Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-19 / 221. szám
4 ""ü/Cirlan 1958. SZEPTEMBER 19. PÉNTEK Országos mezőgazdasági munkásvédelmi konferencia a MEDQSZ-ban A Földművelésügyi MiniszPETŐFI EMLÉKMŰVET AVATNAK A KŐHEGYEN Szeptember 21-én, vasárnap Petőfi emlékművet lepleznek le a pilisi Kőhegyen, ahol 113 évvel ezelőtt, 1845 szeptemberében a költő Visegrádra utaz- tában megszállt. Az emlékművet a Pilis Turistaegyesület állította lel, nagyrészt tagjainak társadalmi munkájával, ÉRTÉKES LELET A Zsitomir területi Cservon- nij faluban egy magánház kertjében bronzérmét találtak, amelynek egyik oldalán Marx Károly arcképe látfható, alatta angol nyelvű felirat: „Világ proletárjai egyesüljetek!’1 Kissé alább pedig: „Marx Károly, 1818—1833,“ Az érme másik oldalán két égybekulcsolt kéz látható, a háttérben a földgömbbel. Felette a következő szavak: ,.Kölcsönös segítség és felvilágosítás szövetsége.“ A területi néprajzi múzeum munkatársai megállapították, hogy az érmét 1906-ban az Egyesült Államokban a szocialista párt egyik szervezete készítette. FŐ A SZEMÉREM A vatikáni hatóságok újabban engedélyezték a vegyes kórusok fellépését az ottqni templomokban, de csak azzal a feltétellel, hogy a kórusok nőtagjai „illő távolságban tartózkodnak a férfiaktól, s lehetőleg ne is lássák egymást." Ezért egyes templomok karzatán spanyolfalakat állítottak fel. Négy új olajforrás tórium a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetével közösen csütörtökön országos mezőgazdasági munkásvédelmi konferenciát rendezett a MEDOSZ Móricz Zsigmond művelődési házának Dózsa termében. A konferencián részt vettek a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó összes vállalatok, az állami gazdaságok és gépállomások megyei igazgatóságainak vezetői, munkásvédelmi előadói, a MEDOSZ megyei elnökei, a MEDOSZ és a Szakszervezetek Megyei Tanácsainak munkásvédelmi felügyelői. A konferencia mintegy 200 részvevője előtt Szőke Mátyás földművelésügyi miniszterhelyettes ismertette a munkásvédelem helyzetét és feladatait a mezőgazdaságban. — A munkásvédelem területén — mondotta Szőke Mátyás — az utóbbi években jelentős előrehaladás történt, de még mindig nem tart lépést az állami gazdaságok és gépállomások egyéb területén elért fejlődésével. Erre igen nyomatékosan felhívja figyelmünket a balesetek számának növekedése. Itt az ideje, hogy gyökeresen megszüntessük az e területen meglevő hiányokat. Ezt parancsolja a fokozott szociális gondoskodás elve, és ezt kívánja a népgazdaság szempontja is. 1957-ben az állami gazdaságok és gépállomások te- . rületén baleset miatt kereken 70 000 munkanap esett ki a termelésből. Első feladat a baleseteket előidéző okok megszüntetése. Ellenőrizni kell annak az utasításnak a megtartását, amely a traktor forgattyús indítóberendezéseinek, valamint a traktorok üléseinek kicserélését rendelte el. El kell érni, hogy valamennyi gazdaságban és gépállomáson a közúti forgalomban részvevő Zetor traktorok első tengelyét pótsúllyal lássák el. Szigorúan meg kell követelni, hogy a pótsúlyt emelkedő nélküli terepen is használják. Az igazgatóságok vezetői kötelezzenek minden üzemet arra, hogy munkásvédelmi szempontból, rövid időn belül, minden gépet felülvizsgáljanak. Hathatós intézkedésket kell tenni az ittas vontatóvezetőkkel szemben. Akik ismételt figyelmeztetés ellenére ittas állapotban vezetnek traktort vagy vontatót, meg kell szüntetni a munkaviszonyukat, s intézkedést kell tenni, hogy a rendőrség bevonja vezetői jogosítványukat. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a balesetek száma nem áll arányban a fe- lelősségrevonások számával. Ez is a felelőtlenségre mutat. A jövőben mindig meg kell állapítani a baleset előidézőjét, s ezzel egy- 1 időben feleiösségrevonást | kell eszközölni. A jövőben nem szabad pré-| miumot fizetné balesetért fe- | lelős vezetőknek. Meg kell szervezni — a gép-1 állomás, a szakszervezet és a | helyi tanács együttműködésé- 1 vei — a dolgozók munkás-1 védelmi oktatását. A téli idő- 1 szak különösen alkalmas lesz | erre. A feladatok megbeszélő-1 se, megszervezése érdekében e I hónap végéig megyei munkás- | védelmi konferenciákat kell | rendezni, október 15-ig pedig § a munkahelyeken, a dolgozók I széleskörű részvételével kell I megbeszélni a teendőket. Rövid idő alatt lényeges 1 változást kell elérnünk a f munikásvédelem megjavításá-1 nak területén. Érezze minden gépállomá- | si cs állami gazdasági ve- § zető, hogy az a legnagyobb | felelősség, amellyel az cm- | heréiéiért tartozunk — fejezte be beszédét Szőke | Mátyás. A konferencia részvevői az § előadás után elmondották ta- | pasztalataikat, javaslataikat, | majd szakfiímet tekintettek | meg. Hétfőtől őszi vásár kezdődik a fővárosi iparcikk szaküzletekben Szecsuánban Szecsuán kínai tartomány központi vidékén a fúrások nyomán négy kútból árad a nyersolaj. Kína legnagyobb clajmezője ez. A próbakutak- ból földgáz is buggyant elő. Az eddigiek alapján az olajszakértők úgy vélik, hogy az új o'ajmező négyszer olyan gazdag, mint amennyire számi' tottak. Súlyosan elítélendő még ez a tény, mert hiszen — tapasztalatunk szerint — a baleseteket megfelelő oktatással, a szabályok megtartásával és meg- tartatásával, elenyésző kis százalékukat kivéve, helyi erőforrásokból. beruházás nélkül megvalósítható eszközökkel meg lehetett volna akadályozni. A fővárosi iparcikk szaküzletekben szeptember 22-től, hétfőtől kezdve őszi vásár kezdődik, amelynek során az áruk igen nagy választékban kerülnek a vásárlókhoz. Az őszi nagytakarításokhoz sokféle háztartási vegyicikket (szalmiákszeszt, olajfestéket sbb.) vásárolhatnak a háziasz- szonyok. Több ezer kályha, tűzhely és egyéb hozzávaló Becsüljék meg jobban a vendégek észrevételeit Tapasztalatok a ceglédi panaszkönyvek lapozásakor felszerelés, füstcső, szénkamna, | kályhaelőtét is kapható lesz. I Több mint harmincféle típusú | rádió közül választhatnak a 1 vásárlók. A szaküzletek ki 1 tudják elégíteni a motorkerék- | pár-, kerékpárvásárlók igényét I is. Javul a ruházati cikkek vá-1 iasztéka, s rövidesen megoldó- | dik a félkész konfekció forga- I lomba hozatala. Három kijelölt \ ruházati boltban második pró- I bára kész állapotban hozzák I forgalomba a férfiöltönyöket § s így a vevő alakjára igazít-1 hatjaik. A divat irányílását 1 szolgálja majd a Váci utca 21.1 A vendéglátóipari üzemek látogatói véleményüket, észrevételeiket, panaszaikat a panaszkönyvben közük a vállalat vezetőivel. így van ez 1951. november 10. óta, amikor megjelent a 194/1951 (XI. 10) M. T. rendelet a panaszkönyvek létesítéséről. A rendelet pontokban rögzíti a vállalat és a vezetők feladatait a panaszkönyvekkel j kapcsolatban. Sajnos, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a rendeletet nem mindenütt tartják be. Ezt mutatja a napokban megtartott ceglédi ellenőrzés is. Fellapoztunk néhány panaszkönyvet. Már a külsőségek elárulják, hogy a vállalatnál nem sokat törődnek a panaszkönyvekkel. A Szolnoki úti 15. számú cukrászdában kitépték a lapokat a panaszkönyvből. Nyilvánvalóan hiányosságról volt szó, mert a lap alján egy fél mondat bent maradt ......a vállalat v ezetősége ezt a hiányosságot mielőbb pótolhatná" — írja itt a panasztevő. Ugyancsak a/külsőségekhez, a panaszok megbecsüléséhez tartozik, hogy az egyes rovatokat a rendeltetésnek megfelelően töltsék ki. Nos, maga az ellenőr szegi meg a fent idézett rendeletet azzal, hogy ellenőrzéskor a margón, hanyagul odavetve írja alá a panaszkönyvet. Egyes helyeken — a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat üzemeiben — másolattal készítik a bejegyzéseket, másutt megfeledkeznek erről. Ismét má-: sutt egyáltalán nem törődnek vele, hogyan kerül a panasz továbbításra. Pedig nyilvánvalóan az a célja a bejegyzéseknek, hogy azok — intézkedés I végett — eljussanak az illetékesekhez. A külsőségek elhanyagolásából már könnyen lehet következtetni a panaszok semmibevételére. Igen kevés az a panasz, j bejegyzés, amelyre a vállalat vezetője írásban válaszolt. Igaz, több helyen ott van a panasz mellett az ellenőr vagy más vezető aláírása, de semmi több annál. Intézkedés? Mit tettek a kifogásolt hiba megszüntetésére? Hogyan kívánják javítani a vendégek kiszolgálását? Mindez hiányzik a külön erre szolgáló rovatból. Pedig ..: „a bejegyzések elintézését a panaszkönyv lapjainak a bejegyzések mellett erre a célra fenntartott részén rövid, világos szövegezéssel fel kell tüntetni"... — mondja a rendelet egyik pontja( Ehelyett üresek a legtöbb panaszkönyvben az idevonatkozó rovatok. Üresek cs a panasztevő hiába keresi a választ, nem találja. Például a 15. cukrászda panaszkönyvében 1957. VII. 18- án olvasható az utolsó intézkedés, pedig utána még négy panaszt jegyeztek be. A Délibáb cukrászdában még tavaly decemberben kifogásolta Sebők Istvánná, hdgy ... „miért hoznak azonnal feketét az ellenőrnek, amikor más vendég csak 13 perc múlva kap”. A vállalat vezetőinek kötelességük leit volna magyarázatot adni a panaszra. Nem adtak. A 9. számú cukrászdában még februárban panaszolták hogy a dessert-kocka avas ízű. Meglehet. Ilyesmi előfordul s meg kellett volna válaszolni. Az ellenőr július 16-án látta a panaszkönyvet, de átfutott a panasz felett. Elmaradt a válasz. S így sorolhatnánk a Fazekas-féle vendéglő panaszköny- vét és a többieket. Hanyagul, felületesen és lelkiismeretlenül kezelik a vállalatnál a vendégek bejegyzéseit. Pedig sokat tanulhatnának belőlük. Csak köszönet jár azért, hogy a fogyasztók segíteni akarnak, hogy szebb, jobb, ízlésesebb legyen a vendéglátóipari üzemekben a kiszolgálás. Kívánatos, hogy alaposan és a panaszkönyveket megillető gondossággal felülvizsgálják valamennyi üzemben a bejegyzéseket. Amelyekre még nem késő, válaszoljanak és a jövőben követeljék meg az üzletvezetőktől, hogy azonnal továbbítsák a panaszokat a vállalat