Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-27 / 228. szám

ÚJ VONALÚ KARDIGÁN i r.r' ■ ..V ‘ Vasalási tanácsok Festett asztalon ne vasalj unit az ujján, kézelőjén, majd a nya- mert a meleg feloldja a festéket, kán kezdjük, azután jönnek a sima A vasalandó ruha alá mindig te- részek, rítsünk vastag posztót és egy tiszta fehér ruhát. Legjobb egy régi le­pedő, melyért nem kár, ha néha megpürkölődik. Vasalás előtt alaposan töröljük át a vas alját. A ruhát előttevaló na­pon locsoljuk be és alaposan össze­csavarva tegyük félre. A nagyobb darabokat, lepedőket, párnahuzato­kat előzőleg a sarkuknál fogva húzzuk egyenesre. A fehérneműt mindig a színén Szövet, és gyapjúiiolinit mindig nedves ruhán keresztül vasaljunk, ha lehet vasaló-, iUetve ujjafán. Ha a szövetet véletlenül fényesre vasalnánk, ne ijedjünk meg. Eltű­nik, ha jó nedves ruhát teszünk a foltra és a forró vasat éppen csak hozzáértetve gőzöljük. Ha a túl forró vassal perzseltük meg a ru­hát, gyenge ecetessvíz jó hatású. A vasalt ruhát csak akkor te­Házfartási tanácsok Az ablak homályosodását. megakadályozhatjuk, ha az ab­lakmosó víbe" két-három csepp glicerint teszünk. Benzin minden háztartásban készenlétben kell hogy legyen. Tartsuk elzárt helyen, ahol avatatlan kéz nem érhet hoz­zá, főleg azonban távol minden nyílt lángtól, vasalótól, tűz­helytől. A benzinben tisztított holmit nem szabad rögtön va­salni, sem tűz közelében szárí­tani. Lehetőleg nyitott ablak­nál tisztítsunk benzinnel. Gumiarabikumot, ha megke­ményedik, alkoholos vízzel le­het felhígítani. Kompótot, frisset, ha fő­zünk, tegyünk bele egy kis va­jat, lényegesen javít az ízén. A lámpabél sokkal világo­sabban ég, ha használat előtt, három órára ecetbe áztatjuk, megszárítjuk s így tesszük « lámpába. Izzadás ellen, ha az kismér* vű, lehet háziszerekkel pró­bálkozni, de ha nagyobbí'okú, vagy a háziszer nem használ, orvoshoz kell fordulni. Hónalj- izzadásnál: kámforos vízzel kell minden este lemosni és behintőporozni. Vagy egy más mód: benedvesítjük kölnivíz­zel, majd formalinalkohollal, utána szalicilpuderrel kell be­hinteni. Gyógyszertárban vá­sárolható. Lábizzadás ellen na­ponta hűvös lábvíz. frissen mosott harisnya és szalicilsavas hintőpor alkalmazandó. Kenyeret, szárazát, vízfürdő­ben, gőzön egy fél óráig tar­tunk, friss lesz. Nylonkendőbe csomagolva napokig teljesen friss, puha marad. T(ejhény\ Kinek mire van szüksége ? Egy klasszikus görög közmondás a beteg embereknek ad lyes táplálása kottnál később eszik, először nagyón éhes lesz, majd később teljesen elveszti étvágyát. Épp ezért az evési szüneteket ne töltsük ki cukorkával, mert ez elveszi az étvágyat, idő előtt megtörni s így főétkezéskor már kevesebbet eszik. Ez aztán azt jelenti, hogy pont a leg­fontosabb élelmiszerekből ke­vesebb jut szervezetébe a kellő mennyiségnél. Ráadásul a ked­vetlenül elfogyasztott étel ne­hezen emésztődik s nem sok hasznot hajt. Cukorka és édes­ségfélét mindig az étkezés után adjunk, különben is ez teszi teljessé az ételsort, adja meg á tökéletes jóllakottság érzetét. Ezért kívánjuk úgy a vasárna­pi bővebb ebédek után a süte­ményt. De nemcsak az idő­pontban, hanem a mennyiség­ben is pontosak legyünk. A na< pi adagot úgy osszuk el, hogy ebédre jusson a mennyiség 4Q százaléka, vacsorára 30 száza­lék, míg a többit osszuk el a reggeli stb. között. Ha egyik étkezésnél többet adunk a gye­reknek, a következőnél nem tudja az adagját megenni. Az így okozott rendszertelenség hosszú ideig tartó étvágyta­lanságot okozhat. RENDSZERINT baj Van az új, eddig még nem evett ételek körül is. Igyekezzünk előre felkelteni a kíváncsiságát az új étellel szemben, ha azonban ez nem járna eredménnyel, sem­mi esetre se erőszakoskod­junk. Inkább adjuk máskor az ételt, más formában. Pl. ha nem eszi meg a sárgarépát fő­zeléknek, adjuk nyersen, re­szelve, egy kis citrommal tíz­óraira. De rátehetjük a sárga­répát karikára vágva a vajas­kenyérre is, ennek a formája tetszeni fog. Legtöbbször a szí­nes főzelékkel van a baj, pl. a spenóttal. Ha főzeléknek nem megy (aminek legtöbbször a- benne úszkáló fokhagyma az oka) adjuk palacsintába édes tölteléknek. Mindenesetre ezen a téren is kitűnő eszköz a példamutatós. Ha nem is eszik a gyerek ve­lünk egy asztalnál, azért látja mit és hogyan esznek a felnőt­tek. Ezt ő is szívesen utánozza- A külön étkezés — amennyi­ben lehetséges — igen ajánla­tos. Elsősorban a gyermeknek az evéshez csendre, nyugalom­ra van szüksége, máskülönben nem eszik, csak majszol. Vi­szont a felnőtteknek is jobb, ha külön, a kisgyerekkel való vesződség nélkül nyugodtan ehetnek. Ettől a szabálytól csak 7—8 éves korban térjünk el, amikor a gyerek már kul­turáltan, rendesen es 2ik. Ne igyekezzünk becsapni íz­lésüket, mert az úgysem megy, ízlelő szervei finomabbak a fel­nőtténél. Ne keverjünk orvos­ságot az ételébe, mert ezzel ál­talános undort válthatunk ki mindennemű étel iránt. Ez a rész főleg a nagyma­máknak szól. Ne erőltessék, ne tömjék a gyereket. Teljesen fe­lesleges, hogy mesével, vagy ígéretekkel s még rosszabb esetben ijesztgetéssel kétszer annyi ennivalót tömjünk bele, mint amennyit egyébként meg- enne. Ne a tányérról mérjük, mennyit eszik a gyerek, hanem a testi, szellemi fejlődésén. A gyermek he EGYIK LEGNEHEZEBB feladat a gyermek helyes táp­lálása. Nem mindegy, hogy mit és hogyan eszik a gyerek. Ezen a téren nagyon sok hibával találkozunk. A helyes szokások kialakításához szakértelem, gondosság és sok-sok türelem kell. A nevelést már újszülött kortól kezdjük, akkor, amikor a kicsinek szigorú időközben adunk csak enni. Ettől az alap­szabálytól később sem szabad eltérni. Általában a kisgyer­meket ilyen szempontból pon­tos kis mechanizmusnak kell tekinteni, akivel az azonos mű­veleteket azonos időben, egy­formán hatjuk végre. így a gyerek szervezete pontosan megszokja az étkezések idejét s gyomorműködése mór erre állítódik be. A rendszertelen etetés ezt a folyamatot megza­varja. Mindenki tudja magá­ról, ha előbb eszik a szokott­nál, nem ízlik úgy az étel, hisz I még nem emésztette meg az I előbbi- adagot. Ha pedig ,a szo­Bekiildendő a görög közmondás és a betűrejtvények megfejtése 1*53. október 8-ig. A helyes meg­fejtők között értékes könyveket sorsolunk ki. Az 1958. szeptember 8-1 rejtvé­nyünk helyes megfejtése: ..Gyön­gyök. drága kincsek, vagy tengeri szörnyek és viharok.” Könyvet nyertek: Győri I,ászló, Túra, Tabán u. 40. _ Csupor Ilona. Pilis, Sertéshizlalda. — Kertész Já­nos, Budapest, IV., Elem u,. 2. — Nagy Józsefné, Kistarcsa, Cserép­gyár. — Olajkár Katalin, Kőcser, I. 3. — Muzer Tibor, Szokolya, Fő u. 46. _ Braun Ilona, Nagykáta. _ B ihari Lajos. Szentendre, Vörös- hadsereg u. 26. — Bátonyi László. Gödöllő, Máriabasnyő, Damjaniesi u. 30. _ Póth Ilona, Szigetujfalu. i Béke u. 2. A könyveket postán küldjük el. 1 63. Élthez a téli sporteszköz hasz­nálatához ma már nem kell íjó. 64. Szórakoztató üzem. 65. Lieseg- locaog. FÜGGŐLEGES: l. Koradélutáni időpont. 2. Tova. 3. Lóverseny mű­szó. 4. Erdei állat. 5. Fapirtáska. 7. Attila magyarosabb neve. 8. Milliók heti szórakozása. 9. Vércsatomája. 10. Úgyszintén. 11. Hőpalack. 14. A milliméter ezredrésze. 18. Katonai alakulat. 19. Mongol kán volt, 1243__ 4 2-ben feldúlta hazánkat. 21. Ennék a tervnek teljesítése a pénzügyi dolgozók feladata. 24. Belül föl­áll??? 26. Pesti pályaudvar. 28. Mo­csárláz. 30. A kisgyermek édesapja. : 32. Verscsengések. 34. Fejetlen karó? 35. Félig ketten? 38. Kerek szám. 40. Testünk fontos belső ré- ■ sze. 42. Kárpátoktól le az.............. 1 4 4. Biztató szó. 45. Járási székhely ’ Pest megyében. 46. össze-vissza kéri? 48, Férfinév. 50. Egy ív papi­= VÍZSZINTES: 1. Rendszerint itt | kezdünk kopaszodni, sajnos. 6. j Kétvállra fektet. 12. Létezik. 13. A = Paradicsom lakója Volt. 15. Viga- í lom. 16. Szöcske bél nélkül??? 20. \ N. A. L. 22. Csak a babonás em- j bernek hoz szerencsét. 23. Nejem. = 25. Paradicsom, ahol szószba ke- \ rillt Ádám és Éva. 27. Udvariasan \ felszólította. 28. Ez a dráma szo- í morújáték. 29. Kigyót-békát eszik. = 31. N. O. U. 32. Nagy halom. 33. [ őseink ivóedénye volt. 35. súlyegy- 1 ség. 36. Sakikbábú. 87. Befeketít, le- j szedi róla a keresztvizet. 39. Hóhér. É 41. Elgondolások rögzítése. 43. Uz- i leti társulás feles haszonra. 45. [ Osaka belső része. 47. Csomót bont. [ 49. Mezei. 50. Világrész. 52. Szomjat \ olt a melegben — névelővel. 53. i Monori Gazdasági Egyesület. 54. [ Régi idők jövendőinondója. 56. [ Francia király. 59. Magasodik. 61. ' Ez lesz a termékből, 62. B. Y. A. ŰTOR Az egyik kiállításon bemu­tattak egy hattagú család ré­szére szolgáló nappali, illetve ebédlő berendezését csőbútor­ból. Az ebédlőasztal vastag üveglapja fémcsőlábakon állt, a fémcsőből készült székek és az egyik sarokban álló karos­székek ülése sárga csiszolt fá­ból volt. A szoba másik sar­kában egy fém-virágállványon délszaki növények állottak. Az ebédlőszekrény is fémcső és üveglap ötletes kombinációja. Terítékül szép magyar csipke szolgált. Egyszerű és pompás volt egyben. A csőbútor gyerekszobák, hallok, orvosi várószobák és rendelők, irodák, műtermek, üzletek, divatszalonok beren­dezésére különösen alkalmas. Gondozása végtelenül egyszerű és élettartama hosszú. CSŐB A ránylag rövid idő alatt honosult meg nálunk is a fémcsőből készült bútor. A modern lakásokban rendsze­rint kisebbek a szobák, s egy­szerre többféle célnak is meg kell, hogy feleljenek. A cső­bútor nem tömíti annyira a teret s ezenkívül könnyebben mozdítható a helyéről. A leg­több dolgozó nő maga takarít s így ez is nagy előnyt jelent. A fémcső-székek és karos­székek rendkívül rugalmasak és kényelmesek. Nemcsak ülő­bútor készül ezekből a higié­nikus, könnyen tisztántart- ható, szemnek is tetszetős és árban is könnyebben elérhető anyagból, hanem üveglapú asztalok, könyvespolcok, tá­laló- és zsúrkocsik, virágállvá­nyok is. Hogyan készítsünk rongyszőnyeget? Gyűjtsük össze a rongyos ruhadarabokat, vágjuk 2 cm széles csíkokra, varrjuk össze a csíkokat eavmással és gom­bolyítsuk fel nagy gombolyagokba. A létező legnagyobb számú horgolótűvel horgoljunk 70 cm széles. 2 méter hosszú csíko­kat, rövid pálcával: Három ilyen csíkot fektessünk hosszában egymás mellé és varrtuk össze erős, vastag tűvel, kender- fonállal. Igen szép. tartós, tarkabarka divánvterítő lesz belőle. Rongyos műselyemharisnyából ugyanezzel a módszerrel hor­golhatunk ágy elé való szőnyegeket. Hosszú téli estéken könnyű és hasznos elfoglaltságot telenU Szekrénybe akasztható ha \ Maradékanyagból két egyforma, bb. 40 cm széles és 50 1 cm hosszú darabot egymásra fektetünk, körülszegjük együtt | a kettőt élénkszínű ripszszalaggal. Ugyanebből akasztót is var- § runk a keskenyebbik oldalára s rajz-szöggel a szekrényajtó I belső felére tűzzük. Az egészet osszuk fel négy részre gépvar-1 rással. Mindegyik részt felül vágjuk be. keskenyen beszegjük. 1 a szegésbe kis darab hurkapálcát varrunk s máris készen van-1 nsk a könnyen használható kis zsebecskék. melyben a kényes I harisnyákat tarthatjuk. f ..........................................—■■■ ■■■ i —■ D enevérszabású kardigánt — és pulóvert is — legokosabb saját méretünkre készült sza­básminta után kötni. Model­lünk kb. 40 deka zefirfonal kettős szálából, 2 és 2y2-es tűvel készül. A kötést a kar­digán elején — az egyik felét kb. 65. szemmel kezdjük. 10 cm-t a vékonyabb tűvel, 1 sima egy fordított változásá­val, patentkötéssel kötünk. Utána hamis patentkötéssel dolgozunk. Körülbelül 15—18 cm-ig egyenesen kötünk, majd egyéni méret után készített szabásminta szerint szaporí­tunk, először kb. 10x1 szemet, majd 3x2, 5x3 és 5x5 szemet. Majd az ujjának megfelelő hosszúságig 10 szemenként szaporítunk. Az újjak szaporí­tásával egyvonalban a közép­vonal felé eső oldalon minden 4. sorban 1 szemmel a vállig fogyasztjuk a nyakkivágás szemeit. Az ujjak végéhez érve a megfelelő alsóbőség fe­léig egyenesen kötünk. Itt el­értük a vállvonalat és köté­sünket félbehagyva, hason­lóan elkészítjük a kardigán másik elejét is. Most kiszaporítjuk a hátrész nyakkivágásának szemeit (kb. 35 szem), és a két külön kö­tött részt összekötjük. így a két ujj teljes hosszát és a hát­részt kötjük. Az ujjak teljes alsó bőségénél — a szaporí­tásnál hasonlóan — kezdjük az ujjak fogyasztását. Amikor a szaporított szemeket elfo­gyasztottuk, egyenesen kötünk a derékig, majd patenkötéssel befejezzük a kardigán hátát. Ujjaink patenkötéses kézelő­jét az ujjak felszedett sze­meire kötjük, körülbelül 56 szemmel és 10 cm után befe­jezzük, Ugyancsak külön ké­szítjük a 8 cm széles patent- kötéses gomboláspántot. Ezt két részben, patentkötéssel kötjük, a jobb elejébe öt gomblyukat készítve, majd a hátrész közepén összevarrjuk és a végén a nyakkivágás szé­lére varrjuk. Hogyan öltö; Beköszöntött az ösz. Most következik a turistásko- dás egyik legvonzóbb szaka­sza: nagy séták, bolyongások a lassan pihenőre térő termé­szetben. Persze, ahhoz, hogy a túrát zavartalanul élvezhes­sük, megfelelően kell öltöz­ködnünk. Akinek van bakan­csa vagy vastagabb szárú ci­pője, egészen bátran vegye fel, gyalogláskor nagyobb támaszt ad a lábnak. Hibátlan, vastag gyapjúzoknit húzzunk, ez nem fog útközben kiszakadni s összegyűrődni, s így nem ke­letkeznek fájdalmas hólyagok. Legokosabb a szoknya-blúz összeállítás. Efölé jöhet egy ujjatlan mellény s egy puló­ver. Ezeket az időtől függően túra közben le- és felvehetjük, aszerint, hogy fázunk vagy melegünk van. Hosszú kabátot ne vigyünk. Túrára ne öltöz­ködjünk ki, ilyenkor nem az „elegancia” a fontos, hanem a célszerűség. Fejünket kös­sük be kendővel vagy ve­gyünk svájci sapkát, Télen sál és kesztyű egészíti ki a felsze­zzünk túrára ? relést. Hosszú nadrág nem al­kalmas túrára! Az ennivalót erős bádog­vagy kartondobozba csomagol­juk. Felvágottat ne vigyünk, mert egy-kettőre megromlik. Helyette jó a téliszalámi, füs­tölt kolbász vagy konzerv. A konzervet amint felbontottuk, meg is kell ennünk. Kemény­tojást és sajtot is vigyünk. Vajat csak üveggel bélelt do­bozba tegyünk, így nem zsíroz össze semmit. A körözött min­dig friss marad, ha megmo­sott, kimagozott zöldpaprikába nyomjuk. Puha leveses gyü­mölcsöt ne tegyünk a háti­zsákba, inkább almát, körtét. Ne feledkezzünk meg a cit­romról és a kockacukorról, így útközben is készíthetünk friss limonádét. Sütemények közül is csak szárazát, keményet vi­gyünk, ami nem kenődik. Cso­magoljunk kést, kanalat, kon- zervnyitót, műanyag sótartót és papírszalvétát. Vigyünk egy erős papírzacskót a hulla­déknak, ne mondják a helybe­liek másnap: na, itt is turisták jártak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom