Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-09 / 238. szám
1953. OKTÓBER 9. CSÜTÖRTÖK "tpfCirlap 3 Szalmát úglák Bolgár tudósok vizsgálatai bebizonyították, hogy szalmából jó minőségű házak építhetők. Az új, olcsó építőanyagot úgy készítik, hogy a szalmát különleges anyagokkal keverve feldolgozzák, a masszát pedig azbeszttel és szilikátok- kal együtt táblává préselik. Ezeket a táblákat használják fel az építkezésnél tégla és beton helyett. Az így készült szalmaház nem ég, igen tartós, falai erős megterhelést kibírnak. Az új építőanyag -- amelynek nem árt a nedvesség, s a betonnál sokkal gyorsabban kiszárad — alkalmazásával negyed-hetedrészére csökkentik az építkezés költségeit. A MÁV VEZÉRIGAZGATÓSÁGA ÉRTESÍTI az utazóközönséget, hogy pályaépítési munkák miatt 1958. október 13-tól 16-ig, 20-tól 23-ig, 27-től 30-ig Óbuda _Solymár állomások k özött a vasúti forgalmat Óbudára 11.27 órakor érkező személy- vonat utasait Óbudától Solymárig, illetve ellenirányból Solymárra 12.47 órakor érkező személyvonat utasait Solymártól Óbuda állomásáig vonatpótló autóbuszjárattal bonyolítják le. Az c viszonylatra megváltott menetjegyek a vonatpótló autó- buszjáratokon ráfizetés nélkül érvényesek. Lóverseny tippelt — egyházi újságban Egy angol egyházközségben megjelenő hetilap modern újítást vezetett be. ..Haladni kell a korral“ jelszóval a hetilap szerkesztője rendszeresen lóversenytippeket közöl a lapban. Kijelentette, hogy bízik az új rovat sikerében és az egyházmegye püspökének is küldött egy példányt a vállalkozó szellemű kiadványból. Tartsák rendben gazdasági épületeiket is a termelőszövetkezetek A parasztember kényes a házatájára. Ha a gazdának a mezőgazdasági munka mellett futja idejéből, azonnal javítgatni kezd valamit a ház körül. A jó gazdasszony is mindig azon igyekszik, hogy csinos, tiszta legyen az otthona. Nagy szégyennek számít, s lusta asszonyra vall az, ha húsvét, pünkösd vagy éppen búcsú napja előtt meszeletlen marad valamelyik ház eleje. S aki saját portáján megköveteli a rendet, nem szíveli az másutt sem a rendetlenséget. Sokfelé, ha rossz véleményük van a kívülálló gazdáknak a termelőszövetkezetről, nem kis szerepet játszik abban az is, hogy elhanyagoltak a szövetkezeti épületek. Nem igen bízik senki az olyan szövetkezetben, ahol omladozófélben vannak az épületek. Érthető, ha az az egyéni gazda, aki még egy elveszett szöget is felvesz a porból, nem kívánkozik be az olyan tsz-be, amelynek az udvarán szanaszét korhadnak és rozsdásodnak a különféle gazdasági felszerelések. Pedig sajnos, nem egy termelőszövetkezetünkben hajlamos a tagság az efféle hanyagságokra. Büszkék ugyan állatállományukra, szívesen vágtáznak végig a falun rengő húsú, jól ápolt lovaikkal, de sokszor vajmi kevéssé érdekli őket, hogy milyen a lóistálló. Az üllői Március 15 Tsz tagjainak például nem szúrja a szemét az a rengeteg pókháló, amely az istállók mennyezetéEgy év alatt 75 millió forint a magyar képzőművészek támogatására az idén első félévben 213 099 forintot fordítottak a vidéken élő művészek közös műtermeinek fenntartására. Államunk, gondoskodva az idős művészeikről, 1954-ben 527.000 forintot, az idén első félévben pedig 620 000 forintot fizetett ki számukra nyugdíj formájában. Magyarorszá gon évente több mint tízmillió forintért vásárolnak képzőművészeti alkotásokat. Az állami intézmények hárommillió forintért vettek festményeket és szobrokat. A Képzőművészeti Alap képcsarnokai 4 600 000 forintot fizettek ki a művészeknek alkotásokért. Ezenkívül az építkezésekre fordított összegek két ezrelékéből — az elmúlt évben hatmillió forintból — állítottak fel a fővárosban szobrokat. Hazánkban évente több tíz- miűió forintot költenek a képzőművészek támogatására, a művek. vásárlására: tavaly például. 75 millió forint volt ez a7. összeg. A fiatal művészek évről évre nagyobb támogatást kapnak. Négy évvel ezelőtt 274 000 forint, tavaly 1 068 000 forint, az idén pedig fél év alatt 795 009 forint jutott az ösztöndíjakra, A művésztelepeken évente több száz képzőművésznek biztosítják a nyugodt, zavartalan alkotás feltételeit. Tavaly 310-en keresték fel a művésztelepeket, amelyekre 1954-ben 854 000 forintot, 1957-ben pedig 1 655 000 forintot költött az állam, A kecskeméti művésztelepen egy, illetve két évre tíz fiatal festő- és szobrász- művész kap lakást és műtermet. A Képzőművészeti Alap költségvetéséből 1954- bsn 232 000, 1957-ben 437 000, ről méterszámra csüng alá. Nem is beszélve arról, hogy amióta a termelőszövetkezet fennáll, nemigen látott me- szelőt egyik gazdasági épületük sem. Pedig ennek van már jónéhány esztendeje. Annál bosszantóbb ez, mert itt a tsz- tagok közül többen cselédek voltak a Horthy-rendszerben. Ha akkor rendben tudták tartani a földesúrnak, miért nem képesek most kimeszelni saját maguknak? A százhalombattai új Élet Tsz épületei sem hangolják valami nagy jókedvre a szem- lélődőt. Valaha préselt téglából építették itt a falakat, de ez ma már alig kivehető a mocsoktól. Az ablakokon üveget csak itt-ott találni mutatóba. Igazán új életet kezdhetne már ez a szövetkezet is, ha egyszer felvette az új élet nevet. Semmivel nem marad el az említett két tsz mögött az Örkényi Rákóczi. Istállóját oly rég nem takarították, s nem javították, csoda, hogy még össze nem dőlt. Sajnos, ezzel még nem ért véget a hanyagok listája, az említetteken kívül sok más termelőszövetkezet neve rajta szerepel. De nem csupán az istállók, magtárak elhanyagoltak, hanem az irodák is. Egyik-másik tsz-iroda olyan piszkos, dohos, rideg, hogy legszívesebben azonnal kifordulna, aki oda belép. Meglehet, lesznek, akik azt mondják: mi a mezőgazdasági munkával foglalkozunk, nem érünk rá az épületekkel pepecselni. Ebben van egy kis igazság, dehát nem is a tsz-elnökre, az agronómusra vagy a könyvelőre vár a meszelés, hanem elsősorban a tsz asszonyaira. Legalább bennük legyen meg a szépérzék, ahol a férfiakból hiányzik. Csapjanak bátran az asztalra, követeljék meg, hogy utalja ki a vezetőség a takarításhoz szükséges cementre, mészre való igazán nem nagy összeget. A kívülállók is szívesebben forgatják fejüket az olyan szövetkezet felé, amilyen például a kőröstetétleni Dózsa is. A tsz-tagok házaitól kezdve az istállókig, magtárig, sőt a legkisebb disznóólig minden épület ragyogó tisztára meszelve sorakozik a tanyában. Ilyenek a szén tmártonkátai Dózsa vagy az áporkai Vörös Csillag tsz épületei is. És az sem igaz, hogy a tagok nem becsülik meg. Az áporkai Vörös Csillag irodájába például gyönyörűség belépni, úgy ragyog a tisztaságtól. A barnára festett, fényezett padlót szőnyeg borítja, s az asztalokon vázákban friss virág illatozik, amely az iroda előtti kiskertben terem. Csakhogy maguk a tagok is megbecsülik a rendet. Mielőtt belépnek ide, önkéntelenül letörli mindenki a sáros csizmáját. A Termelőszövetkezeti Tanács nemrégiben határozatot hozott arra, hogy valamennyi szövetkezet hozza rendbe központi épületeit, gazdasági udvarát. Több tsz hozzá is látott már ehhez a munkához, de vannak, ahol nem talált visszhangra a figyelmeztetés. Hamarosan beköszönt a tél, a fagyok, hóviharok még jobban megrongálják az épületeket. Kijavításuk később nagyobb anyagi áldozatot követel a tsz-tágságtól. Itt van hát az ideje, hogy kihasználva a kedvező őszi napokat, nagytakarításhoz kezdjenek a késlekedők is. Szebelkó Erzsébet Diákkönyvtár sorozat indul R égi vágyuk teljesül tanároknak és diákoknak. A Szépirodalmi Kiadó most induló Diákkönyvtár sorozatában megjelenteti a kötelező iskolai olvasmányokat, méghozzá igen olcsó áron és nagy példányszámban. Rövidesen nem lesz tehát már probléma, hogyan szerezzék be a diákok a kötelező iskolai olvasmányokat. Egy kis ízelítő a tervekből. Még ebben az esztendőben megjelenik Arany János: Buda halála, Shakespeare: Hamlet és a Szentivánéji álom (a két mű egy kötetben), Balzac: Goriot apó és Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, A rom és A két szomszédvár. (A három Vörösmarty-mü szintén egy kötetben.) A jövő esztendő terveiből: Illyés Gyula: Fáklyaláng, Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya, Katona József: Bánk bán, Kisfaludy Károly: Kérők, Madách Imre: Az ember tragédiája, Moliere: Tartuffe, Puskin: Anyegin. A sorozat könyvei köteten-' ként 3—4,50 forintos áron kerülnek a könyvüzletekbe, egyenként tizenötezer példányban. Annak érdekében azonban, hogy ezek a könyvek valóban a diákokhoz jussanak el, csak utalvány elle-i nében lesznek kaphatók. Máskülönben — éppen olcsó áruk miatt — egyetlen nap alatt elfogynának. Az utalványok csak az iskolákban igényelhetők, a megbízott szaktanároknál. (P. P.) sí - SOKRA MEGY Ki ne ismerné azt a balga népmesehőst, aki. tehenét elcserélte disznóra, a disznót libára, a libát kakasra, a kakast tojásra, s a tojás a zsebében összetört? Dehát azért volt balga, hogy ilyen esztelen cserét csináljon. Nem tudta szegény feje, hogy éppen fordítva kell kezdeni: kicsiből lesz a nagy, fillérből a forint. S a forintból — az öröm. Az ajándékozás öröme. A budakeszi asszonyok bezzeg okosan csinálták! Tánc- mulatsággal kezdték, kevés pénzből, olcsó belépődíjakkal. Mert kicsiből lesz a sok. Amikor aztán sok lett, mosógépet vettek, kölcsönzésre. Amíg gyűltek a forintok, egyebet is gyűjtöttek: rongyot. Százhúsz kilót a Budai Járási Tanács Kézműipari Vállalattól kaptak, ajándékba. Ez lett az „alaptőke’’. A többit maguk szedték ösz- sze, a rongyoszsákok mélyéről. A rongyot aztán felszabdalták, összevarrták, s o csíkokból egy helybeli kisiparossal szőnyeget szövettek. A nemes célra való tekintettel méterét egy forinttal olcsóbban a hivatalos árnál. A munlcadíjat pedig a mosógép kölcsönzési dijából fizették. Hol van itt az öröm? — kérdezhetné valaki. Nos, az a Ságvári Endre óvoda apróságainak arcán ragyogott, amikor az asszonyoktól hétfőn átvették a három darab, egyenként hatméteres szőnyeget. Volt, aki bukfencezett, volt, aki végighasalt rajta: most már lehet, nem hideg a padló! i^rlNCS ITT egy talpalatnyi ÍV föld se parlagon. Még a Peti kutyának is a járdán kell hasalnia, ha nem akar kárt tenni a kertben, ügy tűnik, mintha szemlét tartana a gyümölcsfák, virágok, vélemények felett. Jöttömre harciasán vakkant kettőt-hármat — csengő helyet imígy jelezve az idegent —, aztán barátságos farkcsóválással sündörög a kapu felé. Sebtiben szemügyre veszem a ház táját. Villaszerű, takaros épület, szépen gondozott kert, rend tisztaság. Később látom, hogy éppen olyan akkurátos minden, mint a háziasszony. Méri Jánosné. Nagy munkában zavarom meg: a makulátlan fehér ajtókat festi újra éppen. A takarítással is elmaradt kissé, mert az imént jött haza az eskütételről: tagja lett az alsógödi községi választási elnökségnek. — Hány funkciója van ősz- szexen. Méri néni? — Nem szoktam én számolgatni. Amire megkérnek, megcsinálom. Csak a. lábaim nem akarnak engedelmeskedni. Esténként úgy fájnak, mintha azért fizetnék őket. Sok ez már nekem: egy műszak társadalmi munka, egy műszak itthon. Mert mindent magam csinálok 4#i! A főzést, takarítást, locsoMéri néni • ''IIIIIIIIIIIIHIIIIIlIflllHIIHIIMHIIIIIIIUIiimimiiimmmimimm ...........»... lá st, gyomlálást, permetezést, palántázást, mindent. Az uram Pesten dolgozik, hajnalban megy, este jön. Mondtam is már, hogy keressenek egy fia. talt helyettem, én meg lékei szönök. •— Aztán mit adna át annak a fiatalnak? — Hát... a vöröskeresztet nem, mert azt nagyon szeretem. Hét éve vagyok a tagja, vagyis most már a titkára, volt időm megszeretni. De dolgozunk is ám! Kétszázkét tagunk közül negyvenötén végezték el az elsősegélynyújtó tanfolyamot. Több mint ezer esetben nyújtottunk elsősegélyt. Rendezvényeink bevételéből vet tünk egy kvarclámpát — 2650 kvarckezelést végeztünk vele eddig — és egy mosógépet. Ezt fél napra 15 forintért kölcsönözzük ki a vöröskeresztes tagoknak, Elvállaltuk az egész- ségház palronálását, s nemrégiben megszerveztük a házi betegápolást. Most szerelnénk felállítani négy új egészségügyi állomást. Szóval, mindia csinálunk valamit... — Ezt tehát nem hagyná ab ba. És a megyei tanácstaasá- got? — Azzal meg úgy vagyok, hogy csak viselem a címet, de jóformán nem csinálok semmit, — Hogy-hogy? — Fiát, csinálni éppen csináltam, de ezeket akkor is megtettem volna, ha nem vagyok megyei tanácstag. Idős embereket elhelyeztem a szó ciális otthonba, kisgyermekeket állami gondozásba. Segítettem megoldani az óvoda problémáját, agitáltam a község- fejlesztési terv megvalósításáért, meg ilyeneket... pS EZT NEM AKARJA to E vább csinálni? — Jaj, dehogyis nem! Olyannak néz engem, aki nem segít, pedig tudna?! — Én csak a választ keresem arra, hogy miről akar leköszönni. Odáig eljutottunk, hogy a vöröskeresztes titkárságról nem. Ezek szerint a tanácstagságról sem... — Csak a lábaim ne fájnának. Idős is vagyok én már... Máskülönben nem panaszkodom, úgy érzem, szeretnek az Itt az újabb szállítmány! Heuzer néni jókedvűen érkezik meg a „batyuzásból’. A zsákmány: ismét néhány kiló rongy emberek. A tanácstagi beszá-1 mólóimra mindig sokan jönneks össze. A fogadónapokra is. | — Mikor tart fogadónapot? f — Nem is tudom. Megvan | ugyan hivatalosan, de azért | akinek baja van, az mindig 1 megtalál, ha keres. Én megl nem szoktam senkit sem elkül-1 deni azzal, hogy „most nem 1 fogadok". Annak is dolga van, I nem igaz? § — Ezek milyen oklevelek? § — Látja, ezekre büszke va-| gyök. Ez itt a vöröskereszttől 1 van, egy kitüntetéssel kaptam.i Ez a tanácstagi megbízólevél, 1 ezt meg a választási kampány-1 ban végzett munkámért adták. | Ez is egy dicsérő oklevél a jól politikai munkámért. Ez meg a! férjem bizonyítványa a müve-1 zelő tanfolyam elvégzéséről, I Többszörös újító. Most is ta- 1 nul, továbbképzésre jár... i P ETI VAKKANTÁSA l újabb látogató érkezését | jelzi. Méri néni kisiet. Pár lé-\ psssel mögötte állva hallgatom % a rövid, szaggatott párbeszédet. | Valami veszekedő szomszédok-l ról van szó, meg egy kutyáról. | Kérik, hogy menjen békét te 1 remteni. Méri néni bocsánat-1 kérőén néz rám... ; ... Fliába, akinek baja van. | mindig megtalálja, ha keresi. | Nyíri Éva i Munkaerőben nincs hiány. Fürge asszonykezek vágják, varrják a csíkokat, méterszámra. Ez már a másik három óvodának készül Először is: a/, új szőnyeget ki kell próbálni. Másodszor meg, ülve, hasonfekve sokkal kényelmesebb