vezetőihez, akik a választ, az intézkedést — a rendelet értelmében — közük a panasztevővel. G. B. számú üzletben megnyílt ál-1 | Irani kalapszaion, ahol a ve-1 vők kívánságuknak és egyénig ízlésüknek megfelelő női ka-1 lapokhoz juthatnak. A MAHART közli, § ho«v az előrehaladott idényre § való tekintettel munka szünet es na- § pokon a Budapestről 6.30 órakori és 7 órakor Esztergomba, valamint § 7 órakor Dunaföldvárra induló = hajójáratokat és azok ellenjáratait I szeptember 21-ével beszünteti. A1 felsorolt, járatok utoljára szept-em- i bér 21-én közlekednek. Közli to-f vábbá. hogy szeptember 22-től a I kiadott őszi menetrendet a követ- f kező eltéréssel lépteti életbe. 1 Budapestről 8 órakor Dömösre, on- | nan 16.25 órakor Budapestre in- = dúló ha.ió.iárat az érdeklődésre való | tekintettel szeptember 30-ig bezáró- | lag naponta, október 1-től beszün- § tetésig csak munkaszünetes naDO- | kon közlekednek. Budapesten a I sétahajó járatok úgy munkanapo-l kon. mint munkaszünetes napokon = a kiadott menetrend szerint to* f vábbra is közlekednek. A Buda* § pestről hétfőn és szerdán 16 óra- f kor Mohácsra. onnan kedden és = csütörtökön Budapestre 12 órakor § induló hajójárat nem közlekedik. § A dolgozók javaslatai alapján állítják össze jövő évi vizsgálati terveiket a népi ellenőrzési bizottságéi A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság felhívására országszerte megkezdték jövő évi munkaprogramjuk ösz- szeállítását a népi ellenőrzési bizottságok. A tervek között természetesen szerepelnek a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság irányításával folytatandó országos ellenőrzések, amelyekben jövőre is csaknem valamennyi bizottság részt vesz. Részletes terv készül azokra a vizsgálatokra is, amelyeket 1959-ben a KNEB a saját hatáskörében tart. A jövő évi programok egyik jellemzője lesz, hogy a terv- | javaslatokban messzemenően | figyelembe veszik az egyes | állami, társadalmi, gazdasági | szervektől és közvetlenül a | dolgozóktól érkező indítvá-f nyokat. Eltér az eddigi gya- | korlattól az is, hogy a Köz-1 ponti Népi Ellenőrzési Bi-§ zottság 1959-re mindössze | négy országos ellenőrzést ik- | tatott programjába, hogy így | az alsóbb bizottságok többet | foglalkozhassanak a helyi sa- f játosságoknak megfelelő vizs-§ gálatokkal és a dolgozók be- f jelentéseivel. i ÉbETEfrl Áí?ÁN Rövidesen nálunk Is bemufatják az Élelem árán című magyarul beszélő színes szovjet filmet. Képünk a film egyik jelenetét mutatja be IHII!!!HIUM;IHI!(!(:;>|IUIU!I!IMIIIí;IIII!!IIIIIIIIIIMIIIIMIIII IDA REGÉ NYE évek óta nem szűnő divat, hegy színházaink — miként általában más népművelési és szórakoztató intézmények — előszeretettel nyúlnak vissza a múltba, hogy napvilágra hozzanak valamikor nagy sikert aratott műveket. A müsorválaszlás módja persze nem mindig azt a hagyományt követi, amely az igazi értéknek, a klassziktissá lelt műnek magától értetődően kijár. Enttek részben az az oka, hogy kicsi a mai tárgyú választék, áe nem kevésbé az, hogy a közönség egy jelentős része maga is szívesen fogadja régi élményeinek visszaidézé- sét, ami — mint az esetek többsége mutatja — a színházak vagy más intézmények számára üzleti szempontból sem haszontalan vállalkozás. Feltehetően ez a szempont is közrejátszott abban, hogy a Pest megyei Petőfi Színpad a közelmúltban műsorra tűzte Gárdonyi Géza ismert művét, az Ida regényét. Gárdonyi jószándékú, bár nem túlságosan izgalmas mondandójú művét annak idején nem színpadra írta. Még kevésbé szánta operettnek. Igaz. a harmincas évek végén a magyar közönség filmen is láthatta az Ida regényét, mely, ha jól emlékszem, Török Rezső forgató- könyve alapján készült. A fel- szabadulás utáni években ugyancsak Török Rezső és Ernőd Tamás közös dramatizá- lásában egyik budapesti s egykét vidéki színpadunkra is bevonult a mű, de most már operetté gyúrva, De Fries Károly zenéjével. A nem nagy igényű darab cselekménye a következő. A tizenkilenc éves Ida, a korán özvegységre jutott Oá Péter egri borkereskedő leánya zárdában nevelkedik. Apja azt akarja, hogy egyetlen gyermeke apáca legyen, mert így ő zavartalanul hódolhat életvidám hajlamainak. Ida azonban nem akar eltemetkezni a klast- rom falai közé. A véletlen segítségére siet. Női szolidaritásból magára vállalja az egyik növendék „bűnét”, azt ugyanis, hogy a rendfőnöknő által megtalált szerelmes levelet neki írták. Kicsapják hát az intézetből i a szoknyabolond apa, hogy lányától megszabaduljon, apróhirdetés útján sürgősen férjhezadja. A férj — mi más lehet, mint egy daliás földbirtokos — pillanatnyi pénzzavarában kényszerült erre az érdekházasságra. Nem szaporítom a szót, Idát látva kellemesen csalódik, majd néhány hónapos látszatházasság és az ebből származó bonyodalmak után kölcsönösen egy- másba szeretnek, A „mindenki megtalálja egymást, mindenki boldog lesz“ színdarab-végződés klasszikus szabálya az operettnek. Minthogy a regény meséje hasonlóképpen happiendes, Török Rezsőnek, Ernőd Tamásnak nem kellett különösebb erőszakot elkövetni az irodalmilag amúgyis pehelykönnyű regényen. Sok, a helyzetekhez és a figurák jelleméhez jól illő ötlet teszi igazán operettszerűvé a darabot, amely, ha nagy színházi élményt nem is nyújt a ,nézőknek, arra töJcéletesen megfelel, hogy 3 órán át ne- vettesen, s elringassa a romantikára szomjas szíveket. Az előadást más községekéhez hasonlóan így fogadta Szigetújfalu „színházpártoló közönsége” (hogy megmaradjunk a századforduló idején játszódó regény stílusánál), amely méltán részesítette sok tapsban Ida alakítóját, a tehetséges Mészáros Jolit, valamint az impozáns megjelenésű Ve. reczkey Zoltánt, Balogh János földbirtokos szerepében. Ugyancsak átlagon felülit nyújtott szubrett-szerepkörében az Ellát alakító Illési Stefi, valamint a kisvárosi gazdasz- szonyt, Julcsa nénit megformáló Galambos Gabi. A nagy kedvvel és sok színnel játszó társulat valamennyi tagja tudása javát adta az előadáshoz, mégis meg kell még emlékezni id. Tóvári Pálról, Oó Péter, Végh Józsefről, Bogár, Bajka Pálról, Csorba Matyi orvos, Mátrai Teriről, Panni szobalány, valamint ifj. Tóvári Pálról „Bist“, a félszeg tanító alakítójáról. Elismerés illeti a jól pergő előadásért Földeák Róbert rendezőt, az illúziót keltő díszletekért Cselló Jánost, a De Fries Károly zenéjét jól tolmácsoló Maros József karmestert. A. E. •ifiiiiiimiiimiiitmiimmiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!ii:imi ÖRDÖGI TALÁLMÁNY címmel rövidesen bemutatják filmszínházaink a Verneregények nyomán készült díjnyertes csehszlovák játékfilmet