Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

Mit IHLGIEI k/Cirlap 1958. OKTÓBER 26. VASÁRNAP REQI VÁLASZTÁSOK .............................................miiimimiiii'imiiHmiimiui H HIIHIIIIItllUIIHIIMimiliiniHli'.HIilllllillUlllllUlimiiniuiiiun Községi biróválasztás 115 éve Rákoskeresztúr népe bíróvá­lasztásra gyülekezett. Mert a falvak bírójukat — valaha, a nagyon régi időkben falunagy- nak is nevezték — talán már attól fogva, vagy még azelőtt is, hogy Árpád nép© átkelt a Vereckei-szoroson, maguk vá­lasztották. Vagy ezer eszten­deje nyilván akként, hogy egybegyűltek a férfisorban le­vők, meghányták-vetették, hadban ki a legvitézebb, bé­kesség idején ki a legbölcsebb közülük, s miután alaposan megvitatták, néha esetleg még a fokos nyelét is megmarkol­ták közben, a falu döntött. ' Ilyesformán lehetett ez a ki­rályság kezdetén is, amikor pedig már jobbágy volt az alacsonyabbrangúak neve. Csakhogy a jobbágy is ran­got jelentett, nem szolgaiva­dékot, de a szabadság előkelő­ségével dicsekedő jobb ágyék­ból származót. Később is, a feudalizmus el­ső idején, még kétségkívül szabadon választotta bíráját a falu szolgaságba igázott job­bágysága, de ahogy szabadsá­ga megnyírbálódott, úgy fe- lejtődött el lassan-lassan sza­bad bíróválasztási joga is. Mi­re is választott volna a saját kedve szerint bírót, amikor immár a földesúri kilenced, a papi tized, a füstpénz és egyéb adók behajtása mellett robot­ba rendeli a népet, az lett a bíró legfőbb kötelessége, no, meg a földesúri bandérium­mal hadbaszállók kijelölése. Nem a falu népét képviselte az uraság előtt, hanem az ura- ságot a falu népével szemben. Ez lett a tiszte. S hogy a job­bágyfalu bírája mentői lelke­sebben végezze a dolgát, sze­mélyére nézve mentes volt a robot alól, meg még sok egyéb kiváltságot élvezett, majd annyit, mintha afféle szegény nemesember lett volna. De csak amíg hivatalában ült, az­tán megint csak közönséges robotoló jobbágy lett belőle. Meg is markolta görcsösen a bírói botot és csakhogy men­nél tovább a kezében tart­hassa, keményen sújtott vele jobbágy testvéreire. Még sokáig beszélhetnék bí­ró uramról, jogairól meg köte­lességeiről, ám ezúttal válasz­tásáról kell szólanom, felidéz­nem egy régi, viharos községi bíróválasztás történetét most, hogy az ország minden falva rövidesen megválasztja elöl­járóit. Ma már nem bírót és nem esküdtet, hanem a ta­nács tagjait. Hogy pedig ezek egyetlen kiváltsága a falu né­péért való munka, arról egy szót is minek ejtenék, jól tud­ja azt a választásra készülődő nép. Folytatom tehát ott, ahol el­kezdtem: Rákoskeresztúr né­pe bíróválasztásra gyüleke­zett anno 1843 november 15-én, pontosan 115 esztendővel és egy nappal az idei választás napja előtt. Akkora ribilió lett ebből a gyülekezetből, hogy nemes Pest-Pilis-Solt vármegye tekintetes fenyítő- széke is foglalkozni kénysze­rült a keresztúri bíróválasz­tással. Mert Rákoskeresztúr, mely néhány esztendő óta Budapest főváros XVII. kerü­letéhez tartozik, a szóbanfor- gó választás és utána követ­kező bűnper idejében megye­beli jobbágyközség volt még. Messze környéken elszorult szívvel, ökölbeszorított kéz­zel, kétségkíVül sokáig emle­gették ezt a bíróválasztást a felszabadulásukért mozgoló­dó jobbágyok, emlékezete mégis teljesen elmerült egy évszázad időtengerében, s ha Lakatos Ernő levéltári vezető a régi megyei levéltár iromá­nyai között nemrég rá nem lel a perben hozott ítélet ódon lapjaira, bizony most én sem számolhatnék be róla. Nem mondhatnám el, hogy a vá­lasztást megelőző napon a rá­koskeresztúriak közül sokan összejöttek Binszky János fél­telkes jobbágy házánál. A bí­róválasztásról tanakodtak. A reformkor szelleme beha­tolt már a jobbágyporták ka­puin, vagy talán inkáb onnan szállott ki, az emberséges ne­mesek arcára szégyenpírt ége­tett és arra ösztökélte őket, hogy az országgyűlésen a ma­radi kormányzattal és neme­sekkel meg főurakkal szem­ben, bár eredménytelenül, de állást foglaljanak a jobbágy­ság megszüntetése mellett. Harcuk nem volt egészen med­dő, néhány kisebb engedményt időről-időre mégiscsak kicsi­kartak az országgyűlésen. Ilyen engedmény volt a bí­róválasztást szabályozó 1836- ban meghozott törvény, amely kimondta a jobbágyság szabad bíróválasztási jogát, de a bíró­jelölés jogát továbbra is a föl­desúr számára biztosította. Ha pedig a földesúr nem élne je­lölési jogával, azt a szolaabíró- ra ruházta át. Binszky János portáján a rá­koskeresztúriak először is meg­egyeztek abban, hogy a régi községi elöljáróságból mégegy- szer senkit meg nem választa­nak, azok az uraság emberei. Elhatározták azt is, akárkit je­löljön az uraság, abból ugyan bíró sohasem lesz, bizony meg nem választják» Nem egy ura volt a falunak, többen birtokolták hatprát. a Podmaniczky bárói család tagjai meg sógorsága. A ke­resztúri föidesurak egymásközt azonban megegyeztek a három bírójelölt személyében és a vá­lasztás napján egy urasági tiszttartó a nép előtt felolvas­ta a három nevet. — Egyik sem kell! — kiál­tották a keresztúriak. Erre a tiszttartó másodszor is fölolvasta a jelöltek nevét, a nép azonban egyikre sem kiál­tott éljent, nem választottak a jelöltek közül. Most már az uraságok a szolgabíróhoz for­dultak, aki fegyveres hajdúja kíséretében megjelent a gyüle­kezet előtt. — Az uraság három jelöltje közül egyet meg kell választa­notok. esküdtnek viszont azt választjátok, akit akartok — magyarázta a szolgabíró ke­mény hangon, de hiába. A nép sehogy sem volt hajlandó elfo­gadni a földesúri jelölteket. Sőt, Filipszky János féltelkes jobbágy még mire • nem vete­medett!? Odaállt a szolgabíró elé és az arcába kiabálta: — Válasszon, ha tetszik az uras ág, mi meg el visszük a ka­lodát! — Fogd meg a szemérmetlen parasztját! Verd kalodába! — magából kikelten így kiáltott rá hajdújára a szolgabíró. És a hajdú rávetette magát Fi- lipszkyre. Ekkor meg Duhony József, máskülönben urasági hajdú, belső cseléd a bárónál, mégis így kiáltozott: — Választáson senkit sem szabad megfogatni! Több se kellett a népnek. Kiszabadította Filipsz'kyt. Né- hárnyán a kalodát is felkapták, aztán a kocsma elé vitték, haj­dústól faképnél hagyták a szolgabírót. Valóságos lázadás volt, amit a keresztúriak me­részeltek. Nem hagyhatta és nem is hagyta annyiban a ne­mes vármegye. Végtére ezek a jobbágyok engedetlenek voltak a megye tisztjével szembeni Perbe is fogták a leghangosabbakat, mintegy 40 embert és a megyei fenyítő- szék, azok a régi jó táblabírák, példásan megbüntették a láza­dókat. Legsúlyosabban termé­szetesen urához való hűtlensé­ge miatt Duhony József ura­sági cselédet, akit három hó­napra becsuktak a vármegye­ház börtönébe. Filipszky Já­nost pedig két hónapra. A töb­bit, Binszky Jánost egyhavi, Jónás és Hermann egésztelkes, Burger féltelkes jobbágyokat kétheti, sok más perbefogottat megy egy-egy heti börtönbün­tetéssel sújtották. Némelyeket csupán megdorgáltak, Mayer Pált azonban megcsapatta a nemes vármegye fenyítőszéke, 25 botot méretett rá. Hja, vagy egy évszázaddal odébb szállott csak fel a páva a vármegyeházára... Szokoly Endre (Következik: theodolit.) öt választási Októberig csaknem 37 millió literrel több tej került forgalomba, mint tavaly Befejezte éves tervét a tejipar Az Élelmezésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint a tejipar az idei tejfelvásárlási tervét október 2I-ig százegy százalékra teljesítette. A tej­felvásárlás javulását a mező- gazdasági termelés fokozódása és a tejfelvásárlási árak új alapokra helyezése segítette. 1957-ben az ipar csak 519,3 mil­lió liter tejet tudott átvenni a parasztságtól, most október 20-ig már 555 500 000 liter tejet vásárolt. A tejipar a teljes termelési értéktervét ez alatt az időszak alatt változatlan áron 100,9 százalékra teljesítette. A hazai igények kielégítésén kívül három százalékkal túlteljesí­tette a harmadik negyedévi kiviteli tervét is. Az eddigi eredményeket tekintve a fel­vásárlás szempontjából a leg­eredményesebb a harmadik negyedév volt: tervüket 220 százalékra teljesítették. Az Élelmezésügyi Miniszté­rium tejipari szakembereinek véleménye szerint az idén október 20-ig mintegy 37 mil­lió literrel több tejet tudtak a lakosság rendelkezésére bo­csátani, mint tavaly egész év­ben. f Érdekességek- furcsaságok 1 TASKENT | Milogradov, a taskenti vasút* 1 | igazgatóság egyik mérnöke ér- | = dekes készüléket szerkesztett a | | mozdonyvezetőknek. A vezető- | = fülkében felszerelt készülék f | egyik gombját időnként meg | = kell nyomni. Ha a mozdony- § | vezető figyelme lankad és nem | = nyomja meg a gombot, a készü- § | lék vészjelet ad és működésbe 1 | hozza az önműködő féket, | | amely megállítja a szerelvényt. | 1 Szakértők szerint a készülék | | alkalmas a vasutai balesetek jjj | elhárítására. DJAKARTA | Kelet-Borneóban különös = | szörnyeteget észleltek. A Ma ha-1 | kam folyóban egy marhafejfl és | = kígyótestű állatot találtak je- | | lentik a djakartai lapok. Fejlődik a posta munkája TEHERAN Egyre több vidéki városban gépesítik a szállító szolgálatot, s vonják ki a forgalomból a lófogatú kézbesítő kocsikat. A postások munkáját is egyre több gép — szállítószalagok, csőposták, villamostargoncák stb könnyíti. Fejlesztik a távíró-szolgála­tot is. Még ebben az évben Pest megyében is az elavult Morse távírókat korszerű távíró-gépekkel cserélik ki. A televíziós közvetítő állo­mások számát a következő években tovább növelik, s ez­zel az ország területének 60— 70 százalékán teszik lehetővé a budapesti nagyadó műsorá­nak vételét. Jövőre ugyancsak megteremtik a feltételt az Eurovizió nemzetközi hálózat­ba való bekapcsolódáshoz. A kulturális fejlődést és a dolgo­zók életszínvonalának emelke­dését mutatja a rádióelőfizetők számának állandó emelkedése is. A háború előtti 419 000 rá­dió-előfizetői szám ez év szeptember 30-ig, 1 895 000- re növekedett, s hazánkban alig van olyan család, ahol ne lenne rádió. § A Kejhan című iráni lap köz- 5 | lése szerint az Iszfahan melletti | | Daran nevű faluban él a 110 | | esztendős Csolam, 95 éves Ka- | | tűm nevű feleségével. Nyolc- | | vanegy éve házasok és össze- | \ sen 42 gyermekük van — 20 fiú 1 | és 22 leány. A család, az unó- | | kákkal együtt, 131 személyből | | áll. A Csolam-házasuár legidő- á 5 sebb fia most 80. a legfiatalabb | 1 42 éves. ORAN | Az oranl renülőtér alkalma- = = zottainak feltűnt, hogy egy | | repülőgépen érkezett láda | = amely a szállítási okmányok | S szerint 71 fagyasztott tvúko' 5 | tartalmazott, túlságosan sülvos | 1 Amikor a tyúkokat jobban = | szemügvre vették, megállapító!- = | ták. hogy a feladó _bizonyára § | csempész — összesen 20001 | aranvnénzt varrt a tyúkok „be- | 1 gyébe”. Az önkéntes tűzoltók munkájáról Tűzoltók értekezlete a megyei tanácson Tegnapelőtt a megyei tanács üléstermében gyűltek össze a községi tűzoltóparancsnokok, hogy a megyi osztályparancs­nok tolmácsolásában meghall­gassák az MSZMP Politikai Bizottsága titkárságának az önkéntes tűzoltók helyzetéről szóló határozatát. Lékó László őrnagy elvtára, a Pest megyei Tűzoltóparancs­nokság vezetője referátumában hangoztatta: — A párthatározat messze­menően elismeri azt a tevé­kenységet, amelyet elvtársaink a tűzvédelem érdekében eddig végeztek. A határozat leszöge­zi, hogy az önkéntes tűzoltók nél­kül elképzelhetetlen lenne a községek és a mezőgaz­daság tűzvédelmének biz­tosítása. Munkánk elismerése mellett a határozat bírálja azokat a szerveket, amelyek eddig nem fordítottak elég gondot testü­letünk ügyes-bajos dolgaira. A határozatban többek között szerepel, hogy a tűzvédelem szempontjából jelentősebb köz­ségieket a Belügyminisztérium folyamatosan megfelelő gép­járműfecskendővel köteles el­látni, s a lehetőségekhez ké­pest szorgalmazni kell a többi község kisfecskendővel történő ellátását is. A tanácsok figyel­mét is felhívja a határozat ar­ra, hogy költségvetésükből, részben a községfejlesztési alapból, folyamatosan biztosít­sák a testületek tagjainak egyenruhával történő ellátását. — Jól tudjuk, hogy e célkitű­zések nem egyszerre — már holnap vagy holnapután —, hanem a- népgazdaság teherbí­rás áhak nteigtfeléíöen válnak valóra. De valóra válnak! Ép­pen ezért joggal mondhatjuk, hogy az önkéntes tűzoltó testü­letek életében jelentős ál­lomás e határozat. Megteremti a továbbfejlődés alapját és most már az intéz­kedésre kötelezett szerveken, s nem utolsósorban a községi önkéntes tűzoltóság tagjainak további jó munkáján múlik testületeink egészséges fejlő­dése. Lékó elvtárs a továbbiakban hosszan elemezte az eddig vég­zett munka eredményeit, a ne­hézségeket, amelyeken ma már lényegében túljutott ez a népgazdaság szempontjából nélkülözhetetlen testület. A referátum elhangzása után számos hozzászólás kö­vetkezett, amelyekben a községi tűzoltóparancs­nokok nagy lelkesedéssel nyilatkoztak a határozat­ról. Ezután következett az érte­kezlet ünnepélyes eseménye, amikor Lékó Jvtárs tizenöt önkéntes tűzoltónak átadta a munkás-paraszt kormány által idén alapított Önkéntes Tűzol­tó Szolgálati Érem kitüntetést, valamint a községi tanácsok pénzjutalmát a községi tűzoltó- parancsnokok részére. Az ülésen részt vettek a me­gyei pártbizottság, a tanács, a Hazafias Népfront és a megyei KISZ-bizottság képviselői is. | LONDON i A Daily Telegraphban a kft* | | vetkező apróhirdetés jelent | 1 meg: „Eladó egy igen stílusos, § I XVI. századbeli kastély, kora- f | beli berendezéssel és kedélyes. 1 | tapintatos kísértetekkel. Ara \ = ötezer font.’* | BIRMINGHAM | Hodge Hülben a háziasszo- 1 I nyok főzőversenyére egy férfi | | versenyző is jelentkezett, még- | | hozzá agglegény, s megnyerte § | a három első díjat. Ez * főzés- f | ben igen jártas agglegény egy \ § hét alatt 34 házassági ajánlatot 1 1 kapott. Egy szovjet repülőgép átrepülte a Déli-sarkot Október 24-én a szovjet dél- sarki expedíció IL—12 típusú kétmotoros szállítógépe átre­pülte a Déli-sarkot. A repülő­gép leszállás nélkül tette meg útját az Indiai-óceántól a Ross- tengerig. i ooooo o oooooooo-o-oao-o-oo-o-o<K>oo ooo oo-oocoo-ooo-o-o-o-ooo 000-000o-cx. Az ALLAMI FAISKOLÁK megkezdték a GYÜMÖLCSFÁK szállítását, lerakati értékesítését HAGY AT ÉRREKLŐDÉS! Megrendelését sürgősen küldje be a gazdaságok központjába. Szállítás a megrendelések sorrendjében, utánvéttel LERAKATOK: CEGLÉD-CSEMÖ1 A. G. (CEGLÉD) LERAKAT AI: ALBERTIRSA CEGLÉD DUNAHARASZTI GYÁL MENDE-PUSZTASZENT­ISTVÁN NAGYKÖRÖS NYÁREGYHÁZA Pesti u. 75. Á. G. faiskolája Bolgárkert Bajcsy-Zsilinszky Pusztaszentistván Szolnoki u. 12. Wekerle telep u. 38. CSÁNYI A. G„ ASZÓD VÁC (CSÁNY) LERAKAT AI: Vasútállomással szemben. Rádió u. 12. TÖRÖKBÁLINTI A. G., (TÖRÖKBÁLINT) L ERAKAT A: TÖRÖKBÁLINT Á. G. faiskolája. A lerakatokban készpénzért vásárolhat. ÁRJEGYZÉK RÍJTAEAA! \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom