Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-24 / 225. szám
1958. SZEPTEMBER 24. SZERDA •‘hírlap A gépállomásoknak több gépre, a termelő- {szövetkezeteknek jobb gépi munkára van szükségük LÁTOGATÁS A VÁMOSMIKOLAI GÉPÁLLOMÁS KÖRZETÉBEN Űj felvásárlótelep épül Inárcson, nagyrészt társadalmi munkával. E héten már itt veszik át a termelőktől a sok karfiolt és egyéb árukat KmtinfflimmimimimmitHtiHimmiiimimmmiiHimmiiiiiiimHniMiiiiiiiiimmMiiiiniuuiiiimtiiniiiiunmiiiMHniiMiinmir Már szeptember végén forgalomba kerülnek az olajtüzelésű kályhák A Mechanikai Művek szeptember végén átadja a kereskedelemnek a Mecalor elnevezésű olajtüzelésű kályhákat. A kályha 1,5—7 deci olajat fogyaszt óránként, a maximális olajfelhasználás azonban csak a leghidegebb télben szükséges. A kályha tartályán levő szerkezet automatikusan adagolja az olajat a szabályozó beállítása szerint. A fűtőolajat az ÁFOR 20 literes kannákban házhoz szállítja, 2,20 forint körüli literenkénti áron. A pontos árat még nem állapították meg. Egyelőre 1000 Mecalor olaj- kályha kerül forgalomba a vasüzletekben. Később folyamatosan mind nagyobb meny- nyiséget gyártanak belőle, mert biztosra veszik, hogy a lakosság megkedveli a kényelmes, olcsó és tiszta olai- fűtést. / Húsz év alatt mintegy nyolcszorosára növekedett az egy főre eső sörfogyasztás A felszabadulás utáni években sörgyáraink termelése megtöbbszöröződött. Ennek ellenére a termelés nem tudott lépést tartani az igényekkel. Az utóbbi 20 évben mintegy nyolcszorosára növekedett a sörfogyasztás hazánkban. Különösen a felszabadulás utáni években volt rohamos á fejlődés. A háború előtti 4—8 literes átlaghoz képest az egy főre eső sörfogyasztás, a hozzávetőleges számítások szerint, mintegy 28 liter. Egyes ipari megyékben az átlag még ennél is nagyobb. Sok helyütt meghaladja az 50 literes fejadagot is. Bár a mezőgazdasági vidékeken is növekedett a sör- fogyasztás, az átlag nem haladja meg a 23 litert. A fogyasztás nagyságára jellemző, hogy évente mintegy hárommillió hektoliter sör kerül a forgalomba. Ennek 80 százaléka hordós, a többi palackozott. A kereskedelem és az ipar közös törekvése az, hogy a továbbiakban növelik a palackozott sör arányát. A hároméves tervben, figyelembe véve a sörfogyasztás további növekedését, jelentős összeget szánnak a sörgyárak rekonstrukciójára és bővítésére. A már megkezdett munkák közül előreláthatólag 1960-ig befejezik a kőbányai é» pécsi sörgyárak - korszerűsítését. A tervek szerint Nagykanizsán új érjesztőüzemet létesítenek és mintegy 10 millió forint költséggel 1959-re befejezik a sörgyár építését. Óriásmajom A dzsakartai lapok hírt adnak arról, hogy a borneói Hulu-tó halászai több mint hatméteres, erősen szőrös óriást láttak. A hatalmas méretű, orangutángszerű majom kisebb majmok hulláját cipelte magával: láthatólag vadászatról jött. Az óriásmajom láttára a halászok elhagyták hajójukat és rémülten menekültek. | A termelőszövetkezetek ered- fményes gazdálkodásának elő- ! segítője vagy hátráltatója az 1 a viszony, amely fennáll a tsz fjés a gépállomás között. Saj- gnos, ez a kapcsolat nem minidig megfelelő, mégpedig azon |elv alapján, hogy mindketten 1 pénzt és újból csak pénzt akar- Inak. Márpedig ez elkerülhe- ! tétlenné teszi az összezördülé- gseket mindkét részről. Ahol | pedig erősebben meggyökere- I zett a kalmárszellem, sokszor 1 valóságos kutya-macska ba- i rútságot tapasztalunk a tsz és a gépállomás között, s ez egyáltalán nem előnyös a szocialista nagyüzemi gazdaság szervezess szempontjából. A napokban örömmel tapasztaltuk, hogy a Vámosmikolai Gépállomás és a községbeli termelőszövetkezet között nagy az egyetértés és szépen, összhangban munkálkodnak együtt. Látogatásunk alkalmával éppen Zetor bérleti ügyben tárgyalt a vámosmikolai Vörös Csillag elnöke és a gépállomás igazgatója. A megállapodás szerint a tsz kibérel a gépállomástól egy Zetort, amelyet egész éven át használni fog. A Zetor vezetője, Gubik Sándor pedig belép a tsz-be és ott dolgozik tovább gépével. Ugyanis régebben szövetkezeti tag volt, onnan ment el a gépállomásra. Rajta kívül még két tsz-tag traktorosa van' a gépállomásnak: Barna Antal és Varga Géza. Mindketten rendszeresen géppel dolgoznak a tsz-ben, szántanak, vetnek, s ha szabad idejük van, ők is ugyanúgy kapálnák, kukoricát törnek, szénát gyűjtenek, aká* a többiek. A tsz és a gépállomás ilyen- féle összeházasodása azt eredményezte, hogy megjavult » munka, nem kell gépekre várakozni, bosszankodni a traktoros lazsálása miatt, mert annak is érdeke az idejében és jól végzett munka. Mivel « traktorosok a tsz-ből kapják a fizetésüket, érdekük, hogy minél nagyobb terméseredményeket érjenek el, mert ettől függ zárszámadáskor az ő jövedelmük nagysága is. De meg is nézheti bárki, hogyan vannak megmunkálva a Vörös Csillag földjei! Olyan mindegyik vetéshez előkészített tábla. akár a sima asztallap. Ha nem is mindenütt ilyen ideális a helyzet, azért nagyjából megfelelő a kapcsolat a Vámosmikolai Gépállomás és a körzetébe tartozó tsz-ek között. Sőt, az eevéniek is szívesen fordulnak segítségért a gépállomáshoz. Persze, mindennek előfeltétele a jó munka. Mert a parasztember nem ellensége a gépeknek, de igenis ellensége a rosszul végzett gépi munkának. A gépállomás dolgozói igyekeznek is tudásuk legjavát adni. Van is bőven munkájuk, csak győzzék elvégezni. A szántás-vetés gondját már teljesen levették a termelőszövetkezetek válláról. Sőt, nagyrészt az aratásét is. A letkési Bástya, a kemencei Út a szocializmushoz és a vámosmikn- lai Vörös Csillag tsz-ben például az idén géppel arattak. 1262 hold gabonát vágtak le és csépeltek el körzetükben a gépállomás kombájnjai. 318 hold jutott egy-egy gépre! Ez magasan felette áll a megyei átlagnak. Nem is maradt elismerés nélkül a vámosmikolai kombájnosok munkája. Valamennyien kitüntetést és pénzjutalmat kaptak. Hasonló teljesítményeket tudnának elérni a kaszálásban is, ha volna elegendő kaszáló- gépük! Mindössze azonban három van, s ezeket kilenc tsz szeretné megkapni, lehetőleg mindig egyugyanazon időben. Nem is beszélve az egyéni gazdákról. Meglehet, más gépállomásokon elegendő lenne három fűkasza is, de hát itt vajmi k*>- ‘vés. ha figyelembe vesszük a környék adottságait. A szobi járás dombos-hegyes vidék. Sok a. rétje és sok a kaszálni való a hegyoldalakon. Lényegesen több itt a széna és egyéb szá- lastakarmány-féle, mint más járásokban. Ha valaki kaszálást vállal, 100 forintot kér egy hold levágásáért. Ugyanezt a gépállomás lényegesen olcsóbban végzi. A tsz-éknek 16 forintért, az egyénieknek pe- í dig 48 forintért. Nem csoda j hát, ha valóságos közelharc folyik a kaszálógépekért. Bada Gyula gépállomási igazgató szerint égetően szükséges lenne, hogy legalább még nyolc fűkaszát kapjon a gépállomás. Ez nem túlzás. csupán a minimális igény. Ennyi fűkaszával már lényegesen nagyobb segítséget tudnának adni a környéknek, s nem fordulna elő, hogy két hetet is várakozniuk kell a tsz-eknek, amíg felszabadul egy-egy fűkasza. Persze, ezalatt elöregszik a fű és sokat veszít tápértékéből. Kár, hogy az illetékesek nem veszik eléggé figyelembe a gépállomás ilyen helyi igényeit. Ugyanakkor azonban, amikor ilyen nagy hiány van fűkaszában, ott hervadozik a gépállomás udvarán 14 kultivátor, amit semmire sem tudnak használni. Csupán annyi „hasznuk” van, hogy az amortizációs költségeket fizethetik értük. Lehetséges, hogy más gépállomásokon meg a fűkasza álldogál ilyen árván, elhagyatva és kultivá- torért könyörögnek? Arról kérdezzük az igazgatót, hogyan lehetne tovább javítani a tsz-ek és gépállomások közötti kapcsolatot? Bada Gyula szerint a gépállomások adjanak jó munkát, a gépállomásoknak pedig adjanak jó gépeket. S már sorolja is, mire volna szüksége hamarjában a Vámosmikolai Gépállomásnak. — Nyolc fűkasza, két DT 413-as lánctalpas traktor — mert hegyvidékre ez a legmegfelelőbb —, négy Zetor vagy U 28-as traktor • és két nagy teljesítményű silótöltő vagy járvasilózó. Ez a legkevesebb. Égetően szükség volna ezekre, ha már gépesített mezőgazdaságról beszélünk. A Vámosmikolai Gépállomás dolgozói remélik, előbb-utóbb teljesül kívánságuk. De addig is a gépek megfelelő elosztásával meg kellene próbálni segítségükre sietni. Szebelkó Erzsébet Jól sikerült a brüsszeli magyar divatbemutató A magyar ruhaipar brüsz- szeli divatbemutatója nagy sikert aratott. Mintegy hatszá- zan jelentek meg az , Elegancia Palotában. A szombati bemutatóhoz hasonlóan, vasárnap és hétfőn is telt ház volt; Az érdeklődésre jellemző, hogy a brüsszeli flamand és a francia nyelvű televízió már szeptember 18-án és 19-én előzetes műsort adott. A divatbemutatón megjelentek a belgiumi követségek és a sajtó munkatársai, továbbá a MODEX Divatáru Külkereskedelmi Vállalat számos belga, német és holland üzletfele is; Az általános vélemény szerint a magyar ruhák azért tetszettek, mert egyszerűbbek és praktikusabbak, mint az olasz és az angol modellek. A „GAZDASÁGI CSODÁK" ORSZÁGÁBAN A Vorwärts című nyugatnémet szociáldemokrata hetilap beszámol azoknak a németeknek súlyos helyzetéről, akik a hivatalos bonni propaganda kelepcéjébe esve, átmentek az NDK-ból Nyugat-Németország- ba. Az „általános jólét1’ és a „gazdasági csodák” országának hirdetett Német Szövetségi Köztársaságban különösen ke- gyetlen sors vár a fiatalokra. A hetilap adatai szerint Brémától északra egy táborban az NDK-ból disszidált leányokat tartanak. Solton közülük megélhetési lehetőséget keresve, speciális ügynökök karmaiba kerülnek, s végül Bréma, Düsseldorf, Frankfurt és más nyugatnémet városok nyilvános házaiba jutnak. Ugyancsak Brémától nem messze van agy másik tábor- Barakkjaiban olyan fiatalok laknak, akik az ellenséges pro- paganda hatására szöktek ki az NDK-ból. Főképp mezőgazdasági vidékekre toborozzák őket, ahol siralmasan alacsony bérért kell dolgozniok. Valamennyien olcsó munkaerőt kereső kufárat áldozatai — írja a lan. Központosítsuk a megye műanyagiparát Hát mért törődöl a világ Sorsán, maroknyi por? Szárad, s kihajt a szőlőág. Lesz ősszel újra bor... Mély csend borult a víz fölét de csak egyetlen pillanatra, hogy a ködgomolyagból annál komorabban konduljon ki Vörösmarty harangszava: Elhervadt a virág, « fák koszorúi lehulltak: Sárga levélkéken nyargal az őszi vihar. A csalogány hallgat. Hol erő, mely visszaidézze Lengő bokrait és mennyei hangú dalát? A tavasz eljö még: erdő, bokor, újra virítaná: Nem fog-e a csalogány halva fekünni alant? Mintha halk hegedűszó sírt volna, föl a ködbeveszett túlsó partról és mintha nagyon fnessziről, nagyon halkan így suttogott volna távoli mélysé fék felé valaki: Még nyílnak a völgyben a kerti virágok Még zöldéi a nyárfa az ablak előtt, De látod amott a téli világot. Már hó takard el a bérei tetőt .. Suttogása szomorúan halt el a gyászos csöndben, amelyből aztán Arany János bánata jaj- dúlt föl: tálya törekszik is erre az észszerű megoldásra. Nemrég két hozzáértő mérnököt helyeztek az üzembe, akiknek máris nagyon okos és ötletes elgondolásaik vannak. Tehát megfelelő szakirányítás alá kerülnének a kisebb műanyagfeldolgozó részlegek ebben az üzemben. A központosítás mellett szól az a tény is, hogy csak ilyen megfelelő szakirányítás alatt álló üzem képes lépést tartani az ország többi műanyagfeldolgozó üzemével, illetve újat alkotni — amire nagy szükség lenne. Műszaki szakembereinknek, de reméljük, gazdasági szakembereinknek sem kell magyarázni, hogy milyen nagy lehetőségek vannak még a műanyaggyártásban. Ennek kiaknázásába szeretne bekapcsolódni a mi megyénk műanyagipara is. Helyes lenne, ha megértésre találna a megyei tanács ipari osztálya az illetékes felsőbb szerveknél a szükséges beruházási összeg rendelkezésre bocsátását illetően, ha előbb nem, a jövő esztendőben; Megéri a költségeket, mert azok így, az egyre javuló eredmények nyomán rövid idő alatt kamatostól megtérülnek,' ___________ F. I. Hazaérkezett Albániából a magyar vízkutató expedíció Az albán kormány meghívására magyar vízgazdálkodási kutató és hidrológus expedíció tartózkodott Tiranában, ahol a város ivó- és ipari vízellátását tanulmányozták. A vízkutató expedíció vezetőjét. dr. Keszler Huber- tet elutazása előtt fogadta K; Theodosi, az Albán Minisztertanács elnökhelyettese. A magyar kutatók részletes javaslatát előadáson ismertetik az albán szakkörök. Oda van a szép nyár, oda! A természet lassan kihal; Nincs többé nagyszerű, csoda. Többé se’ napfény, sem vihar; Pacsirta nem szánt, csalogány Nem zöngi dalját este, reggel, Nincs délibáb ... Jer Ossian, Ködös, homályos énekeddel., BIZONYTALAN fehérség " villant föl a messzeségben és egy ködkar nyúlt utá* na, de aztán fáradtan, töménytelenül lehanyatlott. — Gma... suttogott a köd és a viz alól a fekete mélységből Vajda János sóhajtása hallatszott: Elmegy a nap — melegével, Megjön a hűs őszi éjjel, — Kígyó nem lesz a virágon, De galamb se szól az ágon. Gyönge szél kavarta meg a párákat a víz fölött. Nagymessziről egy hajó sejtelme- \ sen tülkölt, majd Reviczky Gyula rekedtes hangja suttogta: Fojtsd vissza, kebel, bús érzetidet! Költő a lemondást verd ki szivedből! Sárguljon a lomb! Mig hullva zizeg: Te dalolj a jövő kikeletről! A hegyek felöl hervadó lombok kesernyés illatát hozta a hajnali szél és benne szomorkodott Kiss József keserűsége: Az én mezőmön nem értek kalászok; Az én aratásom egy marék virág, Az én gyönyöröm az álomlátások, Az én világom egy álomvilág. Most Nyugat felé lebbentik kissé a ködfoszlányok és fölöttük megvillant a kelő Nap fénye Ady Endre aranytollú sármánymadara szárnyán. Párizsba tegnap beszökött az ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen. Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. De aztán a sűrűsödő köd eltakarta a napfényt és ebben a szürke sötétségben hangzott Kosztolányi Dezső halk, finom szava; Leveliik a fák az aszfaltra sírják, Es csengenek és zengenek, Az utolsó neszek, az őszi trillák... F ÖLÖTTEM KISSÉ meghasadt a ködkárpit és a mélykék ég egy parányi darabja mosolygott rajta át. Juhász Gyula torzonborz arca fordult feléje égő, könnyei szemmel, és így suttogott: Milyen volt a szeme kékje, nem tudom már De ősszel, ha kinyílnak az egek A szeptemberi bágyadt búcsúzánál Szeme színére visszarévedek. Újból szél kerekedett ét egy csomó hervadt levelei szórt a vízre. Bátyúba szedte rongyait a nyár a pirosító kedvű oda már... József Attila sápadt arca rémlett felém a ködökből Egészen közelről búgott fői a hajókürt, majd nesztelenül elhúzott előttem a fekete hajótest. A köd gomolyogni kezdett, a hajó után kúszott, de már nem érte el, foszlányokra szakadt és az arany színű nap- fény-zuhatagban fölragyogtak a partok. Nagyon messze és egészen sejtelmesen még zengett néhány foszlánya az ősz, szimfóniának, de aztán gyorsan beleveszett minden muzsika a város reggeli lármájába Csak most láttam, hogy a parti fák megritkult lombja már néhol bíborvörös és a távoli hegyek oldalát hatalmas rozsdafoltok tarkítják. A kalendárium szeptembei 23-át mutatott. Magyar László A műanyagok egyre inkább tért hódítanak hazánkban is. A műanyag az iparban és a háztartásokban is egyre népszerűbb. Szakembereink sok, korábban drága importanyagból készült alkatrészt helyette, sítenek megfelelő műanyaggal. Természetes, hogy ez a tény a műanyaggyártásra is ösztönzően hat. Nemcsak az alapanyagokat gyártó, hanem a feldolgozó üzemek is igyekeznek egyre többet és jobbat nyújtani. Egészséges törekvés ez, mégis szóvá kell tenni valamit, éppen a műanyaggyártás további fejlődése érdekében. Megyénkben a Zsámbéki Gomb- gyár dolgozik számottevő mennyiségű műanyaggal. Ezenkívül négy kézműipari vállalatunknak és néhány kisipari szövetkezetünknek van műanyag részlege. Kézműipari vállalataink a műanyagfeldolgozás jelentős részét végeztetik bedolgozókkal — „kerítésen kívül". Ez a tény egyáltalán nem hasznos, ellenkezőleg, károsan befolyásolja a műanyaggyártást. A széttagoltság gátlója a fejlődésnek, a bedolgozó rendszer pedig éppenséggel a panama és a korrupció melegágya. Az illetékes szervek jó néhány ilyen esettel találkoztak már. Meg lehet és meg is kell szüntetni ezt az állapotot. A Zsámbéki Gombgyár jelentős mértékben fejlődik — saját erőből. Két új üzemépületet építenek és a két épület közé — nagyon ötletesen — üvegtetőt húznak, ahol a raktárak kapnak majd helyet. További bővítésre és fejlesztésre Is van lehetőség. Ide, ebbe a gyárba kellene összpontosítani a megye mű anyagiparát, egy kézbe é* „kerítésen belül" kerülne. A megyei tanács ipari ősz-
