Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-29 / 255. szám

1958. OKTÓBER 29. SZERDA Mft ULC k/C irlap EGY LÉPÉSSEL ELŐBBRE un.Nézd a Földön minden érték a munkából fakad, És majdhogy éhen nem veszünk a tőkés rend alatt. A kínjaink oly nehezek, ki nyújt felénk harcos kezet. A proletárok ifjú gárdája,. (A KIMSZ-indulóból) közöttünk. Sokakat elhurcol­tak, közülük 'hányán vissza sem tértek... S akik megma­radtak, azok is felnőttek már, soha többé nem szervezhet­nek diák-szakköröket, nem tréfálhatnak meg tanárokat, nem örülhetnek iskolai' kirán­dulásoknak, kacagtató diák- khibdélutánoknak.. , - > Es minél tovább lapozom ' a kisze­sek próbakönyvét, annál in­kább fáj. (hogy már soha nem. lehetek kisdiáik, nem léphetők a 1kiszesek táborába... Irigy­lem azokat, akik most lázas iz­galommal készülődnek, hogy kiválóan tegyék le a Kilián György-próbát. A KISZ-tagság egyik próbáját. Eddig is volt KISZ, ifjúság; szervezet. Mindez miért épp micst jutott eszembe? Miért épp most kavarta fel a telke­met? Talán azért, mert a KISZ most új állomásához érkezett. Eljutott egy bizonyos fejlődési fokra. Amikor nagyobb köve­telményeket állít a fiatalok elé és ezért a középiskolásoknak még érdemesebb harcolni. Ma- gasztosabb a küzdelmük. A tanárok, akikkel beszél­tem már a könyvecskéről, mind örülnek a próbának. Vég­re nemcsav általában van szó a középiskolás KlSZ-szerveze- tek feladatáról! És a feltételeik nagyszerűek. Megszűnt a tapo­gatózás, keresés: milyen esz­közökkel próbálják formálni, alakítani az ifjúságot. Igaz, a kis könyvecske sem old meg mindent. De irányt, utat mutat, milyen legyen a fiatalság. Aka­dályt állít a fiatalok elé, s csak annak legyűrésével érhetik el a célt. Csak akkor lehetnek KISZ-tagok. Mi az, amire elsősorban tanít? Mi a legfontosabb5 „ ... tanítsuk iijúságunSkat igaz emberi magatartásra, állhata­tosságra, áldozatkészségre, a haza, a nép, a szülök, a neve­Kisfiamat a napokban elkí­' sértem egy iskola szervezte színelőadásra. Ami­kor be akartam lépni az elő­csarnokba, a jegyszedő megál­lított: csak a gyermekek me­hetnek be. Fiam könnyed vi­dáman búcsúcsókot nyomott arcomra és máris eltűnt a zsi­bongó gyermekhad között. Kí- vülrekedtem. És akkor, abban a pillanatban nagyon fájt. Rég elillant diákemlékek rajzoltak fel bennem. Ugyanilyen hangulat lepett meg most, amikor a középisko­lások KISZ próbakönyvét tar­tom a kezemben. Olvasom. De közben gondolataim messze kalandoznak. Diákságom szép, tovatűnt, álmokkal teli évei jutnak eszembe. Tarka ábránd­jainak, utolérhetetlen szárnya­lásainak játszi képei tolulnak elém; De hiába igyekszem szépíte­ni. rózsaszínűre festeni az idők távlatából is —r a tüskék, ame­lyeket alckor kaptam, ma új­ból felidézik szomorú emlékei­met. Mi, gyermekek sokáig nem törődtünk azzal, hogy nem vagyunk egyformák. Az­után akarva, akaratlan éket vertek legjobb pajtásaink közé. A két butácska Balogh-lány például — akik soha semmit sem tudtak — nem bukott meg. És megtanultuk, hogy miért. Földbirtokos szülők gyermekével ilyen nem történ­hetett meg... Barna Zsuzsi pedig hiába tudott mindent, csak keserves küzdelem árán szerezhette meg a jó bizonyít­ványt Szegény gyerek volt. Eljártunk az önképzőkörbe, de szeretjeini már nem engedtek bennünket, akiket a fasiszta törvény megbélyegzett. A diák­kaptár tagjai is csak a kiválo­gatottak lehették. Hogy kiket ért a nagy megtiszteltetés? — Nem a tanulás döntötte el... A háború, a német megszállás még nagyobb szakadékot vájt 1 lök szeretőiére és tiszteletére» Azt akarjuk, hogy a felnövő új nemzedék hű fia legyen szo­cializmust építő dolgozó né­pünknek, tegye magáévá a kö­zösségi életben nélkülözhetet­len, nemes emberi tulajdonsá­gokat“ — olvassuk a Magyar Kommunista Ifjúság; Szövet­ség Központi Bizottságának felhívását. De hogyan? Milyen feladatokat kell ahhoz elvégez­ni. mit kell tudni, hogy mél­tóvá váljanak a KlSZ-tagság- ra? Ismerniük kell példaké­pük. Kilián György mártíréle­tét. Kemény akaratát, hűségét a néphez, állhatatosságát az el­lenséggel szemben. Kiknek a példáján akarja--------------------------a KISZ h azafivá, a nép hűséges fiaivá nevelni a diákságot? A párt, az ifjúsági mozgalom hőseinek példáján. Irodalmáraink, Pe­tőfi Sándor. Ady Endre, Mó­ricz Zsigmond, József Attila, példáján. Nem lehet KISZ-tag, akj nőm ismeri az Egy gondo­lat bánt engemet, a Csák Máté földjén, a Hazám című verse­ket. A Vörös Csepel..., a Bé­csi munkásinduló örökszép szö- vege-dallama is ott van'a pró- bakönyvben. Az Internacio- nálé, a DlVSZ-induló ... ame­ly* nélkül el sem 'képzelhető a mozgalmi élet... Ügyes kis játékötletek, idé­zet Osztrovszkij: Az acélt meg- edzik című könyv írójának egyik leveléből. Tanítások a Szovjetunió és a népi demok­ratikus országokról. Zászlók, címerek képei... Mind meg­annyi gyöngyszeme a tudós kincsestárának. Segítői az is­kolai tanulásnak. Mert a könyv összeállítói úgv válogatták ki a feladatokat, hogy a leglénye­gesebb dolgokra tanítsák meg a fiatalságot, amelyeknek meg­ismerése nélkül el sem képzel­hetünk művelt, okos diákságot. Harcos, áldozatkész, eszmé­nyeihez hű ldszistákat. Akik összefogva, megkülön­böztetés nélkül élhetnek, ta­nulhatnak. Sági Agnes Munkaversenyt szerveztek november 7-e tiszteletére a Diósdi Csapágygyárban. A munkaversenyt az egyes üzem­részek dolgozói kezdeményez­ték. Az esztergaüzemben a se- lejtcsökkentés a legfontosabb. A köszörűüzem egyik-má­sik munkafolyamatnál lema­radt és ez az éves terv telje­sítését is veszélyeztette. A munkaversenynek ebben a két üzemben van a legnagyobb je­lentősége. Az esztergaüzemben az exportbrigádok szigorú ver­senyfeltételekkel birkóznak meg. Nemcsak a termelt mennyiség számít, hanem a se­lejtszázalék sem emelkedhet a két százalék fölé. A köszörűüzemben többen nem tudják teljesíteni a nor­mát komplikáltabb munkafo­lyamatoknál. A verseny célja, hogy minden dolgozó elérje a 100 százalékos teljesítményt, de a selejt ne emelkedjen. Ha a verseny eredményes lesz, a két beállítót jutalomban része­sítik. Bár a munkaversenyt no­vember 7-e tiszteletére rende­zik, nem ér véget a Nagy Ok­tóberi Forradalom évforduló­ján, hanem az év végéig tart. A verseny állását az üzemek­ben naponta értékelik és az eredményeket a faliújságon teszik közzé. 4 hazai közönségnek is bemutatják a külföldön nagy sikert aratott divatkoilekciót A múlt hónap végén Brüsz- szelben az Elegancia-palotá­jában és a dániai Hclsingőrben bemutatott s a nemzetközi zsűri által Grand Prix-vel ju­talmazott magyar divatkollek­ció a napokban érkezett vissza a Ruhaipari Tervező Vállalat­hoz. November 4-én délután fél 6-kor rendezik meg a Brüsszelben nagydíjat nyert, mintegy 140 ruhából álló kol­lekció budapesti bemutatóját a tóvárosi tanács nagytermében. Harminchárom kötetes beszámoló a genfi atomkonferenciáról Az ENSZ kiadta a szeptem­ber folyamán Genfben meg­tartott atoinkonierencia 33 kö­tetes anyagának első kötetét. A konferencia anyagának és eredményeinek kiadásával je­lenleg egész csoport tudós van elfoglalva Genfben és remélik, hogy jövő év júniusáig sikerül befejezni a kiadást. Az angol nyelven megjelenő 33 kötetben előreláthatólag kb. 39 000 oldal és 15 ezer illuszt­ráció