Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-19 / 221. szám

4 ""ü/Cirlan 1958. SZEPTEMBER 19. PÉNTEK Országos mezőgazdasági munkásvédelmi konferencia a MEDQSZ-ban A Földművelésügyi Minisz­PETŐFI EMLÉKMŰVET AVATNAK A KŐHEGYEN Szeptember 21-én, vasárnap Petőfi emlékművet lepleznek le a pilisi Kőhegyen, ahol 113 évvel ezelőtt, 1845 szeptembe­rében a költő Visegrádra utaz- tában megszállt. Az emlékmű­vet a Pilis Turistaegyesület állította lel, nagyrészt tagjai­nak társadalmi munkájával, ÉRTÉKES LELET A Zsitomir területi Cservon- nij faluban egy magánház kertjében bronzérmét találtak, amelynek egyik oldalán Marx Károly arcképe látfható, alatta angol nyelvű felirat: „Világ proletárjai egyesüljetek!’1 Kis­sé alább pedig: „Marx Károly, 1818—1833,“ Az érme másik oldalán két égybekulcsolt kéz látható, a háttérben a földgömbbel. Fe­lette a következő szavak: ,.Kölcsönös segítség és felvilá­gosítás szövetsége.“ A területi néprajzi múzeum munkatársai megállapították, hogy az érmét 1906-ban az Egyesült Államokban a szocia­lista párt egyik szervezete ké­szítette. FŐ A SZEMÉREM A vatikáni hatóságok újab­ban engedélyezték a vegyes kórusok fellépését az ottqni templomokban, de csak azzal a feltétellel, hogy a kórusok nő­tagjai „illő távolságban tar­tózkodnak a férfiaktól, s le­hetőleg ne is lássák egymást." Ezért egyes templomok karza­tán spanyolfalakat állítottak fel. Négy új olajforrás tórium a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszer­vezetével közösen csütörtökön országos mezőgazdasági mun­kásvédelmi konferenciát ren­dezett a MEDOSZ Móricz Zsigmond művelődési házának Dózsa termében. A konferen­cián részt vettek a Földműve­lésügyi Minisztérium felügye­lete alá tartozó összes vállala­tok, az állami gazdaságok és gépállomások megyei igazgató­ságainak vezetői, munkásvé­delmi előadói, a MEDOSZ me­gyei elnökei, a MEDOSZ és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsainak munkásvédelmi fel­ügyelői. A konferencia mintegy 200 részvevője előtt Szőke Mátyás földművelésügyi miniszterhe­lyettes ismertette a munkás­védelem helyzetét és felada­tait a mezőgazdaságban. — A munkásvédelem terü­letén — mondotta Szőke Má­tyás — az utóbbi években je­lentős előrehaladás történt, de még mindig nem tart lépést az állami gazdaságok és gépállo­mások egyéb területén elért fejlődésével. Erre igen nyoma­tékosan felhívja figyelmünket a balesetek számának növeke­dése. Itt az ideje, hogy gyö­keresen megszüntessük az e területen meglevő hiányokat. Ezt parancsolja a fokozott szo­ciális gondoskodás elve, és ezt kívánja a népgazdaság szem­pontja is. 1957-ben az állami gazda­ságok és gépállomások te- . rületén baleset miatt ke­reken 70 000 munkanap esett ki a termelésből. Első feladat a baleseteket előidéző okok megszünte­tése. Ellenőrizni kell annak az uta­sításnak a megtartását, amely a traktor forgattyús indítóbe­rendezéseinek, valamint a traktorok üléseinek kicseré­lését rendelte el. El kell érni, hogy valamennyi gazdaság­ban és gépállomáson a köz­úti forgalomban részvevő Zetor traktorok első tengelyét pót­súllyal lássák el. Szigorúan meg kell követelni, hogy a pótsúlyt emelkedő nélküli te­repen is használják. Az igazgatóságok vezetői kö­telezzenek minden üzemet ar­ra, hogy munkásvédelmi szem­pontból, rövid időn belül, min­den gépet felülvizsgáljanak. Hathatós intézkedésket kell tenni az ittas vontatóvezetők­kel szemben. Akik ismételt figyelmeztetés ellenére ittas állapotban vezetnek traktort vagy vontatót, meg kell szün­tetni a munkaviszonyukat, s intézkedést kell tenni, hogy a rendőrség bevonja vezetői jo­gosítványukat. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a balesetek száma nem áll arányban a fe- lelősségrevonások számával. Ez is a felelőtlenségre mutat. A jövőben mindig meg kell állapítani a baleset előidézőjét, s ezzel egy- 1 időben feleiösségrevonást | kell eszközölni. A jövőben nem szabad pré-| miumot fizetné balesetért fe- | lelős vezetőknek. Meg kell szervezni — a gép-1 állomás, a szakszervezet és a | helyi tanács együttműködésé- 1 vei — a dolgozók munkás-1 védelmi oktatását. A téli idő- 1 szak különösen alkalmas lesz | erre. A feladatok megbeszélő-1 se, megszervezése érdekében e I hónap végéig megyei munkás- | védelmi konferenciákat kell | rendezni, október 15-ig pedig § a munkahelyeken, a dolgozók I széleskörű részvételével kell I megbeszélni a teendőket. Rövid idő alatt lényeges 1 változást kell elérnünk a f munikásvédelem megjavításá-1 nak területén. Érezze minden gépállomá- | si cs állami gazdasági ve- § zető, hogy az a legnagyobb | felelősség, amellyel az cm- | heréiéiért tartozunk — fejezte be beszédét Szőke | Mátyás. A konferencia részvevői az § előadás után elmondották ta- | pasztalataikat, javaslataikat, | majd szakfiímet tekintettek | meg. Hétfőtől őszi vásár kezdődik a fővárosi iparcikk szaküzletekben Szecsuánban Szecsuán kínai tartomány központi vidékén a fúrások nyomán négy kútból árad a nyersolaj. Kína legnagyobb clajmezője ez. A próbakutak- ból földgáz is buggyant elő. Az eddigiek alapján az olajszak­értők úgy vélik, hogy az új o'ajmező négyszer olyan gaz­dag, mint amennyire számi' tottak. Súlyosan elítélendő még ez a tény, mert hiszen — tapaszta­latunk szerint — a baleseteket megfelelő oktatással, a szabá­lyok megtartásával és meg- tartatásával, elenyésző kis szá­zalékukat kivéve, helyi erőfor­rásokból. beruházás nélkül megvalósítható eszközökkel meg lehetett volna akadályoz­ni. A fővárosi iparcikk szaküz­letekben szeptember 22-től, hétfőtől kezdve őszi vásár kez­dődik, amelynek során az áruk igen nagy választékban kerülnek a vásárlókhoz. Az őszi nagytakarításokhoz sokféle háztartási vegyicikket (szalmiákszeszt, olajfestéket sbb.) vásárolhatnak a háziasz- szonyok. Több ezer kályha, tűzhely és egyéb hozzávaló Becsüljék meg jobban a vendégek észrevételeit Tapasztalatok a ceglédi panaszkönyvek lapozásakor felszerelés, füstcső, szénkamna, | kályhaelőtét is kapható lesz. I Több mint harmincféle típusú | rádió közül választhatnak a 1 vásárlók. A szaküzletek ki 1 tudják elégíteni a motorkerék- | pár-, kerékpárvásárlók igényét I is. Javul a ruházati cikkek vá-1 iasztéka, s rövidesen megoldó- | dik a félkész konfekció forga- I lomba hozatala. Három kijelölt \ ruházati boltban második pró- I bára kész állapotban hozzák I forgalomba a férfiöltönyöket § s így a vevő alakjára igazít-1 hatjaik. A divat irányílását 1 szolgálja majd a Váci utca 21.1 A vendéglátóipari üzemek látogatói véleményüket, észre­vételeiket, panaszaikat a pa­naszkönyvben közük a vállalat vezetőivel. így van ez 1951. november 10. óta, amikor meg­jelent a 194/1951 (XI. 10) M. T. rendelet a panaszkönyvek lé­tesítéséről. A rendelet pontokban rög­zíti a vállalat és a vezetők fel­adatait a panaszkönyvekkel j kapcsolatban. Sajnos, a tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy a rendeletet nem mindenütt tart­ják be. Ezt mutatja a napok­ban megtartott ceglédi ellen­őrzés is. Fellapoztunk néhány panasz­könyvet. Már a külsőségek elárul­ják, hogy a vállalatnál nem sokat törődnek a pa­naszkönyvekkel. A Szolnoki úti 15. számú cuk­rászdában kitépték a lapokat a panaszkönyvből. Nyilvánva­lóan hiányosságról volt szó, mert a lap alján egy fél mon­dat bent maradt ......a vállalat v ezetősége ezt a hiányosságot mielőbb pótolhatná" — írja itt a panasztevő. Ugyancsak a/külsőségekhez, a panaszok megbecsüléséhez tartozik, hogy az egyes rova­tokat a rendeltetésnek megfe­lelően töltsék ki. Nos, maga az ellenőr szegi meg a fent idé­zett rendeletet azzal, hogy el­lenőrzéskor a margón, hanya­gul odavetve írja alá a panasz­könyvet. Egyes helyeken — a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat üze­meiben — másolattal készítik a bejegyzéseket, másutt meg­feledkeznek erről. Ismét má-: sutt egyáltalán nem törődnek vele, hogyan kerül a panasz továbbításra. Pedig nyilvánva­lóan az a célja a bejegyzések­nek, hogy azok — intézkedés I végett — eljussanak az illeté­kesekhez. A külsőségek elhanyagolásá­ból már könnyen lehet követ­keztetni a panaszok semmibe­vételére. Igen kevés az a panasz, j bejegyzés, amelyre a vál­lalat vezetője írásban vá­laszolt. Igaz, több helyen ott van a panasz mellett az ellenőr vagy más vezető aláírása, de semmi több annál. Intézkedés? Mit tettek a kifogásolt hiba meg­szüntetésére? Hogyan kíván­ják javítani a vendégek ki­szolgálását? Mindez hiányzik a külön erre szolgáló rovatból. Pedig ..: „a bejegyzések el­intézését a panaszkönyv lap­jainak a bejegyzések mellett erre a célra fenntartott részén rövid, világos szövegezéssel fel kell tüntetni"... — mond­ja a rendelet egyik pontja( Ehelyett üresek a legtöbb panasz­könyvben az idevonatkozó rovatok. Üresek cs a pa­nasztevő hiába keresi a választ, nem találja. Például a 15. cukrászda pa­naszkönyvében 1957. VII. 18- án olvasható az utolsó intézke­dés, pedig utána még négy pa­naszt jegyeztek be. A Délibáb cukrászdában még tavaly de­cemberben kifogásolta Sebők Istvánná, hdgy ... „miért hoz­nak azonnal feketét az ellen­őrnek, amikor más vendég csak 13 perc múlva kap”. A vállalat vezetőinek kötelessé­gük leit volna magyarázatot adni a panaszra. Nem adtak. A 9. számú cukrászdában még februárban panaszolták hogy a dessert-kocka avas ízű. Meglehet. Ilyesmi előfordul s meg kellett volna válaszolni. Az ellenőr július 16-án látta a panaszkönyvet, de átfutott a panasz felett. Elmaradt a vá­lasz. S így sorolhatnánk a Faze­kas-féle vendéglő panaszköny- vét és a többieket. Hanyagul, felületesen és lelkiismeretlenül kezelik a vállalatnál a vendé­gek bejegyzéseit. Pedig sokat tanulhatnának belőlük. Csak köszönet jár azért, hogy a fogyasztók segíteni akarnak, hogy szebb, jobb, ízlésesebb legyen a ven­déglátóipari üzemekben a kiszolgálás. Kívánatos, hogy alaposan és a panaszkönyveket megillető gondossággal felülvizsgálják valamennyi üzemben a bejegy­zéseket. Amelyekre még nem késő, válaszoljanak és a jövő­ben követeljék meg az üzlet­vezetőktől, hogy azonnal to­vábbítsák a panaszokat a vál­lalat vezetőihez, akik a választ, az intézkedést — a rendelet értelmében — közük a panasz­tevővel. G. B. számú üzletben megnyílt ál-1 | Irani kalapszaion, ahol a ve-1 vők kívánságuknak és egyénig ízlésüknek megfelelő női ka-1 lapokhoz juthatnak. A MAHART közli, § ho«v az előrehaladott idényre § való tekintettel munka szünet es na- § pokon a Budapestről 6.30 órakori és 7 órakor Esztergomba, valamint § 7 órakor Dunaföldvárra induló = hajójáratokat és azok ellenjáratait I szeptember 21-ével beszünteti. A1 felsorolt, járatok utoljára szept-em- i bér 21-én közlekednek. Közli to-f vábbá. hogy szeptember 22-től a I kiadott őszi menetrendet a követ- f kező eltéréssel lépteti életbe. 1 Budapestről 8 órakor Dömösre, on- | nan 16.25 órakor Budapestre in- = dúló ha.ió.iárat az érdeklődésre való | tekintettel szeptember 30-ig bezáró- | lag naponta, október 1-től beszün- § tetésig csak munkaszünetes naDO- | kon közlekednek. Budapesten a I sétahajó járatok úgy munkanapo-l kon. mint munkaszünetes napokon = a kiadott menetrend szerint to* f vábbra is közlekednek. A Buda* § pestről hétfőn és szerdán 16 óra- f kor Mohácsra. onnan kedden és = csütörtökön Budapestre 12 órakor § induló hajójárat nem közlekedik. § A dolgozók javaslatai alapján állítják össze jövő évi vizsgálati terveiket a népi ellenőrzési bizottságéi A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság felhívására or­szágszerte megkezdték jövő évi munkaprogramjuk ösz- szeállítását a népi ellenőrzési bizottságok. A tervek között természetesen szerepelnek a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság irányításával folyta­tandó országos ellenőrzések, amelyekben jövőre is csak­nem valamennyi bizottság részt vesz. Részletes terv ké­szül azokra a vizsgálatokra is, amelyeket 1959-ben a KNEB a saját hatáskörében tart. A jövő évi programok egyik jellemzője lesz, hogy a terv- | javaslatokban messzemenően | figyelembe veszik az egyes | állami, társadalmi, gazdasági | szervektől és közvetlenül a | dolgozóktól érkező indítvá-f nyokat. Eltér az eddigi gya- | korlattól az is, hogy a Köz-1 ponti Népi Ellenőrzési Bi-§ zottság 1959-re mindössze | négy országos ellenőrzést ik- | tatott programjába, hogy így | az alsóbb bizottságok többet | foglalkozhassanak a helyi sa- f játosságoknak megfelelő vizs-§ gálatokkal és a dolgozók be- f jelentéseivel. i ÉbETEfrl Áí?ÁN Rövidesen nálunk Is bemufatják az Élelem árán című magyarul beszélő színes szovjet filmet. Képünk a film egyik jelenetét mutatja be IHII!!!HIUM;IHI!(!(:;>|IUIU!I!IMIIIí;IIII!!IIIIIIIIIIMIIIIMIIII IDA REGÉ NYE évek óta nem szűnő divat, hegy színházaink — mi­ként általában más népműve­lési és szórakoztató intézmé­nyek — előszeretettel nyúlnak vissza a múltba, hogy napvi­lágra hozzanak valamikor nagy sikert aratott műveket. A müsorválaszlás módja per­sze nem mindig azt a hagyo­mányt követi, amely az igazi értéknek, a klassziktissá lelt műnek magától értetődően ki­jár. Enttek részben az az oka, hogy kicsi a mai tárgyú vá­laszték, áe nem kevésbé az, hogy a közönség egy jelentős része maga is szívesen fogadja régi élményeinek visszaidézé- sét, ami — mint az esetek többsége mutatja — a színhá­zak vagy más intézmények számára üzleti szempontból sem haszontalan vállalkozás. Feltehetően ez a szempont is közrejátszott abban, hogy a Pest megyei Petőfi Színpad a közelmúltban műsorra tűzte Gárdonyi Géza ismert művét, az Ida regényét. Gárdonyi jó­szándékú, bár nem túlságosan izgalmas mondandójú művét annak idején nem színpadra írta. Még kevésbé szánta ope­rettnek. Igaz. a harmincas évek végén a magyar közön­ség filmen is láthatta az Ida regényét, mely, ha jól emlék­szem, Török Rezső forgató- könyve alapján készült. A fel- szabadulás utáni években ugyancsak Török Rezső és Ernőd Tamás közös dramatizá- lásában egyik budapesti s egy­két vidéki színpadunkra is be­vonult a mű, de most már ope­retté gyúrva, De Fries Károly zenéjével. A nem nagy igényű darab cselekménye a következő. A tizenkilenc éves Ida, a korán özvegységre jutott Oá Péter egri borkereskedő leánya zár­dában nevelkedik. Apja azt akarja, hogy egyetlen gyerme­ke apáca legyen, mert így ő zavartalanul hódolhat életvi­dám hajlamainak. Ida azonban nem akar eltemetkezni a klast- rom falai közé. A véletlen se­gítségére siet. Női szolidaritás­ból magára vállalja az egyik növendék „bűnét”, azt ugyan­is, hogy a rendfőnöknő által megtalált szerelmes levelet ne­ki írták. Kicsapják hát az in­tézetből i a szoknyabolond apa, hogy lányától megszaba­duljon, apróhirdetés útján sür­gősen férjhezadja. A férj — mi más lehet, mint egy daliás földbirtokos — pillanatnyi pénzzavarában kényszerült er­re az érdekházasságra. Nem szaporítom a szót, Idát látva kellemesen csalódik, majd né­hány hónapos látszatházasság és az ebből származó bonyo­dalmak után kölcsönösen egy- másba szeretnek, A „mindenki megtalálja egy­mást, mindenki boldog lesz“ színdarab-végződés klasszikus szabálya az operettnek. Mint­hogy a regény meséje hason­lóképpen happiendes, Török Rezsőnek, Ernőd Tamásnak nem kellett különösebb erősza­kot elkövetni az irodalmilag amúgyis pehelykönnyű regé­nyen. Sok, a helyzetekhez és a figurák jelleméhez jól illő ötlet teszi igazán operettszerűvé a darabot, amely, ha nagy szín­házi élményt nem is nyújt a ,nézőknek, arra töJcéletesen megfelel, hogy 3 órán át ne- vettesen, s elringassa a roman­tikára szomjas szíveket. Az előadást más községeké­hez hasonlóan így fogadta Szi­getújfalu „színházpártoló kö­zönsége” (hogy megmaradjunk a századforduló idején játszó­dó regény stílusánál), amely méltán részesítette sok taps­ban Ida alakítóját, a tehetsé­ges Mészáros Jolit, valamint az impozáns megjelenésű Ve. reczkey Zoltánt, Balogh János földbirtokos szerepében. Ugyancsak átlagon felülit nyújtott szubrett-szerepkörében az Ellát alakító Illési Stefi, va­lamint a kisvárosi gazdasz- szonyt, Julcsa nénit megfor­máló Galambos Gabi. A nagy kedvvel és sok színnel játszó társulat valamennyi tagja tu­dása javát adta az előadáshoz, mégis meg kell még emlékezni id. Tóvári Pálról, Oó Péter, Végh Józsefről, Bogár, Bajka Pálról, Csorba Matyi orvos, Mátrai Teriről, Panni szoba­lány, valamint ifj. Tóvári Pál­ról „Bist“, a félszeg tanító ala­kítójáról. Elismerés illeti a jól pergő előadásért Földeák Róbert rendezőt, az illúziót keltő dísz­letekért Cselló Jánost, a De Fries Károly zenéjét jól tol­mácsoló Maros József kar­mestert. A. E. •ifiiiiiimiiimiiitmiimmiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!ii:imi ÖRDÖGI TALÁLMÁNY címmel rövidesen bemutatják filmszínházaink a Verne­regények nyomán készült díjnyertes csehszlovák játék­filmet

Next

/
Oldalképek
Tartalom