Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-24 / 225. szám
fff» un. i^Cirlao 1938. SZEPTEMBER M. SZERDA 34 millió kötet, másfélmillió rendszeres olvasó A könyvtárügy helyzef ével és feladataival foglalkozott az országgyűlés kulturális bizottsága A téli programon dolgoznak a szövetkezeti nőbizottságok Az országgyűlés kulturális bizottsága kedden Kelen Béla elnökhelyettes elnökletével ülést tartott, amelyen részt vett Benke Valéria művelődésügyi miniszter is. A bizottság meghallgatta Biró Verának, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetőjének beszámolóját a magyar könyvtárügy jelenlegi helyzetéről és soron- levő feladatairól. A magyar könyvtárügy a két világháború között mennyiségileg és minőségileg erősen visszamaradt. Ez meg is felelt az akkori uralkodó osztály érdekeinek, mert akadályozta a dolgozó tömegek művelődését és öntudatának erősödését — mondotta. — Az elmúlt évtizedben a könyvtárügy hazánkban fontos közüggyé, állami feladattá vált. A fejlődést jellemzi, hogy amíg 1938-ban a magyar könyvtárakban 11 millió kötet könyvet őriztek, ma 17 500 különféle könyvtárban 34 milliónál több kötet van. A rendszeres könyvtári olvasók száma másfél millió. Ezek évente átlag 28 millió kötetet olvasnak. Egyedül a közművelődési könyvtárakban több mint 5 millió kötet könyv áll az olvasók rendelkezésére és ezekre a könyvtárakra államunk 38 millió forintnál többet költ évente. Ezenkívül működik még mintegy 3800 szak- szervezeti könyvtár, és több mint 6000 iskolai könyvtár. Az előadó ismertette ezután a tudományos könyvtárak fejlődését, majd rámutatott, hogy lényeges a javulás a könyvtárosok politikai, szakmai képzettségében, valamint általános műveltségében is. Könyvtárügyünk azonban még nem tart lépést a szocializmust építő társadalom valóságos igényeivel. Különösen sok még a tennivaló ahhoz, hogy megfelelően elláthassuk könyvekkel a tanyai lakosokat és a zömében munkáslakta kerületeket. A könyvbeszerzésre fordított összeg még alatta marad a szükségletnek. Ezért célszerű lenne, ha a különböző közüle- tek költségvetésében az olvasók számához igazodó könyvtári alapot létesítenének. A beszámolót vita követte, majd a hozzászólásokra Széké, rés Pál, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője és Bíró Vera főosztályvezető válaszolt A tél közeledtével, pontosabban az ősz beköszöntéve1 megélénkült a falvakban a szövetkezeti nőbizottságok munkája. Akik eddig a földeken dolgoztak, most már időt tudnak szakítani arra, hogy a közösség érdekében tevékenykedjenek. Gyónón a nőbizottság ülésén fontos dolgokról volt szó. A helyi iskola szülői munkaközösEgyiptomi gyermekrajzok a Ceglédi Kossuth Múzeumban Az utóbbi évek egyik legnagyobb visszhangot keltő képzőművészeti anyagát mutatják be a Kossuth Múzeum látogatóinak: a Port Said-1 gyermekek rajzait a város 1956 őszén, az imperialisták által történt megtámadásáról A Port Said-i gyermekek a város elleni támadásnak nemcsak áldozatai, hanem szemtanúi és egyben bírái is voltak. A,háborút félelmetes, s egyben naiv tisztánlátással figyelték meg. Rajzaik öntudatlan, de biztos erőt sugároznak, amely az átélt események éle» megértéséből fakad. Primitív, s éppen ezért beható módon ábrázolják az eseményeket, úgy, ahogyan ezt ők, az ország jövőjét hordozó gyermekek látták és átélték. Az egyiptomiak büszkék lehetnek fiataljaikra. Erőfeszítéseik, amelyekkel e gyermekeket az iskolákban egy szabad ország jövendő állampolgáraivá igyekeznek nevelni, már meghozták első gyümölcseiket. Eredménnyel járt az az igyekezetük is. hogy művészi képességeiket kibontakoztassák és képessé tegyék őket a haza, a család és a társadalom iránti legnemesebb érzések művészi kifejezésére. „A Port Said-i gyermekek rajzai an\a bátorság és áldozatkészség élő példái, amellyel e város eszményeit megvédelmezte. E rajzok tanúságtételei alapján ítélhet minden nép, amely hisz a szabadságban és az emberi méltóságban” — olvashatjuk a kiállítás egyiptomi előszavában. Igazat adunk nekik. S hisszük, akik e kiállítást megtekintik: egyetértenek velünk. A kiállításon szereplő képek témái az imperialista támadás különböző jelenetei, epizódjai: az ejtőernyősök támadása, az ellenük való védekezés, az üzletek kifosztása, a gyermekek legyilkolása, a város égése, a lakosság jogos bosszúja sth Meglepően érzékletes színekében parázslanak elénk a szomorú események epizódjai. Már eddig is sokan tekintették meg a kiállítást és a látogatók meghatott arcából. látni lehet, hogy a kiállított képek elérték céljukat: az imperialista támadók elleni gyűlölet felkeltését és a tisztelet érzését egy bátor nép iránt. sége és a községi nőtanács ké | résére a szövetkezeti nőbizott-f ság is részt vesz az októbei | elején rendezendő községi bá-| Ion. A bál bevételéből az is 1 kólának vesznek függönyöket. 1 A földművesszövetkezet tánc-| csoportja szorgalmasan gyako-| rol, annál is inkább, mert ok- \ tóber 26-án szerepel. Ezenkí-1 vül a nőbizottság 1 a télen kézimunka tanfo- | lyamot szervez, mivel ez | iránt igen nagy az érdek- | lődés. A kultúrcsoport fellépésének \ bevételéből a táncosok részére! akarnak alsószoknyát és mel-| lényt vásárolni. Ha minden jó! | megy, még lemezjátszós rádiót | is vesznek, ugyanis a tánccso | port részére nagyon sokba ke | rül a zenekíséret. '! Örkényben Kajdácsi Árpád-1 né, a nőbizottság elnöke tájé-1 koztatta a bizottságot az eddig | végzett munkáról és a felada-i tokról. Elhatározták, hogy a nők munkáját megköny- | nyitó háztartási kisgépek | beszerzését célrészjegyből 1 és rendezvényeik bevételé- I bői biztosítják. Akarnak venni egy falihengert! a házi meszelésekhez, vala-i mint nagyobb edényeket. Szü-r réti bált rendez a nőbizottság \ a KISZ-szel közösen. Megbíz-; ták Szeibert Györgvnét, hogy i szervezze meg a kézimunka- \ délutánokat. Tehén tancélokra Az egyik amerikai egyetem i Bessie nevű tehenének a ha- | sába üvegablakot operáltak,! i hogy a diákok pontosan kő- 1 I vethessék az állat emésztő# | I folyamatait. 1 \-C£.ibn, Színház, Urodatant— ELŐZETES JELENTÉS Rövidesen bemutatják filmszínházaink a Teuton-kard akció című, leleplező erejű német dokumentumfilmct Speidel NATO-tábornok karrierjéről llltttilllllililHIIIIIinUlltlIltlIlillllllHlltIHIIttlIlllliM KOREAI KÖLTŐK Tessék választani! Cyrano, vagy a Bolondok grófja ? Áhítatos csend, halk léptű látogatók a Ceglédi Kossuth Múzeumban. Ez a szoba Kossuth Lajos turini lakosztályának pontos mása 1 ^ esztendők óta bevált szo- J kás: vidéki színházaink sorra járják a megye városait, községeit, hogy helybe vigyék a színházat, a kultúrát azoknak, akik nem tudnak a megyeszékhelyre felutazni csak azért, hogy színházba menjenek. A vidéki színházaknak ezt a helyes kezdeményezését hívjuk tájolásnak. S ez jó dolog. A tájolás helyes, mert eljuttatja a kultúrát a legeldugottabb falvak dolgozó népéhez is. Megyénkben öt színház tájol: a Déryné Színház, a megyei Petőfi Színpad, a kecskeméti Katona József és a szolnoki Szigligeti Színház, valamint az Országos Kamaraszínház társulata. Öt színház egy megyében nagyszerű dolog! Sajnos. csak látszólag, mert az öt színház közül csupán kettő: a Déryné Színház és a Pest megyei Petőfi Színpad műsorpolitikája elfogadható. A másik három színház műsorát csak az olcsó neveltetés, s a minél kifizetődőbb üzleti érdek jellemzi. íme, egy kis statisztika az elmúlt hónapokból ennek bizonyítására. RtmHHHiimiiinwinmmniimiiHHtmmHiiMimR mmiMmtiHnmiiitiiiimiiiiiiimiiHMimfiiimitNHiiiiititmimiHHHitiiinimfiK::iMHiiiiHiiiiiiiNriiiiiM<NiNiiiiMiMmitiiiifiiMHiiHiiiimiiiiiiiiti' A világ első ugióbajnoka tesfhosszának százszorosára ugrik i bolhát igazán A nem kell bemutatni, mindenki ismeri — gondolnák sókan. Pedig nem így van. Ki tud a például, hogy minden melegvérű állatnak saját bolhafajtája van? A legkülönösebb ennek a kis ugrómü- vésznek az a képessége, aminek nincs párja a világon: hit lábának combjában olyan izom van, hegy e bolha saját testhosszának százszoros távolságára is képes ug ani. Ha ezt az emberre átszámítjuk. akkor kétszáz méter széles folyón kellene átugranunk. Amellett a bolha elég tanulékony Is. Ki ne ha lőtt volna a bolhacirkuszról, ha kevesen látlak is ilyet? Idomítok megtanítottak bolhákat arra, hogy ne ugráljanak, hanem szépen sétáljanak, képesek kis kocsit mozgatni, sőt miniatűr ágyúval is tud tüzelni a cirkuszbolha. A jól sikerült sze epl >s u'án abban a k'tüntetis- ben részesül, hogy az igazgató kezére ugorhat és ott szabad vért szívnia. Bámulatra méltó a bolha szúrókészüléke. Szája, meg ajka is van ennek az apró rovarnak. Az alsó ajak csatornaszerűen fej ő lőtt, a felső ajka tőrszeiű, belül ü es és olyan tűhegyes, hogy befér a kis sebbe, amelyet a rágó ejt az ember bőrén. A bolha mérges nyálával meg is mérgezi az embert. A kutatók megái apítot- ták, hogy a bolhaméreg a kígyó-méreggel azonos. Az állatokon élősködő bolhák kö ül csak a ku'ybnhq képes az embert megcsípni. a többi nem A madár- és denevérbolhák no gyón vérszomjasak és agyon- gyötrik áldozatukat. Még ennél is gonoszabb a poloska, amelynek nem egy. hanem négy szűrőké szüléké van. Különös érdekessége, hogy csak ott. él. ahol télen hó van. Tizen' étezer fajta rokona ismert. Űj-Kuledóniábon cserebogár nagyságú poloska él a gyapot mezőkön. A poloska csípése is mérges, sőt a bolhával együtt fertőző betegségeket is terjeszt. A Déryné Színház és a Pető- \ fi Színpad a következő mű- ; vekkel lépett és lép megyénk I közönsége elé: Szókimondó \ asszonyság, örvény, Ketten oj viharban, János vitéz, Pataki\ szüret, Százszorszép szerelem.; Ketten a veremben, Nem va-\ gyünk angyalok, Szélvihar.; Ezzel szemben a másik három; színház bemutatott műsorai! így festenek: Sybill, Csárdás-\ királynő. Bob herceg, Cirkusz-I hercegnő, Fekete Péter, Olympia, Bolondok grófja és így to-: vább. A íeLsorolt példák alapján; joggal gondolhatná bárki, hogy! Kecskeméten és Szolnokon! csupán olcsó sikerre vadászó! operetteket játszanak. Ez pe-l dig tévedés. Kecskeméten pé! i dául a klasszikus Oihellotól; kezdve a mai drámákig mir- j dent játszanak, s az elmúlt! évadban tizennyolc bemutatót! tartottak. A szolnokiak a; Szélvihart huszonötször ját-i szőtték odahaza kirobbanó si-i kerrel. S kj tudja hányszor a; Cyranot! Mégis a Csárdáski-\ rálynővel és az Olympiáral\ tájolnak. Talán úgy gondolják,! hogy a falvak dolgozóinak iga-: zán mindegy, mit játszanak,! csak színház legyen? Súlyos! tévedés1 A ceglédi művelődési ház! igazgatója, akinek jelenleg a; Csárdáskirálynő, a Cirkuszher \ cegnő és a Bolondok grófja: bemutatását ajánlották fel! ezek a színházak, megjegyez-: te: elege van már a kecskémé-! ti és a szolnoki színház táj-! előadásaiból, az Országos Ka-! maraszínházról nem is beszél-: ve. S igaza van. Ha művészi! értéket nem hoznak maguk-; kai, maradjanak inkább oda-! haza. Ezzel több hasznot hai-! tanak. F élreértés ne essék, nem az! ellen vagyunk, hogy me-: gyénkben ne játsszanak operetteket a vidéki színházak. Játsz-i szanak, de ne kizárólag azt.! Megyénk színházkedvelő la-: kossága az Othellora vagy a! Cynarora legalább annyira ki-! véncsi, mint a Csárdáskirály-\ nőre. Ám ha ezek bemutatása: nem vág az említett színházak! tájoló műsorába, akkor nem! kérünk az operettjeikből sem.! Úgy gondoljuk,, ez a megyei ta-í nács művelődési osztályának a! véleménye is. (prukner) j j z utóbbi néhány évtizedül ben sok szó esett a költői magatartásról. A polgári esztéták elefánícsottttorony- ban szeretnék látni a költőt, az úgynevezett „örök dolgok” énekesének, távol kora eseményeitől, elvonatkoztatva népe mindennapi életétől, küzdelmeitől. Ám az a négy koreai költő — hazájuk leg- kiválóbbjai — akiknek művei ebben a kötetben felsorakoznak, ellentmondanak ennek az elvnek. Kezüket a ko- reai nép mindennapi életének pulzusán tartják, együtt élnek népükkel, velük örülnek és bánkódnak. Mi bántja szívedet, Te szótlan reszkető. Sejtelmes gyertyafény Beszélj! így vallatják önmagukat, s nem állnak félre, nem hallgatnak, hanem beszélnek. Beszélnek a nép nevében-! --Mii-' vészetMkgt • jegy vernek tették. S‘amikor kellett, puskával a kezükben álltak ki a hódítók ellen, az első vonalban harcolva. így vált művészetük teljessé, így találtak visszhangra és népükre. Ez a kis kötet — amely az Európa Kiadónál jelent meg az elmúlt napokban — szerény ízelítőt ad abból a nagy- értékű kulturális hagyatékból, amellyel Korea bará-i népe dicsekedhet. Ezt a kultúrát nem tudta megsemmisíteni sem a tatárhorda, sem a mandzsuk, sem a japánok igája, de még a modern hadviselés borzalmai sem. A kötetben foglalt színes, változatot versek híven tolmácsolják egy távoli baráti nép érzéseit. A könnyű libegésű, szabad versforma szárnyat ad a gondolatnak, s az gátlástalanul zuhog, mint a Pektuszán vízesései, utat tör magának a. nép szabadsága, s a haza szabadsága felé. Szánjatok, fecskék, repüljetek! Űzzétek szét a rút ködöket. S a fecskék, jelen esetben a hős koreai nép, elég erősnek bizonyult arra, hogy szétűzze a hazája felett tornyosuló sötét fellegeket, s szabaddá tegye- hőn szeretett hazáját. Koreában a tavasz, a szabadság és a remény jelképe a csindalle virág, ö hozza a hirt a tavaszról, amely a világ minden nyelvén a szabadságot, a szerelmet és a boldog- -ságof--jeie-nü- S amikor róla dalolnak, a Ijöltpk, hazájuk sta badságát éneklik meg: Csindalle! Virágod drága kelyhe Az új tavasz illatával telve csak meghúzódsz a vihartépázta völgyben és szólsz mosolyogva, bölcsen: „Nem az a virág, mely virít szép-hosszan. A tavaszról hírt elsőnek én hoztam.” Az ízléses kiállítású, szép kötet közelebb hozza hozzánk barátunkat és testvérünket, a koreai népet, s dicséret illeti a kiadót a könfjv megjelentetéséért. iHiimmiimiiniiimmiimiiMiiiinuiiiiMmiiimiiimm Gazdag program az ünnepi magyar filmhéten Mint már hírt adtunk arról, szeptember 30 és október 10 között ünnepi magyar filmhét keretében emlékeznek meg megyénkben is az állami filmgyártás tízéves fennállásáról. Az ünnepi magyar filmhét gazdag programmal várja megyénk mozilátogató közönségét. Az ünnepi filmhét megnyitóját szeptember 30-án este nyolc órakor Szentendrén tartják, A sóbálvány című új magyar játékfilm bemutatójával, amelyen megjelennek a film főszereplői, valamint Várkonyi Zoltán rendező. Október 2-án három városban folytatódnak az ünnepségek. Cegléden este hét órakor díszelőadás keretében mutatják be az Édes Anna című új magyar játékfilmet. Az előadáson megjelennek a film alkotói is. Nagykőrösön negyed nyolckor, Szentendrén pedig nyolc órakor mutatják be a Fekete szem éjszakája című színes magyar—francia filmet. Másnap, október 3-án Vácott este hét órakor díszelőadás keretében kerül sor a Micsoda éjszaka című magyar bűnügyi filmvigjáték bemutatására. Ugyancsak ezen a napon Nagykátán A sóbálvány című magyar filmet játsszák. A film bemutatása előtt Kovács Ferenc, a Színház- és Filmtudományi Intézet munkatársa tart előadást A magyar filmművészet fejlődése az államosítás óta címmel. Október 4-én Kiskunlachá- zán a Csigalépcső című magyar filmet forgatják. A vetítés előtt Bíró Yvett, a Színház- és Filmtudományi Intézet munkatársa számol be a magyar film fejlődéséről. Ezen az estén Cegléden kilenc órai kezdettel nagyszabású filmbált rendeznek. Hétfőn, október 6-án este a gödöllői Agrártudományi Egyetemen a KISZ és a Mozivállalat közös rendezésében filmankétot rendeznek Az ifjúság alakja, az államosított magyar filmművészetben. Előadó és vitavezető: Máriássy Judit. Az ankét előtt az Egy pikoló viltígos című magyar filmet vetítik. Dömsödön ezen az estén A sóbálvány című filmet játsszák. A film bemutatása után ankétot rendeznek a film alkotóinak részvételével. Október 8-án Szobon, este hét órakor új magyar rövidfilmek bemutatására kerül sor az alkotók részvételével. Ráckevén a TIT és a Mozivállalat rendezésében kisfilmek vetítésével egybekötött előadás lesz A kisfilmek és híradófilmek fejlődése címmel. Az ünnepi filmhét október 10-én zárul. Budapesten, a Művész Klubban üzemvezetői értekezletet rendeznek, amelyen kitüntetik és megjutalmazzák a filmszakma legkiválóbb dolgozóit. Ezt követően műsoros estet tartanak neves fővárosi színészek felléptével. (P. P.)