lesz. A könyvek kinyom­tatását az Egyesült Államok­ban, Nagy-Britanniában, Kana­dában, Franciaországban és Svájcban működő különleges nyomdáknak adták ki, mert egyetlen nyomda nem tudna megbirkózni a feladattal. Terv­be vették rövidített francia, spanyol és orosz kiadások meg­jelentetését is, ezek sem lesz­nek azonban 12—13 kötetné1 rövidebbek. Ahol a miniatűr szivattyú készül tzilenc esztendővel ezelőtt A — amikor államosították — mindössze hét munkással dolgozó kisüzem volt. Egyet­len, rossz világítású helyiség­ben főként javítással foglal­koztak. Ma 71 dolgozója van, s a Maglódi Gépgyár nevet vi­seli. Kilenc esztendő alatt nem­csak gépgyár lett a kis üzem­ből, de a profilja is gyökere­sen megváltozott: másodlagos szerepet kaptak. a javítások, mert elsősorban gépalkatré­szeket. szivattyúkat, vasszer­kezeteket gyártanak, sőt, nem egy olyan cikket is, amelyek az egész országban egyedül itt készülnek! Ilyen cikk például a szálve­zetőtárcsa. Ezeket a Schlaf- chorst szövőgépeken használt tárcsákat eddig Nyugat-Né- metországból importáltuk, természetesen kemény valu­táért. Legnagyobb részük 6—S műszak — vagyis 3—4 nap — múltán javításra szo­rult. A gyártó cég éppen ezért nem is vállalt értük egy perc­nyi garanciát sem. Nos, a maglódiak műszaki kollektí­vája kidolgozott egy új gyár­tási eljárást: addig módosítot­ta a tárcsákat — lemez helyett alumíniumöntvényt, acél he­lyett áluminiumbronzot al­kalmazott —, amíg sikerült előállítania egy új prototípust. Az új tárcsát 10 hónapja hasz­nálja egyik textilgyárunk — javítás nélkül! A sorozatban gyártott darabokért a gyár „csak" harminc napi garan­ciát vállal... Az alumíniumbronz alkal­mazásának kiterjesztése egyéb sikereket is hozott az üzem­nek. Itt készítenek — egyedül az országban — alubronz ve- zérgyűrűlcet és lamellákat a szivattyúhoz. Az eredmény? Tizenötezer darabot adtak el belőlük, s eddig még egyetlen reklamáció sem érkezett. Nemrégiben hallották, hogy egy kanadai cég miniatűr szi­vattyúkat szeretne rendelni — asztali szökökutakhoz —, de egész Európában nem akadt eddig gyár, amely elvállalná. A Maglódi Gépgyár nem fog­lalkozott még exporttal. Most úgy gondolták: miért ne ex­portáljanak?! Megcsinálták a szivattyút. A mérete — mű­szaki nyelven — 2,5 collos. Magyarán — kisebb, mint egy gyufásdoboz! Most akarják eljuttatni Kanadába, s remé­lik, hogy jó üzlet lesz belőle. az üzem fejlődését mi sem A* bizonyítja jobban, mint az, hogy minduntalan kinövi a régi ruhát. Nemrégiben ren­dezték be az új gépműhelyt. A helyiség már megvolt, idestova öt esztendeje. Akkor kezdtek hozzá ugyanis — a régi üzem­vezetőség utasítására — egy kultúrterem építéséhez. Vgy látszik, valaki ki akarta vágni a rezet: 30 dolgozónak — eny- nyi volt akkoriban a létszám — 300 személyes kultúrtermet szántak! Idővel rájöttek, hogy az egész fölösleges. A község- ben van kultúrotthon Is, mo­zi is. A nagy sebbel-lobbal el­kezdett munka abbamaradt. Dán Sándor — a jelenlegi igazgató — fejeztette be s így lett belőle egy új gépműhely. Tágas, valóságos műhelycsar­nok, amelyben korszerűen el­helyezett, úszóalapzaton áll­nak a gépek. Most újabb építkezés folyik a gyárban. A régi lakatosmii- helyből és a formázótérböl még egy gépműhelyt, az öntő­térből és a kokszraktárből öntő-formázóteret építenek. Kell a hely, szaporodnak a megrendelések. Csupán cső­lábú iskolaszékekből 40 ezer darabot gyártottak az elmúlt hetekben! ■trrilenc esztendővel ezelőtt ÍV hét munkással dolgozó kisüzem volt. Ma pedig ez- redmilliméteres pontossággal készült alkatrészeket gyárt, s rövidesen megkezdi a csap­ágyak