Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-24 / 225. szám

1958. SZEPTEMBER 24. SZERDA

■’"i^Cirlap

S

Új megfigyelések a Hold keringéséről

Szovjet csillagászok megfigyelései azt bizonyítják, hogy a Hold rendkívül egyenletesen kering a Föld körül. A tudósok ezt a keringési időt a másodperc százezred részének pontosságával állapították meg. Kiderült viszont, hogy a Föld távolról sem egyenletes gorsasággal kering a világűrben. Mozgását ugyanis meteorológiai jelenségek, dagály-apály stb. befolyásolják. Ugyanezek a jelenségek a Holdon nem játszódhatnak le. Az országos pontosidő szolgálatban is felhasználják a Hold-megfigyelések adatait.

Ötéves sakkbajnok

Taskentben jól ismerik Emészt Kim ötéves fiúcskát, aki nemrégiben másodosztályú sakkversenyt nyert. A bajnok vidáman hancúrozott, ha nyert, de keservesen sírt, amikor vesztett. Nemrégiben az amerikai lapok szerkesztői ellátogattak Taskentbe, ahol a város „nevezetességei” között az ötéves sakkbajnokot is bemutatták a vendégeknek. Az egyik amerikai újságíró kihívta a kisfiút egy sakkm©- kőzésre. Erneszt tizenöt lépés után a játszma feladására kényszerítette az amerikai vendéget. Ez volt Erneszt első nemzetközi találkozója.

JL ttyugdíjhelyset uiakutústr hasúnkban és más orssttyokban

Áttekintés a keleti és nyugati országok nyugdíjrendszereiről

I

j A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kiadványai alapján a SZOT közgazdasági csoportja áttekintést készített a különböző országok nyugdíjrendszereiről, Megállapítja, hogy

általában minden népi demokratikus országban jelentősen nőtt a nyugdijak színvonala,

magasabb nyugdíjjá változtatták a rendkívül alacsony öregségi járulékokat. Egyes vállalatok és közhivatalok indokolatlanul kiváltságos nyugdíj- rendszerét megszüntették, s csaknem valamennyi dolgozó fészere egységes elvek alapján építették ki a nyugdíjrendszert. Ma az a helyzet, hogy valamennyi szocialista ország nyugdíjrendszere a legfejlettebbek !közé tartozik a világon, jóllehet még mindegyiken van tökéletesíteni való.

A kapitalista országokban a szocialista világrendszer kialakulásának, a munkásosztály megnövekedett súlyának, a kommunista mozgalom meg- | erősödésének következtében a j II. világháború után javulás i tapasztalható a nyugdíjak ala- I kutasában.

Az osztályellentétek éleződése ugyanis több irányú szociális engedményre kényszeríti a burzsoáziát.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ajánlása a férfiaknál 65, a nőknél 60 éves nyugdíjkorhatárt szab meg. Ötven ország nyugdíjrendszerének felülvizsgálatakor kiderült, hogy a szocialista országokban a leg- aVacsonyabbak közé tartozik a korhatár, férfiaknál általában 60, nőknél 55 év. Kanadában, Írországban és Norvégiában 70, fzlandban és Svédországban 67 éves kortól részesülhetnek nyugdíjban a dolgozók. 65 év a nyugdíjkorhatár a többi között az Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Svájcban, Hollandiában, Spanyolországban és még több más államban. Hazánkban, továbbá a Szovjetunióban, Romániában, Bulgáriában, Albániában a férfiaknak 60, a nőknek 55 éves kortól jár öregségi nyugdíj. Magyarországon 1944- i<* nőkre és férfiakra egyaránt 65 év volt a nyugdíjkorhatár.

Számos ország statisztikája, amely a munkanélkülieket életkor szerint csoportosítja, kimutatja, hogy

idősebb korban a legtöbb a munkanélküli.

Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Svájcban és Angliában az egyik hivatalos kimutatás szerint a munkanélkülieknek több mint 30 százaléka az 50 éven felüliek közül került ki. A munkáltatók a termelés nagyobb intenzitása érdekében szívesebben alkalmaznak fiatal munkaerőket. Az életkor hosszabbodásával bizonyos elöregedési folyamat is tapasztalható, így különösen nagy probléma az idősek létfenntartása.

rünknek viszont súlyos hibája, hogy a nyugdíj összege nem áll arányban a szolgálati idővel. Belgiumban a férfiak 45, a nők 40 évi szolgálat után vonulhatnak nyugdíjba. A Német Demokratikus Köztársaságban 15 év, a Szovjetunióban 25, illetve 20 év a várakozási idő.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet véleménye szerint a munkabérnek 40 százaléka a megfelelő nyugdíj. Ezzel szemben

a Szovjetunióban az öregségi nyugdíj a teljes fizetésnek 50—100 százaléka, Bulgáriában 55—80 százaléka, Romániában 50—80 százaléka, s hasonló a többi népi demokratikus országban is.

Ismeretes, hogy hazánkban öregségi járulékként fizetésüknek 3 százalékát fizetik a dolgozók, a nagyobbik részt az állam pótolja. A nyugati országok legtöbbjében a dolgozók hozzájárulása ennél lényegesen magasabb, Belgiumban például 4.25 százalék. Az Egyesült Államokban az aszfalt és antracit ipar bányászainak nyugdíjrendszerét termelési adó formájában a munkáltatók fedezik ugyan, az antracit termelésben beállott csökkenés azonban maga után vonta a bányaadó csökkentéséi is, s ezért ebben az iparágban az öregségi nyugdíjakat felére mérsékelték. Az intézkedés 13 000 öreg bányászt érintett.

Mo&ú&t’-pei- tűzhelyet, motorkerékpárt korlátlanul lehet

vásárolni a Nagyiiáíai i'öidművesszöveíkezet vasboitjá- ban. A bolt elá kiieií árukai látható kíváncsisággal, alaposan megszemlélik az érdeklődők

Minthogy sok tőkés országban alacsony a nyugdíjak mérteke, a dolgozó nem szívesen megy nyugdíjba, mert nem tudja eltartani magát és családját.

_ Valamennyi nyugdíjrendszernek fontos része az úgynevezett várakozási' Idő,' amelynek munkában töltése szükséges a nyugdíjjogosultság elnyeréséhez. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet általában 15 évi várakozási időt javasolt, ezzel szemben például hazánkban tíz év szükséges a nyugdíjjogosultsághoz. Ez az idő lényegesen alacsonyabb, mint igen sok más országban. Amíg a régi kiváltságos nyugdíjrendszerek is 40 százalék nyugdíjat biztosítottak tíz évi szolgálat után Magyarországon, jelenleg a törzs- nyugdíj 50 százalék, amelyhez minden munkában töltött év után még egy százalékot hozzászámítanak. Nyugdíjrendsze14 méteres cápa

A kínai Sar.tung tartomány j Eiensin elnevezésű halászszö- j vetkezetének tagjai 14 méter j hosszú hatalmas cápát fog- ! iák a tengeren. A több mint j 35 métermázsás szörnyeteg hat j halászt sebesített meg és : majdnem elsüllyesztette a halászok dzsunkáját, míg végül sikerült megölni.

ÉTLAPGYŰJTEMÉNY

Stefan Mörosz szarajevói lakos ötven évig dolgozott j mint pincér és a világ legkü- j lönbözőbb részein megfordult. Emlékül étlapokat gyűjtött. Gyűjteménye 4000 étlapból áll, amelyek nagy szállókban, ünnepségek és fogadások alkalmával készültek. I

RmMinifitutiilitiimHMiiimiimiiiiMmHiMHtmmtiifliHHituiuuniiimf liiliHmiimiimtiimt!' iiimtmiiiittMmir.umitmiMmmmiiMmHiiimmiitiititmimiiimiiinfffHfmMtmitHHtiiiHufmitmtitniMiiiHHumMiiiiiiHHiiiiiiiiitimHimHHimimtiiiiHMtiiiiii'i

Tonka Tvrvnv kiváló dolyo&ó.

a magyar csapágygyártás egyik úttörője

„Munkáját odaadóan és lelkiismeretesen végzi, kiváló szakember. Az irányítása alá tartozó görgőköszörű és gör- gösajtoló üzemben az egy fő egy napra eső termelési érték az előirt tervhez viszonyítva nyolc százalékkal magasabb, az üzentrészek selejtje öt százalékkal csökkent. Baleset nem fordult elő. A görgő áteresztő hengerekkel kapcsolatos újítása 100 ezer forint megtakarítást eredményezett, apróbb újításai a folyamatosabb termelés és a dolgozók munkájának könnyítését szolgálják. Mint az üzem alapító tagja, tevékeny munkát fejt ki a dolgozók szakmai és politikai nevelése terén is.” Eny- nyit mond a szűkszavú jellemzés Tonka Ferenc üzemvezetőről, aki ismét megkapta a kiváló dolgozó jelvényt és a vele járó 1450 forintos pénzjutalmat.

1945 előtt, de még a fel- szabadulást követő években is sokak számára . megvaló- sithatatlannak tűnő fantasztikus elképzelés volt csupán a magyarországi nagyüzemi csapágygyártás megteremtése. Ezen persze nem lehetett csodálkozni, hiszen évtizedeken keresztül

a külföld látott el bennünket

— akkoriban még inkább csak javításokhoz szükséges

— csapágyakkal. Az első igazán komolyabb csapágyigény a hároméves terv megindulásakor jelentkezett, szakembereinkben ekkor született meg

az elhatározás: a nagyüzemi csapágygyártás gondolata. Ma már nemcsak hogy túljutottunk a csapágygyártás kezdeti nehézségein, hanem

csapágykészítményeink világszerte kivívták az elismerést. A kis diósdi csapágyjavító telep pedig néhány év leforgása alatt Közép-Európa legmodernebb csapágygyárává fejlődött. Ha majd egyszer a Diósdi Csapágygyár történetét valaki megírja, a gyáralapítók közül Tonka Ferenc nevéről sem szabad elfeledkeznie.

Tonka Ferenc rögös életpályába még az első világháború idején kezdődött egy Lehel úti autószerelő műhelyben. Ide szegődött inasnak a rendkívül szorgalmas és tehetséges fiú s csakhamar megismerkedett a szakma fortélyaival. Tonka Ferenc rövid idő leforgása alatt kiváló szakmunkássá vált, de a munka- nélküliségtől még szaktekintélye sem tudta megmenteni. 1921-ben huzamosabb időre kenyér nélkül maradt, végülis hosszú megpróbáltatások után a Sólymos és Társa cég alkalmazta.

— Itt ismerkedtem meg alaposabban a csapágy javítással — emlékezik vissza Tonka Ferenc. — A háború után nem v,olt elegendő csapágy, a kényszer vitt rá bennünket, hogy hibás példányokból

használható darabokat állítsunk össze. Mind több és több csapágyjavítást végeztünk, s lassan a gyárban külön részleg alakult. A tisztelt főnök természetesen jó hasznomat vette...

A már őszülő hajú, de még mindig életvidám Tonka Ferenc szerényen nyilatkozik az akkori idők munkásharcairól, meg az illegális összejövetelekről, amelyeknek ő maga is részese volt. És ahogy Tonka Ferenc nem maradt hűtlen az osztályához, a munkáshatalom is megbecsülte őt. 1949- ben ő lett a diósdi gyártelep igazgatója, ahol kiváló szakemberekből egy csapágyjavító vállalat kezdte meg a munkát. Ez a kis javítórészleg volt a mai, korszerűen felszerelt gyár „őse”. Közben Tonka Ferenc két évig a Debreceni Csapágygyárban segítette a golyóscsapágygyártás kibontakozását, majd 1955-ben ismét Diósdra került. Azóta is itt dolgozik és mint üzemvezető, ő irányítja az egyik legfontosabb műveletet, a görgőgyártást.

A gyár egyébként

a görgogyártás automatizálása

terén fejlődött legtöbbet. Korábban például a görgőpalást köszörülésénél a dolgozók egyenként adogatták a gépbe

a görgőket, később menetes! henger-átvezetéssel kerültek | gépbe a görgők. Ma már au-f tomatikus töltéssel történik az | adagolás. Kezdetben egy mű-| szak alatt egy gépen a dol-| gozó 2500—3000 darab görgő-| palástot köszörült, ma egy| dolgozó két gépen 50 000 da-| rabot köszörül. Ez az egy | példa is hűen illusztrálja a i nagyarányú fejlődést. Az | eredményekhez természete-1 sen Tonka Ferenc újításai is! hozzájárultak. Éppen most ér-| tékelik az egyik Tegjelentő-| sebb újítását, amelynek segít-§ ségével a görgőgyártás a szá-1 mítások szerint megkétszere-§ ződik. 1

Tonka Ferenc már' többször § kapott kitüntetést, különféle | jutalmakat. Beosztottjai és| munkatársai rajonganak érte, | nemcsak kiváló szakember, I de ember is a szó nemesebb! értelmében. Sikereiről nem | szeret sokat beszélni, inkább! azon töpreng, I

hogyan lehetne még korszerűbbé tenni

az irányítása alatt működő! üzemrészt. — Minden gondolatom az, | hogy elősegítsem az üzem to-% vábbi fejlődését — mondja? végezetül, mi pedig hosszú | életet és jó egészséget kívá-| nunk ehhez Tonka Ferencnek, | hogy még nagyon sokáig ne-| velhesse a fejlődő magyar | csapágygyártás új szakembe-1 reit.

Súlyán Pál 5

Történelemből elégtelen

Talán jobb lenne úgy vitázni, ha ketten ülhetnénk a mikrofon e'.öttés szót szóba öltve, érvekre érvekkel válaszolva bizonyíthatnánk tételeink: igazságát. Ez azonban lehetetlen. A Szabad Európa rádió Mátyás szakértője bizonyára szűknek érezné az országot és gallérját, ha hazajönne, én pedig nem piszkitanám be a ábam azzal, hogy átlépjem a müncheni stúdió küszöbét. így hát a közvetlen eszmecsere lehetetlensége miatt képzeletbeli beszélgetésre invitálom az Sz. E R. kommentátorát, valamilyen képzeletbeli mikrofon elé, ahol mindketten szabadon kifejthetjük véleményünket. Dolgom annál is könnyebb, mivel a névtelen kommentátor szeptember 21-én már elmondta a magáét 6 most már csak az hiányzik, hogy a magaméit is-hozzátegyem.

íme:

— Csendesen és szerényen, majdnem azt mondhatnák, a nyilvánosság kizárásával ün- neplik ezekben a napokban Mátyás király trónralépésének 500. évfordulóját Visegrádon.

— Álljon meg egy pillanatra kedves kommentátor úr! Ön nem él Magyarországon, tehát nem tudhatja, hogy egész Pest megyében, valamint a fővárosban — itt még a villamosokon is — hetekig virítottak pirossárga színben a Mátyás-napok plakátjai. Arról viszont olvashatott volna, hogy a megnyitó ünnepségen 2000 ember tülekedett a visegrádi múzeum bejárata előtt, az egy hét alatt pedig 15 000 megszámlált látogató kereste fel Mátyás városát, nézte meg a milliós költséggel napvilágra hozott Mátyás-kastélyt, és — nem mondok nagyot — az egész ország örült, hogy még az idén újabb sokmilliós beruházással megkezdik a Salamon-torony rendbehozatalát.

— De maga a terminus is elkésett. Hunyadi János fiát 1458 januárjában választották királlyá, 1458 szeptemberében a 18 éves uralkodó már a törököt is megverte és elfoglalta Galambócz várát.

— Hát itt is hiba van a kréta körül. Először: az 1958-as esztendőt Mátyás-évvé deklarálta a munkás-paraszt kormány. A visegrádi ünnepség csak egyike a sok-sok más megemlékezésnek. Másodszor: az 500. évforduló napján valóban „csak” az újságok közöltek oldalas megemlékezéseket, „csak“ a könyvkiadók rukkoltak ki Mátyásról szóló művekkel. De látja, nálunk minden gyerek tudja, hogy a királlyá választás a Duna jegén történt, tehát télen. Ilyenkor pedig hideg van Magyar- országon Többnyire a hó is lehull már januárra. A nyilvánosság teljes kizárását tehát az jelentette volna, ha az évforduló napján invitáljuk az embereket Viscgrádra. A kastélyból csak az ősi köveket borító havat látták volna a fagytól kekiilt vendégek; a régészek. történészek oktató szavait pedig elfújta volna a Duna menti, jeges szél. De hagyjuk! Ezek csak apróságok. Vitázzunk inkább tartalmasabb dolgokról, magáról Mátyásról és Mátyás politikájáról.

— Mátyás politikája három tengely körül kristályosodott ki. Az első a magyar függetlenség volt, a második a magyar befolyás növelése a keresztény Európában, a harmadik, megvédeni az országot a töröktől.

— Elnézést, hogy ismét közbevágok. A „három tengely“ szerintem tulajdonképpen egyetlen egy. mert a magyar függetlenség védelme Mátyás korában egyet jelentett a központi hatalom megerősítésével (pontosabban a föurak hatalmának korlátozásával), az idegen erőszak elleni felkészüléssel — és ez korántsem csak a törökre vonatkozik, hanem a Habsburgokra, a pápára és Velence befolyására is. A háborúk, amelyeket Mátyás a török és az osztrák ellen viselt, a diplomáciai hadjárat a pápa és Velence ellen, mind-mind szerves része volt az ország függetlenségéért folytatott nagy küzdelemnek.

— Igaz, Mátyás sokat harcolt a Nyugattal, többet, mint a törökkel, de a nyugati népek egymás között is sókat harcoltak, mégis egymáshoz tartoztak. Senkihez sem fűzte annyi hasonlóság és olyan bensőséges viszony, mint Európát akkor a legmagasabb szinten képviselő reneszánsz államokhoz és kultúrákhoz.

— Ez fából vaskarika. A bensőséges viszony mérték- egysége nem lehet a velünk állítólag bensőséges viszonyban levő országokkal vívott háborúk száma, éppen ellenkezőleg. Az viszont igaz, hogy

Mátyás szívesen fogadta udvarába a nyugati kultúra művelőit, de ez egymagában nem jelentett áldásos nyugati orientációt. Sőt, ha Mátyás hibát követett el, akkor többek között ott hibázott, hogy felesége és kegyencei kívánságának engedve, olykor többet engedett meg Nyugatnak, mint szabad lett voltra. És ez volt az oka többek között, hogy Corvin János nem került utána a trónra.

— Mégis hiba volt, hogy Mátyás halála után a nemzet szakított addigi orientációival, és nem az olasz reneszánsz ihlette többé, nem Svájcról vett példát és nem Párizs felé tekintett. Jöttek az Ulászlók, a Kázmérok és velük — mint Zápolya példája bizonyítja — Kelet, a keleti befolyás.

— Hát keleti befolyásnak éppen nem lehet nevezni azt. kommentátor úr, hogy a Nyugat, felhasználva a Mátyás halála utáni zűrzavaros állapotokat, koncként odavetette az országot a töröknek. Nem lehet keleti befolyásnak nevezni az osztrák elnyomást, a Haynau- uralmat, a Baeh-korszakot, az első és második világháború előtti és alatti helyzetet sem. Talán nem ártana kissé tájékozódni az égtájak irányában.

— És mégis... A mai rendszer nem szívesen néz az uralkodóra, aki bebizonyította hogy Magyarország akkor éri el fejlődése legmagasabb fokát, legmagasabb rangú nemzeti önállóságát és legboldogabb életét, amikor teljes erővel és öntudattal a nyugati formát választja eszményképéneki és a Nyugathoz tartozik,' •— Cgy látszik, ismételnem kell: a Nyugat minálimk a török hódoltságot, az osztrák elnyomatást, a német náci ideológiát és fasizmust, Horthy t és Szálasit, a másfélmillió koldus országát, a nagybirtok- rendszert. a kétmillió munkanélkülit jelentette. Ha a szavak Münchenben mást jelentenek. és mindezt nemzeti önállóságnak, a fejlődés legmagasabb fokának és legboldogabb életnek nevezik, akkor hadd ajánljam Ballagi nagy szótárát, amelyből ezeket a fogalmakat egyszer s mindenkorra tisztázhatják. De visz- szatérve a jelenhez és a visegrádi Mátyás-ünnepségekhez: igaz. az ünnepségeket nem jellemezte pompa, fényes külsőség — talán valamelyes köze van ehhez a milliárdos értékeket felégető ellenforradalomnak is, amihez viszont bizonyára a kommentátor úrnak van köze. Mi, nem állítottunk az 500. évfordulón eget karcoló obeliszket, sem monumentális bronzszobrot, katonákat sem bújtattunk a fekete sereg egyenruhájába, de megtanultuk mindazt, amit Mátyástól tanulnunk kellett. És az obeliszk. a szobor, a pazar és pazarló ünnepségek helyett házakat építünk, új gépeket állítunk a gyárakba, még több embert ismertetünk meg a tudományokkal, művészetekkel. hamarabb eltüntetjük az ellenforradalom okozta sebeket. És ezzel elégedett is a mi Mátyást tisztelő népünk. És hadd idézzek itt néhány verssort Bertolt Brechttől, néhány verssort, amelyben elmondja, hogyan ünnepeitek a kujan- hulaki szőnyegszövők Lenint, azzal, hogy nem szobrot emeltek tiszteletére, hanem petróleumot vettek, és ezzel pusztították a maláriát hozó szúnyogok milliárdjait.

„Maguknak használtak Lenint ünnepelve, és

Lenint ünnepelték maguknak használva, egyszóval

Megértették Lenint.“

Megértették, mint mi Mátyást, akit soha, semmilyen körülmények között nem tud és nem fog megérteni ön, kedves kommentátor úr!

Garami László