Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-10 / 213. szám

KetíKrhélszáz hold új gyiimöksÄst telepítenek a Kiskunságban A hároméves terv időszaká­ban nagyarányú gyümölcsfa­telepítést valósítanak meg a Kiskunság homokos vidékein. Három év alatt 2700 hold zárt gyümölcsöst telepítenek a ter­melőszövetkezetek és az. egyé­ni termelők, ezenkívül több mint 800 000 gyümölcsfát ül­tetnek el köztesként a szőlők­ben. A munka rövidesen meg. kezdődik, s a legtöbb helyen előkészítették már a talajt az őszi telepítésekhez. Kecske­mét környékén többek között S0 000 kajszibarack facsemete kerül a földibe. Érdekes régészeti leletek Romániában A Román Tudományos Aka­démia archeológiái intézetének egy kollektívája, a Sztálin-tar- tományi múzeummal együtt­működve, érdekes kutatásokat végzett Pestera falu egyik bar­langjában. A kutatások ered­ményeként paleolit korszak­beli emberi nyomokra buk­kantak. A paleolit korszak­beli ember 50 000—70 000 esz­tendővel ezelőtt lakott ezen a vidéken. A csiszolatlan kőkor­szak embere a paleolit kultúra három fázisából származó nyo­mokat hagyott maga után, d* vannak későbbi leletek is a vaskorszak első feléből és a népvándorlás korából. Felszínre kerültek több tíz­ezer esztendővel ezelőtt élt élőlények maradványai is. Barlangi medve, barlangi hié­na, és az Ibex kecske csontjai. Ez utóbbi a Romániában fel­tárt leletek között ritka pél­dánynak számít. Kár, hogy csak terv maradt... Miért nem töltheti be hivatását a Csepel Autógyár barkácsoló műhelye? A csökkent munkaképesség a Horthy-időkben egyet jelen­tett a koldusbottal. Akit baleset vagy betegség ért, s emiatt vált' csökkent képességűvé, az előtt egyszer s mindenkorra bezá­rultak a tőkés gyárak kapui. A kapitalista nem ismert irgal­mat. Pénzről volt szó, s fél­lábú vagy félkezű munkás nem tudott annyi értéktöbble­tet termelni, mint az épkézláb munkavállaló. Ezerszámra ke­rültek így az utcára a szeren­csétlenül járt dolgozók, még az sem számított, ha a baleset a gyáros hibájából történt. Ez a szomorú időszak ma már csak mint figyelmeztető él emlékeink között. Üzemeink a csökkent munkaképességű dol­gozókat képességük szerint foglalkoztatják, s nagy gondot fordítanak arra, hogy ők is megfelelő keresethez juthassa­nak. A Csepel Autógyárban je­lenleg több mint 200, zömmel olyan csökkent munkaképessé­gű dolgozó keresi meg család­ja és a maga kenyerét, aki még a gyárhoz kerülése előtt vált rokkanttá. Sztana István villanyhegesztő például még a második világháború alatt ve­szítette el egyik lábát, s most, akárcsak a gyár többi dolgozó­ja, ő is megbecsült tagja a munkáskollektívának. A gyár szakszervezeti bizott­ságát, valamint a párt- és gaz­dasági vezetőket régóta (foglal­koztatta az a kérdés, hogyan tudnák még inkább megkönnyíteni és elősegíteni a csökkent mun­kaképességű dolgozók munká­ját. Többek között így merült fel a barkácsolóműhely gondo­lata, amely az arra leginkább rászorult csökkent munkaké­pességű dolgozókat foglalkoz­tatta volna. A szép elképzelés azonban hosszú időn át csak ígéret maradt. Kezdetben nem találtak megfelelő helyiséget, hiányzott a felszerelés. Ugyan­akkor egyre többet beszéltek a leendő műhelyről. A csökkent munkaképességű dolgozók ter­mészetesen örömmel és re­ménykedve várták a műhely létrejöttét — hisz az ígéretek­ből arra lehetett következtetni, hogy ha lassan is, de megvaló­sul az ötlet. Hosszú huzavona után ez év áprilisában már úgy látszott, hogy végre a bar­kácsolóműhely is munkához kezdhet. Az úgynevezett „rab­szálláson", azaz a régi raktá­rak helyén néhány idősebb és csökkent munkaképességű dol­gozó hozzáfogott a műhelyala, kításhoz. Az akciót akkor még a gazdasági vezetés is támogat­ta megfelelő berendezésekkel és gépekkel. A munka megindult és a gyár új szociális létesítményét a rádió munkatársa is meglá­togatta s az éteren keresztül is örömmel üdvözölte az autógyá­riak nagyszerű kezdeményezé­sét. Most mi is felkerestük a közben már valóságos kis üzemmé fejlődött műhelyt, hogy megtudjuk, hogyan halad a munka s a műhely meny­nyit segített a csökkent mun­kaképességűek helyzetén? — Az eredeti elképzelés sze­rint valóban úgy volt, hogy itt csak az idősebb, már nyugdí­jas dolgozók és a csökkent munkaképességűek kapnak majd helyet, de közben más irányba fejlődtünk mondja elöljáróként a kis üzem irodájában Turjánszki Mihály üzemvezető. — Tulaj­donképpen nem is barkácsoió- műhely ez, hanem kisegítő és munkavédelmi üzem. Olyan munkákat végzünk itt, ame- lypkbfcfäödia-, külsp *fU>pmók, kisiparosok, ktsz-ek vállaltak. A több műhelyből álló kis. korszerűen felszerelt üzem már külső formájában is arról ta­núskodik, hogy a gyárnak ko­moly termelőegysége. Nemcsak javításokra, apróbb műveletek­re, hanem nagyobb szerkezeti munkák elvégzésére is alkal­mas. Mostanában különféle munkavédelmi felszerelések: elszívó berendezések, levegő­szűrők készülnek itt, de rend­szeresen foglalkozik az üzem a még használható selejtanyagok átdolgozásával is. Az üzemnek saját könyvelése, önelszámolá­sa van. Az eredetileg barkácsolómű­helynek induló kis üzem két­ségkívül szépen fejlődött, csak nem abba az irányba, ahogy elképzelték. Ugyanis a 18 fő­vel működő üzemben mindösz- sze hét csökkent munkaképes­ségű dolgozik Vajon miért? A választ erre a kérdésre is Turjánszki elvtárs adja meg. — Nekünk komolyabb mun­kát is kell végeznünk, s ehhez teljes erejű fizikai munkásokra van szükség. Például csinál­tunk már nagy teljesítményű darupályát, s más komolyabb munkákkal is megbirkóztunk. Csökkent képességű dolgo­zóink, mint például Blázsik Mihály műszerész vagy Juhász András volt átadóüzemi dolgo­zó csak a könnyebb munkákat végzik. Sajnos, előfordul, hogy még mindig nem tudunk szá­mukra megfelelő munkát biz­tosítani. A szép elgondolást tehát, mint a látogatásból és a csök­kent munkaképességű dolgo­zókkal való beszélgetés közben is kiderült, eddig nem sikerült megvalósítani. A műhely — szemben az eredeti elképzelé­sekkel — a csökkent képessé­gű dolgozók foglalkoztatása helyett mást célt — a gyár nyereségességét — szolgál. Ez persze nem lenne baj, hi­szen egy jól dolgozó, szépen fejlődő, rentábilis kis üzem vált a műhelyből. A hiba csu­pán az, hogy nem töltheti be eredeti hivatását. Joggal kér­dezhetik az illetékes dolgozók, hogy mire volt jó a nagy hírverés, ha most, miután a műhely tényleg megalakult, mégsem foglalkoztathatja az arra legin­kább rászorultakat. Vélemé­nyünk szerint egy kis jóakarat­tal még vissza tudnák szerezni a gyár vezetői Ígéretük hitelét. Igaz, akkor nem hozna annyi hasznot a barkácsolóműhely, de az erkölcsi, sijier ennél sok­kal többet használna a Csepel Autógyár hírnevének. Súlyán Pál wmmmrn W *3 '3 ia f WWftf I 'M '"5 » :« fentit ■ IPPjXWM ^ Ji: IjÄgji Jrf «gr*’* t ,;r í #fP§« I* # |;':A ­_ * , I Hm/ / y mm » jÉ r* ,■ v\ !"■ \ % W" - I * w || a Jtíjjj „3 Ip» *. • N 4-■ v • t, * ?. ■HSp; : J ‘ ' > Az utolsó simítások a kész sakkfigurákon a Nagykőrösi Faipari Vállalat műhelyében Szinkronizálják az új DEFA-dokumentumfilmet A fővárosban és vidéken nagy sikerrel játszották a filmszínházak a Te és annyi más baj társad című DEFA dokumentumfilmet, amelyet a Thorndike-házaspár állított össze. A film folytatása a Teuton-kard akció című film a Karlovy Vary-i fesztiválon első fődíjat nyert. A Teuton­kard akció Hitler volt bizal­masának, a jelenlegi NATO- parancsnok, Speidel tábornok­nak pályafutását mutatja be a náci uralom kezdetétől erede­ti dokumentumok alapján. A Pannónia Filmstúdióban befejeződött a kísérő szöveg magyarra fordítása és elké­szült a hangfelvétel. A szink­[ ron rendezője Moldoványi Jó- I zsef, szereplői: Básti Lajos, j Körmendi László, Képesi Jó­zsef, Pálos György, Kéri Gyu­la és Bitskey Tibor. A film szinkronizálását szeptember 20-ra befejezik. A filmet október 9-én tűzik műsorra a filmszínházak. Milyen lesz ősszel a női divat ? A Ruhaipari Tervező Válla­latnál az őszi női divatról el­mondották, hogy az új divat merészebb vonalai érvényesül­nek a kosztümöknél és köpe­nyeknél is. A kabátok és a kosztüm-fazonok — bár köve­tik az új divatformát — a zsák- és trapézformát, mente­sek a túlzástól. A köpenyek egyenesvonalú- ak és övnélküliek, vagy pedig jóval a derékvonal alatt, a a csípő mentén bújtatott öv* vei készülnek. A gallérok ej­tett szabásúak. A kosztümök kétféle változatban kerülnek forgalomba: hétnyolcados egyenesvonal ó szabással éa csípőig érő, lefelé szűkülő, szé- lesgallérú kabáttal. Az állami konfekcióipar rövidesen gyárt­ja az újszabású köpenyeke* és kosztümöket. HIIKIHIMHIHmHIHHIMIItHIIIHtUlldUllimiimilfmmHUdlIi zók és szomszédok, ismerősök között mindenkor ott látják a község vezetőit. Ma az embe­rek — éppen azért, mert po­litikailag sokat fejlődtek a rendezvények rendszeres lá­togatásával — már nem első­sorban a kultúrműsor miatt járnak el a párt, a tanács, a népfront gyűléseire. De hogy eljárnak, annak nem kis mér­tékben az az oka, hogy a köz­ség vezetőit ilyeneknek ismer­ték meg, a vezetők közvetlen­sége, személyes példamutatá­sa győzte meg a falut arról, hogy az, amit tesznek vagy terveznek, a nép javát szol­gálja. így lett az énekkar több egyszerű kultúrpolitikai esz­köznél, így vált eleven, min­dennapi politikává. A tanulság Fentiekhez még csak any- nyit: az elmondottak nem re­cept arra, hogyan politizáljon a párt-vezette népfront-bizott­ság, hogyan tevékenykedjék maga a széles mozgalom. A legfőbb tanulság azonban mindenütt érvényesíthető és kívánatos is, hogy vezérelvéül szolgáljon a ma még nem hi­bátlanul működő népfront-bi­zottságoknak. A vezetők és a vezetettek közösen munkálják ki, mi becses, mi kedves a dolgozók szívének, s közösen vállaljanak részt abból, ami a község ügyét előbbre viszi. András Endre Kedvezően alakul a gabonafelvásárlási helyzet Az Élelmezésügyi Miniszté­rium Terményíorgalmi- és Raktározási Igazgatóságának legutóbbi jelentése szerint a gabonafelvásárlási helyzet or­szágszerte kedvezően alakul: a terményíorgalmi vállalatok az előirányzott mennyiségeket általában messze túlhaladták. Vas megye kivételével a terv­teljesítés minden megyében meghaladja a 100 százalékot. Legkiemelkedőbb eredménye­ket a Somogy megyei vállala­tok érték el, amelyek 137,3 százalékra teljesítették harma­dik negyedévi tervüket, a bé­késiek 128,4, a Fejér megyeiek 121, a Szabolcs megyeiek pedig 120,4 százaléknál tartanak. VALÓBAN A NÉP FRONTJA... ben, ám világos értelmet nyer, ha megismeri, mi rejlik e szo­katlan összevetés mögött. 1957 november előtt Sziget­újfaluban viszonylag keveset jártak az emberek politikai jellegű gyűlésekre vagy azok­ra a rendezvényekre, amelye­ket nevesebb állami ünne­peink alkalmával hirdetett meg a párt, a tanács és más társadalmi szerv. Amikor megalakult a jelenlegi nép­front-bizottság, a pártszerve­zet úgy vélte: ünnepélyeseb­bek lesznek az ülések, a poli­tikai jellegű összejövetelek, ha a szónokokn, előadókon kí­vül szép műsort is hallhatnak, illetve láthatnak az egybe­gyűltek. Gondos előkészítés után a pártszervezet elküldte képviselőjét az énekkart meg­alakító gyűlésre, aminek az­tán az lett a vége, hogy azon nyomban 32 tagú énekkar alakult, amelynek Molnár elvtárs, községi párttitkár, Finszter elvtárs, a jelenlegi és Appel János, a volt tanácsel­nök, a járási tanács új elnök- helyettese, valamint a nép­front-bizottság elnöke is tagja lett. Még aznap eljutottak a hangpróbákig, sőt a nagyszá­mú érdeklődő közül 16 tagú tánccsoport, továbbá 24 tagú színjátszócsoport is szerve­ződött. Az azóta megtartott ünnepségek, gyűlések részve­vői, a közvetlen hozzátarto­után nyomban megkezdődött a kő- és sódenhordás, s ebben a munkában maga a nép­front-bizottság elnöke, Karika János is serényen részt vett. És nemcsak Karika János, ha­nem Szigetújfalu más vezető embere is — élükön a párt­titkárral és tanácselnökkel — megfogja a dolog vastagabb végét községe érdekében. Áp­rilisban például 2500 facseme­tét ültettek el az utak men­tén, s más, erre a célra kije­lölt telkeken. Nem érdem ugyan, de jóleső érzéssel kell megemlíteni, hogy ebben a községben (másutt sajnos volt rá példa) egyetlen facsemete sem esett áldozatul vandál ke­zek kártevéseinek. A község távolabbi tervei­ben szerepel egyebek között egy 9x18 méteres tornaterem építése, amelyhez a lakosság már felajánlotta sokatérő munkáját, sőt maga az épít­mény tervrajza is társadalmi munkában készül. Jövőre hoz­záfognak a községi legelők gyomtalanításához, a hasion — az állattenyésztés fejlődése — többszöröse lesz a beléfek- tetett, nem csekély társadal­mi munkának. Énekkar és politika Lehet, hogy e cím furcsá­nak tűnik az olvasó szemé­dolgozók politikai öntudata, széles és szilárdabb alapokon nyugszik o párt és a kormány iránti bizalom. Ezt a bizalmat váltja mindennapi tettekre a helyi népfront-bizottság, ami­kor új meg új feladatokra szólítja fel és állítja csatasor­ba aktíváit: az egész községet. Több mint egy kilométer járda Ha pénzben akarnánk kife­jezni, hogy mit ér az Akácfa utcai hatszáz méteres, a Diófa utcai négyszáztíz méteres, vagy a Mester utcai három­száz méteres járda megépíté­sénél kifejtett munka, tekin­télyes számot írhatnánk ide. Ennél azonban sokkal többet mond az, hogy a több mint egy kilométer betonjárda épí­tésében úgyszólván az egész község részt vett, tekintet nél­kül arra, hogy ki melyik ut­cában lakik. Ezt az egészséges lokálpatriotizmust bizonyítja az az igyekezet is, amelyet a lakosság az új, hattantermes­re bővült iskola környékének rendbahozásánál, csinosításá­nál kifejtett. A község — a megyei tanács ígéretének birto­kában felkészülten várja a Vasút utca portalanítását. Persze, ezt sem ölhetett kéz­zel, hiszen az Ígéret vétele Csak fél igazság volna azt állítani, hogy Szigetújfalun a népfront-politika sikereinek titka a népfront-bizottság sze­rencsés összetételében kere­sendő. Igaz ugyan, hogy a bi­zottság tagjai egytől egyig ro­konszenves, értékes emberek, de az is igaz, hogy általában más helyeken is hasonló jó tulajdonságok jellemzik a Ha­zafias Népfront vezetőségét. Ez a körülmény tehát önma­gában nem volna elég olyan szép eredmények eléréséhez, mint amilyenekre joggal büsz­ke ennek a nem egészen 3000 lelket számláló községnek va­lamennyi polgára. Igen, sikerült rátapintani a lényegre. A község dolgozói valamennyien ott állnak a népfront mögött, helyeslik ak­cióit és nemcsak elvben tá­mogatják munkáját, hanem maguk is szívesen részt vál­lalnak a feladatokból. Néhány évvel ezelőtt nem ; mondhattuk volna el ugyan- j ezt, pedig akkor is volt Haza- i fias Népfront, akkor is sze- | rették községüket a szigetúj- I faluiak, egyszer-másszor ak- i kor is össze lehetett fogni tár- ; sadalmi erőit egy-egy közér- i dekű munka elvégzésére. A i fejlődés az 1956 előtti évek- ! hez képest azonban imponá- j lóan meggyorsult. Megnőtt a P Átfúrták az eddig ismert legvastagabb magyar bauxittelepet A geológusok vezetésével új bauxitlelőhelyek után kutató fúrócsoportok a Veszprém me­gyéi Tormásikút közelében na­gyobb mennyiségű bauxitot találtak. A csaknem három­száz méter mélységben el­helyezkedő, lencse formában települő bauxitmező vastag­sága meghaladja a 37 métert. Ez a legvastagabb bauxit- j mező, amit eddig hazánkban ’ találtak. Az igen jó minőségű I bauxitot tartalmazó telepet, a ! jól bevált csehszlovák fúró berendezésekkel, sikeresen át­fúrták. Az új bauxittelep fel­tárásét és bányászását a há­roméves terv idején megkez­dik. Megállapították a borszőlő, a szőlőcetre, a must és a bor felvásárlási árát badfelvásárlási áráról. Táblázat is­merteti a tokaji aszú. a tokaji édes és száraz szamorodni szabadfel­vásárlási árát, valamint a szerző­déses árakat. Az élelmezésügyi miniszter, a földművelésügyi miniszterrel és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben rendeletben állapí­totta meg a borszőlő, a szőlőceíre, a must és a bor felvásárlási árait. Az ármegállapításnál messzemo- •. nőén figyelembe veszik az egyes; borvidékek és borfajták adotl-j ságait. | A rendelet egyebek között ki- I mondja, hogy a 15 cukorfok alatti | mustért, továbbá 9 Maligánd fokon 1 aluli borért az egyébként meg- \ határozott árnál 10 százalékkal | alacsonyabb árat kell fizetni. Az | olyan borokért, amelyeknek minő-! sége lényegesen meghaladja az| egyes árcsoportokban előírt köve-1 telményeket, a rendeletben meg-i állapitottaknál magasabb felvásár-= lási ár is fizethető. A különleges | minőségű borok átvételi árát szak | bizottság állapítja meg. Minőségi jutalmat állapit meg a = rendelet a szakszerűen szüretelt, f feldolgozott és erjesztett egyszer.: vagy kétszer fejtett fehérborokért! és vörösborokért. Vörösbornál 10: Százalék minőségi jutalom jár a! termelőknek abban az esetben, ha = a héjon erjesztett bor a 11.5 Mali-: gánd-fokot eléri, vagy meghaladja, j A vörös szín elbírálása szempont- i jából a bort átvevő -incészeteknél: levő színminták az irányadók. ! Felsorolja a rendelet azokat a j borvidékeket és borfajtákat, ame- i lyekért fajtatisztasági felárat kell; fizetni. Kizárólag a szerződéses át- = vételnél 5 százalék fajtatisztasági j felár illeti meg a termelőt az or-i szag egész területén abban az; esetben, ha a nemes borfajtákhoz ■ hasonló minőségű. 100 százaléko-: san fajtatiszta fehér-, vagy vörös-; bort ad át. A fehér és vörös szín közötti átmeneti színű, tehát fuvos és Schiller, valamint othello bor- után minőségi jutalom nem fizet-; hetö, Felsorolja a rendelet, hogy mely; borokat kell beteg, hibás ízű bo-j foknak tekinteni, majd intézkedik; ©. területcsoportok megállapításé-: fól. ... A Magyar Közlöny a rendelet j mellékleteként táblázatot közöl a borszőlő, az aszúszem, a szőlö- 'eefre, valamint a must és bor sza-: 1958. SZEPTEMBER 10. SZERDA s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom