Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-25 / 252. szám
“üfCirfan KULTÚRA TER Minél kisebb egy falu, annál nehezebb belépődíjas kul- túrrendezvény re közönséget toborozni. Nógrádverőcének 2900 lakosa van és bár a kul- túrház nézőtere csak 300 fő be. fogadásira alkalmas, telt házat biztosítani 10—14 forintos helyárak mellett nem könnyű dolog. A kultúrház igazgatója a Pest megyei Petőfi Színpaddal szerződést kötött, amely szerint augusztus 30-án előadják Gárdonyi: Ida regényét. Áz előadás azonban elmaradt, mert elővételben nem kelt el elegendő jegy. A várható bevétel nem fedezte volna a színpad kiadásait, ráfizetni pedig senki — a helyi úttörők lelkes segítségével — sikerült több mint 400 forintnyi elővételt biztosítani. A jól végzett munka tudatában örömmel várták a szí-, vészekét, hiszen a „telt ház“ is biztosítottnak látszott. sem akart. Hosszú idő után ez lett vol- . megállapodásra, na az első színházi előadás a községben... Egy héttel később ismét jelentkezett a Petőfi Színpad. Kölcsönös magyarázkodás és megegyezés után pecsétes szerződésben rögzítették a megállapodást: 1958. október 5-én a művészegyüttes Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok című vígjátékát mutatja be a nóg- rádverőcei kultúrházban. Most kukoricatörés idején A kora délufáni órákban meg is érkezett a szíritársulat De mekkora volt az álmélko- dás. amikor a gazdasági vezető bejelentette a társulat nevében, hogy ha csak ennyi- volt az elővétel, akkor ők mennek tovább Szökoíyára, mert ott állítólag .már elővételben elkelt 1660 forint értékű jegy. A meglepetéstől szóhoz jutni alig tudó Icultúrházigazgató hivatkozott az aláírt, pécséles de kiderült, hogy a társulatnak van egy másik érvényes szerződése is a szokolyai kultúrházzal! Csak az időpontban volt némi eltéri?: Szakalgára délutáni, Nóg- rádverőcére pedig esti előadás megtartására szerződtek. Mivel azonban valaki telefonált, hogy ne a délutáni, hanem az esti előadásra ménjénélt Szo- kolyára. mert az nagyobb bevételt jelent, természetesen Szokolyára mennek. Hiúba hivatkozott arra is az 1 igazgató, hogy ha most ismét I visszaadják a jegyeket, ha 1 megint becsapják a kö'zönsé- | get. itt többet nem lehet az | embereket színielőadás)a» hív- | ni. Semmi sem használt. A szí- %.nészeket sem meghatni, sem | meggyőzni nem lehetett. Men- | tele tovább. A gazdasági vezető | azonban ott maradt azért, hogy I az előadásra gyülekező közön- l ségnek Visszaadja az elővételi ?. fegyek árát. Illetőleg azért, | hogy. rábeszélje őket,, ne vált- ? sátc. vissza a .jegyeket, mert % csütörtökön (9-én) este 8 óra- ; kor a Petőfi Szinháf bemu- . tatja az Ida regényét és arra i a jegyek érvényesek lesznek. : Sokan meg is tartották, sőt % mások is jegyeztettek a csiitör- I töki előadásra jegyet! A kul- | túrház igazgatójának niég azt I is megígérték, . hogy hétfőn 1 (6-án) küldik, a megfejelő, hír- 1 det éréket. 1 Jöttek? Nem! Az eddig elmondottakból ez logikusan következik. Sem a plakátok, sem a színtársulat nem érkezett meg a mai napig sem. Azt sem mondták: pitypa- laty! Ez az eljárás __ (bárhogy nézzük is — érthetetlen! így kultúrát terjeszteni, megszerettetni nem lehet! Ha ag ed-j dig elért.eredményeket növelni akarjuk, sürgősen véget. kell vetni „az üzlet — üzlet”, a „pénz beszél, kutya ugat” elvének, Hiszen falun a 10—14 forintos helyár is riasztóan magas, hátha még ezt az előadás meg nem tartásával is tetetik és ezzel a falu, a vidék lebecsülését juttatják kifejezésre. Ennek pedig sokkal súlyosabb következményei lehetnek, mint néhány száz forint bevétel elmaradása! (györök) Távirányítású hajómotor A 90 éves Láng-gyárban! távirányítású hajómotor ki- j sérleti példányát készítették j el. ‘A távirányító berendezés f segítségével a hajó kapitányai vagy kormányosa a parancs- i noki hídról — gépész nélkül | — maga tudja irányítani a | hajó indulását, megállását, se-1 besség- és irányváltozásait. 1 A gyár egyébként az eddigi | tengeri tapasztalatok alapján | korszerűsítette hajómotor-1 konstrukcióit. A Láng-gyári f hajómotorok ma már a kül- \ földi - gyártmányokkal is fél-1 veszik a versenyt. A gyár a | Diesel-motorokon és gőzturbi- 1 nákon kívül vegyi és konzerv-1 gyári berendezéseket is gyári! l Nemrégiben készült el egy | teljesen automatizált paradi-1 csomfeldo’gozó berendezés al Szegedi Paradicsomgyár ré-1 szére. A gépsor a paradicsom! mosásától, kezdve egészen a! dobozokba történő ömleszíésig! minden egyes műveletet maga! végez. I Ultrahanggal működő háztartási kávéfőzőgép A Ceglédi Gépüzem és Vasöntő Vállalatnál ultrahanggal \ működő háztartási kávéíőzőgép prototípusát készítették el. Az | új gépet még októberben bemutatják a külkereskedelem kép- 1 viselőinek. A tetszetős formájú eszpresszógép kitűnő feketét f főz és könnyen, egyszerűen kezelhető. Amennyiben a külkereskedelem képviselői az új típusú | kávéfőzőgépet megfelelőnek tartják, az üzem 1959-ben hozzá- I kezd a gyártásához. 1 A szokottnál több a skarlát megbetegedés, de nincs ok aggó dalomra, mert általában enyhe lefolyású a betegség A Fővárosi Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás tájékoztatása szerint az elmúlt hetekben jóval több skarlát (vörheny) megbetegedés fordult elő, mint az előző évek azonos időszakában. Az egészségügyi szervek tapasztalatai azonban azt bizonyítják." hogy-. nincs ok aggodalomra, Megvalósulnak a nagykovácsi tervek ilyen „csövek” is láthatók Nagykőrös utcáin (Király) 1 Apró tervek — egyik sem j | követel százezer forintos berti- j I húzásokat —. de .egészében a, I falú lakosainak kényelmét, j érdekét szolgálják és csinosa-; dik a község. Egy hidat már felújítottak és most a törpe- vízmű 400 folyóméteres bővítésén dolgoznak, amelyet ha- : marosan befejeznek, í A községfejlesztési tervből biztosítja a nagykovácsi tanács l a pénzt a hat közkút felállító ! sához is, ami korszerűsíti a vízellátást. Már annyira előrehaladtak a munkák, hogy a napokban átadhatják rendeltetésüknek a kutakat. Bővítik a hangosbemondó berendezést is. Háromszáz méteres vezetéket építenek és egy hangszórót szerelnek fel. A községi könyvtár fejlesztésére annak idején 500 forintot szavaztak meg a községfejlesztési alapból. Már fejj is használták ezt az összeget könyvvásárlásra. Elkészült 150 folyóméter betonjárda is. mert a megbetegedések j túlnyomó része rendkívül enyhe lefolyású. A skarláttal járó láz néhány f nap alatt a rendes hőmérsék-1 letre csökken, a bőrkiütései.'! elhalványulnak, s a betegek 1 közérzete megjavul. Eddig még| egyetlen súlyosabb eset sem! fordult , elő, s rendszerint szö-| vődmények sem nehezítik a I _. gyógyulást. = Ezért általában véve nem ] indokolt a betegek kórházi ke-! zeiése, célszerű azonban azj otthoni ápolás — természete- \ sen akkor, ha otthon a skar- j iátos .betegek megfelelő elkü-j lönítését megvalósíthatják. A házi ápolás egyébként orvosi szempontból nem jelent nehézséget, mert a körzeti orvosok az ál-1 talánosan bevált, gyógykezelési! — a naponkénti penicillin- = injekciózást — alkalmazzák.; amely otthon is zavartalanul! megoldható. A penicillines ke \ zelés biztosítja a skarlát sző- [ vődménymentes lezajlását. i /í dű’CCi'C&’S íö-ífifíö' Á PAPÍRGYÁRTÁST Az ember azt hiszi, hogy a darázsról általában mindent tud. Ez pedig igazán nem így van. Ha a tudósok munkáit tanulmányozzuk, egészen meglepő dolgokra bukkanunk. Kevesen tudják, hogy vagy 1200-fé- le darazsat ismernek a kutatók, s hogy a magyar lódarázs a legnagyobb fajta ebben a nemzetségben; majdnem harminc milliméter a hosszúsága. De ez még semmi. Sokszor akkora fészket épít, mint egy akós hordó — ahogy ezt az érdekességet a híres tudós, Francé megírta. De a darázs életében sokkal meglepőbb dolgok is akadnak, így például: az erdei darázs igazi papírházakat épít magának. Az emberi gusztusnak talán nem a legmegfelelőbb ez a papír, a színe is az elmállott fáéhoz hasonlít, ezzel szemben vízhatlan, rugalmas és el nem szakítható. Ilyen papirt még az ember sem tud. gyártani. Másik nagyszerű tulajdonsága: a hallatlan köny- nyűsége. Az emberfejnagyságú darázsfészek súlya nem tesz ki 25 dekát. Ennyiféle jó tulajdonsága van a darázs gyártotta papírnak. A tudós megfigyelők a francia darazsat tartják a legnagyobb építőmesternek. Szép nyári házat épít magának, ezt felakasztja valamelyik gerendára vagy faágra. így megérzi a legkisebb rázkódtatást is. Igaz, hogy ebben a „ház’‘-ban csak néhány állandó lakó van. Akadtak azonban olyan „házra” is, amelyikben ezer erdei darázs él és ez már nemcsak nyaraló, hanem állandó, évekre szóló lakás. Az egész világot megelőzték a darazsak a lakásprobléma megoldásában. Persze, a sok mozgó lakó állandó ingásban tartja ezt a házat. amely ha a földre rögzítve épült volna, nem lenne képes ellentállni ennyi rázkódtatás- nalc,' hiszen a fala papírból van. A ház alatt építenek egy nagy gödröt, ebben gyűlik ösz- sze minden szemét és hulladék, amit a darázsnép kidob a házból. A legérdekesebb az egészben az a módszer, ahogy a darázs a ház anyagát. • a papírost készíti. Falevelet, illetve kis fadarabokat rág össze és nyálával ösz- szeragasztja a pépet. Ha megszárad. kész a legjobb táblapapiros, ami csak elképzelhető. Még egy nagyon érdekes dolgot, amit szintén csak kevesen ismertek eddig: a darazsaknak ezt a papírrágását egy német lelkész figyelte meg néhány emberöltővel ezelőtt, a kertjében. Meg is tanulta a darazsak mesterségét. Így kezdődött a papírgyártás cellulózéból. Az állatok megtanították az embert a papírgyártás technikájára, hatalmas gyáripar fejlődött belőle. Ne kérdezze meg azonban senki, hogyan tanulta a darázs a papírgyártást, mert erre még a biológiai tudomány sem tud megfelelni. Könnyen mondjuk ilyenkor: ösztönből csinálja! De az ösztön egészen más, mint az intelligencia, az emberi ész és a tudós bogarászok — akiken néha mosolyognak is a hozzá nem értők — sok olyan tényt tárnak a világ álé, amelyek azt bizonyítják: a rovarok világában vannak ösztönök, amelyek többet művelnek, mint amit ésszel, ki lehetne találni. Nézzünk egy érdekes példát. Az „ásódarázs— sok van belőle a budai hegyekben is — az agyagos lejtőn lyukat fúr s ha készen van, útrakél. Kövér hernyókra, bogarakra vadászik. A gyilkos darázs ormá- | nyos bogarat keres. Beleha-1 rap a fejébe, aztán ráugrik és 1 megszúrja a fullánkjával. A = bogár valóságos kis páncélost lovag, de páncélja most nemi védi meg, mert a Cerceris da-1 rázs rejtelmes módon tudja, | hogy a bogár testén van egy | pont, ahol meg lehet szúrni: a | fej és a tor összeérésénél. A | bogár a szúrásra hanyattesik. | Most jön csak a rejtelmes dolog! Az áldozat nem hali meg, él, lélegzik, de se mozog-1 ni, se táplálkozni nem tud. He-1 tekig így marad. A tüdősök % megfigyeltek egy sáskát, ame-i lyet a darázs megszűrt és még | 18 napig élt. A gyilkos darázs | azonban nemcsak kegyetlen, | hanem „tudományosan kép-1 zett” is. Megfigyelték ezt a bé-1 na sáskát, legalább harapni | akart hatalmas Tágóival. Erre \ a darázs megnyergelte, össze-1 nyomta a fejét úgy, hogy agy- l veleje néhány órára felmond- I ta a szogálatot. Sok ilyen szú-1 rásból megállapították a tudó- | sok, hogy mindig a mozgást 1 szabályozó idegducba szúr a | darázs. | Az áldozatát az előbb ásott f tyúkba cipeli, ott lerakja pe- \ téti. A kikelő álcáknak kell a 1 táplálék, tehát odakészítette az § élő rovart. Azért kell élő, | hogy el ne rothadjon, mielőtt | az újszülött megeszi. s 1958. OKTÓBER 25. SZOMBAT A I E lő j történet egyszerű, amint zi azt már megszoktuk a neorealista olasz filmalkotásoktól. Bárkivel megtörténhetett volna — ezért hisszük minden kockáját, minden mondatát. Hősei ott élnek a mai olasz társadalomban, könnyűsze rre l találkozhat unk velük Róma külvárosaiban. Ugyanakkor tipikusak, mert nem egy Luisa és Natale van csupán, de ezer és tízezer. S éppen ezért az erényekért arat osztatlan sikert a film, ahogyan átütő sikert jelentett Olaszországban is. Sőt, mi több, nagydíjai nyert az 1956- os cannes-i filmfesztiválon. Miről is szól ez a film? Egy ifjú. olasz házaspár küzdelméről, hogy végre tető boruljon a fejük fölé. Ez azonban nem olyan könnyű dolog. Bár modern bérpaloták hosszú sora épül az olasz fővárosban, azok nem a magukfájta nincstelenek számára készülnek. Nem marad más hátra, mint ideiglenesen meghúzódni a fiú szüleinél. Ám Natale egész családja a közös lakásban él. Amerre az ember néz, mindenütt fekhelyek, zsúfoltság, bukdácsoló gyerekek, örökös perpatvar. Természetesen az ifjú párnak sem jut külön szoba. Lakást kell hát szerezni minden áron, hiszen itt még zavartalanul meg sem ölelhetik egymást, innen is, onnan is kíváncsi tekintetek villannak feléjük. De lakást szerezni Rómában sem Icöny- nyű dolog. Ahol kiadó szoba van, megfizethetetlen árat kérnek érte. Egyetlen lehetőség kínálkozik csupán: ha a bérpaloták árnyékában sikerül egy éjszaka tető alá hozni egy kicsinyke vityilót. Egy éjszaka, mert ha a rendőrség tető nélkül, építkezés közben találja őlcet — loromboltatja. Ismerős és ismeretlen siet a fiatalok segítségére, ám egy négyzetméternyi tető mégis cserép nélkül marad, mire a rendőrök megérkeznek. Az ifjú házaspár a kölcsön- gyerekkel a kis szobában szorong és reszketve figyeli a rendőröket. Azok már tudják, mi játszódik le a szemük előtt. Lelkűkben harc dúl. Egyik oldalon a törvény, a kötelesség, a másik oldalon a síró gyerek, a könyörgő tekintetű fiatal- asszony. Végül is a rendőrökben az emberség kerekedik felül, szemethúnynák és eltávoznak. A fiatalok pedig boldogan nézik új otthonukat, a féligkész, kopár, 'nyomorúságos vityilót, amely alig lát* hatóan húzódik meg a paloták. árnyékában, de amely mégis az — övék. Ennyi Zavattini kitűnő alapötlete, amelyből ez a film született. A történet lehetőséget ad arra, hogy az olasz neo- realizmus régi erényei újra felcsillanjanak. Ennek egyik legszebb példája mindjárt a film első jelenete, amikor az ifjú asszony már a taxiban leveti az esküvői ruhát, hogy a kölcsönzőnek mielőbb visz- szaadhassa, különben újabb egy napi díjat kell fizetniök. Ugyancsak hibátlan a filmnek az a része, ajnikor barát és idegen, sőt még a megbántott sógor is egyetlen hivó szóra a fiatalok segítségére siet, vagy a két rendőr önviaskodá- sánal: bemutatása. Mindez azt bizonyítja, hogy a neorealiz- mus még nem élte túl önmagát, ma is frissen, elevenen hat, elsősorban a maga mindennapi, mindenkit érintő igazságával. j kiváló jelenetek egész SÍ sora ellenére a film mégsem hibátlan alkotás. Két szempontból sántít Zavattini forgatókönyve. Először azért, mert a sok nagyszerű részlet- megoldást nem sikerült tökéletes egészet alkotó keretbe foglalni, s ezért olykor túlságosan lazának, szétesőnek érezzük szerkezetét. Ez néhány ügyes dramaturgiai fogással könnyen javítható lett volna, sajnos azonban a film egyébként kitűnő rendezője, Vittorio de Sica sem segített ezen a hibán. Pedig a megoldás kézenfekvő: mivel a film középpontjában a kicsiny házacska felépítése áll, ezt kellett volna szélesebb skálára felbontani, nem pedig csak a film utolsó harmadában elkezdeni. A tető mégis az utóbbi években látott legjobb olasz filmek közé tartozik, annak ellenére, hogy hőseinek alakitói nem hivatásos színészek. Bár Gabriella Pal- lotti Luisa szerepében maradéktalan illúziót kelt, a férjet, Natalet megszemélyesítő Gior- gie Listuzzi azonban olykor darabosan, esetlenül mozog a kamera előtt. Reméljük, hogy a neoráliz- mus megújhodásának korszaka, amelyen A tető jelentős állomást jelent, nem marad követés nélkül. Még sok jó filmet várunk a két kitűnő olasz filmművésztől, Zavattinitól és Vittorio de Sicatól. Prukner Pál Jelenet A tető című filmből «• CJ-Aim, SpnftÁz, dalain^ ELŐZETES JELENTÉS A közeljövőben kerül bemutatásra a Gyávaság című jugoszláv játékfilm. Képünkön Bata Grbic és Sasa Novak a film egyik jelenetében