szériagyártását... Ny, É. SÍRKÖVEK MESTERE, TEMETŐK ÉKESÍTŐJE I Minden ember kegyelet­tel ápol­ja a holtak emlékét. Ilyenkor, halottak napja táján sűrűbben keresik fel az elhunytak biro­dalmát az élők: szülők, há- zastársak, gyermekek. Az el­távozott kedves emléke ilyen­kor tisztábban ragyog, szinte élővé válik a holt. Sírokat igazgatni, virággal díszíteni a hantokat — kegyelettel megy minden hozzátartozó. Olyan­ná varázsolják a temetőt, mintha egy nagy-nagy virágos­kert volna. A krizantémültetés mellett ilyenkor kerül sor a sírke­resztek, fejfák megfakult be­tűinek átfestésére, vagy éppen új sírkövek felállítására. Aki megfigyeli, azt tapasztalja, hogy az országban nem csu­pán a városok, falvak szépül­nek, kapnak csinosabb külsőt, hanem a temetője is. Igen, így van. Régebben csak a gazdagok, tehetősek emeltek síremléket halottaik- nak díszes kövekből, a szegé­nyeknek az egyszerű fakereszt is megtette. Sétáljunk csak végig egy régi-régi falusi te­metőn. Márványemlékek őr­zik a földesurak, a gazdagok Mostanában kevesebb a --------------------temetőkben D abis bácsi Magyari Pistát is beavatja a kőfaragás mester­ségébe. neveit és zsomfoékofcnak tűnő kis halmok jelzik, alatta pi­hen a pór. a fejfa és megsokasodott a sír­kövek száma. A kákái új te­metőben szinte minden sír­domb fölött kőbe vésték az el­hunyt nevét. Hasonlóan a szép temetők közé tartozik a tápió- szelei is. Dabis Mihály kőfa­ragó mester munkái díszítik, ékesítik. Harminckét éve dolgozik Tápiószelén. Az a tapaszta­lata neki is, hogy az utóbbi években megnőtt a sírkőkeres­let, de különösen két-három éve sok a megrendelés. — Miibe kerül egy síremlék? — 2400—2600 forint a köze­pes ár. Ez a közepes árú síremlék fehér betonból készül, s feke­te csempe-keresztet építenek be egyik oldalán. Mostanában ezeket keresik. A néhány év­tizeddel ezelőtti kereszteket már nemigen rendelik. Pedig minta is van belőlük a mester udvarában. Tálálunk az udvaron igen szép, ízléses mintákat is. Aki hajlandó 2600 forintnál többet áldozni, gyönyörű síremléket állíttathat szerettének. Meg­kérdezzük Dabis bácsit: ál­talában kik a megrendelők? — Legtöbbet gyerekek ren­delnek a szüleiknek, vagy az elhúnyt házastársa. De elő­fordul, hogy még életében megrendeli valaki saját ma­gának. Meg ... az enyém is készen van már. Noha 66 éves Dabis bácsi, erős, tagbaszakadt alakjával, életteli piros arcával egyelőre nem úgy néz ki, mint aki hal­ni készül. Dehát egy kőfaragó csak nem bízza másra saját síremlékét! Pedig nem is ide­genekre bízná. Két fia szintén kőfaragó, az egyik Tápió- szentmártonban, a másik Tá- piógyörgyén dolgozik. A Da- bis-dinasztia látja el sírkö­vekkel a nagykátai járás fal- vait. Sőt, az öreg mesterhez még Kecskemétről is eljön­nek az igényes vásárlók. I Dabis bácsi műhelyében !------------------- most is ké­szülő ben van két sírkő. Az egyiket Farmosra viszik. Né­hai Tóth Jánosnak emelteti hét gyermeke. A másik Balázs Lászlóné. Süly Etelka tápió- sze'.ei asszonyé lesz, aki ebben az esztendőben halt meg. A sírfeliratot is Dabis bácsi vési a kövekbe. A kövek pe­dig hosszú, hosszú éveken át megőrzik nemcsak a halott emlékét, hanem az öreg mes­ter nevét is ... , Szebelkó Erzsébet TjíLí ktsMf-zh tam enni egy almát, Irén meg­fogta a kezem. — És mit akarsz majd a té­len enni? Csak a jövő hónap­ban kezdjük el. Mindig válo­gatjuk az almákat. Azokat esszük, amvknék valami kis hibájuk van. Bízd csak rám! Rábíztam. Október derelcán, igen jól emlékszem, nagyon egyszerű ebédünk volt és Irén a paradicsomos káposzta után megjegyezte: — Majd kipótoljuk azzal, hogy megeszünk néhány al­mát. Innen válogatunk, a szekrény tetejéről. Felálltunk egy-egy székre. Én természetesen a legszebb, a legmosolygósabb álma után kaptam, de az asszony visz- szatetette velem. — Megmondtam, kérlek, hogy válogatjuk az almát. Azt vedd! Az a barna folt nekem nagyon gyanús. Annak az al­mának valami baja van. Én is ezt veszem, mert ezzel szem­ben bizalmatlan vagyok. Hat almát választottunk. Mindegyiknek volt valami ba­ja. Az egyik olyan volt. mint­ha májfoltos lett volna. A másikat Irén megnyomta és mivel puha volt a szár tavé­ben, szintén terítékre került. Szóval hat olyan álmával ereszkedtünk le a székekről, amiknek valami felfedezhető hibája volt. Azt a hármat, amit én kaptam, nem fogad­tam volna el a kofánál, vagy ha a boltban rámsózták vol­na, kivágtam volna az abla­kon. Késsel, bicskával faragtuk az almákat. Az enyémek kö­zül az első teljesen rothadt volt, a másodiknak több mint a felét kikanyarítottam, c. harmadik a magház körül volt büdös. Feleségem né­hány bölcs szó mellett nyeste az almákat. — Látod, ez az okos dolog. Már az első alkalommal kivá­logattuk a romlottakat, hogy ne rontsák a többieket. Most már nyugodtan nyúlhatunk a szekrény tetejére, ha egész­séges gyümölcsöt akarunk. Hát nem éppen így volt Amikor legközelebb almára éheztünk, akkor a másik szek­rény tetején válogattunk. Nyolc hibásat, találtunk. Ket­tő teljesen rothadt volt. Két nap múlva a stelázsin levő készletet vettük szemügyre. O kos ember úgy biztosítja a családi békét, hogy i mindenben igazat ad az asz- I szonynak. Tavaly októberben ! Irén igen bölcsen és határo- | zottan igy állt elém. — Kérlek, nekem bőségesen I elegem van abból, hogy a Ico- | fák meg a boltok egész té- I len nyúznak. Kiszámítottam, \ ha minden másnap veszünk 1 egy kiló almát, akkor is köze 1 | száz kiló almát fogyasztunk í egy szezonban. Hát ennek vé- | ge. Nem fogom kétszeres é: \ háromszoros áron megvásárol- I ni azt a gyümölcsöt, amit ok- \ tóberben potom áron megve- 1 hetek. | — Vagyis, mit akarsz? | — Pénteken kimegyünk a 1 piacra és megveszünk egy | mázsa almát. | — Helyes. De miben tartod5 1 — Nevetséges vagy. A stelá­| zsin meg a szekrények tete- ! jén. 1 És amint mondta, úgy cse- 1 lekedtünk. Pénteken valóbar, I kimentünk a piacra és megvet- i tűk az egy mázsa almát. Há- ! rom részletben vonszoltuk ha- | za. Az asszony két napon ke- | resztül válogatta, rákosgatto | az almákat és az lett a vége 1 hogy a lakásunk minden sa- I rákból pompás almaillatot le- - helt. 1 Amikor első nap meg akar­Ott is találtunk annyi hibásat hogy még vacsora után is vöt mit faragni. A legközelebbi alkalommal megint a ruhásszekrény voll műsoron. Feleségem tévedett amikor azt hitte, hogy azzal hogy egy héttel előbb kiválo­gattunk hat darabot, elintéz­tük a válogatást. És ez így ment egész télen. Ismerőseim kimenteik a piacra vagy leszaladtak a népboltbc és válogattak a szebbnél szebt gyümölcsökben. Mi egész té­len fúrtuk, faragtuk az almái és egész szezonban hibás vac­kokat ettünk. Csak az utolsó öt almánál nem kellett faragni, azok any- nyira rothadtak voltak, hogy szétmálltaík az ujjaink között Irén szemétlapáton vitte őket kifelé. Az ajtónál egy pillanat­ra visszafordult. — Te, apu! Én azt hiszem, hogy jövőre nem veszünk al­mát. Megpróbálkozunk a disz­nóhizlalással. — Kérlek szépen, de remé­lem, nem a szekrény tetején1. Irén szikrázó tekintetet su­hintott felém, aztán megfor­dult és kivágta az almákat az ajtón. Szóval nem hozzám vágta, ahogy szemtelensé­gemért megérdemeltem volna Rossi Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom