Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-21 / 223. szám

1958. SZEPTEMBER 21. VASÁRNAP Xfüirlap 3 A szövetkezeti mozgalom érdekében Száz külföldi szakember vesz részi Lapunk szeptember 19-i számában a megyei felvásár­lási operatív bizottsági ülés­ről szóló tudósításunkban töb­bek között beszámoltunk ar­ról, hogy egyes termelőszövet­kezeti vezetők magyarán szól­va spekulációs célra használ­ják fel az állam által nyúj­tott hiteleket. Az operatív bi­zottság elítélte ezeknek a szö­vetkezeti vezetőknek a cse­lekedeteit, hitelmegvonást és a kötbérigény érvényesítését javasolja szövetkezetükkel szemben. Sokkal többről van azonbarÄszo, mintsem Ihogy szó nélkül hagyjuk és az in­tézkedések érvényesítésével elintézettnek véljük a dolgot. Nem lennénk a szövetkezeti •mozgalom igaz hívei, ha el­hallgatnánk és nem figyel­meztetnénk a hibát elkövető­ket cselekedetük súlyosságára. i A szándék, amiért letértek az egyenes útról és megsér­tették a szocialista erkölcsöt, az volt, hogy minél gyorsab­ban, minél nagyobb jövedel­met biztosíthassanak a terme­lőszövetkezeteknek. Ezért vit­te piacra az ürömi Cserven- kov Tsz vezetősége az állami hitelből továbbtenyésztésre kapott csirkéket és ezért fog­ták hízóba az érdi Búzaka­lászban az ugyancsak hitel­ből és továbbtenyésztésre ka­pott üszőket. De elérték-e ezek a magukról megfeledkezett szö­vetkezeti vezetők céljukat. Gazdagabb lett-e a szövetke­zet azzal, hogy spekulációs célra használták fel az ál­lam által nyújtott hitelt? _ A pár ezer forintos többletjöve­delemnél sokkal nagyobb az ez erkölcsi kár, amit cseleke­detükkel a szövetkezeti moz­galomnak okoztak. Az államtól kapott hite­lek rendeltetése az, ^ hogy törzsállományhoz segítse az említett szövetkezeteket. Az állam segítőkészségéről nap mint nap meggyőződhetnek a szövetkezetek tagjai, hisz a megyében is sok millió forin­tot áldoz államunk a szövet­kezeti gazdaságok megalapo­zására. fellendítésére. Áldoza­tot hoz államunk még akkor Is, ha az anyagiakat máshon­nan kell elvenni, mert fej­lődésünknek ebben a szaka­szában a legfontosabb soron- jkövetkező feladat a mezőgaz­daság szocialista átalakítása. Nem sajnáljuk az anyagi juttatást a szövetkezetektől, szükségesnek tartjuk! De jo­gos az a követelés, hogy en­nek legyen is meg az értelme. Ha állami hitelt kan a szövet­kezet állatállományának fej­lesztésére. úgy az összeget er­re használja fel, r.e úgy, mint az említett két szövetkezetben tették. A tagság jövedelmé­nek becsületes munkából kell származnia. nem peii" speku­lációból. Ürömön és Érden is számontartják a dolgozó pa­rasztok, hogy miiven segítsé­get kap a szövetkezet, hiszen érdekli őket a szövetkezet gazdálkodása. Bizonyára nem gondoltak e szövetkezetek ve­hetői arra. amikor elkövették a hibát, hogv községük pa­rasztsága elítéli -cselekedetü­ket. mert a máért feláldozták a holnapot. A dolgozó parasz­tok nem közelebb, hanem tá- volahb kerültek a szövetke zettől. Az ürömi Cservenkov és tsz érdi Búzakalász tsz esetét említettük példaként, de le­hetne még sorolni néhány szövetkezetét. ahol ugyan­csak megfeledkeztek köteles­ségük teljesítéséről. A 3004-es kormányhatározat előíria. hogy azok a tsz-ek, ame'yek áruértékesítésre szerződjek az állammal, az áru értéké­nek 50 százalékára hitelössze­get kaphatnak. Nos, a váci Micsurin Tsz-ben a követke­zőképpen játszották ki ezt a rendeletet: 60 sertés hizlalá­sára kötöttek szerződést, a hi­telt felvették, de amikor a sertések meghíztak, felbon­tották a szerződést és az ál­latokat piacon értékesítették. Ugyanígy cselekedett a sződi termelőszövetkezet is, azzal a különbséggel, hogy a leszerző­dött 50 sertésnek „csupán” a felét vitték piacra. Még elret- tentőbb a tápiósápi Petőfi Termelőszövetkezet vezető­A vásár egyik nagy érdek­lődésre számot tartó cik­ke az új szovjet IZS 350 köbcentiméteres motorke. rékpár lesz, amely külön oldalkocsival akármilyen terepen komoly és megbízható közlekedési eszköznek számít. ségének cselekedete, akik 16 ezer forint hitelt vettek fel sörárpára, ugyanakkor egy szemet sem vetettek. Az ál­lam jóindulatával való visz- száélést jelent az is, hogy egyes szövetkezetek nem tel­jesítik a szrződésben vállalt kötelezettségeiket. A megye termelőszövetke­zeteinek számához viszonyít­va kevés az olyan tsz, ahol az előbbiekben említett módon semmibe veszik a törvényes intézkedéseket. Azt sem le­hetne mondani, hogy az em­lített szövetkezetekben az egész tagság tudtával történ­tek a szabálytalanságok Mégis fel kell ezekre figyelni, mert a szövetkezeti gondolat tisztaságát veszélyeztetik. Jól emlékezünk még arra, bogy pár évvel ezelőtt sokszor minden meggondolás nélkül jelentős anyagi támogatásban részesítettünk egyes szövet­kezetét. s nem egyszer ellen­kező hatást értünk el vele. A kellő ellenőrzés hiánya miatt néhol a gazdaság fejlesztésére kapott pénzt kiosztották, fel­élték, s többszöri juttatás után már követelték az állami segítséget. Egyikük, másikuk — nagyon helyesen — a fel­oszlatás sorsára^- jutott. Álla­munk csupán a szövetkezetek gazdaságának fejlesztésére ad segítséget, s erre is csak ott, ahol biztosítottnak látja, hogy azt helyesn használják fel. Amint a felsorolt példák is mutatják: az évekkel ezelőtt kialakult helytelen gondolko­Ezt a mackót vedd meg, apuka! A háziasszonyok sem pa­naszkodhatnak. mert az új kivitelű Csepel és Hunnia varrógépekből kedvükre válo­gathatnak. A vásárt a 10 éves állami kereskedelem jubileumának jegyében rendezik, s az nem­csak árúbőségével, hanem mé­reteivel és a pavilonok ízlé­ses kivitelével is méltóan kép­viseli megyénk állami és szö­vetkezeti kereskedelmét. dásmód itt-ott még felüti a fejét. Ml lenne a helyes mc„_ oldás? Mindenekelőtt az, hogy a jelenleginél is alaposabb el­lenőrzést kell gyakorolni a hi­telek helyes és célszerű fel­használása, sőt, a hitelössze­gek folyósítása felett. Egy kézbe adni — lehetőleg a Ma­gyar Nemzeti Bank kezelésé­be — a hitelek és hitelelőle­gek folyósítását. Felelősségre kell vonni a hibák elkövetőit, ezzel is bizonyítva, hogy a termelőszövetkezeti vezetők­nek is kötelességük betartani a törvényes rendelkezéseket. Es.yet kell érteni a felvásár­lási és operatív bizottság ál­láspontjával, amely a hitel­megvonást és a kötbér­igény érvényesítését javasol­ja. Mindezt a szövetkezeti mozgalom érdekében meg kell tenni! Mihók Sándor a korróziós napokon A Gépipari Tudományos Egyesület, a Magyar Kémiku­sok Egyesülete és az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület szeptember 24-től 30-ig rendezi meg Budapes­ten a korróziós napokat. A ta­nácskozásra szovjet, keletné­met, csehszlovák, lengyel, bol­gár, román, jugoszláv, oszt­rák, nyugatnémet és svájci szakemberek jelentették be részvételüket, összesen mint­egy 100 külföldire számíta­nak. A korróziós napokat dr. Gillemot László Kossuth-dí- jas egyetemi tanár nyitja meg. A S/IM TXYIK szeptember 23-án, kedden haj­nali 3 óra 52 perekor (magyar idő) Budapest felett szabad szemmel is látható lesz. A legújabb típusú motorkerékpárok is megvásárolhatók 3 váci vásáron Megyeszerte nagy érdek’ő- déssel tekintenek a szeptem­ber 27—28-i váci jubileumi vá­sár elé. Különösen nagy érdeklő­dés mutatkozik a műsza­ki cikkek, motorkerékpá­rok, robogók, kerékpárok, varrógépek iránt, A népbolt vállalatok és a vásáron részvevő földmúveis- szövetkezetek jól felkészültek a várható nagy forgalomra. Bőségesen lesz Danuvia 125 köbcentiméteres motorkerék­pár. amely új. módosított ki­vitelben, akkumulátoros meg­oldásban kerül árusításra. Az új, szovjet gyártmányú, kivá­ló minőségű férfikerékpárok is árusításra kerülnek a vásá­ron. A szerényebb igénye­ket az évek óta jól bevált Don­gó segédmotorok elégítik ki. BELPOLITIKAI KRÓNIKA Tálán egyetlen évben sem volt olyan szembetűnő a főváros forgalmának felgyorsulása, mint a most folyó Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vá­sár idején. A kiállításhoz ve­zető útvonalak villamosjára­tai reggeltől estág állandósult csúcsforgalomról tanúskod­nak. Vidéki iskolások, terme­lőszövetkezeti és egyénileg dol­gozó parasztok ezred, sőt az ország legkülönbözőbb tájairól érkezett városi emberek töme­gei kíváncsiak arra, hol tart ma a magyar mezőgazdaság, s főleg milyen lesz a jövőben. E kérdésekre — százezrek nevé­ben írhatom — meggyőző és lelkesítő választ adnak a lát­nivalók. A gazdagodást, a nép és az ország szüntelen gyarapodá­sát az elmúlt évtizedben meg­szoktuk, természetes állapot­nak tekintjük. Ma már ott tartunk, hogy egy-egy fél­milliós beruházást hírül adó tudósítás fölött, könnyen el- siklik figyelmünk, s csak az a hír ragadja meg képzele­tünket, amely célját ' tekintve ritkaság számba megy, illet­ve „különlegességnek” számít, bár az ilyen „ritkaság” a mi viszonyaink között egyre rit­kább. Mégis, ha summázva olvashatjuk növekedésünk szá­mait, tényeit, lehetetlen nem gondolni arra, hogy az ellen­forradalom által a tönk szé­lére juttatott országban nagy tettekre hivatott erők mun­kálkodnak a révbe jutott mil­liók boldogításán. Erről csu­pán néhány számadatot, amely az elmúlt héten került nyil­vánosságra. Az 1958-as eszten­dő első felében három és fél milliárd forint értékű beru­házást fejeztünk be. Ezek kö­zül jelentőségében kiemelke­dik a Tiszapalkonyai Hőerőmű II. számú gépegysége, a Du­nai Vasmű benzolüzeme, a bántapusztai külfejtés, a Szombathelyi Kenyérgyár, a Nagykanizsai Vágóhíd stb. Ezek az új létesítmények ezre­ket és ezreket kapcsolnak be a termelőmunkába, ezek a lé­tesítmények új, meg új forrá­sai népünlk jólétének, derűs bizakodásának. A krónikás maga ;s aZok kö­zé tartozik, aki sokat bosz- szankodott bevásárlásai so­rán az elmúlt években, leg­többször azért, mert sajnálta a kiszolgálást megelőző vára­kozási időt. Most, a szocia­lista kereskedelem születésé­nek tizedik évfordulóján csu­pán azért idézem fel ezt az „apróságot”, hogy élesebb le­gyen a kontraszt, hogy az im­már tizenegyedik esztendejébe lépő szocialista kereskedelem nagyszerű eredményeit mél­tatva, ön/kritilkát gyakoroljak és megbíráljam néhai kicsi­nyeskedő szemléletünket. Büszkén és elismeréssel kell szólnunk az eltelt, tíz esz­tendőről, amelyben szocialis­ta építésünk ezen legsokrétűbb szervezete az egész országit behálózó tevékenysége soré n becsülettel teljesítette felada­tát. az anyagi javak mind kul­turáltabb szétosztását. Nagy dolog az, hogy a valamikori szatócsboltok helyén kultu­rált és profilírozott kereske­delmi vállalatok, üzleteik vagy éppen áruházak állnak a számbelileg megnövekedett, igényes vásárlók rendelkezésé­re. örvendetes tény, hogy a dolgozók agyában ma már fel sem merül a kétely: jól vá­sároltam-e, nem csaptak-e be? Ezek az erények a szocialista kereskedelem sajátjai, s hogy ez így van, az a sok tízezer kereskedelmi dolgozónak is ér­deme. A hét második felében új gyermekvárost avattunk a Fe­jér megyei Soponyán, ahol je­lenleg 134, majd néhány év múlva 300 gyermek talált, il­letve talál otthon helyett ott­honra. Az eddigi költségek meghaladják a tízmillió fo­rintot s ebben nincsenek ben­ne azok a javak, juttatások, amelyeket a Magyar Vöröske­reszt adott. E szűkszavú hír­adás adatai mögött az egész társadalom s a forradalmi munkás-paraszt kormány meg­ható gondoskodása tükröződik. Amíg e sorokat jromi második napja folyik a Szakszervezetek Országos Tanácsa harmadik teljes ülése, amelynek fontos programjában a munkásosz­tály legnagyobb tömegszerve­zetének eredményei, további előrehaladásának feltételei, feladatai szerepelnek. A fő­titkári beszámoló adatai sze­rint ma már a bérből és fi­zetésből élő dolgozók több mint 84 százaléka szakszerve­zeti tag, ami azt bizonyítja, hogy e harcos múltú szerve­zet mind sikeresebben és ha­tározottabban fogja össze az ipar, a mezőgazdaság és más intézmények dolgozóit. Ez a fejlődés kimondatlanul is azt példázza, hogy szakszerveze­teink egyre hibátlanabbul Nem mindegy, Kossuth-e, vagy Micsurin! Nem először történt meg, hogy izgatott ember lépett be szerkesztőségünkbe, újsá­got lobogtatva kezében, mondván: — Kérem, amit itt rólunk írnak, nem felel meg a va­lóságnak! Ilyenkor elejétől végéig utánanézünk, honnan szár­mazik a kérdéses adat. Rendszerint valamelyik hi­vatalunknál. annak is va­lamelyik beosztottjánál kö­tünk ki. Legutóbb a váci Kossuth Termelőszövetkezet elnöke reklamált, mert megjelent lapunkban, hogy 60 darab sertés hizlalására kötöttek szerződést, és miután meg­híztak, szabadpiacon értéke­sítették azokat. A megyei felvásárlási ope­ratív bizottság ülésén hang­zott el ez a dolog, ott kel­lett hát megérdeklödni, mi is történt valójában. Kiderült, hogy a beszámo­lóhoz szükséges adatokat telefonon kérdezték meg az Adatforgalmi Vállalat egyik beosztottjától. „Csupán“ any- nyi történt, hogy az illető „véletlenül“ a Micsurin Tsz neve helyett a Kossutliét mondta be. Ilyen „véletlen* miatt érte e súlyos erkölcsi sérelem az egyébként jól dolgozó termelőszövetkezetet. Nem először történt ilyes­mi — írtuk. Sajnos, nem. De miért kell ilyen és hasonló esetnek egyáltalán megtör­ténnie?! Nem akarjuk bántani azo­kat a hivatali dolgozókat, akik becsülettel, lelkiismere­tesen végzik munkájukat. De az olyanokra, akik a fen­tiekhez hasonló esetek elő­idézői, enyhe jelző a „fe­lelőtlen“ kifejezés. De eny­he azokra is, akik egy fon­tos beszámolóhoz telefonon kérik be az adatokat, ahe­lyett, hogy személyesen győ­ződnének meg a tényleges helyzetről. A lelkiismeretes irodai dolgozók hitelét is rontják, amellett, hogy az újság hitelességét csorbít­ják az ilyen felelőtlen em­berek. Valószínű, számukra is kellemetlen lenne, ha ők lennének az ilyen és ha­sonló „tévedések“ szenvedő alanyai. Nem nehéz elkép­zelni. mit szólnának az ilyen tévedgetők, ha például a fizetésük összegéből, elhagy­nának egy nullát, vagy a tizedespontot egy hellyel balra vinnék — csupán téve­désből! F. J. 20—25 százalékos súlygyarapodás-többlet, 10—15 százalékos tojáshozam-emelkedés tápl.orpa etetéssel Az Állati Fehérje Takar­mány Előállító Vállalat nem­régiben kezdte meg a vágó­hidak melléktermékeinek fel- használásával a nagyrészt húsból, korpából és takar- mánymészből álló tápkorpa gyártását, s az év végéig 260 vagonnyit készít. Különösen a baromfiak és a .sertések ta­karmányozásánál nyújt az új tápszer igen számottevő elő­nyöket Az ország több vidé­kén az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben az egyéb takarmányokhoz húsz százalékban kevert tápkorpá­val etetett sertések és növen­dék baromfifélék az eddigi tapasztalatok szerint mintegy 20—25 százalék súlygyarapo­dás-többletet érnek el. A gö­döllői Kisállattenyésztő Kí­sérleti Gazdaságban egy 96-os létszámú tojótyúk-csoport a tápkorpa adagolása révén ha­vonta átlag 367 tojással adott többet, mint a tápkorpa nél­kül hasonlóan jól takarmá- nyozott, ellenőrző csoport. Talajílírás gázzal Harkovi tervezők nemrégi­ben újfajta fúrógépet szerkesz­tettek, amellyel a legkemé­nyebb hegyi talajban is rövid idő alatt nagy mélységekbe juthatnak le. Az új gép a lég- lökéses motorok elvén alapul, A nyersolaj és az oxigén el­égésekor keletkező gázsugara­kat másodpercenként több mint 3000 méteres sebességgel lövik ki, s ez a sugár még a legkeményebb talajon is átha­tol. A kísérletek azt mutatták, hogy a fenti típusú fúrógép tizenhatszor olyan gyorsan dolgozik, mint az eddig hasz­nált mechanikai gépek töltik be fontos érdekvédel­mi és politikai feladatukat. A tanácskozáson felszólalók nagy figyelmet szenteltek a munka­verseny és a dolgozók élet- színvonala összefüggéseinek s nem kevésbé annak, hogy a munkások alkotta üzemi ta­nácsok mivel és hogyan se­gítsék az egyszemélyi felelős vezetést. Ez a tanácskozás is bizonyítja, hogy a gyárak és az ország gazdájává lett mun­kásosztály tudatában van fe­lelősségének és birtokában van a vezetés képességének is. Hagyomány immár, hogy a belpolitikai krónikában leg­alább egy külpolitikai vonat­kozású eseményről is szó esik. Őszintén megvallom, szívesen elkerültem volna ezt a tradí­ciót, ha az okvetetlenkedő, de inkább felbérelt ausztrál ENSZ-képviselő nem javasolja a főbizottságnak, hogy a köz­gyűlés tűzze ismét napirendre a már egyszer megbukott úgy­nevezett „magyar ügyet". Min­denki tudja, hogy ez az eről­ködés semmi más célt nem szolgál, mint elterelni a világ figyelmét azokról a súlyos nemzetközi feszültséget elő­idéző agressziókról, melyeket az VSA és csatlósai követtek és követnek el a szabaddá lett és függetlenségükért harcoló ázsiai népek, elsősorban Kína ellen. Az agresszív körök nem­zetközi szervezetei ugyanak­kor gondoskodnak arról is, hogy terrorcselekményekkel, provokációkkal nyugtalanítsák a Magyar Népköztársaságot, megfélemlítsék külügyi ható­ságainkat. A párizsi követsé­günk ellen másodízben megkí­sérelt merénylet világosan mu­tatja ezt. Népünket azonban sem megingatni, sem megijesz­teni nem lehet. Dolgozóink vá­lasza e provokációkra a ka­landorok megbélyegezésén túl az, hogy még céltudatosabban, még állhatatosabban tömörü­lünk a párt és kormány mögé. A Pest megyében ma befeje­ződött visegrádi Mátyás-napok, illetve a tegnap kezdődött szentendrei kulturális napok nemcsak a megye, de az or­szág krónikájában is méltó helyet érdemelnek. Történelmi hagyományaink ápolásának szép alkalmaként zajlott le az az ünnepségsorozat, amelyet a nagy magyar király megkoro­názásának 500, a visegrádi várrendszer létesítésének 700. évfordulója során rendeztek, A Mátyás-napok során Viseg- rád polgárai együtt ünnepeltek és emlékeztek a megye és az qfszág legtávolabbi tájairól ide látogató érdeklődőkkel. Szentendrén, ebben az ősi városban a tegnapi nappal olyan kulturális eseménysoro­zat indult meg. amilyenre so­káig emlékezni fognak az ün­nepség részvevői. Nyolc napig tart ez a — bátran mondha­tom —• művészi „görögtűz'. Nincs még egy magyar város, amelyhez jobban illene ez a program, mint Szentendréhez, ahol a táj, az ódon házak és utcák szinte sugározzák ma­gukból a történelmet, a művé­szetet. Ma avatják a város kör­nyéki Kőhegyen a Petőfi-em- lékmúvet, annak emlékére, hogy a költő 113 esztendővel ezelőtt ott járt. Végére értem a krónikának. Ha a hét eseményekben nem ts volt gazdag, ha egyik-másik esemény nem is több hétköz­napjaink egy-egy szürke da­rabjánál. mégis azzal a kíván­sággal — és reménnyel — te­szem le a tollat: sok ilyen ese­ményt, sok ilyen „szürkeséget* tolmácsolhassak a jövőben iS András Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom