Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-19 / 221. szám

1958. SZEPTEMBER 19. PÉNTEK !%Círíap Könnyebb lemondani, mint rendbehozni — tie netn e% a helyes megoldás A Gödöllői Járási Tanács kérelmére helyezték fennha­tósága alá néhány esztendeje a Gödöllői Járási Épületkar­bantartó Vállalatot. A megye méltányolta jogos kérelmüket, hisz szükség volt és van is egy ilyen vállalatra. A közel­múltban, amikor a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága többek között ennek a válla­latnak a munkáját is tárgyal­ta. a járási tanács részéről el­hangzott olyan kívánság, hogy vegyék vissza tőlük a vállala­tot és az mint a megyei vál­lalat építésvezetősége működ­jön tovább. Miért ez az eredetivel el­lentétes kívánság? Mert a szó- banforgó vállalat 1957-ben 446 000 forint veszteséget oko­zott, amelyből csupán 95 000 forintnyi veszteség származik az ellenforradalom időszaká­ból. Ezért is akarnak meg­szabadulni a nagy tehertől. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága nagyon he­lyesen — úgy döntött, hogy a Vállalat továbbra is maradjon a járási tanács fennhatósága alatt és hozzák rendbe a szé­náját. A csaknem félmillió forintos veszteség mellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tette ezt a végrehajtó bizott­ság. A sok mulasztásért fele­lős vezetőket már korábban leváltották. Az említett ülé­sen pedig részletesen elemez­ték azokat az okokat, ame­lyek ilyen nagymérvű veszte­séghez vezettek és megszívle­lendő javaslatokat adtak a munka további szervezéséhez, irányításához. A vállalat vezetésének át­szervezése óta javultak az eredmények, de az év első félévében a tervezetten felül még mindig 62 000 forint volt a veszteség. Nem valami lel­kesítő ez a számadat, da mégis fejlődést mutat. Kétségtelen, hogy a Veszte­ség nagyrészt a jelenleg ér­vényben levő építőipari ár­rendszer hiányosságaiból adó­dik. Előreláthatólag a jövő esztendőben új árrendszer lép életbe, amely már a reális árakat tartalmazza majd. Meg kell mondani azonban, hogy az árrendszer elégtelensége mellett bőven akad más ok is, ami veszteséget idéz elő. A vállalat jellegénél fogva is szétszórtan, sok munkahe­lyen dolgozik. Nyilvánvaló, hogy mindenütt nem tarthat egy építésvezetőt, aki irá­nyítaná, ellenőrizné a mun­kát. A vállalat központjában is az igazgatóval együtt mind­össze három műszaki ember van a tíz fős adminisztratív létszámból. Nyilvánvaló, hogy 20—25 munkahelyen nem le­het ott mindig ez a három ember, hisz bőven akad más teendőjük is. Hozzájön ehhez még, hogy az embereket órabérben fog-» lalkoztatják, ami nem valami | ösztönző. Az ellenőrzés hiá- | nya miatt fordulhat elő olyas- | mi, amit a megyei tanács épí-1 tési osztályának dolgozói ta- | pasztaltak, hogy egyes dolgo-1 zók privát munkát is vállal-1 nak a községekben, amit nyil- | van nem a saját anyagukból | készítenek el. A sok helyre történő szállí-1 tás is sok pénzt emészt fel. A | tárolási nehézségek és az | eléggé tervszerűtlen anyag-1 igénylések és utalások miatt \ sokszor kénytelenek a | TÜZÉP-től, kiskereskedelmi \ áron vásárolni. A vállalkozásokba is gyak-f ran hiba csúszik. Elég sűrűn} előfordult eddig és néha most] is előfordul, hogy munka köz- \ ben jönnek rá; rosszul kalku- f Iáit a költségvetés készítője, a j munkát nem lehet elvégezni