Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-25 / 252. szám
1959. OKTÓBER 25. SZOMBAT «n an: \/Clrlai) Üzleti vállalkozás a budakeszi Kossuth Tsz cégére alatt Büszkén újságolták Budakeszin, a Kossuth Termelőszövetkezet irodájában, hogy augusztus 6-án 47 új belépővel erősödtek. Felvették a Budakeszi Földművesszövetkezet keretében 1957 őszén alakult kertészeti szakcsoport tagjait. Örvendetes, ha újabb 47 budakeszi dolgozó paraszt építi boldogabb jövőjét a termelőszövetkezetben. Ám érdemes megnézni, valóban erősödött-e velük a Kossuth Tsz? Nézzük csak, kik léptek be a tsz-be? A 47 tagból 25 állandó budapesti lakos, tizenhármán a Heves megyei Átány- ban laknak, hárman Telki n, egy Pilisvörösvárott, s csupán öten Budakeszin. Önkéntelenül kívánkozik a kérdés: miért léptele be ezek az emberek a budakeszi Kossuth Tsz-be? Egyszerű a magyarázat. A földművesszövetkezet keretében működő szakcsoportot feloszlatták — mert megalakítása is helytelen volt — s név kellett a további vállalkozáshoz. A budakeszi Kossuth Tsz a belépett 47 tagból segédüzemet szervezett. Ezt papíron a tsz elnöke, B. Kiss Sándor irányítja. Ugyanis a 47 tag nem Budakeszin, hanem az ország különböző részein dolgozik. A Csepel Autógyárban kétéves munkát vállaltak; terepet rendeznek, parkosítanak, füvesítenek. Esztergomban labdarúgó-pályát újítanak fel. A lakihegyi . rádióleadónál is tereprendezést végeznek. Sztá linvárosban a gázvezeték lerakásánál ássák az árkokat, Soroksáron bányakavicsot termelnek ki és így sorolhatnánk tovább. S mindezt mint a budakeszi Kossuth Tsz tagjai. A „vállalkozó” a termelőszövetkezet. Jellemző a tsz vezetőségének „ellenőrző” munkájára az alábbi beszélgetés, amelyet az irodán Nagy Ferenccel, a tsz könyvelőjével folytattunk — Ismerik az új tagokat? — kérdezzük tőle. — Nem. Csak a nevüket, születési helyüket és idejüket, s lakcímüket tudjuk. Más adatunk nincs róluk. — Hányán dolgoznak most a Csepel Autógyárban? Ezt a könyvelőnek, aki fizeti őket, tudnia kell. — Ezt csak a brigádvezetőjük tudja, ő ellenőrzi s osztja be őket — válaszolja. — Van-e köztük olyan, aki más állást is betölt, vagyis máshol is dolgozik? — Igen. Sándor Ferenc például á SZŐVOSZ-ban főrevizor. Arányi Ferenc, a segédüzem műszaki vezetője, Budaörsön a Prés- és Kovácsoltáru- gyárban is dolgozik, Gömyei Gábor, a kertészet vezetője pedig más kertészetnek is dolgozója. — Mennyit keresnek a segédüzem tagjai? _Átlagosan havi 1800—2000 ; f orintot. Arányi Ferenc mű- ; szaki vezető 10 hétre 5600 fo- ■ rintot vitt haza, Görnyei Gá-: bor, a kertészet vezetője havi 1200 forint fizetést kap, míg a tagok körülbelül annyit, mint például Bejnáczky József, aki másfél hónapra 3480 forintot vett fel. _Miért nem munkaegységre kapják fizetésüket? * — Jelenleg az építőipari normák szerinti órabért kapják. Novembertől már munkaegység arányában részesednek, s akkor megkapják a tsz- től az egy hold háztáji földet is, a természetbeni javadalmat is, s csupán keresetük 60 százalékát adjuk ki havonta készpénzben. — Kik keresnek többet: a tsz régi, budakeszi paraszt tagjai vagy a 47 volt szakcsoporttag? — Természetesen az utóbbiak. Most is, ezután is, hiszen az általuk végzett munkákra magasabb munkaegység-normák