Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-25 / 252. szám

ÉLETí, A CSALÁD ÉS AZ ISKOLA Irta: Dr. Bencsáth Aladárné egyetemi adjunktus Gyermekeink élete rész- fűk, hogy milyen hibákra szá- ben az iskolában, részben m* ihatunk elsősorban kislá- otthon zajlik le. Nevelésük 2!“^fAu^aL A ta' csak akkor lehet eredményes, ha szülő és pedagógus össze­fog, hogy emberebb felnőtt, igazabb magyar kerüljön ki kezük alól. Az a gyermek, akit szülő és nevelő közös megér­téssel, egymást támogatva irá­nyít, kiegyensúlyozott, derűs szemléletű felnőtt lesz, aki könnyen megtalálja helyét a társadalomban, a közösségi életben. Nem vitás, hogy évről évre nagyobb összhang mutatkozik mamák, papák .és pedagógusok között, azonban még mindig nem zökkenőmentes ez az együttműködés. Mi okozza a súrlódásokat? Leghelyesebb talán életkor szerint foglalkozni néhány kérdéssel, hisz egyszerre mind­re úgysem kerülhet sor. Kétségtelenül legnagyobb a szülői buzgóság az első osztá­pasztalat azt mutatja, hogy a szülők legkönnyebben saját hibáikat találhatják meg gyer­mekeik természetében. Általános szülő és nevelő még inkább összefogva egyengesse a ser­dülő életútját. Mi szülők ne «építgessünk tehát, ha gyer­mekünk osztályfőnökével, ne­velőivel 'beszélünk: Higgyük el, hogy a legjobb szándék vezeti őket, hiszen hivatásuk világító osztályfőnöki fáklyája az emberszeretet. Le- panasz, hogy azoknak a gyér- gyünk nagyon őszinték, mond- mekeknek szülei, akikkel a Juk el az otthoni tapasztala- legtöbb tanulmányi, vagy fe- talnkat, aggodalmainkat és gyelmi baj van, fordulnak szívleljük meg a pedagógusok meg legritkábban az iskolában, tanácsait, véleményét. Ne vagy éppen be sem teszik oda olyanformán, hogy hazatérve soha a lábukat. Nézzünk szem- kifogyhatatlan szemrehányás­be azokkal az okokkal, amik áradatot zúdítsunk gyerme- távol tartják a hanyag tanú- künkre, hanem megfontoltan, lók szüleit. Az egyik okról az idősebb barát bölcsességé- mar beszéltünk. A gyermek vei beszélgessünk fiunkkal, képességeiben való csalódás, leányunkkal. Ha tőlünk is ami szülői hiúsággal párosul, meggyőző erővel hallják mind- A szülő egy-két kellemetlen azt, amit nevelőiktől, kevesebb hír után kijelenti, hogy többé nem megy be az iskolába, nem szégyenkezik a többi szülő vagy pedagógus előtt, hogy mi­lyen haszontalan a gyermeke. Ilyen esetben aztán ok és oko­zökkenővel teszik meg az ifjú­vá érés útját, A gyógyszer nem játék | \ A gyógyszerszerzési mánia | rossz szokás. Nagyon sokan | szednek részből állandóan, | részben rendszertelenül, orvosi | || kezelés nélkül altatót, nyugta-1 tót és erősítő és fájdalomcsilla- 1 pító szereket. Külön fejezetet lehetne fmi | az ultraseptil- és penicilinsze-1 dók szektájáról, akik ha orr-1 viszketés miatt egyet tüsszen-1 tenek, marokszúmra szedik | ezeket a nem közömbös szere- ij két. Persze ezután valósággal! megsértődnék, ha gyógyszer-1 mérgezést kapnak és bőrüket aj] legkülönbözőbb kínzó és csúff kiütések lepik el. A gyógyszer! nem játék és csak azt szabad beszedni, vagy magunkra ken­ni, amit az orvos az éppen meglevő baj ellen rendel. A kolleganő bármilyen kitűnő sö- mörkenőcséről kiderülhet, a mi bőrünkre súlyos méreg és ne­hezen gyógyuló sebeket okoz. lyosoknál. A mamák, papák zät egymást váltogatva súlyos- szívesen érdeklődnek, türelme- bítják a helyzetet: a szülő tá­gén meghallgatják, sőt meg is volmaradása még jobban elő­szívlelik a tanító útmutató- segíti a gyerek hanyatlását, sait. Foglalkoznak a fiúcska- mert az kicsúszik kezéből és a val, kislánnyal, elbeszélgetnek pedagógussal való laza kap- vele napi leckéjéről, az iskola- csolat az iskola nevelő hatását ban történtekről és séta köz­is visszaszorítja. Néha a szülő így fogalmazza meg panaszát lenne esze. a gyereknek, jeles is lehetne, de nincs türelme, vagy nincs jó fellépése. Bizony, az elégséges­től, a közepestől a jelesig igen nagy az út. Oda nem elegendő úgy lesznek egyre követelőb- hanem Nphnznn ^BTtaS, SZOUgfllOm IS kell. A „fellepes” évek folya­mán úgyis elsajátítható, de a ben magyarázgatnak neki, me­sélnek saját kisiskolás koruk­ról. Ez a buzgalom azonban az évek múltával egyre jobban csökken. Ahogy az első csaló­dások érik a kedves mamákat, papákat, úgy fogy a türelmük, Két kis „vonatos" történet bek, keserűbbek. Nehezen vesszük tudomásul mi szülők, hogy ma már* reálisan osztá­lyoznak az első osztályban is, s a mi kitűnői“ csak igen kevés gye* rek bizonyítványát díszíthe­tik. Valljuk be, bizony nem könnyű, megszokni, hogy Ma­rika, aki az óvodában olyan kedvesen verselt, nehézkesen illeszti szavakká a hangokat, vagy Pistikénk, aki szépen szá­molt akár százig is (mert csak mondogatta gépiesen a hallott számok neveit, anélkül, ho£y tudná, milyen mennyiségi ösz- .szefügést fednek), igen keser­vesen érti csak meg, hogy há­rom meg kettő ugyanannyi, mint kettő meg bárom. Bi­zony, ezek az első szülői csa­lódások, és szülő legyen a tal­pán, aki rendelkezik annyi de­rűlátással, no meg főként biza­lommal a pedagógus iránt, hogy változatlan türelemmel továbbra is nyugodtan vezet­geti kisgyermekét a betűvetés, számolás, olvasás birodalmá­ban. Rossz módszer egyik­gyakorlott nevelőszem jól el gyerekkoraink ** tiszta tudja választani a szerény biz- ” to§ tudást, az ügyes fellépéssel takart felületes , tanulástól — és feltétlenül az előbbi javára... dönt. 1 Nem egyszer az otthoni hí-! bátlan, leckefelmondás téveszti § meg a szülőicet. Hányszor hall-1 Juk, hogy értetlenül, csodálkoz- | nak a rossz jegyek miatt, mert 1 a gyermek' odahaza egy-két el-1 olvasás után „kitűnően“ tud- f ta leckéjét. Ez esetben ott a| hiba forrása, hogy a gyermeket \ csalóka képzelete másnapra | cserbenhagyja és hézagos tu-1 dósával csak gyenge feleletet I nyújt. Ha aztán a szülőn: nem I J ólöltözött, ele. gáns úriem­ber szállt fel jegy nélkül a vonatra. Ezt be is jelenti. A menetdíjat haj­landó megfizetni, a 20,— Ft-os pót­díjat nem. A kala­uz hosszas vitat­kozás után végül is Gödöllőn leszállít­ja. A forgalmi iro­dában jegyző­könyvet akarnak felvenni, de úri­emberünk meg­gondolja magát s végül is méltat, lankadva fizet. — Tudja maga, milyen történelmi múltú az én csalá­dom? — próbál hatást elérni. — Azt nem tu­dom, de hogy jö­vőjük nem lesz, arra mérget vehet az űr, szólt közbe a távirdász, aki már nagyon unta a vitát. ★ , forgalmi szol- sí gáiattevő és a mozdonyvezető arról vitatkozik, melyikük hivatása fontosabb. Mind­ketten a saját lo­vukat dicsérik. Mivel nem tudnak zöldágra vergőd­ni, végül is meg­kérdik egy, a „na­gyok” beszédét ssájtátva hallgató kisfiútól: — No fiam. te mi leszel, ha meg­nősz, masiniszta vagy forgalmista? A gyerek pillan­tása huncxvtul megrebben. — Ha én meg­növök, komoly fel­nőtt leszek és nem vitatkozók annyit, mint a bácsik — válaszolt kacagva és nagy bölcsen elszaladt. Őszi napsütésben egy csöpp kis tavasz! (Kristóf László felv.) Aj de bajos egy párnára feküdni Aj de bajos egy párnára feküdni, Aki egymást nem igazán szereti: A párnának a két széle elszakad, A közepe tiszta-újon megmarad. Jaj de nehéz egy párnára feküdni, Aki egymást nem igazán szereti. Mert én tudom, én azt tudom, próbáltam, Még az ellenségemnek sem kívántam ... (Székely népdal) A FÜGGÖNY Á korszerű lakásban a füg- A hímzéssel díszített tüllfüg- gönynek nemcsak az a gönyöknek az az előnye, hogy szerepe, hogy díszítse, hanem a háziasszony egyéni ízlésének azon túl az is, hogy megint- kifejezői lehetnek. Tüllbeszö- tebbé, melegebbé varázsolja vés saját színű gyöngyíonallal a helyiséget. A függöny nélfcü- a leghatásosabb és leghálá- li szobában úgy érezzük, hogy sabb, mert házilag mosható, otthonunk ruhátlanul áll, be- míg a színes fonallal hímzett rendezése befejezetlen. A füg- vagy rátétmunkávil díszített göny nem zárhatja ki lakó- függönyt csak .vegyileg lehet sunkból az olyan, fontos nap­fényt és a friss levegő be­áramlását: éppen ezért anyaga világos színű, könnyű, áttetsző, mosható anyag. Lehet füll, gre- nadin vagy csipkeszövet.-'«imilHitimimillMiiiliHliHIHtmilHHmiHiiiHMMmiHiHilimililHIIHIHtiUHmiltfHtH» T(e)hény-I Őszi harmat után Visszavonhatatlanul beköszöntött az ősz. Ebből az alka- veszik igénybe a tanári foga-1 lomból Petőfi egyik szép őszi verséből idézünk, melyet Egressy dóórát, esetleg szülői értekez- f Béni zenésített meg. A vers sorrendje: vissz. 28. és 1., függ. 1. ietre sem mennek el, hatalmas I és 33. meglepetés éri őket, amikori gyermekük érdemjegyeit szem-1 lélik. Kézenfekvő tehát, hogy l egyrészt az osztályzatok ellen-1 őrzése, másrészt a tanulás 1 megítélése nem utolsósorban | pedig az egységes nevelési tisztítani. A korszerű sztárt vagy füg­gönyt otthon 'is el lehet készí­teni. Mérjük ki az ablak szé­lességét és magasságát. A ma­gassághoz adjunk hozzá 15 iimtMttwifMimiMiimMiHHfliHiHHHmHtiminHtnHHmmtti.iimHHiiiiiMtfHiHmm crn-f és csináljunk egy szegélyt | ró, hogyha mosás után össze- I megy, még lehessen hosszabbí- 1 tani. A szélességet kétszeresen 1 kell venni, hogy a függöny s gazdag fedőkben omoljon. Az | aljára rojtot varrunk, a felső | részét beszegjük és karikákat | erősítünk a szegélyhez: ezután | könnyen gördülő fémtartóra 1 szereljük. Ha az anyag nem mány. 42. Y. C. 43. Nyakmelegítő. | széles, akkor géppel össze 45. Az ország lakossága. 47. Képe- = Kell loloaTii a kct szdösségct. két készít. 30. Raktároz. 52. P. T. | Ehhez a sztórhoz ugyanazon E. S4. Lepke. 58. Fél perc! 50. Mint g bőségű drapériát szabunk 15— a függ. 23 sor. «2. S. P. 63. A re- 5 oq „ cyélesséffben A felsőbb giek szíve 64. Ez is egy birka. 61, | szeiessegoen. A leisooo. Sófalvi Ferenc. 70. Lepihent. HOL SZÚR AKOZZUNK3 Műsorkalauz másik ügyesebb társat emleget- módszerek megvalósítása meg-1 ni a gyereknek: „Bezzeg 6 kívánja, hogy a szülő ne saj-1 szebben ír, jobban olvas, gyor- Tlá1ln nA1 = nálja az időt, és minél gyak-l rabban keresse fel gyermeke | osztálytársait, szaktanárait. I Még kívánatosabb § a szülők és pedagógusok össze- \ fogása a középiskolában. Hi-| szén náluk a tanulmányi ellen-1 őrzésnek, mind a jellemfor-f múlásnak más módon kell! •történnie, mint a kisebbeknél.! sabban számol, mint te, mert sokkal szorgalmasabb, figyel­mesebb, jobb gyerek nálad!” Vagy éppen határozottan meg­szabni: „Mindenből jelest kell szerezned“ — és ezzel nerc egy esetben a gyermekkori ideges­ségnek, túlzott erőfeszítésnek veti meg az alapját. Milyen jó is lenne, ha a kedves papa. vagy mama inkább elővenné A tudás megbecsülése, állandó | gyermekkori emlékeit, és őszinte beismeréssel megálla­pítaná: saját maga G—7 éves korában nem volt-e figyelmet­len, kicsit lusta, kicsit játékos, nem esett-e nehezére a szám­tan vagy olvasás, milyen volt b kézügyessége, és így tovább. érdeklődés tanulmányai iránt, 1 szeretetteljes és határozott 1 hangú útmutatás a legcélrave-| zetőbb serdülőinknél. Soha ne i feledjük el, hogy akár jeles 1 gyermekünk, akár uram bo-i esáY esetleg meg is bukott, | mindenképpen az a célunk.! Bármennyire“hí -hiszünk és bí- hogy becsületes, derék felnőtti zunk a nevelés hatalmas ere- legyen belőle.. Egyre nagyobb | lében, eredményesen csak ak- tehát annak szükségessége, | vízszintes: 13. Megállapítják kor vehetjük hasznát, ha tud- hogy 13. évtől 18. életévéig | a súlyát. 14. Terméketlen. 15. 1 László Ferenc. 17. Az elektromos ——----------------------——-—■ ™ ’ I feszültség mértékegysége. 18. Ige­I végződés. 20. Egyharmad gerezd. 5 21. Agynemű. 23. Maga Is! 25. Gar- 3 ni szélek? 27. Balatoni nyaraló- I hely. 30. Jó meleg helyen dolgo- I zik ez a szaktárs. 31. Ezek a „höl- = gyek” legalábbis grófnők. 32. A. 1 Z. E. 33. 1050 _ római számmal. 2 34. Adósságát kiegyenlíti. 35. S. L. i 36. Tagadószó. 37. KKKKKKK. 39. I Félmillió _ ez is nagy összeg. 40. § Tea — németül. 41. Csak a pénz 5 érdekli. 44. Becézett Antál. 46. Fényt I áraszt. 48. Dekázik? 49. Antal Ta- 1 más. 51. Újság fajta. 53. Híres an- = goi költő (1688—1744). 56. Mocsár. I 57. Ételízesítőt. 58. Belül ejtős? 60. Liliké külföldön. «1. Enged. 63. I szegélyét szintén erősebb szálú I anyaggal szegjük. Az aljára 5 I cm széles rojtot gépelünk. Eh- I hez nem kell függönyszámy. I Amennyiben azonban van ah- ! hoz való anyag a háznál, akkor ! készítsük a drapériát ugyan- I abból az anyagból, mint a fiíg- 1 gönyszárnyat. I Tavasszal lehetőleg cseréljük I ki a „téli” függönyöket, egy- ! szerű virágos, kretonnal. A füg- '■ gönyök élettartamát ezáltal lé. nyegesen meghosszabbítjuk és változatossá tehetjük otthonun­kat. A függönyöket gondosan ki kell mosni, az öblítővízbe é tegyünk főtt keményítőt. Vasa- § latlanul_ göngyöljük be egy fe- I hér ruhába és zárjuk el. össze! I vasaljuk közvetlenül a felsze- I relés előtt. Az ilyenformán ke­lj italt függöny 15—20 évig is el- I tart. A függöny a lakás szeme: I tartsuk tisztán és frissen. Kiss József: Ó, Iliiért óltj késéin... Ó, miért oly későn, levelek hullása, Daru távozása idején: Mért nem találkoztam rözsanyíláskor, Hajnalhasadáskor veled én? Mért nem hallgathattuk édes-kettesbe a pacsirtát lesbe, te meg én? Mért nem találkoztunk, a mámor, a vágyak. Az ifjú álmok idején!.. # Cséplőhely. 65. L. H. 66. A vonat eleje. 67. Az „izé” meghatározása. 69. Jókedvének kifejezést ad A FÜGGŐLEGES: 2. ötven + ötven _ római számmal. 3. Erősen meg- hüvösödőtt mostanában. 4. Arra a helyre. 5. Kettévágott ö betű. 6. Kárára van. 7. Hull a könnye. 8. .................mindenem volt, egyik m űdal kezdete. 9. Az isme belseje. 10. ... -zug. 11. Ismeretlen. 12. Ede Elemér. 16. Hírt küld az emeletre. 19. Segítségére siet. 22. Egyszerű, de jó sütemény. 23. Érzésmegnyil­vánulás. 24. Síverseny mesterséges akadályokkal. 26. Tűi vannak a legszebb férfikoron. 28. Igekötő. 29. Csapadék, most egyre gyakoribb. 31. A szerepléséhez nem járult hozzá. 37. Nyúl _ Béesben. 38. Msdárbörtön. 4«. Osztrák tarto­Beküldendő a keresztrejtvényben! szereplő Petőfi vers, valamint a,| betűrejtvények megfejtése 1958. ho- | vem’oer 5-lg. A helyes megfejtők | között ériékes könyveket sorsa- s lünk ki. = Az 1958. október 4-i számunkban | megjelent keresztrejtvény helyes 0 megfejtése: ,.A zavartalan boldog-| ság órái csak másodpercekig tarta- | nak.” I Könyvet nyertek: Délezegh Sán-| dór, Pécel, Szemere Pál u. 3. — | Kacsora Mihályné, Pilisvörösvár, s Kápolna u. 28. — Hornyik István. | Budapest, VI.. Eötvös u. 20. I. 6. — 5 Ganz Árammérőgyár, termelési | osztály, Gödöllő. _ Fimigl István: 1 C egléd, Rákóczi u. 9. _ Paulhelm | Nellike. Szigetujfalu. Diófa ű. 1. — I Nagy Ferenc, Üllő, Ócsai u. 52. —f Ürögi Imre, Ujhartyán, Epres u. 1 29. — Nagy János Árpád. Buda- 5 pest. XI., Hengermalom út 48—50. | _Segesváry Ferenc, Vác. Március | 1 3 tér 6. A könyveket postán küld- = lük el. i A szép evés titka Jegyezzük meg. hogy evésnél nem könyökölünk az asztalra, nem csámcsogunk, hanem csu­kott szájjal eszünk, levest, vizet nem szürcsölünk, nem vesszük a kést szánkba s nem nyúlunk kézzel a tálba, egyenesen ülünk, nyugodtan eszünk. nem beszélünk teli szájjal, nyelénél focink az evőeszközt, s nem tesszük Ujjúnkat a kés peremére, étkezés után nem tesszük visz- sza a piszkos evőeszközt a* asztalra, hanem egymás mellé fektetjük a tányérra. ivás előtt szánkat megtöröljük, evés közben nem olvasunk, nem ülünk mosdatlan kézzel, fésületlen hajjal asztalhoz, törjük és nem harapjuk a kenyeret.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom