdolgozik érte. Egyik-másik férfiember kezdte is Boris nénit példaként állítgatni saját felesége elé, hogy: hej, bezzeg Daczóné... az nem restell kétszer is kigyalogolni napjában, az szereti igazán az urát! E lmúlt az aratás, Miska bácsi visszakerült rendes munkahelyére takarmányos- nak. Most már lett volna ideje hazajárni, de nyilván kímélni akarta Boris néni, mert továbbra is mindennap kihozta számára az ebédet. A tsz- tagok már nem is az órához igazodtak, hanem Boris nénihez. Tudták, ha feltűnik a dü- lőút mentén, kezében lábalva a piros köcsögöt, akkor öt pérc múlva delet jelez az óramutató. Mire beér a tanyaudvarba, pontosan 12. Ilyenkor az Tegnap a Ceglédi Földművesszövetkezet nőbizottságának és KISZ-szervezetének vezetői megszövegezték azt a versenyszerződést, amelyik • fél évre megszabja a két tömegszervezet munkáját. Abból indultak ki, hogy a földművesszövetkezetnél az utóbbi időben csökkent a tö- • megszervezeti munka. Ezt hivatott fellendíteni a verseny, amely október 15-én kezdődik és április 15-ig tart. Elsőrendű feladatként szabták meg a két tömegszervezet részére a féléves munkaterv teljesítését. Kimondják, hogy a nőbizottság és a KISZ tagjainak aktív, termékeny munkát kell végezniök. Ezután következik a párosverseny legérdekesebb és egyben legszebb pontja: a közeli hetekben falusi ifjúsági szövetkezetét alakítanak. Ugyanis Cegléden sok az olyan fiatal, aki már kimaradt az iskolából, de még nem keresett vagy nem kapott munkát. Nevelésükről, sokszor megélhetésükről kell gondoskodni. Erre vállalkozik a földművesszövet, kezet két aktív tömegszervezete. Elsősorban, húsgalambot, laboratóriumi állatokat nevel majd az ifjúsági szövetkezet és gyógynövények termelésével foglalkozik. Valamennyi igen keresett cikk és az ilyen munka nem kíván különösebb szaktudást, a serdülő gyerekek számára szinte szórakozás. A földművesszövetkezet négy hold föld felett rendelkezik, amelyet a megalakuló ifjúsági szövetkezetnek ad át használatra. A verseny többi pontja a szerződéskötések előkészítésével, a géphasználat, az aprómagtermelés, valamint a szövetkezeti gazdálkodás népszerűsítésével foglalkozik. A földművesszövetkezetnet szép, tágas kultúrterme van Meghívják majd ide az egyén: parasztokat. Olvasódélutáno- kát szerveznek részükre. Kés- kenyfilmet vetítenek. Közöser megnézik a televízió műsorát Az asszonyoknak kézimunkadélutánokat rendeznek. Természetesen a versen} csak úgy verseny, ha azt szá- montartják és értékelik is. A szerződés értelmében április 20-án értékelik majd a féléves verseny eredményeit. M ég a nyáron kezdődött. Nem sokkal azután, hogy : learatta a kombájn a tsz őszi i árpáját. Jól fizetett a sok telt- i fejű kalász, sűrűn fordultak ki \ a kombájn álól a tömött zsá- \ kok. Az emberek nem győztek j hálálkodni részben a sokasodó : gabona, részben a kombájn se- ; gítsége miatt. Van már vagy | négy esztendeje, hogy nem ! fennek kaszát, s nem fájdítják \ a derekukat kaszálással aratás ! idején. Csakhogy nincsen \ öröm üröm nélkül, mert tud- \ valevő, a kombájn által csé- I pelt gabona nedves. Sűrűn kell \ forgatni, ha nem akarják meg. \ dohosítani. \ A Vörös Csillag Tsz mind- I össze néhány éve létezik, s hát \ még nem vitte annyira, hogy | szárítószérűt építtessen. A l magtár földjére terítették a I sok árpát, s nagy szorgalom- I mai forgatta ott vagy négy-öt I fehércseléd. ! Üresen állt egy épületük, I amelyben valaha csirkét, tyú- I kot tenyésztettek. Az üresen 1 maradt épület most kapóra i jött, oda is beöntöttek vagy I harminc-negyven mázsa árpát. | Forgatásával, szárogatásával | Daczó Miska bácsit bízták I meg. I Miska bácsi vette a lapátját I és szorgalmasan kezdte lapáemberek sietve üdvözölték c „mintafeleséget", aztán igyeke. zett ki-ki elkölteni saját ebéd jét. Így ment ez egy jó darabig Hanem mostanában minthc megállt volna az idő múlása Legalábbis nem jelzi előre Bo ris néni jötte. S mindennek 'k az oka, vagy inkább mi, hát.. a piros köcsög. Egy esős délben hozott benne utoljára ebédet Boris néni Ahogy hazafelé tartott, Kovád Jóska utolérte szekerével. Ve tőmagot vitt cserélni a faluba — Üljön fel, Boris néni — húzta meg a gyeplőszárat. — Ne dagassza itt a sarat potyára. Kapott az alkalmon Borii néni, s sietve húzózkodni kezdett a szekérre. De, uramisten Talpa alatt megcsúszott a sáro: agyag, s csak elvágódott, akái egy liszteszsák. Estében kiejtette kezéből a piros köcsögöt Kovács Jóska meg csak nézte nézte tágranyilt szemekkel Nem az öregasszonyt, hanem o piros köcsögből kizúduló széf sárga árpát. Mert azzal volt az megtöltve. Úgy bizony. Aztán csak megcsóválta rósz szallólag a fejét: — Szóval... nem is minta, asszony maga, Boris néni. Szebelkó Erzsébet