vannak érvény’ ven. — Mit szólnak ehhez a régi tagok? — Mit szólhatnának? A segédüzemben csak erre a 47 emberre tfan szükség, s különben is ők hozzák a pénzt, ami által megszűnik tsz-ünk anyagi nehézsége. Ezt tudják tagjaink is. Ezt a tagok is így tudják, de erről még a tsz irodáján sem tájékozottak, hogy valóban höz-e nyereséget a segédüzem. Mégis, szinte mindent egy lapra, a segédüzemre tettek fel a tsz vezetői. Pedig lenne munkájuk, feladatuk a kétes vállalkozásnak tűnő segédüzem nélkül is, hiszen a tsz földterülete tekintélyes. Összesen 690 kát. hold szántót művelnek a háztáji földeken kívül. (Ide sorolhatjuk még a szakcsoport által bevitt, labdarúgó-pályából ötholdas kertészetté kialakított területet, ahol díszcserjét telepítettek s vadrózsamagot vetettek, elvégzendő parkosításaik céljára.) Jelentős a tsz állatállománya is: 44 szarvas- marhát, 229 sertést, 8 lovat és 277 juhot nevelnek. Szükség lenne tehát a tsz-ben az új belépőkre, a dolgos munkáskezekre. De sokkal inkább olyan budakeszi parasztokra, akik a tsz földjein, istállóiban akarnak dolgozni, mint fővárosi tagokra. Tegyük fel, jó üzlet lesz a tsz számára a segédüzem, de akkor is nyíltan meg kell mondani, hogy ez tulajdonképpen csupán üzleti vállalkozás. Nevet adnak s pénzt kapnak. üzlet csak, semmi köze a mezőgazdasági termelőszövetkezethez, a mezőgazdasági termeléshez. Ügy véljük, ez a vállalkozás Inkább a volt szakcsoport tagjainak jelent hasznot, hisz csak így létezhetnek, így folytathatják tevékenységüket a tsz cégére alatt. Mert hogy valójában milyen tsz-tagok ők, nyomban kitűnne, ha történetesen a Csepel Autógyár építőipari vállalattal vagy más céggel végeztetné el a parkosítást. Valószínű, egyikük sem vállalná, hogy naponta hajnalban megjelenjen Budakeszin, s állatot gondozzon, kapáljon, arasson, úgy, mint a tsz tagjai. Más úton-módon kell megteremteni a tsz pénzügyi egyensúlyát, másképp kell erősíteni közös gazdaságukat. A tsz Budakeszin van, legyenek tagjai földet szerető, a tsz-ben életcéljukat megtaláló budakeszi emberek. A tsz vezetői a segédüzem támogatása helyett inkább a jobb gazdálkodáson, a munkaszervezésen törjék a fejüket. Azon, hogy jövőre legalább a tervezett részesedést megkapják a tagok. A termelőszövetkezeti eszmétől idegen az ilyesfajta üzletelés. A mezőgazdasági termelés fellendítése, a magasabb terméseredmények elérése a feladatuk, hiszen ezért alakították meg szövetkezetüket. Segédüzemet is létesíthetnek, például szeszfőzdét, darálót, de csak olyant, amely kapcsolatban van a mezőgazdasági termeléssel. A becsületesen végzett paraszti munka biztosíthatja csak tartósan egy tsz erősségét, pénzügyi egyensúlyát, tagjai jólétét, nem pedig az olyan vállalkozás, mint Budakeszin a Kossuth Termelő- szövetkezeté. Csekő Ágoston Hetente 200 tortát is készít a lakodalmakra Dómján Ferenc, a nagyhalai földművesszövetkezeti cukrászda vezetője A munkásból lett mérnök Diósd nemcsak gyümölcséről nevezetes hely, hanem ifjú üzeméről, a csapágygyárról is. A szüntelenül fejlődő üzem gyártmányairól elismeréssel szólnak a baráti országokban s jő hírneve bizonyára eljut majd a nyugati piacokra is. Az embereknek, akik Diósd- ról s a szomszédos falukból járnak be dolgozni, nem csupán egy-egy darab kenyeret jelent az, hogy gyárimunkások lettek. Magasabb kultúrát, magasabb életszínvonalat $ magával a gyárral valami kézzelfoghatót is a szocializmusból. Igen, mindehhez munkáshatalomra volt szükség. Munkáshatalomra, amely a föld kétkezi munkásait bonyolult gépek, szerszámok kezelésére s megalkotására tanította. És a proletárállam nemcsak új munkásokat adott. A történelmileg merész pályán, amelyen a parasztok hosszú sora a szocialista szervezettségű üzemig eljutott, indult el soksok társával Molnár József is, a Diósdi Csapágygyár tehetséges főtechnológusa. Az egykori szakmunkást szerettem volna „tetten érni” munkahelyén, s figyelemmel kísérni egy napját. Lehetetlen feladatra vállalkoztam. Az ő tevékenysége áthatja az egész gyárat, messze túlterjed irodájának határain. Az ő és osztálya munkája, hogy megalapozza a gyár termékeinek korszerű technológiáját, ami egyben alapja a maximális termelékenységnek is. Arra a kérdésre, hogy mit tart legfontosabb eredménynek a gyár életében, a munkásból lett mérnök így válaszolt: — Talán azt, hogy néhány év alatt 56 százalékkal sikerült csökkenteni az önköltséget ... Nem akármilyen eredmény! Gyors segítség, néhány tanulsággal P anaszos levél érkezett a minap szerkesztőségünkbe. Egyik tápiósülyi olvasónk tette szóvá, hogy a községben levő földművesszövetkezeti tüzelőanyag! el epen hosszabb idő óta egyáltalán nem lehet tüzelőt kapni. A panaszt megvizsgáltuk, s a következőket állapítottuk meg: Sziráki István, a telep nemrégiben leváltott vezetője a nyári hónapok folyamán nem szállíttatta ki a keretben biztosított havi tüzelőmennyiséget. Azt tartotta ugyanis, hogy nyáron senki sem vásárol tüzelőt. Mulasztása — sajnos — odavezetett, hogy az őszi időszakra több közület maradt ellátatlanul és mintegy 100 darab utalvány beváltatlanul. Októberben annyira súlyosbodott a helyzet, hogy a keretben biztosított tüzelőmeny- nyiség még a közületek és az utalványtulajdonosok igényeit sem fedezte, nemhogy a többi vásárlóét. A jelenlegi telepvezető gondjait még szaporította a vasutas dolgozók ellátatlansága, akiknek 30 vagon- nyi szükségletét — a MÁV- nál beállott zavarok miatt — szintén a telepnek kellene biztosítania. Ennyit az előzményekről. A továbbiakról pedig annyit, hogy közbenjárásunkra — a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főigazgatóságának utasítására — a TÜZÉP Budapest környéki Vállalata so- ronkivül 100 tonna szenet utalt ki a tápiósülyi telepnek, A panasz tehát szerencsésen orvoslást nyert, néhány .tanulságot azonban feltétlenül 1« kell vonnunk. Először is azt, hogy ezt a problémát lelkiismeretes ellenőrzés és megfelelő gondosság esetén a MÉSZÖV már régen megoldhatta volna. Valószínűnek tartjuk ugyanis: ahogyan a ml közbenjárásunkra azonnal intézkedtek az illetékesek, ugyanezt megtették volna a MESZÖV-ére is. Másodszor: mindenképpen az ellenőrzés — és a segítségnyújtás — hiányára utal az.a sok, gyakorlatlanságból eredő hiba, ami a tápiósülyi telep könyvelésében mutatkozik. A MÉSZÖV munkatársainak már régen látniuk kellett volna, hogy a telepvezető kétségbevonhatatlan becsületessége cs jó szándéka nem pótolja a szakértelmet, de még a könyvelőkét sem! Látniuk kellett volna azt is, hogy a telepen nincs szénrosta. A szenet tehát rostálatlanul adják el a fogyasztóknak — ami feltétlenül megkárosítja őket —. a szénport pedig ugyancsak rostálatlanul adják el a helybeli téglagyárnak. — 3 forintos áron! Jó volna, ha — inkább későn, mint soha — a MÉSZÖV illetékesei ezekre is felfigyelnének ... Ny. É. Néhány szó a kisipari szövetkezeteknél tartott brigád viz sgál átokról Műanyag tojástartó, turistakulacs Egészséges fejlődésnek indult a magyar műanyagipar ki az árubemutató Pénteken a Belkereskedelmi Minisztériumban műanyag háztartási eszközökből kiállításon bemutatták a műanyagcikkek gyártásának fejlődését 1948-tól napjainkig. Az ötletes és olcsó cikkek megnyerték a hazai közönség rokonszenvét. A kereskedelem 1959-től számtalan újdonsággal gazdagítja a műanyagcikkek választékát. Minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számot a hajlékony és törhetetlen turistakulacs, a tojástartó, a húspanírezó, a házi mixelőkészülék. Több változatban mutatták be a legújabb étkészleteket. Áttetsző uszonnadobo- zok, citromíacsaróval kombinált zsebpoharak, süteményes tálak és likőrös garnitúrák egészítik anyagát. A Belkereskedelmi Minisztériumban elmondották, hogy ezeket a műanyagcikkeket már a jövő év első felében nagy választókban hozzák forgalomba. A KISZÖV vezetősége 1958. július 23-i ülésén elhatározta, hogy 'brigádvizsgálatot tart azoknál a szövetkezeteknél, amelyek nem teljesítették második negyedévi tervüket. A határozat értelmében tíz brigád alakult égy-egy vezetőségi tagból, KlßBtty, .dpjgp/^kól, valamint a jól dolgozó szövetkezetek főkönyvelőiből és műszaki dolgozóiból. Harmincnégy szövetkezetnél történt meg a vizsgálat. A legtöbb helyen kedvezően fogadták a brigádokat, mivel a vizsgálat fő célja nem a minden áron való hibakeresés és a felelősségrevo- nás, hanem a segítségnyújtás volt. Természetesen, ahol szabálytalanságokat tapasztaltak, ott tüPest megyei szarvasmarhák legelnek a Nílus partján Franciaországba, Olaszországba, az NSZK-ba szállít az Allatforgalmi Vállalat Hetven szarvasmarhát adott át a külkereskedelemnek a héten a Pest—Nógrád megyei Állatlőrgalmi Vállalat érd- sirqpntanyai szarvasmarliahizlaló célgazdasága. A szarvasmarhákat Olaszországba szállítják vágásra. A vállalat jelenleg Francia- országba, Olaszországba és a Német Szövetségi Köztársaságba exportál szarvasmarhát. Korábban Egyiptomba szállítottak szarvasmarhát vágásra, az egyiptomiaknak azonban annyira megtetszett a jól fejlett, kiváló állomány, hogy meghagyták továbbtenyésztés- re. így most a megyében ne-, veit szarvasmarhák legelnek 8 Nílus partján. Naoelemek n nmimt'M holdon Sok tudományos kísérlet végrehajtásának idejét a mesterséges holdon az áramforrás kapacitása korlátozza. Ezért igen nagy jelentőségű az a kísérlet, amelynek során új áramforrásokként napelemeket alkalmaztak. A III. szputnyikon a rádióleadó táplálására szánt napelemeken kívül kísérleti napelemeket is elhelyeztek abból a célból, hogy kiderítsék a napelemek munkájának viszonyait a kozmoszban. A fényelemekből, áló telepek a nap sugárzását közvetlenül villamosenergiává alakítják. A felhasznált fényelem vékony lemez (1 milliméternél vélconyabb), rendkívül tiszta, egykristályos szilíciumból áll. A fényelem napenergia-átalakítási tényezője 9—11 százalék. egy elem feszültsége pedig körülbelül 0,5 volt. A kísérleti naptelepeket a szputnyik burkolatának két ellentétes oldalán helyezték el. Jelzőállásaik alapján sikerült megállapítani a meteorerózió mértélcét és a naptelep hőmérsékletének változását, a naptelepeket ugyanis egyszer napsugár éri, máskor viszont árnyékban vannak. A megfigyelések azt mulatják, hogy a számításoknak megfelelően a szilícium-átalakítók átlagos hőmérséklete 16—30 Celsius fok között ingadozott. Így tehát ha a berendezés ésszerű, nem kell félni attól, hogy a fényelemek túlhevülés folytán zetesen utánanéztek a hibák eredőjének. A brigádok tagjai igyekeztek a helyszínen megbeszélni a feltárt hibák, hiányosságok kijavításának módját és ehhez segítséget is adtak. Hasznosak voltak ezek a vizsgálatok. .-Nemcsak a szövetkezetek tanultak belőlük. de maguk a brigádok tagjai is sokat tapasztaltak munkájuk során. A KISZÖV vezetősége, értékelve a brigádok által benyújtott jelentéseket, megállapította, hogy egy-két esettől eltekintve eredményes munkát végeztek és a vizsgált szövetkezeteknek minden tőlük telhető támogatást megadtak; Ahol szükségessé vált, a KISZÖV vezetősége a jelentés alapján intézkedésre szólította fel az érdekelt szövetkezeteket a hiányosságok határidőre történő kijavítására, illetve megszüntetésére. Megállapította a vezetőség, hogy a vizsgálat szorosabbá fűzte a ’kapcsolatot a szövetkezetek és a KISZÖV között. Ugyanis a brigádokban részvevő vezetőségi tagok és a központi apparátus dolgozói a helyszínen első kézből ismerték meg a szövetkezetek életét, sikereit és problémáit. Alkalmuk volt sok esetben azonnal intézkedni. A vizsgált szövetkezetek vezetői többségükben elfogadták a brigádok észrevételeit és javaslatait és ígéretet tettek azok hasznosítására. Zala József, a Vecsési Híradástechnikai Ktsz elnöke Pilisvörösváron ötven férőhelyes óvodát építtetett a megyei tanács, amelyet novemberben vesznek birtokukba a község gyermekei. Az óvoda felépítéséhez a lakosság jelentős társadalmi munkával járult hozzá tönkremennek. A meteorerózióval kapcsolatos adatok feldolgozása arra mutat, hogy• a naptelepek felületét védő borítás lassan kopik és nem lehet oka a telepek gyors tönkre- menésének. A „Majak” rádióleadó munkája (a készüléket jelenleg is a naptelepek táplálják) azt igazolja, hogy a kozmikus kisugárzások sem nagyon veszélyesek a naptelepekre. A „Majak" táplálásához szükséges naptelepet a szputnyik felületén több részlegben helyezték el. Az elülső elzárólapon négy, az oldalfelületen ugyancsak négy, a hátsó elzárólapon pedig egy részleget helyeztek el. A részlegeket diódán keresztül egymással párhuzamosan kapcsolták. Ha a szputnyik napsütésben repül, úgy rádióleadójút a naptelepek, ha viszont a föld árnyékába kerül, a rádióleadót az elektrokémiai erőforrások táplálják. Az átkapcsolás az egyik áramforrásról a másikra automatikusan történik. A napenergia közvetlen villamosenergiával való átalakításában a Föld atmoszféráján kívül elért kedvező kísérleti eredmények igen nagy jelentőségűek, mivel lehetővé teszik, hogy hosszú időre biztosítsuk a mesterséges holdakon elhelyezett tudományos berendezdCfll' tilíMlI'/ÍÍÁf