a [ tervezett összegért. Egyebek mellett ezek a vál* j lalat legfőbb hiányosságai, de [ rajtuk kivül álló okok is j előidézői, illetve tetézői a hi-1 báknak. Mindenekelőtt a köz-j ségek eléggé rapszódikus ter- j vezését kell szóvá tenni. Sok; helyről a munka megkezdése j előtt pár héttel keresik fel a; Vállalatot. Nyilvánvaló,. hogy \ gyakran vissza kell utasítani; sz ilyen munkaajánlatokat és: így aránytalanul sok jó mun­kahelyet a magánkisiparosok kapnak meg. A járási tanács műszaki és ipari csoportja gyakorol a az ellenőrzést a vállalat felett. A csoport vezetője és beosztott­jai maguk is elismerik, hogy kevés segítséget tudnak adni a munkához. Ezt főleg azzal indokolják, hogy kevesen vannak és sok a dolguk. Ezért csak futó ellenőrzéseket tud­nak tartani a hozzájuk tarto­zó négy vállalatnál. Látszólag elfogadható ez a védekezés. Azért csak látszólag, mert ha a sok futó ellenőrzésre és „be­kukkantó” látogatásra fordí­tott energiát egy-egy alapos, elemző vizsgálatba sűrítették volna időnként, maguk is megállapíthatták volna már a hibák gyökerét és meghatá­rozhatták volna azokat a he­lyes feladatokat, amelyeket most a megye meghatározott. Ha derekasan munkához látnak, ez a vállalat hamarosan nye­reségessé válhat. Mindössze az kell hozzá, hogy az elköve­tett hibák okait szüntessék meg. Mindenekelőtt a tervezést kell megjavítani. Helyes az a törekvés (csak valósítsák is meg), hogy már most felmé­rik, hogy a jövő esztendőben melyik községben, milyen munkát kell a legsürgősebben elvégeznie a tatarozó válla­latnak. Ebben a munkában a községi tanácsoknak is segí- teniök kell a járási tanácsot, úgy, ahogyan azt Kistarcsa Község Tanácsa teszi. Elké­szíti a község hároméves ter­vét, amelyben a felújítási és tatarozási munkákat is megje­lölik. Ha minden községünk készítene ilyen tervet, köny- nyebben tervezne a járás, a megye és mindjárt tervsze­rűbbé válna a vállalat mun­kája is, A tervszerűbb munkaellá­tottság nyomán a jelenlegi 47 fős fizikai létszámot is fel lehetne emelni legalább a duplájára, mert elvégzendő feladat bőven akad számukra. Nagy szükség van erre, mert a mostani alacsony létszámot nagyon terheli a tíz fős admi­nisztratív állomány. Már em­lítettük, hogy kevés a mű­szaki szakember a vállalatnál. Ezen is sürgősen változtatni kell. A munkafegyelem további javítása érdekében át kellene térni a reális alapokon nyug­vó teljesítménybérezésre. Nem könnyű feladat ez egy ilyen vállalatnál, de a becsü­letes dolgozók érdekében meg kell tenni, mert rájuk nézve igazságtalan, hogy aki nem dolgozik: kielégítően, esetleg ugyanannyi órabért kap, mint ők. A járási ipari csoport meg­kapta a szükséges feladato­kat a megyétől. Ők arra hi­vatkoznak, hogy munkájuk jobb elvégzéséhez szükségük van egy vállalati előadóra. Létszámot ehhez nem kaphat­nak, de a járási tanács saját kebelén belül történő átcso­portosítással eleget tehet a kívánságnak. Akárhogy cse­lekszenek is, gyökeresen vál- toztatniok kell eddigi munka- módszerükön, mert különben a hibák önmaguktól nem szűnnek meg. Farkas István Mezöqazdasági újítók és feltalálók | első országos tanácskozása A Földművelésügyi Minisz- | térium és a MEDOSZ szep­tember 20-ra összehívta a mezőgazdasági újítók és fel­találók első országos tanács­kozását. A szombati tanács­kozáson csaknem 200 állami gazdaságban, gépállomáson, erdőgazdaságban és vízügyi igazgatóságnál dolgozó újító és feltaláló vesz részt, hogy Keresztes Mihály földműve­lésügyi miniszterhelyettes re­ferátuma alapján megvitassa az újítómozgalom helyzetét és feladatait. A tanácskozás alkalmával a mezőgazdaság legkiválóbb újítóinak kitüntetéseket és jutalmakat adnak át. KÖZÖSEN ÉRTÉKESÍTI Tűzoltóverseny vasárnap a Margitszigeten A Belügyminisztérium Or­szágos Tűzrendészed Parancs­noksága az ország legjobb községi és üzemi önkén­tes tűzoltóinak részvételével szeptember 21-én, 9 órakor a margitszigeti központi MHK- pályán országos tűzolióver- senyt rendez. Az önkéntes tűzoltók versenyén kívül az állami tűzoltóság egységei tűzoltási bemutatót, roham- pályagyakorlatot és különbö­ző ügyességi és létragyakorla­tokat tartanak. A verseny a díszszázadok és a tűzoltóság technikai egységeinek díszel­vonulásával ér véget. A Bel­ügyminisztérium Országos Tűzrendészed Parancsnok­sága minden érdeklődőt szí­vesen lót. | termékeit a csemői I. típusú Haladás Termelőszövetkezet | tagsága. Az elnök, Szemerédi István udvarán gyűjtik | össze az eladásra váró gyümölcsöket, s innen szállítják a fővárosi Hunyadi téri csarnokba SaniiiiniittHitiiiiimimtiiHiiiiiiiimiiiiiiittHiiiiiiiiiHttiiiiiiiiiiiiiiiiiiumiiiiiiiiiiimiiiiiiitmiimiiiiiniinmiiiiiiiiuiiiiiiiiiiimtin Elkészült a Falusi Ifjúsági Szövetkezetek mintaalapszabálya Rekonstruálják a várpalotai Mátyás-várat A fiatal szocialista bányász- | javító műhely és raktárak város, Várpalota, egyetlen műemléke a Mátyás-vár, igen elhanyagolt állapotban van. Ősi falai között motor­A Pest megyei Növényvédő Állomás permetezéssel véde­kezik az amerikai szövőlepke ellen. Az állomás dolgozói Cegléd-Cseinő határában gondosan végigpermetezték az útszéli fákat kaptak helyet. A város dol­gozóinak kérésére az idén megkezdik a vár restaurálá­sát. A rendelkezésre álló fél­millió forintból a legsürgő­sebb, a Vár állagának meg­óvásához szükséges munkákat végzik el. Később sor kerül a vár teljes restaurálására. A tervek szerint . turistaszállót, mozit, könyvtárat és múzeu­mot rendeznek be a várban A SZŐ VOSZ és a KISZ Köz­ponti Bizottsága együttesen ki­dolgozta és jóváhagyta a Falu­si Ifjúsági Szövetkezetek (FISZ) mintaalapszabályát. A mintaalapszabály rögzíti az ifjúsági szövetkezetek mű­ködésének alapelveit, meghatá­rozza a tagok jogait és köteles­ségeit, a szövetkezet szerveze­tét, előírásokat tartalmaz a kö­zös gazdasági alap, a közös jö­vedelem képzését és elosztását illetően, tisztázza a FISZ és a földművesszövetkezetek viszo­nyát. Kimondja az alapszabály, hogy a tagok a közös tevé­kenységben a tagértekezlet által meghatározott mértékű személyes munkával és anyagi hozzájárulással vesznek részt. Közösen végzik a közös tevé­kenységet szolgáló beszerzést és értékesítést, a közös tevé­kenységre elkészítik egy-egy gazdasági időszak termelési és pénzügyi teryóL-v . A közös célkitűzések meg­valósítása érdekében jövedel­mük meghatározott részéből közös gazdasági alapot létesí­tenek, s azt évről évre jövedel­müknek legalább 5 százaléká­val kiegészítik. A tiszta jöve­delmet a közös tevékenység­ben való részvétel arányában osztják fel a teljesített munka, illetőleg a vagyoni érdekeltség szerint. A FISZ közös vagyona a szö­vetkezeti tulajdont megillető fokozott védelemben részesülj Szerelés 120 fokos hőségben A szovjet Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet­ben olyan védőöltözetet készí­tettek, amely 120 fokos meleg­ben is lehetővé teszi a műn* kát: kemencék, kohók, stb. ja­vítását. Az öltözet- két rétege közé pumpált levegő megvédi a dolgozót a forróságtól. A külső réteg légmentesen szige­telt éghetetlen szövetből, a bel­ső .pedig különleges daró.cból készül. A kísérletek azt mu­tatták, hogy ebben az öltözék­ben minden káros hatás nél­kül körülbelül egy órát tölt­hetnek a szerelők rendkívül magas hőmérsékletű helyisé­gekben, Fejlődésnek indul a kulturális élet Pilisen Pilis régi kulturális központ. Most ismét fejlődésnek indul a kulturális élet a községben. A kultúrotthon terve már el­készült, s ha ez nem csupán terv marad — igen bíztató eredményeket érhetnek el. Hét szakkör kezdi meg munkáját ebben az évben, mintegy kétszáz taggal. Kétszáz kultúraktíva egy nagy­községben — jelentős szám. Egy forintos elgurult nek. Diri, suli, gimi szavak röpködnek a levegőben, — ebből sejtem. A beszédstí­lusukban egyébként a műveltség elemi nyomait sem lehet felfedezni. Bubi — az egyik fiú — cigarettáért nyúl zsebébe. Kezét kirántva a földre va­lami halk csengéssel lekoppan, s puha nesszel ■ tovagurul az asztalok alatt. — Ne szórd a pénzt, Bubi — szól az egyik lány. — Ott van — mondja a másik —, az asztal alá gurult a forintod. — Hagyd a „fenébe kisanyám”. Csak nem „játszom meg a »ba- zárit!«” Pont egy fo­rintért „bukók” az asztal alá. Nem olyan „sóher” az én „fate­rom”, — „lejmolok” én tőle elég „do­hányt” ... Sosem hittem, hogy a szavaik ilyen mély­séges undort képesek kiváltani, mint ami­lyent éreztem e „mo­nológ" után. Vajon milyen lélek rejtőz- hetik az ilyen ember­ben, cuki az édes anya­nyelvet ilyen ször­nyű módon használja. Az ilyen ember talán nem is érez, csak lé­tezik, van, mint az alacsonyabbrendű lé­nyek, hogy mohó szükségleteit kielé­gítse, s mindent meg­rontva, és semmi jót, hasznosat, szépet nem adva, megszűnjön. a z elgurult forint zí tompa fényére meredve fiatal éveim­ből emlékképek vil­lannak. elő. Sokan voltunk és szegények — és mégis boldogok. Soha nem éreztem azóta sem olyan örömet, mint akkor, amikor az iskolából hazatér­ve a kofák nehéz csomagjainak cipelé­Rövidesen a kultúrotthon Is megszépül majd. (Éppen a kul­túrotthon ridegsége, elhanya­goltsága volt az egyik oka an­nak, hogy az elmúlt esztendők­ben olyan kevesen látogatták.) Most végre belátta a községi tanács, hogy a kultúrát meleg, barátsá­gos otthon nélkül terjesz­teni majdnem egyenlő a lehetetlennel, ezért harminckétezer forintot szavazott meg a községfejlesz­tési alapból a kultúrotthon rendbehozására, berendezésé­nek kiegészítésére. így rövide­sen új köntösbe öltözötten vár­ja a kultúrház a látogatókat, s odabenn a termekben is kelle­mes meleget árasztó cserép- kályhák duruzsolnak majd. A kultúrotthon könyvtára is jelentős fejlődést mutat. Már több, mint ezerkét­száz könyv között válogat­hatnak a jó könyvek bará­tai. Lesz mit olvasni tehát a hosz- szú téli napokon Pilisen, annál is inkább, mert elhatározták a könyvtár további fejlesztését. Nyugodt szívvel elmondhat­juk: Pilis kulturális élete je­lentős fejlődésnek indult. Ez nem csupán a lelkes kultúrott.- hon-igazgató érdeme, hanem éppen úgy a községi pártszer­vezeté és a tanácsé is. Mindkét szerv megértette itt Pilisen is, hogy elsődleges feladataik közé tartozik a kulturális munka felkarolása. S dicséret illeti a derék pilisi pedagógusokat is, akik kivétel nélkül valameny- nyien szívügyüknek érzik, hogy segítsék a község kulturális arculatának átformálását. (prukner) séért kapott fillére- \ két, pengőket anyám- i nak adtam oda ke- \ nyérre, tejre, cukorral — mint első kerese-\ tét. Adni — milyen] csodálatosan szép ér- \ zés. És vigyázni min-j den fillérre, mert az\ igazából nem is egy: fémdarab, hanem ve-\ rítékcsepp, fáradtság,: munka. Egy forintos elgu-\ rult és senki nem \ nyúlt utána. Talán a: takarítónő sem veszi: észre, aki álmos moz- \ dulatokkal a cigaret-: tacsonkokkal. a pi- \ szókkal együtt la­pátra söpri valakinek] a fáradtságát, aki: megdolgozott ezért a\ forintért. Elme nőben le ha j­lok éj-te és Bubiék: asztalára teszem. — „Kösz. Igazán: kár volt keresgélni”.: Kár bizony, kár\ ilyen „gyermekek-\ nek” annyi zsebpénzt j adni... Dudás János I i minap az egyik \ Sí presszó kelleme- j sen hús termében te- \ lepedtem le, hogy a j fárasztó látás-futás \ után egy forró fekete \ szürcsölgetése köz- \ ben megpihenjek. \ A terem lassan be- \ népesedett. Odakint a 1 körúton a kora dél- I utáni órák forró le- I vegője áradt. A tik- \ kasztó meleg elől \ rövid félórára sokan í betérnek ide, hogy \ felfrissülve és meg- \ pihenve folytassák I útjukat. I Tizenhat-tizenhét év l körüli fiúk, hasonló | korú lányokkal a I karjukon, nagy vi- I háncolással, feltűnő I külsővel robognak be. | A mellettem levő | asztalnál foglalnak | helyet. Konyakot, | bonbonokat, feketét I rendelnek. Egyszerre 1 hangos lesz a terem | banális, ostoba fe- ! csegésüíktől. A négy | torokból serényen | eregetett cigaretta- 1 füst ezüstös felhőt | von a fejük fölé. I Gimnazisták lehet­Elégséges arra, hogy néhány esztendő alatt gyökeresen meg­változtassa a pilisi emberek zárkózottságát, s feloldja tar­tózkodásukat, amely még min­dig megtalálható bennük, ami­kor a kultúrotthon egy-egy rendezvényét kellene támogat- niok. (Semmi mással, csupán részvételükkel.) A hét szakkör közül négy máris megkezdte munkáját. Az elsők között a színjátszócso­port, amely Jókai Mór Arany­emberét kívánja színpadra vin­ni, s bemutatni a pilisieknek. A tizenhattagú cigány ének- és táncegyüttes is szorgalmasan próbál már a fiatal kultúrotthon igazgató, Hága Mária vezetésével. A modellezők Megyeri Miklós tanító irányításával kezdtek a munkához. A népi táncosok is fellépésre készülődnek. Három szakkör megalaku­lása most van folyamatban. A huszonkéttagú fúvószenekar Kazina Mihály vezetésével rö­videsen megkezdi a próbákat. Laurenczki Gusztáv tanár né­met és orosz nyelvszakkor el­indítására készül. S igen sok a jelentkező az október elején induló zene­iskolába is, ahol szolfézs előkészítő, hegedű-, zon­gora- és harmonika-tanítás kezdődik majd. Az elmúlt esztendőben mint­egy hatvan gyerek ismerkedett itt a zenével, de az idén min­den bizonnyal még több je­lentkező akad, hiszen számos szülő fordult már sürgetően Hága Máriához, mikor indul újra a zenei oktatás, mert sze­retnék beíratni kisfiúkat, kis­lányukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom